Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-08 / 236. szám

AZ MSZMP PEST MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS CAP. PEST MEGYEJl Visifi PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Ara 1.20 forint 1980. OKTOBER 8., SZERDA Kicsik A Fogadás az NDK nagykövetségén A további együttműködés lakosságot szolgáló lehetősége Pest megyei és fővárosi vezetők tanácskozása Az MSZMP Budapesti Bizottságának szék­hazában tegnap Budapest és Pest megye párt- és tanácsi vezetői a hatodik ötéves terv előkészítéséről, tennivalóiról tanácskoztak. A megbeszélésen jelen volt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a bu­dapesti pártbizottság első titkára, Cservenka Ferencné, a,z MSZMP Központi Bizottságá­nak -tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács és dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke. A Pest megyei és a fővárosi vezetők rész­letesen elemezték a szoros együttműködés lehetőségeit, az anyagi és szellemi erők leg­jobb kihasználásának módszereit a telepü­lésfejlesztésben, a közlekedésiben és a keres­kedelemben. A tanácskozás mind a főváros, mind Pest megye fejlődését, a lakosság jobb ellátását szolgálta, a résztvevők sok fontos, a hatodik ötéves tervben realizálódó tenni­valót fogalmaztak meg. ■* V olt részük vesszőfutás- > ban, mert már-már a kapitalizmus rút s ezért utálatos maradványai­nak tűntek, s kijutott nekik a díszmenetből is, amikor némelyek úgy láttatták lé­tezésüket,’ mint mentőövet a bajba jutott nagyipar számára. Az ipari szövet­kezetekről 'szólunk, most éppen szélcsendben, ami­kor sem kiátkozás, sem szentté avatás nem fenye­geti ezeket a termelőhe­lyeket. hanem — dolgozhat­nak. Többségük teszi is de­rekasan, a megváltozott kö­rülmények közepette igyek­szik gyorsan átformálni te­vékenységét. Aminek egyik, s kétségtelenül legfurcsább jele, hogy az esztendő első felében itt mérséklődött a legnagyobb mértékben a termelés ^gy foglalkozta­tottra számítva. A mínusz mögött valójában plusz rej­lik, a visszafogás a sorok átrendezését takarja, a semmit raktárra, csakis piacra termelni felfogást. Tapasztalt ipari szövetke­zeti vezető szavai szerint annak, hogy örökösen át­meneti állapotok közé vol­tak kényszerítve a gazda­ságnak ezek az egységei s nem bízhattak abban, ami­ben mások, hogy a nagy bukástól megmenti őket az állami pénztár kínálta mankó, most — most is — leszüreteihető a gyümöl­cse. Ez a gyümölcs pedig nem más, mint az átala­kulás időszakának lerövidí­tését segítő módszerek is­merete, rutinos használata, hiszen ezekben a szövetke­zetekben már annyiszor kellett változni, változtat­ni, hogy ez nem újdonság. Kevésbé könnyeden: az ipari szövetkezetek többsé­gében kialakultak azok a szervezeti, szervezési, gyár­tás- és gyártmányfejlesztési módszerek, eljárások, ame­lyek lehetővé teszik a fris­sen észlelt igények, követel­mények érvényesítését a termelési gyakorlatban. Ta­gadhatatlan, sok minden közrejátszott ennek a gaz­dálkodási magatartásnak a létrejöttében — így például az alacsony állóeszköz-állo­mány —, az alapvető ok azonban nem más, mint a kényszer a lábon maradás­ra, a kiszolgáltatottság a felhasználók, a vevők alkot­ta keresletnek, ahogy azt szakszerűen kifejezhetjük, a versenyhelyzet. F urcsa ellentmondás: gyakran meglehetősen kezdetleges körülmé­nyek között, egyszerű esz­közökkel termelnek ezek- ' ben a szövetkezetekben korszerű árucikkeket, komp­lett élelmiszeripari gépektől elektronikai alkatrészekig, a legfrissebb divatot köve­tő ruhákig. Aminek magya­rázata elsősorban a szövet­kezetek és a műszaki fej­lesztési lehetőségek fölka­rolásának szoros összetarto­zásában keresendő. Van olyan kollektíva — a Lig- nifer —, amelynek fejlesz­tési partnere a Tudományos Akadémia egyik intézete, s a téma nem kisebb, mint elektronikus műszerek lét­rehozása. Egészen más ol­dalról közelítve: nem ad sok okot, egy állami nagy cégnek az irigykedésre az építőipari szövetkezet esz­közállománya Gödöllőn, mégis bátran vállalták a városban nemcsak a lakás­építésben való részvételt, hanem az Agrártudományi V ____________________________ Egy etem barokk épületének jó ideig eltartó felújítását is. Tehették ezt azért, mert tapasztalatból tudják: a jól megszervezett szakismeret többet ér a gyatrán hasz­nált eszközök tömegénél, azaz a feladatok teljesítése sokféle forrás használatá­val, s nem egyetlennek a kizárólagosságával is elér­hető. ’Két példa arra, amit jog­gal nevezhetünk a koc­kázatot rejtő vállalkozás vállalásának, annak, ami a szövetkezetek többségének a jellemzője. Ennek a jel­lemzőnek az értékéből az sem von le, hogy valójában a kényszer körülményei közepette alakult ki vala­mikor. Mára ugyanis már természetes eleme a gaz­dálkodásnak, azaz akkor is így cselekednek ezek a ter­melőhelyek, amikor a kény­szer elillant, s helyébe va­lami egészen más jutott, ez pedig az érdek, az érde­keltség fölfedezése a vállal­kozásban. 0 *° tven ipari szövetkezet tevékenykedik a me­gyében, s ha átlagot nézünk, akkor mindegyik­nek öt „ipartelepe” van, ez utóbbiak száma ugyanis meghaladja a kétszázötve­net. Hozzá kell azután még sorolni ezekhez a nem me­gyei szövetkezetek telepeit — amiből 130 van —, s így már egészen kivilágosodhat előttünk a kép; ezek a ki­csik valóban nagyon kicsik, ami a telephelyi lehetősége­get, a koncentráltságot il­leti, mert bizony némelyik ipartelep nem más, mint egy pince, ahol hét ember dolgozik. Szó sincs arról, hogy mel­lékes lenne, hol dolgoznak a szövetkezeti tagok vagy alkalmazottak — s az elhe­lyezési körülmények javí­tására a szövetkezetek ha­tásos programot valósítot­tak meg a negyedik és az ötödik ötéves tervben —, ám ennél előbbre áll annak fontossága, mit dolgoznak. A kelendő áru, a nagy ál­lami cégnek készített al­katrész, részegység haszna, ha nem is feledteti, de két­ségtelenül enyhíti a gyak­ran mostoha feltételek és körülmények okozta fe­szültségeket. Elsősorban azért enyhíti, mert a szö­vetkezet minden foglalkoz­tatottja szinte napról nap­ra tanúja annak, mit ér a munkája, kell-e másoknak vagy nem, azaz lesz-e be­lőle holnap is kenyér, s ha nem, akkor mi kell helyet­te? Ez a kell szócska való­jában mindannak a rnagya- I rázata, ami a kicsik köré- | ben végbemegy. Itt tényleg j testközelben tapasztalhatók ! az olyan, gyakran elvontan hangzó fogalmak, mint a kereslet, kínálat, a, ver­senyképesség, a használati értékkel arányban álló ár, a ráfordítás és a hozam vi­szonya. Itt tudni kell, mit j vár a felhasználó, a vevő, ] mert máskülönben holnap • bezárhat a cég. A kicsik közvetlen kapcsolata a piaccal méreteikből, fölsze­reltségükből is következik, de nagy hiba lenne csupán ezzel a magyarázattal beér­ni. Mert a magyarázat fon­tosabb része másutt van, a gazdálkodási magatartás­ban, a kitapintható kollek­tív érdekeltségben. M. O. Kedden a Német Demokra­tikus Köztársaság megalaku­lásának 31. évfordulója alkal­mából Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete fogadást adott a nagykövet­ségen. Bimsonhét fesg&eai tsissk&ii meg Megyei építőipari társulás A fogadáson megjelent Ko­rom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára, to­vábbá Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, He- tényi István pénzügyminisz­ter, Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője és Roslca István kül­ügyminiszter-helyettes. Ott volt politikai, gazdasági és társadalmi életünk sok más jeles személyisége, valamint a budapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. Jelentős esemény színhelye volt tegnap délután a Pest me­gyei Tanács székházának föld­szinti nagyterme. Az építőipar, illetve az építőipart termékeik­kel kiszolgáló, valamint a kivi­telezések különböző stádiu­maiban jelentős munkák el­végzésére hivatott vállalatok vezetői ültek össze. Mégpedig azzal a céllal: a korábbi elha­tározáshoz, megállapodáshoz híven megalakítsák a Pest me­gyei Építőipari Gazdasági Tár­saságot. A résztvevőket, igy Balog Lászlót, a megyei párt- bizottság titkárát, Vágvölgyi Józsefet, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesét, s Bár­sony Jánost, az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium fő­osztályvezetőjét DoSzpod Béla, Új eljárások Budáimtúszom Lángálló kelmék - exportra Divatos alapanyag, divatos színek, jó minőség. Ez a há­rom legfontosabb feltétele an­nak, hogy a szövőgyárak ex­portképesek legyenek. A budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat az idén harminc százalékkal magasabb áron értékesítette termékeit a külföldi piacon. Poós Rudolf termelési osztályvezető tájé­koztatója szerint a kereslet egyre nő, a régi piacok meg­tartása mellett újakat kutat­nak fel vagy újabbak lépnek a megrendelők sorába. Finn­országba és Dániába száznegy­venezer négyzetméter nyug­ágyvásznat készít a vállalat. Az idei 8,8 millió forint ér­tékű export összetételben eltér az eddigiektől; na­gyobb az egyszínű termé­kek aránya. Ugyanakkor a finn vevők a nyomott mintás nyugágyvász­nakból is emelték megrende­léseiket. Különleges damaszt ágynemű és asztalterítő gar­nitúrákat is szállítanak. Ter­mészetes lenből, fehér- és sár­ga színben, mintegy 100—150 ezer négyzetmétert. Érdekesség, hogy a nyomott minta kissé domborúan kiemelkedik az anyagból. Angliába nyomott bútor-, autóvédő-huzatokat ké­szítenek, 200 ezer négyzetmé­teres tételben. Az angolok in­kább a konzervatív nagyvirá­gos vagy barokk mintákat ked­velik. Közel-Keleten Libanon a vevő, ide természetesen ke­leties mintákkal díszítik. Évente 26 millió négyzetmé­ter anyagot gyárt a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat. A gyárt­mányfejlesztők a piaci igénye­ket tartják szem előtt, amikor új gyártmányokkal bővítik, a jelenlegi kínálatot. Tóth Ilo­na, a gyártmányfejlesztési és mintázó osztály vezetője sze­rint évente csaknem kétszáz új terméket kísérleteznek ki. Importhelyettesítésként hazai alapanyagú polipropilén és po- liakrilnitril tisztán szintetikus'' vagy keverék anyagokkal kí­sérleteznek. Esetleg magát a lent is ezzel helyettesítik. Ar­ra a kérdésre, hogy miért szükséges a műszál, amikor világdivat a természetes alap­anyag, a válasz a következő volt: legjobb a keverék, ha 33 százalék a len, a többi poliész­ter. Érdekes a teflon fonalú szövet, csapágybetéteknél alkalmazzák. A természetes anyagok, így a len is mosáskor gyakran 10—13 százalékkal is össze­megy. Üj eljárást dolgoztak ki a gyártmányfejlesztők: ez a zsugorítás, amelynek követ­keztében csupán 2—3 százalé­kosan megy össze az anyag. Er. K. liter lesz a tölgyből Évente tizenötezer köbméter cserfát és tölgyet dolgoznak fel a Pilisi Állami és Parkerdőgazdaság fafeldolgozó üzemé­ben. Termelésük egy részét — a bútoralapanyagot és a par­kettadeszkát — exportálják. Képünkön; fűrészeléshez szállít­ják a rönköt. a megyei tanács osztályvezető­je köszöntötte. Majd megnyi­tójában utalt arra, hogy az or­szágban a Pest megyei a tizen­kettedik építőipari gazdasági társaság. A létével szemben tá­masztott követelmények nem kicsik. Hiszen a gazdasági ér­dekek ütközőpontjainak csök­kentését, az ágazatok közötti Integ­ráció megfelelő módon va­ló érvényesülését is szol­gálnia kell a társaságnak. A megnyitó után huszonhét vállalat vezetője, képviselője aláírásával rögzítette a Pest megyei Építőipari Gazdasági Társaság életre hívását, meg­alakulását. Elsőként a Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­lat, mely a társaság gesztor vállalata. A társaság szervezeti felépítését tekintve: irányító szerve az igazgatótanács, míg a végrehajtásra a héttagú igaz­gatóság hivatott. A társaság koordinációs irodája működé­sét a tegnapi nappal kezdte meg, melynek székhelye a PÁÉV központjában van. Fel­adata sokrétű: közreműködik a beruházások előkészítésében — tanulmány, program —, rendszeres, kölcsönös in­formációt szolgáltat a me­gye építőiparának piaci helyzetéről, — így például a lekötött építé­si igényekről, a szabad kapaci­tásokról, a gép- és anyagellá­tásról, a munkaerőhelyzetről is. A társaság célja, hogy a résztvevők között olyan köl­csönös előnyökkel járó együtt­működést valósítson meg, amely elősegíti a Pest megyei építési igények és az építőipari kapacitások közötti egyensúly megteremtését. S természete­sen a kapacitások kedvezőbb kihasználását, s ezzel össz­hangban egymás munkájának sokirányú, kölcsönös segítését a rendelkezésre álló erőforrá­sok hatékonyabb hasznosításá­val. Ahogy a résztvevők meg­fogalmazták, rögzítették is: a beruházási folyamatban — te­hát az előkészítésben, a terve­zésben, a kivitelezésben — a szoros együttműködés a beru­házások rövidebb idő alatt va­ló elkészültét hivatott csök­kenteni, s ugyanakkor a mun­ka minőségének javítását is. / Nem kevesebbre hivatot­tak, mint a megye további fejlődésének segítésére, az építőipar előtt álló felada­tok megoldására, s ugyanakkor javítván munkájuk minőségét, hatékonyságát. Ennek az alap­vető, de kettős feladatnak a fontosságára irányította rá a figyelmet Balog László, ami­kor a megyei pártbizottság ne­vében köszöntötte a most meg­alakult társaságot. Ezt követően került sor ,a társaság életében az első igaz­gatótanács-ülésre, mely meg­választotta a tisztségviselőkét, jóváhagyta a működési sza­bályzatát is. V. E. Építőipari tájékoztató Határidő és a minőség Az építőipar elmúlt öt évi munkájáról, idei eredményei­ről, s a következő időszak feladatairól tartott sajtótájé­koztatót dr. Ábrahám Kál­mán építési és városfejleszté­si miniszter. Elmondta, 1971— 73 között a termelés dina­mikusan nőtt, tavaly már mérséklődött, idén pedig csökkenés tapasztalható. En­nek elsősorban az az oka, hogy kevesebb az új nagybe­ruházás. Az építőipar így is teljesítette tervét, javulás ta­pasztalható a kivitelezési ha­táridő betartásában, jobbak a minőségi mutatók is. Jövőre s az azt követő években sem számíthatunk arra, hogy a korábbiakhoz ha­sonló arányban kezdődnek nagyszabású építkezések. Ez az építőknek egyfelől köny- nyebtíséget, másrészt új fel­adatokat jelent. Eddig 30—40 százalékkal volt több a meg­rendelés, ez az arány most jelentősen csökkent — kivéve természetesen a fővárost és Pest megyét. Lehetővé válik — és sokkal inkább követel­mény lesz; mint eddig, hogy határidőre és. jó minőségben készítsék el a kivitelezők a feladatokat. Több eddig nagy beruházásokon dolgozó válla­latnak meglevő lehetőségeit a karbantartás, a lakásépítés, illetve az export terén kell ka­matoztatnia. A jelenlegi gazda­sági helyzetben fontos feladat, hogy ne növeljék tovább a költségeket: minden területen az olcsó, az egyszerűbb építé­si formákat kell keresni. Jó példa erre a könnyűszerkeze­tes módszer terjedése. Az elmúlt öt esztendőben az építőiparban 27 százalék­kal nőtt a termelékenység, miközben az ágazatban dolgo­zók száma 22 ezerrel csök­kent. Lehetővé tette ezt az is, hogy a technikai színvonal a tervezett 51 százalék helyett 92 százalékkal emelkedett. így az építőipar összességében tel­jesíti ötödik ötéves tervét: felépül 445 ezer lakás, határ­időre elkészültek a nagyberu­házások. KÖZÉLET Simon Pál nehézipari mi­niszter vezetésével kedden küldöttség utazott Helsinkibe, a Finn Köztársaság ipari és kereskedelmi miniszterének meghívására, hogy tárgyalá­sokat folytasson a kétoldalú gazdasági kapcsolatok tovább­fejlesztéséről. Gus Hallt, az Amerikai' Egyesült Államok Kommunis­ta Pártjának főtitkárát 70. szü­letésnapja alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága távirat­ban üdvözölte. Hantos János, a Magyar Vö­röskereszt főtitkára, végrehaj­tó bizottságának elnöke Genf- be utazott, ahol részt vesz a Vöröskereszt-társaságok Ligá­ja végrehajtó tanácsának ülé­sén, és megbeszéléseket foly­tat a Magyar Vöröskereszt centenáriuma alkalmából jövő­re Budapesten megrendezendő európai regionális vöröskeresz- tes-koníerencia előkészítéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom