Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-09 / 237. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, ISYESÜSJETIK! XXIV. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. OKTOBER 9., CSÜTÖRTÖK r Náluk A Szafjut-ó-on A hazatérésre készülnek Kádár János látogatása Győrben Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­da este Győrbe érkezett, hogy közvetlen benyomásokat sze­rezzen a megye életéről, a he­lyi munkáskollektívák tevé­kenységéről. Kádár Jánost út­jára elkísérte Győri Imre, a Központi Bizottság osztályve­zetője. Megérkezésükkor a vendége­ket a házigazdák: Háry Bé­la, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára és Lombos Ferenc, a megyei ta­nács elnöke köszöntötték me­leg szeretettel. A Központi Bizottság első titkára a program szerint csü­törtökön találkozik a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­jaival, majd ellátogat a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba és a Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyárba. UNESCO-közgyúlés Hároméves program Az UNESCO, az ENSZ neve­lésügyi, tudományos és kultu­rális szervezete 21. közgyűlé­sének Belgrádban tanácskozó ülésszakán befejeződött az ál­talános vita. A 153 tagállam képviselői — köztük dr. Jóbo- ru Magda, a magyar küldött­ség vezetője — kifejtették kor­mányuk és nemzeti UNESCO- bizottságuk nézeteit a nem­zetközi helyzetről, az UNESCO tevékenységéről, s a legköze­lebbi 3 évre szóló nevelésügyi, kulturális, kommunikációs és természettudományi program­járól. I nterpelláció tette köz­hírré az országgyűlés legutóbbi ülésszakán azt, amit az érintettek kö­rében szinte napról nap­ra mindenki tapasztalt:si­lány minőségűek a mun­ka- és védőruhák, mosás, . tisztítás után összemennek — azaz nem mérettartók —. könnyen szakadnak, szétnyílnak a varrásnál, s ..így tovább. Az interpellá­ló képviselő — aki szak­mai szakszervezeti főtit­kár — nem csupán egy szakma, a vegyipar gond­ját vázolta mondandójá­val, hanem mindazokét, akik munka- és védőruhá­ra. vagy azok egyikére jo­gosultak, s természetesen azofcét is, akik dolga.hely­ben ennek a jogosultság­nak a kielégítése. A Par­lamentben elhangzottakat érdekes oldalról egészítik ki a Gyümölcs- és Főzelék­konzervgyár dunakeszi' törzsgyárában, amikor így fogalmaznak: lehet, hogy náluk, az érintett textil­ipari üzemben jó az anyag­kihozatal, de, mert milli­méterek tartják csupán össze az anyagot a varrá­soknál, nálunk a munkaru­hák pillanatok alatt szét- feslenek. A javítás jelen­tős ráfordításokat kíván — főként ahhoz képest jelen­tőseket, hogy ez az üzem élelmiszeripari, s nem tex­tilipari —, a többszöri var- rogatás miatt azonban még inkább meggyengül az anyag, s tönkremegy a ru­ha fele-, negyedannyi idő alatt, mint amennyi az el­várható lenne. . Bosszantó mindennapos küszködés ez olyasmivel, amiben nincs semmi bo­nyolult, ami sokkal in­kább kötődik a tehetet­lenkedéshez, a rosszul ér­telmezett csoportérdekek­hez, mint az objektív mű­szaki, technológiai, anyag- ellátási akadályokhoz. Az elmarasztaló véleményt mondók maguk tapasztal­ják azt. milyen a silány munka következménye, mi­ként lehet rossz az, ami jó is lehetne. Az újságíró most mégsem ezen a bőrömet, bőrünket égeti állapoton meditál, hanem a kritiku­sok egyikének, név sze­rint Tomasek Mihálynénak azon a találó szópárján, hogy náluk és nálunk. Fö- lületes megítélésre tény­leg úgy néz ki. hogy ami náluk jó — az anyagtaka­rékosság —, az nálunk sem lehet baj okozója. Rá kellett azonban jönnie a Tomaseknéknak Dunake­szin, hogy ami azonosnak látszik, az nem okvetlen ugvanaz tüzetesebb szem­lélődés esetén. E nnél is fontosabb föl­ismerés azonban a náluk-nálunk kettő­sébe sűrítve, hogy renge­teg olyasmi történik a nép­gazdaságban. ami hely­ben eredmény — sőt, oly­kor ünnepelt siker —, ám amikor ezt az eredményt másutt használni kezdik, akkor kiderül, borsos a végső számla, amit a nép­gazdaságnak kell megfi­zetnie azért, mert vala­melyik egységében ered­ményre szomjúztak, s úgy enyhítették azt a szomjú­ságot, hogy nem mérték fel a következményeket. * Ténylegesen napjaink rendkívül lényeges ellent­mondására nyílik ablak a náluk-nálunk szókulcs el- fordításával, s ez az el­lentmondás nem más, mint V _______________ a vélt és a tényleges ér­dekeltségek elkülönítésé­nek csekély képessége, a társadalom hosszú . távú s a csoport rövid távú ér­dekének — akár átmene­ti, akár tartós szembeke­rülése. Messzire jutottunk a konzervgyári munkaru­háktól? Valójában nem mentünk egy tapodtat sem, csupán fölfejtettük a gaz­dálkodás szövetének egyik gyenge szálát, azt a szá­lat, amely a fölfeslő var­rásokban ölt testet, de le­hetne alakja más is, így el nem végzett munka le­számlázása a beruházás­nál, a gyenge zománccal készült autokláv, melyet az átlagos használati idő ne­gyedénél kilökni kény­szerül a fölhasználó üzem. Lehetne ez az alak a foly­tonosan javítgatott — de tisztességesen soha meg nem javított — tehergép­kocsi éppúgy, mint az új iskola, ahol a csőkötések­nél megtakarítottak bizo­nyos bilincseiket, s ennek következtében az első mi­nimális túlnyomáskor el­öntött pincét, folyosót, tan­termet, tanári szobát a for­róvíz. O ktondi reménykedés lenne abban bízni, hogy rövid idő alatt tömegek jutnak el a tuda­tosságnak arra a fokára, ahol együtt áll a náluk és á nálunk, azaz a csoport érde­ke és az össztársadalmi ér- deli eLtség; e kettőnek a szoros összetartozása ma még sokak számára nem több, mint szemináriumi anyag, vagy még az sem, hanem figyelemre nem ér­demes szöveg. S pontosan azok fogják fel így, akik a leghangosabban elége­detlenek keresetükkel, kö­rülményeikkel és környe­zetükkel, akik a maguk munkáját tessék-lássék módon csinálják, azaz akik „nálunk” náluk módra dol­goznak. Tomasekné és társai ugyanis már azért dühöngenek, mert rájöt­tek, a náluk egyben a ná­lunk is, hogy amit ottrosz- szul tesznek, az őket — őket is — rövidíti, s min­den hibától, bajtól, osto­ba cselekedettől mind­annyiunk erkölcsi ereje — tartása — lesz kisebb, pénztárcája soványabb, holnapja bizonytalanabb. Az egész társadalomnak kerül tehát sokba, hogy itt is meg ott is — -té­mánknál maradva: a mun­ka- és védőruha-termelés­ben — vannak eredmé­nyek, de nem egészen olyanok, amilyenek kelle­nének; belekeverednek lát­szatok, amiket úgy értel­meznek helyben, mint eredményeket, valójában azonban népgazdasági rá­fizetések. Ha valaki össze­számolná, mibe kerül Du­nakeszin és a Dunakeszi­ken annak javítgatása, amit — mindegy most, mi­lyen címke mögé bújtatva — elfuseráltak másutt, ak­kor valami elképesztő ösz- szeg jönne ki. Akkora, hogy bőségesen futná belőle tisz­tességes alapanyagra, tech­nológiai fegyelmezésre, ösz­tönző bérezésre; minden­re jutna. Csakhogy; ki számol?! így ki számol? Senki. Holott nekünk. mind- annyiunknak kellene így számolnunk. Megtanulhat­juk. Meg kell tanulnunk. Mészáros Ottó __________ _____________) Er edményes gyarfm&my feßesrtés jr Elve az adott lehetőségekkel Eserssínű iermékskáltt Egy nap híján fél évet töl­tött már a világűrben Leonyid Popov és Valerij Rjumin. Az űrhajósok most a visszatérés­hez készülődnek: megkezdték az előkészületeket a Szaljut—6 rendszereinek és berendezései­nek automatikus üzemmódra való átállításához. Az űrhajó­sok a Progressz—11-en érke­zett alkatrészek segítségével felújítják az űrállomás egyes berendezéseit, s a kicserélt mű­szerblokkokat és az utóbbi na­pokban összegyűlt hulladékot elhelyezték a teherűrhajó rák- terében. A nap folyamán Popov és Rjumin elvégezte az előírt fizi­kai gyakorlatokat a komplex edzőberendezés és a „Bíbic” el­nevezésű vákuumöltözék segít­ségével. Törökbálinton, a Mechani­kai Müvek üzemében négy-öt éve kezdték meg a konyhai páraelszívó gyártását. (Koráb­ban Tégiáson, a Hajdúsági Iparművek készített hasonló alkalmatosságot.) A Pest me­gyei vállalatnál eleinte három típussal is kísérleteztek: ózon­nal, szénnel működővel, s olyannal, amely a párás kony­hai levegőt kinyomja a sza­badba. Végül egy negyedik fajtát fejlesztettek ki, amely aktív szén és légcsere segítsé­gével tisztítja a konyha légte­rét. Heinrich János műszaki igazgató elmondta, hogy a pára- és szagelszívó iránt — enyhén szólva — nem volt nagy kereslet. Évente csupán 4 ezret gyártottak belőle, s ezzel ki tudták elégíteni az igényeket. Az idén is csak egyTkét hónapig készítették, utána át kellet csoportosíta­niuk az embereket. Ahhoz, hoí™ e terméküket gazdaságo­san állíthassák elő, legalább évi 50 ezer darabos sorozat kellene. Így folyamatos lenne a termelés. Már-már úgy látszott, hogy megpecsételődik a páraelszívó sorsa: megszüntetik gyártását. Egy újabb döntés értelmében azonban továbbra is megtart­A termékszerkezet átala­kításának, a váltáshak egész sor, nyomon követhető ered­ménye van Pest megyében. Az igényeknek, s nem utol­só sorban a hazai piac dik­tálta követelményeknek nem­csak szeretnének, hanem ele­get is tesznek a vállalatok, a szövetkezetek. Kézzelfogha­tó bizonyítékát adván: a le­hetőségekkel az adottságokon belül is képesek élni. Az egyik példa erre a Pest megyei Ve­gyi- és Divatcikkipari Válla­lat solymári faipari gyára. ják gyártmánylistájukon, a 4—5 ezer darabos rendelés el­lenére is — ne váljék hiány­cikké. S arra törekednek, hogy mind kevesebb legyen benne az importanyag, s igy a veszteség. A 60 centiméter széles pára­elszívó jól alkalmazkodik a házgyári konyhák méreteihez, kis helyen elfér. Ám a ház­gyári lakások árába nem fér bele, hogy eleve — az átadás előtt — beépítsék, így a-jövő­ben is tetszés szerint szerel­hetik fel a lakók, ha igényt tartanak rá. Ezekben a napokban, hetek­ben még elsősorban a betaka­rítással vannak elfoglalva a mezőgazdasági üzemek, de legalább ennyire fontos a jö­vő évi nagy termések meg­alapozása. Az idei eredmények megismétlésének egyik alap- feltétele, hogy jó minőségű Az új, jó hőszigetelő tulaj­donságú pvc-ajtókbci, -abla­kokból, -redőnyökből, tető­ablakokból a Budapest kör­nyéki TÜZÉP-vállalatnak je­lentős mennyiséget adnak el. A 110 millió forintos szerző­désen belül a műanyagból ké­szült termékek értéke har­mincmillió forint. S nem sze­repel ebben az összegben pél­dául az az értékesítési lehető­ség, amit egy későbbi, a 43- as ÁÉV-vel kötött szerződés kínál. De a termékszerkezet­váltásnál maradva: náluk készült, készül az a kismére­tű, ívelt léces műanyag re­dőny, mely a felújításoknál, a tatarozásoknál megkönnyíti az építtető, a kivitelező dol­gát. Tehát a magánosokét éppúgy, mint a városgazdál­kodási vállalatokét, vagy az IKV-ét. Az ésszerű, könnyen beépíthető, tizenhat centimé­teres redőnyszekrény a gyárt­mányfejlesztés eredménye. Kis mérete mellett jó hő- és hangszigetelő képessége is döntő. A polisztirol, mely a redőnyök alapanyaga, kínál­ja a hőtakarékossáig lehető­ségét. A Budaörsi Texeilektro ezerszínű gyártmányskálájá­nak figyelemre méltó tagja, darabja a mini kompresszor. Sportcélokat szolgáló kedvelt terméket fejlesztették to­vetőmag kerüljön, és optimá­lis időben a földbe. A Vetőmag Vállalat Pest vidéki központjában, Monoron arról érdeklődtünk, képe­sek-e kielégíteni maradékta­lanul a termelők igényeit. A vállalat illetékes vezetőitől megtudtuk, hogy a termelő- szövetkezetek, állami gazdasá­gok az idén 10 625 tonna búza­vetőmag vásárlására kötöttek szerződést, vagyis valamivel kevesebbre, mint egy évvel korábban. A csökkenés oka az, hogy egyes üzemek szűkebb anyagi lehetőségeik miatt saját maguk termelik meg a szaporítóanyagot. Az Országos Vetőmag Fel­ügyelőség azonban ezeket a tételeket is megvizsgálta, és vetésre alkalmasnak találta. A monori vállalat egyéb­ként 11 Pest megyei gazda­sággal áll kapcsolatban. Az első osztályú szaporítóanyag a Gödöllői Tangazdaságban, a pátyi Zsámbéki Medence Tsz- ben, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságiban, a pilisi Arany­kalász Tsz-ben, a sülysápi Tápióvölgye Tsz-ben, a tápió- bicskei Április 4. Tsz-ben, a farmosi Tápiómente Tsz-ben, a tápiószentmártoni Arany- szarvas Tsz-ben, a vácszent- lászlói Egyesült Zöldmező Tsz-ben, a ceglédi Lenin Tsz- ben és a Ceglédi Tangazda­ságban termett meg. Üjdonság az idén, és eb­ben bizonyult kezdemé­nyezőnek a Gödöllői Tan­gazdaság, ahol már előre csávázták a búzát, és azzal a termelőnek már a vább. A korábban tizenkét voltos kompresszorok mellett megjelent a hálózati áram­ról működtethető, a 220 volt­ra rákapcsolható is. A bar* kácsoíók minden bizonnyal örülnek majd a termékcsalád új tagjának. Űj termék, a gyártmányfejlesztés eredmé­nye a pomázi írószer Szövet­kezet Tinten-Pen elnevezésű toiliia is. Ez az írón annyiban különbözik korábbi társai­tól: speciális műanyag csú­csa kopásállóbb, jobban bírja a strapát. Gyártása már meg­kezdődött, az első nagyobb mennyiség a decemberi, kará­csonyi piacon jelenik meg. De gyártása és forgalombahozá- sa 1981-től folyamatos. A fonalgyártó szakmában, s a készterméket előállító iparban újdonság, import­kiváltásra alkalmas termék a Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában készülő poliészter, nyúlszőr keverésű fonal. Ez is a gyártmányfejlesztés ered­ménye, ugyanakkor újdon­sága mellett jócskán kínálja a devizamegtakarítás lehető­ségét. S ezzel a lehetőséggel él is új termékeinél a Váci Kötöttárugyár. A fonal s a belőle készülő szabadidő-ru­hák újszerűségük mellett mé­rettartósságukkal is figye­lemre méltóak. V. E. vetésén kívül nincs semmi dolga. Az így kezelt kenyér - nekvaló mennyisége 300 tonna. Ha már az újdonságokról esett szó, meg kell említe­nünk, hogy jelentős piacot hódított az új martonvásári MV—8-as búzafajta, amely az idén magas termőképességet bizonyított. A javító búzák közül a GK Tiszatáj is ke­lendő, ezt a változatot a tá- pióbicskei tsz-ből szerezhet­ték be az üzemek. A minő­séggel sincs baj: a szemek tel­tek, tápanyagban gazdagok. A vállalat dolgozói számá­ra nagy gondot okozott, hogy mintegy három hetet késett a búza érése, és így a szokott­nál lényegesen rövidebb idő alatt kellett előkészíteni az árut. Elismerés illeti az Or­szágos Vetőmag Felügyelőség szakembereit is, akik a szükséges vizsgálatokat többletmunka vállalásával végezték el. A Vetőmag Vállalat ezekben a napokban a mustárt, a faj­taborsót és az olajlent tisz­títja, amelyet többségében exportra szállítanak. » V. B. KÖZÉLET Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével magyar építésügyi küldöttség utazott Moszkvába Ivan Ganicsevnek, a Szovjet­unió állami építési bizottsága elnökhelyettesének meghívásá­ra. ki építőipar utánpótlása A Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál már több évtizedes hagyománya van a szakmunkásképzésnek. A válla­lat ipari tanulói korszerű körülmények között, a csepeli köz­ponti telepen létrehozott új oktatóbázison kezdhették meg a gyakorlati foglalkozásokat az idén. Folytatják a páraelszívók gyárfását Kevesebb importanyagból p. j. Hédii es Whseaiáj Pesi megyéken Időben érkezik meg a vetőmag

Next

/
Oldalképek
Tartalom