Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-21 / 247. szám

1980. OKTÓBER 21., KEDD Százéves az MTI Ünnepség, kitüntetések A Magyar Távirati Iroda megalapításának 100. évfordu­lója alkalmából az MTI dol­gozói tegnap ünnepséget tar­tottak a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Király Ferencnek, az MTI pártbi­zottsága titkárának üdvözlő szavai után Lakatos Ernő, az MTI vezérigazgatója mondott beszédet. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára átadta a Köz­ponti Bizottság üdvözletét és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának jókívánságait, majd ki­tüntetéseket nyújtott át. A Munka Érdemrend arany fo­kozatát kapta Kis Csaba, az MTI moszkvai tudósítója és Tóth János, a műszaki igaz­gatóság nyugdíjasa. Négyen kapták meg a Munka Érdem­rend ezüst és négyen bronz fokozatát. Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének üdvözlő levelét Bajnok Zsolt államtit­kár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke ismertette, és átadta a kormány, jubileumi oklevelét. Ezután az Országos Béketa­nács elnökségének emlékpla­kettjét, majd társadalmi és tö­megszervezetek kitüntetéseit és ajándékait nyújtották át. I. Medvegyev elnökhelyettes az APN szovjet hírügynökség ne­vében gratulált az MTI dol­gozóinak. Többen kaptak Ki­váló munkáért kitüntetést, il­letve vezérigazgatói dicsérő oklevelet. V Algériának Segélyszállítmány A Szakszervezetek Országos Tanácsa a szakszervezetek szo­lidaritási alapjából 2 millió forint értékű segélyszállít­mányt küldött az algériai föld­rengés sújtotta terület lakossá­gának. A sátrakból, takarók­ból, gyermekruházati cikkek­ből és élelmiszerekből álló se­gélyszállítmányt tegnap a MA­LÉV külön repülőgépe vitte Algírba. TOT-ülés Zöldség jövőre Zöldségtermesztésünk hely­zetével foglalkozik ma a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának illetékes bizottsá­ga azzal a céllal, hogy átte­kintsék a jövő esztendei szer­ződéskötéseket. Szakszervezeti számvetések Három ágazati kongresszus fejezte be munkáját Vasárnap az MSZMP Budapesti Bizottsága oktatási igazgatóságán befejezte munkáját a Nyomda-, a Papír­ipar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének 41. kong­resszusa, amelyen a Szakszervezetek Országos Taná­csát Timmer József, a SZOT titkára képviselte. A tanácskozáson részt vett Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A szakszervezet ötéves munkáját értékelő beszámoló és a főtitkár szóbeli kiegészítője fölötti vitában felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. a differenciált bérezés meg­valósítása, a szakmunkáskép­zés korszerűsítése, az élet- és munkakörülmények további javítása. A kongresszus végezetül megválasztotta a szakszerve­zet tisztségviselőit. A szak- szervezet elnöke Terényi László, főtitkára Lux János, titkárai pedig Hárai Tibor és Iéét“Péternéi lettek. Sajátos eszközökkel Tolmácsolta a kongresszus­nak a Központi Bizottság és Kádár Janos személyes üd­vözletét, majd a magyar szakszervezeti mozgalom törté­nelmi hagyományait elemezte. örvendetes, hogy a szakszer­vezeti mozgalomban — így a Nyomda-, a Papíripari és a Sajtó Dolgozói' Száfcszéfvezetét nek tevékenységében is — fokosatosan visszaszorulnak a formalitások, kevesebb a bü­rokrácia, s ezzel párhuzamo­san színvonalasabbá válik a munka tartalma. Ez a tény is számottevően elősegíti a tár­sadalom szocialista vonásai­nak erősödését. Győri Imre felhívta a figyelmet arra, hogy a következő esztendők­ben a változó és sok tekintet­ben nehezebb, bonyolultabb feltételek között a szakszerve­zetekre is fokozottabb fel­adatok hárulnak. A VI. ötéves tervidőszakban valameny- ny ifinknek nagy erőfeszítése­ket kell tennünk azért, hogy megőrizzük társadalmi vív­mányainkat, elért eredmé­nyeinket — mondotta. A fel­adatok nagyságát jól érzékel­teti. hogy míg korábban a nemzeti jövedelem 1 százalé­kos növeléséhez 1,3 százalé­kos energia- és nyersanyag többletfelhasználása párosult, a jövőben a nemzeti jöve­delem hasonló 1 százalékos növeléséhez csak 0,6—0,7 szá­zalék többletenergiát és nyersanyagot használhatunk fel. A szakszerveZetek sajátos mozgalmi eszközeikkel nagy­ban hozzájárulhatnak céljaink eléréséhez. A vitában felszólalók több­sége kitért a munkahelyi de­mokratikus fórumok szerepé­nek növekedésére, melynek alapja, a gazdasági vezetők és a szakszervezeti aktivisták part­nerkapcsolata. A nyomda- és a papíripar, valamint a kiadó vállalatok növekvő gazdasági feladatairól szólva hangsú­lyozták, szükséges a szocialis­ta munkaverseny mozgósító erejében rejlő tartalékok fel­tárása. Többen felvetették a tan- könyvkiadásban a takaréko­sabb gazdálkodás szükségessé­gét, valamint a nyomdák, a kiadók és a lapszerkesztőségek szorosabb együttműködésének fontosságát. A felszólalók foglalkoztak a gyermekintézmények hiányá­ból adódó és a fiatalok la­káshelyzetével összefüggő gon­dokkal, s javasolták, hogy a szakszervezetek országos kong­resszusa is vitassa meg a megoldás lehetőségeit. A 41. kongresszus határoza­tában megfogalmazta a kö- vétkező öt év feladatait. Ezek között fokozott hangsúlyt kap A minőség elsődleges Vasárnap befejezte munká­ját a Bőripari Dolgozók Szak- szervezetének XX. kongresszu­sa. A központi vezetőség beszá­molója fölötti vitában fel­szólalt Keserű Jánosne köny- nyűipari miniszter is. Az ága­zat előtt álló feladatokkal kapcsolatban el mondotta: s zá- mítani kell arra, hogy a kö­vetkező években mind több olyan ország jelenik meg a világpiacon, amely jó minő­ségű, korszerű bőripari ter­mékeket állít' elő, kis ráfor­dítással. . A magyar termékek sikere azon múlik, hogy si­kerül-e csökkenteni az egy­ségnyi ráfordításokat, javíta­ni a minőséget és betartani a szállítási határidőket. A re­konstrukció során kiépített géppark megfelelő alap az ed­digieknél termelékenyebb mun­kához. A felszólalók észrevételeire Petrák Ferenc főtitkár vála­szolt. A kongresszus határozata egyebek között foglalkozik a béremelésekkel, s rögzíti: aZ nem a jószándéktól, hanem a vállalatok teljesítményjavu­lásától függ. A vezetők azon­ban a jövőben tegyenek töb­bet azért, hogy a vállalati eredmény növekedése után ne késlekedjen — indokolat­lan óvatoskodásból — a bér- fejlesztés. s az eddigi gya­korlattól eltérően a bérfej­lesztési lehetőségeket év köz­ben is vizsgálják meg. A kongresszus befejezése­ként megválasztották a szak- szervezet vezető testületéit és tisztségviselőit. A szakszer­vezet elnöke Németh János. főtitkára ismét.Petrák Fe­renc, titkárai Demeter Piros­ka és Csikós Pál lett. Ösztönző béreket Vasárnap a vitával folyta­tódott és a választással befe­jeződött a Helyiipari és Vá­rosgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének VIII. kong­resszusa. A vitából kitűnt, hogy a résztvevőket az ingatlankeze­lési vállalatok gondjai külö­nösképpen foglalkoztatják. Nehézséget okoz például, hogy a lakóházfelújítási és -fenn­tartási feladatokból — ame­lyeknek ma már az új ott­honok építésével azonos rang­juk van — nem veszik ki kellőképpen a részüket a ta­nácsi építőipari vállalatok. Fo­kozza a gondokat, hogy az alacsony bérek miatt nincs lehetőség arra, hogy az in­gatlankezelő vállalatok a leg­jobb szakembereket alkalmaz­zák. Sokan sürgették olyan bé­rezési forma kialakítását, amely a hatékonyabb és a minőségileg jobb munkára ösztönöz, A vita végén a résztvevők határozatot fogadtak el, amely a szakszervezeti vezető tes­tületek fontos feladataként je­löli meg a dolgozók szakmai műveltségének növelését, a munkakörülmények, folyamatos és tervszerű javítását. Befejezésül a kongresszus megválasztotta a szakszervezet központi vezetőségét. A HVDSZ elnöke ismét Fabók Zoltán, főtitkára Juhász Ottó lett. A titkárok: Kocsó lllésné, Péter István és Somoskői Gá­bor né. Miiéi függ ? Reggeli üzletnyitás és záróra Azelőtt mintha kevesebb gondot okozott volna a napi bevásárlás. Falun és városon egyaránt. Az áru mennyisége és választéka most vitathatat­lanul nagyobb, de akkoriban a boltok mintha jobban igazod­tak volna a fogyasztók mun­kaidejéhez. A kis üzletek pél­dául kora reggel és késő dél­után tartottak nyitva. — Ez igaz. Sőt, nem is kel­lett a munkaidőhöz igazod­niuk, mivel a legtöbb család­ban egy vagy két ember, első­sorban a háziasszony csak ott­hon dolgozott. Vagyis bármi­kor elugorhatott a sarki fűsze­reshez — mondja dr. Fekete Lajos, a megyei tanács keres­kedelmi osztályvezető-helyet­tese. Túraútvonal — Mitől függ a nyitva tartá­si idő? — Üzletenként, településen­ként, vállalatonként és sok, egymástól eltérő szempontot fi­gyelembe vesznek. Alapelv ter­mészetesen, hogy a lehetősé­gekhez mérten igazodjanak a dolgozók szabadidejéhez. Néha azonban, s a kis boltoknál mind gyakrabban, közbeszól a Pest megyei kiskereskedelmet oly nagyon nyomasztó munka­erőhiány. v A hetvenes évek előtt a ke­reskedelemben is heti 48 óra volt a munkaidő. A kis (1—2— 3 személyes) boltokban a napi 8 órából 7 és felet a vásárlók kiszolgálásával, fél órát pedig a kiegészítő munkákkal (taka­rítás, árurendezés, elszámolás stb.) töltöttek. Miután azonban bevezették a heti 44 órás mun­kaidőt, gyakorlatilag ezt úgy tudják megoldani, hogy sza­badnapot adnak. S lehetőleg a heti pihenőnaphoz igazodva, tehát többnyire hétfőn. Pest megyében sok száz kis bolt van, s ezek minden második hétfőn zárva tartanak. Arra ügyelnek természetesen, hogy az egymáshoz közel levő üzle­tek felváltva legyenek csukva. — A forgalom általában 12 és 16 óra között a legkisebb. Miért nem csukják be délben a boltot, s tartanak nyitva ké­ső délutánig? — Cegléd környékén több ilyen üzletet találhatunk. Ahol azonban nagyobb a munkaerő- hiány, s a kereskedelmi dolgo­zók nem helyben laknak, ott ez megoldhatatlan. A nap közbe­ni szabadidejük ugyanis kárba veszne. Ha ezt nem vennénk figyelembe, akkor inkább el­mennének máshová dolgozni, S jól tudjuk, hogy nem kellene futkosniuk a munkahely után. — A kis boltok többsége reggel 6 vagy 6.30-tól délután 2-ig tart nyitva. Miért? — Mert az első csúcsforga­lom a kora reggeli órákban van. — És ilyenkor kaphatók az alapvető élelmiszerek, a ke­nyér és péksütemény, a tej és tejtermékek? — A legtöbb helyen igen. A sütőipar például úgynevezett túraútvonalakon szállít. Ahová a menetrendjük szerint később érnek, ott a boltvezetőnek az előző napról kell tartalékolnia kenyeret. Három kategória Az üzleteket, főképp az élel­miszerboltokat, három kategó­riába sorolhatjuk: kis- és kö­zépboltok, valamint nagy ABC-áruházak. A közepes nagyságú boltok megnyitása alapvetően attól függ, hogy van-e megfelelő nagyságú, ha­vi félmillió forint vagy ennél nagyobb forgalom lebonyolítá­sára alkalmas épület, s van-e vásárlóerő? A közepes nagysá­gú üzletek másfél vagy két műszakban dolgoznak. — Ezt két tényező határozza meg. Egyik, hogy a csúcsidők­ben, tehát délelőtt 7 és 10. dél­után fél 4 és fél 5—5 óra kö­zött elegendő kereskedőt tud­nak-e munkába állítani. A má- ,sik feltétel a forgalom nagysá­ga, a boltosok munkaidejének gazdaságos kihasználása... Míg az úttörőből KISZ-tag lesz Ifivezetők küldetése — Tapasztalatok a ceglédi járásban A ceglédi járás általános is­koláiban több mint 5600 kis­diák tanul. Döntő többségük — csaknem 5 ezer gyerek — részese az úttörőmozgalomnak. Ugyancsak 5000-re tehető a KISZ-korú fiatalok száma is, közülük azonban mindössze 1800-an tagjai a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Ez utób­bi számadatnál azonban figye­lembe kell venni, hogy a já­rásban sok fiatal ingázik lakó­helye és munkahelye között. Ezenkívül pedig több más — objektívnak tűnő — tényező eleve meghatározza a gyer­mek-, és az ifjúsági szervezet közötti kapcsolatot, annak tar­talmát, jellegét­Ezeknek a tényezőknek a hatásait, illetve az úttörők és ifjúkommunisták együttműkö­désének lehetőségeit elemezte legutóbbi ülésén a KISZ Pest megyei Bizottsága. Közös rendezvények Hogyan válik az úttörő KISZ-taggá? Semmiképpen sem automatikusan. Sőt: gyakran megesik, hogy a több éves mozgalmi tevékenység az altalános iskola befejezésével egyidőben véget ér egyik-má­sik fiatalnál. Ilyenkor nyil­vánvalóan a nevelés, a felké­szítés kudarcáról beszélhetünk. Először is az úttörőmunkát vezető pedagógusok, másodszor az úttörőket patronáló — vagy patronálni hivatott — KISZ- szervezetek kudarcáról­A ceglédi járásban a KISZ- életre nevelés — akárcsak máshol — a Kék nyakken­dőért elnevezésű felvételi pró­bával kezdődik, s folytatódik a Vörös nyakkendőért próbával, miközben sok ünnepség, kül­sőségekben sem szűkölködő mozgalmi esemény színesíti s teszi vonzóvá az úttörőéletet. De már itt, ezeknél a gyer­mekeseményeknél is közre kell működniük a KlSZ-esek- nek, az ifi vezetőknek, egyfajta testvérkapcsolat létrehozásá­val, ápolásával. A tapasztala­tok szerint azonban ezek a kapcsolatok szórványosak, és tartalmukban, hatásukban is változóak. Ám a továbbiakban is — a felkészítés későbbi sza­kaszában — lenne még tenni­való. Bár az utóbbi években szaporodtak a testvérkapcsola­tok (immár 54 raj és KISZ- szervezet között jött létre együttműködés), ez a szám messze elmarad a lehetőségek­től, az igényektől. Azokban a községekben, ahol a közös tú­rák, kirándulások, a különbö­ző versenyek, vagy az úttörő­gárdák és ifjúgárdák együttes akciói gyakoribbak, ott a KISZ-életre nevelésnek kéz­zelfogható eredményei is van­nak- Máshol, számos helyen, nem alakultak ki azok a fog­lalkozás formák sem, amelyek a nyolcadikos diákkal megis­mertethetnék a jövendő KISZ- életet, az ifjúsági mozgalom programjait, célkitűzéseit. A középiskola hiánya Az úttörőt természetesen előbb javasolják, s aztán ve­szik fel az ifjúkommunisták soraiba. A felmérések szerint a javaslatok jelentős hányada el sem készül, vagy ha igen, meglehetősen formális és gya­korta nem a raj, illetve a ve­zetőség kollektív ajánlását tar­talmazza. Ezen tehát minden­képpen illene változtatni. Mi­ként az úttörők nevelésében kulcsszerepet betöltő ifjúveze­tők képzésén is. Jelenleg ugyan­is felkészítésük csak úgymond megyei szintű, holott erre a járásban is szükség, illetve le­hetőség lenne. Jó volna továb­bá, ha nem csupán egy ma­roknyi ifi buzgólkodna, hanem folyvást gyarapodna e megbí­zatást szívesen vállalók tábo­ra. Jelenleg a ceglédi járásban 129 fiatal tölti be ezt a misz- sziót. Természetesen akad néhány gátló tényező is. A járásban például nincs középiskola, vagy szakmunkásképző intézet, következésképpen az általános iskolát végzett diákok 95 szá­zaléka az ország különböző tá­jaira vetődik. A kapcsolat te­hát 14 éves korban sokakkal eleve megszűnik- Alapvető és meghatározó továbbá a járás mezőgazdasági jellege. Soros tennivalók A termelőszövetkezetek KISZ- szervezetei sajnos nehezen tud­nak kialakítani tartalmas kap­csolatokat az úttörőkkel. Azok a fiatalok pedig, akik nem ta­nulnak tovább, többnyire a gyengébb képességűek sorából kerülnek ki — s ha nem is törvényszerűen — minimális érdeklődést tanúsítanak a moz­galom iránt. Mindezeknek a tényeknek és tapasztalatoknak a birtokában fogalmazta meg a KISZ Pest megyei Bizottsága azokat a feladatokat és teendőket, ame­lyek a KISZ—úttörő kapcso­lat fejlesztésében elengedhetet­lenek. Ezek közül is elsődle­ges: az ifjúvezetők táborának számszerű növelése mellett, felkészítésük, képzésük színvo­nalának javítása, illetve a két mozgalom közötti átmenet hiá­nyosságainak felszámolása T. I. — Vagyis a nyereségre tö­rekvés? — Igen. A kereskedelmi vál­lalatoknak és szövetkezeteknek is maguknak kell előteremte­niük a fejlesztési alapjuk na­gyobb részét. Az élelmiszer­szakmában például akkor gaz­daságos az üzlet, ha az egy dol­gozóra eső forgalom havonta átlag százezer forintnál na­gyobb. Az úgynevezett kétműszakos nyitva tartáshoz legkevesebb nyolc dolgozóra van szükség. Műszakonként ugyanis kell egy üzletvezető vagy helyettes, egy pénztáros, egy olyan eladó, aki a csemegés pultnál hagyomá­nyos módon árusít, s egy, aki gondoskodik az áruutánpótlás­ról, feltölti a gondolákat. A csúcsforgalomban azonban jó lenne két pénztáros, a cseme­génél két kiszolgáló. De nem­csak ezt nem lehet mindenütt megvalósítani, hanem még az indokolt kétműszakos nyitva tartást sem. Ha ugyanis két ember szabadságra megy, vagy valaki megbetegszik, akkor kénytelenek rövidíteni a nyit­va tartási időt. Ez az agglome­rációs övezetben különösen gyakran előfordul. — Miért nem rugalmasab­bak? Például a boltvezető dol­gozhatna a pultnál, a nyári szabadságolások idején behív­hatnák a nyugdíjasokat, több négyórás eladót vagy bolti se­gédmunkást foglalkoztathatná­nak, s ideiglenesen egyik üz­letből a másikba irányíthatnák a kereskedelmi dolgozókat... Fregolibeosztás — A lehetőségekhez mérten élnek ezekkel a szükségmegol­dásokkal. De egyre kevésbé. A részmunkaidőt vállalók száma ugyanis rohamosan csökken. Az úgymond fregolibeosztást sem szívesen csinálják. S ezen nem is csodálkozunk. Még a számottevően magasabb mun­kabér ellenére is visszautasít­ják. A kereskedelemben ugyan­is főképp nők dolgoznak. Nos, nehéz úgy a családi élet, ha nincs rendszeres életritmus, hogy az anya, a feleség — de ez érvényes a férjre, az apára is — hol itt. hol ott dolgozik, és különböző időpontokban ér haza. A kereskedelemben rá­adásul különösen nagy jelentő­sége van az emberi kapcsola­toknak. S az, aki egyszer egyik, másszor másik boltban dolgo­zik, gyakorlatilag sehová sem tartozik. A szabadkasszás üz­letekbe pedig csak- olyan em­bert lehet küldeni, akit a bolt­vezető elfogad. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a munka­erőhiány és a korlátozott szer­vezési lehetőségek ellenére mindenütt gondoskodni kell az alapvétő ellátásról. Könnyebb a helyzet a nagy üzletekben. (Nagy élelmiszer ABC: tíz vagy több kereskedő, 3 millió forint fölötti havi for­galom, 600 négyzetméternél na­gyobb alapterület.) Ezek álta­lában reggel 7 órakor vagy előbb nyitnak, s délután 7-kor, 7.30-kor zárnak. Ezekben az üzletekben nagyobb lehetőség van az ésszerű munkaszerve­zésre, például a lépcsőzetes munkakezdés megvalósítására. A gépesítésre és egyéb munka­könnyítő módszerek (például előrecsomagolás) kipróbálásá­ra. Többen vannak, könnyeb­ben helyettesíthetik egymást. Megfelelő a hűtőtér, nagyobb az árukészlet és a választék, jobban megszervezhető az áru­átvétel. Mindez indokolja, hogy ahol mód van rá. és nagy forgalom­ra lehet számítani, ott a nagy ABC-áruházak építését szor­galmazzák. — Ki határozza meg, hogy az adott üzlet mettől meddig legyen nyitva? — Az ismertetett szempon­tok alapján a vállalat igazga­tója, illetve a szövetkezet elnö­ke, aki aztán döntéséről tájé­koztatja a helyi tanács illeté­keseit. Szente Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom