Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

1980. OKTÓBER 10„ PÉNTEK %?(id O0 Hiánycikkek nyomában A szüretre számítani kellene A gazdaboltckba betérő kis­termelő joggal elvárja, hogy megkapjon minden olyan me­zőgazdasági kisgépet, eszközt, felszerelést, ami nélkülözhe­tetlen számára. Nap mint nap olvashatja, hallhatja, hogy szükség van munkájára, az állam támogatja tevékenysé­gét. A Pest megyeiek ráadá­sul még arról is értesültek — például lapunk augusztus 14-i számából —, hogy a tizenkét legnagyobb . gazdaboltban OTP-, illetve takarékszövet­kezeti kölcsönből, gyorsított eljárással vásárolhatnak me­zőgazdasági kisgépeket, esz­közöket, felszereléseket. Az­az vásárolhatnának, ha len­ne. Úgynevezett kiemelt gaz­dabalt a Tápiószele és Vidéke Áfész tápiószelei mezőgazda- sági ÁBC-áruháza. Novem­berben lesz egy éve, hogy megnyitották, azzal a céllal, hogy kielégítsék a kistermelők és a háztáji gazdaságok .min­den igényét. Egész a szak­könyvekig. Eleinte nem is volt külö­nösebb baj. Tavasszal és nyá­ron havi forgalmuk elérte az egymillió forintot. Ennek mint­egy harminc százaléka kert­művelő gépek eladásából szár­mazott. Motoros kapából, köz­ismertebb nevén kerti trak­torból, főleg az olasz import­ból, több mint negyvenet ad­tak el. Ugyancsak keresett cikk volt a japán motoros permetező. Ez utóbbi azon­ban már elfogyott, s az idén újabb szállítmányra nem szá­míthatnak. De nemcsak ez hiányzik. Hiába keresik a vevők a kézi kukoricamorzisolót és répa­szeletelőt. Moró László, az áru­ház vezetője azt is elmondta, hogy a szürethez még feb­ruárban megrendeltek 200 ezer forint értékű hordót és dézsát, de hiába. A hordók fertőtlenítéséhez szükséges kénlapot és borként ugyan­csak nem kapott a mezőgaz­dasági ÁBC-áruház. Nincs utánpótlás Hordók és dézsák nagyke­reskedelmi forgalmazásával a Skála-Coop és a Hermes Áfész is foglalkozik. Mind­két helyen érdeklődtünk. — Nálunk a hordó új cikk — mondta Lovas Sándor, a Hermes Áfész elnöke. — El­sősorban természetesen a sa­ját üzleteinket látjuk el. de azoknak a gazdaboltoknak az igényeit is teljesítettük, ame­lyektől még tavaly beérke­zett hozzánk a megrendelés. Tartalékunk, sajnos, nincs. Talán a Skála-Coop,.. Ott sincs. Havas Katalin osztályvezető-helyettes el­mondta, hogy sok megren­delés gyűlt össze, hogy mind­össze negyedét tudták kiszál­lítani. — Nem lehetne többet ké­szíttetni? — Sajnos, nem, mert kevés és évről évre kevesebb a ká­dármester. Jó hordót, viszont csak ők tudnak csinálni. — Miért nem szállítanak a boltokba kézi kukoricamor- zsolót és répaszeletelőt? — Mert" három .évvel ez­előtt az ipar beszüntette a gyártását. Most már csak elektromos meghajtású van. ami viszont drága. Ezeröt­száz — kétezer forintba ke­rül. jóllehet, amíg a készlet tart a régiből, olcsóbban ad­juk. Mint kiderült, a kézi kuko- ricamorzsolóról és répasze- leMóről méesem kell végleg lemondani. Polgár József, az Aqroker Pest—Nógrád—Komá­rom megyei Afezőgazdasági El­látó Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese megígér­te. ha számottevő — legalább néhánv ez.erre szóló — meg­rendelés fut be hozzájuk, ak­kor keresnek rá gyártót. Jön az Uniro Szarka Gyula, a Vídia Dél­magyarországi Vas- és Mű­szaki Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi főosztályveze­tője még jobb hírrel szol­gált. Raktárukban jelenleg is van körülbelül ezer darab kézi répaszeletelő. (Fogyasz­tói ára mindössze 7 forint 50 fillér.) Mivel Pest megye nem tartozik az ellátási körzetük­be, ide nem szállítanak. De bármelyik áfésznek, bolt­nak szívesen adnak el, csak érte kell menniük Szegedre. Szarka Gyula még. azt is el­mondta, hogy jövőre már kapható lesz a veszprémi Me­zőgép Vniro elnevezésű robot­gépe és a hozzá tartozó öt (morzsoló, répaszeletelő, ter­ménydaráló, szecskavágó és faipari megmunkáló) adap­ter. Ára az első' pillanatban borsosnak tűnik ugyan, 30 ezer forint lesz, de az alap­gépet és az adaptereket kü- lön-külön is árusítani fog­ják. Polgár József. iaz Agroker kereskedelmi igazgatóhelyet­tese azzal biztatott, hogy jö­vőre már nem lesz hiány motoros kapából. Több ma­gyar vállalat — pé'dául egy jugoszláviai céggel kooperál­va még a Rába is — elkez­di a gyártásukat, s várhatóan tavaszra telíteni tudják a pia­cot. Későn rendeltek De vajon miért nincs kén­lap és borkén? — érdeklőd­tünk Nádel Tamástól, a for­galmazásért felelős Műárt 2- es számú fiókjának vezetőjé­től. — Egyik oka, hogy a gaz- I 1 daboltok többsége későn ren­delt. Ám a fő gond mégsem ez Kénlap például volt bősé­gesen raktáron. A harmadik és a negyedik negyedévbe 15 —15 tonnát rendeltünk. De amire nem számítottunk, a harmadik negyedévi szállít mány szeptember közepére elfogyott. Azonnal megkeres­tük a gyártó Győr-Sopron me­gyei vállalatot, de, sajnos, még száz kiló készlettel sem rendelkeztek. Most úgy lát­szik, hogy október közepéig kapunk öt-tíz tonnát, s ezt a hónap végéig — annak ellené­re, hogy leltározunk — ki­szállítjuk az üzletekbe. Bor­kén azonban ebben a hó­napban már nem várható; a Budapesti Vegyiművek ugyan­is váratlan meghibásodások miatt körülbelül egy hónap­ra heszüntette a termelését. — Lehet most, egyáltalán kapni valahol kénport és kén­lapot? — Talán Budapesten. aTol- buhio körúti borászati szak- üzletben. Nem mulasztottuk el felke­resni az ajánlott címet: — Bánkénünk, sajnos, nincs, de kórlapunk van — közölte Illés József boltvezető. Csakhogy ezért a fővárosba kell utazni. Mindenesetre a cím: V. kerület, Tolbuhin kit. 12. --sfl Szente Pál Csirkegyár Mentádon Üj kelteíaüzemet épít a hernádi Március 15. Tsz. A csirkegyár 20 keltetővel decemberben készül el. A berendezé­seket a Jászberényi Hűtőgépgyár szállítja. Bozsán Péter felvétele Termelő, kontra feldolgozó Górcső alatt a paradicsom Vége felé közeledik a paradicsomszezon. A Nagykőrösi Kon­zervgyárban a szerződésben vállalt termésmennyiségnek már csak egyötöde vár feldolgozásra. A legnagyobb tételt kitevő és exportra kerülő léparadicsom körüli viták azonban nem es entiles ed tek el. Kinek van igaza a disputában? A termelőnek vagy a gyárnak? Érdemes lesz-e ezt az ágazatot fenntartani az ideihez hasonló nagyságú területen? Sok kérdés vár még megválaszolásra. írásunkban ezeknek a problémáknak a meg­oldásához igyekeztünk közelebb kerülni. I-Iol vannak már a paradicsomi állapotok, amelyek 1980-ig jellemeztek a hazai paradicsomtermcsztést. Azt az időszakot, amikor a konzervgyárakban a minősítők félig behunyt szem­mel is átvették az árut, mondván, mindegy milyen az, csak legyen. Jól fizetett a tengerentúlról származó zöldségféle: a termelők sem voltak restek modem gépeket vásárolni, s nem sajnálták a pénzt vegyszerekre, műtrágyákra. Megérte na­gyobb összegeket fektetni az ágazat fejlesztésébe. Ez történt a farmosi tsz-ben is, ahol az idén már 330 hek­táron pirult, érett a paradi­csom, hosy a termelési ciklus befejeztével a Nagykőrösi Kon­zervgyárban feldolgozást nyer­jen, sűrített paradicsomlévé alakuljon. Ellentétes mozgás A vérmes reményeket azon­ban — és nemcsak ebben a gazdaságban, hanem ország­szerte — lelohasztotta a ked­vezőtlen, napfényhiányos nyár. S hogy még keserűbb legyen a szájaíze a termelőnek, a szó­ban forgó növényt szinte gór­cső alá helyezték a gyárkapun belül az átvevők. Megszabták, lének még a szjdmasárga szí­nű áru sem alkalmas, a zöldről nem is beszélve. Leminősítet­ték a szeplős paradicsomot is. — A hirtelen, egyidőben érő. ezért nehezen feldolgozható zöldségáradat eredményez­hette, hogy a feldolgozó üze­mek a kákán is a csomót kezd­ték keresni és számunkra szo­katlanul magas igényeket tá­masztottak — véli Simányi Gyula, a közös gazdaság fő­könyvelője. Helyteleníti azt is, hogy a többszöri átrakodás, a tárolás elhúzódása megnövelte költségeiket. A lényeg azonban — és ezt beszélgetésünk során többször is hangsúlyozza — a minőségi követelmények és az árak hirtelen ellentétes mozgá­sában rejlik. — A léparadicsom kilogram­monkénti alapára — első osz­tályú termékről van szó — 1,9 forint volt az idén. Ezért a pénzért aligha éri meg vele cgialkozni. Kinek nyereséges? A fogyasztót, kül- és belföl­dit egyaránt, természetesen cseppet sem keseríti el a tény, hogy ízesebb, édesebb készít­mények kerülnék asztalára. Ez így van rendjén. De a feldol­gozó véleménye a dologról? idézzük dr. Konrád Zoltánnak, a Nagykőrösi Konzervgyár ter­meltetési főosztályvezetőjének megállapítását: — Azok a gazdaságok, ame­lyek szakmailag magas színvo­nalon művelik e zöldségnö­vény termesztését, nyereséges­nek mondhatták az ágazatot. Az abonyi Űj Világ Tsz-ben, ha csökken is valamelyest a jövedelem, annak előidézői várhatóan az őszi fagyok lesz­nek. Exportveszteség Igen ám, csakhogy a szerző­déskötésekkel korántsem zak­latják a konzervgyárat a ter­melőszövetkezetek olyan siet­séggel, mint azt az előző esz­tendőkben tették. A gyár tá­jékozódása szerint jövőre mint­egy 30 százalékos területcsök- k,enés következhet be. Igaz ugyan, hogy szó van a para­dicsomtermesztés bizonyos visszafogásáról, arról azonban annál kevésbé, hogy ezt az apasztást — ami a földek nagyságára vonatkozna — öt helyett egy év alatt kell elér­ni. A kérdés elemzésekor a termelő érdekeit már csak azért is érdemes kiemelten ke­zelni, mert minden további lépcsőfok fundamentumát ők adják és elkedvetlenedésük esetén a zöldségtermesztés eme ágáról áru hiányában csak fik­tív vitákat lehet folytatni. De előbb hallgassuk tovább a fel­dolgozó érveit. — Ha megmaradunk a tava­lyi alacsony átvételi követel­mények mellett, exportunk rá­fizetésessé válik. (Paradicsom­lé-termelésünknek több mint a felét tőkés piacokon, és egy je­lentékeny részét a szocialista .országokban., értékesítjük) — állítja dr. Konrád Zoltán fő­osztályvezető. Csökkentem a költséget! Vagyis? Elképzelhető, hogy eleve rossz vállalkozás a sűrí­tett paradicsomlé-kivitel? So­kak szerint igen. Főként azok vallják ezt a nézetet, akik az átlagosnál jobban szeretnek panaszkodni, különösen ilyen­kor, szerződéskötések idején. De, mint mindig, most is léte­zik objektív álláspont, ami ez­úttal Molnár Józsefnek, az abonyi Űj Világ Tsz ágazatve­zetőjének véleményében lelhe­tő fel. , — Mivel érdekeink külön­böznek, a feldolgozóétól, nyil­vánvaló, hogy sok mindenben vitatkozunk a gyárral. Érthe­tetlen számunkra például az, miért részesítik hátrányban az ipar Szakemberei a rostos pa­radicsomfajtákat, amikor pedig ezek a változatok adnának a légyártás szempontjából több és értékesebb nyersanyagot. Azt sem tartjuk helyesnek, hogy a konzervipar oly hirte­lenséggel hárította export­gondjait a termelőkre és sem maga nem készült fel időben az új helyzetre, sem a gazda­ságoknak nem adott lehetősé­get az átállásra. Talán nem túlzás kimondani, hogy az idei tűzoltómunka következmé­nyeit egyedül a legnagyobb kockázatot vállaló szféra — a termelőszövetkezetek, az álla­mi gazdaságok viselik. (A gyár illetékes vezetői szerint a* idén két alkalommal is fel­hívták az új .helyzetre a ter­melők figyelmét, A módszer azonban, úgy látszik, ered­ménytelennek bizonyult.) Szá­munkra a kiút most már csak egy irányban keresendő, jövő­re kisebb területen ugyan, de hektáronként magasabb hoza­mokat érjünk el, és hogy csök­kentsük a jelenlegi magas költ­ségeket. És hát természetesen eleget kell tenni a minőségi követelményeknek. Valkó Béla Évfordulók jegyében A tartalmasabb munkán a ifjú vorSskereszS&sek íspuei sár Ezekben a napokban már kész az elmúlt évad számve­tése, s a soron következőre ké­szítik terveiket a vörös ' és kék nyakkendős, valamint a középiskolás vöröskereszte- sek. Mind az eredményeik, mind feladataik figyelemre méltóak... Minden negyedik Pest megyében aligha pa­naszkodhatnak az iskolák, ha arról van szó, mennyire von­zódnak a gyerekek a közössé­gi élet kínálta lehetőségekhez. Erről árulkodik az adat is: itt minden negyedik általános is­kolai tanuló ifjú vöroskeresz- t;es, 23 ezer 262 tagot szám­lált tavaly a 228 kis egészség- őr és 236 ifjú vöröskercsztes csoport. A középiskolák és kollégiumok 54 alapszerveze­te, mintegy 3 ezer 600 fiatalt tömörít. Akárcsak .a korábbi években, idén is tovább gyara­podik táboruk, kivált a népe­sebb gyermekkorosztályból, az alsó tagozatosak közül szá­míthatnak utánpótlásra. S hogy mi mindent tettek az elmúlt tanévben? A 861 álta­lános iskolai tanfolyamon 19 ezren; a középiskolaiakon 2 ezer 200-an vettek részt a rendszeres ismeretszerzésben, s igen kiterjedt volt a tisz­tasági mozgalom. Ezt mutatja, hogy a 269 általános iskola közül 150, a 48 középiskola kö­zül 34 nyerte el a tiszta cí­met. Nagy sikere volt az élet­kori sajátosságokat figyelem­be vevő vetélkedőknek, verse­nyeknek, mozgalmaknak: 68 ezer 672 pajtás teljesítette az úttörő-, illetve a kisdobospró­ba egészségügyi követelmé­nyeit, 6 összesen 100 ezernél több résztvevője volt a 884 előadásnak, 770 filmműsor­nak, 2 ezer 781 beszélgetésnek — egészségügyi témákról szólt, s .a családi életre nevelést se­gítette mindegyik. Tízezrekben mérhető azok­nak a gyerekeknek a száma, akik részt vettek az Alkohol nyomában, a Közöttünk jár az ellenség, a Jó fog — jó egészség, a Segítsük egymást elnevezésű mozgalmakban, s több mint 5 ezer őrs küldött pályázató rejtvénymegfejtést a fogászati hónap hagyomá-' nyes vetélkedőjére. Az első­segélynyújtó versenyeken 4 e^er 546 általános és 981 kö- zéDiakolás. a csecsemőgondo­zási vetélkedőkön 2 ezer 901 fiatalabb, s 477 nagyobb gye­rek mérte össze elméleti és gyakorlati tudását. Mindenhol — mindenkiért Arról, hoav ősztől mi min­den várható az ifjú vöröske­resztesek mozgalmában, Kri- zsanyik Pálnét, a Vöröske­reszt Pest megyei Bizottsá­ga Ifjúsági Munkabizottságá­nak titkárát kérdeztük: . — A most kezdődő mozgal­mi esztendő több tekintetben is jubileumi. 1881-ben kere­ken száz esztendeje lesz an­nak, hogy hazánkban létre­hozzák a Vöröskeresztet. Az ifjúsági Vöröskereszt első cso­portjai pedig 60 esztendeje, 1921-ben alakultak meg Bu­dapesten, így kettős már az ünnep, s mert Magyarorszá­gon az úttörőélet és az ifjú­sági vöröskeresztes élet egy­séges, még egy évfordulót kö­szöntünk: a Magyar Úttörők Szövetsége 35 éve bontott zászlót. Megyei versenyek — Nézzük ezek után .a rész­leteket: e napokban alakul­nak újjá az iskolai szerveze­tek, s készítik programjai­kat a következő időszakra. Néhol már a tartalmi mun­kához is hozzáfogtak, meg­kezdődött például a versen­gés a tiszta osztály, tiszta is­kola címért, sok helyütt kike­rültek már helyükre az első vöröskeresztes faliújságok, megtartották az első egész­ségnevelő foglalkozásokat. — Az igaz évadkezdét azon­ban most jön. amikor ismét meghirdetik a pajtások és a középiskolások elsősegély­nyújtó. csecsemőgondozó és házi betegápolási tanfolya­mait. Az első kettőből meg­tartják idén is a megyei ver­senyeket: a középiskolai dön­tő április l7-én Cegléden, az általános iskolai, május 9-én Üllőn lesz. — A jubileumi évre való tekintettel rajzpályázatot is hirdet a Vöröskereszt a fia­taloknak, s a téma a szerve­zet ez évi jelszava: „A Vörös- kereszt mindenhol, minden­kiért”. December 20-ig tart­ják ,az iskolai pályázati érté­keléseket, s a legjobb rajzok­ból kiáliiításck is nyílnak, akárcsak ,a megyei döntő után, ahová minden járásból és vá­rosból a 10—10 legsikerültebb alkotást küldhetik el. Az ered­ményhirdetés április végén Szentendrén lesz, itt tartják a Vöröskereszt centenáriumi ünnepségét is.­— Az egészségügyi bábpá- lyázat hasonló rendszerben zajlik majd, s márciusban Vá­cott, a legavatottabb zsűri, az óvodások előtt mutatkozhat­nak be a legügyesebbnek bi­zonyult bábcsoportok. Még októberben — a leg­rátermettebb ifjú vöröskeresz­tes pajtások részvételiével — megalakulnak az úttörőgárda vöröskeresztes rajai, s ők az országos úttörőgárda szemlén tavasszal lépnek majd a nyil­vánosság elé, elsősegélynyúj­tási bemutatóval. Tettekkel is — A november már hagyo­mányosan fogászati, testápo­lási — s Pest megyében táp­lálkozási — hónap. A gazdag eseménysorozat sok-sok játé­kos egészségnevelő alkalmat kínál, s fűszerezik program­ját az előadások, bemutatók, a reftvénypályázat, a plakát- verseny, Januárban az isko­lai tanfolyamok zárulnak há­zi versenyekkel a május pe­dig a centenáriumi ünnepsé­geken kívül az ifjúsági Vörös­kereszt 60. évfordulójának eseményeivel, s az anyák na­pi ünnepségekkel várja a fia­talokat. Pest megyében 800 harmincéves, vagy annál ré­gebbi Vöröskereszt-tagságú ember él, s ezekben a napok­ban velük is találkoznak majd fiatal követőik. — A tanév utolsó időszaká­ban kerül sor az úttörő-év­forduló és a nemzetközi gyer­meknap eseményeire. Tet­tekkel nyakkendőnk becsü­letéért! — ez az úttörőév jel­szava, s az ifjú vöröskeresz- tesok ennek jegyében idén a szokásosnál is nagyobb részt vesznek ki, például az idő­sek társadalmi gondozásából, a környezetvédelemből, a ve­szélyeztetett és hátrányos hely­zetű gyerekek segítéséből, vagy a véradónapokra, szűrő- vizsgálatokra mozgósításból. Bázis az iskolákban — Végezetül néhány szót a középfokú iskolák vöröske­resztes alapszervezeteiről: ezek idén lépnek harmadik életévükbe, s most már a tar­talmasabb munkán a sor. Hogy erre megvan minden esély, azt jelzi: Pest megyében az or­szágosnál jóval nagyobb ezek­ben az iskolákban az ifjú vö­röskeresztesek aránya, így a tennivalóik között nemcsak a fogászati hónapi rendez­vénysorozaton való részvé­tel. a vetélkedők, s a tiszta­sági mozgalom szerepel, ha­nem például az is, hogy ifi­vezetőkként irányítsák fia­talabb társaik vörös keresztes életét, s a családi életre ne­velésből is felnőttebb módon — előadásokon, fórumokon, tanfolyamokon — részesedje­nek, egészségnevelő műsoro­kat állítsanak össze az isko­larádiónak. V. G. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom