Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 238. SZÄM 19S0. OKTOBER 10., PÉNTEK Javuló feltételek A testnevelés múltja és Jelene A magyarországi hivatalos iskolaügyben már a XVIII. században jelentkezett az egészséges életmódra nevelés kívánalma. Az 1777. évi Ratio Educationis állami szinten fog­lalkozott e kérdéssel, meg­szabta a tanulók engedélye­zett játékait, s játékterek ki­alakítását javasolta. Az 1791. évi törvényeikkely azért tar­totta fontosnak a testgyakor­lást, hogy később a katonai fáradalmakat jól bírják. Ellenszenvet keltő rendelet Mindezek és a XIX. század első -felében született kezde­ményezések, tervezetek sem­miféle eredményt nem hoz­tak. A kérdésben végül is az 1868. évi népiskolai törvény döntött, amely a népiskola kötelező tárgyainak sorába felvette a testnevelést. A tár­gyat ekkor testgyakorlásnak nevezték, ami testgyakorlato­kat, sorfordulásokat, sorka­nyarodásokat, s különféle já­tékjavaslatokat foglalt magá­ba. Az elemi és polgári iskolá­ban e célra heti két órát en­gedélyeztek, függetlenül attól, hogy egy-egy iskolában, osz­tályban hány tanulót zsúfol­tak össze. A gimnáziumban 1883-ban vezették be kötele­zően a testgyakorlást. A ren­delet széles körű ellenszenvet keltett, s'a dühös kritikákba bizony sok esetben sértő rosszallások kerültek. A tár­gyat oktatókat hozzá nem értő, avatatlan idomároknak bélyegezték, az órákat ha­szontalan masírozgatásoknak tartották, s az egészben pusz­tán katoiiai idomítást láttak. Alig néhány éve, hogy. a testnevelési órák számát évi hatvanhatról kilencvenhatra emelték. Valljuk meg őszin­tén, sokan mellékes, lényeg­telen tárgynak tartották, af­féle kötelező rossznak, ami többek között abban is meg- .mutatkozott, hogy az iskolák igazgatói e tárgy szakos ellá­tásával törődtek a legkevésbé. Ha éppen testnevelő hiány­zott, azt képesítés nélküli bár­mikor megkaphatta. A felté­telek megteremtése pedig még ma is hagy maga után kíván­nivalót. Egészséges életmódra nevelnek Mivel az utóbbi években a korábbinál jóval nagyobb hangsúly helyeződött az if­júság testi nevelésére, a hely­telen szemlélet visszaszorult, mégpedig olyannyira, hogy járásunk, negyvenhét testneve­lője közül csupán hat képesí­tés nélküli, de közülük négy jelenleg végzi a főiskolát. Ha ehhez hozzávesszük, hogy né­hány kis iskolában minden tárgy szakosítása lehetetlen, a szakos ellátottsággal elége­dettek lehetünk. Nem idomá­rok, hanem alaposan felkészí­tett nevelők segítik elő a tes­ti fejlődést. Miért tornáznak évi kilenc­venhat órában a gyerekek? (Ezt az óraszámot csupán a matematika szárnyalja túl, az irodalomé, az ötödikes nyelv­tané és az orosz nyelvé ugyanennyi, a többié . keve­sebb.) Ez nem véletlen. A já­tékkal, a sporttal, a testedzés lehetőségeivel, eljárásaival úgy fejleszti a testnevelés a fiatalokat, hogy azok képesek legyenek az eredpiényes mun­kára. rendelkezzenek az -egészséges életmód kialakításá­hoz nélkülözhetetlen ismere­tekkel, felkészültséggel, s ké­szek és képesek legyenek a haza védelmére. Az általános pozitív emberi tulajdonságok kialakítása, erősítése mellett elsősorban a gyermekek edzettségét, teher­bíró képességét kell fokoznia, mozgás- és játékkultúrájukat fejlesztenie. A századforduló vidéki is­kolájában a testneveléshez legfeljebb az udvar volt meg, mint játéktér, de egyébre nem előbb vázolt célok eléréséhez tellett. Hogyan állunk ma az elengedhetetlenül szükséges feltételekkel? Nagyobb terek a játékhoz Járásunkban'és a városban is egyre több a tornaterem. I Nemrégiben adták át Gödöl- I lön a Karikás Frigyes, illet- i ve az Imre utcai iskola csar­nokát, Pécsien és Aszódon is épül egy-egy. Ügyesnek, lele­ményesnek bizonyultak a do- monyiak, akik e célra 18 mé­ter széles, 24 méter, hosszú raktárvázat vásároltak, amit társadalmi munkával átalakí­tottak tornateremmé. Jelentő­sen javult a helyzet a sport­pályák tekintetében is. Mind­össze öt iskolának nincs ké­zilabda-pályája. A rendszeres sportversenyek szükségessé teszik az eddigi­nél nagyobb méretű sportte­rek létrehozását. Ezek nélkül nehézkes és hosszadalmas a bajnokságok lebonyolítása. Sajnos, eddig csupán két is­kola büszkélkedhet járásunk­ban ilyen játéktérrel, Gödöl­lőn a Damjanich János iskola, illetve a galgamácsai. A tantervben előírt követel mények teljesítéséhez szüksé­ges alapvető szerekkel vala­mennyi iskola rendelkezik já­rásunkban. A szakos ellátott­ság, a testnevelők rendszeres .továbbképzése és tájékoztatá­sa biztosítéka a testnevelés iránti fokozott igények mind teljesebb kielégítésének. Jé napot! Vagy tízen álltunk a ta­nácsháza bejáratánál, to­vábbi társakat várva a be­ruházási szemléhez. Folyt a szó, amikor váratlanul hangos jó napot köszönés ütötte meg fülemet. Várat­lan volt, hisz nem láttam közeledni senkit. A vissza- köszönéskor, akik ismerték a hang gazdáját, egy kicsit lefelé néztek. Követtem te kintetüket, s megoldódott a rejtély. Legnagyobb örö­mömre egy, a földből alig kinőtt férfijelölt tisztelte meg társaságunkat a jó na­pot kívánságával. Nem el­mormolt csókolom, nem felkunkorítoti kezitcsóko- lom, hanem határozott és tiszta kiejtésű jó napot. Örömöm magyarázata: ez a legémylte holnapwtáni ka-: maszként sem gyötrődik majd egy-két évig, míg le­szokik a korábban minden­kinek kijáró csókolomról, s nem okoz neki gondot, hogy kinek köszönjön még gyerekként, kinek már fel- nőttesen: jó napot, jó reg­gelt, jó estét. S ha már most megtanulja, tudatá­ban így rögzül, a kamasz­kori tegeződés, magázódás dilemmája is kevesebb kínnal jár. A jó napot ugyanis ilyen értelemben semleges. Mindenkinek kö­szönhetünk így. Akár te­gezzük, akár magázzuk. k. p. ParadiesoÉfelc!ffilg®zás Bene Mihály Féimikro-lafaorasztalQk Naponta körülbelül száz félmikra-laborasztalt készítenek el az aszódi Ferromeclianika Ipari Szövetkezét elektronikai üzemegységében. A készterméket a Szovjetunióba exportál­ják. Képünkön: Dvorszki Lászlóné, a laborasztal áramköreit szereli. Bcne Mihály felvétele Ifjúsági brigádoknak Tájékoztató 7 és vitafórum / Az ifjúsági szocialista bri­gádok vezetőit hívta meg a ipSZ járási és városi bizott­sága arra a tanácskozásra, me­lyet az ifjúmunkás- és szak­munkástanuló napok alkalmá­ból tartanak szombaton, ok­tóber 11-én, Gödöllőn, az Ag­rártudományi Egyetem klub­termében. A tervek szerint a megnyitó után először gazda­ságpolitikai tájékoztató hang­zik el, majd Földi Sándor, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára tart elő­adást. A szocialista brigád- mozgalom, helye, szerepe a szocialista társadalomban cím­mel. Ezután vitafórum követ­kezik. A délutáni programon a népszerű rajzfilm, a Magya­rázom a mechanizmust vetí­tése szerepel. Névcsere Múlt heti szerdai számunk­ban az anyakönyvi hírekben sajnálatos névcsere történt. A házasságot kötött című be­kezdésben a helyes szöveg a következő: ...Magyar József és Szarvady Magdolna, Vári József és Gábrielli Márta. Ol­vasóink és az érdekeltek szí­ves elnézését kérjük. A hónap végéig tart a paradicsom feldolgozása a vác- szentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet zsámboki léállo- másán. Eddig több mint 349 vagon paradicsomot szállítottak el a Hatvani Konzervgyárba továbbfeldolgOzásra. A 'Képen: a feldolgozó sor látható. Barcza Zsolt felvétele Hozzászólás I fotóarchívum elhelyezése A közelmúltban érdekes cik­ket olvastam a lap hasábjaim, 'árási fotóarchívumot létesítet­ek, amelynek célja a múlt és jelen emlékeinek, esemé­nyeinek megörökítése, illetve megőrzése. Csak az a baj — olvashattuk —, hogy nincsen ktározási hely. Hol legyen? .járási könyvtárban? Eset­leg & művelődési központban? Atnikor idáig jutottam az olvasásban, meglepődtem. Nem tudná a cikk írója, vagy adatközlője, hogy a közelmúlt­ban, nem is olyan nagyon ré­gen már egyszer megszervez­ték a járási iotóarenívumot, mégpedig Polónyi Péter ak­kori járási közművelődési fel­ügyelő nagyszerű ötletére és javaslatára. Akkor azt mond­ták, hogy ennek méltóbb és megfelelőbb helye keresve sém lehet jobb, mint a járás tájmúzeuma, az aszódi Pető­fi Múzeum. A javaslatot el­határozás és tett követte. A járási szervek és az aszódi ta­nács, valamint a múzeum nem kis pénze árán csaknem két­ezer felvételt készítettek kü­lönböző témában, amely anya­got a^tán az előírásoknak megfelelően nyilvántartásba vettek. Most már csak azt nem ér­tem, hogy miért kell egy újabb járási fotóarchívumot létre­hozni?! Miért kell tömi a fejünket az elhelyezésén? Nincsen jó helyen Aszódon? Ezt eddig senki nem mond­ta. Nem lehet az anyaghoz hozzáférni? Aki eddig kérte az anyagot az megkapta. Vagy talán olyan sok . pén­zünk van, hogy megmarad az aszódi archívum és létesí­tünk egy újabb járási archí­vumot Gödöllőn is? Azt hi­szem, ezt senki nem gondol­ja komolyan az illetékes ve­zetők közül. Tudomásom szerint a ma­gyar közművelődési intézmény­hálózathoz tartoznak a mú­zeumok is. Feladatuk elsősor- b&n, hogy különböző gyűjte­ményeket létesítsenek. Ai aszódi Petőfi Múzeumban már akkfor is volt fotógyűjtemény, amikor megbízást kapott a fotóarchívum elhelyezésére, nyilvántartására. Mihden bi­zonnyal olyan megfontolás­ból, hogy akik ott dolgoznak, ismerik a nyilvántartási elő­írásokat, módokat, ugyanak­kor hely is volt és van a mú­zeum raktárában a fénykép- anyag elhelyezésére. Azt hi­szem, sem a könyvtár, sem a művelődési központ jelen­leg nincsen berendezkedve fo­tóanyag tárolására.. Tehát a járási fotóarchívum elhelye- - zéséről nem kell sokat tömi a fejünket, hisz ez már léteák Aszódon, a meglevő anyag mellett elfér akát ötvenezer újabb felvétel is. Hogy ez a gyűjtemény nem Gödöllőn van, azt hiszem, ez nem olyan nagy baj. Hisz .ez a fotóarchí­vum járási rendeltetésű, és Aszód, valapiin't a Petőfi Mú­zeum is a gödöllői járásban van. Dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója Egy látogatás ürügyén ki őröli!, egyszerűség alkotója FARAGOTT OROMZATÁ­VAL, hófehér falával^ szőlővel befuttatott tornáeáva’l csalo­gatja a látogatót a galgamá­csai falumúzeum. Három év­vel ezelőtt nyitotta meg ka­puit, és azóta nemcsak a kör­nyező falvakból, hanem távo­labbi tájakról, sőt külföldről is sokan felkeresték. E nagy érdeklődés, a han­gulatosan berendezett, század- fordulón épített, szép paraszt­háznak, még inkább a szobák­ban kiállított festményeknek köszönhető. A sok-sok képnek és festett tányérnak alkotója Vankóné Dudás Juli, a Gal- gamácsán élő naiv festő. A ré­gi paraszti élet mindennapjai, a népszokások elevenednek meg ezeken a képeken. Alko­tójuk nem járt .festőiskolába, nem voltak rangos mesterei, akik mégtanították volna a képszerkesztés, a perspöktíva elemeire; nem tanulmányoz­hatta az emberi test formáit, felépítését. Erre sem módja, sem ideje nem volt, idős szü­lei erre pénzt nem fordíthat­tak. így aztán saját maga fe­je után készítette első képeit, és fest mind a mai napig. Lakásán kialakított kis mű­termének a falait csak úgy szórakozásból festett színes csempék épei díszítik. Itt ké­szülnek azok a festmények, amelyek sajátos látásmódjával és technikájával, szülőföldjé­nek emlékeihez, a Galga-vi- dékhez kötődve csak reá jel­lemző .egyéni ízűek, amelyek megkülönböztetik minden más alkotótól. Kompfozíciói emberközpon- túak. Vankóné Dudás Juli ké­pein láttunk ugyan ekét húzó barmot, szalma alatt perzselő- dő malacot, sárguló szántóföl­deket, virágzó gyümölcsfákat, szőlőtől roskadozó tőkéket. Mindezek azonban csak mel­lékletei a mondanivalójának. Ö minden képén az emberek­ről, az embereknek mesél. Me­sél a születésről, a lakodalom­ról, a halálról, az örömről, a bánatról, a hétköznapok mun­kájáról, a vasárnapok és ün­nepek, jeles napok derűjéről, víssávairól. Alakjait a már kihaló, ám fiatal korában még általánosan használt paraszti viseletbe öltözteti. Néprajzi hitelességgel teszi ezt, szak­képzett kutató sem tudja job­ban, hogy ki, mikor, milyen ruhába öltözött régen Galga- mácsán. Mindezeket a képekről leol­vashatjuk, mint ahogyan a már jórészt feledésbe menő szokásokat (szentiváni tűzug- rás, kiszézés, ma vagyonjárás, stb.), vagy a régi paraszti munka hétköznapjait, az ünne­pekhez kötődő eseményeket. Az emberekről szólnak Vankó­né Dudás Juli képei. A fest­ményeken megelevenedő sok­sok ember arcáról naiv. egy­szerűség és derű árad. AZ ÉLET ÖRÖME ez, ame­lyet a nehéz lét keserűsége, a háborúk borzalmai, az élet tragédiái sem törtek meg. Du­dás Juli ezt a sugárzó, biztató optimizmust festi képeire ter­mészetes egyszerűséggel, amely lényéből fakad. Hisz ő is egy­szerű parasztasszony, megfes­tett alakjainak testvére, egy azok közül a galgamácsaiak közül, akiknek ősei és leszár­mazottai már több mint ezer éve élnek a Galga mentén, da­colva tatárral, törökkel, né­mettel. Ezek a gondolatok abból az alkalomból jutottak eszembe, hogy a napokban Galgantácsán járt Pozsgai Imre művelődés­ügyi miniszter. Látogatásának egyetlen .célja .volt: személye­sen megismerni Vankóné Du­dás Julit és alkotásait. Előbb a falumúzeumot te­kintette meg, ahol népvise­letbe öltözött lányok énekszó­val köszöntötték. A kedves vendég tapasztalhatta, hogy a gondosan berendezett épület­ben milyen sok festményt állí­tottak ki, amelyek u kiváló al­kotó ^unkájáról teljes képet adtak. Elismeréssel nyilatko­zott arról a törekvésről is, hogy a múzeum közművelődé­si hasznosítására is sok gon­dot fordítanak. Megtekintette Vankóné Dudás Juli műtermét is. Pozsgai Imre nagy elisme­réssel szólt a látottakról. ÉLMÉNYEIRŐL, Galgamá- csán tett látogatásáról a falu­múzeum vendégkönyvébe a következő sorokat írta:’ Nagy­szerű élmény volt számomra személyesen megismerni egy csodálatos alkotót, akinek mű­veit egy egész ország, a világ tiszteli. Öröm látni a megbe­csülés jeleit, a megye és köz­ség összefogásából teremteti szép múzeumot. A. I. Kispályások A Elfedik forduló A hatódik fordulóval foly­tatódott a galgamácsai kispá­lyás labdarúgó-bajnokság. Eredmények: Kiskút SC I—Váckisújfalu község 3-2. Vezette: Kőháti L. A sötétedésbe nyúló mérkő­zésen "fontos két ponthoz ju­tott a galgamácsai csapat. Mindkét együttes tartaléko­sán állt ki. Gm. itiskút SC—KISZ Vác- egresi Tsz lakatosüzem 0-3. (Já/ték nélkül.) Tsz Medosz—Áll. Gazd. Me- dosz 2-1. Vezette: Hasznos Gy. Mindkét együttes harcos felfogásban k;üzdött a villany- fényes mérkőzésen. A mácsai csapatnak a dobogóra kerülés­hez nagyon fontps volt ennek a két pontnak a megszerzése A vácegresi KISZ szabadna­pos. volt. Sakk Járási rangadó Járásunknak a megyei IL osztályban szereplő két sakk­csapata a legközelebbi fordu­lóban egymás ellen játszik. A galgamácsaiak délelőtt fél tízkor fogadják a helyi műve­lődési ház ifjúsági klubjában az aszódiakat. — Országos áHatvásár lesz vasárnap, október -12-én Gö­döllőn. ISSN 0133—1957 (GMÖllfil Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom