Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-14 / 241. szám

1 A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1980. OKTOBER 14., KEDD Gödöllőn, az Agrártudomá­nyi Egyetemen nyílt meg a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége Pest megyei szervezetének ok­tóber végéig tartó rendezvény- sorozata, amely a műszaki he­tek címet viseli. Amint arról már lapunkban is beszámol­tunk, az idén az egyesület tag­jainak és a kívülálló érdeklő­dőknek a szervezők két téma részletes elemzését ajánlották: az anyag- és energiatakarékos­ság jelenlegi helyzetét, a kínál­kozó lehetőségek felmérését és a környezetvédelem aktuális kérdéseinek áttekintését. Kertészeti gépek A műszaki hetek alkalmából a városban és a járás közsé­geiben több, nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényt kí­nálnak az MTESZ aktivistái. A kertészeti gépesítés aktuális feladatai a címe annak a vita­ülésnek, amelyet október 21- én, kedden este hat órakor tar­tanak az Agrártudományi Egyetem kollégiumának Gor- ka-termében. A vitavezető dr. Kerekes Benedek, az egyetem tudományos főmunkatársa lesz, a rendezvény gazdája az MTESZ egyik tagcsoportja, a Magyar Agrártudományi Egye­sület helyi szervezete. Ugyancsak a MAE a szer­vezője az október 22-1, délelőtt tíz órakor kezdődő rendez­vénynek, amelyet Túrán, a Magyar—Kubai Barátság Ter­melőszövetkezet székházában tartanak. A bemutatóval és ta­pasztalatcserével egybekötött előadás témája a szakosított gépjavítás. Az összejövetelt Barna László megyei főfel­ügyelő és Sára József, a terme­lőszövetkezet főmérnöke ve­zeti. Piacpolitika Ikladon Bár nem Gödöllő vagy vala­melyik járásbeli község adott otthont nekik, mégis érdemes megemlíteni azt a két rendez­vényt, amelyen az ikladi Ipari Műszergyár volt, illetve lesz érdekelt. Vácott, a Madách Im­re Művelődési Központban már elhangzott az az előadás, amelyen a szellőzést szabályo­zó rendszerek energiamegtaka­rításáról volt szó. Ugyancsak Vác, a művelődési központ vendége lesz október 15-én, szerdán Kiss Kálmán, az Ipari Műszergyár műszaki igazgató­ja. aki a fejlődő üzem piacpo­litikai és fejlesztési koncepció­ját ismerteti. Az előadást a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület mellett a Gépipari Tudo­mányos Egyesület gyári szer­vezete rendezi. Erdészeti bemutató Kiállításokban sem lesz hiány. A műszaki hetek meg­nyitójával egy időben az Agrár­tudományi Egyetemen környe­zet- és termeSzetvédelmi kiál­lítást tekinthettek meg az ér­deklődők, amelj\a héten volt nyitva. \ A másik érdekesnék ígérke­ző rendhagyó kiállítás'ma, ok­tóber 14-én délelőtt kilenc óra­kor kezdődik, s még délután 4-kor bezár. A magyarázat egyszerű, nem is annyira ki­állításról, inkább bemutatóról van szó, amelyet az Országos Erdészeti Egyesület Pest me­gyei termelőszövetkezeti cso­portja szervez Dányban a Mag­vető, és Ikladon a Galgaparti Termelőszövetkezet területein. A téma: az erdősítés, az erdő­nevelés, a vadkárelhárítás és a csemetetermelés korszerű mód­szerei. G.Z. Hangszalagon a múlt Sok érdekességet hallhat­tunk a városi pártbizottság mellett működő munkásmoz­galmi emlékeket gyűjtő bi­zottság legutóbbi ülésén, ame­lyen szeretettel üdvözölték a testület új tagját, Borbély Mi­hályt, aki már a felszabadu­lás első napjaiban politikai munkát vállalt Gödöllőn és azóta is fáradhatatlanul dol­gozik a városban. Változatlan erővel folyik a munkásmozgalomban részt vettek névjegyzékének az ösz- szeállítása. Eddig 162 személy tevékenységéről tud a bizott­ság. Korábban határozat szü­letett arról, hogy a kiemelke­dő személyiségek emlékére a róluk elnevezett utcában vagy téren táblákat helyeznek el. A mostani ülésen a sorrendi­séggel foglalkoztak. A már meglevő Dregonya. Kobzi és Knapp emléktáblákon kívül a következőkben Illés István, Mikola Árpád, Valentin Já­nos és Rónay Dezső emlékét örökítik meg márványtáblán. Alapos mérlegelés után a bizottság úgy határozott, hogy javaslatot terjeszt a városi tanács elé. Ennek lényege, hogy Gödöllő centrumában emlékművet emelnek, ame­lyen valamennyi munkás- mozgalmi harcos nevét meg­örökítik, aki 1919-ben, illetve 1944-ben életét áldozta a sza­badságért. Javasolták, Czeczulics Já­nosról is nevezzenek el utcát. Czeczulics már a Tanácsköz­társaság idején is érdemeket szerzett munkásmozgalmi te­vékenységével, majd Gödöllő felszabadulása után a község első polgármestere volt és ha­láláig részt vett a település politikai életében. Cs. J. Petőfi gimnázium Munka után jöhet a tanulás Előkészítő tanfolyamok indulnak Ha az általános vagy kö­zépiskolák életéről készítünk beszámolót, csak ritkán adó­dik alkalom arra, hogy a ne­veléssel, az oktatással kap­csolatban valami szenzációs újdonság kerüljön terítékre. De tulajdonképpen nem is erre van szükség, hiszen az iskolák általában begyakor­lott, s változásaiban is folya­matos tanrend alapján élik mindennapos életüket. No, nem mintha a közvélemény a pedagógia minden csínjával- bínjával tisztában lenne, de ez sem baj, elég, ha a peda­gógusok ismeretei, felkészült­ségén nincs rés, s ha a kívül­állók a leglényegesebb ese­ményekről értesülnek. Külön dicséret De a krónikás mégsem jön zavarba: bármikor kopogtat az oktatási intézmények aj­taján, sosem távozik üres kézzel, hiszen az iskolák köz­élete sem kevésbé érdekes, elég, ha csak a közelmúltra utalunk, amikor a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola meg­alapításának huszonötödik év­fordulóját ünnepelte, nagyon gazdag programmal. S bár az asZódi Petőfi Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola nap­jainkban nem készül hasonló ünnepségre, Cser László igaz­gatónak is volt bőven újsá­golni valója. Akárcsak az ország vala­mennyi iskolájában, az aszódi Petőfiben is őszi mezőgazdasá­gi munkákkal kezdődött a tanév. A diákság három cso­portban dolgozott, a legtöbr ben Túrán, a Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet kertészetében, a paradicsom­földön. Az igazgató büszkén mutatta a gazdaság köszönő­levelét: a munkadíjon kívül három osztály, a III. A, a II. és az I.: C külön dicséret­ben és jutalomban is része­sült. De aZokkal a tanulók­kal is meg voltak elégedve a munkaadók, akik a Hatvani Konzervgyárban, illetve az Alagi Állami Gazdaság erdő- kertesi kerületében dolgoztak. A nevelőket persze nem lep­te meg a diákok helytállása: a nyári építőtáborokból is csupa jó hírt kaptak, tőbe brigádjuk kiváló lett s az is­kola 5 ezer forint jutalomban részesült a KISZ Központi Bizottságától. A két heti mun­ka után most már belerázód­tak a tanulók és a tanárok is a mindennapi iskolai életbe, amelynek első nagyobb ese­ménye éppen a minap, az is­kolagyűlés volt. Ezen a fó­rumon, a hagyományok sze­rint at igazgató ismerteti a saját és a tantestület összeg­zett véleményét az oktatás, a nevelés eredményeiről, gond­jairól, s az osztályok diák- képviselői is hozzászólhatnak, javaslataikat, véleményüket meghallgatják. Azzal minden bizonnyal ki­vétel nélkül elégedettek, hogy a nyáron sikerült a bútorzat nagy részét kicserélni. Külö­nösen a háromszáz levelező hallgató örülhet, hiszen fel­nőtt létükre eddig jobbára in­kább általános iskolásoknak való padokba kellett belegyö- möszölődniük. S miként a korábbi években, az idén is folytatják az iskola szépítését, csinosítását Méretes padokban A gimnázium arról is ne­vezetes, hogy kevés pénzből, sok-sok társadalmi munkával maguk gondoskodnak kényel­mükről, a kisebb fejlesztések­ről. Az idén például tovább folytatják a kerítésépítést, s a már most is csinos ebédlő­ket új burkolattal látják el. S hogy miként? Maguk készí­tenek ízléses faborítást, a kert rendezésekor kivágott fából. Ilyenkor, az ősz elején visz- szatérő téma a beiskolázás, il­letve a végzettek továbbtanu­lási eredményeinek értékelé­se. Ami az előbbit illeti, az igazgató csak részben elége­dett. — A gimnáziummal nem volt gond, erős osztályokat in­díthattunk, voltak olyan je­lentkezők is, akiket vissza kellett utasítanunk. Mind a két első osztály 36-os létszám­mal kezdett, egy-egy terem­ben ennyi tanulót tudunk le­ültetni. Ugyancsak túljelent­kezés volt a gépészeti szak- középiskola elsős mechanikai műszerész osztályába, ahol harmincketten kezdték meg tanulmányaikat. Huszonegynek sikerült — Gond van viszont a gép­lakatosokkal, ahová csak hu­szonhaton jelentkeztek, pedig elfogultság nélkül állíthatom, hogy jó szakma. A probléma gyökerét abban látjuk, hogy az általános iskolákban még mindig él a rossz továbbtanu­lási gyakorlat. A végzősök ál­talában mindkét pályázati le­hetőségnél ugyanazt az isko­latípust jelölik meg, s nem­egyszer országos vonzáskörű fővárosi szakközépiskolákat. S ha az első helyen nem veszik fel az óhajtott szakmába, biz­tos, hogy másodjára hasonló szíakra eleve nem kerülhet be. S itt nálunk, országos mérték, kel mérve is, nagyszerűek a szakmai tanulás lehetőségei. így van ez minden tekin­tetben, amit a továbbtanulási eredmények is igazolnak. Ta­valy a negyedik osztályokban összesen ötvenkilencen érett­ségiztek. Egyetemre, főiskolá­ra huszonhármán jelentkeztek, s közülük csak kettőt nem vettek fel! Hogy az idén se legyen rosszabb az arány elő­készítő tanfolyamokat szer­veznek. Gáti Zoltán A Ballada Galgahévizen Erdélyi táncok, székely dalok Józsa László táncmester, aki az együttes vezetője, ezen az estén magára vállalta a mű­sorközlő szerepét, verses szö­vegével, veretes mondataival igazolta, hogy a népballada aZ erdélyi folklór egész kin­csestárának legszebben, leg­tisztábban csengő aranypénze, az erdélyi népköltészet legsa­játosabb, legreprezentatívabb része. Egymást karolva A műsor végén Ferencz Pál, a Csíkszeredái művelődési ház igazgatójának arcán is látszott a táncosok öröme, amit ennek az estének a sikere szült. — Az együttes 1956-ban alakult. Tagjai munkások, alkalmazot­tak, diákok. Évente 35—40 elő­adást tartunk. A múit évber, a Párválasztás című táncjáté kunk országos I. díjat hozott az együttesnek. 1973-ban már jártunk Magyarországon. 1974- ben és 78-ban Görögországban szerepeltünk nagy sikerrel. Az est végén a galgahévízi együttes tagjai a csíkieket ka­rolták. Közös vacsorán vettek részt, s aztán együtt táncoltak, énekeltek, játszottak a két cso­port tagjai, igazolva, hogy a népművészet aktív korszaka ma is tart, hatása társadalmi, művészeti és emberi szem­pontból egyaránt jelentős. F. M. Vérségi iskolások Hasznos kirándulások Egy-egy jól szervezett ta­nulmányi kirándulás során nemcsaK élményeket, hanem sok-sok új ismeretet is szerez­nek az iskolások, éppen ezért a kirándulásokat már az év elején megtervezik. A vérségi általános iskolások az idén Sopron, majd egy má­sik alkalommal Pécs kornyé­két látogatják meg. Az osztá­lyok egynapos kirándulásokat is terveznek, sőt a hatodiko­sok és a nyolcadikosok már egyet-egyet teljesítettek is. A hatodikosok a vácrátóti bota­nikus kertben jártak, s megfi­gyeléseiket biológia- és rajz­órákon kamatoztatják. A nyol­cadikosok a Planetáriumot keresték fel, s a mintegy két­órás, vetítéssel egybekötött előadás természeti titkokat tárt fel előttük. Megtudták, hogyan kell tá­jékozódni az esti égen, meg­ismerték a csillagképeket, a holdfázisokat, a fogyatkozáso­kat, a Naprendszert, a Tejút­rendszert, a Nap járásának és az évszakok változásának csil­lagászati okait. A többi osz­tály tervei között múzeumok, a járási székhely és történelmi emlékhelyek felkeresése sze­repel. Városi moziműsor Csínom Palkó. Színes ma­gyar film. Csak 4 órakor. Annie Hall. Kísérőműsor: Sportmagazin. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Előadáskez­dés: 6 és 8 órakor. ISSN 0133-11151 (GfldflMAI Hitlap) m Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy GÖDÖLLŐN, A JÁNOS U. 3. SZÁM ALATT, a Patak étterem mellett, október 15-én 11 órakor megnyitjuk az olcsó áruk boltját Új helyiség, modern, önkiszolgáló berendezés. Divatos női, férfi- és gyermekcipők, kötöttáruk, fehérneműk, férfiingek, lakástextíliák, méteráruk nagy választékával várjuk kedves vevőinket. Művészeti hetek Takarékosság ■ környezetvédelem Rendezvényék a városban és a járásban segi roman táncok, vagy a Párválasztás című homoród- völgyi táncjáték. A táncosoknak a beiktatott énekszámok adtak egy-egy szusszanásnyi pihenőt. Ger­man Valéria Maros menti ro­mán népdalokkal ismertette meg a közönséget. Menasági népdalokat énekelt Hajdú Er­nő. Toplicai és marosfői ro­mán népdalokat Halgenai Dá­vid, gyergyói népdalokat Sza­kács Ignác. Népdalkettősöket adott elő Hosszú Erzsébet Sza­kács Istvánnal, valamint And­rás Magdolna Kusza Sándor­ral. Gyűjtőmedence Aki hallgatta az énekeseket, az meggyőződhetett róla, hogy a népdalok közléseiből elsősor­ban maga az egész paraszti élet, a rriúnka, a különböző szokások tárulnak elénk. Való­jában a népdalok alapján meg lehetne írni egy összefoglalást a paraszti életről, annak rend­jéről', a munka törvényeiről, a parasztság fájdalmairól, örö­meiről, szerelmeiről, mert a népdal a mondanivalók, mű­fajok, költői formák hatalmas gyűjtőmedencéje. perccel erkezett Uaigaheviz- re. A vendegeket a kqzsegi ta­nács nagytermébe invitálták, ahol a helyi népdalkor Gaiga menti nepüaicsoaorral köszön­tötte a nagyon várt barátokat, akiknek üdvözletét Borús Já­nos inspektor tolmácsolta és köszönte a szíves fogadtatást. Már a találkozás első percében közös nótára leltek: Tanyán, tanyán, tanyán van laká­som ... , Hét órakor Barna Jánosné, a művelődési ház színháztermé­ben köszöntötte a vendégeket, a műsorra érkezett közönséget. A zenekar tust húzott, s az­tán csíki csárdásokkal ismer­kedtek a jelenlevők. A két órán át tartó műsor gazdagsá­gáról, látványosságáról, erede­tiségéről nehéz lenne mindent megírni. Volt, aki már a Nyá- rád menti forgatás után úgy érezte, sikertelen próbálkozás lesz a táncosok részéről, hogy ettől többet adjanak, de az­tán be kellett ismerni, hogy a belbori táncok, vagy a felcsí­ki táncok és a köröndi tán­cok, meg a kalotaszegi le­génytánc legalább annyira megérdemli a vastapssal kikö­vetelt ismétlést, mint a mezö­A múlt hét középén dőlt el, hogy a járás községei közül Galgahévíz fogadja a Csíksze­redái városi művelődési ház Ballada népi együttesét. Barna jánosné községi tanácselnök rövid megbeszélésre hívta Bankó Lászlót, a művelődési ház igazgatóját és szinte pil­lanatok alatt megosztották a feladatokat. Tanyán, tanyán... Az igazgató a plakátokat vitte szét a faluba, elkészítet­te a szórólapokat, megrendel­te a vacsorát, mogósította a népi együttesét. A tanácselnök az áfésszel, a termelőszövet­kezettel, az iskolával közöl re a hírt: — Nagy megtiszteltetés érte községünket. Szombaton este erdélyi táncosok, éneke­sek érkeznek, hogy megismer­tessék velünk a székelyek gaz­dag néphagyományát. Két nap egy ilyen rendez­vény előkészítésére nagyon rö­vid idő. Mégis minden sike­rült. A Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola — ők a tíznapos túra vendéglátói, gondos szer­vezői — autóbusza szombaton este hat óra után néhány

Next

/
Oldalképek
Tartalom