Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-31 / 256. szám

1980. OKTOBER 31., PÉNTEK älrclr.l -Wf xMmaw Kongresszus májusban KISZ KB ülése A KISZ Központi Bizottsá­ga és Központi Pénzügyi El­lenőrző Bizottsága csütörtö­kön együttes ülést tartott, amelyen - megjelent és felszó­lalt Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője is. Az ülés résztvevői először meghallgatták Szűcs István- néndk, az MSZMP KB tag­jának, a Magyar Úttörők Szö­vetsége főtitkárának tájékoz­tatóját az MSZMP KB leg­utóbbi üléséről. Ezután Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ KB első titkára javaslatot terjesztett elő a KISZ következő kong­resszusának összehívására. A Központi Bizottság és a Köz­ponti Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottság úgy döntött, hogy a KISZ soron következő, X. kongresszusát 1981 májusára hívja össze. Áfészek a háztáji termelésért • • Ot év gyorsmérlege Az V. ötéves tervidőszak vége előtt gyorsmérleget ké­szítettek a Pest megyei Mé­szövnél az áfészek háztáji áru­termelést szervező, segítő munkájáról. Ez a felmérés kellemes meglepetéssel szol­gált; az eredmények ugyanis a vártnál jobban alakultak. Uj szakcsoportok Az egyik legfontosabb cél­jukat, a fólia alatti •primőrter­mesztés növelését például si­kerül túlteljesíteniük. Az 1975. évi 324 ezer négyzetméterről 1980-ra egymillió négyzetmé­ter fölé emelkedett a fóliás­terület. Eredetileg 25 új me­zőgazdasági szakcsoport meg­alakítását tervezték, s végül 39 lett. (Az új szakcsoportok többsége kertészeti, valamint galamb- és baromfitenyésztő, Takarékossági világnap H azánk gazdasági hely­zetének alakulása az utóbbi néhány esz­tendőben minden eddigi­nél fontosabbá, időszerűb­bé tette a takarékosság gondolatának, a takarékos életmód népszerűsítését. A takarékosság, amellett, hogy értelmesebbé, szebbé teheti az egyén életét, egy­szersmind közügy is. Sen­kiben sem lakozik kétféle ember. Elképzelhetetlen, hogy valaki takarékosan bánik a munkahelyén rá­bízott gépekkel, anyagok­kal, kihasználja a munka­időt, ugyanakkor viszont magánéletében ésszerűtle­nül gazdálkodik a családi költségvetéssel. De fordít­va is igaz ez. A takarékosság sohasem lehet valamiféle kampány- feladat. Ellenkezőleg: va­lóságos életformává keli válnia, amint arra a párt XII. kongresszusa is nyo­matékosan felhívta a fi­gyelmet. Október utolsó napja, 1924 óta a takarékos emberek ünnepe. Ek-' kor határozták el Milánó­ban az ott összegyűlt ta­karékpénztári képviselők, hogy évről évre október 31-én tartják a takarékos- sági világnapot. Magyar- országon a felszabadulás után először 1965-ben em­lékeztek meg erről a nap­ról, s' azóta — immár ti­zenhatodszor — rendszere­sen visszatér a beosztó életmódnak, a körültekin­tő gazdálkodásnak ez az ünnepe, tartalmában évről évre gazdagodva, fokozato­san túllépve az egyszerű pénztakarékossági célokon. Ma már nyugodtan el- mondhátjuk, hogy a taka­rékossági világnap a nép­gazdaság általános, min­denre kiterjedő takarékos- sági programjának a meg- va'ósitását szolgálja. Most, az ünnep adta al­kalomból nézzük meg mér­legünket. Az országban a lakosság betétállománya — az OTP-nél, a postánál és a takarékszövetkezetnél — az idén is tovább emelke­dett, s elérte a 140 mil­liárd forintot. Pest megyé­ben 363 ezer betétkönyv­ben összesen 6,4 milliárd forintot helyeztek el. A betétállomány növe­kedése annál is inkább fontos, mert az Országos Takarékpénztár betétgyűj­tési munkája távolról sem öncélú. A lakosság bank­jában összegyűlő pénz nyújt fedezetet az OTP kiterjedt hitelezési tevé­kenységéhez. 1980. július 31-én a lakossági hitelállo­mány megközelítette a 100 milliárd forintot, Pest me­gyében pedig a 8,7 milliárd forintot. Az idén 1980. szeptember 30-ig például lakásépítésre és -vásárlásra 1,2 milliárd forint hitelt adtunk. Pest megyében az idén eddig 2864 olyan lakás építése fejeződött be, amelyet az OTP kölcsönnel támoga­tott. A munkások és nagy- családosok kedvezményes családi ház építésére vagy vásárlásra tavaly 661, az idén 528 millió forint köl­csönt kaptak. Tartós fo­gyasztási cikkek vásárlásá­ra, mezőgazdasági gépek, eszközök megvételéhez 433 millió forint kölcsönt fo­lyósítottunk Pest megyé­ben. A takarékossági nevelést a Művelődési Minisztérium az Üttörőszövetség, a pe­dagógusok és az ifjúsági vezetők segítségével az ál­talános iskolások körében kezdjük. Pest megyében az 1979/80-as tanévben az is­kolások 13 millió forint ér­tékű takarékbélyeget vál­tottak. A fiatalok tizen­négy éves koruktól ifjúsá­gi betétet válthatnak. Je­lenleg 24 847 ifjúsági beté­tet tartunk nyilván a me­gyében. most, amikor a ta­karékossági hónap végére a takarékos- sági világnap megünneplé­sével feltesszük a koronát, abban bízunk, hogy ezzel a megye dolgozói, lakossága, a kis- és nagydiákok, a fiatalok és az idősebbek nem hagynak fel a takaré­koskodással sem otthon, sem a közösségekben, is­kolákban, munkahelyeken. Kovács Gyula, az OTP Pest megyei igazgatója s de már úgynevezett szaporító­anyag-előállító is akad közöt­tük.) így a mezőgazdasági szakcsoportok száma 173-ra, a taglétszám pedig 7409-re emelkedett. Közösen értékest tett árujuk 1975-ben 65, az idén eddig 107 millió forint értékű volt, közös vagyonuk 8,7 millióról 14 millió forint­ra emelkedett. Tavaly az áfé­szek által felvásárolt háztáji termékek 23 százalékát a szak­csoportok állították elő. A fogyasztási szövetkezetek 1975-ben 23 ezer tonna bur- gonyát, zöldséget és gyümöl­csöt vásároltak fel; 1979-ben 27 ezer tonnát Tejtermelő körzetek Időközben sikerült kialakí­tani az úgynevezett tájtermelő körzeteket. Ez azonban nem járt együtt valamiféle megme­revedéssel. hanem lehetősé­geikhez mérten — a kisterme­lők és az áfészek egyaránt — igyekeznek a piaci igényekhez igazodni. A tervidőszak alatt a koráb­binál több gondot fordítottak a szerződéses termeltetésre és értékesítésre. Míg 1975-ben a kertészeti termékeknek mind össze 25 százalékát kötötték le szerződéssel, 1980-ban már 70 százalékát. A vegyes cikkek (például a házinyúl, galamb, méz) 80—90 százalékát évek óta leszerződik a kistermelők. A felvásárolt árukért az áfé­szek 1975-ben 260 millió, ta­valy 457 millió forintot fizet­tek ki. Nyereségük 8,5-ről 14 millióra emelkedett, jóllehet a haszonkulesot csökkentették. (A tényleges hasznuk 1975-ben az árbevétel 3,34 százaléka, 1979-ben pedig 3,10 százaléka volt.) Az áfészek a kistermelők eszköz- és anyagellátásáról is igyekeznek gondoskodni. Éven­te mintegy 3 millió palántát, 8 millió forint értékű egyéb szaporító anyagot, 650 tonna fóliát, 2 millió forint értékű vázszerkezetet, 640 tonna ve­tőburgonyát, s 21 millió forint értékű vetőmagot hoznak for­galomba. Ha a műtrágyát, a növényvédő szereket és az egyéb eszközöket is hozzáad­juk, akkor 1975-ben 47 millió forint volt, s az idén már több mint 100 millió forint lesz a forgalmuk. A szervizhálózat Sajnos változatlanul sok gondot okoz a kisgép, és al­katrészigények teljesítése. A szervizhálózat kiépítése is las­sabban halad a szükségesnél. A fogyasztási szövetkezetek a kistermelők kiszolgálására számos boltot szakosítottak, illetve új gazdaboltot nyitot­tak; így például Taksonyban, Nagymaroson, Budakeszin, Tá- piószelén, Monoron, Sziget- szentmiklóson és Veresegyhá­zon. Tizenegy új felvásárlóte­lepet is létrehoztak. Ezek összterülete 2700 négyzetmé- -ter. Sz. P. Szabad-e a szabad idő ? (4.) Utcán fodros, otthon rongyos Tavaly a megyében több vil­lamos hűtőszekrényt vásárolt meg a lakosság, mint ameny- nyit 1960-ban országosan for­galomba hozott a kiskereske­delem...! Mosógépből a me­gyében 16—17 ezer darab kélt el a legutóbbi években, esz­tendőnként, az eladott villany- bojlerek mennyisége 1975. és 1979. között megkétszereződött, tizenkét hónap alatt 11 ezer gáztűzhely, 31 ezer rádió, 23,5 ezer televízió, 7,5 ezer sze­mélygépkocsi talált vevőre a megye településein. Kelendő a varrógép — olyannyira az lett tavaly óta, hogy gyakran hiánycikk — a padlókefélőgép fölött viszont bealkonyult az ég, a lakkozás, a szőnyegpadló ettől a munkától megszabadí­totta az asszonyokat. Még egy példát. A hatvanas években öt­hatszáz fényképezőgépet tu­dott eladni a megyei bolti há­lózat, ma az évi mennyiség, tartósan háromezer fölött van. Föltételezhető, azért, mert pénz is könnyebben került rá, s igény, idő is lett erre a kedves, hasznos hobbira. Szép lelkek könnyes aggodéivá A példákból nem nehéz ki­hámozni az összefüggéseket. Az emberek először otthonuk korszerűségét kívánják meg­teremteni — vagy magával az otthon kialakításával kell kez­deniük —, s csak azt követően néznek körül, nézhetnek kö­rül, milyen is a tágabb vi­lág, s abból mi az, ami nekik érdekes, vonzó, kívánatos. Ter­mészetes folyamat ez. Erősza­kot tenni rajta hiba lenne — emlékezzünk csak' a széplel- kek könnyes aggodalmaira a „frizsider-szocializmus” miatt! —, hatni rá. terelni a társa­dalmilag kívánatos irányba, mederbe: szükséges, helyes, sőt, elengedhetetlen. Elégedettek lehetünk-e az­zal, hogy ma a megyében min­den száz munkáscsaládból 88- ban ott a hűtőszekrény, 94- ben a mosógép, 18-ban a sze­mélygépkocsi, s televízióból száz családra 96 darab jut? A szövetkezeti parasztsághoz tar­tozó családok esetében, szintén száz családra osztva el, a kö­vetkezők az adatok: hűtő- szekrény 83; mosógép 93; sze­mélygépkocsi 25; televízió 93. önmagában az eredmény nem rossz, ám csak akkor igazán eredmény, akkor igazi segítség, az asszonyokat akkor juttatja szabad időhöz, ha — a hűtő­géppel kezdve — nagy a vá­laszték mélyhűtött árukban, alufóliás ételekben, ha az úgy­nevezett hűtőlánc nem szakad meg, van elegendő hűtőkocsi a szállításhoz, hűtőpult az üz­letekben, s olyan a csomago­lás, amely a hazaérkezésig nem engedi fölmelegedni az árut... dehát gyakran még a tejes­zacskók is folynak! Mosógép. A modern automata típusokhoz vezetékes víz kell, s az bizony a megye településeinek egy ré­szén még csak óhaj, terv, ki­vitelezés alatt álló program. Reszelt torma pohárban Érden ünnepeltek Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának titkára, csütörtökön délután Érden a művelődési központban köszöntette a ta­karékossági világnap megyei ünnepén résztvevőket, ame­lyen a többi között megjelent Vágvölgyi József, a Pest me­gyei Tanács általános elnökhe­lyettese és dr. Fekete László, az OTP vezérigazgató-helyet­tese. A Hazafias Népfront titkára beszédében egyebek között arról szólt, hogy a takarékosságban mind na­gyobb szerep jut az ifjúsági takarékbetéteknek. Éppen az ifjúsági takarékbetétek alap­ján értékelhették a megye KISZ-szervezeteit és vehette át kiemelkedő takarékosságá­ért az elismerést a Monori MEZŐGÉP, a pilisvörösvári Magyar—Bolgár Barátság Tsz, illetve az érdi szakmunkáskép­ző iskola KISZ-sstervezetének képviselője Kovács Gyulától, az OTP megyei igazgatójától. A legjobb takarékszövetkezeti dolgozóknak: Paulé Tiborné- nak, a Kis-Duna-menti Mun­kás Takarékszövetkezet elnö­kének, Zarka Bélának, a Pi- lisvörösvár és Vidéke Takarék- szövetkezet elnökének. Tuza Sándorné dr. a MÉSZÖV el­nöke adott át jutalmat. A csepeli Duna Tsz halásztelki élelmiszer-feldolgozó üzemében naponta 15 mázsa ecetes reszelt tormát cs 25—30 mázsa mus­tárt készítenek. Képünkön: a tormát csomagolják műanyag poharakba. Barcza Zsolt felvétele Gáz. A megyében, 1975 és 1979 között megkétszereződött a ve­zetékes gázszolgáltatásba be­kapcsolt háztartások száma, a propán-butánt (palackos gázt) használó háztartások csoport­ja ugyanez idő alatt 64 ezer­rel nőtt, s túlhaladta a 263 ezret. Hatalmas segítség bi­zonyos idő szabaddá tételéhez ám a palackcsere bonyodalmai — s ezek időről-időre vissza­térnek a megye különböző ré­szein —, a gázkészülékek kar- bantásának, javításának meg­oldatlansága öröm helyett ürömmel szolgál; szinte visz- szalopják, azt az időt, amelyet a tüzelőhordás, hamuzás, tűz­rakás stb. elmaradásával nyer a család. Négy év alatt szerényen — huszonhat egységgel — bővült a megyében a vendéglátóhe­lyek száma, ám az étel- és az italforgalom növekedése, egy­máshoz viszonyított aránya, az egyik visszaesése, a másik emelkedése sok-sok kérdést fogalmaztat meg, ami termé­szetesen csak részben a sza­bad idő tartozéka, másrészt bizonyos magatartásformák rögződéséhez kapcsolódik. A megyei élelmiszerboltok döntő többsége önkiszolgáló rendsze­rű, ám az árukiválasztásnál megtakarítható idő gyakran jelentéktelenné zsugorodik, mert még mindig sok a gond az iparban az előre csomago­lással, az üzletekben hosszú sorok kígyóznak a pénztárak előtt, s az sem ritkaság, hogy egész egyszerűen kiürülő ko­sarakra várnak a vevők. Egészen másfajta területről említve a példát: amikor a hetvenes évek elején általá­nos lett a szabad szombat — az államigazgatásban 1973-ban vezették be — ugrásszerűen gyarapodott a megyében a strandok látogatóinak tábora. Egyszeriben kevés lett a kabin, az öltözőszekrény, olykor még a víz, a fű is. Az azóta eltelt években több strapd — nyomós okok következtében ugyan, de ez most a végered­mény szempontjából közömbös — megszűnt... Cegléden gya­korlatilag nincs zöldterülete a mindössze kétmedencés für­dőnek, Vácott ezer négyzetmé­ternyi pihenő jut azoknak, akik úgy gondolják, a szabad időt olykor érdemes fürdéssel, na­pozással eltölteni. A két emlí­tett város helyzete még iste­nes, mert van legalább vala­milyen fürdője; Gödöllőnek, Dunakeszinek, Százhalombat­tának ugyanis nincs strandja, bár utóbbinál a dunafüredi partszakaszt erre használták egy időben, ám ma a víz in­kább valami masszához hason­lít, mintsem fürdésre alkal­mas folyadékhoz... Talán eny- nyi példa, utalás is elég an­nak kimondásához: ahhoz, hogy a szabad idő ténylege­sen szabadon eltöltött idő le­gyen — azaz mód nyíljon a választásra, a válogatásra a lehetőségek között — kettős háttérre van szükség. A közös, a társadalmi méretű igyeke­zetre, s az egyéni, az otthoni törekvések egészséges arányai­nak meglelésére. Megvan a teljes Bölcs BsgeSy Miként látja ezt egy olyan valaki, aki még nem alakít­hatta ki a maga szokásait, aki készen kap bizonyos igazsá­gokat, s még nincs annyi ta­pasztalata, hogy dönthessen, a készen kapott bölcsességek kö­zül mit tartson meg, mit ha­jítson el? Gödöllő háromezer általános iskolása közül a Damjanich János Általános Iskola nyolcadikosát, Fekete Teréziát találomra választot­tuk, azaz semmilyen szempon­tot nem vettünk figyelembe. Teréz jó tanuló, gimnázium­ba kívánkozik jövőre, majd egyetemre, vegyészmérnök sze­retne lenni. Miért éppen az? így felel: Már az óvodában érdekelt minden, amit koty­vasztani lehet, összekeverni, va­jon mi lesz belőle. Azután so­kat olvastam róla. még in­kább megtetszett. A szüleid­nek van köze a vegyészeihez? Nincsen, Apukám itt a gép­gyárban műszaki ellenőr, anyu- teám pedig óvónő. Ok oz; mondtak, az leszek, amihe: kedvem van, ha tanulok. Sói diák nem szeret tanulni, t szeretsz? Van, amit nem, d. azt is kell. Mi az, amit nen szeretsz? Azt nem mondou meg. Olvasni szoktál? Hogyne Apuéktől mindig könyvet ké­rek népnapomra, születésna pomra, karácsonyra, de van hogy csak úgy vesznek. Megvár a teljes Bölcs Bagoly, meg c Búvár sorozat, abban renge­teg az érdekes. Meg regények is. Olvashatok apuék könyvei­ből is, megengedték. Sok köny­vetek van? Sok. Legalább öt­száz, ha nem több. Tévézel? Igen. Nem mindent. A krimi­ket például utálom. Mit sze­retsz? A színházi közvetítése­ket. Lemezjátszód van? Nincs, magnóm van. Kazettás, kicsi, magyar, elég vacak, nem sok a hangja. Teréz mindenre azt feleli, amit gondol. Nincs még sem­milyen értelemben manipulál­va, természetesnek tartja azt, ami természetes. Otthon segí­tesz? Keveset. A nővérem in­kább, ő már nagyobb, anyu­kám jobban megbízik benne. Amikor nem tanulsz, akkor mit csinálsz? Vannak barát­nőim, azokkal összejövünk, az­után tévét nézek, olvasok, apu­ékkai sokszor megyünk kirán­dulni. Hol jártál már? Hajaj, hát azt nem tudom elsorolni. Debrecenben, Visegrádon, Sá­rospatakon, Szentendrén, Nagycenken, Mohácson, sokfe­lé az országban. Apuék a nő­véremre meg rám bízzák, ho­vá menjünk. Kocsival? Azzal. De csak Trabant. Ha te fel­nőtt leszel, te is jársz majd kirándulni? Az biztos, mert annyi érdekeset lát az ember. S ha a férjed nem akar, meg ott lesznek a gyerekek? Majd úgy intézem, hogy mégis me­hessünk, Megszerettem. Amíg a nagypapa élt, jött ő is ve­lünk, ő volt olyan kirándulás, anyukám mondja is mindig apunak, volt honnét örökölnöd a mehetnéket. Anyukád nem szeret kirándulni? Szeret, de sok a dolga otthon. Mindig azt mondja: nekem ezt be kell hoznom. Kora teszi érthetővé, hogy Teréz még nem szembesíti a prózai valóságot az ideálissal, nem érzékeli, édesanyjának a kirándulási napok ugyan pi- hentetőek, de előtte, utána ott sorakoznak a kötelesség-fel­adatok, a meg nem kerülhe­tők, a mindenképpen elvég­zendők. Teréz úgy tervezi hogy sokat olvas majd, szín. házba is járnak, jó ^enne az­után eljutni más országokba, a tévé az természetes, az ott­honi gépzene valamilyen for­mája szintén; szülei nyújtotta környezetét így plántálja át a jövőbe természetes közeg­ként. Ennek a fe dítottját éljük Amihez persze majd felté­telek listáját kell kipipálnia; munkával, okos időbeosztással, az igényekre fedezetet terem­tő keresettel, s így tovább. Ko­ra még nem véteti észre vele, mennyi minden van, ami sza­bad időnk hasznosításának módjait összekuszálja, vonzóbb látszatot mutatva a tényleges valóságnál, mint az egyszeri asszony, aki az utcán fodrok­ban, otthon rongyokban járt. Átmeneti társadalmunk külön­legessége, hogy lényegében ennek a fordítottját éljük; ott­hon vagyunk fodrosak, s az utcán gyakran rongyosak, azaz egyéni várakozásaink, igé­nyeink, követelményeink a szabad idő eltöltésében — eb­ben és sok másban is — jó­val nagyobbak, mint amek­korákat a társadalmi, a gaz­dasági fejlettség lehetővé ten­ne. Mészáros Ottó Következik: MÉZ MELLETT FULLÁN­KOT IS TALÁLNI.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom