Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

Ünnepélyes álsséás tsz új szakasznál Hatvanig elkészült az M3-as PEST 3MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Már közlekednek az autók — a felvétel a bagi kereszteződésnél készült. Két esztendő telt el azóta, hogy megindult a forgalom az M3-as autópálya első, Buda­pest—Gödöllő közötti szaka­szán. A 23,5 kilométeres új, négysávos út lényegesen eny­hítette a zsúfoltságot és az ad­diginál korszerűbb, biztonsá­gosabb körülményeket terem­tett az utazáshoz, szállításhoz Budapest és Gödöllő között. Érthető tehát, hogy az autó­sok, gépjárművezetők és uta­saik nagyon várták már az Kritika és borúlátás T?égi mondás, hogy Ma- gyarországon legke­vesebb két dologhoz min­denki ért: a közlekedéshez és a futballhoz. Ezt a ket­tőt mindenki bírálja, taná­csokat ad, hogyan lehetne jobban csinálni. Az érem másik oldala, hogy ezeket a tanácsokat általában senki sem veszi komolyan, s a dolgok többnyire úgy mennek tovább, ahogyan a bírálat előtt. És nem­csak a közlekedésben meg a futballban. Hiszen bírálni — állító­lag — könnyű. Minden szakterületen elmondták, megírták már ezerszer, hogy a kritikák elfogadá­sának töméntelen sok aka­dálya van, amelyeket a kí­vülálló nem láthat. A ta­nulságot pedig sokan úgy vonják le: mindenki sö­pörjön a maga háza előtt, ne kritizáljuk egymás mun­káját. Ha van is ebben némi igazság, teljesnek semmi, képpen sem lehet elfogad­ni. Mint ahogyan az sem, ha okkal, ok nélkül védik a különböző szakterületeken a „mundér becsületét”. El kell jutnunk oda, hogy iga­zán becsülete ne a szan- zsargonszövegekkel ködö­sített semmittevésnek le­gyen, hanem a köz ellen­őrzés alatt folytatott ered­ményeiben látható mun­kának. Ifiindulópont mindig az: hogyan lehetne job­ban? Nem elég általában megállapítani, hogy éle­tünk egyflc-másik terüle­tén sok a nehézség, a bü­rokrácia. Tanácsüléseken, lakó- és falugyűléseken, termelési értekezleteken, taggyűléseken szóvá lehet és kell tenni ezt — de ne­vén nevezve a hibát és az érte felelősöket is. Ezzel megnyílik az út a hibaki­javításához — noha nem ritka nálunk az, amiről Lázár György miniszter- elnök az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán beszélt: „állami és gazdasági éle­tünknek még vannak olyan egységei, amelyeknek ve­zetői nem igénylik mun­katársaik véleményét”. Pedig abból kell kiin­dulnunk, hogy aki bírál, javítani akar. Természe­tesen csak akkor, ha szem­től szembe mondja meg azt, amit hibának, vissza­húzónak tart. Sokkal na­gyobb baj, ha valaki lát­ja a hibát, de hallgat ró­la, mondván: úgysem tu­dunk változtatni. Ez a pesz- szimizmus éppúgy vissza­húz, mint a bürokrácia, a maradiság, a „jó volt ed­dig, jó lesz ezután is” szemlélet. Kritikára van ok — bo­rúlátásra nincs. Sok helyen nehezen változtatnak a be- idegzett gyakorlaton — de például mind több üzem kezdi el az olykor meg­rázkódtatásokkal járó ter­mékváltást. Számos város­ban, községben hagytak fel a céltalan panaszkodás­sal, s megpróbáltak — többnyire eredménnyel — önerőből hozzáfogni a sür­getően szükséges szociá­lis, oktatási, kulturális lé­tesítmények megvalósítá­sához. Nincs abban sem­mi szégyellnivaló, ha az ilyen kezdeményezések úgy indulnak el, hogy az érin­tettek bírálják, sürgetik a hivatalokat. A „ne szólj szám, nem fáj fejem” gondolkodás azonban némi kívülállást tételez föl. Aki csak ma­gában, lakása falai között morgolódik, emlegeti a hi­bákat — nem érzi magát igazán a közösség tagjá­nak. Akkor pedig nem is biztos, hogy valóban ott a hiba, ahol 5 látja —, ta­lán inkább önmagában. f\ | ások viszont — csak hogy ne - mondhassák róluk: elfojtják a bírála­tot — válogatás nélkül el­fogadnak mindenféle kriti­kát, s aztán minden ma­rad a régiben. Az ilyen vezetői magatartás végső soron ugyanoda vezet, aho­vá a kritika elfojtása: rossz kedvhez, olyan véle­mény alakul ki nyomában, hogy úgyis hiába minden, nincs remény a változta­tásra. Szabályt ugyan nem le­het felállítani arra, hogy ki és mit bíráljon, mégis íratlan törvény: annak van joga bírálni, aki a ma­ga munkaterületén min­den tőle telhetőt meg­tesz, hogy jobban menje­nek a dolgok. A munkás­nak, aki az alcadozó anyag- ellátásról vagy az időn­ként fellépő alkatrészhiány­ról panaszkodik, nem ma­gyarázat kell arról, hogy mit miért és hogyan nem lehet, melyek az objektív és szubjektív akadályok — hanem anyag és alkat­rész kell. A vásárlót sem érdekli, hogy a kereskede­lem milyen tárolási gon­dokkal küzd —, hanem az, hogy legyen áru, ha már a gyárak megtermelték. S aki megdolgozik azért, hogy jól, jobban menje­nek a dolgok, megkövetel­heti, hogy mások is meg­tegyék a magukét. , Most akkora feladatok állnak az egész ország előtt, hogy javaslatból, elő­re vivő, építő észrevétel­ből szinte semmi sem le­het sok. Nagy munka köz­ben óhatatlanul fordul­nak elő hibák, s ezek „menetközben!” kijavítá­sa közérdek. A nnál többet azzal, ha ** a jogos és ésszerű bí­rálatot oda címezzük, ahol szükség van rá. S nem ke­vésbé azzal, ha a jószán­dékú, segíteni akaró bírá­latot megszívlelik és el­gondolkoznak rajta. Várkonyi Endre újabb, Gödöllő—Hatvan közöt­ti szakasz forgalomba helye­zését. Az ünnepélyes átadásra teg­nap délelőtt, az autópálya 34. kilométerszelvényénél került sor, melyen részt vett Borbán- di János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pullai Árpád közlekedési- és postaügyi mi­niszter. Az avató ünnepségen ott volt Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára és dr. Mon­dok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke. A Himnusz hangjai után Cseri István KPM mi­niszterhelyettes ünnepi beszé­dében többek között elmon­dotta, hogy az új autópályát az építők jó minőségben, ha­táridőre, a beruházási keretet nem túllépve készítették el. Ezt követően Pullai Árpád közlekedési- és postaügyi mi­niszter kitüntetéseket adott át az autópályát tervező, beruhá­zó és kivitelező vállalatoknál kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. A Munkaérdem- rend bronz fokozatát hárman, a Kiváló Munkáért kitüntetést nyolcán vehették át, miniszte­ri dicséretben kilencen része­sültek. Végezetül Borbándi János ünnepélyesen átvágta a piros-fehér-zöld szalagot, s ezzel megindult a forgalom az új útszakaszon. Az M3-as második szaka­sza 21,4 kilométer hosszú. Ideiglenes végcsomópontja Hatvan külterületében, a 21-es számú főút és a Bér patak fö­lött átívelő hídnál épült meg. Az autópálya mentén az egy­szerű pihenőhelyeken kívül, a 12. kilométernél Shell töltőál­lomás, bisztró, étterem és mo­tel épül. Étterem lesz a 36-os kilométernél is és ÁFOR üzemanyagtöltő állomáson tankolhatnak a gépkocsiveze­tők az 51. kilométerkőnél. A második szakasz üzemel­tetési és fenntartási munkáit a gödöllői autópálya-mérnökség végzi. Itt helyezték el az autó­pálya-rendőrség (útvonalel­lenőrző szolgálat) készenléti állomását is. A gépkocsivezetők figyel­mébe ajánljuk: a gödöllői cso­mópontból — mely a Vácot és Gödöllőt összekötő út keresz­teződésében épült — lehet le­térni Gödöllő felé, a Vácot Isaszeggel összekötő útra, il­letve a régi 3-as számú útra, amely az autópálya forgalom­ba helyezése után 30-as elne­vezést kapott. Forgalmi szem­pontból fontos csomópont lesz a 39-es kilométernél épült ba- gi kereszteződés. Erről északi irányban Aszód, délre a Gal- ga-völgyi községek közelíthe­tők meg. L. Zs. AZ MSZtóP REST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Ara 1.2« forint 1980. NOVEMBER 1., SZOMBAT Ülést tartott m EEnoki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losoncéi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a Szocialista Etiópiában, a Tanzániai Egye­sült Köztársaságban, a Mozam­biki Népi Köztársaságban és a Zambiai Köztársaságban ez év szeptemberében tett hiva­talos látogatásáról és ezen ál­lamok vezetőivel folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Ta­nács a tájékoztató jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te és megállapította, hogy a látogatások és tárgyalások eredményesek voltak: jelentő­sen hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a megláto­gatott államok politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsola­tainak továbbfejlődéséhez. Törvényerejű rendeletet fo­gadott el az Elnöki Tanács a földértékelésről. A rendelet értelmében a jelenleginél kor­szerűbb, a hatékony jövede­lemszabályozást jobban szol­gáló, a termelést leginkább befolyásoló természeti ténye­zőkön alapuló földértékelés kerül bevezetésre. Az új föld- értékelést — amely a mező- és erdőgazdasági művelést szol­gáló külterületi és zártkerti, továbbá a nagyüzemi művelés­sel hasznosított , belterületi föl­dekre vonatkozik — 1981-től folyamatosan hajtják végre. A polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseinek végre­hajtásaként az Elnöki Tanács módosította a bányászatról, valamint a villamos energiáról szóló törvényt. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel továbbá egyéb folyamatban le­vő ügyeket tárgyalt. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Pjotr Gyemicsevet, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagját, a Szovjet­unió kulturális miniszterét, aki a szovjet kultúra* napjai magyarországi rendezvényein vesz részt. ★ Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-helyet­tes, a Politikai Bizottság tag­jai ugyancsak pénteken fogad­ták Pjotr Gyemicsevet és Va- szilij Saurot, az SZKP KB kulturális osztályának vezető­jét. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszéléseken véleménycserére került sor a magyar—szovjet barátság, a tudományos és kulturális együttműködés fejlődésének tapasztalatairól, és időszerű feladatairól. Megállapodtak a kulturális kapcsolatok elmé­lyítésében és sokoldalú to­vábbfejlesztésében. y Kevesebb zatfal, rezgéssel Rekonstrukció Gödöllőn Befejezéséhez közeledik Gö­döllőn, a Ganz Műszer Mű­vek Árammérőgyárában a sajtolóüzem rekonstrukciója. A mintegy 7 millió forint ér­tékű munka — melyet tavaly kezdtek el — nem technoló­giai rekonstrukció, hanem alapvetően a munkakörülmé­nyek javítását szolgáló átala­kítás. A sajtolóüzem az Áram­mérőgyár legfontosabb ter­melésindító egysége, mivel a késztermékek összeszerelésé­hez szükséges valamennyi sajtolt és húzott alkatrész itt készül. Szabó István igazgató tájékoztatójából azt is meg­tudtuk, hogy az üzemrész nemcsak a gödöllői gyár ré­szére dolgozik, hanem ők látják el a nagyvállalat má­sik fontos egységét, a buda­Épstéanytsg-Spari termékek Jél alakult az ellátás- Az'építőanyag-ipari vállala­tok az év első kilenc hónap­jában általában sikerrel telje­sítették időarányos tervüket. Ennek köszönhetően szinte tel­jesen megszűnt az — elmúlt évekre jellemző — épitü- anyag-hiány, így az építőipar zavartalanul végezhette mun­káját. A téglaipar 126 millió téglá­val tÖDbet állított elő, mint az a tervek szerint várnató lett volna. Ez a többlet lehetővé tette az árvíz okozta épület­károk helyreállításához' szük­séges anyagok zavartalan biz­tosítását. Az időközben üzem­be helyezett új téglagyárak tovább növelték a korszerű technológia és ezzel a jobb A nemzetiszínű szalag átvágása előtt (a képen balról jobbra): Pullai Árpád, Cservenka Ferencné, Borbándi János és dr. Mondok Pál Barcza Zsolt felvételei minőségű termékek arányát. A cserépgyárak is túlteljesítet­ték tervüket, ám a tavalyinál mintegy kétmillióval több cse­rép sem elégítette ki teljes egészében az igényeket. A cse­réphiány enyhítésére — belső átalakításokkal — 8 millió négyzetméterrel növelték az éves palatermelést. A cementtermelés hasonlóan alakult, mint az elmúlt évben. Az összesen három és fél mil­lió tonna cement összhangban volt a kereslettel. Az első há­romnegyed évben a vártnál lényegesen erőteljesebb volt az építési vegyi anyagok és se­gédanyagok (bitumenes építé­si keverékanyagok, szigetelő- anyagok, ragasztók) iránti ér­deklődés. Elsősorban alap­anyaggondok miatt azonban átmeneti zavarok voltak az ellátásban. pesti Közlekedési Műszergyá­rat is műszerházakkal, ru­gókkal. A rekonstrukció keretében áttelepítették a gépeket, fel­újítják az elektromos és a fűtési hálózatot, kicserélik a műhelycsarnok padozatát. Va­lamennyi intézkedés elsődleges célja — a rekonstrukció ren­deltetésének megfelelően — az eddig meglehetősen nehéz munkakörülmények javítása. A gépek áttelepítésével csök­ken a zsúfoltság,megfelelőek lesznek a csarnokon belüli közlekedési utak, kisebb lesz az épület rezgése és a zaj. E kát utóbbi tényező közül a zajcsökkenést azzal tud­ják biztosítani, hogy a gyors- sajtolókra zajelhárító beren­dezést szerelnek fel. Egy da­rab még az idén elkészül, s ha ez beválik, további két gyorssajtolót is ellátnak ilyen védőeszközzel. A rezgések visszafogása érdekében a nagy súlyú gépeket külön alapra helyezték, így az épület már nem razonál be a hatalmas erejű prések munkája köz­ben. KGST Építésügyi tanácskozás Az NDK-beli Magdeburgban október 27—30. között megtar­totta 50. ülésszakát a KGST építésügyi állandó bizottsága. Az ülésszak munkájában a tag­országok — köztük Magyaror­szág —, valamint Jugoszlávia küldöttsége vett részt. Az ülésszakon elemezték a KGST XXXIV. tanácsülésé­nek és a végrehajtó bizottság 96. ülésszakának az építő-, építőanyag-, üveg- és kerámia- iparra vonatkozó határozatait. Jóváhagyták a tagországok építőanyagtermelésének fej­lesztésére vonatkozó fő irány­vonalakat 1985-ig. KÖZELET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke országa nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Bendzsedid Sadlit, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét. Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke Mohamed Benahmed Abdelghani miniszterelnöknek Púja Frigyes külügyminiszter Mohamed Seddik Benjahia külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. Simon Pál nehézipari rpi- niszter vezetésével pénteken hazaérkezett a magyar kül­döttség Plovdivból, ahol részt vett a KGST vegyipari állan­dó bizottságának 57. üléssza­kán. Badamtarin Baldó, a Mon­gol Népköztársaság ■ rendkívüli és meghatalmazott nagykövete október 31-én fogadást adott a magyar—mongol barátsági és együttműködési szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából. A fogadáson részt vett: Gye- nes András, az MSZMP KB titkára, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Péter János, az országgyűlés alelnöke. ■v Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet

Next

/
Oldalképek
Tartalom