Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

ina A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP Teljesítik feladataikat Üzemházat, lakásokat építenek Gépekkel gyorsítják a munkát A látványos építkezések szá­ma ebben az esztendőben mintha kevesebb volna, mint az előző években. Több a befejezés, átadás, utolsó simí­tás, mint a kezdés. Az ipar a még befejezetlen mondatok végére igyekszik pontot tenni. — Hogyan áll munkáival, jelen pillanatban a Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat? — tettük fel a kérdést Sőreg Pál főmérnöknek. Válaszul el­mondta, hogy a napokban elhangzott mérlegbeszámoló szerint eddig teljesítették felada­taikat. Az éves terv nincsen veszély­ben. Változás azért történt az év során, a terv, a szempon­tok, a közben kialakult fon­tossági sorrend szerint. így történt, hogy december helyett a tanév kezdetét jelző csen­gőszóra, vagyis több hónappal a határidő előtt átadták ren­deltetésének a’ szentlőrinckátai nyolctantermes iskolát. Ceglé­den a MÁV szociális épülete, konyhája, vasutas-tranzitszál- lása készült el. Az ipari létesítményeket te­kintve, fontos helyet kap most a Vasipari Elektromos és Mű­szerész Szövetkezet központi épületének elkészítése, a város ipárnegyedében. A vázszerke­zet áll. és a következő hetek­ben, hónapokban több millió forint értékű munkát kell el­végezni. A Rákóczi út. Köztársaság utca. valamint a Táncsics ut­ca Lenin parkot szegélyező szakasza által határolt terüle­ten az alvállalkozó BÁÉV megkezdte a földmunkát, az alapozást. Százöt családi otthon ké­szül ott. a Dél-Pest me­gyei Építőipari Vállalat kivitelezésében. Az elképzelések szerint elő­ször a Rákóczi útra néző hat- vanlakásos épületsor áll majd, utána a Táncsics utcai negy­venötbe költözhetnek be a la­kók. Van feladatuk a Volán 1/11. Vállalat Külső Körösi úti területén is, ahol szociális épületet kell felhúzniuk. Ez jövőre készül el, értéke meg­haladja a 12 millió forintos költséget. Univáz-szerkezetű lesz, ez még az idén elkészül. Az anyag már megvan hozzá, i a szerelés elkezdődik. A vállalat most erőit össze­vonja, átcsoportosítja. Ha a kiegészítő részletterveknek is birtokában lesznek, úgy a Kossuth Művelődési Központ nagytermének és csatlakozóré­szeinek munkálatával szintén foglalkozhatnak. A munkához anyag, gép, em­ber. szállítóeszköz kell. Igye­keznek minderről gondoskodni. A cégnél hétszázötven ember dolgozik, beleértve az irodis­tákat is. , Fizikai munkások több mint ötszázan vannak, a tapasztalat az, hogy létszámuk az év folyamán nyolc-tíz fő­vel csökken. A termelékeny­ségen ennek nem szabad meg­látszani. Nem is látszik, mert az kimutathatóan növekszik. A növekvést a gépesítés­sel és a fejlettebb tech­nológiák alkalmazásával érik el. Ebben áz évben például új da­rut vásároltak,' vettek emelő­berendezéseket, tehermozgató gyorsfelvonókat szerzett be a vállalat. A gépkezelőket ok­tatják, a balesetvédelem épp Olyan fontos egy-egy munka­kollektívánál, mint a szakmai hozzáértés és a minőségi ki­vitelezés. Nem gyors ütemben, de folyamatosan alakul már új telepük. Otlt, ahol most irodájuk áll, évek múltán ki­segítő iskolakomplexum kap helyet, a raktárt már eliköltöz­Csak apránként fogyasszuk! Üres pincék, száraz hordók Segítség a kisgazdaságoknak Rossz idő jár a szőlőre. Ke­vés a napsütés, hűvös, ködö­sek az éjszakák és hajnalok. Vajon mikor lesz szüret és mi­lyen az idén? Kérdésünkkel a legilletéke­sebbhez, a HUNGAROVIN ceglédi körzeti üzemének igaz­gatójához, Simon Ernőhöz fordultunk: Legalább három héttel ma­radt le a szőlő a fejlődésben. Nem számíthatunk tehát szep­tember közepi szüretre — ez lett volna a legkívánatosabb —, örülünk, ha szeptember végén nekikezdhetünk. A rossz idő ellenére azonban igen jó termés várható. Ta­valy mintegy ötvenezer má­zsa szőlőt vásároltunk fel, az idén tízezerrel többet várunk. Reméljük, a szőlő minősége is jó lesz, bár az időjárás nem sok jóval kecsegtet. — Milyen előkészületeket tesznek a termés fogadására? — A szüretnél legnagyobb gond mindig a must. az újbor tárolása. Kiürítettük nyárs­apáti ' pincéinket, amelyek harmincháromezer hektoliter tárolására alkalmasak. Most ott tartunk, hogy felőlünk bár­mely napon elkezdődhet a szü­ret. Feldolsozóüzemeinkben rendbe hozattuk a gépeket, minden készen áll. Mivel nagy termés várható, jobban sze­retnénk szőlőként felvásárol­ni a gazdáktól. Mustot és bort csak szerződött partnereink­től tudunk átvenni, szőlőt azonban minden mennyiség­ben. Gépeink óránként ötszáz mázsa szőlőt dolgoznak fel, s így nem lehet fennakadás. A termelőnek is jobb, hiszen nem kell munkát és költsé­get fordítania a tárolásra és feldolgozásra. A nagyüzemek­ben már tudják ezt, most már csak a kisebb gazdálkodókat kell meggyőzni, — Milyen borok teremnek ebben a körzetben? — A területünk Cegléd kör­nyéke, Nyársapát, Kocsér, Nagykőrös és Csemő. Az adott­ságoknak megfelelően itt fő­leg asztali borok kerülnek a pincébe; kövidinka, ezerjó, ka­dar és rizlingszilváni. De ké­szül itt exportra csemegebor is. Mi magunk is gazdálko­dunk, száznyolcvan hektáros területünkön termő szőlőt gon­dozunk. — Milyen segítséget tudnak nyújtani a kis gazdaságok­nak? — Jelenleg a felvásárláson kívül a szüret idejére, tar- cali kádakat tudunk kölcsön­adni azoknak, akiknek szük­ségük van rá, természetesen ingyen és bérmentve. — Mikor találkozhatunk az üzletekben az idei szüret vég­eredményével? — Valószínűleg jövő év de­rekán a vásárlók asztalára kerülhet borunk. Reméljük, nem egyszerre akarják majd meginni, csak szépen, aprán­ként, ahogy józan, kultúrált emberhez illik. K. A. E. tették, műhelyt létesítettek, és ott van már a tanműhely is, eszközökkel igényesen ellátva. Komolyan mondhatják, hogy egy-egy szakágban szakmun­kástanulóik ilyen korszerű kö­rülmények közt eddig még nem ismerkedhettek foglalko­zásuk fortélyaival. Remélhe­tően ennek a szakmunkásbizo­nyítvány átvételekor és ké­sőbb, a mindennapi munkában is nyoma lesz. Tanulni van ki­től, hiszen a törzsgárda mag­ját régi, jól képzett építő­ipari szakmunkások alkotják. Köztük nem is egy szerteága­zó ismerettel rendelkezik, mondhatni, hogy univerzális építőipari szakmunkás. A zimankó manapság már nem kényszeríti pihenőre az építőket. Változhat az évszak, feladat lesz elegendő. Remé­lik, megoldásban számíthat­nak partnereikre és a zökke­nőmentes anyagellátásra is. E. K. Virágba borultak a füzetek Nyílik az iskolatáska, s be­lőle előbukkannak a könyvek, füzetek. Almélkodva nézem: mint megannyi húsvéti meg­lepetés, névnapi ajándék. Csupa virág a füzet védő- borító papírja, pillangó röp- dös a nyelvtanon, sötét ala­pon kalocsai motívumok a történelmen. Ismerősöm, a táska tulajdonosának édes­anyja pironkodva mentegető­zik. Nem kapott se égen, se földön műanyag füzetborítót, sem megfelelő kék vagy ho­mokszín csomagoló papirost. Címkét sem. A könyvet, fü­zetet valamivel mégis csak védeni kell — így történt, hogy vették a drága díszes csomagolót, s ha már díszes, nem volt szívük a visszáját használni füzetborítónak. Másik, leleményes ismerős polietilénes uzsonnás zacskók­kal próbálkozott, azokat szabta, s ragasztotta drága celluxszalaggal füzetborítóvá. Volt, aki semmit sem tett — csak epés megjegyzést: még­sem járja ez. Találhatna az ipar valami megoldást, mond­juk azt, hogy a lemosható tapéta anyagához hasonlóval borítaná eleve egységesen a füzeteket. így nem lenne „ahárty ház, annyi szokás” és ahány gyermekes család, any- nyi bosszúság. Sorozatok, akadémiák Űj ismeretekkel gyarapodnak Szakmai és közhasznú témák Szeptember nemcsak az is­kolában az újrakezdés hónap­ja, hanem a művelődési há­zakban, könyvtárakban, álta­lában a közművelődési intéz­ményekben is. A nyári pihe­nés után az emberek ismét látogatják ezeket a helyeket, igényelve az új ismereteket, a megszerezhető tudást, lépést tartva a világgal, a fejlődés­sel. A sokféle lehetőség egyi­ke a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat által szerve­zett programsorozat Önálló TIT-csoport Abonyban hat éve működik TIT-csoport. A ceglédi szer­vezetből emelkedett önállóvá. Nem volt könnyű meggyöke­resednie, de az elért eredmé­nyek igazolják, helyes felis­merésből fakadt létrehozása. Az abonyi TIT-tagok áldozat­kész szervező, mozgósító mun­kájának eredményeképpen az elmúlt évben tizenkét helyen — üzemekben, termelőszövet­kezetekben — hangzott el elő­adássorozat. A csoport legfőbb célja az általános műveltség színvonalának emelése. Rend­szeresen tájékoztatják az ér­deklődőket a legújabb tudo­mányos eredményekről, átfo­gó képet adnak a hazai ered­ményekről társadalmi és gaz­dasági céljainkról. Az ismere­tek átadására az előadások bi­zonyulnak a legalkalmasabb formának, amelyek a felme­rült kérdések felvetésére és megválaszolására is alkalmat adnak. Az abonyi TIT-csoport si­kerrel zárta az előző ismeret- terjesztő évadot. Száz előadást tartottak, több mint 2500 hall­gató részvételével. A tavalyi tapasztalatok figyelembevéte­lével tervezték meg az idei programot. Az összefogó bázis továbbra is a művelődési ház. Ott szervezték meg azokat a nyolc előadásból álló soroza­tokat, amelyek TIT-akadémia néven hangzanak el. Ezekből tizenegy indul, egyaránt ki­elégítve a speciális és az ál­talános érdeklődést. A mun­kahelyek többnyire szakmai témákat kérnek, amelyek anyaga saját területükhöz kap­csolódik. A vasipari szövetke­zetben ipari újdonságokról szeretnének hallani, a József Attila Tsz-ben elsősorban me­zőgazdasági kérdésekről. Ter­mészetesen nemcsak szakmai előadások lesznek, helyet kap­nak a politikai, egészségügyi, természettudományos témák is. Az iskolákban régóta si­keresek a szülők akadémiája néven futó sorozatok, ame­lyek nemcsak nevelési, to­vábbtanulási tudnivalókkal foglalkoznak, hanem érintik a serdülőkor problémáit és a fiatalok párkapcsolatait is. Előadások, szakkörök A művelődési ház Főnix if­júsági klubja az idén először szervezett TIT-akadémiát. A fiatalok érdeklődésének sok­oldalúságát jelzi, hogy ebben az ifjúsági mozgalmaktól a politikai kérdésekig és az űr­kutatásig, az orvosi témákig sokféle előadás szerepel. A szakkörök ugyancsak számí­tanak a TIT-re. A kertbará­tok főként mezőgazdasági, a kézimunkakor látogatói törté­nelmi, földrajzi érdeklődésűek. Lesz egy néprajzi előadás is: Hiedelmek, babonák és a tu­domány címmel. Felkészült előadók Ezekben a sorozatokban mindenki választ kap az őt érdeklő kérdésekre. Nemcsak a gazdag témaváliaszték miatt, hanem azért is, mert a jól felkészült helybeli előadok mellett szívesen meghallgat­ják a máshonnan érkezőket. Egyetemi tanárok, orvosok, új­ságírók szerepelnek a meghí­vottak között. A TIT lassan három évtize­des múltja, eredményei egyér­telműen bizonyítják hasznos­ságát. A most beinduló évad sikerének is ez a záloga. Csilléi Béla Színek és ízek Tárolható alma, burgonya Érdekességek a kiskertekből Nem kápráztatta el a pén­teki piac képe a ceglédi vá­sárlókat. Igaz, volt zöldség, gyümölcs, tojás, baromfi és egyéb áru, de az időjárás to­vábbra is rányomja bélyegét az árcédulákra. Nem olcsó a gyümölcs, sem a paprika, pa­radicsom, kevés és drága a tojás. Burgonyából, káposzta- félékből zöldségből megfelelő a felhozatal. A magánárusok­nál mintha visszaköszönne a tavasz, megint látni piros ret­ket, fejes salátát. Akik nem késlekednek Számlájukra írják a kamatot A fegyelmezett állampolgá­rok közt tartják számon azo­kat. akik kötelességüket tudva, időben eleget tesznek adózási kötelezettségüknek. Ügy bán­nak a pénzükkel, hogy amikor esedékes, feladhassák az adó összegét. Abonyban sok ilyen ember van. Mint Bene János, a nagyközségi tanács adóügyi csoportjának vezetője elmond­ta. ebben az évben az 5488 adófizető közül már 3257 ele­get tett kötelezettségének az év első felében. Magyarázata ennek az is, hogy rendelet értelmében a háztáji és kise­gítő gazdaságok jövedelemadó­ja több éven át nem változik, ezen a címen ők évről évre azonos összeget fizetnek, te­hát mindig tudják, hogy az államnak mennyivel tartoz­nak. Vannak viszont, akik nem ilyen „sietősek”. A második félévre kiírt kötelezettséget még vagy 1500 személynek kell befizetnie és akadnak, akik a Próhaútra indul a Barkas A Posta Központi Járműtelepének ceglédi üzemében javítják és karbantartják a postaautókat. Felvételünkön Gál István átadás előtti próbaútra indul a Barkas típusú kocsival. Apáti-Tóth Sándor felvétele tavalyi számlát sem rendezték. A felszólítás és a kötelesség­teljesítésre sarkalló intézkedés nem marad el egy esetben sem. Az adócsoport már nem küld fizetési értesítést, csekklapot. Akik esetleg elveszítették be­fizetési lapjukat, azok a nagyközségi tanács ügyfélszol­gálati irodájában, hivatali idő­ben pótlást kaphatnak. Azok, akik fegyelmezetten, pontosan fizetnek, nem bán­ják meg: részesülnek az úgy­nevezett 3 százalékos kamat- térítésben, amelyet számlájuk­ra jóváírnak. Gyümölcsként vásárolhattak a ceglédiek őszibarackot, en­nek általában 14 forint volt kilónként az ára. Az almák közt már a télre tárolható fajtából is megérkezett az első szállítmány. Alma 6—16 forintért kínálta magát. Érik a szilva, ebből van választék, jut csemegézésre és befőzésre egyaránt. Ezen a nyáron fő­ként ott telnek a kamrák teli befőttes üvegekkel, ahol az üvegbe való a ház körül meg­terem. Bár már szeptember­ben járunk, kevesen mond­ják, hogy hozzáláttak a para­dicsombefőzéshez, lecsóelte- véshez. Igaz, a dinnyét érlelő nyá­ri meleg már a múlté, ám a dinnyeszezon még javában tart. Néhány árus egységárat alkalmaz, — tíz forintot kér a körülbelül azonos méretű, piros bélű görögdinnyék da­rabjáért — ám a legfrissebb szállítmányként érkezett diny- nye ára kilónként 4—6 forint. A ceglédi piac érdekessége most a sokféleképpen elké­szíthető, lila bőrű padlizsán, a cakkos peremű „repülő csé­szealj” patisszon tök a hara­gos zöld színű, ám karfiolhoz hasonló broccoli. Ezekkel a kiskertesek „kísérleteznek” és a kínálatot örömmel fogadják a változatosságot kedvelő, szívesen főző háziasszonyok. Olvasónk levele Pusztítás jelzi útjukat Parkrongáló vandálok Vandálok — ez a címszó csúszott ki a számon, indula­tosan és fájdalmasan,, amikor hazaérve, a lépcsőházból meg­pillantottam a lakók ültette fácska letört koronáját. Cegléden a Kölcsey téren a társasházak lakói, környeze­tük szépítésére, kulturáltab­bá tételére tavasszal lelkesen vettek részt a jól szervezett társadalmi munkában. Fákat, virágokat ültettek, gyepesítet­tek, járdát építettek, szorgal­masan ápolják a pázsitot. A Városgazdálkodási Vállalat pa­dokat tett a hangulatos park­ba. Ám jöttek a „nevesincsek”, a vandálok, leszaggatták a pa­dok léceit, összetörték a park szép szobra mellett a zászló­tartó betonlábát. A minap pe­dig a fiatal fák koronájának estek neki. A Rákóczi útra te­lepített kis fákat sem kímél­ték. Kesereghetnek miattuk a szépet szerető Táncsics ut­caiak és még sokan mások, hiszen többfelé jártak a pusz­títók. Minden becsületes állampol­gárt — még azokat is, akik az említett helyen nem végeztek társadalmi munkát — felhá­borít az ilyen tett. Kik lehetnek ők? Nem tud­ni. Csak ocsmány beszédük, vihorászásuk hallik be az éj­szakára nyitott ablakokon, megzavarva a napi munkában megfáradtak álmát, hiszen a dolgos kezű emberek rég al­szanak, amikor a sötétség lep­le alatt a vandálok világukat élik. A társadalmi összefogás, bí­rálás mellett mit lehetne még tenni, hogy nemzeti értékein­ket, műtárgyainkat, kulturált környezetünket megvédhessük az ilyen pusztító rohamoktól? — Erre a kérdésre szeretnék választ kapni. Gál Márton, Kölcsey téri lakos ISSN 013.1-ÍI.II0 (CeglMI Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom