Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-23 / 249. szám

1980. OKTOBER 23., CSÜTÖRTÖK »*«'« 4/7*'' W xJlirUw 3 leszerelési hét Szolidaritási találkozók Miért ne lehetne A kereskedő is újíthat? Kevés a szedőgép Korrekt átvétel A cukorrépa-termelők idei szezonja bizonyítja: kevés a szedőgép. A kereske­delmi hálózatból évek óta hiányzik a külföldi gyártmá­nyú betakarítógép, amely évekkel ezelőtt igen keresett volt és megoldotta a nagyüzemek őszi gondját. Más gépek megvásárlása sem könnyű; rövidlejáratú hitelre lenne szükség a géppark fel­újításához, ehhez azonban nem mindenütt jutnak hozzá a gazdaságok. Márpedig a számítások szerint** egy-egy nagy értékű berendezés há­rom év alatt megtérülne és további 3—5 évig maradhat­na a termelésben. Mint már az elmúlt évben is, az idén is a cukortartalom szerint fizetik a termelőket. A répa tényleges értékét 12 laboratórium­ban állapítják meg. Az eredmény alapján jelentős többletbevételhez jutnak azok a termelők, akik tudatosan alkalmazzák a nem a répát hizlaló, hanem a cukortartal­mat növelő sajátos növény- termesztési technológiát. Az átvevőhelyeken csak elvétve kerül sor vitára; mindez jelzi, hogy a termelők az ipari át­vételt korrektnek tartják. A parasztember és a fiskális egykori viszonyát jellemezte, hogy a földműves ugyan tisz­telettel süvegelte meg az ügy­védet, ha vele az utcán szem­betalálkozott, de csak jó tá­volról, azon igyekezve: még időben a túloldalra kerüljön át, mondván, az csak rosszat hozhat, ha vele 6zóba áll. A termelőszövetkezetek megszer­vezését követő évtizedekben aztán birtokon belülre kerül­tek a jogászok. Ám munká­jukat közelebbről csak a gaz­daság vezetői ismerhették ala­posabban, a tagok idegenkedé­se a legtöbb helyen továbbra is megmaradt. Kevesebb per Igazi változást csak a ter­melőszövetkezeti jogsegélyszol­gálat intézményessé tétele ho­zott, amelyet 1979-ben vezet­tek be Pest megye legnagyobb tsz-eiben. A jogi szakembe­rek jelenleg 38 közös gazda­ságban, illetve vállalkozásban nyújtják e nagyon fontos szolgáltatást, foglalkoznak a tagság ügyes-bajos dolgaival. Egyebek között e téma is szerepelt a Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Pest megyei Területi Szövetségének tegnapi — a toki Egyetértés Tsz-ben megrendezett — elnökségi ülésén, melyen részt vett dr. Czimbalmos Géza, a TOT tit­kára is. — Az országban 172 tsz-ben működik jogsegélyszolgálat. A Pest megyei gazdaságok élen­járnak tagjaik, alkalmazottaik segítésében — állapította meg a TOT titkára. A ceglédi Lenin Tsz-ben például egyharmadára csök­kent a különböző perek, dön­tőbizottsági ügyek száma, mert az érdekeltek időben megkapták a kellő tájékozta­tást. Mint az elnökség tagjai közül többen elmondták, e feladattal a gazdaság alkal­mazásában álló' jogtanácsoso­kat bízták meg, vagyis olyan szakembereket, akik beosztá­suk révén ezernyi ismeretre tettek szert a termelőszövet­kezetekkel kapcsolatos jogi kérdésekben. A területi szö­vetség vezető testületé java­Az ENSZ leszerelési hetének programjáról tartottak tegnap sajtókonferenciát a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székházában az Országos Béketanács leszerelési, vala­mint tájékoztatási bizottsága és a Magyar ENSZ Társaság képviselői. Az eszmecserén — amelyen jelen volt Kovács Bé­la, az OBT főtitkára Tol­nai László, az OBT leszerelési bizottságának elnöke arról szólt, hogy napjainkban, ami­kor a békeszerető embereket szerte a földkerekségen aggo­dalommal töltik el a világpo­litika különböző fejleményei, különös jelentősége van az ENSZ leszerelési hetének, amely a nemzetközi szervezet alapító okmánya ratifikálásá­nak évfordulóján, október 24- én kezdődik. A nemzetközi bé­kemozgalom közelmúltban le­zajlott xdemonstrációján, aszó­fiai népek világparlamentjén elfogadott okmányban a nem­zeti békemozgalmak figyelmé­be ajánlják azt az alkalmat, amelyet a leszerelési hét te­remt a békéért, az országok együttműködéséért küzdő erők számára, hogy megannyi fó­rumon fellépjenek a nemzet­közi feszültség éleződése ellen, solja továbbá a megye többi gazdaságának is, hogy te­remtse meg a jogsegélyszol­gálat feltételeit, mivel ez a tagságnak és a gazdaságnak egyaránt hasznot, előnyt je­lent. Élénk vitát váltott ki a teg- .napi tanácskozáson a terme­lőszövetkezetek tagjainak, al­kalmazottainak üdültetése. Az előterjesztés szerint tavaly mintegy 16 ezer dolgozó vett részt különböző üdültetési ak­ciókban, s hogy ez a szám nö­velhető legyen, tovább kelle­ne fejleszteni a szervezett üdültetést. A gazdaságok ugyanis többnyire szobákat bérelnek pihenni vágyó dol­gozóiknak, s ezekben a beutal­taknak önállóan kell gondos­kodniuk az étkezésről. A SZOT és a TOT által meghir­detett, az üzemek fejlesztési alapját terhelő, 400 ezer fo­rintba kerülő részvételi jegyek — egy-egy jegy birtokában 22 főt üd ültethetnek kéthetes időtartamig — egyelőre a vártnál kisebb érdeklődést váltottak ki. A magyarázat egyszerű: a közös gazdaságok megcsappant pénzük miatt ke­vésbé áldoznak ebből a for­rásból. A gyáli Szabadság Tsz számára megoldást jelentene, ha az évek során összegyűlt és fel nem használt, 7 millió fo­rintos kulturális és szociális alapját fektethetné be akár részjegyek vásárlásába, akár saját üdülő építésébe. Lesz-e gyógyfürdő? Abban szinte mindenki egyetértett a jelenlevők közül, hogy a termelőszövetkezeti tagság elsősorban az úgyneve­zett gyógyüdülők iránt ér­deklődik. Ez azért is lényeges, mert e termálvizes fürdőket a téli holtidényben is — amikor nem köti le az embe­reket a határban folyó mun­ka — igénybe vehetik. E vo­natkozásban Pest megyében is nyílna lehetőség a tovább­lépésre. A tápiószentmártoni Aranyszarvas Tsz például mű­ködtet egy 54 fokos melegvi­zes strandot, ami téliesítés- sel egész évben használható lenne. Nemcsak a tulajdonos gazdaság, hanem Pest megye más mezőgazdasági üzemei is igénybe vehetnék. Célszerű lenne megvizsgálni egy közös beruházás lehetőségét, fedet­té tenni _ a tápiószentmártoni strandot. Az elnökség egyébként olyan határozatot hozott, hogy az üdültetéssel kapcsolatos Helsinki szellemében munkál­kodva, s bizakodva a közelgő madridi konferencia sikeré­ben. Haraszti György professzor, a Magyar ENSZ Társaság fő­titkára arról adott tájékozta­tást, hogy az ENSZ 1978-as rendkívüli közgyűlésén elfo­gadott akcióprogram nyomán milyen lehetőségek kínálkoz­nak a béke ügyének előmoz­dítására, a fegyverzetek, fegy­veres erők, katonai költségve­tések csökkentésére. Az ENSZ leszerelési hetének során a következő napokban számos üzemben, intézmény­ben rendeznek szolidaritási ta­lálkozókat, gyűléseket. Ezek közül is kiemelkedik az Áp­rilis 4. Gépipari Művek bu­dafoki gyárában rendezendő munkás-békenagygyűlés, s az a leszerelési konferencia, ame­lyet október 31-én Győrött tar­tanak. A sajtókonferencián hangsú­lyozták: a leszerelési hét ha­zánkban folytatása lesz annak az országos méretű szolidari­tási akciónak-mozgalomnak. amely az idei tavaszon a má­jus 9-ével» kezdődő békehónap során kibontakozott. kérdéseket a jövőben alapo­sabb elemzés tárgyává teszik, és azt a területi szövetség küldöttgyűlése elé terjesztik. Csepeli siker Sopronban A mezőgazdasági dolgozók tömegsportmozgalmával fog­lalkozó téma jól illeszkedett a szövetkezetek munkahelyi köz­érzetét, szabad idős • tevékeny­ségét elemző vitába. Az írásos előterjesztés megállapításai között szerepelt, hogy míg 1975-ben csak 116 volt az úgy­nevezett tömegsportcsoportok száma, ez 1980-ra már 403-ra növekedett. A természetjáró túrákon tavaly 3600 tsz-dolgo- zó vett részt, és- tavaly az V. MEDOSZ országos természet­barát-találkozón, Sopronban, a csepeli Duna Tsz második helyet, az ácsai Vörös Októ­ber pedig különdíjat nyert. E munka sikerében a MEDOSZ Pest megyei Bizottságának is fontos szerep jutott. Az elnökség végezetül meg­tárgyalta a kölcsönös támo­gatási alap felhasználásáról szóló, tájékoztatót, és személyi kérdésekben döntött. A vecsési Ferihegy Tsz leg­inkább káposztájáról híres. Nem véletlen tehát, ha igen nagy gondot fordítanak náluk e népszerű zöldség termeszté­sének a korszerűsítésére. Uj technológiák sorát vezették be: többek között átálltak a káposzta nagybani helybenve- tésére, a síkfóliás módszer al­kalmazására és a gépi betaka­rításra. Egyúttal a feldolgozást is gépesítették. Minderre azért is szükség volt, mert a termelékenység alakulását még ma sem tart­ják kielégítőnek, jövőre jelen­tősen növelni akarják a haté­konyságot. Főként az élő mun­ka csökkentésével. A munka­idő-kihasználást egyébként egy sor felméréssel vizsgálták a közelmúltban, s nem kaptak kedvező képet az egyéb, a nem mezőgazdasági ágazatok­ban sem. Megállapították, hogy például a targoncaüzem­ben 87 százalék a hasznos munkaidő, az eloxálóüzemben pedig csupán 80. Sor került a Feltehetően senki sem vi­tatja, hogy például az ipar és a kereskedelem újítómozgal­mát nem érdemes összehason­lítani. A kereskedelmi újítá­sok száma ugyanis más ága­zatokéhoz viszonyítva elenyé­szően kevés. S ennek elsősor­ban az az oka — mondják a kereskedelmi szakemberek —, hogy a kereskedelmi munka jellegéből fakadóan eleve ke­vés lehetőség adódik az újí­tásra. Ez azonban nem jelent­heti azt, hogy az újítómozgal­mat holmi elhanyagolható mellékes kérdésként kezeljük. A Belkereskedelmi Minisz­térium, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ az idén is meghir­dette — szeptemberre, októ­berre — a már hagyományos újítási hónapot. A belkeres­kedelemben olyan újítási ja­vaslatok minél nagyobb szá­mú beadására és hasznosítá­sára kell törekedni, amelyek a vásárlási körülmények javí­tását, az értékesítési munka racionalizálását, a kereske­delmi és a vendéglátó egysé­gek átbocsátó képességének növelését, a bolti és raktári munkaszervezés korszerűsíté­sét, az anyagokkal és az ener­giával történő ésszerű taka­rékosságot, a korszerű bal­esetvédelmi megoldások beve­zetését és a munkakörnyezet humanizálását célozzák — fo­galmazták meg a felhívásban. Tavaly Pest megyében a kereskedelmi vállalatoknál és az áfészeknél együttvéve 190 újítási javaslatot nyújtottak be — mondta el Császár Ist­vánná, a KPVDSZ Pest me­gyei Bizottságának munkatár­sa. A 190-ből 89-et elfogadtak, s 67-et bevezettek. Lehetne jobban is Ez — akárhogy’ is nézzük — nem sok. De vajon hogyan vélekednek róla a megyei ta­nács kereskedelmi osztályán? — Csinálhatnánk jobban is. Ennél azért több lehetőség rejlik a kereskedelmi munká­ban. De a személyi és a mun­kaköri akadályok. A vállala­toknál és a szövetkezeteknél általában olyan emberekre bízzák az újítómozgalommal való foglalkozást, akiknek egyébként is bőven van mun­kájuk, s ezt már sokadik fel­adatuknak tekintik — mond­ta dr. Bobál Pál főelőadó, újítási témafelelős. — A kereskedelemben az újítások tömegével találkoz­hatunk, de nem a hálózati dolgozókéval, hanem amit a kereskedelmi ipar ad — je­gyezte meg dr. Fekete Lajos osztályvezető-helyettes. — Nem bérgazdálkodás elemzésére is, s kiderült, itt is van még ten­nivaló. Miután az ipari üze­mekben rendkívül sokféle ter­méket állítanak elő, a bérezés szubjektív, az üzemek vezetői­től függ. Ügy találták, min­denképpen szükséges a szemé­lyi órabérek felülvizsgálata. Szerencsére kivétel is van: a KORI-részlegben teljesít­ménybért fizetnek a munká­soknak. A szövetkezet vezetése — figyelembe véve a megválto­zott gazdasági körülményeket — helyesnek látta a szervezeti felépítés módosítását is. Leg­fontosabb intézkedés, hogy egy kézbe került az alaptevé­kenység és az ipari ágazat irányítása. így ugyanis szoro­sabb együttműködés jöhet létre a két nagy egység között. A hatékonyság javításáért az is lényeges változás: meg­szűnt a műszaki főágazat; a kiszolgáló ágazatok közvetle­nül a termelőegységekhez tar­toznak. Szóvá tették az ipari véletlen az sem, hogy a vál­lalatoknál, áfészeknél be­nyújtott javaslatok többsége a karbantartóktól, a műszaki dolgozóktól származik. Ahhoz ugyanis, hogy az ember vala­melyik gépen módosítson, újítson, műszaki ismeretek kellenek. — A legtöbb lehetőséget a 3M, tehát a Mozdulatelem­zés, Munkatanulmányozás és Munkakialakítás alkalmazásá­ban látom. De ehhez legke­vesebb egyhónapos tanfolyam kell, ami négy évvel ezelőtt, amikor én elvégeztem, 10 ezer forintba került. Az az igazság, hogy a kereskedelem­ben sajnos még nem foglal­kozunk a 3M-mel — véleke­dett Galántai László csoport- vezető. Szerény szerepben A kereskedelmi osztálynak az újítómozgaiom kibontako­zásában, szorgalmazásában viszonylag szerény a szerepe. Tulajdonképpen nem kell mást tenniük, mint hogy a KPVDSZ megyei bizottságá­val és a MESZÖV-vel közösen meghirdetik az újítási hóna­pot, összegyűjtik az eredmé­nyeket, évente értékelik a vállalatok és szövetkezetek újítási tevékenységét, s az egészet továbbítják a Belke­reskedelmi Minisztériumnak. A KPVDSZ Pest megyei Bi­zottságán sem hallottunk sok jót. Császár Istvánná, aki a téma felelőse, elmondta:- a mostani újítási hónap ered­ményeit, tapasztalatait a de­cemberi megyebizottsági ülé­sen vitatják meg. Áz idei újí­tási feladattervek egyébként általában jobbak a tavalyinál. — A vállalatok és áfészek újítási ügyintézőinek szervez­nek-e tapasztalatcserét? — Foglalkoztunk már az öt­lettel. de eddig még nem si­került. Ahogy az újítások köz­kinccsé tételét sem tudtuk valóra váltani. — Miért? — Óvatosak a vállalatok és a szövetkezetek. Az újítási törvény szerint szerződés ben kell rögzíteni, hogy az újító milyen feltételek mellett haj­landó más cégeknek átenged­ni az újítását. Ez még rend­jén is lenne, de nem érdeke egyik vállalatnak sem, hogy másoknak átadja a nála be­vezetett újítást. Ha pedig mi közzétesszük, előfordulhat, hogy másutt bejelentés nélkül bevezetik ... — Vagyis ellopják az ötle­tet? — Igen, így is lehet mon­dani. — Akkor ne az újítások üzemek vezetői, hogy hiány­zik az információáramlás, az egyes egységek között sok­kal jobty lehetne a kooperá­ció. Miután segítséget jelen­tett ehhez a korábbi, havon­ként megtartott üzemvezetői •megbeszélés, kérik, szervezze­nek ismét hasonló, rendszeres tanácskozásokat. Nagyító alá került az is: megfelelő-e a szövetkezetben a szocialista munkaverseny? Fellendítését ugyanis indokol­ják az egyre növekvő felada­tok, a belső tartalékok feltá­rásának szükségessége. Vi­szont nem elég több embert bevonni a brigádmozgalom­ba, emelni kell a minőségi követelményeket. A tagság ar­ra' is felhívta a figyelmet, hogy jó lenne fokozni a ver­senyszellemet, s év közben is figyelemmel kísérni az ered­ményeket. Pontosabban: kérik — ami egyébként gyakorlat majd’ minden gazdálkodó egy­ségben —, negyedévenként ér­tékeljék a brigádok teljesít­ményét. D. Gy. pontos leírását, hanem csak a témáját ismertessék. — Ez járható útnak látszik — mondta Császár Istvánná. — Be kell vallani, hogy in­kább csak próbálkozunk, s most már valóban itt az ide­je, hogy konkrét lépéseket te­gyünk. Természetesen csak a tanáccsal és a MESZÖV-vel kö­zösen. Siker vagy bukás Arra, hogy a kereskedelem­ben is érdemes többet törőd­ni az újítómozga’.ommal, jó példa a Pest megyei Ruháza­ti Kiskereskedelmi Vállalat és — különösképpen — a Pest— Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál tavaly nyolc javaslatot nyúj­tottak be, s ebből hetet elfo­gadtak. Újítási díjként 14 ezer 900 forintot fizettek ki. A tavalyi újítási hónap alatt rendezett ötletnapon a hat­tagú zsűri asztalára 16 ötlet került. Ebből hetet elfogad­tak. s értük a helyszínen (!) együttvéve 1400 forintot fi­zettek. — Az újítómozgalom sikere vagy bukásá a kereskedelem­ben is három alapvető ténye­zőtől függ. Ezek: milyen a téma vagy újítási feladatterv, a díjazás és az átfutási idő — fogalmazta meg Bíró Gé­za. a Pest—Komárom—Nógrád megyei Füszért osztályvezető­helyettese. A Füszértnél évről évre nő az újítási javaslatok száma: 1975-ben például 20, tavaly 31, s az idén eddig 49 volt. Az idei 49-ből huszonkettőt el­fogadtak, s kilenccel pedig döntés előtt még kísérletez­nek. Vj Az idén két újítási hónapot rendeznek. Az elsőt júniusban saját kezdeményezésükre, a másodikat pedig most a köz­ponti felhívás alapján. Június 23 és július 14 között minden kirendeltségükön ötletbörzét tartottak. Százhetvennyolc öt­letet gyűjtöttek össze, ame­lyeknek csak fele . bizonyult használhatatlannak. Az idén még újítási pályázatot is ki­írtak, az egyik pályázat té­mája: az üzletszerzők egyéni, a forgalomtól függő teljesít­mény alapján történő bérezé­se. A pályázat december 31- én zárul, s az első helyezett az újítási díj mellett 5 ezer forint jutalmat kap. A jún-iusi újítási hónapban is meghirdettek több pályáza­tot, s az újítási díj fölött a nyerteseknek 500—1500 forin­tot fizettek ki. A mostani újí­tási hónapban az ilyen juta­lom összegét kétezer forintra emelték, a szocialista brigá­doknak pedig újítási versenyt hirdettek. Az I. helyezést el­érő brigád háromezer, a má­sodik kétezer, a harmadik ezer forint jutalmat, s termé­szetesen az elfogadott újítá­sokért járó díjat kapja. Szenté Pál M&nufsic&iif '80 Szimpozion az Akadémián Tizenhat ország 150 szak­emberének részvételével meg­kezdődött szerdán az Akadé­mián a Nemzetközi Automa­tizálási Szövetség és a Nem­zetközi Információfeldolgozási Szövetség harmadik, gépgyár­tás-technológiai szimpoziouja. A Manufacont ’80 című há­romnapos eseményen a szak­emberek beszámolnak a gép­gyártástechnológia automa­tizálásának és számítógépesí­tésének területén elért leg­újabb eredményekről és az ipari robotok gyári alkalma­zásairól. Az esemény a ma­gyar szakemberek tudomá­nyos eredményeit is fémjel­zi; hazánk ugyanis japán és az NSZK után lett a szimpó- I zion házigazdája. Jogsegély, Üdültetés, sport Előnyös a tagságnak, a tsz-nek Új úton a vecsési Ferihegy Egy kézben a mezőgazdaság és az ipar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom