Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-04 / 233. szám
IMxc.rtU 1980. OKTÓBER 4., SZOMBAT 3 Népfront és a Nőtanács Téma: a VI. ötéves terv A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége pénteken kibővített ülésen vitatta meg a VI. ötéves terv irányelveit. Kállai Gyula elnökletével tartott tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartott referátumot. Több hozzászóló, például S. Hegedűs László, a HNF OT titkára a településfejlesztés kérdésével, a rendelkezésre élló összegek arányosabb elosztásának fontosságával foglalkozott. A Magyar Nők Országos Tanácsának Elnöksége ugyancsak pénteken Erdei Lászióné elnökletével elemezte a VI. ötéves tervjavaslatot. Az ülésen részt, vett Biró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Őszibarack hordókban Húsz vagonnal exportál őszibarack-sűrítményt, az NDIí-ba a Nagykőrösi Konzervgyár. Ennek egyharmada ezekben a napokban indul útnak. Bozsán Péter felvétele Mem követendő pélécs Milliós palota jutónak Mielőtt tulajdonképpeni témánkról, a törteli Dózsa Tsz-ben befejezés előtt álló birkapalotáról szót ejtenénk, ismerkedjünk meg röviden a közös gazdaság juhtenyésztésének kiugró állomásaival. A termelőszövetkezetben mintegy húszesztendős múltja van a gyapjasok tartásának. Végigjárták a keresztezések — egy időben például húsjuh előállításával foglalkoztak — szinte minden buktatóját, míg 1978-ban el nem érkeztek munkálkodásuk fontos időszakához: állományukat törzstenyészetté nyilvánították. Alsskéfoff ólak Néhány beszédes adat a szakemberek számára: 210 százalékos szaporulat, a kosok napi 520 grammos súly- gyarapodása, az anyákról pedig átlagosan 6,8 kilogramm gyapjút nyírtak. A háziállatok biológiájában, teljesítő- képességében kevésbé jártas érdeklődőik pedig a 69. OMÉK-on gyönyörködhettek a törteliek juhaiban, egyebek között a legszebb kos címet elnyert apaállatban. A Dózsa Tsz munkáját e hatalmas seregszemlén egy fődíj, egy arany- és két ezüstérem is fémjelzi. Hírük jóval túljutott a megye határain, országos bemutatókat rendeznek telepükön, rendre érkeznek a tanulni vágyó szakemberek, no meg a vevők. Az idén például 300 kos talált gazdára, és 800 jer- ketoklyót (1—2 éves nőivarú birka) értékesítettek. A különös az a dologban, hogy sikereiket igen rossz körülmények között érték el: a nagyszerű örökítőképességgel rendelkező egyedek átalakított sertésólakban látták meg a napvilágot, váltak kelendő portékává. Ez idő tájt 1100 anyát és 300 kost, illetve az ennek megfelelő szaporulatot nevelnek a rozzant épületekben. Csak hát ha az idelátogatóknak az állomány igen, az épületek kevésbé tetszenek. A további fejlesztés, létszámnövelés érdekében az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség javaslatára az idén tavasszal egy új 600 férőhelyes istálló építésébe kezdtek. Egy 1978. szeptember 5-én aláírt jegyzőkönyvben az OTÁF juhte- nyésztési osztálya javasolja a törtelieknek, hogy tanulmányozzák a kocséri Petőfi Tsz- ben már működő hasonló rendeltetésű elletőhodályt. Sürgetve egyben egy korszerűbb, a higiéniai feltételeknek jobban megfelelő birka-szülőotthon fölhúzását. A palota, mert minek nevezhetnénk másnak az új létesítményt, 3 millió forintba került, és egy hónap múlva beköltözhető. A hodály valóban nagyon szép: vakító fehérre meszelj falak, tágas légtér, hullámpala, alul náddal bélelve, tetőszerkezet, óriási betonozott kifutó. S amit még ezután szerelnek be, a trágyakihúzó szerkezet és az önitató. Ottjártunkkor a szakvezetők elmondták, az új hodály lényegében a kocséri Petőfi Tsz hasonló rendeltetésű épületének mintájára készült el. A tervezésnél figyelembe vették, hogy egyre ke-, vesebb ember akad, aki kézi erővel, viliázva hajlandó lenne az állatok alól kitrágyázni, Hossx divat Már nem tudni pontosan, mikor vált általánossá mező- gazdasági nagyüzemeinkben az a szokás, hogy a gazdasági eredményeket propagálandó puccos állattartó telepeket, istállókastélyokat kezdtek építeni. Az biztos: Pest megyében sem törteliek voltak az elsők. A sor most egy újabb példával gyarapodott. Pedig akad a megyében szép számmal — még olyan juhtenyésztő gazdaság is, ahol ennek ellenkezője a jellemző. Olyan, ahol takarékosabban bánnak a forintokkal, pedig nyereségHazánk helye és szerepe a nemzetközi turizmusban — ez a témája az I. országos idegen- forgalmi konferenciának, amely tegnap kezdődött meg Balatonfüreden. A tanácskozáson Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter tartott bevezető előadást Idegenforgalmunk időszerű kérdései címmel A tavaly elfogadott idegen- forgalmi koncepciót következetesen megvalósítjuk — hangoztatta előadásában a miniszter. Az ezzel kapcsolatos fejlesztések, az infrastruktúra és a szolgáltatások javítása tetemes költséggel jár. A külföldi vendégforgalom igényeinek kielégítése mellett ugyanakkor gondoskodnunk kell arról is. hogy megfelelő szinten tartsuk a belföldi turizmust. Az idén a tavalyinál kevesebb külföldi turista járt nálunk, de növeTegnap délelőtt tartotta meg legutóbbi ülését a KISZ Pest megyei Bizottsága, dr. Husti István első titkár elnökletével. Az ülésen — melyen fészt vett és felszólalt Nagy Imre. az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese is —, két napirendi szintjük megengedné a pa- gyobb lábon élést. A gödi üu- namenti Tsz-re gondolunk. A termelőszövetkezet az elmúlt évek során dinamikusan fejlesztette birkaállományát, és igyekezett a lehető legkisebb összeg felhasználásával telepeit kialakítani. Legutóbb átadott 2 ezer férőhelyes ellető- hodálya a szociális létesítményekkel együtt 7 millió forintba került, vagyis egyhar- maddal olcsóbba, mint Törteién. Igaz, azi Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség sürgette a korszerű ellető fölhúzását a Dózsa Tsz-ben, de semmiképpen sem javasolta, hogy az ilyen költségekbe vigye ,a kö-' zös gazdaságot. luxusistálló Az új hodály ■ tehát e hónapban benépesül a frissen ellett kisbárányokkal, a gyapjasok nyilvánvaló örömmel veszik majd birtokba a szuperlakosztályt. Az ügy tanulsága egy mondattal summázható: a juhtenyésztés kérdéseiben bőségesen akad tanulnivaló a törteli Dózsa Tsz-ben, de az istállóépítésben jobb, ha nem követjük példájukat. Valkó Béla kedett a vendégéjszakák száma. Kedvező jelenség, hogy hazánkat a turisták nem csupán tranzitországnak tekintik. A következő ötéves tervidőszakban a jelenlegi 32 000-ről 54 000-re nő szállodáink befogadóképessége, és minden lehetőséget számításba véve néhány éven belül egyidejűleg félmillió embernek kínálhat szálláshelyet a magyar idegen- forgalom. Behatárolja a fejlesztést — mutatott rá Sághy Vilmos —, hogy hazánk üdülővidákeinek infrastrukturális és kommunális helyzete alig éri el a közepes szintet. Lehetőségeinket elsősorban minőségi fejlesztéssel kell hasznosítanunk, s ehhez jobban kell mozgósítani eddig csak részben felhasznált tartalékainkat. pontot tárgyaltak meg a testület tagjai. Először jelentés hangzott el az úttörőmozgalom és a KISZ-élet közötti átmenet tapasztalatairól, gyakorlatáról a ceglédi járásban, majd a KISZ-szervezetek információs munkájának Pest megyei tapasztalatait vitatták meg a résztvevők. < Elsődleges a minőség Idegenforgalmunk időszerű kérdései Úttörők és ifjúkommunfsták A BUSZ megyei bizottsága tárgyalta A megyei fesnáes illése Hatósági ügyei 92 százalékát helyben intézheti a lakosság ^ Amint arról lapunk első oldalán tudósítunk, a Pest !> megyei Tanács tegnapi ülésén megvitatta és elfogadta a ^ megye tanácsi szervei hatósági ügyintézésének helyzeté- ^ ről beterjesztett jelentést. Az alábbiakban az írásbeli ^ artyag, a szóbeli kiegészítés, valamint a felszólalások Sí alapján ismertetjük az ülés napirendje e részét. KITÁGULT HATÁSKÖR Három esztendeje, 1977 szeptemberében tekintette át a megyei tanács a hatósági ügyintézés helyzetét, s most arról készíthetett mérleget a testület, miként plántálódtak át a mindennapi gyakorlatba az akkor határozatba foglalt feladatok. Mind az írásbeli jelentés, mind a szóbeli kiegészítés azt állapíthatta meg, hogy e rendkívül fontos tevékenység színvonala javult, az ügymenet több tekintetben egyszerűbbé vált, lépések történtek a korszerűsítés érdekében. Képet ad tanácsaink ilyen értelmű feladatairól a következő, meghökkentő adat évente a megye minden lakosa — tehát a kisgyermekeket is beleértve — átlagosan két-négy alkalommal kerül írásban vagy személyesen kapcsolatba a tanácsi szakigazgatási szervvel, illetve intézmény- nyél. Tavaly a megyei tanácsnál annak járási hivatalainál, valamint a helyi tanácsoknál összesen 806 ezer ügyiratot iktattak, 189 ezer hatósági határozatot hoztak, 854 ezer határozatjellegű okiratot — adóív, hatósági bizonyítvány, anyakönyvi kivonat stb.—adtak ki, s túl ezekén körülbelül 200 ezer népességnyilvántartási adatszolgáltatást és változásjelentést teljesítettek. A számokat azért nem fölösleges így részletezni, mert ismeretükben kapja meg igazi értelmét az a megállapítás, hogy hatósági ügyei kilenc- venkét százalékát helyben intézheti a lakosság. Annak, hogy a tanácsi szervezet hatósági feladatai folyamatosan gyarapodtak, nemcsak az előbb említetthez hasonló előnyei vannak, hanem jócskán mutatkoznak gondjai is. Így például — s ez nagy figyelmet kapott az ülésen — bár csökkent 1976 és 1980 között az ügyiratok száma, a munkaterhek növekedtek. Tovább bővült ugyanis a hatásköre a tanácsoknak. Megkülönböztetett figyelemmel szólt a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára szóbeli kiegészítőjében a jogpolitikai irányelvek érvényesüléséről a hatósági munkában, s egyértelműen kimondhatta: a tanácsi hatósági ügyintézés a megyében törvényes. tekintettel van az állampolgár jogaira és jogos érdekeire, elősegíti azok érvényesülését. Ezt sok más mellett az is bizonyítja, hogy az ügyeknek több, mint a ki- lencvenhét százaléka első fokon végérvényesen lezárul. Ugyanakkor nem volt alaptalan az észrevétel, e kedvezőnek ítélhető arány egyaránt elfödi azokat az eseteket, amikor az állampolgár indokoltan fellebbezhetne, de nem ismeri ilyen jogait, s annak módját, hová forduljon, illetve takarva iharadnak azok az esetek is, amikor a hatósági döntés liberális — amire például tapasztalatok mutatnak a tankötelezettségi törvényt megsértőkkel szembeni ügyekben —, s az eljáró tanácsi szervek elmulasztják az állampolgárok kötelezését bizonyos. magatartásba. Joggal az eredmények között szerepelt, hogy a korábbiakhoz képest az eljárási határidőket a tanácsok jobban betartják, javult a munka ilyen értelemben Gödöllőn, Nagykőrösön, valamint a rác- kepei járási hivatalnál, ahol három esztendeje megalapozott bírálatot kapott e tevékenység, s most mindhárom helyen számottevő a fejlődés. Lényeges új vonásként fogalmazódott meg a téma tárgyalásakor a lakosság érdeklődésének növekedése a tanácsi hatósági munka iránt, s ezen belül az, hogy mind többen vannak olyanok, akik észreveszik a másik oldalt is, azaz, az állampolgárok egy részének fegyelmezetlenségét. Amire apró, de sokat mondó példa a nyújtott ügyfélfogadási idő kihasználtsága, az, hogy az emberek döntő többsége változatlanul munkaidejében megy el a tanácshoz. Sok minden történt a lakosság jobb kiszolgálása érdekében. Napjainkban a megye minden városában, valamint Abony, Aszód, Dabas, Fát. Göd. Monor, Nagykáta, Szob nagyközségi, nagyközségi közös tanácsoknál működik ügyfélszolgálati iroda, s újabbak szervezésére is készen állnak a tervek. Hasznos segítséget adnak a jog- propaganda különböző formái. s az is, hogy az új tanterv szerint az általános és a középiskolákban állampolgári ismereteket szerezhetnek a fiatalok. A haladás ellenére a megyei tanács ülésén nem hiányoztak a bírálatra okot adó tapasztalatok sem. így például — bármennyire is csekély az ilyen ügyek száma — előfordul, hogy a kellő tényállást nem tisztázzák megfelelően az eljáró tanácsi alkalmazottak, nem tekintik át rögtön az ügyirat beérkezésekor. hogy annak intézése előreláthatólag mennyi időt kíván. FELADAT ÉS LÉTSZÁM Szintén kritikai hangnemben foglalkozott a testület ülése a túlzottan terjedelmes államigazgatási joganyaggal, köznapibban fogalmazva azzal, hogy a tanácsoknak rendkívül sok jogszabályt és kapcsolódó joganyagot kell — kellene — figyelembe venniük az eljáráskor. Elsősorban az építési, a földjogi, a termelőszövetkezeti jogi ügyekben, s a szabálysértési munkában igaz ez* s ugyanakkor erőteljes jelei vannak annak is. hogy a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változásokkal egyes jogszabályok és végrehajtási állásfoglalások szembekerültek. Sok más mellett szükség mutatkozik arra, hogy a lakáselosztás és a lakásbérlet, a bedolgozói tevékenység, a kontárok elleni eljárás. a gyámhatósági eljárás korszerűsített jogi keretek között bonyolódjon le. Elősegítené az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást — mutatott rá a felszólalók egyike —, ha a szabályozás kibocsátói egységes szerkezetben, s ugyanabban a közlönyben tennék közzé a hatályban maradó és az új rendelkezéseket. Szó esett a megyei tanács ülésén arról is, ami más megyékhez képest kedvezőtlenné teszi a hatósági ügyintézés kiinduló lehetőségeit, s ez az apparátusi létszámnak a lakossághoz viszonyított aránya. Igaz, a megye lehetőséget kapott arra, hogy az agglomerációs övezetben levő tanácsoknál a bérfejlesztés is kifejezze a munkaterhek méltánylását. s mód nyílott arra is. hogy a helyi tanácsoknál növekedjék a létszám, ez azonban csak enyhítette, s nem szüntette meg az évek alatt fölhalmozódott feszültségeket. Éppen ezért — s ezt többszörösen aláhúzták a szót kérők — megnövekedett jelentősége van a tanácsapparátus politikai, szakmai fölkészültségének, gyakorlottságának. A személyi feltételeknél tetemes a haladás — a közép- és felsőfokú képzésben egyre többen vehetnek részt, a nagyközségi, községi végrehajtó bizottsági titkárok képesítettségi szintje megközelíti a 96 százalékot —, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy a nagy tapasztalaté, kiváló szakképzettségű tanácsi dolgozók közül mostanában sokan mennek nyugdíjba, illetve bizonyos területeken — az építési szakigazgatásban egyenesen nőtt — változatlanul nagy a fluktuáció. Megelégedettsége megállapításával mondhatta ki a megyei tanács, hogy végrehajtó bizottságának tevékenysége a hatósági munka számonkérésében és fejlesztésében rendszeres és tartalmas volt. Külön is elismerő szó esett a végrehajtó bizottság titkárának a hatósági munka tökéletesítésére tett erőfeszítéseiről, s arról szintén, hogy a megyei tanács különböző bizottságai, s a tanácstagok járási. városi csoportjai a korábbiaknál sokkal nagyobb _ figyelmet szenteltek a hatósági ügyintézés helyzetének, javítása lehetőségeinek. örvendetes az is, hogy a városi tanácsok végrehajtó bizottságai, valamint a községi, nagyközségi tanácsok egy része fokozott törődéssel foglalkozik a hatósági ügyintézés helyzetével fölismerve és a gyakorlatban érvényesítve azt az igazságot, hogy ennek a munkának nagy a befolyása a lakosság hangulatára, a tanács és a választópolgárok kapcsolatára. Éppen a kívánatos változások tükrében látszik még élesebben — s itt önkritikus észrevételek is elhangzottak a tanácsülésen — a mulasztás, a közömbösség, a mechanikusság, ami föllelhető némely településen, s elsősorban azért — az egyértelműen megfogalmazódott a téma tárgyalásakor —, mert a tanácsi testület nem kéri következetesen számon az apparátustól kötelességei teljesítését. Az sem tartozik a szabályt erősítő kivételek közé, hogy a dolgozók minősítésénél, erkölcsi, anyagi megbecsülésének különféle módjainál nem jut meghatározó szerephez a munka mennyisége és minősége, a szakértelem, az átlagon felüli teljesítmény. IGÉNY A KORSZERŰBBRE Nem hiányzott ugyan a testület ülésén a korszerűsítési törekvések említése, de talán a kelleténél kisebb teret kaptak a kezdeti eredmények, sa további — kétségtelen — nagy feladatok. Némely részterületen az eredmények tiszteletet érdemelnek, a tanácsi munka összességét nézve azonban a haladás lassú, vontatott, s olykor következetlen. Ebben közrejátszik az is, hogy egyes szaktárcák rendkívül hosszú idő elteltével ^ adnak csak választ a megyéből származó korszerűsítési javaslatokra, s ezek a válaszok olykor következetlenek. A korszerűsítés iránti igényeket bizonyítja, hogy több járásban öntevékenyen életre hívtak a témával foglalkozó ún. kollé-- giumot. sőt. már községekben is működnek alkotói közösségek, szintén a korszerűsítés forrásait keresve. A tanácsi hatósági ügyintézés helyzete és fejlesztése — így summázható/ az ülés résztvevőinek véleménye — korántsem belső, szakmai ügy, nagyon is lényeges szerepe van a tömegkapcsolatokban éppúgy, mint a lakosság hangulatában, az állampolgár és a jogi szabályozás mindennapos viszonyának formálásában. Ennek megfelelően hozta meg határozatát a megyei tanács, összefoglalva abban a legfőbb teendőket. így egyebek között a hatósági munka színvonala növelésének különböző módjait, az ellenőrzési rendszer tökéletesítését, az ügyfélszolgálati irodák hálózatának bővítését és módszertani segítését, az arányosságot szolgáló létszám-átcsoportosítások szükségességét, a korszerűsítési törekvések támogatását M. O.
