Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-12 / 240. szám
Ma: A beszámoló taggyűlések előtt Dr. Arató Andrásnak, a megyei pártbizottság titkárának elemző, útmutató Írása (3. oldal} Szépséges szövevények Hincz Gyula tárlata a Vigadó Galériában (4. oldal) Füstgyertyák a völgyben Három megye polgári védelmiseinek gyakorlata (6. oldal) Mi múlik a vasúton? Beszélgetés a MÁV vezérigazgató-helyettesével (7. oldal) Egy budai nap és egy beszélgetés Körút a járás művelődési házaiban (8. oldal) Bársonyos szavú, goromba lírikus Vendégünk volt Baranyi Ferenc (9. oldal) Őszi napsütésről, termelésről Időjárási összeállítás (10. oldal) »AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világrekord a kozmoszban Száznyolcvanét nap után újín a földön n Szaljuf~°*6 legénysége Szovjet és magyar kitüntetéseket adományoztak az űrhajósoknak Épségben és egészségben tért vissza a Földre szombaton az űrhajózás története eddigi leghosszabb, 185 nap időtartamú űrutazásának két részvevője, Leonyid Popov és Valerij Rjumin. Az őket szállító űrhajó, a Szojuz—37. visszatérő egysége moszkvai idő szerint 12 óra 50 perckor ért földet a kazahsztáni sztyeppén, 188 kilométerre délkeletre Dzsezkazgantól. Az első orvosi vizgálat eredményét haladéktalanul közzétették; Popov es Rjumin jól viselte el a visszatérés során fellépő túlterhelést, egészségesen fejezte be útját. Leonyid Popov és Valerij Rjumin április 9-én kezdte meg kozmikus útját. Ez a Tél váró építőipar Centralizált munkák, gyors kivitelezés Csípősebbek már a hajnalok, a reggelek, s ez figyelmeztet: nyakunkon a tél. Különösen érzik ezt a szabadban dolgozók, például a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai. Az időjárás azonban nem hátráltathatja őket a határidők betartásában. S úgy ígérik, nem is lesz fennakadás. A folyamatban levő beruházások téliesítéoáre felkészültek, felkészülnek. « A vállalat ezerhatszáz dolgozóját érinti f az a szociális intézkedés, mely a védőitallal, melegruhával való ellátás hogyanját összegezi. S természetesen az úgynevezett melegedőhelyeket is kialakítják. Centralizált téli munkára késéül fel a PÁÉV. Erre intette, inti őket az energiatakarékossághoz kapcsolódó nép- gazdasági, s természetesen vállalati érdek is. Ennek megfelelően tizenkilenc munkahelyen ideiglenesen, m'g kilencnél véglegesen biztosítják a fűtést. Véglegesen megoldják például a gödöllői művelődési ház, a dunakeszi iparcikk-áruház és az ott épülő 13/A jelű lakóház, valamint a szentendrei F jelű épület fűtését. A csőszerelőüzemnek a fűtés beszerelésével az említett, példaként felhozott helyeken most október, illetve november közepéig kell elkészülnie. A kerepestarcsai kórház bővítéséhez kapcsolódó munkákat is téliesítik. Ezt szolgálta az a három héttel korábbi koordinációs megbeszélés, melyen minden alvállalkozó vezetője részt vett. Ám nemcsak a téliesítés itt a cél, hanem eszköze is annak: a kivitelezésnél a határidőket' tartani tudják. A létesítmények ideiglenes fűtését az OT 175 jelű gépek telepítésével, s máé berendezésekkel oldják meg. Az említett típusból — mely óránként 175 ezer kalóriát ad — huszonnégy szolgálja a télie- sítést. Ugyanakkor a vállalat teljes gépparkját, munkagépeit is felkészítették a télre. S hogy mennyire nem olcsó mulatság^ a téliesítés, arra néhány adat figyelmeztet: az ideiglenes fűtést adó, szolgáló gépek az 1980—1981-es télre — októbertől februárig —, 386 ezer forintba kerülnek, az üzemanyag költsége pedig 4 millió 791 ezerbe. A bérköltségek újabb 1 millió 122 ezret emésztenek fel. Hatalmas a téliesítés maximált — túl nem léphető! —, tervezett költsége. Megéri-e? Vetődik fel önkéntelenül a kérdés. Elég, ha azt a termelési értéket, a 210—220 milliót állítjuk szembe &z előbbiekkel — egyértelmű: megéri az a ráfordítás, amibe a téliesítés kerül. Mert az említett termelési érték négy hónapra jut — a téliesítés ehhez képest elenyésző milliói pedig a kivitelezések mielőbbi befejezését, a létesítmények gyors átadását szolgálják. v. á Áil az új postapalota Ha elkészül: javul a tekfon-összeköltetés is kettős már a negyedik olyan személyzet \volt az immár több mint három éve a Föld körül keringő Szaljut—6 űrállomáson, amely hosszabb időtartamra indult útnak. A jelenlegi, 185 nap időtartamú expedíció eredményeit szinte lehetetlen azonnal összegezni. Az űrhajósok például három nemzetközi, űrexpedíciót fogadtak, köztük a szovjet—magyar űrpárost, vendégül látták az első ember vezette Szojuz—T űrhajó személyzetét, több teherűrhajót fogadtak. Felújították az űrállomást és időközben is számos alkalommal hajtottak végre kisebb-nagyobb javításokat. Rendkívül nagy jelentőségű megfigyeléseket végeztek a Földről és a világóceánról, az általuk szolgáltatott adatokat több 'száz tudományos kutató- intézet használja. Útjuk során a többi között a magyar kutatóintézetek megbízásából a közös program alapján Magyarországról is késztettek fényképfelvételeket, tettek megfigyeléseket. A szovjet tudomány és technika világraszóló sikere, hogy Popov és Rjumin űrutazása mindvégig zavartalan volt. (Folytatás a 2. oldalon.) Ä váci fénycsőbázis Európában elsőként alkalmazott berendezés Energiatakarékos csövek lakásvilágításhoz A program szerint Vácott alakítja ki az Egyesült Izzó a fénycsőgyártás központját. Ennek egyik létesítménye a nagy teljesítményű üvégcsőgyár, ahol az amerikai cornteg-tech- nológiával — és részben beZöldéi! már az őszbe borult határ Űj postát építenek Szentendrén, a HÉV-állomás közelében, tadás után lényegesen megkönnyíti — többek között — a jdapest, Szentendre, Esztergom közötti telefon-összekötte- st és a város teljes postaforgálmát. ® Sorol a búza ® Savanyú szőlő ® Gyümksszüret Már a vetésben rész vevő traktorosok, gépészek munkáját minősíti az őszi határ: szépen kel az árpa, itt-ott pedig kibújt a földből a haragoszöld búza is. Bár az egész évi hűvösebb időjárás miatt változatlanul háromhetes késésben van a növények érése, a mezőgazdasági munkákkal megfelelő ütemben haladnak az üzemek. A Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályán megtudtuk, hogy a silókukoricát majdnem teljes egészében betakarították, s ugyanez érvényes a napraforgóra is. A búza vetése az összterület 40 százalékánál tart és nincs lemaradás a cukorrépaszedésben sem. A legnagyobb gondot jelenleg a szőlő okozza, hiszen cukortartalma még mindig alacsonyabb a kívánatosnál, így tulajdonképpen csupán a korábban érő fajták szüreteléséhez kezdtek hozzá. A beérkezett jelentések szerint e növénynek mindössze 15 százaléka került a présgépekbe. A szemes kukorica kombájnolása a héten éppen csakhogy kezdetét vette, valójában csak kóstolgatják a gépek a tengerit. Az őszi betakarítási teendők közül az elkövetkező napokban minden esetre a kukorica törésére kell a legnagyobb figyelmet fordítani. A Felsőbabádi Állami Gazdaságban, ahol a tengeri nedvességtartalma még mindig 35—40 százalék, hétfőn indulnak a kombájnok. A start azért fontos, mert félő, hogy egy nagyobb vihar a földre fekteti a szárat és akkor lehetetlenné válik a gépi betakarítás. A gazdaságban most 400 diákot foglalkoztatnak és 150-en tevékenykednek a saját dolgozóik közül a gyümölcsösben. A szüret is hétfőn kezdődik: elsőként a leánykát szedik le, mert ennek cukorfoka már megfelelő és bor készítésére alkalmas. Az elmúlt napokban hullott nagy meny- nyiségű csapadék egyelőre nem okozott kárt a fürtökben. Felkészültek a rendkívüli helyzetre is: szükség esetén az egész gazdaság kollektívája két telA vecsési Ferihegy Termelőszövetkezetben az Mén négyszáz hektáron termesztettek gyökérzöldséget, ebből háromszázötven hektár a sárgarépa, amelynek megkezdték a szedését, A betakarítást modern képek segítik. jes napig a betakarításban dolgozik majd. Számukra a legnagyobb problémát a renden levő vöröshagyma jelenti, mivel a sáros talajon nem tudnak a gépek mozogni, a terményt felszedni. Ezért hozzáláttak a vöröshagyma kézi összegyűjtéséhez. A tavalyinál jobb kukorica- termésekre számítanak a *labasi Fehér akác Tsz-ben, ahol 1240 hektáron ültettek az idén tengerit. A tervek szerint 200 vagon terményt tárolnak nedvesen, fóliában, amivel jelentős mennyiségű energiát takarítanak meg. A közös gazdaságban szombatig 770 hektár őszi búzát vetettek el és 250 hektár területen végeztek a mélyszántással. V. B. Nem csöpög, folyik a víz Százezer ember ellátását segíti a hálózat A panasz gyakorta elhangzott: kevés a víz. Az ipari és kommunális fejlesztések hatására ugyanis olyan ütemben nőtt Gödöllő, Kerepestarcsa, Dunakeszi, Mogyoród és Főt vízigénye, hogy a meglevő kutak már nem tudták teljes mértékben fedezni a szükségletet. Mi volt tehát a teendő? Sürgős megoldást keresni a vízellátás javítására. Három évvel ezelőtt kezdődött meg a Duna bal parti re gionális vízellátó rendszerének a kiépítése — ez hatalmas területen fekvő, összefüggő vezetékhálózatot és vízműveké) jelent — az Országos Vízügyi Hivatal célcsoportos fejlesztésében. a Pest megyei Tanács anyagi támogatásával. Ez a beruházás szolgálta azt a célt. hogy Gödöllő, valamint a kör nyező községek vízhiánya megszűnjék. Miután a teljes rendszer pénzügyi és műszaki okok miatt csak 1982 végére készülhet el. a beruházásban közreműködő olyan megoldást kerestek, hogy korábban, még az idén elegendő vizet kaphassanak az említett települések. Azáltal, hogy Göd és Gödöllő között megépült a több mint 35 kilométeres vízvezeték, a szükséges kutakkal, főművekkel, naponta 2000—3000 köbméter víz kerülhet felhasználásra. Jó minőségét pedig — az új víztisztító mű elkészültéig — a már meglevő régi telepek segítségével biztosítják. A nagy munkában oroszlánrészt vállaltak a Közép- magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói — ezt hangsúlyozta a tegnap délelőtti gödöllői átadási ünnepségen Márkus István, az üzemeltető Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója. Az új létesítmény ünnepélyes üzembe helyezésén — amely mintegy 100 ezer ember jó vízellátását oldja meg — részt vett dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, dr. Olajos Mihály, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője és Doszpod Béla, a Pest megyei Tanács osztályvezetője. D. Gy. rendezéseivel — gyártják 4 fénycsövek üvegtestjeit. Európában elsőként itt dolgoznak ezzel — a világon a legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű — eljárással- A berendezésre jellemző, nogy az egy főre eső termelés hússzorta nagyobb a hagyományos gépekénél, s az embernek csupán ellenőrző szerepe van. A gépsor napi kétszáz kilométer csövet gyárt. A program folytatásaként még ez évben megkezdik az automatizált, nagy teljesítményű fénycső-összeszerelő gépsor telepítését is. A váci gyáregységben készülő új típusú fénycsövek elsősorban a korszerű lakásvilágítás^ ban alkalmazhatók. A korábbi típusok 38 milliméter átmérő- jűek voltaik, az új fénycső 26 milliméter átmérőjű, vagyis keskenyebb, 30—35 százalékkal könnyebb, s így sokkal előnyösebben szállítható, raktározható, tárolható, cserélhető. Az új fénycsövek tíz százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos típusok, s nagy előnyük, hogy minden átalakítás nélkül felszerelhetek a régebbi lámpatestekbe is. A gyár tervei szerint még az év végéig több mint egymillió energiatakarékos fénycső készül el, főleg exportra, de a belkereskedelem rendeléseinek is eleget tesznek. Az ilyen típusú fénycsövek rendkívül keresettek külföldön, s mivel az Egyesült Izzó szinte az egész világra exportál különböző lámpákat, köztük fénycsöveket, az új típus exportlehetőségei korlátlanok. Jövőre már 6 millió darabot készítenek. Egyébként a szakemberek kiszámították, mennyi energia takarítható meg az új fénycsővel, ha országosan elterjed használata. Hazánkban mintegy 10—15 millió fénycső ég rendszeresen, s ha azokat az új típusúra cserélnék ki, átlagosan napi kétórás égést számítva, akkor a Dunamenti Hőerőműben termelt energia egynegyede megtakarítható. Ha a következő évek világításfejlesztéseit is belekalkuláljuk, vagyis még több ilyen fénycsövet használnának az országban, akkor egy egész erőmű energiáját fordíthatnák más, fontos célokra. KOZELET Dr. Simon Pál nehézipari miniszter szombaton hazaérkezett finnországi látogatásáról, amelynek során tárgyalásokat folytatott a két ország közötti együttműködési lehetőségek fokozottabb kiaknázásáról.
