Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

MQfyORI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA _________________________.________________SL?' XXII . ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP Nehéz nyár után Roskadozó fák az almáskertbeo Őszi felkészülés a Monori Állami Gazdaságban Nehéz nyarat hagyott maga mögött a Monori Állami Gaz­daság is. A szeszélyes időjárás néhányszor alaposan megtré­fálta az aratókat, ennek elle­nére még idejében, jó minő­ségben biztonságos helyre ke­rült a gabonatermés. Nem sok idő maradt azon­ban a pihenésre, az ara­tás után sem, hiszen a gép­műhelyekben azonnal meg­kezdték a kombájnok, traktorok, s az egyéb mun­kagépek nagyjavítását, hogy az őszi betakarításra és vetésre már felújítva várják a bevetést. Amint Hadanich Péter nö­vénytermesztési főmérnöktől megtudtuk, 200 hektáron ter­mesztenek burgonyát a Mono­ri Állami Gazdaságban, ebből 24 hektáron az úgynevezett nyári fajtát már felszedték. A burgonyabetakarító gépek szeptember 15-én indulnak meg ismét. A várhatóan gaz- j dag termés nagy részét a Pest I megyei ZÖLDÉRT-en keresz­tül értékesítik, jut azonban be­lőle a Nagyvásártelepre is, amely a főváros egy részének ellátását szolgálja majd. Augusztus 25-én a dán- szentmiklósi almáskertek­ben megkezdődött a gol­den fajta szedése. A 144 hektáros területen bor­sodi, nógrádi vendégmunká­sok dolgoznak, hétfőtől már biharkeresztesi középiskolások is bekapcsolódnak az almasze­désbe. Eddig 420 tonnát szed­tek le a fákról, amelynek zö­mét a Szovjetunióba expor­tálják. Csaknem félezer hektáron földbe került már a repce, az ősziek és tavasziak alá folya­matos a szerves trágya kihor­dása. Nagy erőpróba lesz a 2 ezer 155 hektárnyi kukorica beta­karítása, amelynek kezdését október 1. és 6-a között terve­zik. Az időjárás kedvezett a Két nap kulturális programja Gyomron, 19 órakor; klubest. nyitó Mendén, 14-től; a gyermek tánccsoport és -klub; 18-tólaz ifjúsági klub foglalkozása, holnap 19-től: a népi együt­tes próbája. Monoron, 14-től 19-ig: kék­festőkiállítás Bódy Irén Mun­kácsy- és •'SZOT-díjas textil­tervező, a ceglédi Kossuth Múzeum és a monori kékfestő- műhely munkáiból (a Vigadó feletti kiállítóteremben). A moziban, 16-tól: Meséről, me­sére, 18-tól és 20-tól: Fan- tozzi. Hétfőn, 14-től: kékfes­tőkiállítás, 17-től: a kertbarát­kor és a felnőtt bélyeggyűj­tő szakkör foglalkozása, 18- tól: kismotorvezetői tanfo­lyam. A moziban, 16-tól: A fekete varázsló ajándéka, 18- tól és 20-tól: A biztosan ölő sárkány lady. Pilisen, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás, holnap, 16- tól: a Csepp II.; 18-tól: a Csepp I. irodalmi színpad próbája, 18-tól: az asszony­klub és a díszítőművészeti szakkör foglalkozása. Sülysápon, 10-től: a sakk­szakkör foglalkozása (a ven­déglőben), 17-től: a nyugdí­jasklub összejövetele, hol­nap, 17-től: autóvezetői tan­folyam. Vecsésen, 10-től: a bélyeg­szakkör foglalkozása, 19-től: Ürporhintés, a Gúnya I. és a Venus együttes műsora. Hét­főn, 17-től: gépkocsivezetői tanfolyam és a galambászkör foglalkozása, 18-tól: a kertba­rát kör összejövetele, 19-től: a szalonzenekar próbája. Mende Gépjárművezetői tanfolyam Gépjárművezetői tanfolya­mot indítanak A és B kategó­riában október 6-án, a mcndei Petőfi művelődési házban. Je­lentkezni lehet szeptember 20-ig Mende, Dózsa György u. 106. szám alatt. tengerinek, így bíznak a jó ter­mésben. Ugyancsak októberben folytatják az ősziek veté­sét, 1 ezer 500 hektár bú­za és 200 hektár rozs ke­rül majd a földbe. Az őszi feladatokra már el­készült az intézkedési terv. Szervezetten folynak majd a munkálatok, amelyben több mint félezren vesznek részt. Gér József Egy gazdaságtalan üzem Ätmenthetok a mit értékei Kékfestők fekete jövője? Öles plakátok hirdetik a járási székhelyen a nagy eseményt: a Vigadó feletti galériában a világhírű kék­festőművész, a SZOT-díjas, Munkácsy-dijas Bódy Irén munkái láthatók. Valamennyi textíliát a monori kék­festő-üzemben színezték. Kékfestő-üzem Monoron? — ez kíváncsivá tesz. Kétszer is elmegyek a ház előtt, s csak aztán akadok rá az időrágta, megfakult cégtáblára: Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet kékfestőrészlege. Keresem az üzemet, fülelek a gépek duruzsolására, de csak egy fészerszerű épületet találok a bejárattól jó húsz méterre. Előtte, a szabad ég alatt gumicsizmás, gumikesz­tyűs férfiak hajladoznak a faüstök fölött. Kénsavas lé­ben fürös^tik a festett anya­got. Furcsa, szokatlan lát­vány ez a huszadik század vége felé. De az elmélázásra nincs idő, a java csak ezután következik. Százéves masina A műhelyben furcsa monst­rum emelkedik a plafonig, be­tölti az egész helyiséget. Fa­gerendák futnak keresetbe, még a fogaskerekek is fából készültek. — Ez a mángorlógép — mutatja be a masinát Ba­lázs Sándor részlegvezető. — Újabb példa Önzetlen társadalmi építők Száz hellyel bővül az óvoda Gyömrőn, a több mint 12 ezer lélekszámú nagyközség­ben több éves hagyomány már, hogy a gyermekintézmé­nyek fejlesztésében segítenek a helyi gazdasági egységek. Az idén adták át rendelte­tésének az új száz személyes óvodát az Erzsébet-telepen. Annál az építkezésnél a la­kosság összefogása nélkül nem sokra mentek volna az építők. Ugyancsak sokat segítenek a szülők a Pázmány utcai óvoda bővítésénél is. Ez a gyermekintézmény sem ' tudja már a jogos igényeket kielé­gíteni, ezért szükséges a bő­Barcza Zsolt felvétele vítése. Először csak 25, majd 50, jelenleg pedig már 100 helyes bővítést terveznek megvalósítani. Már állnak a főfalak, jelen­leg a zárófödém elkészítésén fáradoznak a lelkes, önzetlen társadalmi építek. Az építke­zés oroszlánrészét az MN egyik alakulata vállalta, s becsülettel teljesítik felaján­lásukat. Az elkövetkező hetekben gyorsítani szeretnék a mun­kát, hogy minél előbb gyerek­zsivajtól legyenek hangosak az új épületszárnyban helyet kapó foglalkoztatótermek is. V. J. Álalakult a kis holt Fiafa! ad példát - fiatalnak Új házak az öreg szőlők helyén Aki ritkán jár’errefelé, nem ismer rá a boltra, valóság­gal megnőtt, megfiatalodott, igaz a környék is megválto­zott, átalakult. Eltűntek az ember magas líciumbokrok, bogáncsbozótok, hiába ke­ressük a méteres hosszúságra elfolyt papsajt lila virágait is. m A jó bort termő egyházi szőlők helyén, de az egész öregszőlőkben új utcák nyíl­tak. az ízlésesen épült tágas családi házak sorában már nem ritka az emeletes sem, ahol egymás mellett békésen, zsörtölődés nélkül megfér három generáció is, a nagy­szülők végzik a há2 körüli munkát, vigyáznak az uno­kákra, a fiatalok szinte a készre jönnek meg az egész napos fárasztó munkából. A házak előtt végig ^beton­járda nyújtózkodik, ráadásul nem is községi költségvetésből készült. Tanácstag szervezte a társadalmi összefogást. A Ceglédi Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat jó üzleti érzékkel bíró szakemberei úgy alakították, építették át az üzletet, ahogy a megvál­tozott környék és a fejlettebb igények megkívánták. A fa­luszéli kis bolt fővárosi szin­tű élelmiszer kisáruház lett. A 120 négyzetméter alapterü­letű üzlettér forgalma meg­haladja a havi 1 millió 200 ezer forintot és a milliós áru­készlet nem is egy egész hó­nap alatt cserél gazdát. Vá­lasztékos és bőséges az áru­készlet, még friss -Zöldárukban sincs hiány, a ZÖLDÉRT na­pi szállításaival együtt fel­vásárolják a környék nagy kertjeiben termett gyümölcsöt, zöldségféléket. Ennek ellené­re a betakarítás idején el­fogy több mint egy vagon burgonya, a nagyszülők az egész család részére egy­szerre szerzik be ugyanis a téli szükségletet. ■ A két nagyon fiatal üzlet­vezető, Horváth Ferencné és Greskovics Ferencné a szü­lőktől tanulta becsülni, sze­retni a szakmát, nem pa­naszként említik, érdemes azonban megjegyezni amit mondanak: havonta 100 re­kesz sörösüveget váltanak vissza, amelyet nem Itt vásá­roltak, de még senkit nem utasítottak el. Gondos elő­relátással mindig biztosítják a szükséges üres ládákat. Nincs Chemotox sem, pedig teli a környék szerződéses ál­lattartókkal. S ma már nem arzénes papírral irtják a le­gyedet, aztán meg a nyugod­tan pihenő állat gyorsabban is nő, jobban is hízik. Az építkezés azonban nem szűnt meg. Az épület mellett dohogó daru nyújtogatja kar­csú nyakát, betongerendákat emel az újonnan rakott fa­lakra. A 110 négyzetméter alapterületű építményben kap­nak helyet a szociális helyi­ségek, itt alakítják ki az 5x5 méteres hűtőkamrát és a hi­giénikus húsbontót is. Ebben — nevezhetjük így is — az élelmiszer kisáruházban az év végén bevezetik a tőkehús árusítását is. B Persze azt a nevelési mód­szert sem szabad elhallgatni, hogy az „utánpótlást” képvi­selő három tanuló minden vevőnek megköszöni a vásár­lást, e tekintetben a csupa fiatalokból álló személyzet sem marad mögöttük. Részben ennek is tudható be az egyre emelkedő for­galom. Kiss Sándor Már az 1800-as évek óta szol­gál. Még 1946-ban daraDok- ban szállították ide Székesfe­hérvárról, s újra fölállították. At anyag áztatás és szárítás után kerül a gépbe. Egy va- gonnyi mészkő nehezedik a hengereken futó textíliára. A mintázás előtt szükség van erre a „nyomtatásra", hogy az anyag kisimuljon ne marad­jon „göröngyös", a pötty pötty alakú, a karika karika alakú legyen, ne tojásformájú. Az anyagra ezután nyom­ják rá a mintát. Nem akár- nogyan és nem akármivel. Ez a gép is ősrégi műemlék. Ber­linben készítette a Hummel cég 1871-ben. A masina húsz esztendővel öregebb, mint a pápai kékfestő múzeumban kiállított védetté nyilvánított társa. Kifogástalanul műkö­dik. Mellette rekeszekben so­rakoznak a mintákat hordozó fadíszek. A kisebb mintát réztüske adja ki, a nagyobba­kat faragott domborított fa­forma. A gép először a posz­tóhoz nyomja a dúcot, hogy felvegye a nyomópépet (értsd: festéket!). A bekent dúcot a gép a textíliára nyomja. Így alakul ki a végső minta. Mi lesz később? Ezt követően színezőfürdőn megy keresztül az anyag, öt­ször fordul meg az üstben, ott kapja meg mélykék szí­nét. A vasüst alá fával tü­zelnek, mint régen. Ezután jön a kénsavas fürdő a fa­kádakban, ez hozza le a nyo­mópépet az anyagról. És még mindig nincs vé­ge, mert csak most követke­zik a mosás, a centrifugálás, a szárítás. — Mi aztán figyelünk az energiatakarékosságra — tré­fálkozik Balázs Sándor. — Az anyagot kiakasztjuk a napra, vagy fölteregetjük a padlás­ra. A festett textíliát ezután ke­ményítik, majd kézzel átteke- ri’k egy masinán, aztán újabb szárítás és mángorlás köVet- «rfik. Az utóbbi nagyon fon­tos művelet, ettől lesz jó fo- gású, fényes, „habos” az anyag. Habos azért, mert a fény megtörik rajta, s a ten­ger csillámló habjaira emlé­keztet. Az értők, az igazi vá­sárlók csak ilyet keresnek. Nem is üzem ez, inkább manufaktúra. Olyan az egész, mintha stóz esztendeje itt Eelejtették volna. Fantaszti­kus érzés mai szemmeil vizs­gálni azt a technikát, amit a régi mesterek alkalmaztak egykoron. Piac kerestetik De nem mindenkinek tet­szik ennyire. A műhely ugyan­is nem nyereséges, s már ta­valy majdnem bezárták. Csak egy nagyobb megrende­lésnek köszönheti létét De mi lesz később? Arra csak szorongva gondolnak a dol­gozók. — Ideköt a szívünk a régi gépekhez, az ódon környezet­hez — mondja a részlegveze­tő. — Pedig meg lehetne menteni. Most csak egyedi megrendelésre dolgozunk, kész­terméket gyártunk. Ha mé­terárut készítenénk, s az be­kerülne a kereskedelembe, akkor gazdaságos lenne egy csapásra. Egy kis piackutatás kellene, hiszien még így is sokan keresnek fel bennün­ket az ország minden ré­széből. Akár saját bodtot is nyithatna a szövetkezet. Kövess László Orvosi ügyelet a járásban Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.). Ci/ömrőn: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u 12., te­lefon: 26.). Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, az egészségház­ban), Maglódon és Ecseren: dr. Móczár István (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán: köz­ponti ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.). dr. Sülysápon és Úriban: Sass János (Űri). Üllőn: dr. Balázs László. Vecsésen: dr. Gajdátsy Ár­pád tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Gebauer Béla, Sülysáp, Peti u. 17. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes ál­latorvos címén. Mai fociajánlatunk A hazaiak esélyesebbek Egyhetes szünet után ma folytatódik a megyei labda­rúgó-bajnokság őszi idénye. Eddig nem kényeztették el szurkolóikat sem a pilisi, sem a sülysápi labdarúgók. Ma az előbbiek vannak könnyebb helyzetben, hiszen otthonuk­ban fogadják a gödöllői együt­test. s esélyük van a két pont megszerzésére. Annál nehezebb erőpróba vár a süly- sápiakra, akik a „kis NB I- es” ÉGSZÖV MEDOSZ ott­honába látogatnak. A talál­kozónak a hazai csapat az esélyese. A monori—ceglédi összevont járási labdarúgó-bajnokság­ban a harmadik fordulót bo­nyolítják le. Eddig feltűnően gyengén szerepelt a gyömrői gárda, amelyre ma újabb ne­héz feladat vár: az albertir- saiakat fogadják. AZ elmúl! szezonban Albertirsán 1-1-es döntetlen eredmény született. Gyömrőn viszont a ceglédi já­rásbeliek győztek 3-2-re. A hétközi edző mérkőzésen na­gyon gyengén játszottak a gyömrőiek, 2-1-re kikaptak a MALÉV-től. Nagy formajavu­lásra lesz szükség a gvöm- rőieknek, ha ma győztesen akarják elhagyni a játékte­ret. A hazaiak kiállítás és sérülések miatt tartalékosán állnak fel, ezzel szemben az irsaiak a legjobb csapattal szállnak harcba, így a talál­kozó háromesélyes. A vecsésiek Ceglédbercelre látogatnak, s ha megismétlik a Gyömrő ellenj jó játékot, akkor ismét megszerezhetik a két pontot, bár azt is le kell szögez'nünk, a berceliek erre a szezonra nagyon összeszed­ték magukat. Üllőre látogat a maglódi csapat, a hazaiak esélyesebbnek látszanak. A monoriak Abonyba utaznak, ennek a találkozónak t az utóbbiak az esélyesei. A Dánszentmiklós—Ecser, a Nagykőrös—Nyáregyháza és a Karatetétien—Péteri mér­kőzések hazai sikereket ígér­nek, döntetlenhez közel álló eredmény várható , a Mende— Törtei találkozón. Megkezdődik a szezon a II. osztályban és a serdülőknél is. A tavalyi bajnok gyömrői tartalékgárda Vecsésre láto­gat. AZ I. osztályból kiesett gombaiak Kocséron próbálják bebizonyítani, hogy a kiesés után is talpon maradtak. A serdülőknél a Maglód— Abony, a Pilis—Monor és a Nyáregyháza—Nagykörös ta­lálkozó Ígér jó küzdelmet és heves csatát. G. J.------------------------------__ ISSN 0U3—?«5i (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom