Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-16 / 243. szám

1980. OKTOBER 16., CSÜTÖRTÖK lyfótap Magnomotorok KERMI-vizsgál átok Milyen a minőség? A BRG Kecskeméti Magne­tofongyárában az eddigi sza­lagos rendszer helyett négy­fős csoportokban szerelik a magyar konstrukciójú magnó­motorokat. A kereskedelem és az ipar javuló együttműködését tükrö­zi, hogy — némi választék- hiányoktól eltekintve — több­ségében kiegyensúlyozott a fo­gyasztási cikkek kereslete és kínálata. A mennyiségi ellátás azonban nem minden, nem mindegy ugyanis, hogy a meg­vásárolt áru kifogástalan-e vagy sem. Az áru minősége nagyban befolyásolja a vá­sárlók közérzetét is, különösen az utóbbi időben, amikor a korábbinál jobban megfontol­ják, mire költik pénzüket. Hogyan alakult a fogyasztási cikkek minősége? A kérdésre a vásárlók reklamációi, a forgalomban levő termékek rendszeres hatósági vizsgálata alapján a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézetben ad­tak választ. A hazai élelmiszerek és él­vezeti cikkek löbbsóge hosszú idő óta megfelelnek a követel­ményeknek, az importáruk egy része viszont legfeljebb köze­pes minősítést kaphat. A hazaiak közül sok panasz hangzik el különösen az ár­emelés óta a húsárukra. A tőkehús ugyan már jobb mi­Felemás helyzetkép Támogatják a fiatalokat is Hiányzik az egységes jogszabály Gyömrő nagyközség párt­végrehajtóbizottsági ülésén — egyik napirendi pontként —, jelentés hangzott el az ifjúsá­gi alap képzésének, felhaszná­lásának helyi tapasztalatairól. Mint ismeretes, egy korábbi ifjúságpolitikai határozat, il­letve az Állami Ifjúsági Bi­zottság állásfoglalása, ajánlást tesz az ifjúsági alap képzésére, felhasználására. Lehetőségről, s nem egyértelműen előírt rendeletről, betartandó ren­delkezésekről van szó. A köz­lemény arra vonatkozóan, hogy például a pénzösszeget milyen forrásból kell biztosí­tani, azt miiven címen lehet, s kell nyilvántartani — pon­tos utasítást nem ad. „Ezzel magyarázható — a párt-vég­rehajtóbizottsági jelentést idézve —, hogy felemás a kép, a gazdasági egységekben kü­lönböző megoldásokkal talál­koztunk.” A PEVDI helyi gyáregy­ségében például a buda­pesti gyáregység utal át ifjúságpolitikai célokra pénzösszeget — idén 6 ezer 500 forintot, de itt egyéb csatornákon is támogatják a KISZ-eseket, fiatalokat. Van olyan gazda­sági egység, ahol a kulturális és jóléti alapot bontották meg oly módon, hogy az egy főre jutó évi 211 forintot „nevez­ték” ki ifjúsági alapnak a 30 éven aluli fiatalok számára. Egy másik gazdasági egység­nél az ifjúsági alap képzése rovat ugyan üres, de egyéb megjelöléssel egy meghatáro­zott összeget biztosítanak a 30 éven aluli fiatalok számára. S van olyan munkahely is, ahol sem ilyen, sem olyan címen ifjúsági célra fel­használandó pénzösszeg­gel nem rendelkeznek. Felemás a kép tehát. A vál­lalatok, gazdasági egységek véleményét tükrözi a párt­végrehajtóbizottsági megálla­pítás, az ifjúsági alap képzé­sét, mértékét, s felhasználá­sát illetően, ma még nincs egyértelműen követendő út­mutatás, a kérdésben eligazí­tó jogszabály. J. L nőségű, de még mindig túl zsíros volt az ellenőrzött mennyiség 10 százaléka. Ta­valy az első félévben 36, a másodikban 75 százalékát ta­lálták a szabványtól eltérőnek. A felvágottak többsége köze­pes minőségű, a hurka és a kenősáruk gyakran még annál is gyengébbek. Változatlanul kiválóak az úgynevezett szá­razáruk, a szalámi és a kol­bász, jó a főtt és füstölt húsok minősége is. A tejtermékek zöme továbbra is megfelelő, néhány készítmény — például az Eidami és a Lajta sajt, a körített krémtúró — kiváló. Nincs baj a tej minőségével sem, a tasakok viszont válto­zatlanul gyakran szivárognak. A kenyér minősége kissé ja­vult, a péksütemények egy ré­sze azonban továbbra is ki­sebb a kelleténél. A száraz- tészták egy része kevesebb to­jással készült, mint amit fel­tüntettek a csomagoláson. A főzelékkonzervek minősége ál­talában közepes, a húskonzer­vek nem adtak okot kifogás­ra. A burgonya minősége vi­szont a korábbi kedvezőtlen szinthez viszonyítva is tovább romlott, az első félévben pél­dául 130 ezer kilónak az átvá­logatására kötelezték az ille­tékes forgalmazókat. A zöld­ségfélék 90 százaléka, a gyü­mölcsök 87 százaléka megfe­lelt a tanúsított minőségnek, a boltokban javult az osztályo­zás, az árukezelés is. A vendéglátás mérsékelt forgalma nem magyarázható csak a magasabb árakkal, hi­szen szolgáltatásainak minősé­ge sok kívánnivalót hagy ma­ga után. Az ellenőrzött ételek­nek — hús, köret, savanyúság — több mint a fele Kevesebb volt a megkövetelhető meny- nyiségnél, a levesek nigabbak a kelleténél, s a fekete is ke­vesebb kávéból készült. A ruházati termékek a ta­valyinál kevesebb kifogási a adtak okot. Csaknem vala­mennyi vizsgált méteráru megfelelt a követelményeknek, bár a vevők jogosan panaszol­ták egyes fajták túlzott gyűrő­dését. A konfekciótermékek túlnyomó többsége is jó minő­ségű.'Sok viszont a hibás ha­risnyanadrág, a vevők rekla­mációinak 78 százaléka ala­posnak bizonyult. Tervteljesítés a MEZŐGÉP-nél Eredményes beruházások A most befejeződő V. ötéves tervidőszakra szóló termelési előirányzatukat már augusztus végére teljesítették a Mezőgép Tröszt dolgqzói. A harminc­hatezres kollektíva jelenlegi termelése már a túlteljesítést szolgálja: az év végéig vár­hatóan 7 százalékkal szárnyal­ják túl az 1976—80-as idő­szakra előírt feladataikat. Az eredményen belül ki­emelkedő jelentőséggel bír, i Egész évre hasznos, érdekes, tanulságos és szórakoztató olvasmány az 1081 -as Kincses Kalendárium A tartalomból: 0 Forróvizes katlanon élünk 0 Alszunk — de miért? 0 Kell-e félnünk a 2000. évtől? 0 Novellák, versek, izgalmas krimi és képregény, naptár és vásárnaptár, humor, receptek, 25 ezer forintos pályázat és rejtvény, mesék, rajzok és még nagyon sok minden - 19 forintért! Már kapható az újságárusoknál és a postás kézbesítőknél az 1581-es Kincses Kalendárium. hogy a tőkés exportterv telje­sítése 110 millió dollár érték­ben az eredeti elképzelések húsz százalékos túlteljesítését jelenti. A szocialista országok­ba irányuló kivitelük összérté­ke mintegy 550 millió rubel, ami 101 százaléknak felel meg. Az elmúlt öt év során a tröszt vállalatainál lényegesen javult a hatékonyság, erősö­dött a belső szakosodás, az egyes termelőegységek ered­ményessége, így az öt évvel ezelőtt előirányzott 35 száza­lékos bérszínvonal-növekedés helyett 40 százalékkal emel­kedhettek a fizetések. A következő, VI. ötéves tervidőszak jelentős feladatai­nak megvalósításához kedvező kiinduló alapot nyújt ai a tény, hogy a Mezőgép Tröszt vállalatainál az V. ötéves terv­időszakban több mint 3 mil­liárd forint értékben fejeztek be eredményesen különböző beruházásokat. Közelebb a lakossághoz Társadalmi lánc Gyálon Könnyebb a munka, jobb az áttekintés Az A-pavilonban Bevásárlóközpont A kőbányai vásárváros leg­nagyobb pavilonjában rende­zi be a Skála-Coop az ország első igazi autós bevásárlóköz­pontját, amely október 31-én délben nyílik. Az A-pavilonban naponta 12—19 óra között nyitva tartó bevásárlóközpontban élelmi­szert, ruházati és vegyes ipar­cikkeket kínáló áruház, vala­mint nagykereskedelmi válla­latokkal közösen üzemeltetett önkiszolgáló szaküzletek kap­nak helyet. Ezenkívül lesz egy nagykereskedelmi részleg is, ahol a boltokat, az Áfész-üz- leteket azonnal raktárról szol­gálják ki. Az autósok behajthatnak egészen az A-pavilonig, ahol díjmentesen parkolhatnak, a gyalogos vásárlóknak pedig a 100-as jelzésű vásári 'buszjára­tot sűrítik a nyitva tartás idejére. Négy csoportban Erről a nemrég megalakult új formáról, szükségszerűsé­géről beszélgettünk Gazdik Istvánná tanácselnökkel és Németh Zoltánné vb-titkár- raL — Az augusztusi tanács­ülésen alakult meg az öt ta­nácstagi csoport. Gyálon négy, társközségünkben, Felsőpa- konyban egy csoport tevé­kenykedik. — Tulajdonképpen miért volt szükség a tanácstagok ilyen külön-külön egységek­be tömörítésére? — Nagyon nagy a terüle­tünk és túl nagy a lélekszám. Az 58 tanácstag több mint 22 ezer ember gondját, baját képtelen figyelemmel kísér­ni, kézben tartani. Kellett egy olyan rendszer, ami rész­és egész együttesként jól mű­ködik. — Hogyan van ez a gya­korlatban? — Gyálon négy községi pártalapszervezet van. mi ezekhez a területekhez csat­lakoztattuk a tanácstagi cso­portokat. A község négy rész­re osztása könnyebbé teszi a munkát, az áttekintést, azzal pedig, hogy a tanácstagi cso­portok körzete azonos egy- egy pártalapszervezet terü­letével, a kölcsönös tájékoz­tatás és együttműködés fel­tételeit is megteremtettük. — Mekkora létszámú egy- egy csoport? — A területtől függően, tíz-tizenhat tagot számlá­lunk, élen a csoportvezető­vel. Szoros kapcsolat — Ezzel az új szisztémával tulajdonképpen mi a cél? — A cél elsődlegesen kap­csolatteremtés, a zökkenőmen­tes információáramlás oda- vissza. Az emberek évekig azt sem tudták, mi történik itt benn a tanácsnál, mit csi­nálunk. — Ez a rendszer alkalmas lesz erre? — Reméljük. Mindeneset­re formájában adott a lehe­tőség. A négy csoport a ma­ga 5—6 ezres létszámú terü­letén önállóan dolgozik, és, hogy munkájuk valóban ha­tékony legyen, a tanácstagi csoportrendszert tovább fej­lesztettük. Kialakítottuk — hozzájuk kapcsolva — az ut- cabizalmi-háiózaitot is. Így tu­lajdonképpen széles tömeg­bázist teremtettünk, sok em­bert tevékenyen bekapcsol­tunk a maga területének gond­jába, bajába, munkájába. — Ezek szerint a négy te­rületen, valamennyi társa­dalmi és tömegszervezet szo­ros láncot alkot? — Igen. Mindenki kapcso­lódik egymáshoz, az utcabi­zalmi, a Vöröskereszt-, a népfront-, a pártaktívák, a tanácstagi csoportok. Ismerkedés A csoportvezetőket régi, ta­pasztalt tanácstagok közül vá­lasztották ki. Harmat István (a MÁV-kórház műtős asz- sznsztense). aki 1963 óta ta­nácstag, került a kettes szá­mú körzet tanácstagi csoport­jának élére. — Mi a véleménye az új működési formáról? — Az én munkám meg­nőtt, többször kell tanácstag­jaimat felkeresni, elsősorban a koordinálás lesz a felada­tom. — Milyen gyakran jönnek össze? — Az első csoportülésün­ket már megtartottuk októ­ber elején. Egyébként min­dig tanácsülés előtt lesznek a közös megbeszélések, a két ülés közt felmerült problé­mák, vagy a már megoldott eredmények összegezése, ösz- szegyűjtése. A tanácsülésen aztán a- négy csoport vezető­je külön-külön beszámol a maga területérői. — Az első összejövetelü­kön miről volt szó? — Most a legfontosabb fel­adatunk, hogy a hozzánk tar­tozó embereket megismer­jük. Az ülésünkre meghívtuk az utcabizalmiakat is, ők fognak segíteni nekünk eb­ben az ismerkedésben. — Volt-e konkrétumokról is szó? — Néhány elképzelés, ja­vaslat már elhangzott. Első­ként rendezni, szépíteni sze­retnénk a körzetünket — Végül is: vajon eredmé­nyesnek tartja-e ezt az új ta­nácstagi csoportformát? — Egyelőre csak az elvről nyilatkozhátom, a gyakorlat még semmit nem igazolha­tott. De úgy érzem, ez a tár­sadalmi lánc — mert én így nevezném! — nagyon jó el­képzelés. S. H. K. Noteszlapok hét közben ÉRTESÍTÉS. Tévedések elkerülése végett előre köz­löm mindenkivel, nincs szándékomban bántani a pontosságáról, találékonyságáról híres Magyar Postát. Ezt igazolandó, elmesélek egy esetet, i Valamikor ifjú koromban eszperantó nyelven leveleztem — ma már tudja isten hány országból, hány hasonló fiatallal — hetente, rendszeresen. Mindig, minden levelet megkap­tam, még azt is, amelyen címzés gyanánt csak a nevem és a — nem is kicsi — város neve szerepelt, ahol ak­kor laktam. Igen ám, de abban az időben az édesanyám vett át minden postaküldeményt, ő otthon dolgozott. Az anyám azóta is megkapja minden egyes levelét. Ám én, aki már régen elköltöztem otthonról, és munkás hétköznapjaimat élem (értendő eZen például az, hogy munkahelyem nem azonos a lakásommal), már nem mondhatom el ugyanezt magamról. Ha olyan küldemény érkezik, amely — egyébként a címzett érdekeinek védelmében — nem dobható be csak úgy a levélszekrénybe, akkor én is, mint min­denki, értesítést kapok, hol és mikor Vehetem át a le­velemet, amit megkíséreltek kézbesíteni. Figyelmesség a posta részéről, kétségtelen. Csak van egy szépséghi­bája az értesítőnek. A hátoldalán, a tudnivalók között Mégpedig, az, hogy: ha a címlett öt napon belül nem jelentkezik a megadott postahivatalban, akkor a levél kézbesítettnek tekintendő. És mit tegyen az, aki azok­ban az ominózus napokban éppen jól megérdemelt éves szabadságát tölti akárhol, vagy netán kórházban van? Nincs mindenkinek közvetlen hozzátartozója, aki eleget tehetne a posta figyelmes felhívásának. S a jelképe­sen kézbesített levélben bármi lehet. Még olyan közlés is, melynek esetében a — leginkább hivatalos — feladó, nem ártana, ha tudnál a címzett egyelőre ismeretlen helyen tartózkodik, a levelet nem vehette át. Ez egyéb­ként sima leveleknél így is van: címzett ismeretlen, címzett nem található, vissza a feladónak. (Még sze­rencse, hogy a pénzküldeményeket nem tekintik kéz­besítettnek, ha nem jelentkezünk értük!) LELKHSMERET. Barátomnak fáj a karja. Könyök­ben. Szüretelünk, ö is velünk van, mint rendesen, min­den őszön. Afféle családi társadalmi munka ez, ösz- szejövünk mindannyian hajnalban, leszedjük a ter­mést, aztán irány haza, darálni, préselni. Ugyanez a kollektíva, ugyanabban a szőlőben, csaknem negyed sZázad óta. A munkában mindenki a dolog boldogabb végét fogja, ez is évtizedes törvény. Megy is minden, mint a karikacsapás. Csakhogy: barátom, a Tibor, be­kopog a konyhába. No, nézd! (mondom magamban). Mi történt? Nem kapott kávét, vagy szomjas? Leül. Néz rám, fogja a könyökét. Azt mondja: ide menekültem, mert szégyelltem magam, ott lent csak álltam, egyet­len ládát sem tudok felemelni, mindenki teszi a ma­gáét, kilógok a sorból, nem bírom, eljöttem onnan. A felesége tette hozzá, hogy már egy hete kéri, men­jen orvoshoz, hátha tudnak rajta segíteni. Nekem ek­kor eszembe jutott: nem biztos, hogy az a jó, ha nem megy betegállományba valaki. Tudom, sokszor és so­kan mondjuk: a népgazdaságnak nem tesz jót a táp­pénzes napok számának növekedése. Ez igaz is. De kérdem én: jobb-e, ha valaki betegen jár dolgozni? A munkahelyén nem mondhatja, igaz lelkére, csak úgy, hogy eljöttem onnan, ahol nehezebb volt, a munka­helyén az emberre teljes emberként számítanak. Nos, az én barátom tegnap felkereste az orvost, gyógy­szerekkel egy hét pihenőbe kényszerítették. Szerintem mindenki így járt jobban. Aki tényleg beteg, maradjon otthon. Bálint Ibolya I Gyál nemcsak státusát te­kintve nagyközségi közös ta­nács, valóságában is városnyi méretű, lélekszámú település gondjait viseli, lakóinak szá­ma több mint '22 ezer. Ez, a község mivoltához viszonyí­tott túlméretezettség, sajátos feladatokat ró a tanácsi ve­zetésre. -A gond elsődlegesen a kapcsolatteremtés a lakos­sággal, a feladat pedig olyan formák kialakítása, amelyek­ben ez a kontaktus a legered­ményesebben létrejöhet, mű­ködhet. Mindezeknek megol­dására végül is — az 1971- es tanácstörvényt alapul vé­ve, ami lehetővé teszi terüle­ti csoportok létrehozását — megszervezték a tanácstagi csoportokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom