Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-24 / 250. szám

xsunav 1980. OKTOBER 24., PÉNTEK Irak-Iran Heves tengeri és légi csaták Vasárnap tárgyalja a teheráni parlament a túszügyet Az iráni parlament „túsz­bizottsága” elkészítette az ügyről szóló jelentését és va­sárnap várhatóan a madzslisz teljes ülése elé terjeszti azt — közölte csütörtökön a tes­tület egyik tagja. A bizottság lényegében ugyanazokhoz a feltételekhez köti a túszok szabadon bocsá­tását, mint Khomeini ajatol- lah — mondotta Muszavi Khoini, az amerikai foglyokat őrző „iszlám diákok” vallási vezetője, a parlamenti bizott­ság másik tagja. Lehetséges, hogy a madzslisz még néhány „utólagos föltételt” támaszt, de ezek „nem mennek túl a Khomeini által megjelölte­ken” — jelentette ki Khoini, hozzátéve azonban, hogy amennyiben az Egyesült Ál­lamok nem fogadja el az irá­ni föltételeket, a túszokat „azonnal bíróság elé állít­ják”. Az iráni fegyveres erők csütörtökön a Perzsa-öbölben elsüllyesztettek egy iraki ra- kétás hadihajót — közölte a Pars iráni hírügynökség. Az iraki fegyveres erők csütörtö­ki közleménye szerint az ira­kiak csütörtökre virradóra el­süllyesztettek egy iráni ágyú­naszádot, lelőttek két iráni repülőgépet, megsemmisítet­tek négy harckocsit és 12 más katonai járművet. Iraki részről bejelentették továbbá, hogy Abadan térsé­gében az irakiak felrobban­tottak egy nagy kapacitású föld alatti olajvezetéket. Irán­ban egyébként elrendelték a háztartások részére engedélye­zett fűtőolaj mennyiségének további korlátozását. Az Iráni Vörös Félhold (a Vöröskereszt iszlám megfele­lője), csütörtökön közölte, hogy Khuzisztán iráni határ- tartomány hét városában a harcok következtében eddig 1300 polgári személy halt meg, a sebesültek száma pedig meghaladja a hatezret. Dzsasszam Mohamed Kha- laf felsőoktatási és tudomá­nyos kutatási miniszter, az' iraki elnök rendkívüli megbí­zottja, aki a napokban tár­gyalásokat folytatott a kínai vezetőkkel, csütörtökön Pe- kingben sajtóértekezletet tar­tott. Egyebek közt elmondta, kínai tartózkodásának az volt a célja, hogy a pekingi veze­tőket tájékoztassa az iraki— iráni fegyveres viszály hátte­réről, és megvilágítsa Bagdad álláspontját. Vietnam visszautasította azo­Kekkonen és Machet Újabb látogatók Moszkvában Üjabb két magas szintű hi­vatalos látogatást jelentettek be csütörtökön Moszkvában. November közepén tesz hiva­talos látogatást a Szovjetunió­ban a Legfelsőbb Tanács El­nöksége és á szovjet kor­mány meghívására Í7rho Kek- konen, a Finn Köztársaság elnöke. A jövő hónap má­sodik felében, párt- és kor­mányküldöttség élén érkezik Moszkvába Samora Machel, a Frelimo elnöke, a Mozam­biki Népi Köztársaság elnöke. Samora Machelt az SZKP Központi Bizottsága, a Legfel­sőbb' Táhács Elnöksége és a szovjet kormány hívta meg hi­vatalos baráti látogatásra. Azonos célok és érdekek Munkacsoportokban folytatódik a berlini tudományos konferencia A kommunista ■ és munkás­pártok, más forradalmi pár­tok és nemzeti felszabadító mozgalmak berlini tudomá­nyos konferenciája csütörtö­kön — tanácskozásának ne­gyedik napján — munkacso­portokban folytatódott. A munkacsoportokban ki­bontakozott széles körű vita kifejezésre juttatta, hogy a célok és érdekek nagy össz­hangja következtében már ed­dig is gyakori és igen széles körű volt az együttműködés — főként kétoldalú kapcsola­tokban — a kommunista pár­tok, illetve a világ különbö­ző országaiban tevékenykedő más forradalmi pártok és nemzeti felszabadító mozgal­mak között. A berlini konfe­rencián általános az egyetér­tés abban, hogy a három nagy forradalmi erő — a szo­cialista országok, a nemzet­közi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozga­lom — egyaránt része az an- tiimperialista világforradalmi folyamatnak és természetes szövetségese egymásnak a bé­ke megszilárdításáért és a társadalmi haladásért, tehát az emberiség létérdekeinek érvényre juttatásáért vívott világméretű harcban. Bár a résztvevők széles köréből adó­dóan az egyes kérdések meg­közelítésében esetenként je­lentős különbségek is mutat­koznak, a vita egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy szá­mos alapvető kérdésben a megközelítési és értelmezési eltéréseket messze meghalad­ja a közös érdekek súlya. Ebből következően számos küldöttség — köztük az MSZMP delegációja — célsze­rűnek mondotta, hogy a kom­munista, valamint a nemzeti demokratikus pártok és moz­galmak képviselői, szakembe­rei a jövőben gyakrabban cseréljenek véleményt. A munkacsoportok vitája péntek délelőtt ér véget, s a konferencia ezt követően ple­náris záróülésen összegezi az ötnapos tanácskozás eredmé­nyeit, tapasztalatait. kát az állításokat, amelyek szerint fegyvereket szállított volna az Irakkal harcban ál­ló Iránnak. A vietnami kül­ügyminisztérium nyugat-ázsiai osztályának vezetője fogadta Irak hanoi nagykövetét és ki­jelentette előtte: ezek az ál­lítások " alaptalanok és nem szolgálnak más célt, mint Vietnam és Irak viszonyának megrontását. A vietnami dip­lomata országa nevében azt a reményét fejezte ki, hogy Irán és Irak konfliktusát rövid időn belül megoldják — az imperializmus elleni közös harc érdekeinek megfelelően. Vietnami részről a konfliktus kezdete óta hangsúlyozzák, hogy Irak és Irán viszálya csak az imperialista erők ter­veit segíti a Perzsa-öbölben. Karmai Leningrádban Babrak Karmai, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, Afganisz­tán állam- és kormányfője csütörtökön Leningrád neve­zetességeivel ismerkedett. Babrak Karmai megállapí­totta, hogy látogatása, vala­mint Leonyid Brezsnyewel és más szovjet vezetőkkel folyta­tott tárgyalásai elősegítik a két ország közötti barátság 'és együttműködés további erősí­tését. Eurorakéta-korlátozás Szovjet-amerikai eszmecsere Az európai atomfegyverek korlátozásáról folyó tárgyalá­sok keretében csütörtökön újabb találkozót tartott a szovjet és az amerikai kül­döttség. Nyikolaj Tyihonov életrajza Nyikolaj Tyihonov, akit a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa csütörtökön, a betegsége miatt tisztségéről lemondott Alekszej Koszigin helyett, á Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökévé választott, gaz­dasági és ipari szakember, aki huzamosabb idő óta tölt be fontos szerepet a miniszterta­nácsban és a gazdaságirányí­tás más posztjain. Tyihonov 1905-ben született. 19 éves korában mozdonyve­zetőként kezdett dolgozni. Rö­videsen folytatta tanulmányait és 1930-ban mérnöki képesítést szerzett a dnyepropetrovszki kohászati főiskolán. Ezután különböző beosztásokban dol­gozott, mint mérnök, műhely­főnök, főmérnök, vállalati igaz­gató. Ezt követően a Szovjet­unió kohászati minisztériumá­ba kerüli, felelős beosztásba: előbb az egyik főigazgatóság vezetője, majd miniszterhe­lyettes lett. 1957-ben a dnyep­ropetrovszki népgazdasági ta­nács élére nevezték ki, majd 1960-ban, miniszteri rangban az állami gazdasági tanács elnökhelyettese lett. 1963-ban az állami tervbizottság el­nökhelyettese. 1965-ben a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese lett. 1976- ban nevezték ki a miniszterta­nács elnökének első helyette­sévé. Az ENSZ jubileumán Nyikolaj Tyihonov 1910 óta tagja a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának. 1978-ban lett a politikai bizottság póttagja, majd a politikai bizottság tagjává választották. Kiemel­kedő munkásságáért számos alkalommal részesítették ma­gas kitüntetésben, megkapta a Szocialista Munka Hőse címet és az Állami-díjat is. Megsze­rezte a műszaki tudományok doktora minősítést. Világgazdasági gondok, leszerelés Magyar felszólalások Az ENSZ-közgyűlés gazda­sági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának a gazdasági fejlődéssel és a nemzetközi együttműködéssel foglalkozó vitájában szerdán felszólalt dr. Domokos Má­tyás nagykövet, a magyar kül­döttség tagja is. Sajnálattal szólt arról, hogy Bécs — leszerelési tárgyalások Nyugati elterelő taktika De Vos Van Steenwijk hol­land nagykövet elnökletével csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 250. ülé­sét. A tanácskozáson felszó­Belgrád Cemsesm tárgyalásai Lazar Mójszov, a JKSZ KB elnökség elnöke csütörtökön Belgrádban találkozott és megbeszélést folytatott a hi­vatalos jugoszláviai látogatá­son tartózkodó Nicolae Ceau- sescuval, a Román KP főtit­kárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. A véleménycsere közép­pontjában a két párt már ed­dig is eredményes együttmű­ködése további erősítésének kérdései állottak — közölték hivatalosan. Nicolae Ceausescu ugyan­csak csütörtökön Dobrivoje Vidiccsel, a Szerb Szocialista Köztársaság elnökségének el­nökével Románia és Jugo­szlávia, s ezen belül Romá­nia és Szerbia kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyalt. Iáit David C. Reece nagykö­vet, a kanadai küldöttség ve­zetője. Az ülést követő sajtótájé­koztatón a nyugati fél szóvi­vője — Reece nagykövet fel­szólalását ismertetve — azt hangoztatta, hogy a létszám­adatok megnyugtató tisztázá­sa nélkül nem várható előrehaladás a bécsi tárgya­lásokon. A szocialista országok szó­vivője válaszában kifejtette, hogy a Nyugat a létszámada­tok előtérbe helyezésével nyil­vánvalóan megpróbálja elte­relni a figyelmet a négy szo­cialista ország fontos, nagy nemzetközi visszhangot kivál­tó július 10-i kompromisszu­mos javaslatából, amelynek sem részkérdéseire, sem pe­dig egészére vonatkozóan a NATO-országok mind- a mai napig nem adtak érdemi, el­fogadható választ. a nemzetközi gazdasági kap­csolatok demokratikus és igazságos átszervezésének meggyorsítására irányuló erő­feszítések az ENSZ-közgyűlés legutóbbi rendkívüli üléssza­kán sem jártak eredménnyel. A világgazdaság sokasodó problémái és ezen belül a fejlődő országok súlyosbodó gondjai változatlanul megol­dásra várnak. A nemzetközi gazdasága kapcsolatok átszer­vezésének ügye azért halad lassan, mivel a tőkés országok ellenállásába ütközik. Az ENSZ-közgyűlés Politi­kai Bizottságának általános vitájában felszólalt dr. Kő­míves Imre nagykövet, a ma­gyar küldöttség tagja. Beszé­dében a genfi leszerelési bi­zottság munkáját, szervezeti kereteit és feladatait elemez­te. |i/l a, mint minden évben, ok- tóber 24-én, megkondul- nak a japán békeharangok az ENSZ New York-i üvegpalo­tájának kertjében. Harmincöt évvel ezelőtt, 1945-ben ezen a napon lépett életbe a világ- szervezet alapokmánya. Ez a nap az Egyesült Nemzetek Napja. Az aláíró 51 állam ar­ra szövetkezett, hogy megóv­ja az emberiséget egy újabb világégéstől. Az alapokmány a világszervezet szerepét így fogalmazta meg: „Az Egyesült Nemzetek célja, hogy fenntart­sa a nemzetközi békét és biz­tonságot és evégből hathatós intézkedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények meg­előzésére és megszüntetésére, a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon tör­ténő megbontásának elnyomá­sára, valamint békés eszközök­kel, az igazságosság és a nem­zetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megold­ja azokat a nemzetközi viszá­lyokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezet­hetnek.” Harmincöt év alatt alapo­san megváltozott a világ. Mi sem. bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az ENSZ tagjainak száma azóta megháromszorozódott és jelen­leg 154 állam képviselői ülnek a világszervezet padsoraiban. Az új tagállamok többsége e három és fél évtized alatt sza­badult fel a gyarmati iga alól és nyerte el függetlenségét. S ebben a folyamatban jelentős szerepe volt az ENSZ-nek, ami nem kis eredmény. Mégis felvetődik a kérdés: 1T'1 meg tud-e felelni a vál­lalt feladatának a világszerve­zet? Hiszen nap mint nap ta­pasztaljak, hogy sok problé­ma megoldatlan, hogy vesze­delmes tüzek veszélyeztetik az emberiség békéjét és biztonsá­gát. Ezekkel a bennünket, ma­gyarokat közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkozott az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülés­szakának általános politikai vitájában Púja Frigyes kül­ügyminiszter. Megemlékezett arról, hogy számunkra e,z a mostani ülésszak ugyancsak nevezetes: negyedszázada vet­ték fel hazánkat a világszer­vezet tagjai közé. A Magyar Népköztársaság ezalatt a 25 év alatt szüntelenül arra töreke­dett, hogy az alapokmány be­tűje és szelleme szerint csele­kedjék, hogy az ENSZ minél teljesebben töltse be fő felada­tát, őrizze meg és erősítse a békét és biztonságot. Közvetlenül érdekeltek va­gyunk abban, hogy a nemzet­közi gazdasági együttműködés zavartalanul fejlődjék és ez­zel hozzájáruljon a népek jó­létének emeléséhez, a különbö­ző társadalmi rendszerű or-» szágok bék,és egymás mellett éléséhez. Az ENSZ sürgető feladata a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok demokratikus és igazságos alapokon való át­rendezése, a gazdasági együtt­működés fejlesztése előtt ál­ló akadályok megszüntetése. \ világ válsággócainak fel- számolásában sokat te­het az ENSZ, amely eddig is jelentős szerepet játszott a világbéke megőrzésében. Kü­lönös érdeme, hogy fórumot teremt a vitás kérdések tár­gyalásos' rendezésére és az ál­lamokat arra ösztönzi, hogy a folyamatos párbeszéd segítsé­gével ápolják és lehetőség sze­rint bővítsék az eddig kiala­kult kapcsolatokat. Az alapok­mány kiállta az idők próbáját és jó alapul szolgál az ENSZ szerepének, tekintélyének to­vábbi erősítéséhez. Ez pedig minden békeszerető nép, az egész emberiség közös érdeke. Simái Mihály nyilatkaza'a Hazánk és a világszervezet A világszervezet fennállásá­nak három és fél évtizedes évfordulója, az ENSZ-nap al­kalmából adott nyilatkozatá­ban Simái Mihály, az ENSZ- társaságok világszövetsége és a magyar társaság elnöke rá­mutatott, hogy az évforduló minden, a világ sorsáért fele­lősséget érző embert számve­tésre, a múlt tapasztalatainak és az Egyesült Nemzetek Szer­vezete előtt álló feladatoknak az elemzésére késztet. E fó­kuszon át vizsgálva az ENSZ- et, megállapítható — mondot­ta Simái Mihály —, hogy a szervezet ma minden korábbi­nál jobban tükrözi világunk sokrétűségét; a különböző tár­sadalmi, gazdasági berendez­kedésű országok érdekeit, cél­jait és törekvéseit. A világszervezet sokrétű, időszerű feladatainak ismerte­tése után, Simái Mihály hang­súlyozta: az idén, december­ben emlékezünk meg a Ma­gyar Népköztársaság ENSZ- tagságának negyedszázados év­fordulójáról is. A magyar köz­vélemény az elmúlt 25 eszten­dőben különösen nagy érdek­lődéssel és kritikus szemmel figyeli az ENSZ munkáját, s támogatja kormányunk képvi­selőinek ENSZ-beli aktív és nemzetközileg is elismert te­vékenységét. A világ vala­mennyi békeszerető emberével ,együtt nemcsak bízunk abban, hogy az Egyesült ' Nemzetek Szervezete képes lesz leglé­nyegesebb feladatainak meg­oldására. hanem aktívan segít­jük a béke megőrzését, a nem­zetközi együttműködés fejlesz­tését célzó törekvéseit — mon­dotta befejezésül Simái hály. Mi­Párizs Bombariadó a tőzsdén Második napp — zárt kapuk Csütörtökön — második egymást követő napon — is­mét zárva maradt a párizsi tőzsde, miután telefonon kö­zölték, hogy bombát helyeztek el az épületben. Szerdán ugyan­csak bombariadó nyomán hagyták abba az árfolyamok NAGY ÉRDEKLŐDÉS kísé­ri a Türkmén SZSZK főváro­sában, Ashabadban a mágyar gazdasági és műszaki napokat. TÖBB MINT KÉTEZER mexikói egyetemista tüntetett a fővárosban, tiltakozásul egyik vezetőjük, Javier Rodri­guez Saldana meggyilkolása miatt. Az egyetemisták szerint vezetőjüket bérgyilkosok ölték meg. ŰJ BANKJEGYEKET vezet­nek be Izlandon 1981. január 1-től: az eddigi 100 koronást a jövő év elejétől 1 koronással helyettesítik. AZ INDIAI fővárosba érke­zett hivatalos tárgyalásokra Szpirosz Kiprianu ciprusi el­nök. A szigetország államfő­jét péntekén fogadja Indira Gandhi. jegyzését. A tőzsde igazgató­sága elhatározta, hogy a jövő­ben szigorúan ellenőrzi az épü­let kapuit. Mint ismeretes, hétfőn négy perccel a rob­banás időpontja előtt hatásta- anítottak egy nagy erejű po­kolgépet a tőzsde épületében, nem messze a jegyzések szín­helyétől. Az AFP hírügynökség — amelynek épülete a tőzsdével szemben van — csütörtökön ugyancsak több órán át szüne­teltette adását, mivel az épü­letet bombariadó miatt kiürí­tették és átkutatták. Az ilyes­fajta bejelentések a múltban is gyakoriak voltak, de a Co- pernic utcai, négy halálos ál­dozatot követelő októberi me­rénylet és a tőzsdei merény­let-kísérlet nyomán sokkal ko­molyabban veszik őket, mint eddig. CSAK RÖVIDEN...

Next

/
Oldalképek
Tartalom