Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-25 / 225. szám

S'frrr -m scfünap 1980. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Az iraki—iráni határvidéken Harcok földön, vízen, levegőben A bagdadi rádió szerdán es­te felszólította az iráni hadse­reg alakulatait, hogy tegyék le a fegyvert és adják meg ma­gukat az iraki csapatoknak. Iraki gépek szerdán táma­dást intéztek a Bandar Kho- meiniben ■ épülő iráni—japán petrolkémiai üzem ellen és részben megsemmisítették azt. Az iraki csapatok a bagdadi közlemények szerint 67 iráni repülőgépet, 28 harckocsit és öt iráni hajót semmisítettek meg szerdáig. Teheráni közlések szerint sok iráni polgári személy vesztette életét a harcok so­rán, Irán 48 iraki repülőgépet semmisített meg és maga 9 iráni gépet veszített. Az iráni légierő újabb táma­dást intézett dél-iraki városok ellen. A teheráni rádió azt közölte, hogy mintegy 100 ira­ki katona szerdán megadta magát az iráni egységeknek. Az iráni főparancsnokság je­lentése szerint a harc folytató­dik a vízen, a földön és a le­vegőben, végig a két ország közös határa mentén és külö­nösen a Shatt Al-Arab folyó partjain. Világszerte ugyanakkor ko­moly erőfeszítéseket tesznek az Irak és Irán közötti ellen­tétek tárgyalások útján törté­nő rendezésére. „Kinek az érdekeit szolgál­ja” című cikkében a Pravda szerdai számában Jurij Glu­hov rámutat, hogy az utóbbi napokban a nyugati sajtóban számos koholmány látott nap­világot az iráni—iraki kapcso­latok feszültségkiéleződése és a két szomszédos ország határ­villongásai kapcsán. A nyu­gati országoknak — a jelek szerint — adott a feladat: szí­tani a viszályt a két ország között és súlyosbítani a kiala­kult konfliktust. Ugyanakkor azonban az Irak és Irán közötti ellentétek kiéleződése a két ország né­peinek barátai között aggodal­mat és sajnálkozást kelt. Sze­retnénk, ha a jóakarat győze­delmeskedne a két ország jó­szomszédi kapcsolatainak meg­őrzése érdekében, ha a nézet- eltéréseket békés eszközökkel, tárgyalások útján, s minden külső beavatkozás nélkül olda­nák meg. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa kedden este a harcok azonnali beszüntetésére szólí­totta fel Irakot és Iránt, és sürgette, hogy a két ország között felmerült vitás kérdése­ket békés úton rendezzék. Jasszer Arafat, a PFSZ el­nöke ugyancsak felhívást in­Űrhajósok ajándéka Az asztronauták sajtóértekezlete a Szaljut—6-ról Kedden este a Moszkva melletti repülésirányító köz­pontban összegyűlt szovjet és külföldi újságíróknak űrhajós sajtóértekezletet tartottak_ a Szaljut—6 utasai. A sajtóértekezlet végén az űrhajósok a Szaljut—6 színes tévékamerája segítségével be­mutatták azokat a jelképes je­lentőségű tárgyakat, amelye­ket a szovjet—kubai űrexpe­díció vitt magával az űrállo­másra : köztük a Kubai Köz­társaság zászlaját és címerét, heonyid Brezsnyev, Fidel Castro, Jurij Gagarin és Che Guevara fényképét. tézett Baniszadr iráni és Szad- dam Husszein iraki elnökhöz. Palesztina nevében arra kérte őket, hogy vessenek véget a két ország fegyveres konflik­tusának és mozgósítsák erői­ket inkább az Izrael elleni harcra. Havannában hivatalosan kö­zölték, hogy Kuba lépéseket tesz az el nem kötelezett mozgalom két tagja között támadt viszály rendezésére. UNESCO-ülés Az UNESCO 21. közgyűlése szerda délelőtt és délután is plenáris ülést tartott Belgrád- ban. Megszavazták a mandá­tumvizsgáló bizottság jelen­tését, amely érvényesnek is­merte el a tanácskozáson jelen lévő valamennyi küldöttség megbízatását. Elfogadták a 15 témakört felölelő napirendet, majd megválasztották a köz­gyűlés elnökét és 32 alelnö- két, s a tanácskozás munka- testületeinek elnökeit és alel- nökeit. Zimbabwét ünnepélyesen felvették az UNESCO-ba, a szervezet 152. tagállamaként. Gromiko levele Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere le­velet intézett Kurt Waldheim- hez, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához. A szovjet diplomácia vezetője üzenetében arra kéri a főtit­kárt, hogy fontos és sürgős pontként vegyék fel a köz­gyűlés 35. ülésszakának napi­rendjére — „a háborús veszély csökkentésének néhány ha­laszthatatlan feladatáról” ösz- szefoglaló címmel — azokat a szovjet javaslatokat, ame­lyeket Gromikónak a közgyű­lés előtt kedden elhangzott beszéde tartalmazott. Gromiko a főtitkárhoz inté­zett levelében emlékeztet azok­ra a javaslatokra, amelyekben a szovjet külügyminiszter négy pontban összegezte a leszere­lést, az enyhülést célzó moszk­vai elképzeléseket. Andrej Gromiko végezetül felkérte Kurt Waldheimet, hogy levelét az ENSZ hivata­los dokumentumaként terjesz- szék. IPU-ianácskozás Berlinben Befejeződött a konferencia Az Interparlamentáris Unió — 92 ország parlamentjeit tö­mörítő világszervezet — Ber­linben szerdán véget ért idei konferenciája nagy hang­súllyal síkraszállt annak ér­dekében, hogy — a szükséges bizalom helyreállítása, a nem­zetközi feszültség csökkentése és a fegyverkezési verseny megállítása előfeltételeként A Fiat dolgozóinak elbocsátása miatt Szolidaritási sztrájk A három legnagyobb olasz szákszervezeti szövetség (CGlL, CISL, UIL) összevont végre­hajtó tanácsának ülésén szer. Közös közleményt adtak ki losonczi Pál mozambiki baráti látogatásáról Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és felesége, Sa- mora Moises Machelnek, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökének meghivására 1980. szeptember 22—24. között hi­vatalos baráti látogatást tett a Mozambiki Népi Köztársa­ságban. A tárgyalások meleg, elv­társi légkörben és a kölcsö­nös megértés szellemében foly­tak. A magyar elnök tájékozta­tást adott a Magyar Népköz- társaság és a szocialista or­szágok testvéri együttműködé­séről, Magyarországnak az el nem kötelezett országokkal fennálló szívélyes kapcsolatai­ról és arról a támogatásról, amelyet Magyarország a nem­zeti felszabadító mozgalmak­nak nyújt. Samora Moises Machel nagy­ra értékelte a magyar nép­nek a fejlett szocialista társa­dalom építésében elért ered­ményeit, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Magyar Népköztársaságnak a nemzet- közi enyhülés, a világbéke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása, továbbá a nem­zetközi munkásmozgalom egy­sége érdekében kifejtett tevé­kenységét, a nemzeti felsza­badító mozgalmaknak nyúj­tott támogatást. A nemzetközi helyzetet át­tekintve elégedetten állapítot­ták meg, hogy nézeteik az alapvető nemzetközi problé­mák megítélésében azonosak. Afrika déli részének hely­zetéről szólva megállapították, hogy a térségben az erővi­szonyok a felszabadító és ha­ladó erőknek kedveznek. Üd­vözölték a zimbabwei népnek a gyarmati és fajüldöző ura­lom felett aratott győzelmét, és a Zimbabwe függetlensége után alakult nemzeti kor­mányt. A két államfő üdvö­zölte Namíbia népének egye­düli törvényes képviselője, a Swapo vezetésével az ország gyarmati és fajüldöző elnyo­mása ellen harcban elért ered­ményeit. Támogatásukról és szolidaritásukról biztosították az ANC vezette dél-afrikai nép jogos harcát a faji megkü­lönböztetés ellen. Élesen el­ítélték a fajüldöző dél-afrikai rezsim támadásait az Ango­lai Népi Köztársaság és a Zambiai Köztársaság ellen. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy tovább kell növelni az ENSZ szerepét a világ béké­jének és biztonságának erősí­tésében. Részletesen áttekintették két­oldalú kapcsolataik helyzetét. Hangsúlyozták, hogy a kap­csolatok gyors fejlődésében meghatározott szerepe van az MSZMP és a Frelimo (Mo­zambiki Felszabadítási Front) párt testvéri együttműködésé­nek. Megelégedéssel állapították meg. hogy a szívélyes légkör­ben és a teljes nézetazonos­ság jegyében lezajlott tárgya­lásaik hozzájárúltak a két or­szág kapcsolatainak elmélyíté­séhez. , A látogatás során aláírták a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést, a két testvéri ország sokoldalú együttműködésének további fejlesztését szolgáló más fon­tos megállapodásokat. Losonczi Pál a maga és kí­sérete nevében köszönetét fe­jezte ki Samora Moises Machel­nek a meleg fogadtatásért, a testvéri vendégszeretetért és Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, vala­mint saját nevében hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Samora Moises Machel elnö­köt a Magyar Népköztársaság­ba. Az elnök a meghívást kö­szönettel elfogadta. dán úgy döntöttek, hogy a Fiat 14 000 dolgozójának tér-, vezett elbocsátása miatt októ­ber 2-ra négyórás általános sztrájkra szólítják fel az or­szág dolgozóit. Országszerte tüntetéseket is tartanak majd. A Fiat-nál a dolgozók tiltako­zásból már szerdán nem áll­tak munkába, s ezzel lénye­gében kétnaposra változtatták a vas- és fémipari dolgozók szakszervezetének (FLM) csü­törtökre meghirdetett általá­nos sztrájkját, amikoris or­szágszerte másfél millió dol­gozó marad távol a munka­helyétől. — minden állam, mindenütt és minden körülmények kö­zött, tartsa tiszteletben az enyhülés elveit. At Interparlamentáris Unió felszólítja az országokat, biz­tosítsák a diplomáciai kép­viseletek hagyományos men­tességét és a diplomaták vé­delmét, összhangban a bé­csi konvencióval. A Szovjetunió és számos más tagország — köztük Ma­gyarország — küldöttsége ki­fogást emelt a leszerelésről és enyhülésről szóló határozat azon pontja ellen, amely az afganisztáni ' problémát egy­oldalúan, aZ afgán nép ön­rendelkezési jógát figyelmen kívül hagyva tárgyalja. A szocialista országok kül­döttségei — így a magyar parlament négytagú delegáció­ja is Barcs Sándornak, az Elnöki Tanács tagjának, az IPU magyar csoportja elnö­kének vezetésével — aktívan részt vett az IPU-konferencia munkájában. Az IPU soron következő ta­nácsülését jövő tavasszal Ma­nilában, az 1981-ben esedékes 68. konferenciát pedig ősszel Havannában tartják. Szovjet delegáció Belgrádban Cvijetin Mijatovics, a jugo­szláv államelnökség elnöke szerdán fogadta Nyikolaj Baj- bakovot, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tesét, aki kormányküldöttség élén tartózkodik Belgrádban. A találkozóról kiadott közle­mény szerint Bajbakov tolmá­csolta Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin szívélyes üd­vözletét és jókívánságait a ju­goszláv államelnökségnek, s ezt az elnökség nevében Mija­tovics melegen viszonozta. A megbeszélésen megelége­déssel hangsúlyozták, hogy a jugoszláv—szovjet kapcsolato­kat a kölcsönös megbecsülés, sokoldalú együttműködés és sikeres fejlődés jellemzi. CSAK RÖVIDEN. az osztrák fővárosba érkezett szerdán a Szovjetunió küldöttsége, amely részt vesz a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokon. A tárgyalások újabb fordulója csütörtökön, szeptember 25-én kezdődik. TODOK ZSIVKOV, a BKP KB első titkára, a bolgár ál­lamtanács elnöke szerdán fo­gadta Borisz Ponomarjovot, az SZKP KB PB póttagját, a KB titkárát. JUMZSAGIJN CEDENBAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a nagy népi hurál elnökségének elnöke fogadta Willi Stophot, az NSZEP KB PB tagját, az NDK Minisztertanácsának el­nökét. A találkozón néhány idősze­rű nemzetközi kérdést is érin­tettek. budapesti nemzeti bizottság a szovjet állam kormányának: „A magyar nép, amikor hála­telt szívvel mond köszönetét az ország felszabadításáért, megfogadja, hogy ezt a sza­badságot megőrzi és megszi­lárdítja. Megteremti a valóban független, szabad és demok­ratikus Magyarországot, és ezzel a Szovjetunió és a ma­gyar nép jó baráti viszonyát megdönthetetlen alapokra he­lyezi.’’ \ szándék kölcsönös volt. Moszkva és Budapest egyaránt úgy képzelte el a bé­ke hajnalán a jövendőt, hogy jóbarátságban és jószomszéd­ságban él a két nép. Az el­múlt évtizedekben magyar föl­dön is szocialista rendet épí­tettünk: a kölcsönös megbe­csülés és barátság kiegészült az eszmék közösségével, a szo­cialista együvétartozás érzé­sével. Mindebből nyilvánvaló, hogy maga az 1945. szeptem­ber 25-i lépés nem egyszerű nemzetközi jogi aktus volt, hanem döntő politikai ese­mény. A z 1945 szeptemberében történt szovjet lépés a fel- szabadulás utáni magyar törté­nelem lényeges eseménye volt. Azóta a szocialista országok nagy családjában egyenjogú társként élünk és dolgozunk együtt, két- és sokoldalú szerző­dések ezer meg ezer szála köti össze a Szovjetuniót és Ma­gyarországot. A magyar külpo­litikának szilárd alapja lett a Szovjetunióval való szoros együttműködés. Ha a hazai épí­tőmunka felfelé íveléséről, ha a nemzetközi politikában kiví­vott megbecsülésről, egyszóval az elmúlt évtizedek sikereiről beszélünk, a magyar—szovjet barátság és együttműködés megannyi eredményét méltat­juk. A Magyarország és a Szovjetunió közötti diplomáciai kap­csolatok helyreállításának 35. évfordulója alkalmából Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és And­rej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere táviratban üdvö­zölte egymást. Ha sikerülne... Strauss száznapos programja Franz-Josef Strauss hata­lomra kerülése esetén legfon­tosabb feladatának az ameri­kai—nyugatnémet kapcsolatok javítását és a NATO belső egységének helyreállítását te­kintené. A jobboldali uniópár­tok kancellárjelöltje szerdán sajtóértekezleten ismertette azokat a feladatokat, amelyek a CDU—CSU győzelmét köve­tően az általa vezetett kor­mány első száz napját kitölte- nék. Belpolitikailag legfontosabb feladatának az állami kiadá­sok csökkentését tekinti, ezzel azonban az unió automatiku­san csökkentené a szociális szolgáltatásokat is. A CDU—CSU hatalomra ke­rülése esetén megszigorítaná a belbiztonsági intézkedéseiket. Szilárd barátság 1VI egszólítás, néhány sor és aláírás. Ennyi a levél, amelynek éppen harmincöt éve megfogalmazott, lényeget jelentő mondata így szól: „A szovjet kormány, figyelembe véve azt a közreműködést, amellyel Magyarország hozzá­járult a szövetségesek , hitler rista Németország ellem harcá­nak sikeréhez, és figyelembe véve, hogy az ideiglenes ma­gyar nemzeti kormány lojáli­sán végrehajtja az 1945. évi január hó 20-án megkötött fegyverszüneti egyezményt, el­határozta, hogy Magyarország­gal felveszi a diplomáciai kapcsolatokat és ajánlja a köl­csönös követküldést.” A felszabadult Magyaror­szág legjobb, legtettrekészebb politikai erőinek eredményes tevékenységét ismerte el ez a levél. A kommunisták javasol­ták még 1944 novemberében a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakítását, ők dol­gozták ki Magyarország de­mokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programját, amelyben kimondták: a hábo­rúban vérzett, nácik által meggyalázott és kirabolt or­szág újjászülethet, ha „minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban az új, életerős, de­mokratikus Magyarország fel­építésére, ha a nép veszi kezé­be az ország vezetését.” Ennek a programnak fontos része volt az a fejezet is, amely le­szögezte: az ország demokra­tikus átalakulása elválasztha­tatlan a demokratikus külpo­litikától. A program azt aján­lotta: sürgősen alakítsunk ki szoros barátságot a Szovjet­unióval, amely segíti hazánkat 1 német iga lerázásában. S ahogy Szeged, Pécs, Debrecen és Budapest után az egész or­szág felszabadult, már 1945. április 8-án ezt táviratozta a A munkapadtól a vezérigazgatóig, 3. A túlszabályozás délibábjai Utaltunk már rá, hogy a túlméretezett, sok lépcsős vál­lalati belső irányítási rend­szerben (amely tehát tagoltsá­gában, teljesítőképességében és bonyolultságában nagyobb, mint amekkorát a fejlesztés, termelés, forgalmazás nagy­ságrendje, tagoltsága, bonyo­lultsága megkíván, amely na­gyobb, mint például, amit a •hazai iparban a vállalatok kö­zötti munkamegosztás, a koo­peráció valóságos szintje szükségessé tesz.) Nos, ebben a rendszerben egyes szinteken, osztályokon olyan „mechanizmus” alakul ki, amely az adott részleg szá­mára — a rend, a fegyelem, az ügymenet zavartalansága jegyében — automatikusan „ki­termeli” a feladatokat, sőt: a külön érdekeket is, amelyek nem feltétlenül esnek egybe az egész vállalati kollektíva érdekeivel. Nézzünk most erre egy-egy érdekes, és eléggé ál­talánosítható esetet. Előrendelés Sok helyen a rendtartáshoz tartozik, hogy a szállítási osz­tály csak akkor vállal fuvart a raktárnak, műhelynek, ha azok 72 órával előbb átküld­ték a megrendelést. Ez az elő- retartás egyfelől valóban nem haszontalan, hiszen így jut idő a legfontosabb szállítások ki­választására, a fuvarok össze­házasítására, tehát a szállító- kapacitás legkedvezőbb ki­használására. Másfelől azon­ban az előrendelés a vállalat valamennyi részlegét arra kész­teti, hogy megrendeléseiket a hét minden napjára előre le­adják, hiszen ebben a rend­szerben könnyebb lemondani, mint megszerezni a kapacitást. A rendszer tehát végül is nem alkalmas arra, hogy a szállí­tási kapacitáskihasználást op­timalizálja. E rendszer merev alkalmazása anélkül, hogy a megrendelőket is érdekeltté tennék a kapacitás optimalizá­lásában, s csak utasítják azo­kat, valójában csak a szállí­tási osztály munkáját könnyí­ti meg: 72 órával előbb elké­szíthetik a beosztást, sohasem kell kapkodniuk, s ha valaho­va, ahol nem szóltak idejé­ben, nem jut kapacitás, a fe­lelősség nem őket terheli. A kapacitást azonban e rend­szerrel nem lehet optimalizál­ni, csak formálisan. A szállí­tókapacitás szétosztása a szál­líttatok között, egyszer s min­denkorra, alighanem kedvezőbb kihasználást eredményezne. Ehhez az kellene, hogy a nagyvállalatokon, trösztökön belül — a belső mechanizmus reformjának első lépéseként — esetleg önelszámoló egységeket hozzanak létre: jogokkal, esz­közökkel, kötelességekkel és felelősséggel ellátva azokat. Ez a megoldás kivált akkor tűnik ésszerűnek, ha a nagyvállalati központ, s a telephelyek egy része között több mint 100, olykor 200—300 kilométer a távolság. Önállóság A „különérdek-mechaniz- mus”, a túlszabályozott válla-, lati belső szervezetekben a leg­több főosztálynál kialakul. An­nak idején például az üzem- fenntartási osztályokat, gond­nokságokat azért szervezték meg, hogy a termeléssel fog­lalkozókat mentesítsék a mun­kához szükséges apróbb esz­közök, segédanyagok, bútorok stb. beszerzésétől, gondozásától,

Next

/
Oldalképek
Tartalom