Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-25 / 225. szám

1980. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK ET™ 4 fis ¥ K/imap u POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünki. Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. -1446 Felemás Érden, az Engels utcában lakom. Nem tudom, mi lehet annak az oka, hogy ez az utca szembetűnően felemás: az út­test is csak a felső részen ké­szült el, s erre, lejjebb, a vi­lágítás sem megfelelő. Sötét­ben botorkálunk esténként, miközben a feljebb lakók előtt az aszfaltozott út fényárban úszik. Jó lenne, ha az itt la­kókkal többet törődne a ta­nács, hiszen rengeteg mellék­utcában, ahol alig van forga­lom, megfelelő a közvilágítás. Szabó Ábelné Érd ★ Hortobágyi Péter, Érd város Tanácsának műszaki osztályveze­tője ismeri az Engels utcaiak pa­naszát, de elmondta, a tanács nem tudja orvosolni azt. A köz­ponti lakótelep építése miatt az utca házainak többsége szanálás alá esik. Fokozatosan kerül erre sor, ahogyan az építkezés halad, úgy bontják majd le a házakat Is. Az úttestet néhány éven belül rendbehozzák, s aszfaltburkolat­tal látják el, a közműveket vi­szont nem újítják fel, hiszen en­nek nem lenne értelme. KRESZ-játék A ráckevei óvoda dolgozói rendszeresen oktatják a kis­gyermekeket az alapvető köz­lekedési ismeretekre. A leg­utóbbi szülői értekezleten részt vett a Ráckevei járási Közle­kedésbiztonsági Tanács ügyve­zető elnöke, Nagy Károly rendőr főhadnagy, s elismerő szavak kíséretében adta át a tanács ajándékát, amely KRESZ oktató-nevelő játékok­ból áll. Dr. Dörgő Gyula rend­őr alezredes, a JKBT elnöke elmondta: figyelemmel kísérik a tanulók és óvodások közle­kedési oktatását, az eredmény­nyel elégedettek, egyre keve­sebb gyermekbaleset történik a járás területén. A megjelent szülők érdekes előadást hallgathattak a JKBT tevékenységéről. Asztalos Imre Ráckeve Antenna 1979 decemberében költöz­tünk új lakásba. Kezdettől fogva rossz a központi tv-an- tennánk, a kép hangyás és szellemképes, az URH pedig egyáltalán nem működik. Ebben az évben lejár a ga­rancia, jó lenne, ha mielőbb megjavítanák az antennát, hi­szen így nem élvezhető a mű­sor. Ozsvát Mihály Cegléd ★ A panaszt továbbítottuk az antenna szerelését végző gödöl­lői Gelka-szerviznek, ahonnan Hurta László szervizvezető a kö­vetkező választ adta: a központi antennát megjavították, de saj­nos, így sem tökéletes a vétel. Ahhoz, hogy kifogástalan minő­ségű képet nézhessenek a lakók, a rendszert át kellene állítani, ugyanis jelenleg a szentesi adást veszi az antenna, a kékesi adót pedig tökéletesebben fogná. A lakóközösség képviselőjét, aki je­len volt a javításnál, tájékoztat­ták az átállítás szükségességéről, de azóta nem jelentkeztek, nem rendelték meg a szerviztől a mun­kát. Ébresztő A ceglédi, Kozma Sándor ut­cai Károlyi-lakótelep sok em­bernek nyújt otthont, éppen ezért a probléma, amit szóvá teszek, ezreket érint. Minden reggel öt órakor kezdenek dol­gozni a Városgazdálkodási Vál­lalat köztisztasági alkalmazot­Méregdrága ablak Egyik olvasónk levelében a következő kérdéssel fordult hozzánk: tetőtér-bevilágító ab­lakot szeretne vásárolni, de nem tudja, hol kapható és mennyibe kerül, ezért — ha lehet — tájékoztassuk őt a le­lőhelyről és arról, mennyi pénzt vigyen magával. Ennél mi sem egyszerűbb — gondoltuk, s rögvest feltár­csáztuk a TÜZÉP vevőszolgá­latát. Készséges válasz a kér­désre: a 30. számú telepükön kapható ilyen ablak, méghoz­zá két típus közül választhat­nak a vásárlók. Örömmel köszöntük meg a felvilágosítást, s felhívtuk a 30. számú telepet, megkér­deztük, van-e még ablak. Van, hogyne — szólt a válasz —, a 75X,150-es méretű 14 800 fo­rintba, a 105X,150-es pedig 17 200 forintba kerül. Bár higgadtan közölték ve­lünk a vételárat, a hír mégis villámcsapásként ért bennün­ket, s érdeklődtünk, vajon mi teszi ilyen méregdrágává ezt az ablakot? — Ez egy komplett, NSZK- importból származó ablak — szólt a felelet. — Thermopán üveggel látták el,. s több irányban elmozdítható, tehát oly sokra képes, hogy nem csoda, ha az ára ennyire ma­gas... Lehet, hogy az ár reális és arányban van az ablak csodá­latos tulajdonságaival, min­denesetre elgondolkodtató, mi­be került egy egész ház, ha az ablak darabja csaknem húsz­ezer forint? Nem ártana azok­ra is gondolni, akik szeré­nyebb ablakkal is beérnék, amelyik nem beszél ugyan hét nyelven, mégis megfelel a cél­nak, s megfizethető. A több irányban elmozdít­ható mű, amelynek elsősorban az lenne a szerepe, hogy rajta keresztül bejusson a fény a tetőtérbe, mintha annak az egyszeri levesnek lenne roko­na, amely többe kerúi, mint a hús. P. M. tai. Ebben az időpontban még sötét van, így aligha tudnak eleget tenni kötelességüknek, ellenben olyan lármásak, hogy az egész lakótelep felriad. Csapkodják a vasajtókat, kiál­toznak, s ezzel azokat is fel­verik álmukból, akik esetleg alhatnának még néhány órát. Jó lenne, ha tekintettel len­nének az itt élőkre, és — leg­alábbis a kora hajnali órákban — kisebb zajjal dolgoznának. V. János- ••• » Cegléd - ' ★ Hártyán! László, a ceglédi Vá­rosgazdálkodási Vállalat közterü­letfenntartó üzemágának vezető­je ígéretet tett, hogy felhívják az ott dolgozók figyelmét arra, vé­gezzék munkájukat nagyobb kö­rültekintéssel. Reméljük, ezután a Károlyi-lakótelepen élők nem lesznek kénytelenek öt órakor ébredni. Gyűlik Budakeszin egyre többen fű- tenek olajjal, sőt nem egy ház­ban már központi fűtés bizto­sítja a meleget. Éppen ezért alig akad lukas, altot lenne a háztartási éghető hulladékok megsemmisiinsere atnaimas fűtőberendezés. Sok család előfizet valamilyen napilapra, van, ahová több újság és fo­lyóirat is jár. Kiolvassuk a sajtótermékeket, s utána nem tudunk mit kezdeni velük: gyujtogetjük, hatna megjelen­nek az úttörők, és elviszik, de sajnos, nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem jönnek. Ugyanez a helyzet a íémhul- ladeKOkkal: ha az úttörőcsapat hulladékgyűjtést szervezne, nagy mennyiségű papír- és íémnulladék gyűlne össze. Id. Kuti Márton Budakeszi ★ Megkérdeztük Liga Erikát, a budakeszi úttörőcsapat vezetőjét, szerveznek-e a közeljövőben hul­ladékgyűjtést, s ha igen, a papí­ron kívül egyéb hulladékok szá­mításba jöhetnek-e? A csapatve­zető elmondta, ez attól függ, si­kerül-e megegyezniük a Pilisi Parkerdőgazdasággal, ugyanis — ha van rá lehetőség — az idén inkább vadgesztenyét szeretné­nek gyűjteni. Májusban volt legutóbb papírgyűjtés, s legköze­lebb előre láthatóan jövő má­jusban lesz. Egyéb hulladékok gyűjtésére nem vállalkoznak, ugyanis az iskolánál nincs hely a raktározásra. Pult alatt Nemrég sört szerettem vol­na vásárolni Gödöllő egyik legnagyobb élelmiszerboltjá­ban. Mivel kedvelem a kőbá­nyai világost, sajnálkozva vet­tem észre, hogy ez a fajta nem kapható, ellenben drágább sö­rökből nagy a választék. Már azon voltam, hogy ha nincs más, veszek olyat, amilyen van, amikor észrevettem, hogy egy hölgy több sikerrel járt, mint én: kosarát átadta az egyik eladónak, aki kisvártat­va visszahozta, s benne volt öt egyliteres kőbányai sör. Nagyon felháborodtam, s megkerestem a vezetőt, szóvá tettem az esetet. Az üzletve­zető felelősségre vonta beosz­tottját, ennek ellenére nem ke­rült kőbányai sör az eladótér­be. Jó lenne fokozottabban el­lenőrizni, hogy a keresett áru­cikkek ne a pult alól találja­nak gazdára, hanem az vásá­rolhassa meg, aki időben ér­kezik. Sík István Gödöllő Világjárók A váci művelődési központ pedagógusklubja Tóthné Dé- vánszky Erzsébet klubvezető szervezésében kétnapos autó­busztúrán vett részt Szlovákia legszebb tájain. Felejthetetlen élményt jelentett a Tátra hó­födte csúcsait megközelíteni. Ezen a kiránduláson kívül egynapos hajóúton vettek részt a váciak. Felkeresték a mohá­csi történelmi emlékhelyet, megkoszorúzták a hősök em­lékművét, és megismerkedtek Mohács főbb nevezetességeivel. Urbán Sándor Tahi Alakuló ülés A dunakeszi rokkantak he­lyi csoportja a közelmúltban tartotta meg alakuló ülését. A városban közel négyszáz rok­kantat tartanak számon, min­denkinek küldtek meghívót, de sajnos csak ötvenen jöttek el. Dr. Chikán Csaba, a rokkan­tak váci egyesületének titkára ismertette az alapszabályokat. A hozzászólások után megvá­lasztották a dunakeszi csoport vezetőségét: az egybegyűltek Kiszely Istvánnét, Szakáll Ká­rolyt és Enyengi Lajost tün­tettek ki bizalmukkal. A jelenlevők elhatározták, hogy hetenként egy alkalom­mal klubnapot tartanak, s megkezdik a szervező munkát a jövőre esedékes rokkantak nemzetközi éve cselekvési programjának végrehajtásáért. A dunakeszi egyesületnek jelenleg 50 tagja van, de vár­ják a többi ele jelentkezésé t. Solymosi László Dunakeszi Kis bolt Nemrég Vette át az egysze­mélyes, szabadkasszás áfész- boltot Budakeszin, a Kossuth Lajos utcában Juhász Lászióné kereskedelmi szakmunkás. Rö­vid idő alatt megszerette a kis boltot, s őt is megszerették a vásárlók, sokan egyszerűen csak Ibinek szólítják. A kis üzlet tiszta, s rövid idő alatt megvásárolhatnak itt mindent a vevők, hiszen a háztartásban szükséges cik­kek nagy választékban kapha­tók ebben a parányi üzletben. Néhány nappal ezelőtt tör­tént, hogy egy ismeretlen, idős vásárló, aki sosem járt még a boltban, letette a csomagját a sarokba, bevásárolt és eltávo­zott, a csomagot pedig ott fe^ lejtette. A boltos záróra után vette észire, hogy egy táska maradt a sarokban. Megnézte a benne levő személyi igazol­ványt, s azonnal táviratozott a tulajdonosnak. A feledékeny ember boldogan vette át elve­szettnek hitt, értékes csomag­ját, s megköszönte a boltosnak a figyelmességet. Padányi Lajos Budakeszi Szerkesztői üzenetek G. L.-né. Gödöllő: Panaszát to­vábbítjuk az illetékesekhez, s a válaszról értesítjük. A sertéstá­pot — mint megtudtuk — a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának keverőüzeme szállítja az üzletekbe. K. M., Diósd: Levelében arról ír, hogy Diósdon, a Majakovsz­kij utcában legyalulták az út­testet, de az így felhalmozódott földet nem hordták el onnan, ezért utcájuk egyre inkább jár­hatatlan lesz. Választ kérünk az illetékesektől, azt azonban nem értjük, levelén miért nem tün­tette fel teljes nevét. K. I., Monor: Megkérdeztük a Pest megyei Temetkezési Válla­lat monori járási kirendeltségé­nek vezetőjétől, Németh Jánostól, miért nem lehetséges az el­hunytat bent a helyiségben ii és kint is felravatalozni. Meg­tudtuk, hogy a koporsó néhány méteres elmozdítása olyan költ­séggel jár, amelyet nem tudnak leszámlázni. A válasszal nem va­gyunk elégedettek, ezért tovább vizsgáljuk a panaszt. E. B.-né, Cegléd: ösztöndíj iránti kérelemmel az iskola gondnokságát kell megkeresni. Mivel levelében megírta, me­lyik középiskolában tanul gyer­meke, érdeklődünk, van-e lehe­tőség arra, hogy ösztöndíjat kap­jon. Az eredményről beszámo­lunk, addig türelmét kérjük. özv. M. Z.-né, Szentendre: Le­velét megkaptuk. Kérjük, érte­sítsen bennünket, mikor tudná rendelkezésünkre bocsátani a dokumentumokat. Várjuk Jelent­kezését ! P. L., Budakeszi: Köszönjük, hogy felhívta figyelmünket a játszótéri eszközök kiállítására és a helyi tanács újításba, amely- lyel lehetőséget teremt a la­kosságnak, hogy közölje észre­vételeit, javaslatait az igazgatá­si szervvel. Mindkét témára bő­vebben visszatérünk a közeljö­vőben. A szabály, az szabály Hová tűnt az ötszáz forint? Válaszol az illetékes Helyesen jártak el? Panasszal fordult szerkesztő­ségünkhöz Lakatos János, vá­ci olvasónk. Elromlott háztar­tási varrógépét elvitte javítás­ra a Varrógép- és Kötőgép­műszerészek Szövetkezetéhez. A József körúti szervizben át­vették a gépet, s közölték ol­vasónkkal, hogy generáljaví­tásra szorul a gép, s a mun­káért 1200 forint javítási dí­jat kell fizetnie. Néhány nap múlva Lakato­sék rájöttek, hogy olaj helyett tévedésből ragasztót öntöttek a gépbe, ezért felkeresték a szervizt, s elmondták, mi a hiba. A szervizben közölték ve­lük, hogy a javítással még nem készültek el, ugyanis nem tudták beszerezni a szükséges alkatrészt. Ekkor olvasónk a varrógépet hazavitte, amúgy használhatatlanul, otthon ki­bontotta, eltávolította belőle a ragasztót, s azóta a gép újra nagyszerűen működik. A panaszt továbbítottuk a Varrógép- és Kötőgépműsze­részek Szövetkezetéhez, ahon­nan a napokban megérkezett a válasz Szalai Tibor szolgá­latvezető aláírásával. Arról tájékoztatott bennün­ket, hogy a szerviz helyesen járt el, amikor a gépet átvet­te és 1200 forintban határozta meg a javítási díjat, ugyanis már az átvételkor megállapí­tották, hogy a gép beragadt, ám a ragasztó eltávolítása nem zárja ki az alkatrészcse­re szükségességét. A szervizből minden javí­tott gép csak kifogástalan ál­lapotban kerülhet ki, ugyanis a javításokért garanciát kell vállalni, ami ebben az esetben hat hónap lett volna. Szalai Tibor arra is felhív­ta figyelmünket, hogy a ra­gasztó eltávolítása önmagában is nagy munka, aprólékosságot és igen nagy körültekintést igényel, a gépet apró részeire szét kell szedni. Megértjük a szerviz törek­vését, hogy csak kifogástalanul működő gépet ad vissza javí­tás után — ez érdeke, ha a garanciát általában, s nem­csak a javított alkatrészre vállalja. Azt azonban jó lenne tudni, szükséges-e kicserélni azt az alkatrészt, amely talán megkopott kissé, de még mű­ködőképes, hiszen takarékos­ság alatt azt is értjük, hogy mindent addig használjunk, amíg az megfelel a célnak, s ne helyettesítsük új alkatrész- szél a még jó régit... Lieb Sándorné monori olva­sónk több mint két hónappal ezelptt panasszal fordult hoz­zánk: az Állami Biztosító Bu­dai járási Fiókja még tavaly 500 forint kártérítést adott fel címére, azonban ezt az össze­get nem kapta meg. Ezzel szemben megtalálta háza ud­varán biztosítási könyvét, pénz és más üzenet nélkül, csak úgy behajítva. Várt egy hónapig, hátha meghozza a postás a pénzét, ám ez a hosszas türelem hiá­bavalónak bizonyult. Elment ekkor a helyi postára, bejelen­tette a történteket, s azt a vá­laszt kapta, hogy ott kell pa­naszt tenni, ahol feladták a pénzküldeményt. Olvasónk el­ment hát a biztosítóhoz. Ott arra kérték, írja meg mindezt ajánlott levélben, majd akkor utánanéznek. Az ajánlott levél hamarosan megérkezett a biztosítóhoz, néhány hét múlva válaszoltak is: megnézték a nyilvántartá­sukat, az összeget 1979. július 12-én elküldték, vissza nem érkezett, ezért az ügyfélnek azt javasolták, érdeklődjék a helyi postán. Tudakozvány Olvasónk hónapokon át in­gázott a biztosító és a posta között, míg végül ez év júniu­sában elfogyott a türelme és lapunk segítségét kérte. Azt hittük, a bajon könnyű segíteni, de bizony sok időbe telt, míg végre eredményt ér­tünk el. Az Állami Biztosító Budai járási Fiókjával azonnal felvettük a kapcsolatot, de ne­künk is ugyanazt mondták, mint olvasónknak. Előbb he­tekig arra biztattak, hogy ek­kor meg akkor érdeklődjünk, végül pedig megkaptuk a pon­tos választ: ők elküldték a pénzt, vissza nem érkezett, ér­deklődjünk a helyi postán. A monori postán megtudtuk, hogy ők csak abban az esetben intézkedhetnek, ha a feladó tudakozványt ad be, s abban pontosan közli, mikor, ki, ki­nek és mennyi pénzt küldött. Újra a biztosítóhoz fordultunk, ahol közölték velünk, hogy két ízben is indítottak el tudakoz­ványt, de választ ez idáig nem kaptak. Azon vettük észre ma­gunkat, hogy már mi is ugyanúgy ingázunk a posta és a biztosító között, mint aho­gyan azt Lieb Sándorné tette egy éven keresztül. Tortúra Ekkor sietett segítségünkre Szűcs Szabó István, a Buda­pesti Postaigazgatóság forgal­mi osztályvezetője, aki — bár nem kötelessége — a szerkesz­tőségünk által megadott ada­tok alapján érdeklődött az el­veszett pénz után. Hamarosan arról értesített bennünket, hogy az ügyet — mert nem az ő hatáskörükbe tartozik — át­adta kivizsgálásra a Budapest vidéki Postaigazgatóságnak. Űjabb hetek teltek el, s vég­re a napokban Antalka Géza vizsgálóbiztostól megkaptuk a rég várt felvilágosítást: a mo­nori postának abban az idő­ben volt egy kézbesítője, aki a rábízott pénzküldeményeket hűtlenül kezelte. Ez a tény már rég kiderült, az illető je­lenleg szabadságvesztését töl­ti, de bebizonyosodott, hogy a szóban forgó összeget is ő tu­lajdonította el. A több mint egy évig tartó herce-hurca jól végződött: Lieb Sándornét kártalanítot­ták, vagyis kifizette a posta azt az összeget, amit annak idején bonyodalmak nélkül meg kellett volna kapnia. Ezt azonban tekinthetjük kettős kártérítésnek is, hiszen annyit járt az eltűnt pénz nyomában, hogy ez is eléggé sok pénzébe került. Ráadásul a tortúrával járó bosszúság, idegeskedés, az utazgatás fáradalmai: mindezek forintban nem fe­jezhetők ki... Bürokrácia Melyik hivatal felelős Lieb Sándorné fölösleges utaztatá­sáért? A posta a biztosítóra hárítja ezt, mondván, a sza­bály, az szabály, az eltűnt kül­deményt annak kell kerestet­nie tudakozvány segítségével, aki azt postára adta. Ilyen tu­dakozványt bármelyik posta- hivatalban be lehet adni, de csak személyesen — erről a körülményről valamiért nem tud az ügyben szereplő bizto­sítófiók. Valóban kétszer kér­ték, hogy nézzen utána a posta Lieb Sándorné ötszáz forint­jának, de mindkét alkalommal levélben kérték ezt, ezért a posta nem vett róla tudomást. Levélben foglalt kéréseknek eleget tenni — a bürokratikus rend szerint — végsősoron szabálytalanság. Még akkor is, ha a posta tudja — hiszen a helyi postának tudnia kellett —, hogy a hiba náluk történ­hetett. A kézbesítő éppen ab­ban az időszakban és éppen azon a területen teljesített szolgálatot, s mert több pénz­küldeménynek is nyakára há­gott, nagy a valószínűsége, hogy a köddé vált ötszáz fo­rint is az ő ténykedésének esett áldozatul. A posta végül kártalanította ügyfelét. A cselekedet szép­séghibája csupán annyi, hogy ezt nem egy évvel ezelőtt tet­te meg, akkor, amikor először jelentkezett a panaszos. Mert szükség van szabályokra, de néha, amikor a hibát nyilván­valóan mi követtük el, szabá­lyok helyett inkább segítő­készségre, emberségre van szükség, ne érhessen bennün­ket az a vád, hogy az ügyfelet — akiért a hivatal létezik — hűtlenül kezeljük. Pável Melinda

Next

/
Oldalképek
Tartalom