Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-23 / 249. szám

r ■LUOI 7a * ma A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM 1980. OKTÓBEK 23., CSÜTÖRTÖK ivóvíz és csapadék Alap a városfejlőciéséliez Valamely település fejlett­ségének, bővülésének vizsgá­latakor a szem önkéntelenül a magasba tekint, mekkorák a házak, milyenek az üzletek, a kirakatok. Utána a lába alá néz! az ember, vajon milye­nek az utak, a járdák. En­nél lejjebb azonban nemigen hatol, alig is teheti. Pedig a földben is nagyon fontos, a város fejlődését jellemző és meghatározó tárgyak vannak, a különböző csatornák, a szenny- és csapadékot szállí­tó vezetékek, nem kevésbé az ivóvizet, a gázt, a meleget hor­dó zók. Fokozni a tempót Amikor a városi tanács végrehajtó bizottságának ülé­sén az 1977-ben alakult vá­rosi csatornaműtársulat veze­tősége számot adott eddigi te­vékenységéről, az elkövetkező időszak feladatainak ismerte­tését így kezdte: Gödöllő to­vábbi fejlődésének szempont­jából elengedhetetlen követel­mény a szennyvíztisztító te­lep HA ütemének üzembe he­lyezése. Ha ez elhúzódik, aka­dályokba ütközik a lakások és egyéb létesítmények építése egyaránt. Ebben a mondatban szerepel a társulat eddigi legnagyobb beruházása, a gödöllői szenny­víztisztítómű, amelyről az! utóbbi hetekben, más-más megközelítésben többször is írtunk. Sajnos, mint a beszá­molóból is kitűnik, ez az építkezés is elhúzódik, jólle­het az építkezés üteme a kezdéstől egyre inkább ja­vult, de a tervezett mértéket nem érte el. Az üzembe he­lyezés idejének közeledtével ismét a régi nótát fújjuk: minden érdekeltnek fokoznia kell a tempót, pótolni a le­maradást, különben csúszik az átadási határidő. A telep megépítése mellett a társulat fontos feladatai: az Árammérőgyár bekötő csa­tornája, a Gödöllői Gépgyár szennyvízvezetéke, valamint a Dózsa György úti szennyvíz- csatorna elkészíttetése. Érdekeltségi hozzájárulás Mindezeket a munkákat elő­készítették. A Gödöllői Gép­gyárból kiinduló vezeték épí­tési szerződéstervezetét ezek­ben a napokban várják a Kö- Zép-magyarországi Közímű- es Mélyépítő Vállalattól, az árammérőgyári csatorna épí­tése még ebben az évben megkezdődik. Az utóbbit a HÉV-pálya és a 30-as út kereszteződésénél módosítják, ami meghosszabbítja a kivi­telezési időt, ugyanakkor csök­kenti a költségeket. A Dózsa György úti csatorna már a hatodik ötéves tervidőszaknak a feladata, s nyitányát je­lenti a forgalmas út felújí­tásának. Mielőtt tovább folytatnánk az új tervciklus feladatainak ismertetését, ejtsünk néhány szót a társulat működéséről és bevételeiről. Megalakulásában annak idején a városi tanács és a négy legnagyobb gödöl­lői vállalat és intézmény ját­szotta a főszerepet, a tagok sorában azonban majdnem minden városi intézményt megtaláljuk. Anyagi erejét a tagság úgynevezett érdekeltségi hozzájárulása jelenti. Ennek mértékét a naponta kibocsátott szennyvíz mennyisége alap­ján állapították meg. E körül voltak viták, de még 1978 végén minden tisztázódott. Ezek után a jövőre kezdő­dő új ötéves terv éveinek tár­sulati feladatai. Az első he­lyen változatlanul a szenny­víztisztító telep áll. Ezt az építkezést ütemekre és sza­kaszokra bontották. Az el­ső ütem A-szakaszának üzem­be helyezését tervezik 1981 vé­gére. Előfeltétele, hogy az el­ső félévben elkészüljön min­den épület, vezeték és tech­nológiai berendezés. Környezetvédelem Ezt követően nyomban meg­kezdik az I. ütem B-szakasza kivitelezésének előkészítését. A terveket már készítik, a ki­vitelező vállalatokkal is foly­nak a tárgyalások. Annak be­fejezése után, vagyis a telep teljes elkészültével kapacitá­sa napi 10 ezer köbméter lesz. A társulat ezzel voltakép­pen teljesíti feladatát, hiszen elsősorban a városi szenny­víz tisztításának a megoldá­sára hívták életre. Működésé­vel hozzájárul Gödöllő to­vábbi fejlődésének megalapo­zásához, valamint a környe­zetvédelmi program végrehaj­tásához. K. P. Vetik a bálát Kartsta Betonlapos járda, megálló A legutóbbi tanácsülésen az idei társadalmi munkák hely­zetét is értékelték Isaszegen. Az újjáalakított, bővített, megszépült művelődési ott­honnál végzett önkéntes munkán kívül szó esett arról is, amit a járdaépítésben tel­jesítettek a Kossuth Lajos, a Jegenye és az Alkotmány ut­cai lakosok. Számukra — pon­tosabban szólva az utcák egy részére —, a községi tanács adta a járdaépítéshez szüksé­ges anyagokat, köztük a jár­dalapokat, s ahogy tanácsel­nökük, Bodrogi András el­mondotta: nemcsak az össze­fogás szép példáját adták az említett utcákban élők, de a gyorsaságért, s a járdaépítés minőségéért is dicsérhetők. Végül is: az idén összesen csaknem ötszáz méternyi be­tonlapos járdával gyarapodott Isaszeg, s ugyancsak társadal­mi munkában készült el a Kossuth utcai buszmegálló is. Napirenden az épülő ház Mit Jelent majd a járásnak? A gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága kartali kerületében szeptember 25-én kezdték meg a búza vetését. Az idő többnyire kedvezett c\ fontos eszi munkálatoknak, így az őszi vetéstervet mintegy kétharmad részben már teljesítették. A gazdaság a legjobb minőségű vetőmagot használja. Hét erőgéppel vetnek a szövetkezetben, s a vetéssel együtt fogasolnak is. Bene Mihály felvételé Egyetem Az oktatásé munka elemzése Még tavaly decemberben rendelte el a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási és kutatási főosz­tálya azt a vizsgálatot, amely a többi között az Agrártudo­mányi Egyetem oktatási tevé­kenységét volt hivatott ele­mezni. A hosszan tartó tájé­kozódás, értékelés közben más agrárfelsőoktatási intézetek ok­tatói, termelési szakemberek is hasznos megállapításokat tettek a gödöllői oktatómun­káról, a szükséges változtatá­sokról. / A vizsgálatról készült jelen­tésben foglaltakat figyelembe véve elkészült a szakoktatási és kutatási főosztály Az egye. térni és főiskolai képzés tar­talmi színvonala, gyakorlatias­sága, az oktatási-kutatási bázi­sok megteremtése című elő­terjesztése, amelyet a minisz­teri értekezlet is elfogadott. A főosztály ezt követően ki­dolgozta a megfogalmazott fel­adatok végrehajtásának útmu­tatóját, amelyben a legutolsó határidő 1983. december 1. Várható tehát, hogy a gödöllői egyetemen is lesznek olyan változások, amelyek az oktatás színvonalának emelését szol­gálják. Mélyépítők P&iiiüíci vetélkedő Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordu­lója tiszteletére rendeztek po­litikai vetélkedőt a KISZ-ia- ták a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­latnál. Az alapszervezeti elő­döntőkön 80 fiatal adott szá­mot tudásáról, a vállalati dön­tőbe négy csapat jutott be. Egy-egy együttesben hárman szerepeltek. A nehéz kül- és belpolitikai, nemzetközi mun­kásmozgalom-történeti, világ- gazdasági és topográfiai kér­désekre adott válaszok után így alakult a sorrend: 1. fő­városi alapszervezet, 2. Duna­keszi, 3. központi, 4. telepi alapszervezet. Árammérőgyár, ATE Véradónap Véradónapot tartottak a Ganz Árammérőgyárban, amelyen 191 személy vett részt és összesen 63,8 liter vért adott. Legközelebb, október 30-án az Agrártudományi Egyetemen tartanak véradó­napot. Várcsi moziműsor Mégis meglátod az eget. Színes szovjet film. Kísérő­műsor: A reménység ünnepe. Csak 4 órakor! Picasso kalandjai. Színes svéd filmszatíra. Kísérőműsor: Magyar Híradó. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Előadás- kezdésj 6 és 8 órakor. Járási labdarúgó-bajnokság A zsámbokiak első győzelme Sűrűsödnek az események, a hírek, s a hangulat ir. az épülő városi-járási művelődési ház körül. A munka lassan a be­fejezéséhez közeledik, s már most is impozáns látványt nyújt a bársonyos barnára burkolt kupola, amely a szín­háztermet rejti magába. De lesz a házban elég kisebb-na- gyobb terem a kiállításoknak, a kluboknak, szakköröknek, s mindannak, ami egy ilyen korszerű, s nagyméretű műve­lődési centrumban csak elkép­zelhető. Tudományos igénnyel Ami pedig a sűrűsödést il­leti — amint arról lapunkban beszámoltunk —, a városi párt­végrehajtóbizottság már meg­tárgyalta a ház leendő felada­tait, munkaerőhelyzetét és várható költségvetését, leg­utóbb pedig a járási közmű­velődési bizottság ülésén állt a testület elé Kecskés József igazgató, hogy tájékoztasson a tervekről, a ház járási felada­tairól. Talán meglepő, de ez az is­mertetés. nem hivatásos köz- művelődési szakembereknek, kívülálló érdeklődőknek nehe­zen érthető. Legalábbis ami az írásos anyagot illeti, hiszen a sorokat olvasva állandóan szakkifejezésekbe, tudományos igényű következtetésekbe üt­közik az ember. S ez így is van rendjén: ma még a szak­embereké a ház, ők azok. akik hozzáértésükkel, felkészültsé­gükkel, amely nem nélkülözi a népművelés tudományos ele­meit sem, az építők után iga­zán életre lehelhetik az intéz­ményt. Mit mond mégis a laikusnak a tervezet, amely a hálózati - módszertani munka kifejezést tartalmazza címében? Nem ne­héz lefordítani: a gödöllői mű­velődési központ valamennyi olyan jellemzővel bír majd, amelyet ma egy ilyen létesít­ménnyel szemben csak tá­masztani lehet. Már a beveze­tőben igyekeztünk felsorolni, mi mindennek adnak helyet a különféle termek, szobák. Most nézzük meg, hogyan fogalma­zódnak feladattá a lehetősé­gek. Alapellátás Az egyik alapvető feladat a közművelődési alapellátásé. Mit jelent ez?. Hogy a házban kapjanak helyet a mindennapi élethez kötődő, a társadalmi, politikai élethez kapcsolódó szabadidős és félszabadidős te­vékenységek éppen úgy, mint a művészet, a tudomány, a tech­nika értékei vagy a testkul­túra. Hasonlóan lényeges az a speciális közművelődési fel­adat, amelybe két szakterület, a hagyományápolás, a honis­mereti munka, illetve az ag­rárközművelődés tartozik. Vé­gül a harmadik kiemelt fel­adatkör éppen a hálózati mód­szertani téma, amely a járási közművelődési bizottságot a leginkább érdekelte. Miről hallhattak tehát a résztvevők? Például arról, hogy a ház jól kiegészítheti a községek művelődési intézmé­nyeit, olyan kínálatot nyújtva, amire a kisebb házak nem, vagy kevésbé gondolhatnak: színházi előadásokról,, hang­versenyekről, nagyobb kiállí­tásokról, speciális szakkörök­ről, klubokról, tanfolyamokról van szó, amelyekre, ha a já­rás közlekedése módot ad rá, viszonylag könnyen bejuthat­nak a községek lakói is. Nem kevésbé fontos azonban a ki­sugárzásnak nevezett tevé­kenységi kör sem, amely több lehetőséget, sőt később köte­lességet foglal össze. Támogatás, szolgáltatás Művelődéspolitikai jelentő­sége lesz például annak, hogy a központ véleményt mondhat, tanácsokat adhat a községi Hangos volt a járási labda­rúgók e heti szövetségi nap­ja. Több jelenség is okot adott a vitára. Először Miklós Já­nos, a járási labdarúgó-szö­vetség elnöke adott tájékoz­tatót a jövőre induló megyei II. osztályú csoportról, és az abban szereplők versenykiírá­sáról. Akik ide feljutnak, azoknak igen szigorú feltéte­leket kell teljesíteniük a já­téktéren és az öltözőben. Nehezen ült el a zaj a já­tékvezetői szobában is, ahol többen kifogásolták, hogy is­mételten a fővárosból hívnak bírókat a járási meccsekre. intézményeknek. Intézkedési jogköre ugyan nem lesz, de közölheti szakmai észrevéte­leit, segíthet a tervezésben, a járási hivatal művelődésügyi osztályával együtt elemezheti, felmérheti és értékelheti a községi intézmények munká­ját. Hivatása lesz, hogy ter­jessze a bevált módszereket; továbbképzéseket, látogatásokat szervezzen, s hogy segítsen a műsorok összeállításában. A hagyományápolás, a hon­ismereti tevékenység és az agrárközművelődés is sok já­rási munkát ad a háznak: a népművészeti csoportok, együt­tesek szakmai irányításához, az összegyűjtött néprajzi, hon­ismereti anyag gondozásához, kiadásához a nagyobb progra­mok, találkozók, bemutatók sikeres megszervezéséhez az eddiginél hathatósabb segítsé­get nyújthat. Érdemes még egy címszót kiemelni a tervezetből: a szolgáltatást. A gödöllői mű­velődési központ feladata lesz, hogy vándorkiállításokat in­dítson útba a községekbe, hogy klubszolgálatot tartson, gyűjt­se, sokszorosítsa, kölcsönözze a szemléltető eszközöket, a propagandaanyagokat, s hogy a művelődési házakban hasz­nált technikai eszközök kar­bantartásában esetleg javításá­ban is közreműködjön. Végül, de nem utolsósorban lehetőség nyílik arra, hogy végre való­ban információs, dokumentá­ciós központ is lehessen a já­rási székhely a közművelődés­ben is. G. Z. Ádám Mihály, a küldőtestület elnöke válaszában közölte, hogy a városi-járási sportfel­ügyelővel történt megegyezés ezerint a jövőben is így tesz­nek, budapesti bírókkal ve­zettetik le a rázós mérkőzése­ket. A legközelebbi forduló­ban a Dány—Bag találkozón vezetnek ilyen bírók. A domonyi és a mogyoródi intéző azt sérelmezte, hogy az eredeti sorsolástól eltérően nem november 7-én, hanem egy nappal korábban, 6-án kell lejátszaniuk a Dány, il­letve a Túra elleni mérkőzé­süket. Mivel munkanapról van szó, a játékosok természe­tesen dolgoznak. Miklós Já­nos erre azt válaszolta, hogy a következő találkozón ki­osztja a munkahelyi kikérő­lapokat azoknak, akik igény­lik. A forduló nyolc mérkőzésén huszonhét gól esett. A zsám- bokiaknak a tizedik mérkőzé­sen sikerült győzniük, mégpe­dig idegenben. A bagiak győ­zelmük ellenére sem voltak elégedettek a játékvezetővel. A péceliek nem kifogásolták Födi bíró működését, noha ki­kaptak. Aszód—Túra 3-2 (2-1). Vezette: Széki (Répási, Var­ga). Végig jó iramú mérkőzés, a túrái középpályások igen tet­szetősen játszottak és nagyon megnehezítették az ellenfél dolgát. Széki nem fukarkodott a sárga lapokkal, mindkét fél­nek hármat-hármat osztott ki. Bag—Pécel 3-1 (2-1). Vezette: Födi (Surman, Per­gel. Sportszerű, igen izgalmas mérkőzést vívott a két csapat. Erdőkertes—Dány 0-5 (0-2). Vezette: Németh (Urbán, Imre). A jó játékvezetés mellett lezajlott mérkőzésen a nehéz talajú pályával is meg kellett küzdeniük a játékosoknak. A közönség igen tárgyilagos volt. Galgahévíz—Zsámbok 1-2 (1-1). Vezette: Czene (Lovász, Má­té). Jó játékvezetés, nagy iramú küzdelem, megérdemelt ven­déggyőzelem. Malik, a zsám­bokiak kapusa a mezőny leg­jobbjának bizonyult. Kerepestarcsa—Mogyoród 0-1 (0-1). Vezette: B. Tóth (Köti, Un­ger). Nagy iramú, sportszerű mér­kőzés. A 30. percben Lakatos góljával vezetéshez jutottak a vendégek, amit a 82. percig tartani tudtak. Ekkor 11-eshez jutottak a hazaiak, Kuti készü­lődött a végrehajtáshoz, még oda is szólt a kapusnak, Ju­hásznak, vigyázz, mert jobb­ra rúgom! A kapus jól helyez­kedett, és kifogta a lövést. Egyébként is a mezőny leg­jobbjának bizonyult. Domony—GEAC 1-0 (0-0). Vezette: Bodor (Horváth). Jó iramú, sportszerű, magas színvonalú mérkőzés, a 72. percben Ungi benyesett sza­badrúgását Lukács vágta a ka­puba. Veresegyház—Isaszeg 4-1 (3-1). Vezette: Maszlag (Hegedűs, Szabó). Közepes iramú, sportszerű mérkőzés, megérdemelt hazai győzelem. Hévízgyörk—HMSE 2-1 (0-0). Vezette: Keglovits (Vándor). A Honvéd első félidei játé­kával győzelmet érdemelt vol­na, de mivel helyzeteit nem tudta kihasználni, ez elma­radt. A hévízgyörkieknek két helyzetük volt, mindkettőt ki­használták. Ifjúságiak: Aszód—Túra 1-0, Bag—Pécel 3-1, Erdőkertes— Dány 0-2, Veresegyház—Isa­szeg 3-1, Galgahévíz—Zsám­bok 4-0, Kerepestarcsa—Mo­gyoród 0-1. Serdülők: Gödöllő—Erdő­kertes 6-1, V ácszentlászló— Isaszeg 1-4, lkiad—Kerepes­tarcsa 1-1, Kartal—Szada. 3-3. A bajnokság állása: 1. Domony 10 8 1 1 20- 7 17 2. Aszód 10 7 1 2 26- 8 15 3. Bag 10 6 3 1 25- 9 15 4. Dány 9 6 2 1 26-11 14 5. Kerepestarcsa 10 6 2 2 17- 7 14 G. Túra 10 5 3 2 29-13 13 7. Veresegyház 10 6 1 3 20-11 13 8. Pécel 11 4 4 3 23-11 12 9. GEAC 10 4 2 4 19-15 10 10. Isaszeg 11 4 2 5 22-26 10 11. Hévízgyörk 10 4 2 4 14-19 10 12. Mogyoród 9 4 1 4 14-12 9 13. Galgahévíz 9 2 2 5 10-25 6 14. HMSE 11 2 1 8 13-32 5 15. Zsámbok 10 1 1 8 9-25 3 16. Valkó 10 1 — 9 9-36 2 17. Erdőkertes 10 1 — 9 6-35 2 Cs. J. ISSN 0133-1957 (Gftdöllöl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom