Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-03 / 206. szám
1980. SZEPTEMBER 3., SZERDA xMdav Heti jogi tanácsok • Súlyos fegyelmi vétség, ha a dolgozó nem a munkáltató által megszabott időbeosztásban jelenik meg munkakezdésre. Egyik olvasónk azt írja, hogy közel egy év óta nem helyezkedett el, mivel ügyét még a mai napig sem zárták le az illetékes fórumok. Még ez év márciusában történt az eset. Olvasónk fűtő volt az egyik csecsemőotthonban. A csecsemőotthon vezetője fegyelmi büntetéssel elbocsátotta őt. Erre az igen súlyos szankcióra azért került sor, mert nem a munkáltató által megszabott időbeosztásban jelent meg munkahelyén munkakezdésre, reggel 6 órára, hanem este 22 órakor. Ekkor azonban a kazánt az éjszakai fűtő kezelte, így a dolgozónak reggelig semmiféle munkája nem volt — igaz erre nem is volt szükség. Másnap ismét nem jelent meg a délelőtti műszakban, így fűtés nélkül maradt a csecsemőotthon. A döntőbizottság helyben hagyta az elbocsátást. A Munkaügyi Bíróság enyhítette és visszahelyezte őt. Vissza azonban nem fogadták, mivel törvényességi óvást kezdeményeztek, munkáltatói részről. Olvasónk azt kérdezi tőlünk — mire számíthat? A dolognak utánanéztünk, és a következőket állapítottuk meg: Olvasónkat változó műszakbeosztás mellett alkalmazták gázkazánfűtöként, és nem volt joga önkényesen megváltoztatni munkaidő-beosztását. A munkaidő-beosztást a munkáltató határozza meg. Olvasónk önkényes magatartása miatt, több napon át kiríiaradt a délelőtti fűtés, és lehetetlenné vált a mintegy száz csecsemő gondozása a téli időszakban. Emiatt az épületben meleg víz sem volt. Olvasónk levelében azt állította, hogy csak éjszakai munkára vállalkozott. Munkaszerződését megtekintve nem találtunk benne ilyen kikötést. Márpedig ha ilyen kifejezett kikötés nincs a munkaszerződésben, akkor a munkáltató a szükséghez képest állapítja meg a munkaidő-beosztást. Az tehát, hogy a csecsemőotthon olvasónkat más időbeosztásban kívánja foglalkoztatni, mint amilyen beosztásban korábban egy hónapon keresztül volt, véleményünk szerint, nem jelenti a munkáltató részéről a munkaszerződés egyoldalú módosítását. Álláspontunk szerint — bár nem kívánunk a bírói döntés elébe menni — a súlyos fegyelemsértés a legsúlyosabb büntetés kiszabását is indokolttá teszi. Akármi is történjék az óvási ügyében, akkor sem engedheti meg magának, hogy ne helyezkedjen el, mert hiszen olvasónkat kárenyhítési kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy nem nézheti ügyének alakulását karba tett kézzel, még szak- képzettségének meg nem felelő munkahelyen is köteles elhelyezkedni. • Mennyi kártérítést szabhat ki a vállalat, ha a szabálysértési hatóság az ügyet fegyelmi eljárásra utalta. Néhányan felkerestek és mutatták azt a vállalati kárMOZIMŰSOR SZEPTEMBER 4-TÖL 10-IG ABONY 4— 5: Fekete fülű fehér Bim I—II. 8— 7: Mennyire szerettük egymást* 8: A 9-es kórterem 9: Erős szárnyak BUDAÖRS 5— 7: Az áldozat* 8—1«: Egy másik férfi és egy másik nő I—IL CEGLÉD, Szabadság 4— 7: A briliánskirálynő bukása (du.) A biztosan ölő sárkánylady** (este) 8—10: A bűnügyi nyomozó (du.) A Jó, a Rossz és a Csúf 1—II.** (este) CEGLÉD, Mese 4—10: Hatan hetedhét országon át CEGLÉD, Művész 4—10: Magyar rapszódia* DABAS 4— 5: Kojak Budapesten 6— 7: Oké, spanyolok! 8— 9: Hazatérés** DUNAKESZI, Vörös Csillag 4— 7: Folytassa, cowboy!* 6— 7: Az ördög menyasszonya (du.) 8— 9: Vadállatok a fedélzeten DUNAKESZI, József Attila 4: Ezek a fiatalok 7: Folytassa, cowboy!* 8: Vadállatok a fedélzeten DUNAHARASZTI 4— 5: Joseph Andrews** 6— 7: A fekete kalóz 8— 9: A tankcsata 4— 5 és 7: A szentév ÉRD 8— 9: Nem fáj a feje a harkálynak FÓT 4: Santiago felett esik az eső 5: Egy pikoló világos 6— 7: Joseph Andrews** 8— 9: Ki beszél itt szerelemről?* GÖDÖLLŐ 4— 7: A katona és az elefánt (du.) Szandakan 8*** (este) 8—10: A fekete kalóz GYAL 4— 5: A 9-es kórterem 6— 7: Az ötös számú vágóhíd** 7: A Pál utcai fiúk (du.) 8— 9: Ki beszél itt szerelemről?* LEÁNYFALU, Kertmozi 4— 5: Sugarlandi hajtóvadászat* 8— 7: őszi szonáta* 8— 9: Meghívás egy gyilkos vacsorára* MONOR 5— 7: Fantozzi* 6— 7: Meséről mesére (du.) 8— 9: A fekete varázsló ajándéka (du.) 8—10: A biztosan ölő sárkánylady** (este) MONORI ERDŐ, Kertmozi 4— 5: A vasálarcos férfi 6— 7: Válás olasz módra** 8—10: Casanova I—II.*** NAGYKATA 4— 7: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?* 8— 9: Halálos tévedés NAGYKÖRÖS, Arany János 4— 5: A facipő fája I—n.* 6—7: Éjszakai csendben** 8—10: Csillagok háborúja I—II. NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 4—10: Dióbél királyfi (4 órakor) 4— 7: Sodrásban (6 órakor) Miért ölnek meg egy bírót? (8 órakor) 8—10: Szegénylegények (6 órakor) Amerikai éjszaka (8 órakor) PILISVORÖSVÁR 4— 5: Csendestárs** 6— 7: A fekete kard románca** 8— 9: A 24—25-ös nem válaszol POMAZ 4— 5: A maláji tigris 6— 7: A tankcsata 8— 9: Joseph Andrews** RÁCKEVE 4: Dicsőségre ítélve 5: Csárdáskirálynő 6— 7: Szerelmi vallomás I—II. 8— 9: A férfi, aki szerette a nőket** SZENTENDRE ' 4— 7: A fej nélküli lovas (du.) A férfi, aki szerette a nőket** (este) 8—10: A katona és az elefánt (du.) Az áldozat* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 4— 5: A fekete kalóz 6— 7: A fekete varázsló ajándéka (du.) Joseph Andrews** (este) 8— 9: A maláji tigris TÁPIÓSZELE 4— 5: Halálos tévedés 6— 7: Veszélyes játékok 8— 9: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? VÁC, Kultúr 4— 7: Vadállatok a fedélzeten (du.) Ki beszél itt szerelemről?* (este) 8—10: Folytassa, cowboy !• VÁC, Művelődési központ 5: Hálókocsi 6: A Romeyke ügy* VECSÉS, Kertmozi 5— 7: Családi összcseküvés* 8—10: A vasálarcos férfi VECSÉS 5— 7: Egy másik férfi és egy másik nő I—II. 8— 9: Hintó géppuskával (du.) 8—10: Bankrablás * 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. ** Csak H» éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek! térítési határozatot, amely szerint, 6 hónapi átlagkereset erejéig kötelezték őket gondatlan rongálással okozott kárért. Olvasóink véleménye szerint a munkáltató intézkedése jogszabálysértő, mert ilyen magas összegű kártérítésre akkor volnának kötelezhetők, ha cselekményük egyben gondatlan bűncselekménynek is minősülne. Ilyenről azonban szó sincs — mondják, mert ellenük szabálysértés miatt indult ugyan eljárás, de a szabálysértési hatóság az ügyet fegyelmi eljárásra utalta. Sérelmezik, hogy nem jól bírálták el jogi szempontból a cselekményüket. Az történt ugyanis, hogy gondatlanul megszegték a közlekedési szabályokat, és emiatt karambol keletkezett, és a vállalati gépkocsiban nagyobb összegű kár. Ügy bírálták el, hogy a cselekmény szabálysértés. A Munka Törvénykönyve szerint a dolgozó a gondatlan bűncselekménnyel okozott kárért 6 havi átlagkeresetével felel. E hathavi munkabér erejéig terjedő felelősség alkalmazása szempontjából gondatlan bűncselekménnyel okozott a kár akkor is, ha a szabálysértési hatóság szabálysértés miatt az ügyet fegyelmi eljárásra utalta, és ennek során a dolgozó vétkességét a cselekmény elkövetésében megállapították, vagy vele szemben legyelmi eljárás mellőzésével szabtak ki büntetést Nem követett el tehát a munkáltató jogszabálysértést. Azzal a panaszos olvasónkkal szemben sem jártak el helytelenül, aki időközben kilépett. Ugyanis, ha az említett fegyelmi eljárást a dolgozó munkaviszonyának megszűnése miatt nem lehetett lefolytatni, illetőleg emiatt fegyelmi eljárás mellőzésével büntetés kiszabására nem kerülhetett sor, a munkáltató állapítja meg, hogy a kár a felelősség mértéke szempontjából gondatlan bűncselekménnyel okozottnak minősíthető-e. Ha olvasóink ezek után sem értenek egyet a vállalat intézkedésével, adjanak be felülvizsgálati kérelmet a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Baleseti kártérítés Az egyik közlekedési vállalat autoDuszán egy asszony oaiesecet szenvedett és olyan súlyosan sérült meg, • hogy munkaképességének kétharmad részét elvesztette. Az Állami Biztosító megyei igazgatósága ellen indított pereoen általános kártérítés címén nyolcvanezer forint, továbbá háztartási kisegítő alkalmazása költségeinek megtérítését követelte. Arra hivatkozott, hogy ha nem éri baleset, munkahelyén magasabb beosztásba kerül, a háztartási munkában segítségre szorul, továbbá az állandó orvosi kezelés miatt kiadásai egyre növekednek. A járásbíróság orvosszakértőt hallgatott meg, aki úgy nyilatkozott: az asszony munkaképesség-csökkenése ellenére, saját magát el tudja látni, a háztartásban azonban csak korlátozott mértékben dolgozhat. Ezek után a járásbíróság havi 100 forint gondozási díjat ítélt meg neki. Az indokolás szerint csak feltételezés, hogy idővel magasabb beosztásba került volna. Bizonytalan jövőre kártérítési igényt nem lehet alapozni. Általános kártérítést sem kérhet, mert kára kiszámítható. Az orvosi gyógykezelés ingyenes, ameny- nyiben pedig gyógyszereket kell vennie, ezt a biztosító megtéríteni tartozik. Az ítéletet a megyei bíróság helyben hagyta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte. A rokkant asszony nehezebb háztartási munkát nem tud ellátni, s ebben segítségre szorul — hangzik a határozat. — Ezért az ennek megfizetése iránti keresete megalapozott, és havi járadék megítélése indokolt. Az eljárt bíróságok által megállapított összeg azonban túl alacsony. Nem vizsgálták: melyek azok a rendszeres háztartási munkák, amelyeket a rokkant asszony nem tud ellátni. Tisztázni kell, hogy az ilyen jellegű munkák, mint például nagymosás, ablaktisztítás, nagytakarítás, havonta hány munkaórát vesznek igénybe és a munkát eqy ki- seaítő személy mennyiért vállalja. Csak ezek megállaoítá- sa után lehet eldönteni, hogy a rokkant asszonyt havonta milyen összeg illeti m»«. Eltartási szerződés — két napra Idős, özvegyasszonnyal kötött szerződésben egy házaspár gondozást és tartást vállalt. Ellenértékűi kikötötték, hogy az asszony házát ők örök- lik. A megállapodás megkötése után két nappal az özvegy elhunyt, a házaspár pedig négy nappal később a szerződést a városi tanácsnál bemutatta, ahol jóváhagyták. A határozat indokolása szerint a házaspár az elhunytat halála előtt éveken át gondozta és segítette, tehát a szerződést nem közeli halálára számítva kötötték meg. A határozat ellen a törvényes örökös fellebbezéssel élt, amelynek a megyei tanács helyt adott és az elsőfokú állam- igazgatási határozatot megsemmisítette. Megállapította, hogy, bár az özvegy és korábban elhunyt férje a házaspárral 12—15 évig rendszeres kapcsolatot tartott, ami többetjeTíz nap rendeletéiből lentett jószomszédi viszonynál, azonban erre alapozva a szerződést nem lehet jóváhagyni, mert célját tartósan nem töltötte be, tekintve, hogy megkötése után két nappal, az eltartott meghalt. A megyei tanács határozatát a házaspár keresettel támadta meg, amelynek a járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság helyt adott és az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Ezt azzal indokolták, hogy több éves tartásról, gondozásról van szó, tehát a tényleges helyzetre tekintettel, a szerződés betöltötte célját. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a megyei bíróság döntését hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította. — A vonatkozó kormány- rendelet értelmében az államigazgatási hatóság az öröklési szerződés jóváhagyását megtagadhatja, ha úgy látja, hogy az a célját tartósan nem tudja betölteni — hangzik a határozat. — Ha a szerződés megkötése után a jóváhagyásig hosz- szabb idő telt el, és ez alatt az foganatba ment, vagyis az eltartók kötelezettségüknek eléget tettek, a szerződés utólagos jóváhagyásának az eltartott halála nem lehet akadálya. Ebben az ügyben azonban az özvegy a szerződés megkötése után két nappal elhunyt, tehát a megállapodás nem tudta rendeltetését tartósan betölteni. ezért nem sértett jogszabályt az államigazgatási hatóság, amikor a szerződés jóváhagyását megtagadta. A házaspár arra is hivatkozott, hogy az özvegynek s korábban elhunyt férjének — a ház öröklése reményében — hosszú időn át szolgáltatásokat teljesítettek — hangzik tovább a határozat. Amennyiben ez ígv van. igényüket mint hagyatéki hitelezők, az örökössel szemben érvényesíthetik. Kiöntött a patak A fogtechnikai termékek fogyasztói áráról és a fogtechnikái szolgáltatások díjairól a Magyar Közlöny 57. számában jelent meg a 9/1980. (VIII. 11.) Eü. M.—ÁH számú rendelet. A KISZ-szervek személyi kérdésekben gyakorolt véleményezési jogkörével kapcsolatos egyes eljárási és értelmezési kérdésekről az Építésügyi Értesítő 24. számában jelent meg az Állami Ifjúsági Bizottság állásfoglalása. Az egészségügyi jogszabályok gyűjteménye az Egészség- ügyi Közlöny 16. számában jelent meg. A magyar állampolgárok gyógyító-megelőző ellátásáról szóló (szemészeti gyógyászati segédeszköz-ellátás) 7/1975. (VI. 24.) Eü. M. sz. rendelet módosításáról rendelkezik az egészségügyi miniszter 12/1980. (VIII. 28.) Eü. M. számú rendeleté, amely a Magyar Közlöny 61. számában jelent meg. A Házi Jogtanácsadóban A családi pótlékról Hazánkban, a szocialista állam intézményes szociálpolitikája keretében, a dolgozók széles köre jogosult családi pótlékra. Az érdekeltek ezt általában tudják is, jogaikról azonban — különösen a részletek tekintetében — meglehetősen tájékozatlanok. Annak ellenére, hogy e dinamikusan fejlődő társadalmi juttatás jövedelempolitikai jelentősége állandóan növekszik. Amint legutóbb is növekedett, a nemrégen életbe lépett, a családok számára kedvező változásokkal. A Házi Jogtanácsadó legutóbbi száma ezért a családi pótlékkal kapcsolatos jogokról és a legfrissebb intézkedésekről tájékoztatja az érdeklődőket. Részletes ismertetést nyújt a 'jogosultak köréről, a jogosultsághoz szükséges idő tartamáról, a családi pótlék esetenként változó összegéről, a családi pótlék folyósításának módozatairól, ha az érdekelt külföldön tartózkodik. A továbbiakban tanácsot ad az igények érvényesítésének lehetőségeiről, vitás ügyekben a jogorvoslat módozatairól, végül a méltányossági alapon engedélyezhető családi pótlékról. Természetesen az új számban is megtalálhatók a Házi Jogtanácsadó állandó rovatai. Ezek között különös érdeklődésre számíthat az ismertetés, amely az öregek napközi otthona keretében történő szociális gondoskodásról szól. Az a cikk is időszerű olvasmány, amely a külföldön vásárolt személygépkocsi-alkatrészek hazahozatalának szabályait ismerteti. A Házi Jogtanácsadó megrendelhető a postahivatalokban, megvásárolható az újság- árusoknáL Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet az egyik vízügyi igazgatóság ellen indított pereben előadta, hogy a földje szomszédságába!^ vő kiöntött és a növényiéiben,'va lamint a talajszerkezetben károkat okozott. Mindez azért következett be, mert az igazgatóság a patak medrének tisztítását, gátjának karbantartását elhanyagolta, sőt, a termőföldeket esetenként „vésztározóknak” használta. A kár egy részét: 800 ezer forintot az Állami Biztosító megtérítette, de a többit az igazgatóságtól követeli. A Vízügyi Igazgatóság egyebek között azzal védekezett, hogy a népgazdaság teherbíróképességének megfelelően, az árvíz megelőzésére, illetve elhárítása érdekében mindent rtiegtett. A kihallgatott szakértő véleménye szerint az igazgatóság a patak medrét nem tisztította, a védőgáton lévő folytonossági hiányt nem szüntette meg. A szükséges intézkedés, a víz duzzasztását megakadályozó műtárgy megépítése esetén, a levonuló ár nem okozott volna kárt. Az igazgatóság nem hivatkozhat szükséghelyzetre, mert a patak gátján mutatkozó folytonossági hiány nem lakott terület védelmét szolgálta. Ha pedig a gát — egy esetleges veszélyhelyzet elkerülésére — nyitva volt, ezért az igazgatóság felelős. — Kétségtelen — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság —, hogy az árvíz olyan természeti jelenség, amellyel szembeni védekezés jelenleg korlátozott, s ezért a károsult a jogszabályok szerint, valamint az Állami fc .Biztosítótól kártalanítást kap- -] fiat. Ez azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha az árvíz elháríthatatlan volt. Amennyiben azonban nem megfelelő védekezés következménye, vagyis a rendelkezésre álló eszközökkel el lehetett volna hárítani, akkor a szükséges intézkedések elmulasztása kártérítési felelősség megállapítására ad alapot. A tsz földjeinek az árvíztől való megvédésére a szakvélemény szerint c népgazdaság teherbíró képességén belül megvolt a lehetőség. Minthogy az igazgatóság a szükséges intézkedéseket nem tette meg. bőr erre módja volt, kártérítési felelősségét meg kellett állapítani. — Amennyiben — mint arra az igazgatóság hivatkozik — ipari létesítmények is hozzájárultak a patak eliszaposodásához, ez nem mentesítette a meder tisztítása alól. A kár kialakulásában azonban a tsz is közrehatott. A kezelésében lévő üzemi csatornát nem tartotta megfelelő állapotban, és ígv azok nem voltak alkalmasak arra, hogy a területről a vizet az igazgatóság által kezelt vízgvűitő rendszerbe vezessék. Mindezek alánján a Legfelsőbb Bíróság a kármegosztás elvét alkalmazva, a Vfz- üffvi Igazgatóságot a kár 80 százalékának: egvmillió fo- rintnak megfizetésére kötelezte. A szabadalmi oltalomról ' Szabadalommal védett megoldás alkalmazására egy vállalat a feltalálóval szerződést kötött. Bár a találmányt megvalósították, nem voltak hajlandók fizetni érte, ezért per indult ellenük. A vállalat azzal védekezett, hogy a szóban forgó szabadalmi megoldás a találmányi szintet nem éri el. alkalmazása nemhogy haszonnal, de veszteséggel járt. Az ügyben végső fokon a Legfelsőbb Bíróság döntött, amely a vállalatot nyolcvanezer forint megfizetésére kötelezte. Mint az ítélet indokolásából kiderül: a vállalat a szabadalmi oltalom megsemmisítése iránt eljárást indított, de az Országos Találmányi Hivatal elutasította, tehát a megoldás alkalmasságát nem lehet vitássá tenni. A beszerzett szakértői vélemény szerint a megoldás műszaki szempontból fejlett, gépesíthető, nagyüzemi gyártásra alkalmas, a szakirodalomban ismert eljárásoknál egyszerűbb, az általa előállított termék jó minőségű. Kidolgozása a vállalatnak anyagi megterhelést nem jelentett. Adatok vannak arra is. hogy a megoldás alkalmazása gazdasági előnnyel iárt. Ilyen körülmények között a feltaláló a díjazásra jogosan tart igényt. Ennek összegének megállapításánál a Legfelsőbb Bíróság figyelembe vette a találmány jelentőségét és összegét ötéves időtartamra állapította meg.
