Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-10 / 212. szám

1980. SZEPTEMBER 10., SZERDA Bulgária ünnepén Fogadás a követségen Bulgária felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából Boncsa Pencsev Mitev, a Bol­gár Népköztársaság magyar- országi nagykövete kedden fo­gadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cservenka Ferencné, az országgyűlés al- elnöke, Marjai József minisz­terelnök-helyettes, Berecz Já­nos, a Központi Bizottság kül­ügyi osztályának vezetője, He- tényi István pénzügyminisz­ter, Veress Péter külkereske­delmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai testület több ve­zetője, valamint társadalmi, gazdasági és kulturális éle­tünk számos képviselője. Október 1-ig tóiba ér Szállítják a vetőmagot Az országos eredmények fel­mérése és a feladatok összeg­zése után a Vetőmagtermelte­tő és Értékesítő Vállalat Pest vidéki területi központjában. Monoron tegnap tartották meg a szokásos szeptemberi tájé­koztatót a hozzájuk tartozó Pest és Nógrád megye őszi ve­tőmagellátásáról. • Mészáros György, a területi központ főmérnöke elmondot­ta, hogy a megyei termeléspo­litikai célkitűzésekkel össz­hangban évről évre újabb, jobb tulajdonságokkal rendel­kező őszi búzafajták jelennek meg! Gazdaságainkban az őszi vetésű búzafajták terme­lésére orientálódás dinamiku­sabban megy végbe, mint az ország más területein. Szó esett arról is, hogy a tenyészidő kitolódása miatt a feldolgozást a szokásosnál három héttel később lehetett megkezdeni, de ennek ellenére a szeptem­ber 20-ig megrendelt őszibú- zamagot október 1-ig vala­mennyi mezőgazdasági üzem­be ki tudják szállítani. A Gö­döllői Tangazdaságban például ennek érdekében a tisztító- berendezések csak vasárnap estétől hétfő reggelig állnak le. Munkatársunk kérdésére vá­laszolva Mészáros György el­mondotta, hogy a Belföldi El­látó Központtól a kiskertek és a háztáji gazdaságok részére is elegendő zöldség- és virág­magot kapnak. A két megyé­ben található 260 elárusító­helyre összesen 1 millió 800 ezer teli tasaljot szállítanak ki. Természetesen először az őszi vetésű fajták magvaival indulnak útnak a teherautók. Újdonságnak számít, hogy egyes növények — például a lucerna, bab, borsó — vető­magja Pest megyében is kap­ható lesz majd. Tavaszra a háztáji gazdasá­gok számára 40—50 vagonnyi burgonya vetőgumót tartalé­kolnak. V. J. Rossz utakra is Probapadon az új típus Buszgyártásunk helyzetéről az egyik bázison, a Csepel Autóban — A világon tavaly gyár­tott 180 ezer autóbusz közül 13 500 készült Magyarorszá­gon, s ennek a mennyiség­nek 90 százaléka határainkon túl talált vevőre. Mindez annyit jelent, hogy az egész világ buszexportjának csak­nem egyhatoda származik ha­zánkból, vagyis az autóbusz- gyártás nemzeti iparunkká vált! — állapították meg azon a közelmúltban megtartott kétnapos tanácskozáson, me­lyen a buszgyártás jelenlegi helyzetét és a fejlesztési el­képzeléseket 'Vitatták meg a szakértők. Az Esztergom bari lebonyolított eszmecserén a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium, az Ikarus, a Mogürtve- zíetői mellett természetesen ott voltak a hazai járműipar egyik fontos bázisát jelentő Csepel Autógyár képviselői is. Törőcsik László főkonstruk­tőrtől az iránt érdeklődtünk, hogy a megye legnagyobb ipa­ri üzemének fejlesztési fel­adatai közül melyek kerültek szóba Esztergomban — kü­lönös tekintettel arra, hogy az Ikarus-buszok túlnyomó többségéhez a Csepel Autó­ban készül a padlóváz? Alacsony építésűok — A jelenleg gyártott autó­buszok valamennyi típusa jó minőségű útra készült, vagy is alacsony a hasmagasságul-, kicsiny a mellső és hátsó terepszögük, hepehupás ta­lajon a kocsi eleje vagy há­tulja könnyen jelütödik, s egyáltalán, egész kivitelük nem kedveli a rossz utakat A tanácskozáson is részletezett kereskedelmi helyzet azonban olyan, hogy a jó utakkal ren­delkező országokban az el­adható darabszám növelésé­nek korlátái vannak, s így el­odázhatatlanná vált a piac szélesítése, ami elsősorban a fejlődő országokba való el­adások gyarapítását jelenti. Ezekben az országokban azonban az úthálózat tudatos fejlesztése elmaradt a motori­záció gyakran öntörvényű fej­lődésétől, tehát csak olyan tí­pussal lehet a siker reményé­ben piacbővítő vállalkozásba kezdeni, amely rossz utakon is megállja a helyét. — Van ilyen típusa a ma­gyar járműiparnak? — Van. Annak érdekében, hogy a választék bővíthető le­gyen, . a Csepel Autó évek óta foglalkozik olyan, autó­buszhoz is alkalmas alváz ki- fejlesztésével, amely a foko­zott igénybevételeknek is meg tud felelni. A különbség az alváz al­kalmazásában rejlik. A jelen­legi, önhordó típus kizárólag a karosszériával együtt képes mozogni, mivel maga a ka­rosszéria is teherhordó elem. (Ezért van arra szükség, hogy a Csepel Autógyárból kikerü­lő padlóvázakra az Ikarusba szállítás idejére merevítő szer­kezet kerüljön, különben ösz- szeroppannának.) A fokozott igénybevételnek viszont csak olyan busz tud ellenállni, melynek független, a teljes terhelést viselő alváza van, s a karosszériának mindössze annyi feladat jut, hogy kibír­ja at alváz által közvetített erőhatásokat. Vizsgázik az alváz — Hol< tartanak most a fejlesztéssel? — Már több mintadarab ké­szült el, kipróbáltuk azokat itthon, de Pakisztánban és Tanzánia útjain is. A leg­újabb, az Ikarusszal közösen készített busz most vizsgázik az Autóipari Kutató Intézet­ben, ahol egy próbapadra fel­szerelve négy hidraulikus henger lökdösi-rángatja kü- lön-külön a négy kereket, mintha csak egy gidres-göd- rös úton bukdácsolna a jár­mű. Az első megrendelések Ez az autóbuszaivá^ egyéb­ként akár önállóan, akár busz formájában is eladható, s exportképes — amit az is bi­zonyít, hogy az első öt da­rabra már meg is van a kül­földi megrendelés, melyet re­mélhetőleg több is követ majd. A magyar autóbuszipar szem­pontjából jelentős, hogy az Ikarus és a Mogürt is úgy íté­li meg, fontos, s egyben idő­szerű, hogy ezzel az új tí­pussal kijöjjünk a piacra. W. B. Milyen a kenyér? A kemencéktől az üzletekig A KÖJÁL ellenőre a kenyér szakboltokban higiéniás hiá­nyosságokat nem talált. A Cegléd és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat szinte minden üzletében felfe­dezett azonban valamilyen — közegészségügyi szempontból — kifogásolhatót. A 157. sz. ceglédi üzlet fala például szennyezett volt, a kézmosó nem működött. A 25. sz. boltban a csomagolatlan élelmiszert cseppfertőzés veszélyének tet­ték ki, a vágódeszkák pedig szennyezettek voltak, a bolti hulladékokat nyitott szemét- tárolóban az eladótérben tar­tották ... — olvashattuk egye­bek között abban a jelentés­ben, amelyet a Pest megyei Kereskedelmi Felügyelőség ké­szített a sütőipari termékek ér­tékesítési helyzetének vizsgá­latáról. Az egy hónapig tartó, s nem­régiben befejezett és értékelt ellenőrzést az Országos Keres­kedelmi Felügyelőség vizsgála­ti programja alapján tartották. (Ahogy még a fővárosban s más tíz megyében is.) A fel­ügyelőség munkatársai mellett a Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet, a Szabványügyi Hivatal, az Országos Mérésügyi Hivatal szakértői, a megyei KÖJÁL ellenőrei, az élelmi­szer és vegyvizsgáló intézetek, s a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályá­nak munkatársai, valamint a társadalmi ellenőrök kapcso­lódtak be a munkába. Azonos lisztből Az átfogó vizsgálat eredmé­nyeiről és következményeiről kérdeztük Falvai Sándort, a Pest megyei Kereskedelmi Fel­ügyelőség vezetőjét és Gidofal- vy Zoltánná kereskedelmi fel­ügyelőt — Az összkép szerencsére nem olyan, sötét, mint amilyet a ceglédi, boltokban felfedezett a KÖJÁL ellenőre, Célunk a hibák kiszűrése volt, érthető hát,, hogy ezekről jelentésünk­ben is több szó esik. Jóllehet a sütőipar háza táján nincs min­den rendben, azért megállapít­ható, hogy a néhány évvel ez­előtti állapotokhoz viszonyítva érzékelhető a fejlődés — mond­ta Falvai Sándor. Tulajdonképpen a következő kérdésekre keresték a választ: hogyan, milyen körülmények között készítik a kenyeret és a péksüteményeket? Milyen a minőségük? Mikor és hogyan szállítják.ki.az üzletekbe? Ho­gyan, hol. milyen feltételek be­tartásával, vagy megszegésével értékesítik? összesen 23 — sütőipari ter­méket előállító — üzemet és 84 kiskereskedelmi üzletet ke­restek fel. A tavalyi búzából készített liszt (a sütőipari üzemek nagyrészt még most is ezzel dolgoznak) minősége jó. Ha tehát rossz (ragacsos, lapos stb.) kenyeret kapunk, akkor az valahol a kenyérgyártól a bolt eladójáig, pultjáig tartó út Motel a csárda mellé Az 5-ös út mellett épül a régi dabasi csárda mellett a 24 szobás motel. A kivitelező a Dabas és Vidéke Áfész. Az átadási határidő november 7. Halmágyi Péter felvétele során vált azzá. Az ellenőrök is ezt az utat járták végig. Idézetek o jelentésből: ...a Dél-Pest megyei Sütőipari Vál­lalat vizsgált üzemeiben — a nagykátai kivételével — szép küllemű, jól kidolgozott, aro­más kenyeret termelnek. Az Észak-Pest megyei SV — két üzeme kivételével — sületlen, kiforrt, rossz minőségű kenye­ret gyárt. A Nyugat-Pest me­gyei SV üzemének termékei ki­válóak, nagy térfogatúak és esztétikailag is kifogástala­nok ... A közegészségügyi állapotok­ról vállalatonként más-más (jellemző?) képet nyertek. A Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalatnak csak az ócsai üze­me elhanyagolt, karbantartása nem megfelelő. Az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat ti­zenegy üzemegységét vizsgál­ták, s csupán a pécelit találták rendezettnek, tisztának. A kulcsemberek A túrái Magyar—Kubai Ba­rátság Tsz sütőüzeme rossz ál­lapotban van. Nincs rekeszmo­sója, s a könnyen bomló nyers­anyagokat hűtés nélkül tárol­ják. — Ezt a vizsgálat is bebizo­nyította, hogy a sütőipar kulcs­emberei az üzemvezetők — mondta Falvai Sándor. — Ahol következetesen megkövetelik a rendet, a tisztaságot, a techno­lógia betartását, mint például Érden, Dabason és Pilisvörös- várott, ott nincs különösebb baj. A kész kenyér minőségén ja­vítani nem, rontani viszont so­kat lehet: a szállítás és a bolti tárolás során egyaránt. A friss sütésű kenyér például egymás­ra rakva összelapul. A gödöl­lői üzem szolgáltatott erre (rossz) példát. Ráadásul a ládá­kat sem tisztították rendszere­den, s ezért az ájul levő kenyér piszkos lett. | Félnek a kötbértől Amenyiben a bolt nyitásáig a terméket le akarják adni — védekeztek a szállítók —, ak­kor kénytelenek az engedélye­zettnél többet egy-egy ládába összezsúfolni. A boltvezetők ráadásul átveszik a hibás árut, mondván, csak így tudják a vásárlói igényeket kielégíteni, és a szállítókkal kialakult jó kapcsolatukat megtartani. A kiskereskedelmi, vállala­tok és az áfészek sem élnek a szerződésekben biztosított köt- bérezési lehetőségekkel. Tavaly például csupán a Gödöllő és Vidéke Afész, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat kötbérezett egy, illetve két alkalommal. ... A három sütőipari válla­lat termékeinek minősége, vá­lasztéka eltérő. A kiskereske­delmi vállalatok véleménye szerint az Észak-Pest megyei SV termékei mindkét szem­pontból bírálhatók... — fogal­mazták meg a jelentésben. De az sem örvendetes, hogy a bol­tok vezetői a kenyérre és a pék­süteményekre vonatkozó szab­ványt nem, vagy alig ismerik, s így aztán nem is**igen tud­ják eldönteni, hogy a kiszállí­tott árut egyáltalán szabad-e kiadni: A kereskedelempolitikai irányelvek szerint' minden élel­miszerboltban nyitástól zárásig kell kenyérnek és péksüte­ménynek lennie. Az átfogó el­lenőrzéskor természetesen en­nek is utánanéztek. A vizsgált nyolcvannégy üzletből nyitás­kor tízben nem volt kenyér és péksütemény, záráskor ötben a kenyér, tizenötben a péksüte­mény hiányzott t Felelősségre vonások Nem rossz a Pest megyei ke­nyér. Sőt kifejezetten jó, ha például néhány fővárosi üzlet­ben kaphatóhoz viszonyítjuk. Az egy hónapig tartó átfogó el­lenőrzés részvevői azonban szigorúak és precízek voltak. Nem csoda hát, hogy viszony­lag sok hibát felfedtek. — Mi történt az ellenőrzés­sorozat befejezése után? — Ügynevezett értékelő ér­tekezletet tartottunk, amelyen az érintett vállalatok igazgatói, a kiskereskedelem ellenőrzés­sel foglalkozó munkatársai, a .vizsgálatban részt vevők és a megyéi mezőgazdasági osztájy képviselői veitek részt. A vizs­gálat közben vagy azt követően együttvéve félszáz személy fe­lelősségre vonására került sor. Ez alatt többek között fegyelmi büntetést, pénzbírságot, pré­miummegvonást kell érteni. A sütőipari vállalatoknál a hiá­nyosságok megszüntetésére in­tézkedési tervet kellett készí­teniük. Teljesítését a megyei tanács mezőgazdasági osztálya ellenőrzi. Szentc Pál Szövetkezeti kooperáció Raktári állvány, csomagoló gépsor Az inárcsi Március 21. Tsz ipari melléküzemága a Kispesti Vas-Fém Szövet­kezettel alakított ki gyümöl­csöző együttműködést egy magyar találmány, Szilvitzky György gépészmérnök raktá­ri állványszerkezeteinek gyártására. Amint Gyányi Lászlótól, az ipari szövetke­zet műszaki vezetőhelyettesé­től hallottuk, a tavalyi tava­szi BNV-n vásári dijat nyert szabadalom iránt olyan nagy a hazai és külföldi kereslet, hogy egyedül már képtelenek az igények kielégítésére. Meg­keresték az inárcsi tsz-t, ahol "megfelelő műszaki fel­tételeket és jól képzett dolgo­zókat találtak. Az inárcsiak- nak is szükségük volt az együttműködésre, hiszen éppen gazdaságos termé­ket kerestek fölös kapa­citásuk kihasználására. Dán Tamás lakatos üzem­vezető elmondta, hogy a tsz- ben sok az idénymunka. Az embereket télen is foglalkoz­tatni kell ahhoz, hogy a mező. gazdasági csúcsidőszakok ide­jén el tudják végezni a rájuk háruló feladatokat. Éppen ezért általában úgy kötik meg a kooperációs szerződé­seiket. hogy negyedéves ha­táridőket jelölnek meg, elő­szállítási joggal. A kispes­tiekkel is így történt. A mint­egy 100 embert foglalkoztató lakatosüzemben az idén 50 millió forint értékű raktári állványt és berendezést tud­nak gyártani a most kötött szerződés alapján. Jövőre 80 —100 millió forint értéket vállalnak. Jövőre 200-ra sze­reti, ék bővíteni a bedolgozói létszámot, hogy minél több ember­nek teremtsenek helyben munkalehetőséget. Nemcsak raktári berende­zéseket készítenek. Bevált és keresett termékük az expan­dált kerítésrács és kapu, me­lyet több nagykeieskedelmi vállalaton és a MÉH telepein keresztül forgaTmaznak. Hét­féle konténertípust gyárta­nak, mely szintén kelendő cikk. Legutóbb a Papíripari Vállalat kért tőlük mintada­rabot, melyet 1 nap alatt el- ‘készítettek a vevő igényei szerint. Vaskályháikból a Tech- noimpex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül gz NSZK-ba is exportálnak. A Nagykőrösi Gépjavító és Fémipari Szövetkezetben szintén érdekes kooperációról számolt be Barta István el­nök. Korábban három cég. a nagykőrösi szövetkezet, az egri Fémipari és Elektrome­chanikai ISz és a kecskemé­ti Mezőgép külön-külön ké­szített csomagoló, anyagmoz­gató gépeket. Most egy kon­zervipari termékeket zsugor­fóliába csomagoló gépsor közös gyártására szövetkez­tek. A berendezés nemcsak konzervcsomagolásra, hanem bármilyen más egységrako­mány képzésére is alkalmas. T. Á. L. helye a cserkeszőlői üdülő is, amelynek bővítésére az idén I 100 ezer forintot fordítottak. I A hatodik ötéves tervidő- ! szakra csak beruházási prog- i ram készül, mert a vállalat az ' igényekhez, a kereslethez kíván rugalmasan alkalmaz­kodni: S ehhez igazodik a mindenkori beruházás. Példa eíre a százhalombattai moso­da felépítési terve is, ame­lyet a kereslet csökkenése rpiatt ebben az időszakban félre tettek. Sz. M. Nem kell annyit mozdulni a kéznek, könnyebben dolgoz- nak ezentúl a gépek segítsé­gével a Pest' megyei Szolgál- | tató és Csomagoló Vállalat I exportcsomagolói. A vállalat i két legfontosabb profilja a textiltisztítás és az export­csomagolás. Az idei beruhá­zások azt a.legfőbb elvet kí­vánják elősegíteni, hogy a csomagolás további gépesíté­sével kevesebb élő munkára legyen szükség, s tovább növekedjen a terme­lés. Mint a vállalat műszaki osztályvezetője, Hajzuk József elmondta, beruházásaikat az idén is- a lehetőségekhez iga­zították. Ebben az évben a gépesítésre szánt több mint kétmillióból már a fóti és a szadai exportcsomagoló ka­pott új berendezést. Mindkét telepen görgősorokat, elektro­mos bálavarrókat, pántológé- psket, bálapréseket, sabion- kivágókat és elektromos tar­goncákat vásároltak. A harmadik exportcsoma­goló telepen: Pilisvörösváron még nem fejeződött be a munka, mivel a telepen csu­pán csak belső üzemi átala­kítással tudják a gépeket be­állítani. 'Azonban ezt a beru­házást is befejezik év végére. A fóti telep rekonstrukciója más munkálatokat is szüksé­gessé tett, jelenleg még tart a telep útjainak a betonozása, mert például 'a targoncákat csak megfelelő úton lehet használni. A gépi felszerelések mun­kába állítása mellett még 380 ezer forintért gépkocsikat vá­sároltak, amelyek a gyorsabb szállítást szol­gálják. A vállalati dolgozók pihenő­Igényhez, kereslethez Igazodva Munkáskezet kímélő gépek

Next

/
Oldalképek
Tartalom