Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM. 205. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 2., KEDD Javult a fiatalok helyzete Szeressék, becsüljék a munkát Jászkara jenőn következete­sen haladnak, az 1971-ben megalkotott Ifjúsági Törvény végrehajtásával, azonban van még tennivaló az ezzel kap­csolatos szemlélet terén. Fő­leg a szövetkezetek, üzemek ifjúságpolitikai tevékenységé­nek jobb összehangolására van szükség. Mindezt a köz­ségi közös tanács napokban megtartott ülésén állapították meg, melyen intézkedési ter­vet dolgoztak ki a törvény végrehajtására. Az iskolán kívüli nevelést a KISZ-szervezetek, a községi könyvtárak és művelődési otthonok segí­tik. Az ifjúsági szervezetek és mű­velődési intézmények műkö­désében mindenütt előrehala­dás tapasztalható, de felada­tukat sehol sem oldották még hiánytalanul. Elsősorban is jobb együttműködést kell te­remteniük az iskolákkal. A munkaerő-utánpótlást alap­vetően az ifjúság jelenti. Saj­nos, Jászkarajenő nem tud minden pályakezdőnek mun­kát biztosítani, ezért ők is másutt kényszerülnek dolgoz­ni, munkát vállalni. Legtöb­ben Szolnokra, Ceglédre, Nagykőrösre utaznak nap mint-nap. Az ingázó fiatalok össze­fogása változatlanul gon- ■ dot jelent a községnek és sajnos, munkahelyeikkel nem sikerült Olyan kapcsola­tot teremteni, amely fontos lenne a község társadalom- politikai feladatainak megol­dásához. Ez utóbbi gond ellenére je­lentősen változott az ifjúság­nak az állami és társadalmi életben való részvétele. Ko­rábban a tanács 52 tagja kö­zül mindössze 12 volt fiatal, ma a községi közös tanács 48 tagja közül 14 a harminc éven aluli. Megfiatalodott a tanács szakigazgatási szervének kol­lektívája, így nyílt lehetőség arra, ho|y alapszervezetet • ala­pítsanak. Mivel a helyi iskola nevelőinek is 50 százaléka fia­tál, így ott is ifjúsági szerve- I zetet alapítottak. Az ifjúság szociális helyze­tét is figyelemmel kísérik Jászkara jen őn. Ezzel a céllal hívták életre az ifjúságvédel­mi bizottságot, amelynek a feladatkörét a művelődésügyi bizottság fogja átvenni. A ta­nács évenként jelentős össze­geket költ a fiatalok szociális helyzetének javítására, eddig egyszeri segélyeket és rend­szeres gondozási segélyeket folyósított. Az öt évre szóló intézkedési terv elsőként azt határozza meg, hogy a közös tanács kétéven­ként vizsgálja meg az If­júsági Törvény végrehaj­tását. A tanács művelődésügyi bi­zottsága folyamatosan kísérje figyelemmel a törvény végre­hajtásának menetét és az egészségügyi, közművelődési, oktatási és ifjúságvédelmi ész- revéleteit azonnal továbbítsa és tegyen javaslatot a körül­mények megváltoztatására. A közös tanács valamennyi ülé­sére és a tanács irányítása alá nem rendelt szervek tanács­kozásaira hívják meg az ifjú­ság képviselőit, az ifjúságot közvetlenül, vagy közvetve érintő ügyekben kérjék ki a KISZ-szervezetek véleményét, és vonják be őket a végre­hajtásba. Javítani kell a szó­rakozási feltételeket, a klubok tartalmasabb munkát folytas­sanak. Az iskola törekedjék arra, hogy a nevelésben ta­pasztalható kettősség csök­kenjen, tovább javítsák az oktatás tárgyú feltételeit. A munkahelyek vezetői törekedjenek arra, segítve, hogy a fiatalok jobban becsüljék a munkát, felis­merjék a munka örömét és szépségét. Lehetőség szerint minél több üzem, intézmény alapítson ösztöndíjat és a szakember- utánpótlás érdekében kösse­nek szerződést a fiatalokkal. Keressenek a munkaadók arra módot, hogy minél több fia­tal lakhelyén dolgozhasson, azoknak az ifjúsághoz tartozó dolgozóknak a munkahelyével mielőbb fel kell venni a kap­csolatot, amelyek vidéken vannak. A káderképzési és káderutánpótlási tervekben építsenek az ifjúságra. Gy. F. Garanciával Kisgépek kertészeknek Fellendülőben van a mező- gazdasági kisgépértékesítés; az Agrotröszt vállalatai a vásár­lás megkönnyítésére ország­szerte bemutatókat tartanak és rendszeressé tették az Ag- roker-telepeken a szaktanács- adást. A gépek kezelésére, karbantartására és garanciális ellátására szakszerű tájékoz­tatók állnak a vásárlók ren­delkezésére. A kereskedelmi hálózat for­galma tavaly hozzávetőleg 300 millió forintot tett ki. Az utóbbi években jelentős javu­lást értek el a kertészeti kis­gépek választékának bővítésé­vel, egyebek között az Uni- verzál -típusú motoros kerti gépek bevezetésével. A vásárláskor minden eset­ben kiadják a garanciális csekkfüzetet, amely tartalmaz­za, hogy meghibásodás esetén melyik szerviz végzi garan­ciális idő alatt a díjtalan ja­vítást. A garanciális vagy jót­állási idő gépenként változik, általában egy év. Versenyek, utazások CEGLÉDIAPROHIRDETESEK 830 négyszögöl őszi- barackos eladó a benzinkúton túl. Ér­deklődni: Cegléd, Lúd utca 3. ______________ 11 10 négyszögöl ezer­jó szőlő egyéni terü­leten Ugyer 12. dű­lőben kunyhóval, ter­méssel. Téglagyárnál ház, 110 négyzetméter, épült 1975. betontégla­fal, 231 négyszögöl gyümölcsössel, csa­ládi okok miatt el­adó, megosztva, csere is lehetséges. Érte­kezni: Ványi Benő, Cegléd, Kossuth La­jos u. 50. (Körösi út­tól nyílik). -__________ A ceglédi Szociális Betegotthon Ba-jcsy- Zs. u. 1. sz. szakkép­zett ápolónőt vesz fel azonnali belépéssel. Cegléden, Ugyer 22. dűlőben. Sereglyési iskolánál 4000 négy­szögöl szántóföld el­adó. Érdeklődni le­het egész nap: Tég­lagyár dűlő 30. (Re­bor). _________ El adó egy szoba összkomfortos lakás kp. + OTP-átválla- lással. Cegléd, Kozma Sándor utca 11/a. II. lépcsőház, I. emelet 5. Érdeklődni 17 óra után. Szőlő terméssel együtt, épülettel el­adó. Cegléd. Sallai Imre utca 27. 370 négyszögöl almás­kert eladó. Érdek­lődni lehet: Cegléd. Széchenyi út 4. szám. Eladó betegseg miatt jó menetelű daráló összes helyiséggel, to­vábbá 2200 négyszög­öl szántó kis szőlővel. Cegléd, Világszél 6. szám. Cegléden 2 szoba» konyha, fürdőszobás, külön bejáratú, kom­fortos lakrész, búto­rozva, igényesnek ki­adó. Érdeklődő leve­let: „Vállalatnak is 115 043” jeligére ké­rem a Hírlapkiadó Vállalat kirendeltsé­gére Cegléd. Teleki utca 30. Eladó lakóház 600 négyszögöl terület­tel, kertészetnek is alkalmas. Érdeklőd­ni lehet: Cegléd, Damjanich utca* 38. szám alatt. Beköltözhető ház, va­lamint különböző bú­torok eladók. Cegléd, Mátyás király utca 21. szám alatt. Ér­deklődni lehet: ked­den és pénteken 11 órától. _________________ Ga rázs eladó az MHSZ mögött Ér­deklődni lehet: Ceg- léd, Széchenyi út 53. Azonnal beköltözhető ház. nagy portával eladó. Cegléd. Rét utca 3.________________ Ce gléd, Mátyás király utca 22. számú 3 szo­ba. konyhás házrész eladó. Érdeklődni: 18 óra után. _________ An yadisznók hasas állapotban eladó. Cseh László, Cegléd Xn. kér. Csengeri utca 64. sz. 200 négyszögöl be­építhető hobbitelek eladó, terméssel együtt. Érdeklődni: Cegléd. Csutak Kál­mán utca 36. szám. 16 óra után. Nyugdíjas asszonyt keresek gondozónak, lakást adok megegye­zéssel. Cegléd, Ber­csényi utca 51. Kandalló eladó. Ér­deklődni lehet: Ceg­léd, Magyar utca 25. szám.__________________ Eladó kétszobás szö­vetkezeti lakás azon­nali beköltözéssel, va­lamint 300 négyszögöl hobbiszőlő városhoz 10 percre. Érdeklődni lehet: Cegléd, Csator­na utca 10. szám. Magányos idős férfi szoba, konyhás lakást keres. Részletes tájé­koztatás az ajánlko- zásl levél után. Ajánl­kozó leveleket „Idős 115 064” jeligére ké­rem a Hírlapkiadó Vállalat kir. Cegléd, Teleki utca 30. szám. Tojótyúkok tovább- tartásra. vágásra al­kalmasak, olcsón kap­hatók. Cegléd. Zrínyi utca 10. ________. bú torozott szobák kettő és egy személy részére kiadók. Ceg­léd. Csokonai utca 31. szám. _________________ Fi atalasszony 6 éves kislányával vállalná idős személy gondo­zását, eltartási szer­ződéssel. Lakás szük­séges. Értesítő levelet „Gondoskodás 115 060” jeligére kérem a Hír­lapkiadó Vállalat ki- rendeltségére Cegléd, Teleki utca 30. szám. Kisipari fehér lakk­csiszolt háló eladó. Cegléd, Pesti út 49. Érdeklődés 17 óra után. Szövetkezeti lakást vennék 150 000 Ft kp. + OTP-átvállalással Cegléden. Értesítést „Sürgős 115 073” jel­igére kérem a Hír­lapkiadó Váll. kir. Cegléd. Teleki utca 30. szám. Lassan a nyár végéhez kö­zeledünk. A Magyar Autó Klub ceglédi szervezetének tagjai számos bel- és külföldi túrán vettek részt már az idén is. A szervezet autós turistái már visszajöttek Isztambulból, Porecsből, két csoportjuk pe­dig Bécsből. Itthon a Főváro­si Nagycirkusz műsorát ötve- nen nézték meg. Egy kis pihenő után máris a következő programjaikat ajánlják: Szeptember 7-én megrendezik a hagyományos „Ki a legügyesebb gépkocsive­zető?” országos meghívásos autós ügyességi verseny elő­döntőjét. Az első helyezést elértek értékes jutalomban része­sülnek és továbbjutnak az országos döntőbe. A verseny 10 órakor kezdő­dik, az Árpád utcában rende­zik meg. Nevezni a helyszí­nen lehet. A most kiadott körlevélben a szervezet vezetősége október 15-től 17-ig Ungvár—Munkács­ra, a Szovjetunióba hívják meg a tagságot. Jelentkezni szeptember 10-ig lehet. A tú­rán I. osztályú szállodai elhe­lyezést és teljes ellátást kap­nak a részvevők 1080 forint részvételi díj ellenében. Szeptember 30-ig az 1981. március 8-tól 11-ig- rendezendő Pozsony—Bécs túrára lehet jelentkezni. Szállodai elhelye­zést és teljes ellátást kapnak a résztvevők 1800 forintért. Április 11-től 18-ig tart a jö­vő évi isztambuli túra, amelyre szeptember 20-ig le­het jelentkezni. A túra fél pen - ziós ellátást nyújt 4000 forin­tért. Szeptember 27-én őszi szépségében élvezhetik a Doli­nát autósaink szakavatott ve­zető kíséretében. Indulás az autóklub irodája elől (Petőfi u. 1.) 15 órakor. A Fáy lakótelepen a garázs­soron üzemel a klubszervezet barkácsműhelye. Ez évben is fejlesztették annak felszerelt­ségét úgy, hogy a motorok műszaki vizsgálatát, a fény­szórók beállítását is kérhetik a klub tagjai. Nyitva tartási idő: minden hétfőn és szomba­ton 15-től 18 óráig. Ügy látszik, a mozgalmas klubélet egyre jobban vonzza az autótulajdono­sokat, mert a félévi taglétszám 110 fővel több, mint a múlt év ha­sonló időszakában. Baldavári László Új csatorna épül Cegléd déli részét átszelő szennyvízelvezető csatorna épül. A KEVIÉP dolgozói — a képen — a Vörösmarty tér mellett 1250 milliméter átmérőjű csöveket fektetnek le. Apáti-Tóth Sándor felvétele Baromfipestis ellen oltanak Mint az állategészségügyi szakhatóság, a ceglédi járási­városi Főállatorvosi Hivatal jelezte, szerdán, szeptember 3-án megkezdik a kötelező és díjtalan baromfipestis elleni védőoltást. Be kell oltani minden — a házhoz tartozó udvarban ta­lálható — baromfit, függetle­nül attól, hogy a jószággal a tulajdonosnak milyen szándé­ka van: neveli, értékesíti, vagy megfőzi. Az oltás a ba­romfi húsának fogyasztható- ságát a legrövidebb időn be­lül sem zavarja, a hús emberi fogyasztásra alkalmas. A vé­dőoltásról a baromfiak tulaj­donosait előző nap értesítik, személyesen, figyelemkeltő lappal, vagy az otthon tartóz­kodó szomszéd közvetítésével. A tulajdonos vagy a háznál tartózkodó megbízottja köte­les a jelzett napon a szárnya­sokat zárva tartani és segít- kezni az oltásnál. Azok a ba­romfitulajdonosok, akiket az állategészségőrök nem talál­nak otthon, szárnyasaikat kö­telesek 5 napon belül oltásra elvinni a ceglédi élelmiszer- higiéniai laboratóriumba, a Gubody utca 5. szám alatti házba, bármely munkanapon, reggel 8 órától. A kötelezett­ség elmulasztása szabálysér­tésnek minősül és 5 ezer fo­rintig terjedő bírságot vonhat maga után. adekvátságát csak azok te­remthetik meg, akik ismerik az emberek problémáit, szük­ségleteit, tehát maguk a neve­lendő emberek, ezért kézen­fekvő, hogy a nevelőfolyama­tok tervezésének, szervezésé­nek sikere is azon múlik, mennyire tudjuk ezt a munkát kollektív üggyé tenni.” (Kul­túra és közösség 78/3.) Hosszasan idéztünk, mert e megállapításban sűrűsödik köz- művelődésünk lényege. Lénye­ges hibája és lényeges tenni­valója. Tevékeny önképzés Nos, tudjuk a teendőt: Ne- ve’ö folyamattá tenni a köz- művelődést. Alárendelni az életmódban gyökerező emberi szükségleteknek, hogy általa a változó ember képes legyen a maga életét is változtatni szo­cialista létünk adottságai és követelményei szerint. Olyan művelődési folyamatokat pró­báljunk éltetni, melyben a te­vékeny önképzés találkozik a csoportos együttműködéssel. Ahol közös eszmecserékben, közös vitákban válik kinek-ki- nek a tudása „köztulajdonná”. Ahol az egyén (a befogadó) ismerete, élménye, ízlése, ér­tékrendje szembesítődik, üt­közik mások új ismeretével, meg^ felfogásával, s ebben a külső-belső vitában beépül személyiségébe. Vagyis változ­tat. Az egyes emberben, a kö­zösségben egyaránt formál, alakít. *k'öszönktnYiLvAnitas! Sz­ótőn mondunk hálás köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ba­rátoknak. ismerősöknek, akik drása jó férjem, édesapánk és nagyapánk, TÓTH FERENC te­metésén megjelentek, részvétük­kel mély fájdalmunkat enyhítet­ték. sírjára virágot. koszorút helyeztek. ÖZV. TÖTH FEK'ENC- NÉ és családja. ISSN 9133-fWM) (Ceglédi Hírlapi terjesztésnél ragadt meg a munkásművelődés. Nem kizá­rólagosan, ám zömmel. Elgon­dolkodtató Maróti Andor kan­didátusnak az Akadémia fel­nőttnevelési bizottságán han­goztatott érvelése: Közműve­lődésünk ... „ma is a nép­művelésből örökölt szerkezeti modellt erőlteti, az értelmisé­get agitálja, hogy ismerje fel küldetését a kultúra terjesz­tésében, a munkásokat, pa­rasztokat, alkalmazottakat pe­dig arra igyekszik rávenni, hogy legyenek ennek a jel­legzetesen értelmiségi kultú­rának a fogyasztói, látogassák a szellemi kultúrát adó ren­dezvényeket. Közben nem is gondol arra ez a gyakorlat, hogy a napi munkában ter­melő ember számára visszás a művelődésben csupán fo­gyasztóként viselkedni. A puszta jelenlét az igényeiktől, érdeklődésüktől távoleső prog­ramokon elfecsérelt időtöltés­nek, luxusnak látszik. Ezt még akkor sem szívesen teszi meg, ha szocialista brigádtag­ként pontokkal jutalmazzák áldozatvállalását, s azzal biz­tatják, hogy majd művelt em­ber lesz. Nem csoda tehát, ha ebben a szerkezeti felépítésben a ne­velés csődöt mond. A közmű­velődésben ez ugyanis csak akkor érvényesülhet, ha a ne­velés, művelődés mozgalommá, vagyis társadalmi üggyé válik; ha tehát a művelődés nem kö­tődik kizárólag a rendezvé­nyekhez, nem azok látogatása lesz a cél, hanem az emberek élete válik céllá, a program csak alárendelt eszközzé. Mint­hogy a programoknak ezt az Életmód, művelődés, változás Vah mennyiünk közös ügye A művelődés és az élet­mód kapcsolata, kölcsönös fel- tételezettsége régi keletű, Végső fokon az emberi lét­tel egyidős. Emlékszem egy beszélge­tésre, midőn egyik paraszt- ember azt mondta a másik­nak: „Én a jó könyveket azért elolvasom." Vártam a megfejtést, vajon melyek szá­mára a jó könyvek. Megle­pett a felelet: „A gyümölcs- termesztésről sok jó könyv jelent meg, ezeket mindig megveszem.” Íme, életmód és művelődés egysége. Emberünk a földet művelve immár önmagát is művelte — hozzáértésben. Mert a változó termesztési te­vékenységben magát is vál­toztatni (gyarapítani) kívánta, hogy gyümölcsösében majd bekövetkezzen az áldásos vál­tozás. Vagyis a nemes fajták jó termése. Életmód, művelődés, válto­zás szerves egysége itt egy­szerű képletben érvényesül. Ám a változás magának a művelődő embernek a sze­mélyében sokkal bonyolul­tabb. E folyamatnak a segí­tése már a közművelődésnek a változását is feltételezi. Nevelési szándék Tulajdonképpen erről kívá­nunk szólni. A kérdés így hangzik: megelégedhetünk-e a kultúraterjesztéssel, avagy a közművelődésnek nevelő tennivalója van? A közönség­igény kielégítéseként fejünkre hulló kultúra „áldás esője” megtermékenyíti-e emberi énünket, ha a magunk belső szomjúságával nem szívjuk be, illetve nem hasznosítjuK? Mindkét esetoen evek óta idott a felelet. A kérdést tu- ajdonképpen a művelődési (yakoriat viszonylagos kon- iervativizmusa eiteti. Az, hogy assan kap erőre a nevelesi izándék érvényesítése a köz- nűvelődésben. Művelődés- izociológusok vizsgálják a cerdést, érzékeltetik az új örekveseket az egyes terüle- ;eken, s jutnak el a végkö­vetkeztetéshez, miszerint ma­kacsul tartja magát a kultú­raterjesztés régi szokása, — íz aktív, tevékeny művelődés­sel szemben. Igény, érdeklődés Fordított alapállás is van íz öntevékeny művészeti cso­portok életében. Az, amikor tulajdonképpen csak „cse­lekszik” (éneklik, táncolják, muzsikálják, stb.) a maguk választotta művészetet, ám, a a műfaj elméleti, esztétikai kérdéseiben aiig járatosak. Például az amatőr színjátszók és rendezők elvétve jelentek meg az Amatőr Színház nevet viselő korábbi fórumokon, bár az ország legkiválóbbjaitól láthatták az előadást, a leg­jobb rendezőktől hallhatták volna munkájuk és eredmé­nyük műhelytitkait. Ha netán összejött előadás után a vitá­ra kész gyülekezet, a vita rendszerint iskolássá sikere­dett (kérdés-feleletből állt). A szocialista brigádok mű­velődésében hasonló a gond. A szakmai képzést kivéve a művészeti, tudományos, álta­lános emberi kérdésekben az esetek többségében a kultúra-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom