Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-30 / 255. szám

ASONYI KRÓNIKA „„.I1TW IMII ... HIIIWII.......... ,lfc Gy akori a termékváltás Atel nein gond az átállás Érdemes megtanulni a szakmát Bencsik Báláné, aki idővel tanulni szeretne, egy női bőrkabátot varr. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 255. SZÄM 198!). OKTOBER 30., CSÜTÖRTÖK Ügyfélszolgálati reform Új úton halad a városi tanács A Budapesti Egyesült Ru­házati Szövetkezet abonyi te­lepe azon termelőüzemek egyike, amely kénytelen sű­rűn váltam termékeit. Az idén kétszer kellett átallniuk. Nyolc hónapon át gyermek­kabátokat varrtak hazai meg­rendelőiknek, majd nemrég női bőrkabátok gyártására tértek át, amelyeket az NDK-ba küldenek. A termékváltás kö­vetkezményeiről érdeklődtünk Győré Jánosné telepvezető­helyettestől. — Nálunk az átállás nem jár különösebb nehézséggel, mert gondosan előkészítjük, és az alapvető munkaművelete­ket mindenki ismeri — mon­dotta Györéné. Palásti Józsefné az üzem egyik legügyesebb dolgozója, aki már tíz éve van ezen a munkahelyen és sok tapasz­talatot szerzett. Ő így beszélt a változó feladatokról: — Számomra egy napot je­lent az új teendő megisme­rése. Aki ügyes és szorgalmas, az rövid idő alatt tudja a dolgát. Természetesen ez attól is függ, hogy mennyire igé­nyes az új munkadarab és milyen minőségű az anyag. Ezek mellett is a szakmai gyakorlat a döntő. A szakképzettség tehát fon­tos, a BÉR abonyi telepén a vezetőkkel és a munkásokkal beszélgetve mégis az az érzése a kívülálló­nak, hogy a dolgozók nem eléggé érdekeltek a szak­ismeretek megszerzésében. Győré Jánosné tájékoztatásá­ból kitűnt, hogy a 76 személy közül eddig 12 szerzett szak­munkásbizonyítványt. Igaz, a képzésnek vannak tőlük füg­getlen akadályai, de az anya­gi elismerés hiánya sem nö­veli a tanulási kedvet. A gya­korlat azt mutatja, hiába sze­rez valaki szakmunkás-képe­sítést, ha egy betanított mun­kás gyorsabb és nagyobb a teljesítménye, akkor annak a keresete magasabb. Nagy Béláné — kilenc tár­sával együtt — tavaly lett szakmunkás, és még a fent leírtak ellenére sem bánta meg, hogy képezte magát. — A jelenlegi bérezési rend­szerben a szakképzettség va­lóban nem jelenít magasabb jövedelmet — kapcsolódott a beszélgetésbe, majd így foly­tatta: — Bár több jó betaní­tott munkás dolgozik a kör­nyezetemben, én sok előnyét érzem a meg­szerzett szakmai tudásnak. Ha például kapok egy új munkadarabot, mindjárt tudom, hogy mit kell kez­deni vele. Az is előny — mert géptant is tanultam —, hogy szükség esetén műszerész segítsége nélkül megjavítom az elrom­lott gépet. A szakma minden csínját-bínját megismerve, most már magamnak is el tu­dok készíteni egy ruhát vagy kabátot, s ez is előny. A szakképzettségnek ezt a gyakorlati hasznát, úgy lát­szik, mások is felismerték. Bencsik Béláné, aki ugyan­csak évtizede dolgozik a szö­vetkezetben, hasonló állás­pontot képvisel. Azt mondta, ha a gyerekei nagyobbak lesznek, és több szabad ide­je lesz, vállalkozik a tanu­lásra. Palásti Józsefné sem zárkózott el a szakmunkás­bizonyítvány megszerzésének gondolatától. A BÉR abonyi telepe 85 százalékra teljesítette első félévi tervét. A lemaradás oka: a második műszakban a gépek fele áll, nincs ki­használva, s ez egy év alatt 20—30 százalékos termeléskiesést jelent. — Dolgozóink között sok a kisgyermekes anya, aki csak a délelőtti műszakot tudja vállalni, s ezen egyelőre nem tudunk változtatni — tájé­koztat Győré Jánosné. — Reg­gel 6-tól délután 4 óráig tel­jes a létszám, minden gép mellett megy a munka. Sze­rintem ez az állapot csak ak­kor változik meg, ha a gyere­kek nagyobbak lesznek. Valóban ez az egyetlen ki­út? Talán az olyan sokat em­legetett szervezés segíthetne a telep jelenlegi nagy gondján, írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Küldöttgyűlést tartott a na­pokban az abonyi vízműtár­sulat. A tanácskozáson úgy döntöttek, hogy a társulat — rendeltetését teljesítve —meg­szűnik október 31-én. Az ivóvíz sokéves téma volt a nagyközségben. A több évtizedes kívánság teljesült. Abony területén ma már 76,4 kilométer hosszú vízvezeték, egy 500 köbméteres vízto­rony, 6 darab — egyenként 50 köbméteres víztározó és 2 kút épült. Az utcákban 192 közkifolyót helyeztek el. A vízmű napjainkban 1100 köb­méter vizet ad a fogyasztók­nak. Az építkezést alapos felké­szülés előzte .meg. Az egyéb költségeket is számítva, a munkálatok 54,4 millió forint­ba kerültek és a lakosság sok társadalmi munkát is adott a megvalósításhoz. A település lényegében 52,6 millió forint értékű beruházással lett gaz­dagabb. Mint a záró közgyű­lésen Bárány Pál, az intéző bizottság elnöke elmondta, 1989. április 24-én kezdtek a szervezéshez és az alakuló ülést egy esztendővel később meg is tartották. Az eredeti tervek szerint a lakosság csak a közkutak segítségével ju­tott volna jó minőségű ivó­vízhez — a többit, azt, hogy Pénteken áramszünet Áramszünet lesz Cegléden október 31-én reggel 8 órától délután 16 óráig karbantartá­si munkálatok miatt a Csen- geriszél egész területén, a Fo­lyó utcában az arról leágazó utcákkal együtt, és az Űjvá- ros területén, az Űjvárosszál- től a Várkonyi István utcáig. Hétfőnként Mg®ié nők tornája A tavalyihoz hasonlóan Cegléden most is megkezdik a nők kondicionáló egészségügyi tornáját. Akik szeretik a spor­tot, szükségét érzik a rendsze­res testmozgásnak, hétfőnként, délután hat órakor jelentkez­hetnek a Földvári Károly Ál­talános Iskola tornatermében. A foglalkozásokra — melyeket változatlanul Karsai Ferenc- né testnevelő tanár vezet — természetesen mindenkit vár­nák, de különösen azokat, akik ülő munkát végeznek. Szá­mukra a gyakorlatok valóban felfrissülést jelentenek majd. SZÉPEN TERMETT a nap­raforgó a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet földjein. Huszonöt mázsa hektáronkén­ti átlagtermést értek el, pe­dig a növény fejlődésére ad időjárás nem nagyon kedve­zett. A ceglédi járásban raj­tuk kívül a három abonyi kö­zös gazdaság, valamint a ceg­lédi Lenin Termelőszövetke­zet foglalkozott napraforgóval. A CVSE asztalitenisz-szak­osztályának történetében ez az első olyan esztendő, amikor valamennyi korcsoportban in­díthattak versenyzőt a tízek bajnokságán. A felnőttek és a serdülők már megvívták csatá­jukat, az ifjúságiak küzdel­mére csak ezek után kerül sor. aho.1 Gyura István ját­szik majd. A felnőtteknél Bánlaki Zsolt, a serdülőknél Harczi Zsolt került a legjob­bak közé. Korosztályukban mindketten a 10. helyen vé­geztek, Bánlaki egy, Harczi két győzelemmel. Tulajdon­képpen már az is igen szép eredmény, hogy erre a ver­senyre eljutottak a CVSE tehetséges fiataljai. Harczi jobban is végezhetett volna, ha nagyobb az önfegyelme. ★ Pest megye serdülő csapat- bajnokságában a CVSE I. csapata Vecsésen is mindkét lakóházakba is bevezethessék a vizet, a lehetőségektől tet­ték függővé. A vízhozam ed­dig igaz, nem azt adja, amit vártak, de különböző megol­dások segítettek abban, hogy időközben mégis jó néhány la­kásba eljusson a vezetékes víz. Az építkezés öt üzemben valósult meg. A kivitelező a Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalat volt. Az évek nem teltek zökkenőktől men­tesen, mégis Abony belterüle­tének kétharmada öt eszten­dővel ezelőtt már közkutak- ból nyerhette a jó ivóvizet. Később előre nem látható okok akadályozták a vízellá­tást. Kiderült, hogy a -kutak veszélyesen gázosak, ezért olyan berendezéseket kellett beszerezni, beiktatni, ame­lyek elvonják a víz kellemet­len kísérőjét. Később a KÖ­JÁL talált baktériumokat a hálózatban. Emiatt sokáig — főleg a kis gyermekek — csak forralt vizet ihattak. Ezt a problémát is sikerült kiküszö­bölni, a vízműtelepet közvet­lenül a víztoronnyal össze­kötő vezetékkel, amelyet eb­ben az évben helyeztek üzem­be. A vizsgálatok szerint ma már baktériumoktól mentes víz folyik minden csapból. Gy. F. Az államigazgatásban egy­re nagyobb hatáskört kapnak az alsóbb szintű tanácsok, így a Ceglédi Városi Tanács is, amely mind közvetlenebb kap­csolatot igyekszik kialakítani a lakossággal. Ezt a célt szol­gálja az ügyfélszolgálati iro­da is, melynek jelenéről és jövőjéről dr. Kiss Tibor osz­tályvezető tájékoztatott: — Az elmúlt időben roha­mosan megnőtt az érdeklődés hivatalunk iránt. Egy-egy fél­fogadási napon zsúfolásig megtelik az épület. Ezt a zsú­foltságot elkerülendő hoztuk létre ügyfélszolgálati irodán­kat. Elsődleges célunk az volt, hogy a betóduló tömeget mintegy megszűrjük és ügyei­ket közvetlenül, helyben elé­márkőzését megnyerte, így tartja veretlenségét. A szin­tén élmezőnyben álló II. gár­da is nyert. Ügyeskedtek a III. csapatban játéklehetőség­hez jutott legfiatalabbak is. A CVSÉ 1.-ben Nagy Mik­lós és Szappanos játszott. A Vecsés I.-et 4-1-re, a Vecsés II.—t 5-0-ra verték, az egyet­len vereséget Szappanos szen­vedte el. A CVSE 11. — Tü- rei és Varga — mindkét el­lenfelét 5-0 arányban győzte le. Halmi, Szily, Szálkái és Palásti játszott a CVSE III.- ban és ők a Vecsés I.-től 4-1- re kikaptak. ★ A felnőtt versenyzők kitű­nően szerepeltek a szegedi, I. osztályú ranglista verse­nyén, ahol a második helyre jutottak. Egyéniben Péter ver­te sorra ellenfeleit, második lett. Párosban Bánlaki Mol­nárral (Bp. Spartacus) ját­szott együtt és aranyérmet szereztek. A dobogó harmadik fokára állhatott a ceglédi Karsai—Péter kettős, vala­mint Kudelich, akinek a veszprémi Kollár volt a pár­ja. Jó eredménynek számít, hogy a fiatal Horváth—Gyu­ra páros a legjobb tizenhat közé került. ★ Labdarúgás: a megyei ser­dülő bajnokságban tizenhat- szőr került labda a gyenge játékerőt képviselő nyáregy­háziak hálójába. A CVSE lab­darúgói így továbbra is ve­retlenek. Most alaposan javí­tottak gólkülönbségükön is. CVSE—Nyáregyháza 16-1 (7-0). A csapat: Török (Zsí­ros) — Hegedűs, Nyári (Kot­tás), Madár (Szabó), Oláh, Baksa, Darázs, Hamar, Fé­sűs, Babicz, Pálfalvi. Góllö­vők: Hamar (5), Pálfalvi és Szabó (3—3), Baksa (2), Ba­bicz, Kottes, Darázs. U. L. Ünnepi ügyelet Cegléden november 1-én, szombaton és november 6-án, csütörtökön rendes szombati munkarend szerint fogadja a betegeket a rendelőintézet, a gondozóintézet, a felnőtt- és gyermek körzeti orvosi hálózat. November 7-én és 8-án ügye­leti szolgálat működik, amely­be beletartozik a gyermek- és a fogorvosi ellátás is. gítsük ki, vagy legalábbis el­intézésre kész állapotban to­vábbítsuk az illetékesekhez. Panaszokat, kérelmeket, be­adványokat elfogadunk, meg­fogalmazunk. Különböző ál­lamigazgatási, vagy akár más jellegű problémához is taná­csot adunk. Jelenleg három személy végzi ezt a tevékenységet. Nem irigylésre méltó a hely­zetük, hiszen naponta körül­belül 200—250 ember ügyes­bajos dolgainak kell a végé­re járniuk. Mindhárman je­lentős tanácsi gyakorlattal rendelkeznek. — Milyen ügyekben jár­, nak el? — Személyi igazolványba a lakcímváltozás bej egyzése, hatósági bizonyítványok elké­szítése, jogtanácsadás, hagya­téki ügyek intézése, de fog­lalkozunk még az állami tá­mogatások végrehajtásával, és itt működik a talált tárgyak osztálya is. — Ez volt a jelen. Mi várható a jövőben? — Az eddig elért eredmé­nyek a fejlesztésiben való to­vábblépésre ösztönöztek ben­nünket. Igyekeztünk olyan megoldást találni, amelyben nemcsak megszűrni tudjuk a hozzánk fordulókat, hanem „Önkiszolgáló módszerrel” minden ügyüket egy helyiség­ben el tudjuk intézni. Pél­dául bejön az ügyfél és azt mondja: — Kérek egy építési enge­délyt, elváltam a feleségem­től, írják be a személyimbe, száz forint az adóhátralékom, az anyósom meghalt, vegyék fel a hagyatéki leltárt, szo­ciális segélyt kérek az unoka­húgomnak stb. — végigmegy a termen és közben mindent elintéz. Korszerű gépi beren­dezések, köztük számítógé­pes adatrögzítő, páternoszte- res irattovábbító áll majd rendelkezésünkre. Természetesen nagyon ala­pos, előkészítő munkát vé­geztünk és végzünk az új rendszer bevezetése előtt. Be­határoltuk, mely ügycsopor­tokkal kell majd foglalkoz­nunk az átszervezés után. Űj, célszerű szervezeti egy­séget alakítottunk ki, amely­ben a kapcsolódó ügyek inté­zői egymás mellett fognak el­helyezkedni, tevékenykedni. Szétbontottuk a munkakörö­ket, és mint egy összerakható játékot, különböző variációk­ban ismét összeállítottuk mindaddig, amíg a leggördü­lékenyebb rendszert feltéte­lező megoldást megtaláltuk. Így a megszokottól messze eltérő, a magyar államigazga­tásban eddig szinte teljesen ismeretlen formához jutot­tunk. Azt az ötven ügyintézőt, akit bevontunk ebbe a kísér­letbe, részletes tájékoztatás­ban részesítettük a munkaér­tekezleteken, KlSZ-taggyűlé- seken és egyéb fórumokon, egyelőre még nem személyek­re bontva, hanem feladatkö­rökre vonatkozóan. — A dolgozók hogyan vü szonyuinak az új szerve­zeti rendhez? — Egyelőre még tartanak tőle. Félnek attól, ami itt ná­lunk, az iigyfé’-zolgálati iro­dában már természetes: a tö­megtől. Annak idején ugyan­így tartottak a kezdetben be­vezetett újításoktól, a dikta­fontól, a leíróirodától, a sok­szorosítógépektől. Idővel azon­ban, úgy érzem, mindenki megértette, hogy ez a jövő út­ja. Remélem, ebben az eset­ben sem lesz másként, már csak azért sem, mert a hi­vatalnokok átlagéletkora ala­posan lecsökkent, mind az ügy­intézőké, mind a vezetőké. — Mikor vehetik igénybe a ceglédiek ezt az új szol­gáltatást? — Mivel a géppark és a személyállomány adott, most már csak a külső kivitelező­kön múlik. Valószínűnek tar­tom, hogy az 1981 januári megnyitásnak nem lesz sem­mi akadálya. B. R. VEDJE SZEMÉLYGÉPKOCSIJÁT A KORRÓZIÓ ELLEN! KORSZERŰ ALVÁZ- ÉS ÜREGVÉDELEM AFIT III. Autójavító Vállalat ^Ceglédi Üzeme Cegléd, Kosárhegyi út Telefon: 10-758. ISSN 0133 - 26UQ (Ceglédi Hírlap) Teljesült a régi kívánság Mindenhová eljut az ivóvíz Asztalitenisz Minden korcsoportban A Tízek-bajnckságán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom