Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-30 / 229. szám
1980. SZEPTEMBER 30., KEDD %#hfap Fuvarosok vagy anyagbeszerzők? Van áru - de a szállítók! Zsúfolt telep, növekvő forgalom _Volt időszak, amikor úgy tűnt, a százhalombattai Tü- zép sorsa megpecsételődik. Szanálják, felszámolják, s a városlakót átküldik Érdre vagy Ercsibe, szerezze be ott tüzelőjét vagy a szükséges építőanyagot. Aztán mégis maradt minden a régiben; a vasútállomás szomszédságában a mai napig is üzemel a telep. S nem is akárhogyan. Évről évre mind nagyobb forgalommal, s hovatovább szűknek bizonyul a terület is, a széndombok és farakások, a cementzsákok, etemitcsövek és hullámpalák halmazai egyre szaporodnak. Nemrégiben kibéreltek a vasúttól egy újabb területet, hogy valahogyan elférjenek. Á forgalom növekedésének számos oka közül az egyik: a Tüzép- telep árukészlete bőséges, nemcsak a battáiak, hanem a környező települések lakói is idejárogatnak vásárolni. Tízmillió a ferv Ezzel szemben: gyakorta hallani a városban egy másik véleményt, miszerint nem ilyen fényes a helyzet, sokszor nem kapni meg azt, ami kellene. Mielőtt e kérdésre, az ellenvéleményre, válaszolnánk, lássuk előbb a telep forgalmi adatait. — Egész évre a tervünk 10 millió 800 ezer forint — tájékoztat Pelrovics Tibor né telepvezető. — Ezt azonban már teljesítettük, s várhatóan a negyedik negyedévvel 12— 13 millió forintnyi forgalom les2 az idén. — Ebből mennyi az eladott tüzelő? — Körülbelül a fele. Német szénből 22 ezer mázsát adtunk el eddig, s jelenleg is árusítjuk. Ma például NDK brikettből 500 mázsát vittek el. Az elmúlt héten lengyel szenünk volt — elfogyott, most éppen oroszlányi és borsodi diószén, borsodi darabos, dorogi és NDK brikettünk van. Tűzifából is csaknem 4 ezer mázsát értékesítettünk. Azt hiszem, a jelenlegi készlet és választék ellen senkinek sem lehet kifogása. Hozom, ha kapom — Miért mondják mégis, hogy hol ezt, hol azt nem lehet kapni? — Sajnos egy nagyon furcsa gyakorlat uralkodott el itt a városban. A vásárlók zöme a fuvarosokra bízza a tüzelő beszerzését; odaadják a fuvarosnak a pénzt, hozzon ezt vagy azt. Ennek hátrányai: a fuvaros előlép anyagbeszerzővé, 6 osztja be, mikor, kinek, mit szerez be, mikor ér rá, mikor nem, s ha teszem azt, téglát szállít napokon keresztül, olyankor a tüzelőjét sürgető megrendelőnek azt mondja: majd hozom, ha lesz a telepen. — Miközben ott van szén és fa is? — Természetesen, de erről a vásárló nem győződik meg, egyszerűen megbízik a fuvarosában, s elhiszi neki: üres a telep. Arról nem is beszélve, hogy képtelenek vagyunk így a reális igényeket fölmérni, s ez a negyedéves, vagy a havi rendeléseknél nagyon sok problémát okoz. A fuvarosokat hiába faggatom, hány kazános, mennyi szenet kér, énhozzám pedig nem jönnek a megrendelők. Furcsa és fonák is Ez a gyakorlat valóban furcsa, ráauasul fonák is. Aki a város lakosainak tüzelőellátását hivatott biztosítani, a telepvezető, a pénztáros, az árukiadó, legfeljebb csak sejti, hogy egy hét, vagy egy hónap múlva mennyi tüzelő fogyna el, miközben a szíállí- tó — zsebében a megrendelő pénzével — taktikázik: holnap vagy két hét múlva ér-e rá házhoz szállítani a szenet? De ugyanez a helyzet az építőanyaggal is: nagyon sokan felruházzák a fuvarost az anyagbeszerzői funkcióval. Óvatosan és csak feltételesen, de kockáztassuk meg a kérdést: vajon nem kell ezárt a külön szolgáltatásért külön honoráriumot is adniuk a vásárlóknak? Főként, ha az anyagbeszerző csak, úgymond, nehezen tudja beszerezni az anyagot? Áldatlan körülmények Nos, a telepvezető nem győzi hangsúlyozni a megoldást: a százhalombattaiak rendeljék meg személyesen tüzelőjüket, vagy a szükséges építőanyagot. S akkor legalább maguk is meggyőződhetnek arról, hogy a telepen csaknem 2 millió forint értékű áru van. Sok mindenből. — Szinte majd mindenből — mondja Petrovics Tibomé — ajtóból, ablakból, vaskapuból, csatornákból, lécből, kátránypapírból bőven van készletük. Itt áll 40 ezer darab metlachi, 10 ezer csempe; rengeteg parkettünk, többfajta hullámpalánk van. Sőt, még fürdőkádunk, zuhanyozótálcánk is. — És mi nincs? — Pillanatnyilag sódert és fűrészelt deszkát nem tudunk adni, de várjuk. És hát még nincs sok minden, de ez már nem érinti a vásárlókat. Nincs például egyetlen gép sem a telepen, amely segítené az! anyagmozgatást, rakbdást. Kertész István térmester és árukiadó megjegyzi: — Ez a mosdónk — s egy bádoghordóra mutat. — Sajnos, újítani kellene a telepet — mondja Petrovics Tibomé — a tér nem betonos, esős időben sártengerré válik. Egyetlen fedett raktár- helyiségünk van, ezért az ajtók, ablakok kivételével mindent a szabad ég alatt kel] tárolnunk. Hagyományos tüzelés A százhalombattai Tüzép- telep forgalma fellendülőben van, s úgy tűnik, ez a konjunk- túip nem időleges. Ugrásszerűen megnőtt a hagyományos tüzelési módra berendezkedő háztartások száma, igen sokan az olajtüzelésről visszaálltak a szénre. Ami pedig az építőanyag vásárlását illeti — csak össze kell számolni, hány családi ház s üdülő énül Újvárosban, illetve Dunafüreden. Itt fart a szennyvíztisztító Tollhegyen Nem is tűnt rossz boltnak, amit a Gelka szerviz javasolt: minden lakás után havonta 6 forintot kért, s cserébe megígérte, hogy a tv-aníennákat karbantartja, s 4 évenként felújítja. A kommunális és kö'tságvetési üzem meg is kötötte a szerződést 565 lakásra, még 1977. februárjában. És megkötötte később is, az újonnan épült lakások antennarendszerére. Időközben — hiszen minden változik — változott a díjtétel is, 6 forintról 10-re emelkedve, és persze változott az antennák állapota is. Egyre romlott. Ne töprengjünk, mi köze volt a tönkremenetelnek a karbantartáshoz, az egész úgyis tárgytalan most már. Az átalányt szedő cég ugyanis az idén szemrebbenés nélkül közölte: az antennahálózat elavult, felújításra szorul, karbantartását nem tudják tovább vállalni. Felújításra pedig szervizük nem hivatott. Hogy van ez? Az egyiket azért nem, mert a másikat igen, s a másikat azért nem, mert az egyiket igen, netán egyiket sem, másikat sem, s mindkettőt azért nem? No, hát ember legyen a talpán, aki tudja követni ezt az okoskodást! SZÁZHALOMBATTAI xzZtúia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Jc, de nem optimális Szervezett ifjúság A bejárók és műszakosok kimaradnak Százhalombattán minden KISZ-korosztályú fiatal — dolgozik. Vagy megfordítva: középiskola és szakmunkás- képző hiányában az ifjúsági szövetség városi szervezeteinek nincs erek diáktagjai. Ennek a sajátosságnak egyik következménye: a KISZ-tagok sorúban nagyon kevés a 18 éven aluli. Amikor tehát az ifjúsági mozgalom szervezettségének, az úgynevezett tagépítésnek az eredményeiről, tapasztalatairól esik szó, ez a sajátosság kikerülhetetlen. Folyamatos tervszerűség Jelenleg 2392 KlSZ-korosz- tályú fiatal dolgozik a városban, közük 1153-an tagjai az ifjúsági szövetségnek. Vagyis a dolgozó fiataloknak csaknem a fele részt vesz a mozgalomban. Ez a számarány meglehetősen jó, s ezt folyamatos, tervszerű munkával érték el az üzemek, intézmények KISZ-szervezetei. Tavaly óta úgynevezett tagépítési tervek alapján gyarapítják a létszámot, ebben a Dunai Kőolajipari Vállalat, yalamint a Dunai Hőerőmű Vállalat ifjú- kommundstái járnak az élen, de kiemelkedő a városi tanács, a TEHAG és a pedagógusok alapszervezeteinek nevelő-, patronáló munkája is. Nyilvánvaló, hogy a tagépítés a mozgalmi élet színvonalától is nagymértékben függ. Ha a KISZ-szervezetek értelmes és nemes ; célokat tudnak maguk elé tűzni, s ezeket sikeresen el is érik, ez már eleve vonzza a kívülálló fiatalokat. Magyarán: a jól működő alapszervezet könnyűszerrel gyarapíthatja sorait» A toborzó szerep Egy-egy jól sikerült rendezvénysorozatnak vagy a rendszeres és színvonalas sport-, és kulturális életnek jelentős az úgymond toborzó szerepe. Nos az elmúlt időszakban számos tömegsportrendezvény, illetve kulturális eseménysor be is töltötte ezt a szerepet» Gondot okoz azonban néhány objektívnek tűnő tényező. Az egyik: a város ipari jellegéből is adódóan ' mostanában 20—22 évnél fiatalabb dolgozók ritkán vállaltak munkát a város üzemeiben. Egy másik: a munkásállo- mánybain a fluktuáció mértéke nem kedvezett a tagépítési törekvéseknek. Ez a probléma egyébként a kőolajipari beru házáson dolgozóknál, illetve a DHV-nál a legnagyobb. Gátló tényező továbbá a többműsza kos beosztás — érthetően ez a fiatalok szabad idejét erősen determinálja, akárcsak a bejáró életforma, amely a szervezett mozgalmi munkák vállalását gyakorta meghiúsít ja. Ez utóbbinál valamiféle megoldást mindenképpen keresni kell, tekintve, hogy igen magas a Százhalombattára bejáró dolgozók száma. Végezetül két — már kevésbé objektív — hátráltató tényezőt kell megemlíteni: az egyes alap- szervezeti titkárok nemtörődömségét, illetve a tagság passzivitását. Egyik sem járul hozzá a KISZ-tagság létszámának növeléséhez. KISZ—úttörő kapcsolat A KISZ városi bizottsága nemrégiben összegezte mindezeket, s egyben meghatározta a soros feladatokat is. Hatékonyabb és tudatosabb agitá- cióra van szükség — szögezték le —, s főként városi KISZ- szervezetek tömeg befolyásának növelésére. Nem hanyagolható el a KISZ—úttörő kapcsolat sem, hiszen az egészen fiatalok. felkészítése ; a majdani mozgalmi életre nagyon fontos feladat Százhalombattán az ifjúság ezen belül is a munkásfiatalság szervezettsége számszerűleg jó, százalékban fölötte van a megyei átlagnak. De ez nem jelenti azt, hogy optimális is. Fórum 2 kérdés válasz 1. kérdés: A 26-os ABC mögött, ideiglenes épületoeu található zöldségbolt meglehetősen gyér forgalmat bonyolít le. Az a hír járta, hogy ezt megszüntetik, illetve átalakítják másféle üzletté. Milyen kereskedelmi egység várható a helyén, s mit árusítanak majd benne? (A Ságvári sétány lakói.) 1. válasz: A zöldségboltot a Budai Járási Áfész üzemeltette. Mivel az ellátás szempontjából lényegtelen forgalmú, javasoltuk az áfésznek, hogy alakítsa át más üzletté. Tavaly decemberben úgy döntöttek, hogy tapétaboltot nyitnak a helyén, ezt azonban csak a PIÉRT-tel közösen lehetett volna megvalósítani. A PIÉRT azonban nem vállalkozott az együttműködésre, így ez a szándék meghiúsult. A legutóbbi döntés szerint autóápolási cikkek, illetve alkatrészek forgalmazását határozta el az áfész, de mind ez ideig nem tett lépéseket az új üzlet kialakítására, bár június végére ígérte. (Kürti Attila, a városi tanács termelésellátás felügyeleti osztály vezetője.) 2. kérdés: Az újabb lakások átadásával mind nagyobb lesz egy-egy lakótelep. Az itt élők számára nem közömbös, hogy van-e nyilvános telefonállomás, illetve fülke a közelben, vagy pedig messzire kell szaladgálni, esetleg éjszaka, ha sürgős ügyben, vagy segélykérés céljából telefonálni kell. Lesz-e az újabb lakótömbök közelében nyilvános telefon- fülke? (A déli lakótelepi családok.) 2. válasz: A segélykérő telefonok elhelyezését rendelet is megköveteli, illetve szabályozza, a középmagas, tehát a 10 emeletes lakótömbök környékén. A déli lakótelepen már van egy nyilvános telefonállomás, de az újabb lakóépületek átadásával egy időben második felállítását is terveztük. Mégpedig a 206-os. most készülő háztömb közelében. A telefonfülkét már elhelyezték és a beszerelés, az üzembe helyezés is hamarosan megtörténik. (Kutsera Zoltán, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője.) Lelkes vállalkozó Gvimozi Trabantból I ............... Jó ütemben halad a szennyvíztisztító te’ep építése, melyet a Közúti Építő Vállalat és a Vízgépészeti Vállalat dolgozói kiviteleznek. A mintegy 55 millió forintos költséggel megvalósuló hatalmas létesítmény 7 ezer köbméter szennyvizet tisztít majd meg naponta, nemcsak mechanikai, hanem biológiai módszerrel is. Felvételünkön a DÓR típusú 25 méter átmérőjű ülepítő medence látható, melynek szerelése hamarosan befejeződik. Kiszámították: a városközpontban, a többszintes lakóházak övezetében minden egyes lakosra 14 négyzetméternyi zöldterület jut. Sok? Kevés? Nehéz lenne eldönteni, különösen azért, mert a város környezetvédelmi szempontból nagyon is rászorul a levegőt megszűrő vegetációra. Ez a személyenkénti 14 négyzetméter zöldlcincs tehát relatív gazdagság, de mindenképpen megbecsülendő. A parkok, sétányok, a bokros, fás övezeteik gondozására, fenntartására meglehetősen nagy összegeket fordít a városi tanács mellett a Dunai Kőolajipari Vállalat is. Az előbbi több mint másfél millió forintot, az utóbbi 1 millió 200 ezer forintot utal át évente a kommunális és költségvetési • üzemnek. Annak mintegy 30 parkfenntartó munkása ezért az összegért 111 ezer négyzetméternyi tanácsi és 87 ezer négyzetméter vállalati parkot gondoz rendszeresen. Most, ősz elején, a kertészek lassan mérleget is készíthetnek eddigi munkájuk eredményeiről. Kezdjük azonban az elsővel, a soron következő teendőkkel. — Ilyenkor — tájékoztat Zaprionov Koljoné, a park- fenntartó csoport vezetője — a fű- és a kipusztult fák pótÁpolni, s megóvni a zöldvagyont! Parképítők és -rombolók lása a dolgunk, valamint a sövények rendbehozása. Aztán a kétnyári virágok elültetése következik, a rózsák visszametszáse, betakarása, a cserjék aljának felásása és hát rengeteg lombgereblyézés. — Munkaerő? — Kevés a jelentkező, pedig hát a fizetés nem is rossz, átlagban 3 és fél, négyezer forintot lehet keresni. Munkájuk társadalmi megbecsülésével azonban már baj van, s ez némi magyarázat arra, miért is nem tolonganak a jelentkezők. Százhalombattán minden esztendőben fölbecsü- lik azt a kárt, melyet a nemtörődömség, vagy a garázdaság okoz. Az idén például már meghaladta az 50 ezer forintot az a veszteség, amit a virágok letépésével, a facsemeték kiirtásával, a virágágyások letaposásával okoztak — többnyire ismeretlen tettesek. A veszteséglistát egyébként az üzem vezetője, Farkas Mihály évszakonként is fel tudja sorolni: — Tavasszal kiraktuk a muskátlikat, a felét elvitték gyökerestül. Aztán következett a tulipán, a jácint; alighogy kibújtak, máris lelegelték. Az aranyesőt bokrostul emelték el, maradt még a föld ... Hát azt is elhordogatták. Az a szomorú, hogy gyakran megtörténik: egy-egy szombati társadalmi munkaakcióban az apuka elülteti a fát, amit másnap este épp a fia — milyen erős és bátor vagyok! jelszóval — derékba tör. A játszóterek homokjait nem győzzük cserélni: a KÖJÁL- nak teljesen igaza van, fertőzött, veszélyes a gyerekekre. Az idén 600 köbméter homokot szállítottunk el, ugyanennyit töltöttünk vissza. A rohamosan terjeszkedő és folyvást épülő Százhalombattának egyébként van már úgynevezett zöldövezeti programja is. Erdők telepítése szerepel ebben, belterjes parkok létrehozása, s az új lakónegyedeknek — így például a déli és a Pannónia lakótelepnek fásítása és füvesítése. A zöldvagyon tehát folyvást gyarapodik. De vajon akkor is, ha folyvást tékozoljuk? Egyaránt. Havonta egy-egy héten át az óvodásoknak szenteli szabad idejét. Berakja Trabantjába a filmeket, a vetítőberendezést és sorba járja a város hét óvodájáL Általában délelőttönként tartja az ovimozit, és egy-, illetve másfél órás műsorokat vetít. A kicsinyek fölváltva, csoportonként telepednek le az óvodák legtágasabb helyiségében, s először a 3 évesek, aztán a nagyobbak élvezik a mese- és rajzfilmeket. Dubecz Tibor az idén is elkezdte az ovimozizást, az első vetítésekre szeptember második felében került sor délelőttönként fél 10 és 12 között Ki minek mestere? A lakatosoknak rendezték meg a Ki minek mestere? vetélkedőt szombaton, a Duna- menti Hőerőmű Vállalatnál, a DHV KISZ-bizottságának szervezésében. A vetélkedő tíz résztvevője közül az első Bar- tos József, a Dunai Kőolajipari Vállalat dolgozója lett. — Helyreigazítás. A múlt heti Százhalombattai Hírlapban az MTESZ intéző bizottságának alakuló üléséről szóló tudósításunkban nyomdahiba miatt Tóth Istvánná szerepelt Tóth István helyett Az oldalt írta: Tamási István Fotó: Bozsán Péter É1 egy megszállott embey Százhalombattán, Dubecz Tibornak hívják. Szabad idejében szenvedélyes mozis, sokfelé vett, felnőtteknek, gyerekeknek