Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-25 / 225. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Ősz eleji gondok Munkaigényes a kitermelése Lesz-e elegendő tüzelő? Gyakorlaton a Forte munkásőrei Tűzpárbaj az agyagbányában Sorba rakjuk, avagy kupacba? Raknánk így is, raknánk úgy is, mindenki elgondolása szerint tehetné, ha volna mit. A váci járásban ugyanis, szeptember hónap lévén, a kedves vásárló hiába is szeretné beszerezni télire valóját, a tűzifa hiánycikk. A tüzépeken szenet, német brikettet, kokszot és tüzelőolajat még csak- csak találni, és természetesen ipari fát is kaphatunk, amiből úgy hírlik az idén többet termeltek a gazdaságok, mint az előző években. Adás-vétel Bár tűzifából tették volna ugyanezt — mondják jogosan azok, akik kétségbe esve várják a telet és minduntalan azt kérdezik: mi lesz velünk? Szabó Lajosnak, a vámoa- mikolai közös községi tanács vb-titkárának válaszából egyértelműen kiderül: a tanácsok nem tehetnek többet, mint hogy jelzik ezt a gondot. Legutóbb a járási hivatal illetékeseihez fordultak segítségért. Ugyanezt tették a kemen- ceiek is, mint azt a helyi tanács vb-titkára, Szilágyi Sán- dorné elmondta; — Sosem jelentett még gondot a tüzelőbeszerzés. Az idén azonban nagyon sok nyugdíjasunk, sőt, nem egy közületünk itt áll a tél előtt fa nélkül, mert mint a helyi erdőgazdaság vezetői közölték, közületekkel itt egyáltalán nem köthetnek adásvételi szerződést. Ellentétben a korábbiakkal, a megtermelt mennyiség zömét a drégely- palánki, valamint a nagyoroszi tüzépekre szállítják. — Kötelezettségeinket már így is túlteljesítettük — nyilatkozott az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kemencéi erdészetének vezetője, Bukri József. Mint mondta, a két Nógrád megyei tü- zéptelepnek hozzávetőlegesen a tervezett évi 950 tonna helyett, háromnegyed év alatt, már összesen 992 tonna tűzifát szállítottak. Szállítás — Miért ne lehetne ezek- után a környék lakosságának igényeit kielégíteni? — Ennek elsősorban gazdasági okai vannak —, hangzott a válasz. — Az idén az iparifa termelésünk fejlesztésére fektettük a fő hangsúlyt. De ha netán volna is megfelelő mennyiségű termék, a közüle- tek megrendeléseinek akkor sem tehetnénk eleget, mert az értékesítés módját szabályozó újabb törvények nem teszik lehetővé. Ellenben a lakosság igényeinek kielégítésére ajánlottuk: aki teheti, termelje ki saját kezűleg a kívánt mennyi- > 2601, Vác, Postafiók 32 Ne vágjuk ki Sződligeten, a Ságvári utca 55. szám alatt van egy kis ví- kendházam. A telkemen van egypár ősfa; alig található párja a községben. Most felszólítást kaptam a tanácstól, hogy vágjam ki a fákat. Magas fákról van szó, a szomséget, a felső határ 10 köbméter. Ez annál is inkább szükséges, mivel gazdaságunknak, szabad használatra mindössze 300 köbméter tőáras tűzifa áll rendelkezésére, amit a nagyon rászorulók, a nyugdíjasok, a betegeit között szeretnénk szétosztani. Eddig mindössze 1 ezer 063 köbmétert termelt ki a lakosság. Hogy miért csak ennyit, amikor így a fa ára köbméterenként 270 forint, vagyis fele annyiba kerül, mint a tüzépeken beszerezhető? — Ennek bizony nagyon sok oka lehet. A gonj mindenekelőtt a hazaszállítás nehézségeiben keresendő. Sajnos, mi nem tudunk segíteni, évek óta szállításé gondjaink vannak, és a korábbiakkal ellentétben ma már a téeszek sem adnak bérbe egyszeri fuvarra szállítóeszközt. A szállítási gondok valóban mindennaposak, ez Váradi Jenő a Bernecebaráti Üjbarázda Tsz belső ellenőrének a véleménye. ö fakitermelés kapcsán 430 tonna évi restanciáról beszél, amit részben a tagok, másrészt pedig a megrendelők között értékesít a téesz. Nem így történik ez a közeli szomszédban. Pertl József erdészeti ágazatvezető szerint a Perőcserényi Vörös Csillag Tsz egy évi kitermelt tűzifa mennyisége arra sem elegendő, hogy a tagság igényeit kielégítsék: az idén kivágott és feldarabolt 1800 köbmétert 600 igénylő között elosztani bizony aligha lehet. Nem luxus Az adatok körül a Szobi Afész vámosmikolai tüzépte- iepén sem különb a helyzet. Pereszlényi Lajos telepvezető szerint az idén a Nagymarosi Erdőgazdaság a tavalyihoz hasonlóan még a nyár közepén előlegként leszállította 615 mázsa jó minőségű áruját. De hovatovább, amikor ebből a Pest megyei tüzép telepek budapesti elosztó központja háromnegyed évre mindössze 250 mázsát igazolt vissza? Az Ipolyvidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság Nagymarosi Erdészetének képviseletében Héjj Szabolcs, a gazdaság helyettes erdészetvezetője nyilatkozott. — Csak annyit szállíthatunk az üzletfeleinknek, a körzetünkhöz tartozó tüzé- peknek, amennyit feletteseink előírnak. A kitermelt tűzifa- mennyiség így az idén is majdnem elérte az összmeny- nyiség 50 százalékát. Ügy gondolom, nem árulok el titkot azzal, ha elmondom: a szóban forgó faféleség kitermelése nemcsak hogy munkaigényesebb, ráadásul az értékesítési összege is jóval kisebb, az ipari fáé. A mai gazaz ősfákat! szédot nem bántja az ága, árnyéka. Nem elég, hogy hatósági intézkedésre a Duna- soron kiszedtek védett ősfákat, most már a telkeken sem maradhatnak? Benkő Albert környezetvédelmi vezető dasági viszonyok között aligha akad olyan vállalat amelyik vállalhatja azt a luxust, még- csak rövid időre is, hogy olyat termeljen, abból növelje a termelést, ami nem kifizetődő. Kilátások De mi lesz velünk? Kilátásaink bizony az elhangzottak alapján koránt sem biztatóak. Mégis reméljük, hogy még a tél beállta előtt mindenki fás- kamrája megtelik majd, mert mint a leírtakból is kiderült, csak szervezés kérdése az egész. N. P. Lejár a határidő! Mezőgazdasági pályázat Néhány nap múlva, október 1-én lejár a beküldési határideje annak a pályázatnak, amelyet „A kiskerti termelés korszerűsítésének lehetősége” címmel a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezete a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságával és a TIT Pest ' megyéi szervezetével közösen hirdetett meg. A hírek szerint a kijelölt témában néhány váci járási mezőgazdasági szakember is pályázatot készít. A forró napsütés a megkésett nyarat idézi. A Cement- és Mészművek váci gyárának agyagbányájában még javában tart a munka: a szállítószalagokon folyamatosan érkezik az agyag, amelyet a csillék a raktárakba továbbítanak. Min. den a legnagyobb rendben van. A Forte-gyári munkásőröket 12 óra előtt riasztották. Jelzés érkezett, hogy fegyveres személyek, akik Naszály környékén bukkantak fel, meg akarják semmisíteni a cementgyár több berendezését. Az agyagbánya őrzésével a fortesokat bízták meg. Ez a feltételezett helyzet. ★ 12 óra 10: A hosszúplatós ZIL, bekanyarodik a kis irodaépület elé. A munkásőrök gyorsan berendezkednek. Az őrparancsnok rezidenciáját az öltözőben alakítják ki. Szivák József, aki egyben az alegység parancsnoka is, gyorsan intézkedik: a rajparancsnokokkal megbeszéli a feladatot, majd térképen kijelölik az őrök helyét. 12 óra 18: Felvezetik az őrséget. A legfontosabb: minél többet látni, s minél kevésbé látszani. Az őröktől éberséget kér a parancsnok. Kiépítik a telefonhálózatot, de ez mellett rádió-adóvevővel is tartják az összeköttetést. 14 óra: Eddig még semmilyen rendkívüli eseményt nem jelentettek. Sor kerül az első őrségváltásra. „Ör, az őrhelyet add át, őr, az őrhelyedet vedd át!” — hangzik többször is egymás után. 14 óra 05: Hirtelen két lövés dördül. Riadó! Egy pillanat alatt mozgásba lendül a gépezet: megkettőzik az őrséget, s egy elfogó csoportot indítanak. A cél: elfogni, vagy végső esetben megsemmisíteni az ellenséget. 14 óra 10: Az őrszoba közelében váratlanul két gázbomba robban. Gázriadó! Néhány másodperc alatt mindenki felveszi a gázálarcot. A gumi alatt nehezebb a légzés, de mindegy: meg kell semmisíteni a betolakodókat! 14 óra 12: Űjabb erősítést küldenek ki. Időnként géppisztoly lövések dördülnek: a munkásőrök tűzpárbajt vívnak a most már menekülő ellenséggel. 14 óra 20: A kör bezárult. Mindkét diverzáns megadja magát. Vass Gyula és társai erélyes felszólításokkal hozzák be őket az őrszobához. „Falhoz! Kezeket fel!” — hangzik a parancs, s a két elfogott — ezt a szerepet most Ladve- nincza Zoltán és Tolnai József vállalta — szó nélkül engedelmeskedik a felszólításnak. Megmotozzák őket, majd a kihallgatás az őrszobán folytatódik ... ★ Tóth Ferenc alegységparancsnok elégedetten bólogat: — A feladatot eredményesen hajtották végre a szakasz tagjai. Az agyagbánya őrzésvédelmét megoldották, a betolakodókat elfogták. Ez bizonyítja, hogy az elméleti felkészültségüket munkásőreinek a gyakorlatban is nagyszerűen alkalmazzák. Ez a mostani siker azért is nagy öröm számomra, mert a délelőtti gyakorlaton, a másik szakasz is kitűnőre vizsgázott, s ez azt jelenti, hogy a Forte-gyár munkásőrei készek, hogy adott esetben fegyverrel a kézben álljanak helyt. Bent az őrszobán a „diver- zánsok” izzadságtól átnedvesedett ruhában pihegnek. Szivák József is elégedett: — Két társunk minden igyekezetét latba vetette, hogy az őrséget kijátszva, végrehajtsa különleges feladatát. De „ellenségként” nem sokáig tevékenykedhettek! A Forte-gyáriak az alakulás óta. vagyis 1957-től vesznek részt a munkárőrség munkájában. Az évek folyamán önálló alegységet hoztak létre, amelynek gerincét a gyáriak adják, a bázisszerv viszont a Magyar Hajó. és Darugyár váci gyáregysége. Az elmúlt esztendőkben többször Űjabb három pontot szerzett a PENOMAH női kézilabdacsapata, és megerősítette helyét az NB II Középcsoportjának élmezőnyében. Eredmények: PENOMAH—Csepel Autó 16:12 (5:5.1, Soltvadkert—PENOMAH 8:8 (6:5;. A mérkőzésen a következők szerepeltek: Sluch — Juhász, Csőkéné 3, Oroszkiné 3, Szpi- szár 14, Királyné 1, Túriné, Kitlinger, Rétiné 2, Kucsal, Fishl. A váci lányok mindkét ellenfele a kiesés ellen küzd, míg a PENOMAH a dobogós helyért hajt, így mindkét találkozó izgalmakban bővelkedő volt, mivel a kiesés ellen küzdő csapatok mindent megpróbálnak a bentmaradás érdekében. A Csepel Autó ellen hazai pályán játszottak a lányok. s az első félidőt végig a vendégek irányították. A második félidőben aztán sikerült átvenni a játék irányítását, és biztos hazai győzelem született. Ezen a találkozón a csapat igen közepes teljesítményt nyújtott. Kiemelni csak Juhász és Sluch teljesítményét lehet. A Soltvadkert elleni idegenbeli találkozóra kissé szorongva, a tavaszi nehéz győzelmet követően, de a pontszerzés reményében utaztak a lányok. Végig nagy küzdelem folyt a pályán, a váciak irányították a játékot, s hogy a győzelmet nem sikerült megszerezniük azt az igencsak részrehajló játékvezetőknek kö. szönhetik. A csapat végig jól védekezett. A támadójáték azonban, ha néha döcögött is, de gördülékeny és gyors volt, és csak a játékvezetőkön múlt, hogy nem volt eredményesebb. A következő bajnoki fordulóban a PENOMAH ismét hazai pályán szerepel, ezúttal a VM-KÖZÉRT csapatát fogadják. A tavaszi fordulóban a KÖZÉRT hazai pályán szeren-1 esés győzelmet aratott, s most a váci lányok a visszavágásra készülnek. A mérkőzést vasárnap 11 órakor játsszák. A Forte előbb hazai, majd a ceglédi pályán is nyerni tudott. és továbbra is a tabella élén áll. ismerték el különböző kitüntetésekkel sikereiket, legutóbb például elnyerték a kiváló alegység címet is. Végignézte a gyakorlatot Kikillai Gábor, a FORTE pártvégrehajtóbizottságának szer- vező titkára is: — Öröm számunkra, hogy munkásőreink most is bizonyították felkészültségüket. Ám ezek az emberek nemcsak fegyverrel a kézben, hanem a gépek mellett is helytállnak. Az alegység tagjainak több mint kétharmada vesz részt a párt tevékenységében. Közösségi életük is kiemelkedő. Felhívással fordultak például minden alegységhez, hogy • XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére javítsák munkájuk minőségét, tegyenek szert még nagyobb tudásra a fegyverforgatásban. Ezen túl gyakran találkoznak kisebb, nagyobb összejöveteleken, kirándulásokon. Nemsokára a fegyveres erők napját ünnepelhetik ... Szeptember 29-én nemcsak Vácott, hanem szerte az országban ünnepelnek a fegyveres erők tagjai. Furucz Zoltán Az Egyesült Izzóban Külpolitikai fórum Afganisztán a gyújtópontban. Ez a címe az Egyesült Izzó Váci Gyára klubjában 25- én, csütörtökön délután 2 órakor sorra kerülő külpolitikai fórumnak, melyen Halász György, az MSZMP KB sajtó- és propagandaosztályának munkatársa tart előadást, s válaszol az érdeklődők kérdéseire. A rendezők a gyár dolgozóin kívül másokat is szívesen foEredmények: Forte—Tóalmás 24:15 (13:6;, Ceglédi VSE— Forte 11:13 (6:7). A csapatban a következők szerepeltek: Békési kapus — Lukács 4, Bekéné 4, Kurdi 8, Herédiné 11, Brezovszki 3, Farkas I. 4. csere: Oláh 4. A tóalmási lányok ellen a visszavágás vágya tette izgal. mássá a mérkőzést, a Forte az első félidő ötödik percétől átvette a játék irányítását és bár a végén kiengedett, de fölényes győzelmet aratott. A Cegléd elleni találkozó kellemetlen epizóddal kezdődött, mivel a csapatot szállító busz elromlott és az utolsó pillanatban személygépkocsival érkezett meg a csapat a találkozó színhelyére. A szinte bemelegítés nélkül pályára lépő csapat az első félidőben csak egyszer vezetett a félidő végén, míg a második félidőben öt góllal elhúzott a hazai csapattól, akik a hajrában még szépíteni tudtak, de nem tudták megakadályozni a biz. tos váci győzelmet. Az ifjúsági csapat eredményei: Forte ifi—Tóalmás ifi 14:11 (6:3), Cegléd ifi—Forte ifi 6:15 (3:7). Góllövők: Szabó E. 9, Madarász 8, Stefanik 6, Farkas 4, Szunyogh, Tóth 1—1. Járási eredmény: Forte II—PENOMAH ifi 30:6 (15:2). Góllövők: Bagi 10, Bayer 8, Győri 5. Miklián 4, Nagyela 2, Joó 1, illetve: Bodnár. Kiss 2—2, Serfőzö, Katona 1—1. Nyári József Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.) szeptember 25-től 28-ig délután 4 órakor: A Fekete Rák ollójában (színes szovjet film) — este 6 és 8 órakor: Joseph Andrews (Henry Fielding regényéből készült angol kalandfilm, csak 16 éven felülieknek. Rendezte: Tony Richardson, főszerepben: Peter Firth). ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) Művek és olvasók N ovember hetedikén adják át az új váci . járási könyvtárat. Ettől a pillanattól kezdve minden bizonnyal az új és korszerűbb feltételekkel együtt megsokasodik az olvasók, az érdeklődők tábora is, annak reményében, hogy most aztán lesz mit olvasni, lesz mivel eltölteni a szabad időt. Ez, egyértelmű öröm azoknak, akiknek mindennapi kenyerük az olvasás. De mit tesznek majd azok, akik eddig is, a már soknak vélt könyvek láttán, zavarba estek, ha választaniuk kellett, mert egyszer-egyszer valami olyat szerettek volna olvasni, ami érdekes és izgalmas is, le is köti maradéktalanul a figyelmüket. Jót s jól választani a művek sokaságában bizony nem egyszerű dolog. Mert igaz ami igaz, a jószándékú olvasók asztalán félretéve, napról napra növekszik a restancia: napilapok, hetente és havonta megjelenő szaklapok, a legújabb kiadású könyvek várják az olvasó szemeket. Csakhogy a múlt havi folyóiratok száma, a múlt havi olvasnivaló még alig csappant, s a nyomdák pedig máris ontják az újabbakat. És a csábító címek láttán hiába teszünk fogadalmat: ezentúl csak olyat olvasunk, ami érdekel, amit szerintünk érdemes. Ám rádöbbenünk, hogy nem tehetjük, kíváncsiságunk határtalan, bele kell olvasni ebbe is, abba is, így észrevétlenül gyarapszik, gyűlik fejünkben az egyszerre megemészthetetlen információ. Nincs más lehetőség: szelektálni kell. De hogyan és miként? Van aki csak a „különb” dolgokat szereti, mások a divattal haladnak, csak azt olvassák, amit a szomszéd, ami sikk. Megint mások, megállnak a kötelezőknél. Ezek szerint kérdésessé válik: a téma épp úgy választja olvasóját, miként olvasója a témát!? Érdemes elgondolkoznunk azon, mit is rejt ez a gondolat. Mindenekelőtt azt, amit minden embernek meg kell tudnia határozni, mi az, ami érdekli, mi jelent számára élményt, milyen témájú könyvek tartoznak kedvenc olvasmányai közé. Nem vitás, mindannyian azonossá szeretnénk válni önmagunkkal, ám ez koránt sem olyan egyszerű. Nem véletlen tehát, ha az olvasó, akarva nem akarva, valamilyen formában mind- megannyiszor önmagát keresi a műben. S ha fölfedezte, ezzel együtt képes arra is, hogy beleélje magát egy- egy szereplő helyzetébe. Többnyire olyanéba, aki hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, esetenként hasonló életkörülmények átélője mint ő, vagy olyasvalaki, aki álmainak, ábrándjainak megtestesítője. M űvek és olvasók életet hordozó, igazán valódi kapcsolatának megteremtéséhez izgalmas, de nehéz út vezet. Ám egykor mindannyiunknak útra kell kelnie a betűk országá- bah, azon az ösvényen, amely elvezet oda, hogy az ember meg tudja fogalmazni önmaga és társai számára, hogy miként azonos azzal a képpel, melyet a világban keres. Németh Péter mint gadnak. Kézilabda Itthon és idegenben
