Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

1980. OKTOBER I., SZERDA S'cjrr V ___ xJ lmav 5 Váltott gépsorokkal * Uj üzem épül a Szentendrei Papírgyárban Városszépítés - művészszemmel ízléssel, ötletekkel formálható környezetünk A Szentendrei Papírgyár­ban sok gonddal küszködtek az év első felében. A gépso­rok megértek a rekonstruk­cióra. Ez volt nehézségeik fő forrása. Idén a gépek felének felújítását határozták el. Ez azonban nem ment akadályok nélkül. A szükséges import alkatrészek beszerzése volt nagyon körülményes és hosz- szadalmas. A másik gépsor folyamatosan üzemelt ugyan, de a sziták és lemezek gya­korta felmondták a szolgála­tot. Több selejt keletkezett. Az üzem idei tervét az év elején az igényeknek megfe­lelően állították össze, de már az év első felében mérséklő­dött a megrendelők vásárlási ■kedve, s emiatt mintegy 25 százalékkal csökkenteni kel­lett a termelést­Az egész évre előirányzott 180 tonna, általános iskolák­ban is használt kézimunka- tasak nagy része augusztus vé­gére elkészült, most a hátra­levő időszakban már csak ke­veset kell gyártaniuk. A ter­vezett 130 tonna vegyes borí- téktasakból nyolc hónap alatt szintén kiszállították a szerződött mennyiséget. A gyári termelési program szerencsére kedvező irányban is módosult. Egyik hazai kül­kereskedelmi vállalatunk megrendelésére tervezték be — almacsomagoláshoz — az 1000 tonna lyukasztott srenc- papír gyártását. Már ki is szállítottak több mint 900 tonnát- Partnerük ugyanis a szükséglet növekedéséhez iga­zodva 250 tonnával megemel­te eredeti igényét. Ezenkívül exportra is juthat terven felül a gyár termékeiből: a negye­dik negyedévre 160 tonna bo­perlittel javítják a termőföl­det. A maglódi Micsurin Tsz- nek például 15—20 százalék­kal magasabb paradicsomter­méssel, a soroksári Vörös Ok­tóber Tsz-nek pedig 20 száza­lékkal több étkezési papriká­val kamatozott a perlit hasz­nálata­Kádámé dr. Papp Klára adjunktus elmondotta, hogy a perlit néven ismert, hazánk­ban bőséggel fellelhető vulká­ni kőzet aprítás és megfelelő hőfokon történő duzzasztás után kitűnő anyag a növények fejlődéséhez. A perlitkeverékeket labo­ratóriumban állítják elő és felhasználásukra is dolgoztak ki eljárást. A tudósok vegy­konyhájában készült perlites kreációkat rövid idő alatt megkedvelték, felhasználási lehetőségük azonban szinte napról napra bővül: kertésze­ti, dísznövény-, faiskolai és erdészeti ültetvények szapo­rításához, parkok, házikertek, üdülőtelkek talajjavításához éppúgy igénybe veszik, mint ríték-levélpapírt rendeltek az NDK-ból. Júliusban és augusztusban már ütemesebb lett a terme­lés, s amit fontosnak tart Ba­lázs András főmérnök; sike­rült a selejtet is csökkenteni. A borítékkészítő üzemben színvonalemelkedést eredmé­nyez, hogy két nyugatnémet borítékgyártó gépet állítottak termelésbe. Tovább javítja majd a ter­melést, hogy 100 millió forintos beru­házással — amely előrelát­hatóan 1982-ben valósul meg —, új papírelőkészítő üzemet létesítenek. Szigetszentmiklóson, a Cse­pel Autógyárban készítik az a rizstermesztésben, a bor-, sör- és vegyiparban, a kör­nyezetvédelemben pedig a vízszennyeződések megszün­tetésére használják. Kutatók megállapítása sze­rint jelenleg a perlit az egyet­len talajpótló természetes ás­ványi anyag, amely kedvező fizikai tulajdonságainál fog­va kiválóan alkalmas a ter­melőközeg szerkezetének a megjavítására. A kísérletek tanúsága szerint a nehezen művelhető, agyagos, márgás, kötött földek a perlitezéssel fellazulnak, a levegőssé vált talajban a tápanyagok folya­matosabban jutnak el a nö­vényhez és jobban is értéke­sülnek A sűrű, tömött talaj­rétegek vízáteresztővé, a laza homoktalajok pedig víztartók­ká váltak a perlit hatására; csökken az öntözési költség és vonóerőre is kevesebbet kell fordítani. A kutatók állandó, szoros kapcsolatban állnak a terme­lőegységekkel. Rendszeresen látogatják a gazdaságokat, fi­gyelik az elméleti tézisek gya­korlati megvalósítását. Cegléden — az egyetlen Hild József kivételével, aki a re­formátus templomot és a szőkehalmi gazdaképző ro­mantikus stílusú udvarházát tervezte — az előző korok ne­ves építőművészei nem hagy­tak jelt az utókorra. Műemlék épületek, köztéri szobrok híján a mezőváros megmaradt pu­ritán egyszerűségében. Nap­jainkban viszont joggal vető­dik fel a település lakóiban a rendezett, esztétikus környezet iránti igény. Igaz, a fejlődés egyenetlen: felépültek az új lakónegyedek, a legszüksége­sebb közintézmények egy ré­Ikarus budapesti és székesfe­hérvári gyára részére az autó­buszok alvázait. A gyárban a munkaszervezéssel, az érde­keltség fokozásával, a kooperá­ciós határidők betartásával el­érték, hogy ma már ütemesen, dekád szerint, napra szállítják az alvázakat az Ikarusnak. A csepeli gyárban a korábbinál kisebb létszámmal és kevesebb túlórával — az Ikarus tervé­nek megfelelően — ötezerhét- száz-kilencvenkilenc autóbusz­alvázat gyártottak az első fél­évben. A képen az úgynevezett át­adótér. Innét a kész autóbusz- alvázak gondos ellenőrzés után kerülhetnek ki. A közismert nevén Pokol- hegynek emlegetett területen 600 vagonos hűtőtárolót építe­nek a ráckevei Aranykalász Tsz-ben. A 270 milliós beru­házást igénylő létesítményben, elkészülte után, zömében a ráckevei gazdaság és a szom­szédos termelőszövetkezetek terményeit dolgozzák majd fel fogyasztásra alkalmas, mély­hűtött árukká. Eddig a tények. Arról, hol tart most az épít­kezés, s ez évben még milyen feladatok várnak a beruházás megvalósításán fáradozókra, Szomor József, a ráckevei Aranykalász termelőszövetke­zet elnökhelyettese adott tájé­koztatást. Az elmúlt év végén kezdték meg az alapozási munkálato­kat, decemberben mintegy 20 millió forintot építettek be, ennyi értékű munkát végez­tek. A beruházás első ütemé­ben a műszaki és szociális épület, a kazánház, a négy hű­tőkamrát megába foglaló mi­relitüzem, valamint a porta és a mérlegház építését határoz­ták el. Az idei esztendő első negyedében az építési üzem dolgozói további 6,2 millió, a villanyszerelők másfél millió forint értékű teljesítménnyel gyarapították a beruházást. Nagyban segítette a lendüle­tesen folyó munkát, hogy a sze, ám utólag kell gondoskod­ni óvodákról, bölcsődékről, boltokról. Ki kell alakítani a közösségi élet színhelyeit. Csinosító szándék Cegléd — és külön a város- központ — megfelelő rendezé­si tervvel rendelkezik. Az új építkezések már ennek figye­lembevételével folynak. A város vezetői azonban azt is tudják, hogy a városlakók hangulatát, közérzetét — és még erkölcsiségét is — meg­határozza az a szűkebb és tá- gabb környezet, amelyben él­nek. Tovább nem halasztható követelményként fogalmazódik meg az egyforma panelházak­ból álló lakónegyedek „felöl­töztetése”, az ötlet nélküli ját­szóterek leleményes berende­zése, a meglevő és az ezután létesítendő terek, parkok sze­met gyönyörködtető és egyben praktikus kialakítása. Ahhoz, hogy ezeknek a jogos — és alapos — igényeknek érvényt szerezzünk, jó ízlésre, kivite­lezhető ötletekre, hozzáértésre legalább akkora szükségünk van, mint pénzre. A Magyar Ifjúságban tavaly nyáron megjelent a KISZ Köz­ponti* Bizottsága által kiírt Művészet és ifjúság című pá­lyázati felhívás, amely a fia­tal ipar- és képzőművészeket jól körülírt feladatra serken­tette: Cegléd városközpontjá­nak csinosítására. A felhívás élénk visszhangra talált: a megadott időpontig huszonegy pályamű érkezett be, amelye­ket a Képző- és Iparművészeti Lektorátus a minap zsűrizett városunkban. Díjazott tervek A tervek sok megvalósítha­tó, továbbfejleszthető ötletet tartalmaztak. Elfogadásra és díjazásra azokat javasolták, amelyek kivitelezése lehet­ségesnek látszik. A zsűri döntése alapján a KISZ Központi Bizottsága ál­tal felajánlott összeget az alábbi megosztásban ítélték oda. Harmincezer forintot ka­pott Hédervári Zita—Baliga Kornél György városközpontot díszítő portálterve, amely a Kossuth és Szabadság tér meg­levő üzleteit öltözteti megfe­lelő köntösbe, jól alkalmazkod­va a történelmi városmag han­gulatához. Rainer Péter ifjú­sági vagonterve viszonylag ol­csón megvalósítható, sokféle Beton- és Vasbetonipari Mű­vek a betonelemek nagy részét előszállításban juttatta el a megrendelőknek. A mirelitüzem vázszerkeze­tének szerelését a 31. ÁÉV ti­zenhatos építésvezetőségének kollektívája júniusban kezdte meg. Ezzel párhuzamosan vég­zik a műszaki és szociális lé­tesítmények, valamint a ka­zánház belső munkálatait. Megkezdték a majdani üzem vízigényeit kielégítő kút fúrá­sát, már rakják a hidroglóbusz alapjait. A szövetkezet saját kivitelezésben készíti el a szennyvízelvezető csatorna- rendszert. Az eredeti hálóterv szerint a hűtőtároló építését jövő év májusára fejezik be a fő- és alvállalkozók. Eddig, jelenték­telen módosításokkal együtt az eredetileg tervezett határidő­ket is tartani tudják, így a be­fejezést sem fenyegeti veszély. Még az idén megkezdik a DI- GÉP technológiai szerelői a hűtőgépek beszerelését, s lengyel szakemberek is ér­keznek hozzájuk, mivel lengyel gyárt­mányú gépek dolgoznak majd az új hűtőtárolóban. Teljes kapacitással folytatódnak a munkálatok, s a tervek szerint az év végéig 100 millióra tel­jesítik a 270 milliós beruhá­zási tervet. célra felhasználható ötletre épül: mozgásképtelen vasúti kocsik megfelelő elrendezésé­vel és belső kiképzésével kí­nál játékra, klubfoglalkozásra, kiállításra alkalmas környeze­tet. Húszezer forintos pálya­munka Barna Gyula városi kiállítócsarnoka, amelynek egymáshoz könnyedén illesz­kedő pavilonrendszere alkal­mas lenne a régi Ceglédi őszök hangulatára emlékeztető sza­badtéri programok megvalósí­tására. Lovas Pál szabadtéri sátorterve ugyancsak figye­lemre méltó megoldást kínál. Tizenötezer forintos pálya- díjas Varga Gábor, Cegléden élő keramikus díszkút-modell- je, amelyet — csekély módosí­tással — megvalósításra al­kalmasnak találtak. Budai Ágota kerámiaképei a lakó­negyedekben való könnyebb tájékozódást szolgálhatják ked­ves figuráikkal. Szép Ilona játszótéri építőelem-családja — ha a város valamelyik zu­gában felállítanák, nagy örö­met okozna a gyerekeknek. Ötleteket adhat A felsoroltakon kívül más pályázatokból is meríthetők ötletek, hiszen alkalmas kiin­dulópontul szolgálnak autó- buszmegállók, kertibútorok, új­ság-, virág-, könyv- és dohány­árusító pavilonok kivitelezésé­hez, variálható térelválasztó elemekhez. A többi most már Cegléden múlik: hogyan tud gazdálkodni a lehetőséggel? Tamasi Tamás Hárem téma NEB munka a budai járásban A népi ellenőrzési bizottsá­gok tevékenységük során a la­kosságot és a társadalmat érintő átfogó témákat tűznek napirendre. Az alapos helyzet- feltárás segítségével, a jövő feladatait kívánják meghatá­rozni és segítséget adni a gazdasági intézkedések megtételéhez. E tevékenységükről számolt be nemrégiben Burdon Károly, a Budai Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A járásban három új téma- vizsgálat indul. Az egyik, az üdülőterületek ivóvízellátásá­val, a szennyvízelvezetés, vala­mint -kezelés helyzetével fog­lalkozik. A tömegétkeztetés helyzete témakörben országos vizsgálat folyik, mely a járáson belül ki­lenc különböző vendéglőt, il­letve üzemi és iskolai étkezdét érint. Különösen fontos a lakás­helyzettel foglalkozó októ­beri vizsgálat. Részletesen kívánják elemezni és feltárni a lakáscserékkel, a lakbérekkel és lakáshasználat­ba vételi díjakkal kapcsolatos intézkedéseket és a kialakult gyakorlatot. A népi ellenőrök a szükséges adatokat Százha­lombattán és Szentendrén, va­lamint a budai és a szentend­rei járásban gyűjtik majd ösz- sze. Burdon Károly beszámolt arról is, hogy a bizottsághoz augusztus végéig negyvenhat bejelentés érkezett, melyek ki­vizsgálása részben megtör­tént, részben folyamatban van. A Budapesti Közlekedési Vállalat FELVESZ 20. életévüket betöltött, általános iskolát végzett nőket és férfiakat villamos- és trolibuszvezetőnek A tanfolyam idején bérezés a kollektív szerződés szerint. Sikeres vizsga esetén a kezdő kereset, túlóra nélkül havonta 4400 Ft. Évenként 8000 Ft forgalmi juttatás. Nyugdíj-korkedvezmény! A dolgozóknak és csaladátagjainak térítésmentes utazási igazolványt adunk. Jelentkezés és felvilágosítás: a BKV FELVÉTELI IRODÁN Budapest VII., Kertész u. 10. Telefon: 221-440, 1489-es vagy 1695-ös mellék. Noteszlapok hét közben SZAKÉRTŐK. Kis társaság gyűlt össze szombat este. Régi barátok, harmincon túl, negyvenen innen. Egymás szavába vágó, parázs vita. Szófoszlányok: kukorica, mélyszántás, termésátlag, szőlő, műtrágyázás, hozam, cukorfok, időjárás, burgonya, minőség, betakarítás, fel­vásárlás, szállítási lánc. És számok, adatok — alapo­sak, pontosak: mezőgazdaságról. Lyoni kollégám — kis, szocialista párti lap szerkesztője, a házigazda camping- ismerőse Splitből — döbbenten: — Az urak és höl­gyek mind agrárszakemberek, nemde? — Egyikük sem — sorolom —, van köztük tisztviselő, könyvtáros, tanár, számítógépmérnök, kozmetikus, reklámfőnök, könyvelő. — Nyilván — hogy is mondják önöknél?, vidéki szár­mazásúak. — Nem, véletlenül sem, pestiesen szólva, a flaszteron nőttek fel. — Akkor telkük van, kis szőlő, hallottam, az nagy divat most önöknél. — Tény, habár talán több, mint divat, de még egyikünknek sem tel­lett rá. — Akkor végleg nem értem, honnan ez a szak­értelem, ez a szenvedélyes eszmecsere. Önök azonnal politizálni kezdenek, ha leülnek egy konyakra, vacsora után? — Természetesen — csúszik ki a számon meg­gondolatlanul, nagyképűen, és a kollégára pislantok, el- hiszi-e. Igen. És ahogy kicsit elgondolkozom, lassan rá­jövök: nem is lódítottam túl nagyot. ALAPVICC, mely remélhetőleg mielőbb elveszti lét- jogosultságát. — Kiss elvtárs, a vidéki telepünk veze­tője keresi telefonon az igazgató elvtársat — szól a vá­rosi nagy gyár (nagy üzem, nagy intézmény, nagy vál­lalat) főnökének titkárnője. A főnök: — Tessék, Kiss elvtárs... Nem ... Nem... Ugyan ... szó sem lehet róla... Még mit nem... Nem... Igen, igen... Nem... Ne... Azt pláne nem... Viszontlátásra* A titkárnő: — Mire mondott igent, igazgató elvtárs? — Megkérdezte a központ, beszélünk-e még. EGY CÉG. A 70-es út; Diósd után, reggel. Pest felé araszolnak az autók, két tartálykocsi birkózik a sor elején az .emelkedővel. Mögötte Ladák, Skodák, még egy Mercedes is. Mennének fürgébben is, de záróvonal tiltja az előzést, meg az út is felfelé tart, kanyarodik, nem lehet belátni, jön-e valami szemben. Mindennek fittyet hányva, kivágódik a sorból Egy Cég Barkasa, és ne­kiindul, előzni. Pontosabban, indulna, hiszen erre a tí­pusra nem éppen a gyors emelkedővétel a jellemző. Szemből hatalmas Zil bukkan elő, csikorognak a fé­kek, ahogy az index nélkül visszatérő, vigyorgó Bar- kasosnak helyet adnak a kocsik. Vácon, a művelődési ház előtt két sáv sem elég Egy j Cég UAZ-ának. Ügy nyolcvannal slalomozik a kocsik j közt, még a szemben haladó útszakaszt is igénybe veszi. Közben villog és dudál, vélhetnénk, valami baleset történt, vagy beteget szállít, azért a szörnyű rohanás. Ám kicsit odébb, a sződligeti bisztró előtt, pár perccel később, békésen vesztegel. Ismerősöm kocsiját csúnyán elkapta Egy Cég Moszk­vicsa, mely sem a jobbkézszabályt, sem az elsőbbség­adás kötelező .táblát nem méltányolta. Egy Cég hely­színre érkező helyszínelője, megszólítá vezető állású, nála jóval idősebb ismerősömet, imigyen: — No, mi van, hansikám? Egy Cég gépkocsiját általában egészen fiatal urak ve­zetik. Vezetik? Hajtják, űzik, gyötrik. Kiélik magu­kat. Brahisták. Egy Cég illetékese megadóan széttárja karját: — Tudunk róla, mit csináljunk. Munkaerőhiány. Egy Cég gépkocsiját általában könnyen lehet azono­sítani. Azokon mindenütt horzsolások, horpadások, ki- sebb-nagyobb koccanások maradandó nyomai — ezek az ismertetőjegyek. A felirat, mely mindegyiken jókora betűkkel hirdeti, hogy ez az autó a POSTA nevű Cég tulajdona — elhanyagolható apróság. Andai György Perlitföldből több termés A laboratóriumot igazolja a határ Sók helyütt az országban D. Gy. Átadótéren az alváz A hálóterv szerint Hatszáz vagonos hűtőtároló Ráckevén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom