Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-23 / 249. szám

1980. OKTOBER 23., CSÜTÖRTÖK jir.arrx 7 POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk: Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Művelt nép Számos Buda környéki tele­pülés, így Budakeszi is köny­vesbolttal gazdagodott az el­múlt hónapokban. Az üzlet külső és belső képe szemet gyönyörködtető látvány. Az itt dolgozók nagy fi­gyelmet fordítanak arra, hogy mindig bőséges legyen a vá­laszték: az eladott könyvek helyére újakat rendelnek. Nemcsak a fiatalok távoznak innen hónuk alatt könyvcso­maggal, hanem az idősebb korosztály is szívesén keresi fel az üzletet, hiszen minden­ki találhat itt a számára leg­inkább megfelelő olvasmányt. Ha válamelyik könyv ép­pen hiányzik az üzletből, az elárusító készségesen veszi fel a megrendelést. A polcok kö­zött nézelődő, válogató embe­rek nemegyszer véleményt cserélnek, megvitatnak egy- egy alkotást. Érdemes azt is szóvá ten­ni, hogy ma már a legtöbb budakeszi családnak értékes házi könyvtára van — a há­ború előtt az értelmiségi csa­ládok túlnyomó résié egy-egy sorozatnál, vagy néhány tu­cat könyvnél többet nem mondhatott magáénak. Könyv­üzlet egyáltalán nem volt a községben, s az akkori Ifjú­sági könyvtár állománya 300 kötet volt. Ma Budakeszin a könyvtár­ban harmincezer könyv áll az olvasók rendelkezésére: ez, valamint az új bolt lehetősé­get teremt arra, hogy közsé­günk népe mind műveltebb le­gyen, s az előttünk álló téli hónapokban az olvasás él­ményét válassza időtöltésül. Padányi Lajos Budakeszi Hiánya fáj Hosszú éveken át sokat szenvedtem a gyomrom miatt. Egy ideje Almagel nevű gyógyszert kaptam, ei segített rajtam, el is felejtettem, mi­lyen a gyomorfájás. Sajnos, az utóbbi időben hiába keresem a gyógyszertá­rakban ezt a készítményt, s nagyon félek, hogy újra szen­vednem kell a betegségemtől. Hol lehet szerezni Almagelt, s mikor kapható Gyálon is? özv. Micsik Sándorné Gyál ★ Érdeklődtünk néhány gyógy- izertárban, s azt a választ kaptuk, hogy az Almagel jelenleg hiány­cikk. Megkerestük dr. Erdélyi Györgyöt, a GYÓGYÍRT árufor­galmi főosztályvezetőjét, s meg­kérdeztük, mikor kapható ismét ez a gyógyszer? Megtudtuk, hogy az Almagel Bulgáriából szárma­zó, import gyógyszer. A Magyar Országos Gyógyszerészeti Intézet rendszeresen vizsgálja a magyar és az import gyógyszerek mi­nőségét, s ha nem találja meg­felelőnek, nem engedi forgalomba hozni. Az Almagel esetében ez történt, s amíg a külföldi part­ner nem szállít megfelelő minő­ségűt, a GYÖGYÉRT nem veszi át. Reméljük, hamarosan újra megjelenik ez a készítmény a gyógyszertárakban. Fura csere Gödön lakom. Tavaly újra felmérték nagyközségünkben az ingatlanokat. Az új tulaj­doni lapon, amelyet a Váci Járási és Városi Földhivatal­tól kaptam, tévedésből a szom­szédos telket tüntetik fel úgy, mint az enyémet, s természe­tesen az én telkemet írták a szomszédom tulajdoni lapjá­ra. Kérvényeztem a földhivatal­nál, hogy cseréljék ki a hi­bás tulajdoni lapokat, s a térképen is változtassák meg a bejegyzést, mert valószínű, hogy az is téves. Azt a választ kaptam, hogy a kifogásolt el­térés rendezéséhez a Pest me­gyei Földhivatal elvi állásfog­lalása, valamint az érdekelt szomszéd tulajdonos hozzájá­rulása szükséges. Nem értem, miért kell körülményeskedni, amikor itt nem telekátírásról, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a földhivatal téve­dett. Kovács István Göd ★ Skotnyár Kálmán, a Váci Járási és Városi Földhivatal vezetője el­mondta: Gödön az új felmérések légi fotó alapján készültek, ezért fordulhatott elő, hogy hibásan je­lölték be Kovács István ingatla­nát. A közeljövőben behívják a panaszost és szomszédját, s mó­dosító határozatot hoznak. Harminckettő Nemrég vásároltam egy csomag magyarkártyát, 64 fo­rintért. Sajnos, kellemetlen meglepetés ért: olyan játék­ra, amelyhez mind a har­minckét lapra szükség van, nem használható, ugyanis két lap hátulján feltűnő, piros elszíneződés látható. Eddig úgy tudtam, a kártyák minő­ségét nagyon szigorúan el­lenőrzik. Vajon az én kár­tyacsomagom ellenőrzése köz­ben a MEO-sok ultiztak? Polgár János Gödöllő ★ Értesítettük a gyártót a beje­lentésről, s a következő felvilágo­sítást kaptuk: a hibás kártyacso­magot kicserélik. Olvasónk küld­je el a következő címre: Offset és Játékkártya Nyomda kereske­delmi osztálya, Budapest, Gorkij fasor 49. 1071. A hibátlan csoma­got postafordultával elküldik cí­mére. Ügyelet Valamennyien tudjuk, hogy százával teljesítenek éjszakai ügyeletet rendőrök, tűzoltók, közlekedési alkalmazottak, or­vosok és gyógyszerésze^ azért, hogy a lakosság éjszaka se paaradjon segítség nélkül. Amíg nem kerülünk közvet­len kapcsolatba az ügyelete­sekkel, sajátos — és téves — elképzeléseink vannak róluk: úgy gondoljuk, hogy az ügyelet nem egyéb, mint egy kijelölt halyen való alvás ... Nemrég éjszaka rosszul lett a kisfiam. Orvost hívtunk hozzá — meglepett, hogy az orvos a legrövidebb idő alatt megérkezett, megvizsgálta a gyereket és gyógyszert írt fel. A recepttel azonnal a postá­val szemben levő Kossuth gyógyszertárba siettem, mert azon az éjszakán ott volt ügye­let. Félve csengettem be, tartot­tam attól, hogy egy álmából felriasztott ember fog rám­mordulni, de tévedtem. A gyógyszerész máris jött, át­vette a receptet és hamaro­san visszatért, a gyógyszere­ket is hozta magával. Elma­gyarázta, melyiket hogyan kell adagolni, s amikor há­lálkodva elköszöntem tőle, azt mondta: hálálkodásra semmi ok, neki ez a feladata. Otthon vettem csak észre, hogy a gyógyszerdobozokra is ráírta, melyik mire való és hogyan kell adagolni. Megváltozott az ügyeletesek­ről a véleményem: éjszaka is gyorsan, készségesen sietnek a bajba jutottak segítségére. Molnár Tibor Cegléd Honismeret A kartaliak egyre gyak­rabban mozdulnak ki falu­jukból, hogy megismerkedje­nek országunk különböző vi­dékeivel. Már az általános is­kola is szorgalmazza, hogy a községen kívüli világot is megismerjék a gyerekek. Gersei Ferencné igazgatónő el­mondta: négyéves ütemterv sZerint szervezik az osztályki­rándulásokat, s minden évbeli máshová látogatnak el a gyerekek: a programban sze­repel hazánk szép vidékeinek, történelmi nevezetességeinek, üzemeinek felkeresése. A kirándulások után min­dig megvitatják, hogy mit láttak, s így az élmény ma­radandóbbá válik. A kirándu­lásokra a szülők is elkísérhe­tik gyermekeiket, egyre töb­ben élnek is ezzel a lehető­séggel, hiszen a felnőttek kö­zül sokan még nem ismerik eléggé hazánk nevezetességeit. Lengyel Imréné Kartal Maradandó Az ócsai szociális otthon jö­vedelem nélküli gondozottja vagyok. Mondhatom, mindent elkövetnek azért, hogy jól érezzük itt magunkat, nem is szenvedünk hiányt semmi­ben, de nagyon jólesik, ha felkeresnek bennünket a fia­talok. Legutóbb október elején járt itt a felsőpakonyi tsz Al­kotmány szocialista brigádja. Még régebben elvállalták, hogy társadalmi munkában el­készítik a szociális otthon ke­rítését, s szabad szombatju­kat arra használták fel, hogy a meglevő anyagból kerítés­elemeket hegesztettek. A munka végeztével nem mentek haza azonnal, hanem bejöttek közénk és beszélget­tünk. A tizenhárom tagú bri­gád sokat segít nekünk, jól összebarátkoztunk velük. Kovács Antalné Öcsa Zsák-patika Környékünkről a lakosság saját maga szállítja el háztar­tási hulladékait a közeli tég­lagyári gödrökbe. Nemrég el­vittem oda egy vödör szeme­tet, s a gödörben egy nagy nylon-zsákban gyógyszereket fedeztem fel. Megdöbbentett ez a hallatlan pazarlás: ki dobhatta oda, miféle gyűjte­ményből származhat ez a temérdek gyógyszer? Aki fel­vásárolta és nem használta fel, vajon nem gondolt-e ar­ra, hogy bár nem kerül sok­ba nálunk a gyógyszer, de ez csak annak köszönhető, hogy a gyógyszergyárak jelentős anyagi hozzájárulást — do­tációt kapnak. Helyes, ha minden család­ban van házi patika, hiszen így nem kell a leggyakrab­ban szükséges készítménye­kért a gyógyszertárba men­ni. Az azonban már vétek, ha a szükségesnél sokkal többet, fölösleges készleteket halmo­zunk fel. Koncz Tibor Cegléd Tovább A Kossuth Lajos Katonai Főiskola • KISZ-bizottságának volt titkára egy időre elbú­csúzott a tanintézettől, a Zrí­nyi Miklós Katonai Akadé­mián gyarapítja tudását. A búcsú előtti napokban vették át harmadszor a KISZ KB vörös vándorzászlaját. A soronkívüli küldöttgyű­lés Molnár Mihály hadna­gyot választotta meg a KISZ- bizottság titkárává Az új tisztséget kapott KISZ-vezető elhatározta, hogy továbbra is mindent megtesz a vándorzászlóért folyó ver­seny követelményeinek telje­sítéséért A főiskolán tovább erősítik az alapszervezetek helyszíni segítését, s a köve­tésre méltó kezdeményezések széles körű propagálásával, jobb szervezéssel még szí­nesebbé teszik az ifjúsági munkát A lezárult tanulmányi év­ben a szocialista versenymoz­galomban a főiskola egyedül­álló eredményt ért el: az előző évhez képest csaknem a duplájára nőtt az élenjáró cí­met elért alegységek száma. A KISZ-alapszervezetek to­vábbra is vállalják a ver­senyt, igyekeznek újra meg­szerezni a magas elismerést. Géczi Sándor Szentendre S elejt A közelmúltban felkerestem a Tüzép ceglédi építőanyag­telepét és vásároltam 2700 darab cserepet. Miközben fel­raktuk a kocsira az árut, ész­revettem, hogy sok közötte a hibás. Ezt szóvá tettem azon­nal, s a telepvezető azt a vá­laszt adta, hogy az összmeny- nyiség három százaléka le­het selejt, a vevő köteles azt is megvenni, s azt az árat fi­zetni érte, amit az ép cseré­pért Véleményem szerint helyte­lenül jártak el velem szem­ben. Veress Mihály Cegléd ★ Darázs Károly, a Tüzép cég- lédi építőanyag-telepének vezető­je elmondta, hogy a vásárlót nem érte sérelem, ugyanis az ide vo­natkozó rendelet értelmében száz darab cserép között három hi­bás is léhet. Olvasónk 2700 cse­repe között nyolcvan hibásat ta­lált — ez nem haladja meg a három százalékot. Természetesen a hibás cserép is használható, hi­szen csak abban az esetben sza­bad . eladni, ha az úgynevezett falc-része — vagyis az a szélén levő vájat, amely a cserepek vízzáró kapcsolódását biztosítja — ép. Talán kevesen tudják, hogy cserepezéskor fél, sőt negyed cse­repekre is szükség van, s ha nin­csenek sérült darabok, a csere- pező az épeket töri el. A vevő a telepen ellenőrizheti, nem több-e a vásárolt mennyi­ségben a hibás cserepek száma a megengedettnél, s a sérült dara­bok felhasználhatók-e. Újra itthon Három esztendőt töltöttem a Német Demokratikus Köztár­saságban. Előttem van még az ottani magyar lakóotthon: a KISZ-es fiatalokkal teremtet­tünk ott sajátosan autonóm kis hazát, ahol annyit vitatkoz­tunk, szórakoztunk, tanultunk. Most pedig újra itthon, Száz­halombattán a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat üzemi népműve­lője vagyok. Egy dolog nem változott a három év alatt: az emberek művelődési vágya és tanulási kedve. Az üzemi nép­művelő nem marad egyedül munkájával, hiszen a vállalat mellett működő Barátság Mű­velődési Ház és az üzem köz- művelődési célkitűzései azono­sak. Remélem, szép eredménye­ket érünk el, együtt a válla­lat vezetőivel, a régi barátok­kal és kollégákkal s az érdek­lődő emberekkel. ^ Mayer Lajos Százhalombatta SzerkesztőI üzenetek K. G., Dunakeszi: panaszát to­vábbítjuk a Vác. és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Válla­lathoz. Ha megérkezik a válasz, lapunkban visszatérünk a problé­mára. Z. p., Dabas: Munkáltatója va­lóban különösen járt el. Ha any- nyira beteg, hogy nem tud dol­gozni, sőt más munkakörre sem alkalmas, nem az a megoldás, hogy felmondjanak önnek. A le- szazalékolást egyébként nem a dolgozónak kell kérnie, ezt az orvos — ha annyira súlyos a be­tegség — javasolja. A közeljövő­ben felkeressük önt, és megpró­bálunk segíteni. M. L„ Cegléd: Két problémát vet fel levelében, azt, hogy a Kossuth térnél ottfelejteti vasüti sín veszélyezteti, a közlekedést, ;a másik gond pedig az új lakóte­lepen, a Szövetség utcában elhe­lyezett vízelvezető rács, amely szintén balesetveszélyes, mert a biciklik kereke beszorul a vasak közé. Megkeressük az illetékese­ket, s ha bejelentése jogos, a helyzeten változtatni kell. Azt azonban nem értjük, miért csak a monogramját, s nem a teljes nevét írta a levél alá. T. i.-né, vácegres: Az indiai gyermekrajzpályázatra a rajzokat az alábbi címre kell eljuttatni: Országos Pedagógiai intézet, esz­tétikai, nevelési csoportja, Buda­pest, Gorkij fasor 17—21. 1071. K. p.-né, Tápiószentmárton: pa­naszát nem tudjuk továbbítani az illetékesekhez, ugyanis nem kö­zölte a kereskedelmi egység szá­mát. Kérjük, mielőbb írja meg, hogy intézkedni tudjunk. Munka teremtette érték Néhány ház előtt ott maradt a múlt Környezetünk szépül, gya­rapodik, azonban az eredmé­nyek nem feledtetik el velünk mindazt, ami miatt bosszan­kodnunk kell — talán így fog­lalhatnánk össze Miszlai Fe­rencné biatorbágyi olvasónk levelének mondanivalóját. Azt panaszolja, hogy a három év­vel ezelőtt — telkük vásár­lásakor — aláírt szerződést <s tanács nem teljesítette mara­déktalanul, mert villanyuk van ugyan az itt lakóknak, de az úttest járhatatlan. Itt is emberek élnek, akik dolgozni és bevásárolni jár­nak — írja Miszlainé. — Ha esik az eső, innen elmenni egyszerűen lehetetlen, s autó sem tud bejönni az utcába. Sokmillió Barczi László tanácselnökkel és Mikó Istvánnal, a népfront helyi bizottságának elnökével beszélgetünk a nagyközség gondjairól és eredményeiről. Először egy látszólag semmit­mondó adatot tudtunk meg: a nyolc és fél ezer lakosú nagyközség az utóbbi három év alatt húszmillió forint ér­tékű társadalmi munkát tud felmutatni. Ebből a húszmil­lióból csaknem tizenhárom milliót 1980-ban teljesítettek, tehát ez év volt a legered­ményesebb. — Óriási értéket teremtet­tek. Hogyan sikerült megszer­vezni a lakosságot? — kérdez­zük Mikó Istvántól. — Nálunk nagyon jó a ta­nács és a népfront között az együttműködés. Eddig har­minc tagja volt a nagyközsé­gi népfrontbizottságnak, most azonban úgy döntöttünk, hogy ötven tagot választunk, így minden tanácstag mellett egy népfrontbizottsági tag segíti a szervezést. — Sokat változott az utób­bi időben a lakosság szemlé­lete is — teszi hozzá Barczi László. — Egyre többen lesz­nek azok, akik belátják, hogy a járdára és az útra a köz­ség egészének szüksége van, s nem várnak arra, hogy majd a tanács megépíti. — Hány kilométer utat ter­veztek, s mennyit építettek így, közös erővel? — Az utóbbi években nem terveztünk útépítést, mivel erre egyáltalán nem volt pén­zünk. Mégis, 1977-től mosta­náig tíz utca kapott szilárd burkolatot. Ha a lakosság nem fogott volna össze, még most is tengelyig érő sár len­ne mind a tíz utcában. Meggyőzés — Nehéz volt meggyőzni az embereket az összefogás szük­ségességéről? — A legtöbb utcában alig volt szükség szervezésre, sőt nem egy lakóközösség maga állt elő az igénnyel: ők is meg szeretnék oldani gondju­kat, s készek pénzt és mun­kát áldozni arra, hogy utcá­juk szilárd burkolatot kapjon. — Mennyibe került egy-egy családnak az útépítés? — Attól függően, hogy ren­delkeznek-e gépjárművel, vagy nem, 1700—2200 forintot fi­zettek. Ezen felül rengeteg munkát vállaltak; árkokat ás­tak, vízátereszeket fektettek le, földet hordtak az úttest szintjének fel töltéséhez és el is terítették. így olcsó — Más településeken több hozzájárulást kell a lakosság­nak fizetnie. Biatorbágyon miért ilyen olcsó az út? — A szerencse is nekünk kedvezett — válaszolja Bar­czi László. — A vasútállomás máshová költözött, megszűnt a régi vasútvonal is, s az ott­maradt rengeteg bazaltzúzalé­kot megkapta a község: ezzel szórjuk le az elegyengetett felületet, hengerlés után pe­dig bitumennel kevert apró- kő-zúzalékot préselünk a fel­színére. — Sok az örömünk, de ter­mészetesen gondunk is ma­radt még éppen elég. Néha úgy tűnik, egy-egy kérdést képtelenek vagyunk megolda­ni: a nagyközség ivóvíz-ellá­tása rossz, a meglevő kutak vize többnyire nem alkalmas emberi fogyasztásra, s ebben a kérdésben még nem talál­tuk meg a megoldást. A most megépített utcákon kívül so­kat ezután kell rendbehoz­nunk, s mert kevesebb a pén­zünk, mint szeretnénk, to­vábbra is számítunk a lakos­ság segítségére — mondja Barczi László. Megalapozott — Ma már többségben van­nak azok az emberek, akik nem választják élesen külön sóitját érdeküket a közérdek­től. Természetesen vannak még, akik nem vesznek részt a közös munkában, de arra nem sajnálják az időt, hogy a vállalkozó szelleműeket, a tevékenyeket arról próbálják meggyőzni, nincs értelme az önfeláldozó munkának — szól közbe Mikó István. — Az ellenzőknek, ha tudomást szerzünk róluk, lehetőséget biztosítunk arra, hogy — sportnyelven szólva — ne csak a pálya széléről adja­nak instrukciókat, hanem jöj­jenek és rúgjanak labdába. Minden vélemény érdekel bennünket, még az ellenvé­lemény is, természetesen csak akkor fogadjuk el, ha az kel­lően megalapozott. — Mi a lakosság közös erő­feszítéseinek jutalma? — Elsősorban a munka te­remtette érték: összefogtak, utat építettek, ezentúl köny- nyebb lesz számukra a köz­lekedés. Ezen kívül a Haza­fias Népfront és a nagyköz­ségi tanács is elismeri tevé­kenységüket: az elmúlt három év során ketten kapták meg a HNF Pest megyei Bizottságá­nak, kilencen pedig a HNF Nagyközségi Bizottságának kiváló társadalmi munkás kitüntetését, huszonnégyen Érdemes társadalmi munkás elismerésben részesültek. — A nagyközségi tanács em­léklappal ismeri el mindazok munkáját, akik kiemelkedően sokat tettek lakóhelyükért. Ebben az elismerésben nem csak személyek, hanem lakó- közösségek is részesülhetnek. — fűzi hozzá Barczi László. ★ Egy most épülő utcában já­runk. Palóc Mihály itt lakik, ő az útépítő munka egyik irányítója, az önkéntesek bri­gádvezetője. Megállítja a ta­nácselnököt: kellene még né­hány vízátvezető gyűrű, mert ott, lejjebb, esetleg bajt okoz­hat az esők után felgyülemlő víz. Máskülönben halad a munka, nem lesz fennakadás — mondja. Továbbmegyünk. Nemrég itt még járhatatlan volt az út, talán éppen eb­ben az utcában történt, hogy nem tudott bejönni a mentő a betegért, s az emberek a veszteglő hordágy mellett tet­tek fogadalmat: ez nem ma­radhat így, utat fognak építe­ni. Szilárd útra érünk, nemrég készült el, könnyű rajta a já­rás. Autók jönnek, a vezető­nek nem kell attól tartania, hogy elakad a járműve. . Egyik keresztutcában csak egy darabig fut a szürke kő­felület, utána vége szakad, néhány ház előtt ott maradt a múlt: az ott lakók másképp döntöttek, nekik megfelel a sáros, járhatatlan út — leg­alábbis egyelőre... Pável Melinda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom