Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-24 / 224. szám

nsr ur.crKt 1980. SZEPTEMBER 24., SZERDA VÁLTÁS UTÁN RÁCKEVÉN Nyitott ház kis csoportokkal Még nincs három hónapja, hogy nyugdíjba ment a rác­kevei Ács Károly Művelődési Ház igazgatója, s munkába állt az új népművelő: Török Virág. A művelődési intéz­mény törzsközönsége gyorsan megbarátkozott az új arccal, hiszen a váltás ez ideig nem hozott magával változásokat, a szakkörök, klubok élik meg­szokott hétköznapjaikat. Pest megyében több helyen is most zajlik^ a generációs váltás a közművelődési intézmények vezetői posztján. Minden korosztálynak A ráckevei művelődési ház új igazgatója nemcsak szak­képzett, hanem tekintélyt pa­rancsoló tapasztalatokkal is rendelkezik: nyolc évig volta pécsi művelődési központ igaz­gatóhelyettese majd néhány hónapig az Aranykalász Ter­melőszövetkezet függetlení­tett közművelődési előadója­ként ismerkedett a ráckevei viszonyokkal. — Be kell vallanom, az Ács Károly Művelődési Ház belső működését téeszalkal- mazottként nem sikerült meg­ismernem — mondta Török Virág. — Tehát csaknem min­den újdonság volt, amikor ide jöttem, s ahogy átlapoztam a kimutatásokat, statisztikai je­lentések másolatait: meglepő ellentmondást fedeztem fel. Az adatok nagyon jó működést mutattak, ugyanakkor nem voltak éppen hízelgőek a vé­lemények, amelyeket koráb­ban hallottam. A megoldás kellemetlen dolog felisme­réséhez vezetett: a művelődé­si ház munkájáról elhangzó ítéletek a kelleténél sokkal több szubjektivitást tartal­maznak. Ezzel nekem is szá­molnom kell, ráadásul mesz- sziről, idegen környezetből ér­keztem. így hát fokozottan re­ménykednem kell a helyi ve­zetők segítőkészségében. — Nemcsak izgalmas, néha fájdalmas is átvenni egy mun­kakört, mert a múlt determi­nálja a jelent. A most érke­zők lendületétől mégis újat várnak. Mi az, amit legfon­tosabbnak ítél jelenlegi is­meretei alapján? — Nyitottabbá kell tenni a művelődési házat — vála­szolta Török Virág. — Azt kell elérni, hogy amikor az emberek esténként % hazafelé mennek, legalább egy rövid időre, néhanapján benézzenek a művelődési házba. Ennek megvalósítása nagyon nagy fi­adat, mert olyan helyzetet keli teremteni, hogy érdemes legyen bejönni hozzánk, hogy mi kí­náljunk olyan lehetőséget, amely vonzóbb az alkalmi vendéglátóüzemeknél. Ezt ér­zem kulcsfeladatnak: becsa­logatni az embereket, olyan programot összeállítani, amely a legkülönbözőbb korosztályo­kat vonzza. Ki kell alakítani egy helyiséget, ahol a láto­gatók eltölthetik a szabad idejüket: játékokkal, újság-és folyóirat-olvasással, eseten­ként az embereket közvetle­nül érintő előadások meg­hallgatásával. vagy kisfilmek megnézésével. így szerveződ­hetne a művelődési házon be­lül egy centrum, amelyből ágazhatnak a szakkörök. Pénz van é3 nincs — Ha már a szakköröket említette: milyen közművelő­dési kiscsoportok működnek az Ács Károly Művelődési Házban? — Népitánc-, citerazenekar. két iskolai színjátszó csoport. Ifjúsági klub. sakk- és bélyeg- gyűjtő csoport. Most ősszel indítunk német és angol nyelvtanfolyamot, kismotor­vezetőknek előadássorozatot szabás-varrás és népi hímző­kört. Igény volna több szak­körre is. például művészi tor­na. társastáncoktatásra, szö­vőszakkörre. csakhogy nincs pénzünk. Pontosabban nem fizethetünk vezetői tisztelet- díjat. — Önöknél is gondot okoz tehát a költségvetés tisztelet­díj kere*e? — Igen, mert nem igaz. hogy nincs pérnünk, csak ezen a rovaton nem elég: évente 63 ezer 500 forintot fizetünk ki tiszteletdíjakra. Egy országos rendelet értel­mében ez a pénz nem lehet több, mint 1976->ban volt. Hiá­ba csinálunk bevételes ren­dezvényeket, a keretet nem növelhetjük. Ezért egyszerűen nem tudunk szakköröket in­dítani. A művelődési ház kö­zös fenntartásában részt vevő üzemek joggal kérik; indít­sunk a dolgozóikat érdeklő kiscsoportokat, mi a jószán­dék ellenére is tehetetlenek vagyunk. — Ugyanerről a költségve­tési rovatról kell fizetni az al­kalmi műsorokat, a színházak vendégszerepléseit, így a bű­vös 02/8-as keret ezeket is be. határolja. — Sajnos. Ezért az idén már csak két gyermekműso­runk lesz és két beatkoncert. Mikorra munkába álltam, lé­nyegében már elfogyott a pénz. Reménykedő népművelő De távolról sem azért, mint­ha korábban felelőtlenül osz­togatták- volna a forintokat, hanem mert kellett az intéz­mény alapvető funkcionális működéséhez. S annak a ke­vés pénznek is helye van már, amit még elkölthetnek. Persze az is igaz, hogy az em­lített tiszteletdíj-be/agyasztó rendelet elvileg nem zárja ki ennek a keretnek a bővítését. Csakhogy a népművelők túl­nyomó többsége nem ismeri azt a bonyolult és nehézkes utat, amelyet meg kell ten­ni ennek érdekében. Ezért aztán várják a januárt, ami­kor gondjaik enyhülnek, leg­alább átmenetileg. A ráckevei művelődési ház új igazgatója reménykedik: az eddig emlí­tett kiscsoportokon kívül sike­rül létrehozni egy bábkészítő szakkört és egy kismama­klubot is, s bízik abban, hogy a meglévő költségvetésen be­lül jövőre többet költhetnek tiszteletdíjakra. Azaz, hogy az új művelődési lehetőségek megteremtése érdekében si­kerrel veszi az ügyintézés pénzügyi szabálygátjait. Kriszt György TANFOLYAMOK PEDAGÓGUSOKNAK Oktatják az oktatókat Nem néhány napos kam­pány, hanem egész évi tenni­való a pedagógusok képzése, továbbképzése. Ha csupán a nyarat tekintjük, amikor az ok­tatás szüneteit, kiderül: a va­káció idején 65 tanfolyamon 2 ezer 200 Pest megyei nevelő ismereteit, szaktudását gyara­pították szervezett formában. Augusztus végén sorra tar­tották a pedagógusok tanév eleji tanácskozásait, amelyeken például a vezető óvónők, a kö­zépiskolai szaktanárok csoport­jai, az általános iskolai napkö­zis. alsótagozatos, valamint ma­gyar, történelem és orosz sza­kos munkaközösség-vezetők, s az újonnan igazgatói állásba került pedagógusok ismefked- tek az oktatási év feladataival. Bár elkezdődött, s javában tart már a tanév, szó sincs arról, hogy visszaesés követ­kezne be a pedagógus-tovább­képzésben. Szeptemberben is folytatódnak a munkaközössé­gek vezetőinek tanfolyamai, például Vácott a történelem ä a könyvtár szakosok tanács­koznak. De akad nagyobb fel­adat: ebben a tanévben ugyan­is 168 óvónő, 147 tanító és 76 tanár állt munkába a nevelő- intézményekben képesítés nél­kül. Java részük ugyan a gye­sen levő hivatásosokat helyet­tesíti, de így sem maradhat el felkészítésük: tanfolyamo­kon ismerkednek az oktató­nevelő munkához szükséges pedagógiai, lélektani alapisme­retekkel. Pest megyében kétszázan ta­nítanak még főiskolai levelező hallgatóként. Számukra négy héten át az Esztergomi Tanító. képző Főiskola zsámbéki tago­zatán szerveznek bentlakásos konzultációkat. Az iméntiek a Pest megyei Pedagógus Továbbképző Ka Di­nét még hátralevő feladatai közül csak a kiemelkedőbbek, de tény, hogy az esztendő vé­géig még számos, egy-két na­pos előadássorozatot is tarta­nak, amelyeknek zöme az új tantervekkel kapcsolatos. Ez ügyben most már inkább a felsőtcgozaton oktató pedagó­gusok az érintettebbek, hiszen az alsótagozatokon lassan vé­géhez közeledik az új tanter­vek bevezetése. Ha az elképzelések hiányta­lanul valóra válnak, az esz­tendő utolsó napjáig összesen 163 tanfolyamon gyarapítják a nevelők ismereteit. Ez azt je­lenti, hogy a megye tízezer pedagógusa átlagosan 1,6 tan­folyamon vesz részt, mert a hallgatók száma tizenhatezer lesz. FpTOALBUM Könyvek Magyarországról A közelmúltban látott nap­világot magyar nyelven, s már az üzletekbe került an­gol és német változatban is Halász Zoltán „Magyarország” című reprezentatív fotóalbu­ma. A Corvina Kiadónál megjelenít mű bőséges, átfogó informatív tartalmával és va­rázslatos szépségű fotóanya­gával különbözik a hazánk­ról megjelent minden eddigi fotóalbumtól. Mintegy két és félszáz felvétel mutatja be az ország történeimét, városait és tájait, külön-külön képet ad­va a magyar nép őstörténeté­ről, újkori történelméről. Ugyancsak a közeli napok­ban kerül az üzletekbe angol és olasz nyelven a Magyar- ország útikönyv, amelyet nyolc szerző írt. Bevezető ré­sze általános ismereteket ad Magyarország földrajzáról, történetéről és művészettörté­netéről, mai gazdasági és po­litikai helyzetéről, majd hat fejezetben bemutatja az or­szág nagy tájegységeit, azok látnivalóit. A kötet részletes információkat ad a külföl­dieknek különféle gyakorlati tudnivalókról, a függelékben pedig idegenforgalmi címtá­rat, mini útiszótárt és hely- névmutatót közöl. Minden kö­tethez mellékletként egy Ma­gyarország térképet is csatol­nak. HELYI RENDEZVÉNYEK Lemezek parádéja Figyelemre méltó hírverés­sel és még figyelemre méltóbb választékkal találkozhatnak az érdeklődők a Hungaroton hanglemezhetek alkalmával. Bár az év közben sem panasz­kodhatunk a hanglemezkíná­latra, ez a koncentrált propa­ganda, a rendezvények, s nem utolsósorban az október else­jéig érvényben levő kedvez­mény — minden újdonság le­mezenként 50 Ft-os áron ke­rül ez idő alatt forgalomba — minden bizonnyal sok új hanglemezbarátot eredményez, s a régiek gyűjteménye pedig tovább gazdagodhat. Komolyzenei disco A szeptember 12-i országos megnyitót egyre-másra köve­tik a helyi hanglemezklubok rendezvényei. Vácott, a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban élvezhettem Pécsi L. Dániel komoly zenei „disco”- ját, amelyen a hanglemezhe­tekre megjelent újdonságokról tartott érdekes, magvas ismer­tetést és természetesen zenei ízelítőt is. Sajnos a tartalmas előadás, a remek zenék, szava­latok csak igen kis számú közönség számára adtak kelle­mes, figyelemfelkeltő esti programot. A szervezők nem segítették azt a sok váci zene­barátot, aki bizonyára szívesen eljött volna, mert alig volt propagandája, s az időpontja is rossz volt e rendezvénynek. A pedagógusok találkozójával, Nevelési központok Az oktatás és a közművelő­dés egymással ötvözött új for­májáról háromnapos tanács­kozás kezdődik október else­jén Pécsett. A konferencián a hazánkban működő hetven nevelési központ vezetői vesz­nek részt. Az elhangzó elő­adások az új intézménytípus tervezésével, szerteágazó tevé­kenységének megszervezésé­vel foglalkoznak, s a résztve­vők átadják egymásnak má­sutt is hasznosítható gyakor­lati tapasztalataikat A szak­emberek látogatást tesznek többek között a mecsekaljai városban épülő új intézmény­ben, amelyet már eredetileg is azzal a céllal terveztek, hogy a tanítás-művelés össze­tett feladatának megoldására képes legyen. „MAGYAR FOLKLÖR 1930.” — Szerencsések, akik szeretik a népdalt, i különösen a hé- vízgyörkieket. Viszonylag rö­vid idő tett el, s máris viszont­hallhattuk a hévízgyörki asz- szonykórust. Az történt ugyan­is, hogy a Magyar Rádió elő­vette a nyári váci népzenei találkozó egyik legszebb hang­versenyén, a „Magyar folklór 1980” című rádiós-fesztiválelő- adáson készült felvételt, s a Kossuth-adón, esti fő műsor­időben, abból sugárzott részle­teket. Szereplői közé került — a szerkesztőnek, Halkovics Já­nosnak köszönhetően — a hé­vízgyörki asszonykórus, amely ezúttal is dr. Balázs Józsefné vezetésével bizonyíthatta rá­termettségét, kimeríthetetlen gazdagságát. Dr. Balázs Józsefné már a múltkor elmondta a kíváncsi mikrofonnak, hogy általában hazai — hévízgyörki — népdal­hagyományt ápolnak, s szerep­léseiken mintegy továbbadnak, de befelé fordulásról szó sincs. Szűkebb pátriájuknak tekintik, tudniillik a Galga mente egé­szét, mert ott sehol sem jár­nak idegenben: egyforma a dalanyag. Hozzá kell tenni, hogy egy- egy tájegységhez egy-egy nép­dalegység társul csakugyan, de az egyik tájegység — s vele a népdalegysége — kapcsolódik a másikhoz is, az meg a har­madikhoz, s így tovább. Innen, hogy egészen távoli vidékek, sőt távoli országok népdalkin­csében nem is egyetlen azo­nosság villan, csillanhat fel. MOZGÁSTEREK. — Előbb vagy utóbb, de be kellett kö­vetkeznie, hogy a Mozgásterek­ben helyet kapjanak a megyei filmtárak. A Kossuth-rádióban hallottuk. Megvizsgálták, mérlegre tet­ték őket, fontosságuk kívánta így, hiszen nem kisebb a fel­adatuk : a közművelődés köz­vetlen filmszükségletének leg­közvetlenebb kielégítése, szem­léltetés az ismeretterjesztés­hez, de önálló — megyei sajá­tosságokat szolgáló — progra­mok elkészítése is. A jobb ért­hetőség kedvéért... Például: Petőfi Pest megyé­ben. Annak idején, a Petőíi- évfordulón tervezte ezt a me­gyei stúdió. A rádiós elemzés, sajnos, konkrét példákkal nem szolgált, bár a vizsgálat konkrét dol­gokra — konkrét filmekre és konkrét megyékre — terjedt ki. De legalább mi mondjunk valami kézzelfoghatót e mű­sorról. Elhangzott: Tárgyi re­likviákról, kódexekről például, erről láttunk jó filmeket. Más­felől: Irodalmi vagy történel­mi... ismeretterjesztő fil­mek ... rossz didaktikával jár­ják körül a témát. A vizsgálók ekkor az asztalra csaptak: Nem lenne szabad ezt tucatjá­val csinálni! Nem részleteznék kicsit? Könnyű pénzkereset! És még? Arról szól, amit megrendel­nek... aztán az írott forgató­könyv alapján megcsinálva az naivvá lesz. Egyéb probléma? Az alkotói stáb ...jó filmren­dező alig-alig szerepel... a megrendelő diktátumpozíció­ban van. Akinek nem inge. ne vegye magára! Simon Gy. Ferenc amelyen a váci KISZ-kórus is énekelt, nem lett volna szabad egy időben hirdetni, majd emiatt majd egyórás késéssel kezdetni ezt a reprezentatív hanglemezbemutatót. Nagy siker Azok számára, akik még szeretnének a harmadik Hun­garoton hanglemezheteken vá­sárolni, elsőként mindjárt egy megyei vonatkozású hangle­mezre kell felhívnom a figyel­met. Mint lapunkban már je­leztük, új kiadásban, a Váci Állami Zeneiskola orgonáján készült az új felvétele Lehot- ka Gábor orgonaművész J. S. Bach-lemezének. Lehotka első Bach-lemeze a magyar komoly zenei hanglemezpiac eddigi legnagyobb sikere. Igen ko­moly eredménynek számít, ha egy lemez 50 000 példányban kel el, ekkor aranylemez lesz, de ez a Bach-lemez igazi „slá­ger” lett: idáig 130 000 pél­dányt adtak el belőle! Az új felvételen is szerepel a két igen népszerű mű: a D-moll toccata és fúga (BWV 565) és az F-dúr pastorale (BWV 590), ezzel kapcsolatban az előadó- művész így nyilatkozott: „a népszerűséget nem szabad le­becsülni, sőt támogatni kell, hogy abból indulhasson ki az újabb művek megismerése iránti lelki szükséglet." A le­mez másik oldalán a „Nun komm' der Heiden Heiland” korálelöjáték (BWV 659) és az F-dúr toccata és fúga (BWV 540) interpretálásában gyö­nyörködhetünk. P. E. HÉT ELOADAS Antik mítoszok Antik mítoszok címmel hét előadásból álló vallástörténeti sorozatra invitálja október 1- től az ifjú művészetkedvelő­ket a Magyaf- Nemzeti Galéria baráti köre. A korábbi évek nagy sikerű szabadegyetemi so­rozatainak a keresztény iko­nográfiát és a keleti valláso­kat feldolgozó témáihoz szoro­san illeszkednek ezek az if­júsági programok, s kétheten­ként a múzeum B épülete ad otthont nekik. A foglalkozáso­kon művészettörténészek se­gítenek a mítosz sajátosságai­nak feltárásában, a mitikus gondolkodásforma megismeré­sében. Az októberi három előadás a mítoszok jellemzőit tárgyal­ja. Az érdeklődők többek kö­zött megismerkedhetnek a Prométheusz-mítosz első vál­tozatával, Aiszkhülosz Lelán­colt Prométheuszának történe­tével, valamint e mítosz XVIII —XX. századi művészeti és tu­dományos vonatkozásaival. A novemberi és a decembe­ri programok mítoszelemzések­re épülnek. Előadás hangzik el a különböző népek mítoszaiban fellelhető azonos motívumok­ról is. HELYTORTENET Levéltári források A Hazafias Népfront városi Bizottsága és a Pest megyei Művelődési Központ és Könyv­tár rendezésében figyelemre méltó előadássorozat kezdődik szeptember 25-én, csütörtökön este hat órakor Szentendrén. A kilenc előadásból álló soro­zat jelzi, hogy a városban egy­re élénkebb helytörténeti tevé­kenység folyik — s ez, ha nem is pótolhatja, minden­esetre előlegezi azt a várostör­téneti kiállítást, amelyet ál­landó múzeumi bemutatóként szeretnénk látni. Az első előadáson Vujicsics D. Sztoján, a szerb egyházmű­vészeti és tudományos gyűjte­ményben található dokumen­tumokról beszél, a következő, októberi találkozón Tóth An­tal Vendéglők és vendéglátás a régi Szentendrén című elő­adását hallgathatják meg az érdeklődők. A következő elő­adásokon szó esik a város tör­ténetének levéltári forrásairól, a helyi mesterségekről, iparo­sokról, céhekről, a városban élő nemzetiségek népszokásai­ról. a görög—szerb kereskedő­jelvényről és — az utolsó, má­jusi találkozón — Szentendre jövőjéről is. SLPX-1 21 99-200.ARA: 140 FI | JOSEPH HAYDN I. A megváltó hét szava a keresztfán | Oratórium (Hoboken XX:2) II. Salve Regina (g-moll, Hoboken XXlll/b:2 KINCSES VERONIKA - szoprán TAKÁCS KLÁRA - alt KORONDY GYÖRGY - tenor GREGOR JÓZSEF - basszus LANTOS ISTVÁN - orgona Budapesti Kórus Magyar Állami Hangversenyzenekar Vezényel: FERENCSIK JÁNOS (Nemet (I) és latin(ll) nyelven) „A megváltó hét szava a keresztfán" eredetileg zenekari műnek készült. 1785-ben mutatták be a cadizi székesegyház ban. Haydn néhány év múlva elkészítette a mű vonósnégyes­változatát is. Amikor a mester 1 794-ben megszállt Passau városában, vokális verzióban találkozott szerzeményével, a helybeli karmesterek átiratában. Haydnnak tetszett az ötlet, a megoldás kevésbé, ezért nyomban hozzákezdett az énekszólamok megkomponálásához. Az oratórium-változat még az előzőeknél is népszerűbb lett - Haydn maga a legjobb alkotásai közé sorolta. A vonósnégyes nemrég jelent meg a Haydn valamennyi vonósnégyesének bemutatására vállalkozó Hungaroton-sorozatban. a Tátrai vonósnégyes interpretálásában. így a lemezgyűjtő számára izgalmas élmény „A megváltó hét szava"két változatának összehasonlítása. RÁOIÓFIGYELŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom