Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

1980. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK wrmrr ff xfunav A szófiai tanácskozás előtt A magyar előkészítő bizottság és az OBT ülése A szófiai béke-világparla- ment hazai és nemzetközi elő­készületeiről együttes ülést tar­tott a magyar előkészítő bi­zottság és az OBT elnöksége. A szeptember 23—27-e kö­zött Szófiában megrendezendő „Népek világparlamentje a bé­kéért” tanácskozás jelentős magyarországi állomásaként a magyar előkészítő bizottság s az Országom Béketanács elnök­sége szerdán együttes ülésen vitatta meg a hazai és a nem­zetközi előkészületeket. A Parlament Vadász-termé­ben megtartott tanácskozáson — amelyet Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának, az európai bizton­ság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának, vala­mint a világparlament magyar előkészítő bizottságának elnö­ke vezetett — Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, az OBT elnökségi tagja a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről tar­tott tájékoztatót. Ezt követően Sebestyén Nán- dorné, az OBT elnöke, a Béke­világtanács elnökségének tag­ja adott beszámolót. Kiemel­te, hogy a szófiai találkozó a nemzetközi békemozgalom ed­digi egyik legszélesebb körű, legnagyobb szabású rendezvé­nye lesz, amelyre a világ min­den tájáról hozzávetőleg két­ezer vendéget várnak. — A népek békeparlament­je olyan időszakban ül össze, amikor történelmi határmezs­gyéhez érkeztünk, az enyhülés védelmének, illetve a belátha­tatlan következményű fegyver­kezési verseny újabb szakaszá­nak válaszút ja elé — szögez­te le. — A bolgár fővárosban is elsősorban azt vitatjuk meg, milyen feladataik vannak Hel­sinki szellemének erősítésében, hogy a békeszerető erőknek az, enyhülés védelmében és to­vábbfolytatásában, a leszerelés ügyének előmozdításában, il­letve az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi tanácsko­zás sikerének érdekében. — A világparlament ma­gyar bizottsága és az Országos Béketanács nagy felelősséggel munkálkodik a nemzetközi eszmecsere előkészítésén. A magyar előkészítő bizottság és az Országos Béketanács elnök­sége — a világparlament nem­zetközi előkészítő testületének felkérésére — két dokumentu­mot is kidolgozott. Az egyik az energia és környezetvédelem, a másik a fejlődés és a béke összefüggéseivel foglalkozik. Mindkettő munkaokmányként kerül a tanácskozás résztvevői elé — hangsúlyozta Sebestyén Nándorné. Ezt követően az ülés részt­vevői jóváhagyták a világpar­lamenten részt vevő népes ma­gyar delegáció összetételét, amely jól reprezentálja társa­dalmunk valamennyi rétegét. A küldöttség Kállai Gyula ve­zetésével utazik a szófiai esz­mecserére. Korsierű ügyintézés A tanácsi ügyintézés kor szerűsítése, az adatfeldolgozás, az információs rendszer meg­újítása, a számítástechnika al­kalmazási lehetőségei szere­peltek annak a tanácskozás­nak a napirendjén, amelyet a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának számítástechnikai al kalmazási bizottsága hívott össze. A Parlamentben meg­tartott szerdai eszmecserén az államigazgatási apparátus szak­emberei — tanácsi tisztségvi­selők — s a különböző tár­cák számítástechnikával, in­formatikával foglalkozó szak­emberei megvitatták azt a programot, amelyet az Állam- igazgatási Szervezési Intézet munkatársai dolgoztak ki a területi — megyei — számí­tógépes információs és adat- feldolgozó mintarendszer ki- fejlesztésére. A tervezet egy évtizedre kitűzi a tennivaló­kat. leégi hízó fisáé? fórumán A gazdálkodás mérlege Űj, a költségvetési szerveket hatékonyabb, takarékosabb gazdálkodásra ösztönző pénz­ügyminiszteri rendelet jelenik meg 1981-ben — jelentette be Kállai Lajos pénzügyminisz­ter-helyettes szerdán, az or­szággyűlés jogi, igazgatási é3 igazságügyi bizottságának ülé­sén. A képviselők Gajdócsi Ist­ván elnökletével a közigazga­tási. valamint az igazságügyi szervezet múlt évi /költségve­tésének végrehajtásáról mond­ták el véleményüket. A tanácsi gazdálkodás is hozzájárult a népgazdasági egyensúly javításához — álla­pították meg. A korábbinál jobban rangsorolták az igé­nyeket, a fejlesztéseket, szigo­rították a gazdálkodás rend­jét, erősítették a társadalmi összefogást. Mindenütt a lakás­építésnek biztosítottak például elsőbbséget, s így sikerült a tervezett 28 500 helyett 30 400 új lakást felépíteni. A képviselők helyeselték, hogy tavaly a megelőző évi­nél 900 millió forinttal többet fordítottak a tanácsok fenn­tartásra és lakásfelújításra. A meglévő értékeink karbantar­tásának a lakosságra, a köz­hangulatra gyakorolt kedvező hatását is kiemelték. Az ülésen egyetértéssel nyugtázták, hogy a mostani középtávú tervidőszakban ösz- szpsen 11 500 gyógyintézeti ágy létesül, s az egészségügyi, va­lamint a szociális ellátás ta­valy is a tanácsi fejlesztések egyik kiemelt területe volt. Az óvodahálózat középtávú fejlesztési programját 5 év alatt 40 százalékkal sikerül túlszárnyalni, s csupán a múlt évben is 22 300 új hellyel bő­vült a hálózat. A tanácsi gaz­dálkodást elemezve gyakran kerül szóba a lakosság áldozat- készsége. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke az elkövetkező időszak helyi fejlesztési céljai­nak rangsorolásához nélkülöz­hetetlennek tartotta 9 lakos­ság, a településeken élők vé­leményének meghallgatását. A tanácsok — mint mondotta — meglévő anyagi lehetőségeik felhasználásában, döntéseik meghozatalában bátrabban tá­maszkodhatnának az állam­polgárok véleményére, igé­nyeinek súlyozására. Úféiákedvű brigád Pattantyúsok milliói Szentendrén Fiatalok, öt éve határozták el, hogy ifjúsági brigádot ala­kítanak. Ma azt mondják: ki­öregedtek. Szentendrén, a Pest rpegyei Vegyi- és Divatcikk­ipari Vállalat írószergyárában egyébként sem magas az át­lagéletkor. Az üzemben 1962 óta dolgozó Kovács Józsefet — a műszaki osztály gyártmány- szerkesztőét — nem gondol­nám harmincnál többnek. De a Pattantyús szocialista brigád többi tagja, szintén csupán nagy szakmai tapasztalata miatt tarthatja csak fnagát — nem fiatalnak. Szcbzddm — tolta Mert fiatalok a javából. Jel­zi ezt, hogy a kis csapatból je­lenleg három kismama gyer­mekgondozási segélyen van, s így mindössze hatan tartják a frontot. Nem rosszul; más­ként aligha érdemelték volna már ki az aranykoszorús ki­tüntetést. Fő erősségük: folytonos újí­tókedvük. A vállalat budapesti központjában is nagy elisme­réssel szólnak róluk, a legjobb újítóbrigádok között tartják őket számon. Kovács József mondja; — Sokszor eszünkbe sem jut, hogy újítani akarunk. Járunk az üzemekben, látjuk, hol, mi a gond, min kellene változtat­ni. Törjük a fejünket, olykor egy téma hetekig nem hagy nyugton bennünket. Azután egyszerre csak beugrik a meg­oldás. A Pattantyús brigád tavaly is négy újítást vállalt. Az ered­mény négy beadott, s elfoga­dott javaslat, valamint egy sza­badalom. — A szabadalom közös Hor­váth Imrével, aki. ha éppen nem brigádtag, a főnököm — tréfálkozik a brigádvezető. — Amikor megszületett.'dz ötle­tünk. egy cél vezéréit bennün­ket: kevés alkatrészből, köny- nyen összeszerelhető és mini helvett középbetéttel használ­ható golyósirónt tervezzünk — magyarázza Horváth Imre, műszaki osztályvezető. — A belső szerkezet újszerű megol­dását a vállalat vezetői talál­ták szolgálati szabadalomra Összefog a tsz és a Fiiszérf Nem gyógyszer, de segít — Miért döntöttek úgy, hogy közös kiállítást rendez­nek a termelőszövetkezettel? — érdeklődtem dr. Sándor Gyulától, a Budapesti Füszért vezérigazgatójától. Összefüggő folyamat — A termelés, a feldolgozás, a forgalmazás és a fogyasztás egymással összefüggő folya­mat. Hiba lenne szétválaszta­ni. A tsz-nek is, nekünk is az az érdekünk: a fogyasz­tók ismerjék meg ezeket a készítményeket. A Szilasmenti Tsz-szel egyébként évek óta szoros kapcsolatot tartunk fenn. — Vagyis megvásárolják a gyógynövénykivonatokat és az ételízesítőket. — Együttműködésünk nem­csak erre korlátozódik. Mivel a fogyasztói igényeket — ahogy az feladatunk is — mi ismerjük, illetve jobban ismerjük, igyekszünk befolyá­solni a tsz gyógynövény fő­ágazata termékválasztékát. S ugyancsak igyekszünk hatni a kiskereskedelmi rendelések­re és a fogyasztói szokásokra is. Véleményt mondunk az új Szilas-termékek minőségé­ről, a csomagolásról, s hozzá­járulunk a reklámköltségek­hez is. Dr. Vörösházy Endre, a Bu­dapesti Füszért kereskedelmi igazgatója még elmondta, hogy most a csomagolás kor­szerűsítéséről tárgyaltak. Cél­juk, hogy tetszetősebb legyen a doboz az üveg a zacskó s az elsősorban ne a tsz-t ha­nem a benne levő gyógynö­vénykivonatot vagy ételízesí­tőt hirdesse. Szenté Pál Országszerte keresettek és ismertek a kerepes tárcsái Szi- lasmcnti Termelőszövetkezet gyógynövénykivonatai és étel­ízesítői. Egyiket-másikat ugyan drágálljuk; de azért számos család otthoni készlete között -többféle megtalálható belő­jük. A tsz nyolc évvel ezelőtt kezdte el a saját termelésű gyógynövényekből készíteni a Szilas márkanéven forgalom­ba hozott gyógynövénykivona­tokat és ételízesítőket. Leg­nagyobb vásárlójuk a Buda­pesti Füszért, ai OMÉK-en is együtt mutatkoztak be. A gyógy- és illónövény-termelé- sért a tsz nagydíjat kapott. Főzni nem keli' — Gyógynövény főágaza- zatunk, illetve az ott dolgozó nyolcvan-száz ember évente több mint százmillió forint értékű terméket állít elő. A kiállításon a már közismertek mellett újdonságokat is bemu­tattunk — mondta el Kerpes Tamás, a Szilasmenti Tsz kereskedelmi irányítója. A gyógynövénykivonatokat t— ahogy a tsz és a Füszért hirdeti — szelektált, magas hatóanyag-tartalommal bíró gyógynövényekből, a legmo­dernebb eljárással készítik. Ezeket főzni, szűrni nem kell, hanem kellő hígításban azonnal használhatók. Nem gyógyszerek, de bizonyos ese­tekben elősegíthetik a gyó­gyulást. Antibakteriáüs, bőr- gyógyászati. kozmetikai hatá­suk is jelentős. A Szilasmenti Tsz és a Budapesti Füszért közös kiállításának egyik részlete Bozsán Péter felvétele érdemesnek. Benyújtották. El is fogadták. Ami nekünk öröm: már gyártjuk is a tollakat, Ju­goszláviába szállítottunk belő­lük — bemutatkozóul. Többet — könnyebben Haszon a gyárnak — ezt többször hangsúlyozták be­szélgetőpartnereim. Nem érez­tem frázisnak. Mert Kovács József például egyik legjelen­tősebb újításánál — ehhez Kárpáti Lászlóval társultak — egyszerűen csupán arra gondolt: miként gyorsítható a termelés úgy, hogy egyúttal a nehéz fizikai munkát kikü­szöbölhessék. S hogy ez mit je­lent a létszámhiánnyal küzdő szentendrei gyárban? Nem szo­rul bizonygatásra. — Szentendre, befutott, ne­ves termékünk a PAX -toll, évente 10 millió körüli beté­tet gvártunk hozzájuk — ka­lauzolnak az egyik kis üzembe. — A betétek oldalazás-fúrását esztergagéppel kellett végezni (csak nők vállalták ráadásul ezt a nem is jól fizető mun­kát), s egy műszakban mind­össze hatezer darab készülhe­tett. Az általunk tervezett PAX-tartály oldalazó fúró­géppel (a rajzokat magam ké­szítettem, a berendezés előál­lítására pedig a gyári szer­számüzem és a tmk vállalko­zott) napi 16 óra alatt 32 ezer betétet gyárthatunk. S nézze csak! A két gépet (mert végül is ennyire volt szükség) csu­pán anyaggal kell feltölteniük az asszonyoknak, s figyelni, nem akad-e el valahol a folya­mat. Nem titok: újításukért nyolc­vanezer forintot kaptak — a gyár által számított haszon nyolc százalékát. Import helyett — hazai — Nem irigyelték maguktól a pénzt? — bukik ki belő­lem akaratlanul a kérdés. Ne­vetnek, s szinte egyszerre mondják hárman, mert közben hozzánk csatlakozik a harma­dik pattantyús, a szerszámké­szítő Szabó Sándor is: — Az utóbbi években (nem festvén szebbre a helyzetet a valóságosnál!) mindneki felis­merte, hogy szükség van az újabb és újabb ötletekre. A termelékenységnek ugye nő­nie kell, mégpedig műszaki megoldásokkal. És olcsó mű­szaki megoldásokkal. Mert pénze nincs a gyárnak drága gépek beszerzésére. S ami még szintén lényeges: az is fontos, hogy minél több importanyag helyett hazait használjunk. Csak így csökkenhetnek a költségeink, javulhat a gyár termelésének gazdaságossága. — Példa erre az alumínium „B”-csúcs is, ez egy tőkés im­port alkatrész, sok tollhoz nél­külözhetetlen — jegyzi meg Szabó Sándor. — Egy darab beszerzési ára ötven fillér. Az újításom lényege, hogy meg­terveztem egy olyan mélyhúzó szerszámot, amellyel hazai alu­míniumból előállíthatjuk a csúcsokat. Már tavaly készült 800 ezer darab, a baj csak az, hogy az előre megrendelt és beszerzett raktáron levő im­portot előbb fel kell használ­nunk. Természetesen megkap­tam az újítási díjat, a hasz­nos eredmény hat százalékát. De tőkés importanyagot ta­karíthat meg a gyár Horváth Imre legfrisebb újítása révén is. — Nemcsak egy, két javas­latot is kidolgoztam az írósze­rek díszítő-gyűrűinek hazai előállítására, mégpedig alu­míniumból és rézből. Persze, itt is akadnak nehézségek. Mert egyrészt a megvásárolt rézrudakat szintén fel kell dolgoznunk, másrészt pedig partnert kell találnia a válla­latnak. a szükséges vékonysá­gú és minőségű magyar alu­míniumcsövecskék gyártásá­ra. Mér a nők is úsznak Idén ismét négy újításra vállalkozott a Pattantyús bri­gád. Kettőt el is fogadtak már. Év végéig — a jelek szerint — teljesítik a vállalásukat. Sza­bó Sándor például csak kis öt­letnek nevezi, hogy a fröccs­öntő üzemben sikerült végre egy régi. akut problémát meg­szüntetni. Kikísérlctezett és elkészített egy olyan szűrő­betétet, amelyet, ha a fröccs­öntő gépek fúvókájába helyez­nek, megakadályozza a külön­féle fémszennyeződések beju­tását a műanyagba. Így nem tömődnek el a fúvók sem; csökken tehát az állásidővesz­teség. Az újítást egyelőre kí­sérletre fogadták el, a haszno­sítási szerződést ezután kötik meg. » Az újítási mozgalom fellen­dülésében nem kis szerepe van a brigádvezetőnek, ö ugyanis a gyári újítási összekötő is. Se­gít elindítani az újításokat, el­készíti, kiegészíti a pontatlan rajzokat, vagy leírásokat, s minden apró ötletet, észrevé­telt támogat. Nem véletlen, hogy az irószerav&rban női újítóbrigád is van már. Ugyan­akkor, arra is ügyel, valahol el ne akadjon az újítás, ne­hogy egy fiók mélyére kerül­jön. Használható tippek Dicsérik azonban — ez sem túl gyakori még — a vállalat vezetőit is. Az év elején össze­állított műszaki újítási tervek ugyanis nem formálisak, nem­csak általánosságban jelölik meg a tennivalókat. Használ­ható ötleteket tartalmaznak — gyárakra lebontva, a profi­loknak megfelelően —, meg­határozva a megoldásra váró — és meg is oldható! ,— mű­szaki feladatokat. Magyarul: tippeket kapnak az újító ked­vű szakemberek: munkások, műszakiak egyaránt. Nem azért, hogy mindenáron a ká­kán is csomót keressenek, va­lami azért eszükbe jut a pat­tantyúsoknak, arait nem helye­selnek: 1978-tól egyetlenegy­szer sem hívták össze a válla­lat újítóit — ankétra vagy csak egy baráti beszélgetésre —, pedig régen e fórumokon megismerhették egymást, az egyes gyárak sajátosságait, he­lyi gondjait. Ezt csak azért is fontosnak tartják, mert az újítómozgalom tartalékai még koránt sincsenek kiaknázva, a brigádok bevonása pedig külö­nösen jó eszköznek látszik eh­hez. Dodó Györgyi Á fész-gyorsmérSe g Növekvő forgalom Pest megye fogyasztási szö­vetkezetei januártól augusztus végéig 5 milliárd 398 millió forint kiskereskedelmi forgal­mat értek el. Ez 10,7 százalék­kal több 1979 első nyolc hó­napjáénál. 19,9 százalékos for­galomemelkedéssel az első he. Ivet a Taksony és Vidéke Áfész vívta ki. Második az Al- só-Tápiómenti (18,5 százalék) és harmadik a Pécel—Isaszeg Áfész (17,6 százalék) lett. A szövetkezeti vendéglátás bevételei is nagyobbak lettek. Augusztus végéig 924,3 millió forintot értek el. Ez még ugyan mindig csak 3,5 százalékkal magasabb a tavalyinál, de hó­napról hónapra emelkedik. Az idén januárban például 80, az első félévben havonta átlag 108,1, s augusztusban 141,3 ! millió forint volt. — Hol állapították meg mindezt? 1 — A Pest megyei Tanács j kijelölése alapján késZitmé- • nyeink ártalmatlanságáról és ( hasznosságáról a törökbálinti ^ kórház laboratóriuma, va­lamint a Gyógynövénykutató Intézet adott szakvéleményt. A forgalombahozatalnak ez természetesen egyik alapvető i feltétele — mondta Lakatos < Jenő, a tsZ szaktanácsadója. j Ecetek, cseppek < i A nagyobb fővárosi ABC- 1 áruházakban már kapható a r tárkony és a zöldség ételíze- 5 sttő ecet. Az utóbbit például j tizenkétféle gyógynövényből állították elő. S másik két újdonságuk az izomnyugtató és az úgynevezett bemelegítő csöppek. A rendszeresen spor­tolóknak szánják, s előrelát­hatóan októberben már meg­jelenik az üzletekben. — A Pest—Komárom—Nóg- rád megyei Füszért-tel miért nincs üzleti kapcsolatuk? — Kapacitásunkat teljesen lekötöttük, s bővítésre egyelő­re nincs mód — hangzott a válasz. — Tehát a Pest megyei Szi­lasmenti Tsz éppen Pest me­gyébe nem sZállít? — Szó sincs róla. A Buda­pesti Füszérttől a Pest me­gyei kiskereskedelmi vállala­tok és az áfészek is rendelhet­nek. A Komárom és Nógrád megyeieket pedig a Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat lát­ja el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom