Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-21 / 222. szám

fl PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXXV. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP Van-e csúcsforgalom a TÜZÉP-nél ? Előjegyzik a vásárló igényét Hiányzó építőanyagok Hogy egy építőanyagod áru­sító TÜZEP-telepen mikor van igazából csúcsforgalom, azt manapság elég nehéz megál­lapítani. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy az em­berek építési kedve, nemhogy csökkenne, de folyamatosan erősödik. így aztán egész éven át, a decemberi és a januári hónapot leszámítva, sok épít­kező ostromolja a telepeket, hogy a szükséges anyagokat beszerezze. A váci, amely Pest mégye legkorszerűbb TÜZÉP- telepe, s ahová nemcsak a he­lyiek és a járásban lakók lá­togatnak el gyakorta, de az or­szág legkülönbözőbb helyeiről is érkeznek vásárlók, lehető­ségei szerint igyekszik kielégí-' teni a felmerülő igényeket. En­nek ellenére akadnak gondok is, egy-egy hiánycikk miatt. Panaszok — A tavaly áprilisban meg­nyitott új telephely lényege­sen több építőanyagot forgal­maz, mint a korábbi — tájé­koztatott Rác2 Sándor telep­vezető. — Amíg 1978-ban 37 millió forint volt a forgalmunk, addig tavaly már meghaladta az 54 milliót, s idén augusztus végéig pedig a 63 millió forin- tot. Ha figyelembe vesszük az időközben bekövetkezett ár­változásokat, ez akkor is igen szép eredmény. Sajnos, van­nak hiánycikkek is, jogosak az időnkénti panaszok. A nyáron például hosszabb ideig hiány­zott a faáru, a béléstestek, a gerendakitöltő elem. Az egyre növekvő kereslet, az igények tették szüksé­gessé,' hogy Vácott, januártól nyilvántartást vezessenek. Az előjegyzésben jelenleg 263 olyan vásárló neve szerepel, akik az említett hiánycikkek vala­melyikét nem kapták meg a telepen. Ilyenkor az a gya­korlat, hogy az áru megérke­zése után értesítik a vásárlót. — Az előjegyzésben sze­replők többségének igényeit természetesen időközben kielé­gítettük már — magyarázta a telepvezető — csakhogy, van­nak olyan megrendeléseink is, amelyet például februárban tettek. Nem mintha azóta sem érkezett volna meg a kért áru. Inkább a vásárló nem jelent­kezett az értesítés után. Bi­zonyára az történt, hogy más telephelyen beszerezte azt, de bennünket nem értesített. Az efféle feledékenység, per­sze, sok gondot is okoz. Már- csak azért is, mert az értéke­sítés egy hosszabb időszakot jelöl meg, amikor a vásárló átveheti a megrendelt árut. A probléma akkor kezdődik, ha egy másik vevő, miután közöl­ték vele, hogy nincs olyan építőanyag, amit venni szeret­ne, felfedezi azt a telep vala­melyik részén. Bővülő választék — Nálunk is az a cél, hogy bázistelepek alakuljanak, irány vonatok segítsék a jobb ellátást A váci telephely, amely körülbelül 13 ezer négyzetméter nagyságú, korsze­rűen felszerelt, kiválóan alkal­mas erre. Jelenleg például 10 millió forintos árukészlettel rendelkezünk. Az éves ter­vünk 90 millip forint, de szá­mításaink szerint ez decem­ber végéig mintegy 10 millió forinttal magasabb lesz. Bizo­nyos mértékig az őszi időszak a vásárlás szempontjából csúcsidőnek számít. Sokan ugyanis ilyenkor vásárolják meg az építkezéshez szükséges anyagokat, hogy a következő évben, a munka elkezdésekor ne legyenek fennakadások. A hiánycikkek nemcsak abból adódnak, hogy az ipar egyik vagy másik termékből keve­sebbet állít elő — mondotta Rácz Sándor. — Inkább az elosztást kellene jobban fe­lülvizsgálni. Mi abban a sze­rencsés (?) helyzetben va­gyunk, hogy a város és a já­rás építkezni szándékozó la­kossága nálunk szeretne vá­sárolni. Pedig hát arra is akad példa, hogy a kisebb te­lephelyeken, így például Szo- bon, Gödön, azt az árut is megkaphatja a vásárló, ami itt éppen nincs. Csempék, üvegek Ha elegendő áru érkezik a telephelyre, a 13 ezer négy­zetméter ellenére is gondot jelent, hogy hol helyezzék el. Éppen ezért a VI. ötéves terv­időszakban tovább bővítik a telepet. Ugyanakkor a vá­laszték növelése is cél. Jö­vőre például bevezetik a szí­nes- és síküvegek árusítását, fejlesztik a vasáruk választé­kát, a csempék, a padlóbur­kolók, a fürdőszoba-felszere­lések is többféle kivitelben kerülnek a telepre. Ezt azért is tartják fontosnak, mivel ezek a termékek, mintegy ne­gyedrészét teszik ki a teljes forgalomnak. Cs. J. A festőgép próbaüzeme Rövidesen befejeződik a nemrégiben üzembe helyezett gyorsfestő berendezés próba üzeme, a váci Kötöttárugyár festőüzemében. A berendezés egy adag festékkel 499 kilo­gramm poliészter tartalmú anyagot színez meg egy óra alatt. Barcza Zsolt felvétele Méhviaszt is pótol Űj kenőanyagot fejlesztettek ki a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet kuta­tói. A Máfkiken elnevezésű ás­Felújítás miatt költözés A Március 15. tér és a Széchenyi utca sarkán levő helyiség korábban neves cuk­rászda volt, majd a Volán rendezett be ott irodát és vá­róhelyiséget a kalauzoknak, autóbuszvezetőknek. Szeptem­ber közepétől — körülbelül egy évig —, helyet ad a váci főposta hírlaposztályának. Reggelenként idekanyarodik a testes zöld autóbusz: hozza a napilapok, képes folyóiratok sokaságát. Innen indítják a reggeli lapkézbesítőket, innen viszik az újságkötegeket a hírlappavilonokba. Itt lehet személyesen, vagy a 10—011-es telefonszám 27-es mellékállomásán tárgyalni előfizetés, sajtószolgálat ügyé­ben, itt, lehet bejelenteni az esetleges reklamációkat. Ez az átköltözés egyik sza­kasza a váci főpostahivatal rekonstrukciójának. Egyidejű­leg a rovatolás átköltözik a postaudvaron elhelyezett fa­barakkba. A következő hetek­ben várható, és a nagyközsé­get érintő intézkedésekről fo­lyamatosan tájékoztatjuk a Váci Hírlap olvasóit. Immár harmadszor szerepel Vácott az Ikarosz jazzbalett együttes: tavalyelőtt a Tánc- show, 1979-ben pedig a Sze­relmi történet című összeállí­tásukat mutatták be városunk­ban. Bár egyik produkciójukon sem volt zsúfolt ház, mégis el­mondhatjuk: akik megváltot­ták jegyüket, a végignézték a látványos, jól szerkesztett mű­sort, kellemes estét szereztek önmaguknak. öles plakátok hirdetik most az újabb vendégszereplést. Ez­úttal a Coppélia című jazzba- lett-revüt mutatják be a váci közönségnek a csoport tagjai, valamint meghívottként a Fő­várost Operettszínház táncmű­vészei. A darab szövegét E. T. A. Hoffmann és C. L. Nuitter alapján írta, a játékot mai környezetbe helyezte és a jel­mezeket tervezte Borbély György, aki egyben az Ikarosz táncegyüttes vezetője is. A tör­ténet kísérőzenéjét olyan hí­res együttesek és énekesek szolgáltatják, mint az Abba, a Boney M., a Baccara, a Bee Gees, Sammy Davis, Jean Mi­chel Jarre, Liza Minelli, a Kraftverk, a Smokie, a Santa­na, The Tramps, Barry White és még sorolhatnánk tovább. A főbb szerepeket vendég­ként Csergezán László, Farkas Kati, Varga Gabriella, Rajcsá- nyi József, Szabó Éva, vala­mint az Ikarosz táncegyüttes tagjai közül Borbély György, frank Éva táncolja. Az elő­adás szeptember 22-én, hétfőn este 7 órakor lesz a váci mű­velődési központban. ványolaj alapú anyag fontos kelléke a nagy nyomású szőlő- prések üzemeltetésének, fel- használása importot pótol, és ezzel jelentős devizakiadást ta­karít meg. Az idei szürethez már több mint 8 ezer darabot gyártottak a kísérleti üzemben a szilárd kenőanyagból. Ugyanez a termék, némi módosítással kiválóan vizsgá­zott a Könnyűbeton- és Szige­telőanyagipari Vállalat tapol­cai gyárában is, ahol azonos célra vagy importanyagot, vagy pedig méhviaszt használ­nak. Mindkettő jelentős de­vizaveszteséggel járt, hiszen a hazai méhviasz igen keresett exporttermékünk, felhasználá­sával a külföldre szállítható méhészeti melléktermék meny- nyisége csökkent. A szigetelő­anyagipar részére is készítet­tek a kutatóintézet kísérleti üzemében 5 tonnányit a már szabadalmaztatott' új termék­ből. Ezzel 15 tonna méhviaszt helyettesítettek. Orvosi ügyelet Szeptember 22-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éj­szakai ügyeletet a városban: hétfőn: dr. Áfra Tamás, ked­den: dr. Gulyás Zoltán, szer­dán: dr. Kiss Péter, csütörtö­kön : dr. Hojmer Viktória, pén­teken: dr. Csömör Pál, szom­baton és vasárnap: dr. Kiss Péter. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Már­cius 15. tér 9), a 11—525-ös telefonon lehet hívni. A be­osztás hét közben megváltoz­hat. Fordulépsnt Kecskeméten? Végre — játszott a csapat! A Kossuth KFSE elleni ta­lálkozóig csupán a BVSC-vel és a Pénzügyőrrel vívott össze­csapás egyes szakaszaiban pro­dukált tudásához méltó telje­sítményt a Váci. Izzó együtte­se. A szentendreiekkel szem­ben viszont már végig kitűnő­re vizsgázott a gárda! Tóthegyi Tibor vezető edző alighanem megtalálta a legütő­Jubileumi kiáll!fás Festmény, akvarell, intarzia Minden emberben benne van az alkotás szeretete, hogy valamit létrehozzon, megfor­máljon. Nem szenzációt keltő nagy dolgokat, csak valami ki­csit, hisz oly sokszor ezek a kis dolgok kápráztatják el sze­münket. Magasabb szinten művészetet teremtő készség­gel nem mindegyikünk ren­delkezik. De az alkotni vá­gyás, az akarás, a lelkesedés, a művészetek szeretete és nem utolsósorban a sok gyakor­lás, gyümölcsét végül is meg­hozza. Alkotói kedv Erről tanúskodnak a Ma­dách Művelődési Központ emeleti galériájában kiállított alkotások, melyeket amatőr kezek és szívek formáltak élővé. Alkotóik mindegyike lelkes tagja a képzőművészeti szakkörnek. Ez a szakkör 1955-ben, 25 éve alakult Vác városában, Tegzes László gra­fikusművész vezetésével. Ö gyűjtötte egy táborba azokat, akik amatőr szinten szívesen foglalkoztak a művészetek minden ágával, erőt és fáradt­ságot nem kímélve hatoltak egyre beljebb a művészet ber­keibe, az alkotás izgalmas vi­lágába. Majd 1958-tól Dániel Kornél festőművész irányítá­sa alatt fejlődhettek tovább a tehetségek. 1970-től pedig Mi­kes István J. festőművész ve­zetése alatt folytatta munká­ját a szakkör, szép eredmé­nyekkel. A jubileumi kiállí­tásra "nagy lelkesedéssel ké­szült a szakkör minden tagja, hogy minél változatosabb, szép alkotásokkal lephessék 'meg közönségüket. Bár itt-ott elő­fordul olyan alkotás is, amely­lyel a szakkör korábbi kiállí­tásain tnár találkozhattunk. Kézügyesség Láthatunk itt olajfestményt, akvarellt, intarziát, kerámiát és szőtteseket is Mindegyik alkotás rendkívül kifejező, fantáziában gazdag, nagysze­rű kézügyességről és mély ér­zésekről tanúskodnak. A ki­állítás minden tagja megérde­melné, hogy neve megemlítve legyen, de erre a hélyszűke miatt, sajnos nincs lehetőség. Néhányat mégis szeretnék ki­emelni. Sokoldalú kézügyes­ségről tanúskodnak Petráso- vits Lászióné munkái, aki ke­rámia kancsókkal, dísztár­gyakkal. szőttesekkel kápráz-. tatja el a szemet. Az akvarel- lek közül Prekopné Hanzel Magdolna, Feró Julianna, Szé­kely László és Fehér András festményei hívják magukra a figyelmet, finom és lágy szín­világukkal. A tájak szereteté- ről, beszédes érzésekről valla­nak Szalay Kinga es Jung András nagyszerű pontosság­gal megszerkesztett intarziái. Tartalmas mondanivalót hor­doznak Debreceni Jánósné, Kovács Sándorné, Boros Zsig- mond és Glicza Flórián olaj­képei is. Egyszerűen A kiállított tárgyak nem nagy dolgokat akarnak kife­jezni nagy művészi fogások­kal. Egyszerű érzéseket tolmá­csolnak, egyszerű kifejezési formában. Ezen a kiállításon olyan amatőrművészek ‘alko­tásait láthatjuk akik munka mellett töretlen szeretettel, és kedvvel öntik formába' érzé­seiket. Értéke és különössége éppen abban van ennek a ki­állításnak, hogy a képek mondanivalója mindenki szá­mára érthető és minden szív­hez utat talál. Szóród Ágnes képesebb tizenegyet. Ádám átigazolásával jelentősen erő­södött a hátvédsor, s úgy tű­nik, a Gere, Strausz, Schus­ter, Ádám kvartettnek hosszú időre bizalmat szavazhat a ko­rábban sokféle variációval kí­sérletező mester, örvendetes, hogy Gere nagyvonalúan ját­szott a 2-es számú mezben. Eddig ugyanis Valuch szere­pelt a védőnégyes jobb olda­lán, ám ő kiváló rúgótechni­kájával és azzal, hogy. Iái a pályán, az irányító szerepkö­rében nagyobb hasznára van a csapatnak. Annál is inkább, mert a középpályáról hiányzott egy olyan labdarúgó, aki fa­zont tud adni az együttes já­tékának. A Kossuth KFSE ellen Be­rn volt a negyedik közép­pályás, de igazi jobbszélső nélkül állt fel a csapat. Czan- ka viszont, úgy látszik, meg­érezte a lehetőséget, mert a csütörtöki Fradi-vendégjáté- kon az Izzó legjobb emberé­nek bizonyult. Tóthegyi most törheti a fejét: a 4—2—4 Borá­val, avagy a 4—3—3 a Czanka, Varga, Sipőcz támadó hármas­sal? Az tény, hogy a kísérletezés időszaka lejárt, az együttes vázát sikerült megszerkeszteni. Az összkép azonban még így sem a legszebb, hiszen a gár­da az eddigi hét forduló során jó néhány pontot elhullatott. A legközelebbi állomás, Kecske­mét, fordulópont lehet: ha ott győzni tudna a csapat, bebizo­nyíthatná, hogy az Izzóval most már végleg számolni kell! . Hegyi Iván Jegyzet iaguiá Sebzett Több héten át figyelhet­tem önkéntelenül azt a munkatempót, amelynek gyakori előfordulása nap­jainkban szóbeszéd tárgya. Az, amin általában mind­annyiunk szerint változtat­ni kellene. Természetesen nem ott, ahol ezt kimond­juk, mert a magunk háza- tájáról sohasem beszélünk. Emberek állnak a kiásott árok vonala mentén, fél órával, negyvenöt perccel a kezdési idő után is még té­továzva. A lassú előrehala­dásból, a munka elhúzódá­sából könnyű megállapítani azt is, hogy napközben sem lehet valami gyors az ütem. — Mi haszna az ilyen munkatempónak? Mekkora ráfizetés lehet ez az államnak, azaz nekünk? > — teszik fel egymás közt a kérdést a járókelők. Igen. Másfél éve sokun­kat érzékenyen érintett a megállapítás, hogy bizony nincs minden rendben a munkafegyelemmel, a szor­galommal. Mintha nem tudnánk, hogy időről időre növekvő igényeinket csak az ezzel arányosan növeke­dő termelési eredmények alapján lehet kielégíteni. A kevésbé szimpatikus meg­állapítással szemben úgy érveltünk, hogy ahol baj van a teljesítménnyel, ott bizonyára gyenge az irá­nyító-szervező munlta, la­za az ellenőrzés, feltehető­leg rosszak a bérarányok, esetleg nem érdem szerint becsülik meg a munkát, s talán az üzemi légkör sem a legmegfelelőbb. Persze, ebben is sok az igazság. Mert annak, hogy az ember úgy igazán nekiláthasson a- dolgának, sokféle feltétele van. Ezek nem külön-kü- lön, hanem együtt, egymás­sal kölcsönhatásban terem­tik meg az erőt, hitet, len­dületet adó munkakedvet. De mihdannyiunkban meg­van a hajlandóság arra is, hogy ha nem muszáj, ne törjük magunkat olyan na­gyon, s kisebb-nagyobb mulasztásainkra is szívesen találunk magyarázatot, mi­közben másokat ugyaneze­kért kritizálunk. Az embernek kétféle ösz­tönző, vagy ha úgy tetszik, kényszerítő hatasra tan szüksége. A legfontosabb az a belső indíték és kont­roll, amit az ellenőrök és művezetők százai sem pó­tolhatnak. Amíg ez nem erősödik meg társadalmi méretekben úgy, ahogy kel­lene, szükséges, valamen­nyiünk érdeke a külső esz­köz, az érdekeltség kény­szerítő ereje, s az ellenőr­zés is. Ügy látszik, arrafelé, ahol az említett árkok földmunkásai dolgoznak, mindez nem kielégítő, ők és vezetőik egyformán fe­lelősek azért, hogy a kelle­ténél jóval lassabban halad a munka. Az órabér nem ösztönöz eléggé a jó teljesítményre, de a rosszul megállapított norma sem. Építőmunkások válaszolják gyakran az ér­deklődő kérdéseire. — Még nem tudjuk, mennyit fo­gunk keresni, mert most jöttünk ide, erre a munka­helyre, s nem ismerjük a vezetőséget. — De önma­gukat talán annál inkább, azt, hogy mekkora teljesít­ményre képesek, s annak- négyzet- vagy köbméteréért mennyi fizetést várhatnak? — Ugyan — legyintenek mosolyogva, mert tudják, hogy ez az esetek döntő többségében nem így megy. A teljesítmény-elszámolás- ba sok helyen fiktív ada­tok kerülnek azért, hogy a brigádnak az átlagbér-gaz­dálkodás szempontjai sze­rint alakuljon a bére, az építésvezetőség állhassa a szavát, betarthassa. amit ígért, hogy az embereknek meglesz a pénzünk. Azok vedig tudják, hogy bár­mennyit teljesítenek is. annyi lesz a pénzük, amennyit az irodán elhatá­roztak. E téren a helyzet nehezen változik. Kovács T, István ISSN oi.U-ms (Vád Hírlap) Az Ikarosz táncegyüttes Vácott Jazzbalett a színpadon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom