Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 210. P35ÄM 1980. SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP Zsúfolt gyermekintézmények Foton Kedvezmények a pedagógusoknál Alvóváros, így is nevezhet­nénk némi túlzással — hiszen hivatalosan még csupán nagy­község — Fótot. A főváros kö­zelsége azt jelenti; a hataimas ipari centrum érezteti elszí­vó hatását, s bizonyos mérték­ben felmenti a helyieket attól a nehéz feladattól, hogy a te­lepülésen minél több munka- lehetőséget teremtsenek. Ez a mentesség persze, csak kicsiny lélegzetvételhez juttatja az il­letékeseket, mert nem lehet célként felállítani, hogy min­den fóti — legalábbis több­ségük — Budapesten dolgoz­zon. Éppen ezért az utóbbi esztendőkben is szaporodott azokanak a gazdasági egysé­geknek a száma, amelyek oda­települtek. Hogy csak néhányat említsünk: korszerű telepet épített a nagyközségben a Papírfeldolgozó Ipari Szövet­kezet, új stúdiót a MAFILM, raktározási gondjait új léte­sítménnyel enyhítette a PlERT. S szólhatunk még a helyi ter­melőszövetkezetről, amely egy­re inkább a járás jelentősebb gazdaságai közé emelkedik. Eljáró gyermekek Mindent egybevetve, még így is alig éri el a háromezret a településen dolgozók száma. Ez a helyzet aztán a legégetőbb gondok közé sorolja a gyer­mekintézmények helyzetének kérdését. A nagyközségben jelenleg egy bölcsőde, négy óvoda és három iskola működik. A gyermekvárost nem tekintve, tehát csupán az óvodás és a tanköteles korú gyermekeket számba véve megállapítható, hogy mintegy 2 ezer 300 gyermek tartozik ebbe a ka­tegóriába, s összesen 200-ra tehető a munkahelyi óvodák­ba és a nem helyi iskolákba járók száma. Ez a helyzet nagy terheket ró, elsősorban természetesen a helyi tanácsra és a pedagó­gusokra. Nem is annyira a zsúfoltság, mint inkább a sze­mélyi és a tárgyi feltételek hiányosságai okoznak gondo­kat. Jellemző, hogy az idén az új óvoda hat foglalkoztató cso­portjára sem kapták meg a teljes szakmai létszámot, csu­pán a technikai személyzetet. Még szerencsésnek mondható viszont, hogy mindegyik in­tézmény élén függetlenített vezető áll, s az óvónők több­sége vagv elvégezte, vagy most végzi a főiskolát. Jobb a helyzet az iskolák­ban, ahol elegendő pedagógust foglalkoztatnak, s ez egyben biztosítja az oktató-nevelő munka magas színvonalát. S nem mellékes az sem. hogy a fóti iskolákban általában iobb a helyzet szakos ellátottság tekintetében is. Olcsó telkek A gyermekgondozási segé­lyen levő pedagógusok helvet- tesítésére a járás egyre több községében a nyugdíjas taná­rokat alkalmazzák. Ez még Fóton nagy gondot jelent, de bizonyára az illetékesek ott is mielőbb megtalálják a meg­oldást. Lehet számítani a már megérdemelt pihenésüket töl­tő munkatársakra csakúgy, mint a fiatalokra, hiszen a statisztika szerint igen sok pá­lyakezdő választotta első mun­kahelyéül valamelyik nagy­községi iskolát. Meglátszik tehát az ered­ménye azoknak az erőfeszí­téseknek, melyekkel a peda­gógusok letelepedését igyekez­nek segíteni Foton. Sokuknak juttattak bér-, illetve szolgá­lati lakást. De ezzel minden hely foglalt, a fiatalabbak csupán szerencsés esetben, el­költözéskor kaphatnak ilyen otthont. Pedig lenne sok je­lentkező az üres állásokra — vonzó Budapest közelsége is —, ám amint kiderül, hogy nincs lakás, alábbszáll a lelkesedés. A tanács áthidaló megoldásként szolgálati szál­lások biztosításával, kedvez­ményes telekjuttatással és le­telepedési segéllyel próbál se­gíteni. A lakásmegoldás és a végleges letelepedés ilyetén el­odázására azért akad jelent­kező: jelenleg az öt szolgálati helyiségben tizennyolc fiatal pedagógust szállásolnak el, s ezért mindössze havi száz fo­rint térítési díjat kérnek. Ti­zenhatan fogadták el a fel­ajánlott telket, amelyek ugyancsak olcsón, négyszög­ölenként csak ötven forintért keltek el. Segítő fótiak Az elmúlt esztendőkben so­kat javultak a tárgyi feltéte­lek is. Az óvodáknál például az jelentett előbbre lépést, hogy a közelmúltban átadtak egy újabb intézményt, amely — a többitől eltérően — ele­ve erre a célra is épült. Nagy összegeket költöttek ezenkí­vül különböző játékok és esz­közök vásárlására is. Az ok­tató-nevelő munka színvona­lának növelését viszont még így is akadályozza, hogy a rendtartásban előírt, gyer­mekenkénti két négyzetmé­ternyi alapterületet nem tud­ják biztosítani, vagyis nagy a zsúfoltság. Nehézséget okoz az is, hogy a rendelkezésre ál­ló eszközök csupán 25—30 ki­csivel való foglalkozáshoz ele­gendőek. Az iskolákban szintén nagy változásokat hoztak az elmúlt esztendők. A gyermekek szá­mának gyors növekedése in­dokolttá tette az intézmények korszerűsítését, illetve bőví­tését. Az elmúlt ötéves terv­ben az eredeti elképzeléseket túlteljesítve például a 3. szá­mú iskolát öt, a 2. számút pe­dig nyolc tanteremmel meg- toldották. Súlyosnak mond­ható azonban az 1. számú in­tézmény helyzete, amely épü­letének egyes részei már túl­haladták a matuzsálemi 280 esztendős kort. Az ebből adódó állapotok meghatározzák a lehetőségeket: a kis alapterü- let ugyanúgy hátrányt jelent, mint a sötétség és a ned­vesség. Elszámolásunk nem lenne teljes, ha nem említenénk meg, hogy a nagyközségben a ta­nács terheit ezernyi önkéntes kéz igyekszik enyhíteni. A tár­sadalmi munkások részt vál­laltak és bizonyára a jövőben is ezt teszik a fejlesztések, bő­vítések kivitelezéséből. A he­lyi és a fővárosi gazdasági egységek a dolgozóik gyer­mekeinek óvodai vagy napkö­zis elhelyezéséhez anyagi tá­mogatást nyújtanak. Fokoza­tosan bekapcsolódnak a szo­cialista brigádok is a közös fenntartásból adódó feladatok megvalósításába. S befejezésül egy adat: az elmúlt öt eszten­dőben az önkéntesek csaknem 20 millió forintnyi társadalmi munkát végeztek. Furucz Zoltán 7adományos ismeretterjesztés Színvonalas nyelviskolák A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulatot a XIX. szá­zad első felében, 1841-ben ala­pították meg, jövőre lesz 140 éves. Sokrétű, gazdag tevé­kenysége mindig követte a kor követelményét, segített kine­velni a „művelt emberfők so­kaságát”. A társulat megala­kulása óta eltelt csaknem másfél száz esztendő tudomá­nyos eredményeit, felfedezé­seit közérthető formában jut­tatta el a tömegekhez, és ez­zel hozzájárult a magyar nem­zeti kultúra szellemi kincsei­nek gyarapításához. Országos hálózat Megyei szervezete behálózza az egész országot. Nincs olyan megyeszékhely, vagy nagyköz­ség, ahol ne volna TIT-szerve- zet, ahol az iskolákban, könyv­tárakban ne szerveznének rendszeresen előadásokat, vál­tozatos témájú népművelő összejöveteleket. A TIT akti­vistái Pest megyében is részt vesznek a politikai, társadalmi és gazdasági ismeretek ter­jesztésében éppúgy, mint a természettudományos előadá­sok szervezésében. Hazánk 19 megyéjében az elmúlt évben összesen 113 ezer 499 előadást tartottak, 13 féle- társadalomtudományi és 9 ter­mészettudományi ismeretkör­ben. Az előbbiek közül — a Új gépek a gyárban Hasznos, fontos tanulmány A váci Mihalík László a közelmúltban elkészült dok­tori értekezését Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink szer­vezeti kereteinek változása címmel írta. Dolgozott Vác környéki közös gazdaságban is és jól felhasználta ottani ta- pasztalaitait a 93 oldalas mun­kánál. Dr. Máriás Antal, a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára és dr. Módos Gyula egyetemi adjunktus bí­rálata szerint Mihalik Lász­ló érdekes, de nagyon nehéz témát választott. Munkájában jó néhány figyelemre méltó megállapítás fedezhető fel. Jól látja munkaterületén a kon­centráció jelentőségét és meg­mutatja a gazdasági integrá­ció útját, feltételeit. Fél éve állították üzembe az NSZK-gyártmányú háromszisz- témás interlock automata körkötőgépet a Váci Kötöttárugyár­ban. A tervek szerint a jövő év első felében még két új gépet állítanak üzembe. A képen: Petrik Józsefné ellenőrzi a gép működését. Barcza Zsolt felvétele látogatottság szempontjából — kiemelkedik a filozófiai, iro­dalmi, jogi, közgazdasági és művészeti előadássorozat, a természettudományok közül a legtöbben az egészségügyi, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi, valamint a műszáki té­májú előadásokat hallgatták meg. Mai gazdasági helyzetünk követelményeihez alkalmaz­kodva részt vállalt a TIT a munkások képzésében, a szak­maváltást segítő át- és to­vábbképzésben. A falvakban, községekben állandó népsze­rűségnek örvendenek a háztá­ji gazdálkodás ismereteit tár­gyaló előadások. Kertészeti, növényvédelmi és állategész­ségügyi ismereteiket haszno­san bővítették a tsz-ekben dolgozók és az egyénileg gaz­dálkodók egyaránt. A mező- gazdasági és műszaki ismeret­körhöz tartozó órák száma há­rom év alatt csaknem 24 szá­zalékkal növekedett. Minden korosztálynak A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulatnak valamivel több mint 23 ezer tagjából 20 ezer 500 a megyékben tevé­kenykedik. Munkájuk kiterjed az anyanyelvi ismeretterjesz­tésre is, e téren közismerten népszerűek a nyelvi vetélke­dők, továbbá esztétikai, művé­szeti és néprajzi kultúránk terjesztését, ápolását szolgáló rendezvények. A társulat megkülönbözte­tett figyelmet fordít a 14 éven aluli gyermek- és az ennél idősebb tanulóifjúság körében végzett ismeretterjesztésre. Az általános iskolákban nemrég bevezetett új matematikai ok­tatás országszerte hirtelen megnövelte az érdeklődést e tudomány iránt. A gyermekek között szerve­zett matematikai körök száma háromszázzal emelkedett. Ki­alakultak, már a megyék több­ségében a gyermek-ismeret­terjesztő klubok is. Az elmúlt években rendkí­vül megnőtt a megyékben az érdeklődés az idegen nyelvek iránt. A 17 oktatott nyelv kö­zül a német, angol és az orosz nyelvtanfolyamokra jelentkez­tek a legtöbben. A TIT érde­me, hogy a tanfolyami nyelv- oktatás a társulat több megyei szervezeténél igazi nyelvisko­lává fejlődött, amelyeken el­fogadható színvonalon elsajá­títhatják a világnyelveket. A 70-es évek elejétől a hallgatóság egyre fiatalodott, egyre több egyetemi hallgató és középiskolás iratkozott be nyelvtanfolyamokra, öt év óta az általános iskolai gyerme­kek részvételi aránya is foko­zatosan emelkedik a nyelv- tanfolyamokon. Kezdetben a kisiskolások a felnőttekkel együtt tanultak. Üdülés és pihenés Ma már.az a helyzet, hogy az óvodás korban kezdik meg a nyelvoktatást, mert fejlődési és tanuláslélektani szempont­ból az óvoda erre kiválóan al­kalmas. Természetes, hogy e korosztály számára újfajta» játékos fdrmákat kellett ki­alakítani. Néhány megyében máris eredményesen folytat­ják ezt a módszert. Az ifjúsági nyelvoktatást szolgálják a nyári nyelvi tá­borok. De rendkívül népsze­rűek a TIT nyári egyetemei is, amelyéket főként a megye­székhelyeken működő egyete­mek, főiskolák szerveznek a TIT-tel közösen. Tavaly ezek­re a rendezvényekre a világ 36 országából érkeztek hallga­tók. Tartalmas programok ke­retében ismertetik meg kül­földi vendégeinkkel hazánk gazdasági, társadalmi, tudo­mányos életét, régészeti, törté­nelmi, művészeti emlékeit, a magyar népszokásokat, nép­művészetet. Emellett üdülésre, pihenésre — és szórakozásra is jó alkalom nyílik. A TIT munkája társadalmi igényt elégít ki. Igaz, a TIT-en kívül más társadalmi szerve­zet és mozgalom is foglalkozik ismeretterjesztéssel, de a leg­nagyobb választékot, a témák gazdagságát ez a társulat nyújtja az érdeklődők egyre bővülő táborának. B. I. Labdarúgás Teljes bajnoki forduló Vasárnap teljes fordulóra kerül sor a járási első és második osztályban egyaránt. Az ifjúsági mérkőzések 14 órakor, a felnőttek összecsa­pásai pedig 15.30-kor kezdőd­nek. Zehegény vonzása Szépség, életmű, hagyományok Zehegény vonzó szépségé­ről sokan és sokat írtak már. Óvakodni kell tehát az ismét­lésektől, s utánérzésekkel is gyanúsíthatja önmagát az ember. Pedig szívesen írná le szüntelen csodálkozásait, amint a vonat ablakából először pil­lantja meg a különös fényben csillogó víztükröt, a Duna fö­lött magasodó hegykoszorút, a takaros parti házakat, s vá­gyakozó kíváncsisággal kandi­kált be a folyó felé terjesz­kedő teraszudvarokra. A tá­jat, a falu szépségét Szőnyi István, az immár két évtize­de elhunyt festőművész fe­dezte fel számunkra. Felfedezés Egykori háza, a mai mú­zeum a róla elnevezett utcán áll, s az idenyúló kertek alján kis patak arasznyi vízesése csobogja a csend és a nyuga­lom dicséretét, poétikus han­gulatot árasztva. A környék valóban művész embernek va­ló, alkotó gondolkodásra, el­mélyülésre alkalmas hely, s így alig lehet véletlen, hogy a mester, vagy ahogy itt em­legetik, a tanár úr, ezt válasz­totta életterének. Felfedezése nemcsak földrajzi, esztétikai, hanem sokkal több. Aki figye­lemmel tanulmányozza ké­peit, azt is meglátja, hogy csak az tudhatott az itt élő emberek mindennapjairól ilyen hiteles és művészi alkotásokat létrehozni a zebegényiekről úgy, hogy abban a nagyobb régió, a Dunakanyar valóságá­nak jegyei is felismerhetők, aki nem előkelő idegenként volt jelen a vidéken. Kocsis Kálmánná, az egykori családi fészek, s ma emlék­ház munkatársa évtizedeket töltött Szőnyi István mellett, s úgy emlékszik vissza rá, mint aki közvetlen kapcsolat­ban állt az itt élőkkel, s kí­váncsi volt életük minden mozzanatára. Szerették, is­merték a környéken, s tisztel­ték tudása és embersége miatt. Művészek, pályatársak emlé­keznek a humanistára, aki mindig segíteni akart, s aki­nek házában menedékre talál­tak a rászorulók, akiknek a fasizmus elől kellett elbujdos­niuk. Képek Jó dolog időnként vissza­visszatérni látogatóba a már ismerős hajlékba, vidékünk egyik szellemi központjába, ahol nemcsak megőrizték a magyar festészet nagy egyé­niségének emlékét, hanem to­vább is fejlesztették az álta­la teremtett hagyományokat. Tudjuk, hogy nyaranta sokan kapnak itt muníciót további alkotó munkájukhoz, s a mű­vészettel kerülhetnek értő kö­zelségbe azok is, akik nem al­kotni, hanem a kor divatos szavával élve befogadni akar­ják az alkotásokat, s a ház ma már nemcsak a képzőmű­vészeti műfajok fóruma, ha­nem teret kap itt a zene, a költészet és a próza is. A fő élményt mégis a látvány, a vizuális kultúra jelenti. Azt a környezet kultúrája is, az udvar, a kert, a zöld fenyők, a tornácra futó lugas leve­lei, a könyvtárszoba hangulata, a zsiráf nyakú zongora, a táj, amelyre a szobák ablaka nyílik. A napokban emléktáblát lep­leztek le a Szőnyi-ház falán, ahol ott voltak a járás vezetői, s az évforduló alkalmával tu­dósítottak a lapok, néhány kockát a tv-híradóban is lát­hattunk. Erre az alkalomra adták át, s egy ideig látha­tók lesznek itt azok a képek is, amik magángyűftők birto­kába kerültek. A Beke T or- né portréjához készült tanulr mány, s maga a kész mű Be­ke Tibor gyűjteményéből ke­rült elő az Intérieur és a Du­nakanyar című képekkel együtt. A Budafokon, a Szőnyi völgye és a Malomudvar című alko­tásokat annak, idején Triznya István vásárolta meg. Az életmű Néztem az ünneplők sorait. Mintha kevesen lettünk volna ezen a szombat délelőttön, s ösztönösen a szervezés, a pro­paganda fogyatékosságaira gondoltam. De hát mi értelme ennek? Nem az alkalomszerű tisztelgés a fontos, hanem az életmű tisztelete, amely mind mélyebb lesz bennünk, szép. őszi zebegényi látogatásaink alkalmával. Kovács T. István I. osztály: Letkés—Váchar­tyán (vezeti: ,Nagy S., Nagy N.), Vácduka—Szob (Vidra, Pusztai), Sződliget—Dunake­szi SE (XIII. kerületi játékve­zető), Verőcemaros I—.Galga- völgye (Petrovics, Tóth J.), Szokolya—Nagymaros (Kunya, Illés), Esze Tamás SE—Má- rianosztra (szombaton 17 óra­kor, vezeti: Styevkó, Nagy S.), Ipolydamásd—Kóspaliag (Fe­renc K., Srell.). II. osztály: Verőcemaros II— Galgavölgye II (Túrosán, Ur­ban), Örbottyán—Perőcsény (XIII. kér.), Vámosmikola— Kösd (Ferenc M., Nagy L.), Veresegyház II—Fót II (Pin­tér, Huszár), Rád—Szód (Ga- lántai), Vácrátót—Püspökszi­lágy (XIII. kér.). Orvosi ügyelet Szeptember 8-tól, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet a városban: hétfőn dr. Áfra Tamás, ked­den dr. Gulyás Zoltán, szer­dán dr. Kiss Péter, csütörtökön dr. Kovács Pál, pénteken dr. Csömör Pál, szombaton és va­sárnap dr. Hajmer Viktória. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.) a 11—525-ös telefonon lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.). Szeptember 8-tól 10- ig felújításban mutatják be a néhány évvel ezelőtt nagy si­kerrel játszott Folytassa, cow­boy! című színes, szinkro­nizált angol filmet. Rendezte: Gerald Thomas. Főszereplők: Sidney James, Kenneth Wil­liams, Joan Sims és Jim Dale. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. ISSN u 1.13—2:59 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom