Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-11 / 239. szám

Vetik a kenyérnek valót Egy hete dolgoznak a vető­gépek a dányi Magvető Ter­melőszövetkezetben. Az idén több mint 1300 hektáron keli földbe juttatniuk a búzasze­meket, hogy meglegyen a jö­vő évi kenyérnek való. Ahogy az időjárás engedi, folyama­tosan dolgoznak a gépek a földeken, ennek ellenére úgy tervezik, hogy még két hptig eltart az ősziek vetése. Jobb oldali képünkön: búzaszemek­kel töltik fel a Lajta vetőgé­pet. Alsó felvételünkön: Munká­ban a vetők. Barcza Zsolt felvételei A bogiak és az M3-as Válaszol az illetékes A bagiak és az 1^3-as cím­mel megjelent cikikel kapcso­latban a következőket közöl­jük: A Dózsa György úti és az úgynevezett Honvéd utcai alul­járón a tervek szerint gyalo­goskorlát készül, építése folya­matban van, az elemek a hely­színen megtekinthetők. Közvi­lágítás nem készül a Honvéd utcai aluljárón, mivel az átve­zetett út (az úgynevezett sala­kos út) a külsőségi szakaszra esik. Ezen a területen közvi­lágítás korábban sem üzemelt. Világítótestek elhelyezése egyébként energiatakarékossá­gi szempontok miatt sem in­dokolható. Az útszakasz belső részét korszerű közvilágítással láttuk el. A Honvéd utca és a Malom utca térségében a Honvéd ut­cai aluljáró szolgálati lépcsőjé­nek gyalogos közlekedésre tör­ténő igénybevétele balesetve­szélyes. Meredeksége, illetve a szabványtól eltérő lépcsőma­gasság és korláthiány miatt nagy a csúszásveszély, korlát­ja sincs, ezért a gyalogosok közlekedésére alkalmatlan. A gyalogosjárda megközelítése a Honvéd utca irányából bizto­sítva van. A salakos földút a bagi nagyközségi tanács kezelésében van. Itt tűrhetetlen állapotok vannak, ezért a helybeli lako­sokkal egyetértve javasoljuk a tanácsnak, szélesítse ezt az utat, illetve aszfaltozza le. Szánthó Péter KPM Közúti Igazgatóság Diavetítés Udvarházak • a Gafga völgyében Udvarházak, kastélyok, temp­lomok a Galga völgyében cím­mel tart diavetítéses előadást a gimnázium kollégiumában holnap, szerdán 15 órakor dr. Asztalos István, az aszódi Pe­tőfi Múzeum igazgatója. Városi moziműsor Keresztül a Nagy vízválasz­tón. Színes, szinkronizált ame­rikai kálandfilm. Kísérőműsor: Bumeráng. Előadáskezdés 4 és 6 órakor. Előttem az élet. Színes fran­cia film. Kísérőműsor: Ma­gyar Híradó. Csak 8 órakor! A Ballada Galgahávízen A Csíkszeredái Ballada ne-1 műsorát láthatják ma, szörn­yű népi együttesnek a széke- baton este 7 órai kezdettel a lyek gazdag ének- és táncha- galgahévízi Kodály Zoltán gyományát bemutató kétórás i Művelődési Házban. VII. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1980. OKTOBER 11., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Mind több parlagot hasznosítanak A tavaszi és őszi határszemlék tapasztalatai A mezőgaizdasági ingatla­nokkal kapcsolatos földügyi igazgatási és hatósági felada­tok. Valljuk meg, a laikus számária nem sck mindent 'mondanak ezök a szavak, bár külön-külön érthetőek, de hogy így együtt mit jelente­nek, azt igazán csak azok tud­ják, akik ezzel foglalkoznak, nevezetesen a járási-városi földhivatal földhasználati cso­portjának dolgozói. Mit jelent tehát a szakszerű és szűkszavú munkaköri le­írás? Nem is olyan egysze­rű megmagyarázni. Hiszen megpróbálhatjuk úgy is, hogy részeire bontjuk, ám még ak­kor is csak címszavakat ka­punk. Mint például a mező- gazdasági nagyüzemek föld- használata, az állami földek tulajdonával, kezelői jogával, használatba adásával kapcso­latos teendők. Vagy: a föld­rendezési hibák kiigazítása, zártkertrendezés, földvédelem, s így tovább. Örömteli hír A részletezés persze már közelebb hozza a látszólag ti­tokzatos, ismeretlen tevékeny­séget, hiszen többen ráismer­hetnek, maguk is a címszavak valamelyike révén kerültek kapcsolatba a földhivatallal. A felsorolás korántsem teljes, az említett feladatokon kívül is tömérdek akad, amely gyakran egész napok, hetek munkaidejét tölti ki. Annak a három dolgozónak az idejét, akik jelenleg a földhasználati csoport tagjai, ökot Novák László, a hivatal vezetője mutatta be, elmond­va, hogy valamennyien kép­zettek, értik a munkájúkat, s hogy egyiküknek sincs ideje unatkozni. Nemcsak sok a munkájuk, hanem nehéz és bonyolult is. A csoport vezetője dr. Weidlné Werlik Márta. A me­zőgazdász Ráczkövi Sándorné főelőadó, aki a nyilvántartási csoportnak is besegít. A har­madik dolgozó Gurmai Lász­ióné főelőiadó. Rajtuk kívül nyugdíjasként Szaniszló Fe- rencné segített még az elmúlt hónapokban megbirkózni a feladatokkal, s örömteli a hír, hogy hamarosan visszatér a gyermekgondozási segélyen levő dolgozójuk is. Szükség is lesz a munkájá­ra, hiszen a mostani létszám igencsak kevés: ezért is for­dulhatott elő, hogy, akárcsak az egységes ingatlannyilván- tartás szerkesztésével baj-lódó ingatlannyilvántartási cso­portban, itt is ügyirathátralék keletkezett. Sok felszólítás Amikor a .földhivatajl ve­zetője legutóbb a városi ta­nács végrehajtó bizottsága előtt számolt be az intézmény munkájáról, örömmel állapí­totta meg, hogy a lemaradás az idén jelentősen csökkent, az ügyirathátralék a fele a tavalyinak, s remélhetőleg jö­vőre az első félév végére tel­jesen megszűnik. A csoport egyik legfonto­sabb munkája az őszi és a tavaszi határszemlék megtar­tása. ismert, lapunkban is többször emlegetett feladat ez: célja, hogy a város hatá­rában, a járásban felderítse a parlagföldeket, a műveletlen területeket. Az idén. az első határszemle után több mént 1500 művelésre való felszólí­tást kellett kiküldeniük. A második határszemilén 551 hektár parlagot találtak, amelynek jó része tanácsi ke­zelésben, illetve nagyüzemi tulajdonban volt. Mit tehet a hivatal, hogy a mezőgazdasági művelésre al­kalmas, kihasználatlan terüle­tek újra hasznot hajtsanak. Ha a parlagföld egyéni tulaj­donban vian, többszöri hiába­való felszólítás után állami tulajdonba veszik a területe­ket. Ilyen intézkedésre az idén Nemrégen látott napvilágot a lakóterületi szabadidős tö­megsportmozgalomban részvé­telre való felhívás. A felhívás nyomán beérkező hírekből ítélve máris sikerről számolha­tunk be, tájékoztatott Kovács Tibor, a járási-városi sportfel­ügyelőség vezetője. A Munká­csy és a János utcai lakótelep­ről annyian jelentkeztek, hogy Lencsés Csaba testnevelő tanár vezetésével kedden, 14-én este hét órai kezdettel megkezdik az első foglalkozást. Kisebb az érdeklődés az Im­re utca és Szabadság tér, il­több mint nyolcszáz esetben került sor, s az érintett par­lagok nagysága elérte a 150 hektárt. Nagy vívmánya volt az idei határszemléknek, hogy Bag környékén, a korábbi évek­ben és az idén állami tulaj­donba vett parlagterületekből a községi tanács és a kartali Petőfi Termelőszövetkezet kö­zött létrejött megállapodás után egy 60 hektáros, egybe­függő, nagyüzemi művelésre alkalmas tábla jött létre. To­vábbi 20 hektárnyi parlag pe­dig már meglevő termelőszö­vetkezeti táblákba olvadt be­le. Gödöllő környékén is A parlagterületek felszámo­lását szolgálja a domonyi és a vérségi zártkertek rendezé­se és az ésszerű nagyüzemi határok kialakítása is, ame­lyen jelenleg Gödöllő, Kere- pestarcsa, Galgahévíz, Túra, Karfal és Pécel körzetében dolgoznak. Különösen sikeres volt a határszemle az idén Veres­egyházon, Szadán s Mogyo­ródon, ahol a parlagföldeket tartós használatba adással igyekeztek felszámolni. Az akció eredményeképpen leg­alább 100 hektár műveletlen terület tűnt el a parlagok tér­képéről. Hasonló sikerrel ke­csegtet a Gödöllő környéki földrendezés is, de még így is marad elég munkája, jövő­re a határszemléikre is a föld- használati csoport dolgozói­nak. G. Z. letve a harmadik zónából, a Stromfeld sétány és az Alsó­park lakóházaiból. A Karikás Frigyes és az Imre utcai isko­lában tehát még várják a je­lentkezőket. Ismételten elmondjuk, hogy mindhárom helyen szakkép­zett testnevelők vezetik a fog­lalkozásokat, a részvételhez semmiféle igazolás nem szük­séges, sportszereket és eszkö­zöket az iskolák adnak. Te­gyük még hozzá: fizetni sem kell. Anyakönyvi hírek % Az első foglalkozás kedden Mindennapi apróságok KIBOROTVÁLT NYAK. Az értekezlet hosszú és unalmas volt. Ilyenkor elfoglaltságot ke­res a szem, az agy. Ha mást nem tehet, mert az újságolva­sást észrevennék és rosszalla- nák, a firkálást már megunta a kéz, a jól ismert teremben, a százszor látott padsorokon ke­res felfedeznivalót. Jelentékte­len apróságokat vesz észre örömmel, repedéseket, karcolá­sokat, különös formájú pecsé­teket a falon, az azokon függő képeken addig homályban ma­radt színeket, az ablakokon, arcokon újabb vonásokat. Ilyen kalandozás közben ál­lapodott meg szemem az előt­tem ülő férfiú nyakán. Nem­rég járhatott borbélynál, meg­igazított frizurája erről tanús­kodott. És ki volt borotválva a nyaka. Ma is, szénfekete haja tarkója közepén egyenes vo­nalban ért véget, a füle tövé­nél szép ívelésben folytatódva. Kiborotvált nyak! Micsoda fel­tűnést keltett ez valamikor. Csak a legbátrabbak, a közvé­leménnyel mit sem törődök merték megcsinálni. A kiborotvált nyakúak köny- nyen gyanússá váltak, de sem­miképpen sem soroltattak a komoly emberek közé, akik akkoriban hajukat simán hát­rafésülték, esetleg oldalt. Az én kiborotvált nyakú embe­rem jelentős hivatalt visel. Megfontolt döntéseiről ismert, némelyek egy kicsit túl óva­tosnak is tartják. Kiborotvált nyaka senkinek sem tűnik fel. Magam is csak unalmamban vettem észre. És arra gondoltarh, húsz év múl­va. mikor már a mai hosszú, bodorított hajúak vezetik a ko­moly hivatalokat, ismét lesz feltűnést keltő frizura, amely­re némely bodorított hajú rosz- szallóan néz. NÉVJEGYKÁRTYA. Távo­zóban visszaszóltam az elnök­nek, mondja már meg a tele­fonszámát, mert kiment a fe­jemből. Néhány pillanatig me­rően nézett, majd odament a szekrényhez, valamit kivett a tárcájából. Mielőtt odaadta volna, magyarázkodni kezdett. Valami olyasmit, hogy annak idején ő is furcsán' tekintett azokra, akik névjegykártyával járták a világot, egy-egy ösz- szejövetelen tucatnyit is szét­osztottak újdonsült ismerőseik között. Az elnök persze annak ide­jén ezt a valóságban nem lát­ta, nem járt ilyen összejövete­leken, lakatos lévén az elrom­lott masinákat javította nap­hosszat. Csak úgy gondolta. Mint kiderült, nem is rosszul. Történt ugyanis, hogy szívós tanulással előbb a techniku­mot, majd az egyetemet végez­te el, olyannyira, hogy már a második diplomájánál tart. Né­hány éve elnöke egy szövetke­zetnek. Eleinte irtózott a névjegy- kártyától, de rá kellett jönnie, milyen praktikus holmi ez. Megesik, hogy üzleti tárgyalá­son, ahogyan annak idején el­képzelte, akár két tucatnyi em­berrel is megismerkedik, akik­kel a kapcsolatot, a szövetke­zet érdekében, ápolni szeretné. Ámde ki tud ennyi nevet a fejében tartani? A névjegy- kártya mindezt megoldja. Na és? Miért kell ezért ma­gyarázkodni? Nem is magya­rázkodik ezért senki, kivéve a lakatosból, esztergályosból, traktorosból lett elnököket, tit­károkat, igazgatókat. S a ma­gyarázkodás adalék ahhoz, hogy mi mindent kell leküzde- nie az ilyen embereknek, mennyi előítéletet, félszegséget levetkőzniük a beilleszkedés­hez. Ez gyakran nehezebb, mint az iskolák elvégzése, hi­szen az eszük, a tehetségük megvan. NYOLCVAN ÉV. Ha nem művelődési témát tárgyaltak volna, fel sem tűnik. Habár megszokhatatlan. De így külö­nösen kirívó. Mindenki követ­kezetesen a nyolcvanévi köz- művelődési tervről beszélt. S arról, hogyan lehet a tömegek műveltségi színvonalát emelni. Némelyik ostorozta is őket, nem nagyon akarnak műve­lődni, agitálni, győzködni kell, holott nekik jó, ha többet tud­nak, jobban értik a világot. Az ostorozóknak eszükbe sem ju­tott tán, hogy nekik sem ár­tana ... Gondoljuk csak meg: nyolcvanévi terv annyit je­lent, nyolc évtizedre megszab­ni a teendőket. Holott még öt évre is nehéz. Még a nyolcva­nadik évit sem volt könnyű ki­dolgozni. Kör Pál Született: Balogh Ferenc és Kovács Márta Mária: Norbert; Szilasi József és Rock Margit: Ágnes Adél; Mukk Sándor és Horváth Terézia: Meliton; Nyári Sándor és Szabó Julian­na: Róbert nevű gyermeke. Házasságot kötött: László Károly és Jaksa Erika; Bállá Lajos György és Benkó Julian­na. Elhunyt: Fehér Ferenc, Gö­döllő, kastély; Szabadi János, Gödöllő, Semmelweis u. 34.; Mester Mihályné Pál Erzsébet, Gödöllő, Stromfeld Aurél sé­tány 10.; Rajtsán László Béla, Gödöllő, Kőrösfői K. A. u. 33. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Gödöllőn, Erdő­kertesen, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagytar- csán, Pécelen, Szadán, Veres­egyházon október 12-én, va­sárnap: dr. Szőke Ferenc, Gö­döllő, Stromfeld sétány 16. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váeegresen, Váckisújfa- luban, Vácszentlászlón, Verse- gen, Zsámbokon dr. Szőke Pál, Aszód, Kossuth y. 86. Szombati jegyzet Egyetem Nem irigylem a gólyákat, az Agrártudományi Egye­tem elsős diákjait. Félre­értés ne essék, egyébként ugyancsak irigylésre méltó helyzetben vannak, öt, él­ményben gazdag esztendő áll előttük, nagyszerű tanu­lási lehetőségekkel, egy iga­zán csodálatos egyetemi vá­rosrészben, amely egy he­lyen az értelmes diákélet szinte valamennyi feltételét tálcán kínálja. Nemcsak a tanulást, hanem a lakást, a szórakozást, a művelő­dést, a sportolást. De hát akkor miért nem cserélnék velük szívesen? Vegyük, tréfára: az épü­letek miatt, amely, a régi és az új rész egyaránt, kí­vülről, belülről szép, tisz­ta. De eligazodni benne! Az művészet. Akik már el- iöltöttek néhány hónapot vagy évet e falak között, akik itt dolgoznak, taníta­nak. kutatnak. * biztosan könnyedén megtalálják az irodájukba, tantermükbe, a tanszékekre, a társadalmi szervezetek irodáiba, a rek­tori és dékáni hivatalokba vezető utat. Ám az elsősök! Akik tud­valévőén egyébként is hí­ján vannak még a bátor­ságnak, akik még csak most kerültek be, sok-sok izga­lom, felkészülés árán a vi­lágot jelentő hatalmas épü­letbe, s akik még csak ta­pogatóznak, ismerkednek! Borzongató élmény lehet számukra itt egyszer elté­vedni. Számomra ,legalábbis az volt, először is, másodszor is, de még legutóbb is, amikor pedig már leg­alább harmincadszor léptem be a régi épület főbejára­tán. Mindegy, hogy mit és kit kerestem, a lényeg, hogy nem találtam. Ami­kor jó fél óra múltán már harmadszor tűnt' is­merősnek az egyik folyo­sórészlet, kénytelen-kellet­len egy szembejövő, messzi­ről is egyetemistának lát­szó fiúhoz fordultam: iga­zítson útba. Kiderült, rosszul válasz­tottam, elsős lévén maga is hasonló cipőben járt, mint én, s feltűnés nélkül igyekezett kikerülni azo­kat, akikkel már többször is találkozott. Hátha azt hiszik, ros’szban sántikál. Ezen mindketten jót fSÍ. vettünk, majd együtt pró­báltunk a végére járni a labirintusnak. Végül sikerült, de csak segítséggel. Nagysokára ta­láltunk végre valakit, aki öregdiák létére könnyedén eligazodott a milliónyi át­járó, a megszámolhatatlan kisebb-nagyobb ajtó, a zsákutcában végződő sok­sok benyíló között. Mert a barangolás alatt feltárult előttünk a titok; egy hatalmas. az épület szeszélyes túlburjánzásán is átütő ésszerű szervezet. A tanszékek, az intézetek, amelyek megannyi tudást, a világról való hasznos in­formációk seregét rejtik. Persze csak addig, amíg a gólyaként kezdő, reme­gő térdű elsős szépen vé­gig nem járja őket, úgy, ahogy a tanrend megszab­ja. Egymásra építve az ag­ronómia, a gépészet tu­dományának lépcsőfokait. S bár olcsó hasonlatnak látszik, de magától kí­nálkozik: a gödöllői egye­temisták „ szakemberré vá­lásának útját az iskola zegzugos épülete is szim­bolizálhatja: kitérők, ka­nyarok, egyenesek és mel­léklépcsők váltogatják egy­mást a tudást, szakértelmet szerző úton, amely néha nem nélkülözi a visszalé­pés. a kényszerpihenők lát­szólag kudarcot jelentő, de gyakran erőgyűjtésre, le- higgadásra szolgáló idejét 'sem. Am az első fok minden­képpen az ismerkedésé. S ha így végiggondolom, még­is cserélnék a gólyákkal, épületügyben is. Gáti Zoltán ISSN 0133-1957 (Gödöllfil Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom