Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-14 / 216. szám

I A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 14., VASÁRNAP Tésa, Kemence, Bernece, Perőcsény Vizet visz majd a vezeték Megtérítik a zöldkárokat Tésa, Kemence, Berneceba- ráti, Perőcsény tanácsainak régi gondja, hogy a községek ásott kútjainak vize nem fe­lel meg a közegészségügyi előírásoknak. Jóllehet ezt a vizet az itt élők már meg­szokták, ám a gyermekekre gyakran jelent a colival fer­tőzött kutak vize közvetlen veszélyt. Ezért határozta el a négy község, hogy közös beruhá­zásban vízmüvet épít, s egész­séges ivóvízzel látja el lakóit. Tavaly nyáron kezdték meg az ivóvíztársulat szervezését, melynek je­lenleg 1712 tagja van. Előttük adott számot a minap a társulat vezetősége a nyár közepéig elvégzett munkákról. Az 1983 végéig megvalósu­ló beruházás a jelenlegi ára­kon számítva mintegy 68 mil­lió forintba kerül, melyhez a megyei tanács 33 millióval, az Országos Vízügyi Hivatal 18 millió forinttal járul hozzá. A tagok hozzájárulása 32 millió forintra rúg, s a társu­lat kapott 19 millió forintos hitelt is. Pálinkás József, a társulat elnöke beszámolójában hang­súlyozta : ez az összeg ésszerű, taka­rékos gazdálkodással le­hetővé teszi a vízmű és a vezetékhálózat megépítését 1983 végéig, melyből eddig hét kilométer­nyi azbesztcement vezeték és több mint két és fél kilomé­ternyi acélcsővezeték került a földbe. Elkészült a tésai ha­tárban a vízbázis két kútja, melyek megépítése egymaga több mint félmillió forintot emésztett fel. Félig kész a vízműtelep. A munkák jelen­legi állása — az ütem foko­zására a kivitelező Pest me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat vezetői ígéretet tettek — elérhetőnek mutatja a célt, hogy Tésán a jövő év végén a rendszerben elsőként meg­valósuljon a közkutas ivóvíz- ellátás. A közgyűlésen sokan kértek szót, bizonyságul, hogy a szervezés idején tapasztalha­tó idegenkedés oldódóban van, s a négy községben élő emberek ma már érzik a ve­zetékes vízellátás minden elő­nyét. Kalácska Jánosné azt kérte, hogy tekintettel a köz­ségek idős lakóira (Tésán, Perőcsényben sok idős em­A tizenkettedik párbeszéd A Fóti ősz programja Hétfőn, szeptember 15-én emlékgyűlést tart Póton a Fáy—Vörösmarty Társaság. Este az ifjúság fáklyás felvo­nulással tiszteleg a Szózat költőjének a szobránál — és ezzel elkezdődik a "Főit ősz közel hat hétig tartó ese­ménysorozata. A fóti szüretet 21-én ren­dezik a jeles mese-, regény­író, költő és közéleti harcos somlyóhegyi szőlőkunyhójá­nál — a Barátság házánál —, ahol 1843. októberében a re­formkor jeleseiből álló baráti kör előtt- először szavalta el Vörösmarty Mihály az azóta irodalmi kinccsé lett alkalmi versét: „Fölfelé megy borban a gyöngy, / jól teszi. / Tőle senki e jogát el / nem ve­szi." A présházat 1959-ben újjá­építtette a tanács. A közelé­ben emelt szabadtéri színpa- lon pereg majd a vidám ■műsor, hangulatossá téve a zenés szüreti mulatságot. Brigádvetélkedő Szeptember 25-én kerül sor, immár tizenkettedszer a híres Fóti párbeszédre. Meghívják a pedagógus munkaközösség tagjait, a szocialista brigádok képviselőit, hogy mondják el gondolataikat. Dr. Székely Lajos, a Fáy—Vörösmarty Társaság elnöke tartja a be­vezetőt, amelyek témája: A család, az üzem és az oktató­nevelő intézmények kapcsola­ta. 29-én a Kont-ballada és Az obsitos poétájának nevét viselő iskola tanulói megko­szorúzzák a költő emléktáblá­ját. Egy író—olvasó találkozó terve is szerepel a szeptembe­ri programban. Az októberi eseménynaptár­ból kiemelkedik az a nagy­szabású brigádvetélkedő, amelyre a község üzemeinek, termelőszövetkezetének több száz brigádtagja készül. A legjobbak mérik össze majd a tudásukat é témakörben: Hazánk 35 éve szabad. Szeke­res Sándornak, a lelkes fila­telistának az irányításával if­júsági bélyegkiállítást rendez­nek, megnyitóját a jövő hó­nap 15-re tervezik. Ankétot tartanak, s megvitatják e té­mát: a 3-as számú fóti iskola a nevelés szolgálatában. Versmondók Toman Gyula munkásfestő először a váci Híradástechni­kai Anyagok Gyárában mu­tatta be figyelmet érdemlő alkotásait. Foton is megis­merik munkásságát. Érdekes­nek, színesnek ígérkezik a já­rási szintű vers- és próza­mondó verseny, kisdobosok és úttörők részvételével. Október 24-én megkoszorúz­zák Fáy András emléktáblá­ját, majd három nappal ké­sőbb a Fáy—Vörösmarty Tár­saság 120 tagjának részvéte­lével rendezett közgyűléssel zárul a Fóti ősz — 1980 prog­ramja. Papp Rezső Orvosi ügyelet Szeptember 15-től, hétfő­től az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet a városban: hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Bénik Gyula, szer­dán: dr. Molnár János, csü­törtökön: dr. Karádi Katalin, pénteken: dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap: dr. Csömör Pál. Az ügyeletet a ré­gi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.) a 11—525- ös telefonon lehet hívni. A be­osztás hét közben megváltoz­hat. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.K szeptember 15-től 17- ig délután 4 órakor: Huckle­berry Finn és a csirkefogók (színes szinkronizált szovjet kalandfilm), — este 6 órakor: A jó, a rossz és a csúf (két­részes olasz westemfilm, III- as helyárakon, csak 16 éven felülieknek!). | bér él), ésszerűen helyezzék j el a közkutakat, hogy a víz­hordás ne legyen az élemedet- tebb korú lakók számára sem megerőltető. Bedros Ferencné a csőfektető munkásoktól kért lelkiisme­retesebb munkát. Máté Fe­renc azt szerette volna meg­tudni, hogy melyik utcákban helyeznek el közkutakat. Má­sok arra voltak kíváncsiak, ki fogja megtéríteni az épít­kezés okozta zöldkárt. Meg­nyugtató a válasz: a társulat vezetői megállapodtak a P VCS V-vel, az építkezés idején okozott kárt megtéríti a ká­rosultaknak. B. H. Beérik-e a szőlő? Jók a feltételek a telepítéshez Jég verte a dinnyét Sződön A szakemberek véleménye szerint Orbottyán, Csornád és Sződ határa, a talaj- és idő­járási viszonyok miatt, kivá­lóan alkalmas a gyümölcster­mesztésre. A terület mégsem a gyümölcskultúrájáról neve­zetes. Igaz ugyan, hogy a kör­nyékbeli szövetkezetek, o fóti, a kosdi, a sződi, s az Alagi Ál­lami Tangazdaság váci kerüle­te is rendelkezik kisebb-na- gyobb gyümölcsterülettel, ösz- szességében a gyümölcsök ter­mőterülete eszik kisebb jelen­tőségű. A kosdiak állami támogatás­sal megkezdték a három év­re tervezett gyümölcstelepítési programjuk megvalósítását. Az első két évben 123 hektárnyi meggy- és szil­vafa került a földbe, s az eredés az eddigiek alapján jónak mondható. Igaz ugyan, hogy az új gyü­mölcsös csak évek múlva ad­ja vissza a telepítés költségét, a számítások szerint ez mégis hasznos befektetés. A sződi Virágzó Termelőszövetkezet szakembereit is foglalkoztatja a kérdés: jobban ki kellene használni a talaj- és éghajla­ti viszonyokat, s a jelenleginél nagyobb mértékű, területű gyümölcsöst kellene kialakí­tani. Készül a hosszú távú gyümölcstelepítési program, bár a megvalósítása nem lesz Szerelések miatt Áramszünet több utcában Az ÉDÁSZ váci kirendelt­sége közli, hogy szeptember 16-án és 17-én reggel 8 órától délután 16 óráig szerelési munkálatok miatt áramszünet lesz a Palmiro Togliatti utcá­ban. Ezalatt rövid ideig tartó áramszünetre számíthatnak a környező utcák, főleg a Már­tírok útja, a Petőfi Sándor ut­ca és a Diadal tér lakói is. A kirendeltség munkatársai a la­kók megértését és türelmét kérik a munka befejezéséig. Kedden este váratlanul aludtak ki a fények a deák­vári városrész lakásaiban, és az utcákon. Kérésünkre Nán­dori Pál kirendeltségvezető­helyettes elmondta, hogy a 20 óra 22 perctől 21 óra 5 percig tartó áramszünetet a város két nagy terhelésű transzformáto­rainak egyikében keletkezett műszaki hiba okozta. A Hír­adástechnikai Anyagok Gyára udvarán álló berendezést Gurszki József, Simák Károly, Zink Antal és néhány kollé­gájuk javította ki gyors mun- munkával. könnyű, mivel a szövetkezet jelenleg nem rendelkezik a telepítéshez szükséges pénz­összeggel. így aztán Tóth Fe­renc, a szövetkezet főmező­gazdásza csak érintőlegesen vázolja fel a jövő terveit. Fontos kérdés az is, hogy tulajdonképpen milyen gyü­mölcsöt érdemes a sződi ter­melőszövetkezet földjein telepí­teni? Az eddigi gyakorlat sze­rint zömmel a szőlő, a sárga­dinnye és a görögdinnye szá­mított a leghasznosabb gyü­mölcsnek, míg az őrbottyáni határban az őszibarack és a ribizli. A főmezőgazdász mind­ezek mellett még a szilvát említi meg, mint olyan gyü­mölcsöt, amelyet a jövőben érdemes lenne meghonosítani. — Közismert, hogy milyen szeszélyes volt az idei tavasz és nyár — mondotta Tóth Fe­renc. — Július végén hatal­mas jégeső söpört végig a vi­déken, s mind a 24 hektárnyi dinnyénket elverte. Sajnos, a gyümölcsnél, az ilyesmivel is számolni kell. A veszteség azonban nem általános, mivel a többi gyümölcs- fajta terén kedvezőek a kilátások. A 48 hektárnyi vegyes telepítésű ősziba­rackos szép termést ígér. A szakemberek 45 mázsás hektáronkénti átlagra számíta­nak, s mivel jó néhány korai fajta ettől többet is termett, ez meg is lesz. A szövetkezet­ben a legjelentősebb gyümölcs- fajta a szőlő, amelyből 64 hek­tárnyi van. — A gyümölcsösünk teljes mértékben régi telepítésű, 15— 20 éve alakítottuk ki. Az őszi- barackosunk azért áll vegyes fajtájú fákból, mert az évek során a kipusztultak helyére nem azonos fajta került — mondotta Spiegelhalter István főkertész. — A szőlő érése idén, eddig mintegy négy hetet késik. A termés a jelenlegi vi­szonyok között igen jónak mu­tatkozik, bár/fennáll annak a veszélye, hogy nehezen fog beérni. Mi elsősorban borsző­lőt termelünk, olaszrizlinget, kövidinkát, mézesfehéret. Bár korai erről beszélni, jdén 25 vagonnyira számítunk, ha nem szól közbe az időjárás ... Ribizliből mindössze kilenc hektárnyi van a téesznek, A tavaszi fagykárok erősen be­folyásolták a termést, s így a 450 mázsás hektáronkénti át­lag helyett mindössze 330 má­zsa termett. A sződiek egyéb­ként a gyümölcsöt többféle módon is értékesítik. A ter­més egy része a környékbeli községek és Vác fogyasztóihoz kerül, míg a többit a Dunake­szi Konzervgyár és a váci MÉK vásárolja fel, míg a sző­lő zömét a Borforgalmi Válla­lat. Tény, hogy a mezőgaz­daságban a legtöbb nö­vény termésátlagát jelen­tősen befolyásolja az időjá­rás alakulása, így van ez a gyümölcsnél is. A sződiek azonban szerencsés helyzetben vannak, hiszen, mint a főmezőgazdász elmond­ta az őrbottyáni határban már igen hosszú ideje nem volt fagy, s így a termés mindig jobb volt, mint esetleg másutt. Vagyis érdemes lenne a jövő­ben tovább fejleszteni a járás középső részén a gyümölcste­rületeket. Cs. J. Októbertől májusig Előadássorozat Az 1980—81-es tanévben érettségiző tanulók, valamint a korábban érettségizett dol­gozóknak a középiskolai tan­anyagot ismétlő, rendszerező, a vizsgákra felkészítő elő­adássorozatot tartanak októ­bertől májusig a Madách Im­re Művelődési Központban.' A TIT Vác városi szerveze­te által kezdeményezett elő­adássorozat tárgyai: magyar, történelem, politikai gazda­ságtan, matematika, fizika, angol és német. Időpont: szombati napokon, délután két órától. Részvételi díj egy tárgyra 500, két tárgyra 750 forint. Jelentkezni lehet szep­tember 27-ig a művelődési központ 11-es szobájában. Védett sziget Ösvények, virágok, madarak rigó- és cinegefélék, erdei éne­kes madarak és vízi szárnya­sok. Valószínű, hogy innen ér­keznek télen a város előtti szakaszon úszkáló, zsákmány­ra vadászó vadkacsák. Szinte őserdei környezetben vert csa­pásokon haladva, apró kis föld­be fúrt lyukak fölött lépke­dünk, melyek útitársaim sze­rint siklók búvóhelyei. Azt mondják, a fürge kétéltű né­ha órákig küzd a vízből zsák­mányolt nagy hallal, szinte milliméterenként préseli be a gyomrába. Vízi arborétum Mi ez, mi a neve? — kér­dezgetem szüntelenül az urbá­nus ember tájékozatlanságával mutogatva az ismeretlen nö­vényekre, melyek neveit elfe­lejtettem. Sokan vagyunk ez­zel így. A mintegy kétezer éve jelenlegi medrében folyó Du­na legősibb szigetén a faál­lomány tíz százaléka mester­séges telepítésű nyár, fajtái között nagyra nő itt a szürke, fehér és kései nyár, ezek ro­kona a parti sávban vastag, szövevényes gyökeret eresztő fűz. A bozótok fölött mgasra nő a csipkebokor, piroslik a galagonya, másutt a veres­gyűrű, a som, a veresribiszke színezi a gazdag növénypalet­tát. Már kék színű, de még sa­vanyú a bő termést ígérő sze­der, lábunkat, kezünket időn­ként átfonja a szerte kúszó iszalag. — Vízi arborétum — jut eszébe Vác mezőgazdászának egy lehetőség. Vihar sújtotta fák dereka ropog a csendben, oszlop vastagságú kidőlt fa­törzs képez boltozatot a fejünk fölött, s barangolásaink köz­ben vadspárga fátyolos inga­dozó alakját pillantjuk meg, sárga nebáncsvirág, furcsa fantáziaképet idéző hatalmas gyökérszövevények mellett ha­ladunk. A felső szigetcsúcsot szün­telenül zuhogó ár ostromolja, gyöngyöző csöppek szöknek a magasba, s barnás-fekete ha­bok torlódnak a parti, kövek­hez. — A víz öntisztulása — mondják. A szennyeződés csapódik így ki. Valamilyen vegyszer, talán mosópor lehet. A horgászok nemrég fűrész­gép hangját hallották ide- bentről. Egy tisztáson rá is ta­lálunk a lefaragott száraz ágakra, a szétfűrészelt nyár­fatörzsekre. A mezőőrnek kell majd kinyomozni, ki járhatott a tilosban. Nem könnyű tetten érnie az elkövetőket, mert Ka- talinpusztától Sződligetig tér. jed az őrzésére bízott terület, s ritkán tud ide eljutni. Törvény védi Madarak védett helyén jár­tunk, de két szürkegémen kí­vül mást nem láttunk, nem riasztotta a vadont a máskor éber mátyásmadár sem. Azt mondják, szeles időben rejtek­helyükön maradnak az ide te­lepült szárnyasok. A tizenegy hektárnyi terü­let megyei értéknek számit, s védelméről 1977 április 18-án gondoskodott a megyei tanács. Az Ipoly Vidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság gondozá­sába adott területen megfi­gyeléseket folytatnak a növé­nyek és madarak életét kutató szakemberek, s azt is szeret­nék, ha ez a környezet erede­tiségében lehetne sokáig ked­ves színfoltja a Duna-tájnak. — A törvény szerint ide bár­ki beléphet — mondja Balázs István, a megyei tanács ter­mészetvédelmi szakembere, de ismerye a más tájakon már előfordult károkat, ezért nem lelkesedünk túlságosan. A csoportos látogatásokhoz en­gedély kell, s ezt szívesen meg is adjuk. A védelem egyik cél­ja az is, hogy a környezet se­gítse a természettudományos ismeretek szemléltető oktatá­sát. Hazafelé ismét a Koppány- vár dombja felé tartottunk, s egy kis kerülővel sáros, vize­nyős területre jutva értünk a domboldalból előcsörgedező, fiatal fenyves alján csobogó forráshoz. A mezőőr szerint ezekből legalább harminc csor­dogál Verőcemaros és a kőgát között. Innét a dombtetőre ka­paszkodtunk, hogy bemutassa nekünk a DCM szomszédságá­ban működő kőzúzó malom ide hordott törmelékeit, me­lyekkel lassan a forrást is be­temetik. — Sokszor úgy tűnik, nemcsak egy szigetet, az egész országot védett területté kel­lene nyilvánítani a környezet- rongálók ellen. Pedig ne­künk nem kell vonatra, busz­ra ülnünk ahhoz, hogy a leg­csodálatosabb természeti kör­nyezetbe ránduljunk ki, s él­vezzük szépségeit. Itt van tő­lünk negyedórái járásra. Fe­dezzük fel, becsüljük meg, pénzbe sem kerül. Kovács T. István ISSN OIJJ-UM (van Hírisist t Több mint másfél évtizede már, hogy nem jártam a Büki sziget szomszédságában, a vé­dett Kompkötő szigeten. Egy napfényes őszi délutánon szed­ret keresni indultunk oda, s a megkapó látvány maradandó élménnyel ajándékozott meg. Versényi Péter, a városi ta­nács mezőgazdasági előadója és Göőz Tibor mezőőr társa­ságában most a Szob felé ka­nyarodó országút mentén bal­ra eső területen közeledünk a Duna-parthoz, a váci gazdák egykori kertjei, szántóföldjei mellett, s meglepetve hallot­tam, hogy az ipari város hatá­rában a szomszéd falu szövet­kezete, a kosdi Lenin Tsz gaz­dálkodik. A magas partsza­kaszról nézve megejtően szép a táj. Lent a fényben csillogó víztükör fölött fecskék cikáz­nak, a Pilis oldalában kihűlt kráterként tátong a dunabog- dányi kőbánya kivájt ürege, jobbra a Börzsöny, s a verő­cemarosi dombon kibukkanó házak színfoltjai. A Koppóny-dombon Dúsan zöldellő növények, tarka színű mezei virágok sze­gélyezik az ösvényt, amint a székesdűlői domboldalon, majd a Koppány-vámak nevezett domb alatt haladunk, ahol a parti fűzek mellett ve­zető kövezett úthoz érünk. Göőz Tibor azzal az újabb meglepő információval szol­gál, hogy vörös márványra lé­pünk, mert a Dunabogdányból ide szállított rakományba eb­ből is keveredett, s jutott be­lőle a gátoldalba is. Horgászok sütkéreznek a szélvédett gátoldalban, a peca- bot mellett élvezve a kora őszi napot, s boltívként összeboru­ló lombkapun át lépünk be abba a növény- és madárpa­radicsomba, ahol a megfigye­lések szerint kedvező körül­mények közt élnek a pinty, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom