Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-27 / 227. szám

BEFEJEZŐDÖTT AZ ŐSZI ÜLÉSSZAK a miniszterelnök —, méltó folytatása volt annak a nagy jelentőségű politikai esemény- sorozatnak, amely március­ban, pártunk XII. kongresszu­sával kezdődött. A vita egy­ben fontos hozzájárulást je­lentett a végrehajtás megszer­vezéséhez is. A vitában visszatérő — mint mondotta: valójában nem új, mégis fontos — gon­dolatként emelte ki az egyet­értés megerősítését politikánk­kal, az elkötelezettséget a szo­cializmus, a béke és a hala­dás ügye mellett, s a vélemé­nyek őszinte és nyílt megfo­galmazását. Rámutatott arra a kritikus igényességre, ami a felszólalók többségét jelle­mezte, majd arról szólt, hogy elsősorban az ország, a na­gyobb közösség ügye kapott hangot. Az is kifejezésre ju­tott, hogy nemcsak kívülről várják a megoldást, hanem azt keresik, mit tehetnek a közvetlen érdekeltek, legyen szó akár termelési, városfej­lesztési vagy bármely más fel­adatról. A gondok kapcsán, a megoldás keresésében is asa- \ ját erőnk és lehetőségeink tu­datára alapozott, és a szocia­lista közösség erejéből is táp­lálkozó optimizmus volt érez­hető. A vita alapján Lázár György minden lényegbe vágó kérdés­ben egyetértését fejezte ki a felszólalókkal. Nyomatékkai szólt arról, hogy a mennyi­ség helyett a minőség került az első helyre. A kormányprogram végre, hajtásának legfőbb feltételei között a Minisztertanács el­nöke először annak a politi­kai egységnek a fenntartását és erősítését említette, amely a legfontosabb támogatója a szocialista társadalom ügyé­nek. További feltételei: az igényesség, a társadalmi ön­kontroll és az, hogy kevésbé legyünk szemérmesek a rosz- szul dolgozókkal szemben. Na­gyon fontos a tudás, a mű­veltség gyarapítása. A kormány részéről nem ígérhetem — mondta Lázár György —, hogy mindig és minden kérdésben azonnal és tévedhetetlenül megtaláljuk a legjobb megoldást, de azt ígérem, hogy figyelmet fordí­tunk minden észrevételre és tanulunk a gyakorlat kritiká­jából. Befejezésül kérte, hogy a munkaprogram vitájában el­hangzott azon javaslatokra, amelyek közvetlenül a VI. öt­éves tervet érintik, az év vé­gén, az új ötéves terv előter­jesztésekor térhessen vissza a kormányzat A többi fontos témát, javaslatot és észrevé­telt a kormány feldolgozza, és erről a képviselőket tájékoz­tatni fogja. Válasza után határozathoza­tal következett: az országgyű­lés a Minisztertanács elnöké­nek előterjesztését a kormány munkaprogramjáról és a fel­szólalásokra adott válaszát jó­váhagyólag, egyhangúlag tudo­másul vette. A napirendnek megfelelően ezután a Magyar Népköztár­saság tavalyi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása követke­zett Hetényi István pénzügymi­niszter emelkedett szólásra. emelési lehetőségeket, nem költötték el az egészségügyi rehabilitációra szánt összege­ket s a hatékonyabb terme­lést szolgáló műszaki fejlesz­tés' alapokat. A bizottságok vitájában hangsúlyt kapott az az igény; meg kell találni an­nak módját, hogy — az új és korszerű létesítmények meg­építése mellett — jobban óv­juk a meglevőket. Meggyőző­désünk — hangsúlyozta Varga Gyula —, hogy ha mindenütt feszesebben, minő­ségileg jobban dolgozunk, akkor — a szigorúbb követel­mények mellett is — végre­hajtjuk 'pártunk XII. kong­resszusának határozataiban megfogalmazottakat. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavas­latot általánosságban és rész­leteiben a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. INTERPELLÁCIÓK Hetényi Bstván: MEGTETTÜK A KEZDŐ LÉPÉSEKET A PÉNZÜGYI EGYENSÚLY HELYREÁLLÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚTON — Mint ismeretes, az 1979. évi terv és költségvetés olyan, több évre szóló cselekvési irányvonalnak a kezdetét je­lentette, amelynek a szocialis­ta fejlődést szolgáló, a gazda­ság versenyképességének javí­tásán alapuló, tartós és szilárd egyensúlyi viszonyok megte­remtése a célja — mondta be­vezetőül a miniszter. — Ennek érdekében egy sor intézkedést tettünk, és alárendeltük e cél­nak még a mennyiségi növe­kedésre irányuló törekvéseket is — hangsúlyozta elöljáróban Hetényi István. — Az elmúlt másfél év azt mutatja: társadalmunk támo­gatja a változtatásra irányuló intézkedéseket. így a gazdasági eredmények sem maradtak el; külkereskedelmi mérlegünk hiánya tetemesen csökken az előző évekéhez képest. A kivi­tel gyorsabban növekszik, a behozatal pedig jobban csök­ken, minj; ahogy előirányoztuk. Emellett biztosítottuk a gaz­daság növekedését. Az össz­termelés 1979-ben 2,5 százalék­kal, az ipar nettó termelése 4 százalékkal, a nemzeti jövede­lem 1,8 százalékkal nőtt. — A nemzeti jövedelem bel­ső felhasználásának tervezett fő tételei: a lakosság fogyasz­tása és a beruházások tervsze­rűen alakultak. A fogyasztás mintegy 3 százalékkal, a beru­házás kereken 1 százalékkal nőtt. A lakosság keresletét az év java részében a korábbi színvonalnak megfelelően tud­tuk kielégíteni. Egy árnyalat­nyit javult a beruházási ke­reslet és kínálat viszonya. Kedvező, hogy a készletek csak kevéssé nőttek. A munka­erőhelyzet is kiegyensúlyozot­tabbá vált. A gazdaságirányító szervek célratörőbb, fegyelme­zettebb munkastílust alakítot­tak ki. A társadalmi szervek fokozódó igényessége nagyban segítette e folyamatok megin­dulását. — Az eredmények így meg­felelnek azoknak a követel­ményeknek, amelyeket az 1979. évi munka iránt támasz­tottunk. A mai és holnapi kö­vetelmények tükrében azon­ban még többre és másra is szükség van. A hatékonyság és a versenyképesség fokozá­sában, az ésszerű gazdálko­dásban és takarékosságban még csak az első és még ko­rántsem általánossá váló lépé­seket tettük meg! E körül­mény súlyát rögtön világo- gosabban érzékeljük, ha az 1979. évi költségvetés végre­hajtására tekintünk. — A tavalyi költségvetés 411,6 milliárd forint bevétel­lel és 415,2 milliárd forint ki­adással, következésképpen 3,6 milliárd forint hiánnyal zá­rult. A hiány — sajnos — sem az előirányzathoz, sem az 1978. évihez képest nem mér­séklődött — A vállalatok az előirány­zottnál kevesebb nyereségadót fizettek be, mivel a nyereség összege 1979-ben csupán 1,7 százalékkal nőtt. Bár az ered­mény, hogy a nyereség a gaz­dálkodás szigorúbb feltételei mellett is nőtt, a növekedés mértéke nem elegendő ahhoz, hogy tartósan fedezze a folya­matosan növekvő állami kö­telezettségeket. — Tavaly egy sor, a haté­konyabb gazdálkodást segítő intézkedést készítettünk elő. Ezek között kiemelkedően fontos az árrendszer fejlesz­tése. Ez évtől az ipari ágaza­tok többségében a világpiaci árarányokhoz igazodó terme­lői árakat, az ezekhez folya­matosan alkalmazkodó árme­chanizmust vezettünk be. — Az új árrendszer és ármechanizmus néhány ked­vező hatását — a külkereske­delmi ármunka javulását, az energiatakarékosság fokozó­dását — már az eddig eltelt rövid időszakban is érzékel­hetjük. A vállalatok túljutottak az átállással kapcsolatos kez­deti bizonytalanságokon. Fo­kozatosan egyre tudatosabban és célszerűbben használják ki az árrendszer kínálta lehető­ségeket. Továbbra is segíteni kívánjuk a vállalatokat az ár­képzési előírások helyes al­kalmazásában, de nem enged­hetünk szabad utat olyan tö­rekvéseknek, amelyek a haté­konyabb gazdálkodás helyett az erre szorító árképzési sza­bályok módosításával szeret­nék növelni vállalatuk jöve­delmezőségét — Az év elején áttekintet­tük a folyamatban levő na­gyobb beruházásokat, s ott ahol az egyensúly szempont­jai miatt indokoltnak látszott némelyeknek a meggyorsítá­sát, másoknak a halasztását határoztuk el. Ez év első nyolc hónapjának gazdasági eredményei arra engednek következtetni, hogy a külke­reskedelmi áruforgalomban a a behozatali többlet a múlt évinél és a tervezettnél is ki­sebb lesz. A vállalatok első félévi nyeresége eléri a költ­ségvetés összeállításakor szá­mítottat. Ez az ár- és szabá­lyozórendszer működőképes­ségére utal, s nem igazolja azt a borúlátást, amely a vál­lalatok nem kis körében a múlt év végén eluralkodott. — Az 1979. s 1980. évi in­tézkedések, a gazdasági folya­matok és a költségvetés ered­ményei számos tanulsággal szolgálnak munkánk számá­ra. Megerősítenek abban, hogy a világos célok és a hozzáértő, s következetes irá­nyítás forradalmi mozgósító erőt jelentenek nehéznek lát­szó terveink megvalósításá­ban. Erősítik a bizalmat a párt és a kormány politikája iránt, s hatalmas anyagi erőt szabadítanak fel feladataink megoldására. A javuló irányí­tás alkotó és alkotni kívánó dolgozók millióinak cseleke­deteit képés az ország és ál­tala minden állampolgár, az egész közösség javára fordí­tani — hangsúlyozta befeje­zésül a pénzügyminiszter. A miniszter expozéját kö­vetően az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának képviseletében Varga Gyula (Zala m. 2, vk.), a megyei pártbizottság első titkára, a terv- és költ­ségvetési bizottság előadója elmondta, hogy a képviselők szóvá tették néhány területen a tervszerűség hiányát. A tanácsok — és más intézmé­nyek — például nem gondos­kodtak arról, hogy az élet­színvonal- és szociálpolitikán­kat szolgáló költségvetési esz­közöket maradéktalanul fel­használják. Tavaly nem me­rítették ki a pedagógus bér­SÄNDOR DEZSŐ (Borsod m. 15. vk.), az edelényi nagyközségi közös tanács elnöke az 1975. évi II. tör­vény hatályba lépése előtt alacsony összeggel nyugdíj­ba vonult régi bányászok, valamint az alapító terme lőszövetkezeti tagok nyug­díjrendezése tárgyában in' tézett kérdést a munkaügyi miniszterhez. Arra kért vá' laszt: tervezi-e a kormány e két fontos társadalmi réteg nyugdíjának rende' zését, felemelését a VI. öt­éves terv időszakában? Rácz Albert munkaügyi ál­lamtitkár válasza: — A VI. ötéves terv élet­színvonal-politikai előirányza­tai részleteiben még nincsenek kidolgozva, ezért a feltett kér­désre tételesen még nem lehet választ adni. Arra kérte az interpelláló képviselőt és az országgyűlést, hogy — a tes­tület ügyrendi szabályainak értelmében — járuljon hozzá: a választ a kormány nevében a munkaügyi miniszter 30 na­pon belül írásban adja meg, s arról az országgyűlés elnökét egyidejűleg tájékoztassa. Az államtitkár válaszát, ja­vaslatát az interpelláló képvi­selő és az országgyűlés tudo­másul vette. DAJKA FERENC (Veszp- ^ rém m. 6. vk.), a Vegyipari ^ Dolgozók Szakszervezeté- | nek főtitkára a munka- és § védőruhák mérettartóságá- ^ nak tárgyában interpellált & a könnyűipari miniszterhez. ^ A minisztérium mit tesz $ azért, hogy a munkaruhák ^ mosás után ne menjenek ^ össze, illetve azok ne vál- ! janak használhatatlanná? $ — hangzott a kérdés. Bakos Zsigmond könnyűipa­ri államtitkár válaszában el­mondta, hogy a magas hőfo­kon is ellenálló, mérettartó textíliák előállítása nagyará­nyú műszaki fejlesztést igé­nyel, az ehhez szükséges gé­pek munkába állítása hosz- szabb ideig tart. A közeljövő­ben a minisztérium az or­szágos munkavédelmi bizott­ságnak is beszámol a munka- és védőruha gyártásának kö­rülményeiről, hogy pontosít­hassák a további feladatokat. A választ az interpelláló mielőbbi intézkedést sürgetve, az országgyűlés pedig nyolc ellenszavazattal és tizenkettő tartózkodással tudomásul vette. Az országgyűlés őszi ülés­szaka az elnöklő Péter János zárszavával ért véget. Hazánkban tanácskoztak testvérpártjaink kulturális osztályainak vezetői Szeptember 23 és 26 között a bolgár, a csehszlovák, a ku­bai, a laoszi, a lengyel, a ma­gyar, a mongol, az NDK-beli, a román, a szovjet és a viet­nami testvérpárt központi bi­zottságainak kulturális osz­tályvezetői tanácskozást tar­tottak hazánkban, az ifjúsági szervezetek képviselőinek részvételével. Vélemény- és tapasztalatcserét folytattak a fiatal művészek körében vég­zett nevelőmunkáról, és meg­vitatták a kulturális együtt­működés továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit. A testvérpártok küldöttsé­geinek vezetőit pénteken fo­gadta Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A szívélyes, elv­társi légkörű találkozón jelen volt Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB külügyi osztályának vezetője, és Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság tagja, a KB tudományos, közoktatási és kluturális osztályának veze­tője, aki a tanácskozáson az MSZMP delegációját vezette. Az ifjúsági szervezetek kép­viselői a KISZ KB székházá­ban találkoztak Maróthy Lászlóval, az MSZMP Poltikai Bizottságának tagjával, a KISZ KB első titkárával is. Látogatókat vár a BNV A PEVDI pavilonjában — Benke Valéria és dr. Ságliy Vilmos. A termékek előnyös tulajdonságait Édes István, a PEVDI vezérigaz­gatója ismerteti. Bozsán Péter felvétele (Folytatás az 1. oldalról) méket, ami megnyerte tetszé­sét a vásáron, a hazai üzle­tekben is viszontláthassa. őszintén meg kell monda­nunk. hogy ezen várakozásnak nem mindig tudunk eleget tenni. Azon kell lennünk, hogy ez a helyzet a jövőben meg­változzék. Előrelépés viszont, hogy ma, a vásár első nap­ján, 26 könnyűipari üzem itt bemutatott termékeit, újdon­ságait a fővárosban a kijelölt áruházakban és üzletekben, Séta a A vendégek első útja a fo­gyasztási cikkek vásárlóinak kiszolgálását, a vendéglátás szolgáltatásait korszerűsítő új berendezések és felszerelések seregszemléjére, a Hoventa ’80 nemzetközi kereskedelemtech­nikai és vendéglátóipari szak- kiállításra vezetett. A hazai és a külföldi fo­gyasztási cikkek nemzetközi kínálatából elsőként a vegy­ipar adott ízelítőt. A műanyag­feldolgozásban elért újabb si­keréről adott számot a Borso­di Vegyi Kombinát a PVC harmonikaajtóival, amelyek nyitása nem szűkíti a szobát. A vendégek megtekintették a Tiszai Vegyi Kombinát új rozs­daoldó és alapozó szerét, a KHV babakozmetikai különle­gességeit. A körséta következő állomá­sán az építésügyi tájékoztató központ Építés — Otthon — Energia kiállításán 39 válla­lat, szövetkezet és kutatóinté­zet új anyagai, szerkezetei, fel­szerelései szerepeltek. A fűtés­ben megtakarítható energia eszköze a kiskunlacházi ÉG- SZÖV Totya etázsfűtés kazán­ja is. Tetszetős kivitele, tüze­lőanyag-hasznosítási paramé­terei miatt kedvelt és keresett. Ha nem is sorolhatjuk az új­donságok közé. A körséta résztvevőinek éppúgy, mint a vásár látogatóinak joggal szá­míthatott az érdeklődésére a Pest megyei Fémipari Válla­lat szabadalmaztatása alatt ál­ló új terméke, a kórházi ágy. A beteg tizenegy testhelyzeté­hez alkalmazkodó, tolókocsivá alakítható új ágyat az intenzív osztályok használhatják. A könnyűipar, öltözködés, otthon kiállítást tekintették meg ezt követően a vendégek. Itt 183 vállalat, szövetkezet csaknem 9 ezer négyzetméte­ren mutatja be újdonságait. Javarészt olyan cikkeket, ame­lyeket egy éven belül gyárt­vidéken egy-két nagy áruház, ban, boltban már árulják. — Kívánom, hogy a kiállí­tók a tapasztalatok sokoldalú kicserélésével, hasznos üzlet­kötésekkel és előremutató tár­gyalásokkal teremtsék meg a jövőbeni, tartós együttműkö­dés feltételeit — fejezte be be­szédét a miniszter, s a kiállí­tást megnyitottnak nyilvánítot­ta. A miniszter ünnepi megnyi. tója után a vendégek körsé­tán tekintették meg az árube­mutatót vásáron hatnak. Példa erre a Lenfonó és Szövőipari Vállalat santung hatású len, pamut, poliészter keverésű Sellő anyaga. Nem anyagot mutattak be, hanem a belőle varrt kosztümöt Ugyancsak ebben a pavilon­ban időztek pár pillanatig a körséta résztvevői a Váci Kö­töttárugyár különleges kötés­sel készült Kocogó névre hall­gató együtteseinél. A kiállított szabadidő-ruházat is tetszetős. A könnyűipar szemléje a bú­torkiállításon ért véget. A körséta egyik állomása volt a 17-es és 18-as számú csarnok is. Itt jelentkezett új­donságaival a Pest megyei Ve­gyi és Divatcikkipari Vállalat. Családi és hétvégi házak PVC nyílászáró szerkezeteit — ab­lakokat, erkélyajtókat, ezek profiljaiból kialakítható térel­választókat — mutatták be. Ezek hőtechnikai, hanglefogó­képessége szilárdsága mellett igen jó. A körséta az F-pavi- lonban a lakberendezési be­mutatónál folytatódott. A C- navilon igazi látványossága az Orion új színes tévéje, s új­donság a Hi-Fi-torony, mely­be rádiót, magnót, lemezját­szót építettek be. A tájékozó­dás a Cseoel kiállítóstandjá­nál fejeződött be. de résztve­vői megismerkedtek a kollek­tív kiállítással szereolő szocia­lista, tőkés és feilődő országok árubemutatóival is. A legnagvobb kiállító a Szovjetunió. Tizenöt köztársa­sága közül most az Oroszor­szági Szovjet Föderatív Szo­cialista Köztársaság mutatko­zik be. A standokon a 26 ezer vállalatot kéoviselő 156 kiállí­tó gazdag fogvasztásicikk-kí- páliata méltán werte el a ven­dégek elismerését. A nagyközség előtt tegnap 13 órakor nvltotta meg a vá­sár kanuit. Már eödig i<, te­temes összegű üzletkötésre Is sor került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom