Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

1980. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK ^Miiap 7 POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk:. Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Rizsliszt Húszhónapos kislányom olyan betegségben szenved, hogy nem fogyaszthat tejet, tejterméket, sem pedig lisztes ételt. Csak kukorica- és rizs­lisztből készíthetek neki enni­valót. Sajnos, eddig sehol sem tudtam rizslisztet szerezni, pe­dig több helyen is megpróbál­tam, még külföldön is keres­tem. Kérésem: tájékoztassanak, lehet-e hazánkban rizslisztet szerezni, s ha igen, hol? Balázs Józsefné Bag ?' ★ Dr. Tóth István, a gabonatröszt termelési osztályának vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy már gyártják a rizslisztet, de egyelőre nem forgalmazzák. Az Egészségügyi Minisztérium a kö­zeljövőben jelöli ki azokat az üz­leteket, ahol rizslisztet is árusíta­nak. Októberben már kap a ke­reskedelem, s ugyancsak október­ben nyílik meg a gabonatröszt mintaboltja Budapesten, az Ipar utcában, s ott is kapható lesz, más anyagokkal — kukoricaliszt, árpagyöngy, kukoricagríz — együtt. A mintabolt csak alapanya­gokat árusít majd, az azokból ké­szült termékek forgalmazásával nem foglalkozik. Búcsúztató A szigetújfalui Béke Terme­lőszövetkezet ipari részlegé­ben nemrég kedves ünnepség­re került sor. Illencz János nyugdíjba vonulása alkalmá­ból összegyűltek a részleg dol­gozói és elbúcsúztatták régi munkatársukat. Megérdemli a pihenést, mindig nagyon jól dolgozott, az üzemben sokra becsülték. Ezentúl több időt tölthet családja körében, fog­lalkozhat unokáival. A termelőszövetkezetben minden nyugdíjba vonulót ünnepélyesen búcsúztatnak el, de ez nem jelenti azt, hogy többé nem akarnak találkozni vele: nyugdíjasként is visz- szajárhat munkatársai közé, szívesen látiák. özv. Majoros Józsefné Szigetújfalu Felújították Nemrég vettük birtokunkba a budaörsi öregek napközi otthonának felújított épületét. Az átadáskor tudtuk meg, hogy a munkát a TlGAZ bu­daörsi töltőüzemének szocia­lista brigádja végezte el, tár­sadalmi munkában. A megva­lósításhoz sok segítséget nyúj­tott a nagyközségi tanács és a pártbizottság is. Nekünk, öregeknek jóleső érzés, hogy szeretettel, gon­doskodással vesznek bennün­ket körül, s sokan fáradoz­nak azon, hogy nekünk örö­met szerezzenek. Az újjávarázsolt épület iga­zi, meleg otthonná változott. Külön köszönetét akarunk mondani Szakaly Lászlónak, Szabó Istvánnak és Bocsa Já­nosnak, mert ők szervezték és irányították a szocialista bri­gád munkáját. Szeretnénk, ha a brigád tagjai ezután is felkeresnének bennünket, hogy kifejezhessük szeretetünket, őszinte megbe­csülésünket segítőkészségükért. Az egyhónapos nyári szünet ideje alatt óriási munkát vé­geztek el, s olyan kifogásta­lan minőségben, hogy erről csak elismeréssel szólhatunk. Reméljük, a megújult otthon­ba kedvet kapnak beiratkozni azok is, akik korábban ez el­len berzenkedtek, s így a napközi teljes létszámmal lát­hatja el feladatát. Kilenc napközi otthonos Budaörs Két kérdés Gyakran adnak a Pest me­gyei Hírlapban felvilágosítást sokakat érintő kérdésekben, ezért én is a laphoz fordulok két kérdésemmel. Ez év májusában elgázolt egy gépkocsi, azóta betegállo­mányban vagyok. Nem tu­dom, a táppénzen töltött hó­napok után jár-e nekem fize­tett szabadság? Másik kérdésem: most,szep­tember 5-én volt negyven éve, hogy először munkába álltam. Ügy tudom, esedékes a jubi­leumi jutalmam, azonban azt a felvilágosítást kaptam, hogy mert időközben hétszer változ­tattam munkahelyet, s az egyes változtatások alkalmával ki­sebb-nagyobb időszakot nem töltöttem munkaviszonyban, a kiesések miatt hetven nappal később kapom meg a jubileu­mi jutalmamat. Szeretném tudni, helyesen jártak-e el ve­lem szemben? Bohnyák Ferenc Budaörs ★ A fizetett szabadság a munkavi- szónkban töltött hónapok után jár, tekintet nélkül arra, hogy be­tegállományban volt-e vagy sem. Nyugdíj és jubileumi jutalom megállapításakor a ténylegesen munkaviszonyban töltött időt ve­szik alapul. Ha tehát Önnek negyven év alatt hetven nap ki­esése volt, úgy számít mintha het­ven nappal később kezdett volna dolgozni. Munkahelyén jogosan állapítot­ták meg azt, hogy csak hetven nappal később lesz jogosult a negyvenéves Jubileumi Jutalomra. Lesz kályha , Régóta szeretnék venni egy Ohra típusú, NDK-gyártmá- nyú, széntüzelésű kályhát. Ke­restem a fővárosban', de nem kaptam, Gödöllőn ugyanígy jártam. Aszódra nemrég szál­lítottak, ám mire az üzletbe értem, elfogyott. Szeretném tudni, hol kapha­tó ilyen kályha, ugyanis más típusút nem szeretnék vásá­rolni, mert úgy hallottam, nem annyira kiválóak, mint az Ohra. Ha nehézségek vannak az importtal, miért nem gyár­tunk mi is hasonló kályhákat? Katona Istvánné Bag ★ Salamon István, az aszódi vas­bolt vezetője elmondta: sokan Válaszol az illetékes Áthelyezik a táblát A Pest megyei Hírlap 1980. augusztus 26-i számában Tit­kos? című glosszánkban ír­tunk az Országos Takarék- pénztár gödöllői fiókjáról, ahol az egyik pénztár szám­kijelző készülékét úgy he­lyezték el, hogy csak a köz­vetlenül előtte állók láthat­ják. Az ügyfelek kénytelenek a pénztár előtt állva várakoz­ni, mert különben nem veszik észre, ha szólítják őket. Levelet kaptunk az OTP Pest megyei Igazgatóságától. Kovács Gyula igazgató alá­írásával. Arról • tájékoztatott bennünket, hogy a cikkben említett számkijelző készülék jelenleg nem a végleges he­lyén függ, ide csak ideiglene­sen helyezték, s nemsokára átkerül a pénztár melletti márványborítású oszlopra. Az oszlopon többen láthatják, bár — Kovács Gyula vélemé­nye szerint — ez sem lesz tö­kéletes megoldás, ugyanis a számok csak a készülék egyik oldalán jelennek meg, így is­mét lesznek helyek, ahonnan nem látszik a kiírás. A~. OTP Pest megyei Igaz­gatósága köszöni lapunk ész­revételét, örülnek a dicsére­teknek és a bírálatoknak, amelyek elősegítik a takarék- pénztárakban dolgozók jobb munkáját. Váci madárbarát Lapunk társa­dalmi tudósítói közül végül Dé­nes Jánost mu­tatjuk be. Ö a legfiatalabb leve­lezőnk: 1958-ban született, tehát mindössze 22 éves. Gyermekkorától Vácott élt. Édes­anyja egyedül ne­velte hat testvé­rével együtt, ezért Dénes János az általános iskola elvégzése után nem tanult to­vább, hanem — hogy könnyítsen a család gondjain — dolgozni kezdett. Már iskolás korá­ban érdeklődött a természet, kivált­képpen a mada­rak élete iránt, ezért apránként gyűjtötte össze természettudo­mányos • könyvtá­rát. Három éve tart­ja lapunkkal a kapcsolatot. A Postabontás és a Váci Hírlap olva­sói eddig harminc írásával ismer­kedhettek meg: általában madár­tani témák foglal­koztatják. A Magyar Ma­dártani Egyesület­nek 1974-től tag­ja, a Magyar Ma­dártani Intézet­nek pedig külső munkatársa. Részt vesz minden je­lentősebb orszá­gos akcióban: se­gít a számlálás­nál, madárgyűrű- zésnél, vonulás­kutatásoknál, s része van hazánk madárvilágának feltérképezésében is. A Postabontás­ban legutóbb azt tette szóvá, hogy a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárának tűzol­tói tilalmi időben égették fel a ná­dast, vagyis ak­kor, amikor a költési időszak már megkezdő­dött. Nemrég a Váci Hírlapban írt egy szomorú eseményről: fele­lőtlen emberek a városban renge­teg fecskefészket vertek le, elpusz­tult fiókák és tö­rött tojások he­vertek az utcá­kon. Az MHD váci gyárában dolgo­zik, sajtoló és él­hajlító gépeket kezel. Családos: Szabad idejéből sokat áldoz a ma­darak megismeré­sére és védelmé­re. Az elért ered­ményekről és a tennivalókról ez­után is szívesen olvassuk beszá­molóit. szeretnének Ohra-kályhát venni, de sajnos, nem tudják kielégíte­ni az igényeket. Száz darabot ren­deltek, de eddig csak két ízben kaptak, öt-öt darabot. A pana­szos élhet az előjegyzés lehető­ségével, ebben az esetben erre a célra rendszeresített levelezőlapon értesíti őt az üzlet arról, ha a megrendelt árucikk megérkezett. Gyarmati János, a VASÉRT tü­zeléstechnikai főosztályának ve­zetője arról tájékoztatott ben­nünket, hogy olvasónk értesülése, miszerint csak az Ohra tipusu kályha működik jól, téves, ugyan­is más kályhák éppoly megteieiö minőségűek. Arra a kérdésre, miért nem gyártunk kályhákat, szintén Gyar­mati János adott választ. A Lám­pád gyár néhány éve megszün­tette a szilárd tüzelésű kályhák gyártását, ma már csak elektro­mos és gáztüzelésű fűtőberende­zéseket állítanak elő, s termékeik jelentős részét tőkésországokba exportálják. Azonban — mert nagy a kereslet a széntüzelésű kályhák iránt —, ebben az évben újra lesz hazánkban kályhagyár­tás, most folynak a tárgyalások egy szövetkezeti vállalat és a Lampart között, a kooperáció le­hetőségeiről. Nem kapunk A ceglédi Bem utcában la­kom. Régi előfizetője vagyok a Pest megyei Hírlapnak, s na­gyon bosszant, hogy heten­ként többször is előfordul: nem kapjuk meg az újságot. Azért már nem szólunk, ha a napilapot nem reggel, ha­nem a délutáni órákban kéz­besítik, az viszont felháborító, hogy — bár kifizetjük az elő­fizetési díjat —, egyáltalán nem kapjuk meg azt a lapot, amelyet járatunk. Kollár János Cegléd ★ Érdeklődtünk a ceglédi postán, mi az oka annak, hogy az előfi­zetők nem kapják meg lapjukat. Farkas Józsefné, a hírlaposztály vezetője elmondta: tud a pa­naszról, olvasónk a postán is tett bejelentést. A hibát nem a kéz­besítők követik el, ugyanis ne­kik csak az a feladatuk, hogy az újságokat a megfelelő levél- szekrénybe dobják. Az nem a postai dolgozók vétke, hogy a levélszekrények tárva-nyitva áll­nak, s a beléjük helyezett lapo­kat bárki elviheti. A lakosságnak kell gondoskodnia a levélszekré­nyek biztonságáról. Ezüstérmesek Arról olvastam a Pest me­gyei Hírlapban, hogy a duna­keszi kertbarátok kiállítása ebben az évben jobban sike­rült, mint tavaly. Nem értem, hogyan lehet sikeresebbnek nevezni azt a kiállítást, ame­lyiken a tavalyi 38 kiállítóval szemben az idén csak tízen jelentek meg, galambkiállítás egyáltalán nem volt, nyulakat is csak elvétve láthattak az érdeklődők. 1979-ben eszpresz- szó állt a látogatók rendelke­zésére, az idén ez sem volt, ezért többen nem értünk egyet a sikeres jelző használa­tával. Kiss János Dunakeszi ★ Szabó Imre, a dunakeszi kert­barátok vezetője elmondta, hogy az idei kiállítást sokkal nagyobb szabású szervező munka készítet­te elő, mint a tavalyit. Nem az volt a cél, hogy minél több ki­állító, minél több termékkel ve­gyen részt, inkább a minőségre figyeltek. A dunakesziek nemcsak terményeiket reprezentálták, ha­nem egyúttal barkácskiállítást is tartottak: bemutatták a házi ké­szítésű kerti traktort és kapagé­pet. A kiállított anyagot az OMÉK-re is elküldték, ahol ezüst­éremmel tüntették ki őket. Októberben, a dunakeszi Pavi­lon étteremben rendezik meg a kertbarátok díjkiosztó ünnepségét, ahol a helyi díjak kiosztásán kí­vül még egy nagy eseményre ke­rül sor: ott adják át az OMÉK kitüntetését, az ezüstérmet. Vendéglő 'S Mende régi, községi korcs­máját még 1848-ban építették. Az épület rossz állapotban van. Jó lenne helyreállítani, s — mert a főút mellett helyez­kedik el — autóscsárdává át­alakítani. Ahhoz, hogy ez megvalósul­jon, szükség lenne az illeté­kesek — az Alsó-tápiómenti Áfész és a helyi tanács — együttműködésére, hogy közös erővel oldják meg ezt a problémát. Kővári József Budapest ★ Pálfalvi László, Mende község tanácsának elnöke elmondta: a vendéglő belső felújítása már megtörtént, így az egység ma már harmadosztályú. Az épületet hamarosan kívülről is rendbehoz­zák, ily módon 8—10 évig még használható lesz. Igaz, hogy régi a vendéglő épü­lete, de rossz a fekvése, ezért nem érdemes nagyobb összeget fordítani a teljes átépítésre. A kö­zeljövőben az út mindkét olda­lán autóparkolót alakítanak ki, ezzel megoldják a gépkocsival ér­kezők parkolási gondjait. Szerkesztői üzenetek M. F.-né, Biatorbágy: Arról ír, hogy véleménye szerint a helyi tanács nem tett eleget a szerző­désben foglaltaknak, ugyanis az utat nem szórták fel murvával, s a gyalogjáró járhatatlan. Vá­laszunk : a szerződés szerint, a tanács részben közművesíti a te­rületet — mivel villanyuk már van, nem mondhatják, hogy egyál­talán nem közművesítettek. A ta­nácsok anyagi eszközei végesek, nincs pénzük arra, hogy minde­nütt utakat és járdákat építse­nek. Javasoljuk, keressék meg tanácstagjukat, s szervezzék meg a járdaépítést társadalmi össze­fogással. Bizonyára a tanács is támefatja majd a munkát. J. V., Kocsér: Panaszával meg­keressük az Állami Biztosítót. Megértjük felháborodását, hiözen az ember nem jelenhet meg azon a szemlén, amelyre nem kap idé­zést. N. Z., Cegléd: Levelének má­solatát továbbítjuk a Volán 20. számú Vállalathoz, ök kivizsgálják a bejelentést, s az eredményről értesítenek bennünket — addig türelmét kérjük. R. P., Pilisvörösvár: Panaszát továbbítottuk a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, ahonnan megér­kezett a válasz: a nyugdíjtarto­zást engedély nélküli magánkeres­kedői tevékenység miatt állapítot­ták meg, de a közeljövőben a Társadalombiztosítási Bizottság fe­lülvizsgálja kérelmét. Várjon vagy építsen? Vágyni a jobbra: Nemegyszer írtunk arról la­punkban, hogy — bár sok ké­rést tudunk teljesíteni és ha lehetséges, segítünk a hozzánk fordulóknak, lakásproblémát megoldani nem tudunk. Mégis érkeznek levelek, kérve, Intéz­zük el:lakást kapjanak— ha lehet, soron kívül —, s felso­rolják mindazokat az okokat, amelyek őket véleményük sze­rint másoknál jogosultabbak­ká teszik. Legutóbb egyik csemöi olva­sónk fordult hozzánk azzal a panasszal, hogy, bár mostani lakásuk a KÖJÁL véleménye szerint is lakhatatlan, még­sem kapnak lakást a ceglédi városi tanácstól. Érdeklődtek az igazgatási osztályon, s azt a választ kapták, nem tudni, hány év múlva kapják meg az igényelt tanácsi bérlakást. Egy azonban biztos, a közeljö­vőben nem. E válasz hallatán olvasónk elkeseredett, ami érthető is, hiszen talán egy évtizedig kénytelenek a jelenlegi, áldat­lan körülmények között élni. Szolgálati Hogyan is fest ez az emberi tartózkodásra alkalmatlan la­kás? Ennek hiteles ábrázolá­sára idézzünk a levélből: Az udvaron lévő ásott kút kiszáradt, így a vizet lajttal szállítják ide, hetenként há­romszor, de előfordul, hogy ki­marad egy-egy szállítmány. Minden vízszükségletünket a lajtból kell biztosítanunk. A la­káshoz közel van a sertéstelep trágyaléöntöző területe, ezért állandó a bűz, sok a légy, nyá­ron pedig — lévén a közelben nyárfaerdő — kullancsveszély fenyeget bennünket. Éppen ezért elképzelhetetlennek tar­tom, hogy még évekig ebben a környezetben várjunk lakásra, különösen a gyerekek miatt tarthatatlan a mostani helyze­tünk. A levélben lefestett tanya a Ceglédi Állami Tangazdaság szolgálati lakása. Megkerestük hát a tangazdaságot a kérdés­sel: miért nem hozzák rendbe a lakást, illetve, ha erre nincs lehetőség, miért nem adnak másik lakást a családnak? Steklács János, a gazdaság szociálpolitikai előadója el­mondta, hogy mintegy 100 ta­nyát örököltek szolgálati la­kás címén, amikor összevonták a hat állami gazdaságot. Ezek a tanyák többnyire elavultak, ezért korszerűsíteni nem fog­ják azokat, hanem apránként felszámolják. Olvasónk is egy bontásra ítélt tanyán lakik csa­ládjával, s arra sincs lehető­ség, hogy másik lakást bizto­sítsanak számukra, ugyanis a megüresedett lakásokra azok­nak az idős embereknek van szükségük, akik nem költöz­hetnek máshová, mert építke­zéshez sem pénzük, sem ere­jük nincs elegendő. Segítség — Hová költözhetnek a bon­tásra ítélt tanyák lakói? — kérdeztük Steklács Jánostól. — Sokan telket vásárolnak és családi házat építenek. Van­nak, akik lakást vásárolnak, erre kedvezményes kölcsönt kapnak az OTP-től és a gazda­ságtól, ezenkívül a tangazda­ság is munkáslakás-építési ak­ciót kezdeményezett. Ennek kevés során 46 lakás épül, összkom­fortosak; kényelmesek, két és fél, valamint három és félszo­básak lesznek. — Mikor készülnek el ezek az otthonok? — Az első 23 lakást 1981. augusztus 20-án szeretnénk át­adni. Az építkezés igénybe ve­szi a gazdaság összes szabad kapacitását és a tartalékalapot, ezenkívül társadalmi munká­ban is sokan segítenek. — Mennyibe kerül egy la­kás? — A két és fél szobás, 82 négyzetméteres lakás ára öt­százezer forint. Azonban en­nek az összegnek jelentős há­nyadát nem kell kifizetni: 100 ezer forint kedvezményt kap­nak a fizikai dolgozók, gyer­mekenként 30—30 ezer forin­tot engednek el az árból; az el­tartott idős hozzátartozó, amennyiben jövedelme nem éri el az ezer forintot, szintén kedvezményre jogosít: 20—20 ezer forinttal kevesebb a vé­telár, ha az eltartott is a csa­láddal költözik. A fennmaradó összeg 10 százalékát készpénz­ben kell befizetni a szerződés- kötéskor, a gazdaság kölcsönzi az ár húsz százalékát, amelvet, ha a dolgozó 15 évig a CÁT- nál marad, nem kell visszafi­zetnie. A megmaradt összeget az OTP kölcsönzi. Steklács János elmondta: aki részt vesz lakása építésé­ben, munkája értékét levon­ják a lakás árából, tehát így is lehet csökkenteni a költsége­ket. A tanyai lakásokban élők közül sokan fogadták szívesen azt a lehetőséget, amelyet a munkáslakás-építési akció biz­tosít: saját, kényelmes és kor­szerű otthonhoz juthatnak aránylag rövid idő alatt, s ked­vezményes áron. Vannak, akik kényelemszeretet miatt vagy a részletek ismeretének hiányá­ban húzódoznak a lakásépítés­től, s egyszerűbbnek tartják, ha tanácsi bérlakást igényel­nek. Azt azonban tudni kell; hogy ilyenre sokan várnak, s kevés a kiutalható lakás, rá­adásul az igénylők jogosul­tabbnál jogosultabbak: sok­gyerekesek, alacsony jövedel­műek, életveszélyes lakásban élők. Saját munka Érdemes várni vagy jobb, ha megragadnak más kínálkozó alkalmat? Akinek erre lehető­sége van, nagyobb a jövedel­me, érdemesebb építkeznie. Néhány adat: Cegléden 1500- an várnak lakásra, valameny- nyien jogosultak. Gödöllőn 1985» előtt nem utalnak ki ta­nácsi bérlakást, mert nincs, Dunakeszin is 4—5 év a vára­kozási idő. S egy ugyanakkora bérlakásért, mint a fent emlí­tett munkáslakás, 33 ezer fo­rint lakáshasználatbavételi dí­jat kell fizetni. Egészségtelen, korszerűtlen lakásban élni nem jó. Termé­szetes a körülmények javításá­ra való törekvés. De nem elég csak vágyni a jobbra: tenni is kell érte valamit, különösen akkor, ha a környezet kedvező feltételeket biztosít hozzá. Pável Melinda )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom