Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-15 / 242. szám

Kfünav 1980. OKTOBER 15.. SZERDA Heti jogi tanácsok Lakás-használatbavételi díj e A fegyelmi büntetés hátrányai © A pihenőnapon dolgozó pótléka • Figyelembe vehet6-e a nyugdíj megállapításánál a szabadságvesztés ideje? B. I. olvasónk ismerősének kérdését tolmácsolja levélben. Az illető, az 1956-os ellenfor­radalmi események miatt hosszabb szabadságvesztésre lett ítélve, abból 6 évet letöl­tött. Büntetésének letöltése után elhelyezkedett, és azóta is ugyanannál a vállalatnál dolgozik. Az a kérdése, hogy a büntetőintézetben eltöl­tött időt a nyugdíjazásnál fi­gyelembe veszik-e. Írja, hogy az illető a büntetőintézet­ben is dolgozott, kapott ren­des munkabért. Olvasónk másik kérdése egyik rokonával kapcsola­tos. El akarja adni az örö­költ családi házat, hogy test­véreit kifizesse az öröklésből. Ugyanakkor egy magántu­lajdonban lévő házba szeret­ne menni, kisebb lakásba, fő­bérlőként. A tulajdonos egy bizonyos összeget kér a be­költözéskor előre. Olvasónk kérdezi, rokonának kell-e la­káshasználatbavételi díjat is fizetnie a tanács részére. Olvasónk első kérdésére nem tudunk kedvező választ adni. A másodikra viszont igen. A szabadságvesztés idejét a nyugdíj megállapítása szem­pontjából, a szolgálati idő számításánál akkor lehet fi­gyelembe venni, ha utóbb a bíróság az elítéltet jogerősen felmenti, illetve felmentette. Vonatkozik ez az előzetes le­tartóztatásban eltöltött időre is. Ami a magánjogi kérdést illeti, tájékoztatjuk olvasón­kat, hogy lakáshasználatba­vételi díjat csak tanácsi bér­lakás kiutalása esetén kell fizet.ói a 21971, (II. 8.) korm. sz. rendelet, és annak végre­hajtása tárgyában kibocsátott együttes rendelkezésben fog­laltak szerint. Mivel jelen esetben magántulajdonban lé­vő házról van szó, egyértel­mű, hogy ezután nem kell lakáshasználatbavételi díjat fizetni. • Munkabércsökkentést a teljesítménybérben dolgozóknál is lehet alkalmazni legyeim! büntetésként, és munkahely­változtatással sem szűnik meg a fegyelmi büntetés hatálya. Nemrég két olvasónk ke­resett fel bennünket. Egyik olvasónkkal szemben, meg­határozatlan időre teljesít­ménybérét 15 százalékkal csökkentette a vállalat. A má­sik olvasónk azt panaszolta, hogy fél évvel ezelőtt változ­tatott munkahelyet, előző munkahelyén fegyelmi úton, alacsonyabb munkakörbe he­lyezték, ezért hagyta ott mun­kahelyét. , Egyik olvasónknak sem tudunk kedvező választ adni, bár a bércsökkentés fegyelmi büntetésnek a jogszabályban megengedett mértékét túl­lépte a munkáltató. Ugyanis a teljesítménybér 5—20 száza­lékig csökkenthető, legfel­jebb azonban egy évre. Ha­tározatlan időre történő csök­kentés viszont törvénysértő. Az ez év január 1-évei ha­tályba lépett új munkaügyi szabályok szerint a dolgozó munkahely-változtatással nem vonhatja ki magát a fegyel­mi büntetés hátrányai alól. Nézzük az erre vonatkozó szabályokat: Az egyik ilyen új szabály kimondja, ha a fegyelmi bün­tetés hatálya alatt álló dol­gozó munkahelyet változtat, és büntetése az új munkálta­tónál valamilyen okból nem hajtható végre, a munkába lépés új időpontját követő égy évig — a bérmegállapí­tást kivéve — a munkavi­szonyban töltött addigi ide­jét számításon . kívül , kell hagyni, _______>______ Az új rendelkezés követ­keztében a fegyelmi hatálya alatt álló^ egy évig minden olyan előnytől elesik, amely a munkaviszony időtartamá­hoz kapcsolódik. Így például az új munkahelyen egy évig a munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadsá­got nem kaphatja meg, az év végi részesedés megállapítá­sánál sem vehető ez figye­lembe, és ha a jubileumi ju­talom abban az évben jár­na, az sem illeti meg. Az említett jogszabály a bérmegállapításra nem ter­jesztette ki ezt a szankciót. Ez azt jelenti, hogy a dol­gozó munkaviszonyban eltöl­tött idejét a besorolásnál nem lehet figyelmen kívül hagy­na. © Rövid kérdések — rövid válaszok. Sz. J., Herceghalom. A mezőgazdaságban a heti pihenőnapon dolgozónak a munkabéren felül, a pótlék mértékét — ötven és száz szá­zalék között — a kollektív szerződés állapítja meg. Ja­vasoljuk, nézze meg a kollek­tív szerződést, különösen azt, hogy a váltott műszakban dolgozóik szombatról vasár­napra átmenő műszakját ho- j gyan szabályozza. Nézzen utána annak is, hogy a kol­lektív szerződés szerint meny­nyi műszakpótlék illeti meg. J. S., Maglód. Építési engedélyért a ta­nácshoz kell fordulni. Szerez­ze be a haszonélvező és test­vérei beleegyezését, és írásbe­li nyilatkozatukkal együtt, kérje először az elvi építési engedély kiadását a tanácstól. Ott kap felvilágosítást arra is, hogy le lehet-e választa­ni a fél telket. Dr. M. J. MOZIMŰSOR OKTOBER ABONY 16—17: Ki beszél itt szerelemről?* 18—19: Indiánkaland* 20—21: Tűzharc* BUDAÖRS 16—19: Joseph Andrews** 19: Ludas Matyi (du.) 20—21: Futárszolgálat CEGLÉD, Szabadság 16—19: A szentév (du.) Csontváry* (este) 20—22: Hószakadás (du.) Indiánkaland* (este) CEGLÉD, M»ss 16—22: A kis gömböc CEGLÉD, Művész 16—22: Stadion akció DABAS 16—17: Rocco és fivérei I—H.*** 18—19: Katonazene* 20—21: Walt Disney állatbirodalma DUNAHARASZTI 16—17: Vadállatok a fedélzeten 18—19: Hajadon feleség 20—21: Naplemente délben* DUNAKESZI, Vörös Csillag 16—19: A biztosan ölő sárkány lady** 18—19: Evans doktor titka (du.) 20—21: Detektív két tűz között* DUNAKESZI, József Attila 16: Egy lány Chicagóban 19: A biztosan ölő sárkány lady** 22: Szerelmes Blum ÉRD 16—17 és 19: Mondd, hogy mindent megteszel értem» 20—21: Hajadon feleség FÓT 16—17: Az áldozat* 18—19: Szelíd motorosok** 20—21: Negyedik fázis* GÖDÖLLŐ 16—19: ítélet (du.) Az egyik énekel, a másik nem* (este) 20—22: Mondd, hogy mindent megteszel értem* GYÁL 16— 17: A bumfordi 18—19: Karate 20—21: Katonazene» MONOR 17— 19: Szerelem szieszta ideién*** 18— 19: Élve vagy halva (du.) 20—21: Észbekaptál, gratulálok (du.) 20—22: A szentév nagykata 16—17: Váltságdíj»» 18—19: A kétéltű ember 20—21: Circus Maximus 16-TÖL 22-IG NAGYKOROS, Stúdiómori 16—22: Szivárvány (4 érakor) 16—19: Keresztelő (6 órakor) Betyárok (8 órakor) 20—22: Fény a redőny mögött (6 órakor) Katharina Blum elvesztett tisztessége»» (8 órakor) NAGYKÖRÖS, Arany János 16—19: Tűzharc» 20—22: Szerelem szieszta idején»»» NAGYKŐRÖS, Toldi 18: A kétéltű ember 22: Négy bandita, tíz áldozat PILISVÖRÖSVAR 16—17: Bosszúvágy** 18—19: Felderítők akcióban 20—21: Egy másik férfi és egy másik nö I—II. POMAZ 16—17: Police Python 357** 18—19: Naplemente délben* 20—21: Ház a sziklák alatt** RÁCKEVE 16—17: Hajadon feleség 18—19: Államérdek* 20—21: Vadállatok a fedélzeten SZIGETSZENTMIKLÓS 16—17: A brilináskirálynő bukása»» Csillagok háborúja I—II. (este) 18—19: Vadállatok a fedélzeten (du.) Police Python 357»» 20—21: A katona és az elefánt (du.) Bakaruhában»» (este) SZENTENDRE 16—19: Mondd, hogy mindent megteszel értem» 20—22: Gyermekkorom kenyere (du.) Az egyik énekel, a másik nem (este) TAPIÓSZELE 16—17: Circus Maximus 18—19: Fuss utánam. hogy elkapjalak 20—21: A kétéltű ember VÁC. Kultúr 16— 19: Negyedik fázis» 20—21: Fvans doktor titka (du) 20—22: A hét mesterlövész» (este) VÁC. Művelődési Központ 17: A reitelmes sziget is: A nagy balhé VECS'-S 17— 19: Félek»» 18— 19: A katona és az elefánt (du.) 20—21: ítélet (du.) 20—22: Joseph Andrews»» • 14 éven felülieknek. •• 16 éven felülieknek, ••• 18 éven felülieknek. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Eltartás és házvétel Idős asszonnyal kötött gon­dozási szerződéssel vegyes adásvételi szerződést kötött egy házaspár. Ebben a matró­na 1 házát százezer forintért megvásárolták. Kötelezték ma­gukat, hogy tataroztatnak, az asszonyt pedig ápolják, gon­dozzák, halála esetén illően el- temettetik. Később a házaspár az épületbe beköltözött. Alig egy évvel később, az idős asszony a szerződést — té­vedés, megtévesztés, valamint a szolgáltatás és ellenszolgál­tatás feltűnő aránytalansága miatt — perrel támadta meg. Arra hivatkozott, hogy a meg­állapodás aláírását a súlyos betegsége miatt beszedett ká­bító gyógyszerek hatása alatt kötötte meg. Állapotának ki­használásával uzsorás jellegű szerződést írt alá. Egyébként a házaspár nemcsak hogy nem gondozza, hanem megverte és megfenyegette. Ezenfelül ön­kényesen költöztek be, tehát a házat kötelesek elhagyni. Mindezek miatt a szerződést semmisnek tekinti. Az alsófokú bíróságok ítéle­tei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A szerződés érvénytelen­ségének megállapítása iránti kereset alaptalan. Az adásvé­teli megállapodás sem jogsza­bályba, sem a szocialista együttélés követelményeibe nem ütközik. A házaspár bi­zonyos tatarozás! munkálato­kat elvégeztetett, de nincs tisztázva, mire kötelezték ma­gukat, és ami javítás történt, nem csupán saját kényelmü­ket szolgálja. Az épület érté­két kétszázezer forintra, be­költözhetően háromszázötven­ezer forintra becsülik. — A felek közti viszony Tíz nap rendeletéiből A magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről a 6/1980. (XI. 13.) KGM. rendelkezés rendelkezik a kohó- és gépipari ágazatba tartozó gazdálkodó szerveze­tekre vonatkozóan (Tanácsok Közlönye 35. szám). Az ifjúsági törvény végre­hajtásáról szóló 24/1972. (XII. 16.) MÉM. számú rendelet mó­dosítását és kiegészítését a 22/1980. (IX. 15.) MÉM. ren­delet tartalmazza (Tanácsok Közlönye 35. szám). A mankáskollektíva-mozga­lom egyes kérdéseinek meg­oldásához a Minisztertanács Tanácsi Hivatala 1/1980. MT— TH. számú irányelvet adott ki. (Tanácsok Közlönye 35. szám.) Az 1979. évi költségvetés végrehajtásáról az 1980. évi II. törvény a Magyar Közlöny 73. számában jelent meg. A mozgássérült személyek részére biztosított üzemanyag­utalványról a kiegészítő ren­delkezés 14/1980. (X. 2.) Eü. M. szám alatt szintén a Magyar Közlöny 73. számában jelent meg. Az épület kezelőjének meg­térítési felelőssége a karban­tartás elmulasztása miatt ke­letkezett károkért, a Társada­lombiztosítási Közlöny 9. szá­mában jelent meg, amely közli részletesen a Legfelsőbb Bíró­ság törvényességi határozatát. A mezőgazdaságbaji, erdő- gazdaságban és a rokon ter­melési ágakban foglalkoztatott dolgozók nem tudták kellően bizonyítani az 1948 előtti mun­kaviszonyban eltöltött idejü­ket. Erre vonatkozóan tartal­mazza a Társadalombiztosítási Közlöny 9. száma a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását. megromlása folytán a gondo­zási (ápolási) szerződés eredeti célját és rendeltetését már nem tudja betölteni — szögez­te le a Legfelsőbb Bíróság. — Amennyiben a szerződés ér­vénytelenségével kapcsolatos kereseti kérelem nem bizo­nyulna megalapozottnak, jog­szabályi lehetőség van a meg­állapodás módosítására. Ezért az alsófokú bíróságok ítéletét hatályon kívül kellett helyez­ni, és új eljárást elrendelni. Mennyi kártérítést fizessen a vasút? Súlyos szerencsétlenség tör­tént egy vidéki vasútállomá­son. Egy tisztviselő későn ér­kezett a pályaudvarra és lát­ta, hogy a vonat, amellyel utazni kívánt, már elindult. A szerelvényhez futott, s fel akart' rá ugrani, visszaesett, és a kerekek mindkét lábát boka fölött levágták. A sze­rencsétlenül járt ember föl­épülése után a MÁV ellen kártérítés és havi járadék fi­zetéséért pert indított. A járásbíróság, majd felleb­bezésre a megyei bíróság a MÁV-ot általános kártérítés és havi járadék fizetésére kö­telezte. A jogerős ítéletnek a járadék összegére vonatkozó része ellen emelt törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság ezt a döntést hatályon kí­vül helyezte, s ebben a vo­natkozásban új eljárást ren­delt el. Az indokolás szerint, ameny- nyiben a kár mértéke ponto­san nem számítható ki, a bí­róság az azért felelőst olyan összegű kártérítés megfizeté­sére kötelezheti, ami a teljes jóvátételre alkalmas. Járadé­kot is meg lehet ítélni. A sé­rült azonban csak tényleges anyagi kárának megtérítését igényelheti, jövőbeni elképze­lésekre keresetet alapítani nem lehet. Ezért fel kell hív­ni, hogy kártérítési igényének ténybeli alapjait pontosan je­lölje meg. Ezután kell eldön­teni. hogy az igazolt kárnak járadék formájában való meg­ítélése feltételei fennforog­nak-e? Ezt az új eljárásban kell tisztázni. A Legfelsőbb Bíróság rá­mutatott arra is. hogy a tiszt­viselő ülőfoglalkozást foly­tat és olyan sérüléseket szen­vedett, amelyek mozgásában nagymértékben korlátozzák. Orvosszakértői vélemény sze­rint hízásra hajlamos, ezért a diétás étkezéssel járó többlet- költség megítélése sem zárha­tó ki. Uzsorakölcsön Egy tisztviselő havi 10 szá­zalékos kamatra húszezer fo­rint kölcsönt vett fel. A tar­tozásról szóló nyugtát — az első havi kamat beszámításá­val — 22 ezer forintról állí­totta ki. Havonta 2000 forin­tot törlesztett, de minden al­kalommal, újabb keltezéssel, 22 ezer forintos nyugtát kel­lett adnia. A hitelező ezzel azt a látszatot kívánta kelte­ni, mintha a kölcsönzés az újabb nyugta kiállításakor történt volna. A tisztviselő másfél év alatt tőketartozás és kamat fejében 32 ezer forintot fizetett, de többre nem volt hajlandó. Ezek után a hitelező 22 ezer forint megfizetéséért pert in­dított ellene. Az ügyben fel­lépő ügyészség indítványozta: a bíróság a kölcsönadót köte­lezze a törvényes kamatot meghaladóan jogtalanul fel­vett összeg visszatérítésére, az állam javára pedig ötezer fo­rint megfizetésére. Az első­fokú bíróság ítéletében az ügyészi indítványnak megfe­lelően döntött, megállapítva, hogy a felek között törtéiit megállapodás uzsorának mi­nősül. Fellebbezésre a másod­fokú bíróság az állam javára történő marasztalást mellőzte. Az ítéletnek e része ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott és az első fokú bíróság döntését hagyta helyben. A határozat indokolása sze­rint a havi 10 százalékos ka­mat kikötése olyan feltűnően aránytalan munka nélküli előny szerzésére irányult, ami a társadalom érdekeibe és a szocialista együttélés követel­ményeibe ütközik, s a szerző­dést érvénytelenné teszi. Egyébként a peradatokból megállapítható, hogy a nyug­díjas hasonló jellegű ügylete­ket máskor is kötött és nyil­vánvaló, hogy ha nem számít a magas kamatra, a tisztvise­lőnek kölcsönt sem nyújtott volna. A továbbiakban a határo­zat rámutatott arra, hogy a bíróság az állam javára ítél­heti meg azt az összeget, ami a törvényes mértéket több­szörösen meghaladó kamatot kikötő és munka nélküli jö­vedelem szerzésére kölcsönt nyújtónak járna vissza. Ezért a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül kellett helyez­ni. K. S. Gépesített nyilvántartás A jogalkalmazók adatbankja tősen sok időt és energiát for­dít a döntés kialakításához szükséges hatályos joganyag kikeresésére. A központi nyil­vántartás és a majdani lekér­dező terminálhálózat minden területen forradalmasíthatja az ügyintézést. Roppant terjedelem — E több éves munka, amely egyszerre igényli nagy­szabású beruházás megvalósí­tását és a jog sajátosságait tükröző átgondolt koncepció kidolgozását, nem csupán az igazságügyi jogszabályok ter­jedelmes anyagára, hanem minden igazgatási ágazat élő rendelkezéseire kiterjed majd. A jogi információk roppant terjedelmét jól érzékelteti, hogy a hatályos jogszabályok gyűjteménye, valamint az el­múlt két évben született új magas szintű szabályok össze­sen 8690 nagy terjedelmű ol­dalt foglalnak magukban. Mi­nisztériumonként ugyancsak 400—500 oldalt tesznek ki a tárcaközlönyökben található utasítások. Mintegy 18 ezer ol­dalnyi anyagból kell tehát kiválasztani jelenleg az éppen szükséges törvényt vagy ren­deletet. Kétségtelen, hogy nem minden jogalkalmazónak van szüksége valamennyi jogsza­bályra. Lehet, hogy működési köre szakosodott, és elegendő, ha egyetlen jogi információs területet ismer. Naprakészen Azonban a bíróktól a jog­tanácsosokig mindenkinek gondot okoz a pa­ragrafusok változásainak kö­vetése, aminek ma még leg­főbb forrása a Magyar Köz­löny. A naprakész információs rendszer kialakításával erre is „gondja” lenne az adatbank­nak. A jogalkalmazást gyorsí­tó, a munkát egyszerűsítő gé­pesített nyilvántartás szorosan kapcsolódik majd az állam- igazgatási tevékenység kor­szerűsítéséhez. Jogrendszerünk ágazatonkénti feldolgozásához és beprogramozásához, az át­fogó országos információs rendszer kialakításához nem nélkülözhetjük más miniszté­riumok, illetve az országos hatáskörű szervek segítő köz­reműködését. A jogszabály­nyilvántartás országos gépi alapnyilvántartássá szervezé­sének terveiről még ebben az esztendőben előterjesztést te­szünk a Minisztertanácsnak — mondotta befejezésül dr. Ba­csó Jenő. „A tartásdíj megállapítása” — ilyen és hasonló leckéket adnak fel az Igazságügyi Mi­nisztériumban elhelyezett, úgynevezett Terminál beren­dezésnek. A gépen nyomban érkezik az államigazgatási szá­mítógépes szolgálat adatbank­jából a válasz: melyik törvény, hányadik paragrafusának mi­lyen bekezdése, s az alacso­nyabb szintű jogszabályok mely pontjai szolgálnak a dön­tés alapjául. Mi több, megje­lennek az egységes joggyakor­latot segítő legfelsőbb bírósági állásfoglalások, iránymutatá­sok is. A néhány hónapja mű­ködő berendezés ma még csu­pán a családjogi szabályok között nyújt naprakész, gyors, a jogalkalmazó gondolkodási menetét követő eligazodást. Sok idő A minisztériumban kísérleti jelleggel létrehozott adatszol­gáltató berendezés az országos jogi alapnyilvántartás gépesí­tésének előhírnöke — mondot­ta dr. Bacsó Jenő, a miniszté­rium számítástechnikai fej­lesztési! és jogszabálynyilván­tartási központjának vezetője. — Az elképzelések szerint a VI. ötéves terv idején gépre visszük a minisztérium jelen­legi kartotékos nyilvántartá­sát. A KSH és a Számítógép­alkalmazási Kutató Intézet szakembereivel közösen kidol­gozzuk, hogy az államigazga­tási információs rendszerek keretében — önálló informá­ciós rendszerként — milyen adattárolási és lehívási for­mában célszerű megszervezni jogrendszerünk egységes, gépi nyilvántartását. — Nemrég több mint 900 jogászt, köztük bírókat, ügyé­szeket. ügyvédeket, közjegyző­ket, jogtanácsosokat és állam- igazgatási dolgozókat kérdez­tünk meg arról, hogy a maj­dani jogi adatbanktól napi munkájukhoz milyen informá­ciókat várnánák. A jogéletben folytatott közvéleménykutatá­sunk is megerősítette, hogy a megkérdezettek többségének percek alatt van szüksége több helyen található parag­rafusok egyidejű összevetésé­re. A jogszabálygyűjteménye­ket és a jogirodalmat egy-egy ügy kapcsán lelkiismeretesen tanulmányozó bíró is meglehe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom