Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-08 / 236. szám
AZ MSZMP PEST MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS CAP. PEST MEGYEJl Visifi PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Ara 1.20 forint 1980. OKTOBER 8., SZERDA Kicsik A Fogadás az NDK nagykövetségén A további együttműködés lakosságot szolgáló lehetősége Pest megyei és fővárosi vezetők tanácskozása Az MSZMP Budapesti Bizottságának székhazában tegnap Budapest és Pest megye párt- és tanácsi vezetői a hatodik ötéves terv előkészítéséről, tennivalóiról tanácskoztak. A megbeszélésen jelen volt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Cservenka Ferencné, a,z MSZMP Központi Bizottságának -tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács és dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke. A Pest megyei és a fővárosi vezetők részletesen elemezték a szoros együttműködés lehetőségeit, az anyagi és szellemi erők legjobb kihasználásának módszereit a településfejlesztésben, a közlekedésiben és a kereskedelemben. A tanácskozás mind a főváros, mind Pest megye fejlődését, a lakosság jobb ellátását szolgálta, a résztvevők sok fontos, a hatodik ötéves tervben realizálódó tennivalót fogalmaztak meg. ■* V olt részük vesszőfutás- > ban, mert már-már a kapitalizmus rút s ezért utálatos maradványainak tűntek, s kijutott nekik a díszmenetből is, amikor némelyek úgy láttatták létezésüket,’ mint mentőövet a bajba jutott nagyipar számára. Az ipari szövetkezetekről 'szólunk, most éppen szélcsendben, amikor sem kiátkozás, sem szentté avatás nem fenyegeti ezeket a termelőhelyeket. hanem — dolgozhatnak. Többségük teszi is derekasan, a megváltozott körülmények közepette igyekszik gyorsan átformálni tevékenységét. Aminek egyik, s kétségtelenül legfurcsább jele, hogy az esztendő első felében itt mérséklődött a legnagyobb mértékben a termelés ^gy foglalkoztatottra számítva. A mínusz mögött valójában plusz rejlik, a visszafogás a sorok átrendezését takarja, a semmit raktárra, csakis piacra termelni felfogást. Tapasztalt ipari szövetkezeti vezető szavai szerint annak, hogy örökösen átmeneti állapotok közé voltak kényszerítve a gazdaságnak ezek az egységei s nem bízhattak abban, amiben mások, hogy a nagy bukástól megmenti őket az állami pénztár kínálta mankó, most — most is — leszüreteihető a gyümölcse. Ez a gyümölcs pedig nem más, mint az átalakulás időszakának lerövidítését segítő módszerek ismerete, rutinos használata, hiszen ezekben a szövetkezetekben már annyiszor kellett változni, változtatni, hogy ez nem újdonság. Kevésbé könnyeden: az ipari szövetkezetek többségében kialakultak azok a szervezeti, szervezési, gyártás- és gyártmányfejlesztési módszerek, eljárások, amelyek lehetővé teszik a frissen észlelt igények, követelmények érvényesítését a termelési gyakorlatban. Tagadhatatlan, sok minden közrejátszott ennek a gazdálkodási magatartásnak a létrejöttében — így például az alacsony állóeszköz-állomány —, az alapvető ok azonban nem más, mint a kényszer a lábon maradásra, a kiszolgáltatottság a felhasználók, a vevők alkotta keresletnek, ahogy azt szakszerűen kifejezhetjük, a versenyhelyzet. F urcsa ellentmondás: gyakran meglehetősen kezdetleges körülmények között, egyszerű eszközökkel termelnek ezek- ' ben a szövetkezetekben korszerű árucikkeket, komplett élelmiszeripari gépektől elektronikai alkatrészekig, a legfrissebb divatot követő ruhákig. Aminek magyarázata elsősorban a szövetkezetek és a műszaki fejlesztési lehetőségek fölkarolásának szoros összetartozásában keresendő. Van olyan kollektíva — a Lig- nifer —, amelynek fejlesztési partnere a Tudományos Akadémia egyik intézete, s a téma nem kisebb, mint elektronikus műszerek létrehozása. Egészen más oldalról közelítve: nem ad sok okot, egy állami nagy cégnek az irigykedésre az építőipari szövetkezet eszközállománya Gödöllőn, mégis bátran vállalták a városban nemcsak a lakásépítésben való részvételt, hanem az Agrártudományi V ____________________________ Egy etem barokk épületének jó ideig eltartó felújítását is. Tehették ezt azért, mert tapasztalatból tudják: a jól megszervezett szakismeret többet ér a gyatrán használt eszközök tömegénél, azaz a feladatok teljesítése sokféle forrás használatával, s nem egyetlennek a kizárólagosságával is elérhető. ’Két példa arra, amit joggal nevezhetünk a kockázatot rejtő vállalkozás vállalásának, annak, ami a szövetkezetek többségének a jellemzője. Ennek a jellemzőnek az értékéből az sem von le, hogy valójában a kényszer körülményei közepette alakult ki valamikor. Mára ugyanis már természetes eleme a gazdálkodásnak, azaz akkor is így cselekednek ezek a termelőhelyek, amikor a kényszer elillant, s helyébe valami egészen más jutott, ez pedig az érdek, az érdekeltség fölfedezése a vállalkozásban. 0 *° tven ipari szövetkezet tevékenykedik a megyében, s ha átlagot nézünk, akkor mindegyiknek öt „ipartelepe” van, ez utóbbiak száma ugyanis meghaladja a kétszázötvenet. Hozzá kell azután még sorolni ezekhez a nem megyei szövetkezetek telepeit — amiből 130 van —, s így már egészen kivilágosodhat előttünk a kép; ezek a kicsik valóban nagyon kicsik, ami a telephelyi lehetőségeget, a koncentráltságot illeti, mert bizony némelyik ipartelep nem más, mint egy pince, ahol hét ember dolgozik. Szó sincs arról, hogy mellékes lenne, hol dolgoznak a szövetkezeti tagok vagy alkalmazottak — s az elhelyezési körülmények javítására a szövetkezetek hatásos programot valósítottak meg a negyedik és az ötödik ötéves tervben —, ám ennél előbbre áll annak fontossága, mit dolgoznak. A kelendő áru, a nagy állami cégnek készített alkatrész, részegység haszna, ha nem is feledteti, de kétségtelenül enyhíti a gyakran mostoha feltételek és körülmények okozta feszültségeket. Elsősorban azért enyhíti, mert a szövetkezet minden foglalkoztatottja szinte napról napra tanúja annak, mit ér a munkája, kell-e másoknak vagy nem, azaz lesz-e belőle holnap is kenyér, s ha nem, akkor mi kell helyette? Ez a kell szócska valójában mindannak a rnagya- I rázata, ami a kicsik köré- | ben végbemegy. Itt tényleg j testközelben tapasztalhatók ! az olyan, gyakran elvontan hangzó fogalmak, mint a kereslet, kínálat, a, versenyképesség, a használati értékkel arányban álló ár, a ráfordítás és a hozam viszonya. Itt tudni kell, mit j vár a felhasználó, a vevő, ] mert máskülönben holnap • bezárhat a cég. A kicsik közvetlen kapcsolata a piaccal méreteikből, fölszereltségükből is következik, de nagy hiba lenne csupán ezzel a magyarázattal beérni. Mert a magyarázat fontosabb része másutt van, a gazdálkodási magatartásban, a kitapintható kollektív érdekeltségben. M. O. Kedden a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 31. évfordulója alkalmából Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete fogadást adott a nagykövetségen. Bimsonhét fesg&eai tsissk&ii meg Megyei építőipari társulás A fogadáson megjelent Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, továbbá Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, He- tényi István pénzügyminiszter, Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter, Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője és Roslca István külügyminiszter-helyettes. Ott volt politikai, gazdasági és társadalmi életünk sok más jeles személyisége, valamint a budapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. Jelentős esemény színhelye volt tegnap délután a Pest megyei Tanács székházának földszinti nagyterme. Az építőipar, illetve az építőipart termékeikkel kiszolgáló, valamint a kivitelezések különböző stádiumaiban jelentős munkák elvégzésére hivatott vállalatok vezetői ültek össze. Mégpedig azzal a céllal: a korábbi elhatározáshoz, megállapodáshoz híven megalakítsák a Pest megyei Építőipari Gazdasági Társaságot. A résztvevőket, igy Balog Lászlót, a megyei párt- bizottság titkárát, Vágvölgyi Józsefet, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, s Bársony Jánost, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjét DoSzpod Béla, Új eljárások Budáimtúszom Lángálló kelmék - exportra Divatos alapanyag, divatos színek, jó minőség. Ez a három legfontosabb feltétele annak, hogy a szövőgyárak exportképesek legyenek. A budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat az idén harminc százalékkal magasabb áron értékesítette termékeit a külföldi piacon. Poós Rudolf termelési osztályvezető tájékoztatója szerint a kereslet egyre nő, a régi piacok megtartása mellett újakat kutatnak fel vagy újabbak lépnek a megrendelők sorába. Finnországba és Dániába száznegyvenezer négyzetméter nyugágyvásznat készít a vállalat. Az idei 8,8 millió forint értékű export összetételben eltér az eddigiektől; nagyobb az egyszínű termékek aránya. Ugyanakkor a finn vevők a nyomott mintás nyugágyvásznakból is emelték megrendeléseiket. Különleges damaszt ágynemű és asztalterítő garnitúrákat is szállítanak. Természetes lenből, fehér- és sárga színben, mintegy 100—150 ezer négyzetmétert. Érdekesség, hogy a nyomott minta kissé domborúan kiemelkedik az anyagból. Angliába nyomott bútor-, autóvédő-huzatokat készítenek, 200 ezer négyzetméteres tételben. Az angolok inkább a konzervatív nagyvirágos vagy barokk mintákat kedvelik. Közel-Keleten Libanon a vevő, ide természetesen keleties mintákkal díszítik. Évente 26 millió négyzetméter anyagot gyárt a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat. A gyártmányfejlesztők a piaci igényeket tartják szem előtt, amikor új gyártmányokkal bővítik, a jelenlegi kínálatot. Tóth Ilona, a gyártmányfejlesztési és mintázó osztály vezetője szerint évente csaknem kétszáz új terméket kísérleteznek ki. Importhelyettesítésként hazai alapanyagú polipropilén és po- liakrilnitril tisztán szintetikus'' vagy keverék anyagokkal kísérleteznek. Esetleg magát a lent is ezzel helyettesítik. Arra a kérdésre, hogy miért szükséges a műszál, amikor világdivat a természetes alapanyag, a válasz a következő volt: legjobb a keverék, ha 33 százalék a len, a többi poliészter. Érdekes a teflon fonalú szövet, csapágybetéteknél alkalmazzák. A természetes anyagok, így a len is mosáskor gyakran 10—13 százalékkal is összemegy. Üj eljárást dolgoztak ki a gyártmányfejlesztők: ez a zsugorítás, amelynek következtében csupán 2—3 százalékosan megy össze az anyag. Er. K. liter lesz a tölgyből Évente tizenötezer köbméter cserfát és tölgyet dolgoznak fel a Pilisi Állami és Parkerdőgazdaság fafeldolgozó üzemében. Termelésük egy részét — a bútoralapanyagot és a parkettadeszkát — exportálják. Képünkön; fűrészeléshez szállítják a rönköt. a megyei tanács osztályvezetője köszöntötte. Majd megnyitójában utalt arra, hogy az országban a Pest megyei a tizenkettedik építőipari gazdasági társaság. A létével szemben támasztott követelmények nem kicsik. Hiszen a gazdasági érdekek ütközőpontjainak csökkentését, az ágazatok közötti Integráció megfelelő módon való érvényesülését is szolgálnia kell a társaságnak. A megnyitó után huszonhét vállalat vezetője, képviselője aláírásával rögzítette a Pest megyei Építőipari Gazdasági Társaság életre hívását, megalakulását. Elsőként a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, mely a társaság gesztor vállalata. A társaság szervezeti felépítését tekintve: irányító szerve az igazgatótanács, míg a végrehajtásra a héttagú igazgatóság hivatott. A társaság koordinációs irodája működését a tegnapi nappal kezdte meg, melynek székhelye a PÁÉV központjában van. Feladata sokrétű: közreműködik a beruházások előkészítésében — tanulmány, program —, rendszeres, kölcsönös információt szolgáltat a megye építőiparának piaci helyzetéről, — így például a lekötött építési igényekről, a szabad kapacitásokról, a gép- és anyagellátásról, a munkaerőhelyzetről is. A társaság célja, hogy a résztvevők között olyan kölcsönös előnyökkel járó együttműködést valósítson meg, amely elősegíti a Pest megyei építési igények és az építőipari kapacitások közötti egyensúly megteremtését. S természetesen a kapacitások kedvezőbb kihasználását, s ezzel összhangban egymás munkájának sokirányú, kölcsönös segítését a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb hasznosításával. Ahogy a résztvevők megfogalmazták, rögzítették is: a beruházási folyamatban — tehát az előkészítésben, a tervezésben, a kivitelezésben — a szoros együttműködés a beruházások rövidebb idő alatt való elkészültét hivatott csökkenteni, s ugyanakkor a munka minőségének javítását is. / Nem kevesebbre hivatottak, mint a megye további fejlődésének segítésére, az építőipar előtt álló feladatok megoldására, s ugyanakkor javítván munkájuk minőségét, hatékonyságát. Ennek az alapvető, de kettős feladatnak a fontosságára irányította rá a figyelmet Balog László, amikor a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a most megalakult társaságot. Ezt követően került sor ,a társaság életében az első igazgatótanács-ülésre, mely megválasztotta a tisztségviselőkét, jóváhagyta a működési szabályzatát is. V. E. Építőipari tájékoztató Határidő és a minőség Az építőipar elmúlt öt évi munkájáról, idei eredményeiről, s a következő időszak feladatairól tartott sajtótájékoztatót dr. Ábrahám Kálmán építési és városfejlesztési miniszter. Elmondta, 1971— 73 között a termelés dinamikusan nőtt, tavaly már mérséklődött, idén pedig csökkenés tapasztalható. Ennek elsősorban az az oka, hogy kevesebb az új nagyberuházás. Az építőipar így is teljesítette tervét, javulás tapasztalható a kivitelezési határidő betartásában, jobbak a minőségi mutatók is. Jövőre s az azt követő években sem számíthatunk arra, hogy a korábbiakhoz hasonló arányban kezdődnek nagyszabású építkezések. Ez az építőknek egyfelől köny- nyebtíséget, másrészt új feladatokat jelent. Eddig 30—40 százalékkal volt több a megrendelés, ez az arány most jelentősen csökkent — kivéve természetesen a fővárost és Pest megyét. Lehetővé válik — és sokkal inkább követelmény lesz; mint eddig, hogy határidőre és. jó minőségben készítsék el a kivitelezők a feladatokat. Több eddig nagy beruházásokon dolgozó vállalatnak meglevő lehetőségeit a karbantartás, a lakásépítés, illetve az export terén kell kamatoztatnia. A jelenlegi gazdasági helyzetben fontos feladat, hogy ne növeljék tovább a költségeket: minden területen az olcsó, az egyszerűbb építési formákat kell keresni. Jó példa erre a könnyűszerkezetes módszer terjedése. Az elmúlt öt esztendőben az építőiparban 27 százalékkal nőtt a termelékenység, miközben az ágazatban dolgozók száma 22 ezerrel csökkent. Lehetővé tette ezt az is, hogy a technikai színvonal a tervezett 51 százalék helyett 92 százalékkal emelkedett. így az építőipar összességében teljesíti ötödik ötéves tervét: felépül 445 ezer lakás, határidőre elkészültek a nagyberuházások. KÖZÉLET Simon Pál nehézipari miniszter vezetésével kedden küldöttség utazott Helsinkibe, a Finn Köztársaság ipari és kereskedelmi miniszterének meghívására, hogy tárgyalásokat folytasson a kétoldalú gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Gus Hallt, az Amerikai' Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkárát 70. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, végrehajtó bizottságának elnöke Genf- be utazott, ahol részt vesz a Vöröskereszt-társaságok Ligája végrehajtó tanácsának ülésén, és megbeszéléseket folytat a Magyar Vöröskereszt centenáriuma alkalmából jövőre Budapesten megrendezendő európai regionális vöröskeresz- tes-koníerencia előkészítéséről.
