Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOIYAM, 240. SZÁM 1980. OKTÓBER 12., VASÁRNAP A hangadók szerepe Társközségek és feleflősségérzei Sokat fejlődött a két település Ahányszor átlépem Bag és Hévízgyörk határát, eszembe ötlik a következő szituáció: a bagi ember azt mondja a feleségének, elmegy Hévíz- györkre, meglátogatni az is­merősét. Fogja magát és át­ballag a szomszédjához. Az ugyanis már a másik köz­ségben lakik. Közöttük húzó­dik a határ. Minél többen Járásunk néhány más te­lepülésén is így van ez. Kö­vetkezésképpen könnyen meg­eshet, hogy ami néhány bagi- nak és hévízgyörkinek gond, arról a községek más végé­ben lakók semmit sem tud­nak. Az meg egészen biztos, hogy a határ körül lakók jobban ismerik egymást, mint sok hivatalosan falucelit. Egy kicsit sántít a dolog, vethetné ellen a jobban tájé­kozott, hiszen Bag és Hévíz­györk néhány esztendeje nagyközséget alkot, közös ta­nácsi, politikai irányítással. A vezető testületeknek min­denképpen ismerniük kell mindkét falu helyzetét, meg­oldandó feladatait, hiszen na­ponta foglalnak állást, dön­tenek a sorrendben, egyeztet­nek, figyelembe véve a közös érdekeket. Persze, hia csak a vezető­ségek gondolkoznak így, az kevés. Az igazi együttműkö­désnek feltétele, hogy minél' többen a társközségek lakói közül is eszerint cselekedje­nek, különösen a hangadók. A hangadók kifejezésit ezút­tal a legjóbb értelemben hasz­náljuk. Azokra a személyek­re gondolunk, akikben a kö­zösség ügyei iránti felelős­ségérzet fejlettebb, minde­nütt ott vannak, ahol min­denki javára lehet és kell mozdítani valamit. Hangadók és felelősségér­zet — két kulcsfogalom. Akik­re figyelnek az emberek, példánkban a két falu Lakói, azok nagy terhet is vesznek magukra. Jóllehet önként vállalták a hangadó szere­pét, azt senki sem kénysze­rítheti vrájuk, a felelős beszé­det, véleményt azonban meg­követelhetik tőlük. Annál is inkább, mert több ezer em­ber sorsára, hangulatára le­hetnek hatással. Sokan tudják, a nagyköz­ségek kialakításakor minde­nütt előfordult bizalmatlan­ság, különösen azokon a he­lyeken, ahonnan elkerült a tanács, csupán kirendeltség maradt, érezték úgy, ők ettől fogva kisebb rangúak. Az anyagi javakból a sziékhely- községnek jut több, ott épül az óvoda, iskola, azok kap­nak előbb sportpályát mű­velődési házat így volt ez Hévízgyörkön is. Azóta mindenütt bebizo­nyosodott az állami és poli­tikai vezetők gondosan ügyel­nek a társközségek érdekei­re, mindent elkövetnek a la­kosság minél nagyobb szá­mának megnyerésére, dönté­seik mérlegelésekor nem hagyják figyelmen kívül az érzéseket, a közhangulatot sem. Néha akkor is a társ­község javára határoztak, amikor ésszerűbb lett volna azt a bizonyos létesítményt a központi helyen ■ felépíteni. Hogy ne érje szó a ház ele­jét. , Ügyelve az érdekekre Egy-két rosszindulatú hang­adó azonban a tényekkel mát sem törődve szította az ellentéteket, hangoztatva, fa­luja minden esetben a rövi- débbet húzza, tekintélye egy­re inkább hanyatlik. Sajnos, vezető testületekben lévő emberek sém voltak ettől mentesek, akik szóban ugyan a közösségért aggódtak, való­jában saját vélt nimbuszuk csorbításától rettegtek. A községek közben tovább gyarapodtak, iskolák, boltok, tornatermek, játszóterek, or­vosi rendelők épültek, nem kevés társadalmi összefogás­sá'!. Nem arról van szó, hogy mindenütt mindent megol­dottak. Hévízgyörkön pél­dául továbbra is gond az óvo­dáskorúak elhelyezése, má­sutt üzlet kellene, vagy újabb tantermek. Az azon­ban biztos, hogy ezek a gon­dok nem a társközségi mivolt­ból fakadnak. Csitultak az ellentétek is. Legutóbb éppen a bagi nagy­községi pártvezetőség adha­tott erről számot a járá­si párit-végrehajtóbizottságnak. Kiemelve, a közös tanács lét­rejötte óta jelentősen fejlő­dött a két település. Utak, járdák épültek. Tavaly a tár­sadalmi munka értéke kere­ken 2,5 millió forint volt. A pártvezetőség már a ter­vezés stádiumában állást foglal községfejlesztési kérdé­sekben, majd ellenőrzi azok végrehajtását. Különös gon­Szentendrei festők Kiállítás és filmvetítés Szentendrei festők mutat­koznak be a városi helytörté­neti gyűjtemény kiállítótermé­ben. A kiállítást a Pest megyei Művelődési Központ és Könyv, tár, a járási-városi Petőfi Mű­velődési Ház és a helytörténe­ti gyűjtemény közösen rende­zi. A kiállításon Bálint Endre, Balogh László, Bertl József, Beck Judit, Csik István, Cöll- ner Miklós, Gráber Margit, He­gyi György, Klimó Károly, Ko­csis imre, Lukoviczky Endre, Miháltz Pál, Gy. Molnár Ist­ván, Szántó Piroska alkotásait láthatjuk. A szentendrei festők kiállítá­sát Remsey Gábor festőművész nyitja meg október 14-én, ked­den 17 órakor. Tárlatvezetés is lesz ekkor, amelyet Fábián Dé­nes festő tart. A megnyitó napján szentendrei filmeket is vetítenek. A kiállítás október 25-ig te­kinthető meg, kedden, csütör­tökön és pénteken 14 és 18, szerdán, szombaton és vasár­nap 10-től 14 óráig. Városi moziműsor Vasárnap: Keresztül a Nagy vízválasztón. Színes, szinkro­nizált amerikai kalandfilm. Kísérőműsor: Bumeráng. Elő­adáskezdés: 4 és 6 órakor! Előttem az élet. Színes fran­cia film. Kísárőműsor: Ma­gyar Híradó. Előadáskezdés: 8 órakor! Hétfőn: Csínom Palkó. Szí­nes magyar film. Csak 4 óra­kor! Annye Hall. Kísérőműsor: Sportmagazin.1 Előadáskezdés 6 és 8 órakor. dot fordít arra, hogy az álta­lános és a társközségi érde­kek összhangban legyenek. Ennek ellenére a hévízgyör- kiekben él még. bizonyos ki­sebbségi érzés, amit további felvilágosító és agitációs munkával igyekeznek meg­szüntetni. Hírnév és boldogulás Valódi .oikuk aligha lehet a hévízgyőrkáeknek. a kisebb­ségi érzésre. A község lakói, mint a járásban mindenütt, dolgoznak itthon, vagy a gyá­rakban, szépen boldogulnak. Művészeti csoportjaik orszá­gos hírnévnek örvendenek, Sok látogatót vonzanak a köz­ség saját rendezvényei. In­kább arról lehet szó, hogy néhányan még mindig rossz hangadók, még ha talán nem is képviselnek mást, csak sa­ját magukat — de azt han­gosan. A kö^ös ügy azonban nem fenekük meg ettől. Jobb vol­na persze, ha mindenki, aki hatni tud az emberekre, ne a széthúzást, hanem ,az összefo­gást erősítse. Teljes felelős­ségérzettel. Kör Pál Bár megakasztotta az őszi munkát Örliifek az esőnek a taraiak A csütörtöki csatakos, vi­gasztalan időben, az egész na­pos esőzés kellős közepén ér­keztünk Túrára, a Magyar— Kubai Barátság Termelőszö­vetkezetbe, hogy az őszi mun­kák helyzetéről érdeklődjünk a gazdaságban. Az elnök, Lé­vai Ferenc várakozásunkkal ellentétben örült a mennyei áldásnak: Csapadék a vetésnek — Az őszi munkákat ugyan akadályozza az eső meg a szőlőnek se tesz jót, hiszen to* vább késlelteti az érést, s ala­csony marad a cukorfoka, de ezen a vidéken nagyon elkelt már egy kis csapadék. Amíg másutt nyáron is bőven hul­lott, addig nálunk június óta szinte alig volt említésre mél­tó zápor vagy zivatar. Most különösen a vetések kívánták a vizet, a termelőszövetkezet tábláin már jóformán porba vetettünk: — S hogyan állnak az őszi munkákkal, amelyekben most egy-két napos kényszerszünet következett? , — Befejeztük a napraforgó betakarítását, 440 hektárról bő termést arattunk. Ugyancsak készen vagyunk a silókukori­cával s a hét közepén hozzá­láttunk a szemes kukorica vá­gásához, de ezt most abba is kellett hagynunk. — Mekkora hozamra számí­tanak? . — Nem panaszkodhatunk, bár ezen a tájon már nem a legjobb a kukorica; ezt az ég­hajlatot kevésbé szereti. Még mindig a kukori­cánál maradva, követésre méltó, jelentős energiameg­takarítással járó módszerről tájékoztatott az elnök: — Mintegy 420 vagon kuko­ricát várunk. A korábbi évek hagyományainak megfelelően az idén sem szárítjuk meg az egész mennyiséget. Kétszáz vagonnyit szárítás nélkül siló­ban, fóliával letakarva táro­lunk. — Így is lehet? Hatvani kultúra Kővári Klára, a váci Vak Bottyán Múzeum régésze há­rom éve folytat ásatást Verse- gen. Az eddig megnyitott szel­vényekből a bronzkor korai szakaszából származó sírok, valamint ép és törött cserép­edények sokasága került elő. Az ásatásnak az ad különö­sebb jelentőséget, hogy a fel­színre hozott leletek a hatvani kultúrához tartoznak, s az e néven ismert népességcsoport­nak még kevés temetőire buk­kantak. A hatvani műveltség embe­reinek emlékainyaga mellett — a vidék kedvező földrajzi adottságai révén szinte vonzot­ta az egymást váltó népcsopor­tokat — egyéb kultúrák tárgyi emlékei is előkerültek. Ezek közül figyelemre méltó az a rézkor közepe tájára datálható csontváz és a körülötte lelt cse­répanyag, amely az idei kéthe­tes munkák során bukkant elő. A hatvani kultúra anyagá­tól ez jól elkülönült, annak sír­jai ugyanis urnákban őrizték az elhamvasztottak maradvá­nyait. A rézkorból a község másik két helyén is találtak romokat, még a század elején a plébánia telkén, másfél évti­zeddel ezelőtt pedig Fenyőha- raszton. Kővári Klára a ’következő években is szeretné folytatni az ásatásokat. Ez azonban nem pusztán anyagi kérdés, attól is függ, hogy az érintett telek tu­lajdonosok beleegyeznek-e vagy sem a történelemtudo­mányt gazdagító munkába. Jö­vőre a község határában a fel­tárás alatt levő temetőtől északkeleti irányban is folytat­nak majd ásatást. A tavalyi terepbejáráson földvár nyo­maira bukkanj; Miklós Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadé­mia régészeti intézetének mun­katársa. Hogy e védelmi céllal épített erődítményt a hatvani kultúra népe emelte-e vagy sem, arra csak a megásás után lehet választ adni. Az eddig előkerült anyagot gondos csomagolás után az aszódi Petőfi Múzeumba szál­lították, amely kiállításon mu­tatta be a megtisztított, restau­rált, változatos formájú, a mai ízlés mércéjével mérve is szép edényeket. B. Sí. Sír, a hozzá tartozó edénye kkel, amelyekből a régészek a hatvani népcsoport életére, számos mozzanatára következtet­hetnek. i — De még mennyire! A ta­valyi, nasonio möűszerrel tá­róit Kukoricáiról még most is van majd hatvan vagon és j semmi baja. — S. a fennmaradó mennyi­ség? — Azt, körülbelül 220 va­gonnyit, megszárítjuk. Már ínumcáoa állt az új szárító, a régi, mint ismeretes, tavaly leegett. A szárítandó kukori­ca mintegy fele, 100 vagonnyi, a háztájinak jut. — Mennyi pénzt, energiát tudnak megtakarítani ezzel a módszerrel? — Egyszerű kiszámolni, csak azt kell tudni hozzá, hogy egy mázsa kukorica szárításá­hoz, a nedvességtartalomtól függően 5—6 kiló gázolaj kell, ,ami 20—25 forintba kerül! Kevesebb energia — Mit mondhatunk a szán­tóföldi kertészet munkájáról? — A paradicsomot már 200 hektáron leszedték, s ebben az általános iskolások, az aszódi gimnazisták is segítettek. Az eddigi 500 vagonnyi paradi­csom a lévonalra került, s a Hatvani Konzervgyárnak csak paradicsomlevet adtu'nk át. Még legalább hetven vagonra számítunk. A gyökérzöldség, mint á sárgarépa, a petrezse­lyem, a zeller még . kint van a földön. Az almaszüret viszont már a felénél tart. — Milyen gyümölcsöket ter­mesztenek? — Korábban jól fizetett a meggy, ebből 17 és fél vagont adtunk el. Az almásunk 76 hektár, eddig 50 vagon gyű# mölcsöt adott. Hátravan még a szőlőszüret. Nehéztárcsákkal De erről már volt szó, késik az érés, így a 61 hektárnyi szőlőben még csak a seregély­riasztó madárijesztők álldogál­nak. Annál nagyobb a sürgés­forgás, jól időben, a szántó­földeken: — A talajelőkészítés 1200 hektáron kész, a vetés 700 hektárnál tart. Az ekék mel­lett energiatakarékossági okokból részben nagy teljesít­ményű nehéztárcsákat alkal­mazunk. Az elnök végül elmondta, hogy remélik, idejében végez­ni tudnak minden őszi mun­kával. Az embereken, a gépe­ken legalábbis nem múlik, van elég traktor, szállítóesz­köz, munkagép, és szakérte­lemben sincs hiány. Csak az időjárás az egyetlen bizony­talansági tényező. , G. Z. Brigádklub tájékoztató Első kézből címmel tart tá­jékoztatót a nemzetközi hely­zet aktuális kérdéseiről Har­mat Endre, az Esti Hírlap kül­politikai rovatának munkatár­sa a városi szocialista brigá­dok klubjában kedden, 14-én 15 órakor a városi-járási Pe­tőfi Művelődé?! Házban. SPORT-SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Az együttest fiatalok alkotják Autópályái kizárták Példás adminisztráció, ki­fogástalan ügyintézés jellem­zi a városi kispályások inté­ző bizottságának munkáját. Az e heti szövetségi napon is már a megbeszélés kezdetére csokorba gyűjtötték a forduló eredményeit, és készen álltak a tabellák is. A hivatalos köz­lönyben olvashattuk a dön­tést, az Autópálya csapatát kizárják a bajnokságból, mert háromszor nem álltak ki. A bajnokság kezdete után bekapcsolódott csapatról, a Topi I-ről Obermajer Attila, az egyik játékos adott tájékoz­tatást. Megtudtuk, hogy az Illés István utcai általános is­kola sporttelepe a bázisuk. Az együttest máriabesnyői fiatalok alkotják. Bíznak ben­ne, hogy tavaszra összeková- csolódnak és sikeresen szere­pelnek majd. Már a jelen sikereiről be­szélt a Ganz Szb-intézője, Nagy Zoltán. Örömmel nyug­tázta, hogy a múlt bajnokság megnyerése után most is ki­tűnően szerepelnek, hét for­duló után veretlenek. Az ed­dig 17 gólt rúgott Szabó Jó­zsef, a csapát egyik erőssége, de kiemelkedően játszik He­gedűs Ferenc és Kőszegi And­rás is A Szada intézője, Knoska László büszkén újságolta, hogy nagyszerű mérkőzést vívtak a Vadgazdálkodással, amely összecsapás igazságos döntet­lennel végződött. Ismeretes, hogy dr. Nacsa János, az in­téző bizottság elnöke, aki azon­ban a pályán is kitesz ma­gáért. Az ATE Gm színeiben játszik, legutóbb a veresegy­háziak ellen mesterhármast ért el. Eredmények, I. osztály: Vízmű—Szabadság tér 6-3, Tv. Mikro—Gépgyár 3-3, Állami Biztosító—Vegyesipari Szövet­kezet 3-0, Járási Hivatal— Ganz Szb 1-5, Erdőgazdaság— Barátság 0-4, Veresegyház— ATE Gm 2-5, Alsó-park— Áfész 1-5. II. osztály: A-csoport: Sza­da—Vadgazdaság 2-2, Ganz— MÉMMI 2-9, Zöldért—Híradó­technika 5-4, MG1—Topi 1 4-1, Ganz-KlSZ—Topi I 5-3 (elmaradt mérkőzés), Autópá­lya—ATE I 0-3 (játék nélkül). B-csoport: HTÜ—Építőipari Szövetkezet 0-3, Szilas menti —Gelka 4-6, Tangazdaság— Gyógyért 9-0, Áfész 11—Tefu 4-2, Városgazdálkodás—Peda­gógus 0-1. A bajnokság állása1 I. osztály: 1. Ganz SzB. 7 7 — — 32- 8 14 2. Barátság 7 6 — 1 32- 7 12 3. Vízmű 7 6 — 1 26-15 12 4. Áll. Biztosító 7 5 — 2 23-24 10 5. Gépgyár 7 4 1 2 28-14 9 6. Szabadság tér 7 4 — 3 21-22 8 7. ÁFÉSZ 7 3 1 3 22-20 7 8. Veresegyház 7 3 1 3 20-25 7 9. Erdőgazdaság 7 2 2 3 19-22 6 10. ATE Gm. 7 3 — 4 19-24 6 11. Alsópark 7 1 — 6 14-22 2 12. Járási Hivatal 13. Vegyesipari 7 1 6 16-34 2 Szövetkezet 7 1 — 6 8-27 2 14. x v. Mikro 7—16 II. osztály, A-csoport: 16-29 1 1. MÉMMI 5 4 — 1 29-12 8 2. Szada 5 3 2 — 22-12 8 3. MGI 5 3 2 — 14- 6 8 4. Zöldért 6 3 2 1 19-19 8 5. Viktória 4 3 1 — 13- 6 7 6. Híradótechnika 5 3 — 2 19-17 6 7. Vadgazdaság 6 2 1 3 27-19 5 8. ATE I. 5 1 1 3 15-19 3 9. Ganz KISZ 6 1 1 4 15-30 3 10. Topi I. 5 — — 5 13-29 — 11. KKMV 12. Autópálya B-csoport: 1. Építőipari 4 — 4 2-19 törölve Szövetkezet 6 6 — — 27- 2 12 2. Gelka 6 5 1 — 29-11 11 3. Tangazdaság 6 4 — 2 19-17 8 4. Gyógyért 6 3 1 2 14-22 7 5. Szilasmenti 6 3 3 26-16 6 6. HffÜ 6 2 1 3 10-11 5 7. Pedagógus 8. Város­6 2 — 4 9-19 4 gazdálkodás 6 2 — 4 10-25 4' 9. ÁFÉSZ II. 6 1 1 A 11.-0 3 10. TEFU 6 6 5-19 Cs. — Kora ifjúságában az üllő mellett ismerte meg a munkás­életet, a 20-as években Müller néven az MTK híres labdarú­gója volt, a felszabadulás után már mint Mosonyi György Gö­döllőn teljesített szolgálatot katonaként, és itt is telepedett le. A párt tagjaként élete vé­géig részt vett a város politikai életében. Különben sem pihent nyugdíjaséveiben, dolgozott a vegyesipari szövetkezetben és a Humán Oltóanyagterme'ő és Kutató Intézetben. Egy ideig lapunknál is tevékenykedett, közmegelégedésre teljesítette a futár feladatait. Hétfőn dél­előtt háromnegyed tízkor bú­csúztatják a gödöllői temető­ben katonai tiszteletadással. ISSN 0133-1957 (Gödöllrtl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom