Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-20 / 221. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT Hogyan nevelik a jövő nemzedékét? Egyenlő színvonalon, hozzáértőn Az oktatás két fontos fel­tétele a jól felszerelt iskola, s a felkészült pedagógus gár­da. A váci járás iskoláinak tárgyi feltételeit az a különös ellentmondás jellemzi, hogy míg az északi körzetben, az úgynevezett felső járásban csökken a gyermekek száma, addig Budapesthez közeledve, az agglomerációs övezetben erőteljes fejlesztéssel is alig tudják kielégíteni a gyarapo­dás okozta igényeket. Szeren­csére vidéken többen veszik igénybe a gyes lehetőségét, s így a járás két községi böl­csődéjében is megtehette a helyi tanács, hogy félig-med- dig óvodának is használhat­ták az intézményt. A héten az MSZMP járási végrehajtó bizottsága tűzte napirendjére az MSZMP KB 1972-ben hozott oktatáspoliti­kai határozatának végrehaj­tásáról szóló beszámolót. Az értekezleten részt vett Szőke Ferenc, a megyei pártbizott­ság tagja, s jelen volt Marti­nász Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának veze­tő munkatársa is. A napirend előadója Krima János, a já­rási hivatal elnöke volt. Óvodák, iskolák Az óvodák befogadóképes­sége az 1977. évi 2 ezer 617- ről 3 ezer 42-re emelkedett a Járásban, s a 3 ezer 245 fel­vételi kérelemből az idén csak 187-et kellett elutasítani. Üj óvoda épült Foton és Ve­rőcemaroson. Korszerűsítették a gödi, őrbottyáni és rúária- nosztrai, bővítették a nagy­marosi, verőcemarosi, vala­mint sződligeti gyermekin­tézményeket. Gödön továbbra is sürgős feladat egy 100 sze­mélyes óvoda felépítése, melynek sem itt, sem máshol nem egyszerűen gyermekmeg­őrzés a szerepe. A legalsó­fokú nevelőintézmény szere­pe különösen az utolsó évben, az iskolára való előkészítés időszakában fontos. Ma még azonban előfordul, hogy né­hány szülő nem él ezzel a le­hetőséggel, s miután a gyer­mek megfelelő alapok nélkül kerül az iskolába, ennek mindvégig hátrányát szenve­di. A települések és a járás ve­zetői komoly erőfeszítéseket tettek az iskolai oktatás fel­tételei érdekében. Több he­lyen, így Gödön is 10 tanter­met adtak át az elmúlt tan­évben, 8 tantermes új iskolát Püspökhatvanban, s bővítet­ték a régi épületet Foton, Letkésen, Váchartyánban és Vámosmikolán. A tornatermi gondokat Ber- necebarátiban, Gödön és Szó­don sikerült enyhíteni új he­lyiségekkel és felszerelések­kel, míg máshol úgynevezett tornaszobákat alakítottak ki. A korszerű oktatás célját szolgálták az elmúlt években az iskolai körzetesítések Püs­pökszilágyon és Kóspallagon. Az egyes községekben tapasz­talható gyermeklétszám csök­kenése miatt ilyen intézkedé­sekről máshol is tárgyalnak. Tizennégy alsótagozatos osz­tályban ma még kénytelenek egyszerre több évfolyamnak összevonva tartani az órákat. A fóti 3-as és 1. sz. általános iskolában, valamint Mária- nosztrán kedvezőtlen, válta­kozó napszakos tanítást foly­tatnak, s különösen Foton szükséges jelentős fejlesztés. Eddig még nem sikerült megoldani a gyermekélelme­zés súlyos gondjait, melynek feltételei különösen Ácsán, Foton, Kemencén, L etkésen, Szobon, örbottyánban, Szó­don, Vámosmikolán, Váchar- tyánban és Verőcemaroson a legkedvezőtlenebbek. Az itt működő konyhák a megenge­dett létszám dupláját kény­telenek étkeztetni. Változó arányok Az oktató-nevelő munka egyik fontos eredményének tekintik a járás vezetői azt is, hogy javult a képesített pe­dagógusok aránya. Az óvó­nőknek már csak 6, az iskolai nevelőknek 4 százaléka képe­sítetlen, s szaktanárok tartják az órák 80 százalékát. Ezért sikerült elérni, hogy a két éve elkezdett új nevelési-ok­tatási terv keretében a vi­szonylag eltérő családi adott­ságok ellenére is egyenlő színvonalon készülnek fel a tanulók a továbbtanulásra. A feltételek ellenére azonban néhány százalék még mindig nem fejezi be a nyolc osz­tályt, s az osztályismétlésre utasítottak száma is 14 száza­lék. Igaz, 1972-höz viszonyít­va, amikor az arány 32 szá­zalék volt, ez már fejlődést jelent. A pályaválasztásra való előkészítést többek közt az iskolai szakkörök, és az üzemekkel való kapcsolat út­ján is elősegítik, s ezt 10 éves kortól folytatják. Murányi Róza, a KISZ járási bizottsá­gának titkára ezzel kapcso­latban megjegyezte, hogy e téren sok javítani való is van, mert gyakran csak a pe­dagógus szándéka szabja meg, milyen szakkör alakuljon. A pályaválasztás kérdéseivel foglalkozott Göndöcs Lajos, az Alagi Állami Tangazdaság igazgatója is, aki a mezőgaz­dasági szakmunkás- és közép- káder-utánpótlás gondjait is­mertette. — Az állattenyész­tésben valaha családi dinasz­tiák dolgoztak — mondotta, s most a fiatalok között nem­csak ez, hanem már a mező- gazdasági gépszerelő szakma sem népszerű. Többen is egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaságról pontosabb képet kell adni a pályavá­lasztóknak. Ezzel függ össze, hogy a lányok nehezebben tanulhatnak szakmát a kör­nyéken, mint a fiúk, s nem minden szülő örül, ha gyer­meke távol kerül a családtól, vagy ingázik. Űj jelenség, hogy csökkent a gimnáziumba jelentkezők aránya, s a legtöbben szak- középiskolába és szakmunkás- képző intézetbe jelentkeznek továbbtanulni. Martinusz Ferenc részlete­sen foglalkozott az iskola és társadalom kapcsolatával, a pedagógusok letelepítésével, a pályaorientálás módszertani kérdéseivel. Feladatok A végrehajtó bizottság a már elért eredmények elismerésé­vel jóváhagyta a jelentést, s a további fejlesztésre vonatkozó elhatározásokat. A jövőben a termelőszövetkezetek szakem­bereit és szocialista brigád­jait is be kell vonni a külön­böző szakmák megismerteté­sébe, s igényelni kell a könyv­tárak, a klubok és kiscsopor­tok közreműködését is. K. T. I. Iskolaiej, ebéd, menza A diákélelmezés helyzetéről Ahogy a tanácson látják Társadalmunkban a szülők többsége munkavállaló. Életmódunk átalakult, változásainak egyik jellemzője az is, hogy a főzés ma már nemcsak háziasszonyi fealdat, s a napi fő étkezés a hónap nagyobb részében a család keretein kívül van. A gyermek- és diákélelmezés a szü­lők elfoglaltsága mellett fontos jóléti, egészségügyi kér­dés. Hány gyermek és serdülő diák étkezik az iskolák­ban, s milyen színvona­lon? — Nagy Gézától, a városi ta­nács művelődési osztályának vezetőjétől most erről kértünk tájékoztatást. — Kezdeném az iskolatejjel — mondta. — Ez iránt is ré­gi az igény, s valóban fontos és egészséges. A tejet három különböző helyről szerzik be az iskolák. Vagy élelmisze*- boltból, vagy a Vendéglátóipa­ri Vállalattól, míg mások szál­lítója a Tejipari Vállalat. A középiskolákban egyébként több tej és kifli fogy, mint az általánosban. Mibe kerül például a kö­zépiskolások étkeztetése? Milyen technikai feltéte­lek állnak rendelkezésük­re? — A város négy szakközép- iskolájába és a Sztáron Sán­dor Gimnáziumba összesen 2 ezer 116 tanuló jár. Közülük 648-an laknak kollégiumban, ahol napi háromszori étkezést kell megoldani. Menzán 7ö2-en Pedagógusok köszöntése * Generációkat indítottak az életbe Vác kulturális eseménynap­tárának évről évre visszatérő kedves programja szeptember­ben a jubiláló pedagógusok ünneplése, a pályakezdő ta­nárok és tanítók köszöntése. Zsúfolásig megtelt a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont Vox-terme, ahol az első széksorban azok foglaltak he­lyet, akik 65, 60 és 50 évvel ezelőtt álltak először az is­kolai katedrára, hogy a követ­kező évtizedekben generáció­kat indítsanak el az életbe. Tóthné Dévánszky Erzsébet, a Váci Járási-Városi Pedagógus­klub titkárának szavai után Péter Pál szavalt el egy rész­letet Petőfi Az apostol című költeményéből. Gebora László sződligeti is­kolaigazgató mondott ünnepi beszédet. Szólt a közelmúlt­ban nyugdíjba ment 38 peda­gógustársához, a 18 városi és a 31 járási pályakezdő fiatal­hoz és a jubilánsokhoz, aki­ket megkülönböztetett tiszte­let és megbecsülés övez éle­tük emlékezetes napján. Felidézte a külvárosi isko­lákat, ahol először ült diák­ként a padba, megemlékezett első tanítójáról, aki 41 évig ugyanazon iskolában, ugyan­abban a tanteremben mindig elsősöket tanított s aki őt is elindította ezen a nem lát­ványos, de sok szép élményt nyújtó életpályán. Megköszön­te idős kollégáinak a sok éves, önfeláldozó fáradozását es a pályakezdők elé őket ál­lította példaképül. Ezután Nagy Géza, a váro­si tanács művelődésügyi osz­tályának a vezetője és dr. Jávor Gyuláné, a járási hi­vatal művelődésügyi osztályve­zető-helyettese átnyújtotta a díszes tokba helyezett irato­kat. Vasdiplomát kapott: Meres Sámuel (Nagybörzsöny), Lu- kácsffy Jánosné (Vámosmlko- la), Plavits Mária (Göd-felső), Simon Teréz (Verőcemaros) és Éber Imréné (Nagymaros). Gyémántdiplomát kapott: Kádár Mihály (Zebegény), Szuhovszky Béla (Sződliget). Aranydiplomát kapott: Szir- mák Józsefné (örbottyán), Nádudvari József (Göd), Kuti Géza (Verőcemaros), KUti Gé- záné (Verőcemaros) és Csollák Imre (Főt), valamint Vácról: Kováts Béláné, Kuczor Béla, Kuczor Béláné, Tolnay And rásné, Tömör Istvánná és Wolkóber Margit. A kitüntetettek nevében Kuczor Béla mondott köszö­netét, majd az elsőéves, pá­lyakezdő pedagógusok mond­ták el ünnepélyesen a hivata­li eskü szövegét. Végül a vá­rosi KISZ-kórus adott hang­versenyt a művelődési köz­pont előcsarnokában az ünne­peltek köszöntésére. Papp Rezső Piaci jelentés A megszokottól kisebb volt a forgalom tegnap a váci pia­con. Paprikát 14—20 forintos áron láttunk, a paradicsomért 4,50—8 forintot kértek, a fej­teni való bab 16—18 forintba került. Fejes káposztát 4—5 forintért láttunk, a kelká­poszta 3,20—4 forintba került. A karalábé 3 forint volt, uborkát 5-ért kínáltak. Volt saláta is 3—5 forintért. A csöves kukorica 2 forint volt, tököt 5-ért láttunk. A görög­dinnye 6 forint volt, az őszi­barackért 12—15 forintot kér­tek. Volt mák is, kilónként 60 forintért. Az alma 10—12 forintba került, szőlőt 18-ért kínáltak. A szilva 8 forintos áron kelt el, körtét 10 forin­tért kínáltak. A csirke párja 120 forintba került, a négy-öt hetes csirkéért 27 forintot mondtak, a kacsa kilója 50 forint volt. Tojást 2,20-ért láttunk. Volt csuka 60 és sül­lő 80 forintos kilónkénti áron. Cs. J. ebédelnek. Ennél valamivel nagyobb lenne az igény, de vagy 200-zal keveseob á le­hetőség. Ez is ellentmondásos, mert néhol nagyobb a kony­hai kapacitás, mint ami kell, míg például a közgazdasági szakközépiskolának nincs ön­álló konyhája. A költségterítés mértéke a szülők jövedelmétől függően havonta 50—100 Ft., s ha most havi 25 ebédet szá­mítunk, akkor a 10 forintos nyersanyagnorma mellett egy- egy tanulónak körülbelül 4 fo­rintot kell fizetnie alkalman­ként. A különbséget a taná­csi költségvetésből átutalt ál­lami támogatásból fedezik. Említette, hogy a középis­kolai térítési díj kedve­zőbb, mint az általános is­kolásoké. Mi a magyará­zata, hogy délidőben az éttermekben is látunk elő­fizetéses menüt fogyasztó gyerekeket? — Az elmúlt évben 3 ezer 842 általános iskolás közül 1 ezer 845 részesült napközi el­látásban. Gyakorlatilag min­den igénylő szülő gyereke, mert senkit sem utasítottunk el. Míg az ilyen ellátásban ré­szesülők aránya 31 százalék a megyében, nálunk ez 50 szá­zalékos. Egy évvel ezelőtt emelték az étkezési térítések díjait, s azóta sok szülő úgy véli, hogy a reggeli és esti csa­ládi étkezésen kívül gazdasá­gosabb a 13,60-ért szolgálta­tott vendéglői ebédet előfizet­ni, s ennek magasabb a nyers­anyagnormája is, mint az is­koláé. A napköziben is a szü­lők jövedelmétől függ a térí­tés, ám itt a felső határ a na­pi 24 forintot is eléri. A há­romszori étkeztetés, nyers­anyagnormája 13 forint 60 fil­lér. Vagyis az ebédre 8,70-et, a tízóraira és az uzsonnára 2,40-et, illetve 2,50-et költhet­nek. Itt a konyhák bevételi terve egy kevéssel magasabb, mint a kiadásé. Hova kerül a megma­radt pénz? — Része az oktatásügyi költségvetésnek, bár a nyers­anyagkiadásokon kívül még a személyzet bére, a konyhák fenntartása és rendszeres fel­újítása is kiadásokkal jár. Egyébként a hozzájárulás mértékét országos rendelkezé­sek szerint kell megállapítani. Néhány kisiskolásnak családi, szociális okok miatt a tanács fizeti az ebédjét A nevelés szakemberei melleit lenát megjelentek az élelmezésiek is. Mekko­ra ez az apparátus? — Általában 60 tanuló után kell egy konyhai dolgozót és konyhánként egy szakácsnőt alkalmazni. Majdnem minden iskolának van konyhája, étter­me. A Báthori utcai intéz­ményből kénytelenek átjárni a napközisek az Egyesült Izzó- pa, ahol a nyersanyagköltsé­gen felül plusz harmincszáza­lékos rezsit is felszámolnak. Ezt is tanácsi keretből kell ki­fizetnünk. Egy-két éven belül ezeket a gondokat előrelátha­tólag meg tudjuk oldani. A művelődési osztályon ilyen sajátos szociálpoliti­kai kérdésekkel is kell foglalkozni. Egy központi konyha, korszerű irányítás és ételszállítás mintha in­dokolt lenne. — Igaz. Csak sok pénzbe kerülne. Helyette átmenetileg arra is gondoltunk, hogy át­adjuk a vendéglátóiparnak, de attól tartunk, hogy az ő plusz 30 százalékos rezsijük miatt még tovább kellene nö­velnünk a térítési díjakat. Ezt pedig nem tehetjük. A közelmúlt egyik testü­leti ülésén is sokat fog­lalkoztak ezzel a kérdés­körrel. Komolyak a gond­jaik? — A napközikben magasak a térítési díjak, s ezzel szem­ben alacsonyak a nyersanyag- normák. A beszerzők ugyan a nagykereskedelemtől olcsób­ban próbáinak vásárolni, ám azok a nekik való eladásban nem érdekeltek. Nem véletlen, hogy az Országos Népi Ellen­őrzési Bizottság is vizsgálja ezt néhány éve, keresve a megoldást. Látszólag nem ezzel függ ugyan össze, de ide tartozik a város 800 pedagógusának ebé­deltetése is, akik az órarend betartása miatt képtelenek máshol, mint az iskolai étkez­dében ebédelni. Az ő térítési díjuk magasabb a nyersanyag- normánál, 10 forint 20 fillér, amihez 80 fillér tanácsi hozzá­járulást kapnak. A többivel együtt ezt a kérdést is meg kellene oldani. Kovács T. István Ingyenes fényszóró­beállítás A Vác városi-járási közle­kedésbiztonsági tanács szer­vezésében Vácott, a 3-as szá­mú AFIT-telepen szeptember 22—26 között délután 5-től 8 óráig díjmentesen beállítják a személygépkocsik fényszó­róit. Öregfiúk bajnoksága Vereséget szenvedtek Az öregfiúk labdarúgó-baj­nokságában legutóbb az ötö­dik forduló mérkőzéseit ren­dezték meg. A váci PENO- MAH a fővárosban a Vasas ellen lépett pályára, s nagy küzdelemben vereséget szen­vedett. Vasas—PENOMAH 5-4 (2-2) Vác: Csorba — (Jakus), Molnár, Kriska, (Zechner), Garaba, Balogh, Ottó, Pintér, Liebhart, Langweil, (Seben), Perlusz, (Kővári), Ozsvári. A váci gárda a Vasas ellen jó taktikával, fegyelmezett játékot tanúsított. Szereplé­sük alapján igazságosabb lett volna a döntetlen eredmény. A második félidőben Perlusz olyan súlyosan megsérült, hogy a váci csatárt a mentők kórházba szállították. Góllö­vők: Perlusz, Pintér (11-es- ből), Kővári (2). Jók: Csorba, Molnár, Garaba, Liebhardt, Kővári. A következő fordulót szep­tember 22-én, délután öt óra­kor a váci stadionban rende­zik meg. A PENÖMAH ellen­fele a Ferencváros lesz. Ny. J. A Főt Nagyközségi Tanács V. B. 1980. szeptember 29-én (hétfőn) or­szágos állat- és kirakodóvásárt tart. ISSN (IU3-I1M (Váci Hírlap) MOST VÁSÁROLJON ISKOLACIPŐT GYERMEKÉNEK! MEGÉRKEZTEK A LEGÚJABB MODELLEK A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT VÁCI DUNA-KANYAR ARUHAZABA, Széchényi u. 36. Néhány cikk az áruválasztékból: Bőr felsőrészű porótalpú fiú félcipő, Műanyag talpú lányka félcipő. 31—34-es méretű 213 Ft 35—38-as méretű 249 Ft 39—40-es méretű 284 Ft 31—34-es méretű 219 Ft 35—38-as méretű 279 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom