Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-14 / 216. szám
CEGLÉDI KStíriu A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 14., VASÁRNAP Nagyevőknek repeta Négyszáz kis kosztosra főznek Napközi lett az egykori gimnáziumból A tanévkezdés valamennyi szülő számára megnövekedett gondokat jelent. Nemcsak az anyagi kiadások terén, hanem számos más területen új problémák jelentkeznek, a többi között az iskolások étkeztetése. Legtöbbjüknek nincs módja arra, Hogy otthon egyen. Dolgoznak a szülők, nagymama nincs, a gyerek pedig éhes. Mi lesz ezekkel az iskolásokkal? Az idén megnyílt abonyi központi napközi otthon majd’ négyszáz gyerek elhelyezését oldja meg. Ennek a délelőtt- délután egymást váltó gyermekseregnek kell az étkeztetését megoldani. — A volt gimnázium épülete megfelelőnek bizonyul-e erre a célra? — Egészen pontosan 397 napközisnek és 150 pedagógusnak kell főznünk — mondja Kaczur Gyula igazgató. — A tanárok csak ebédet kapnak, a gyerekek tízórait és uzsonnát is. Ez az a létszám, amit még el tudunk látni. Ennél többet már nem. A volt gimnázium konyháját kevesebb személyre méretezték. Zsúfoltság van, a teljesítőképesség pedig véges. Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk ellátni mindenkit, fel kell használnunk a régi napközi konyháját is. Ott főzik az ebédet, és szállítják át egy részét ide. Itt az irodákból kialakítottunk még egy étkezőt, s egyszerre hetven gyerek ebédelhet. Mivel egy délelőtt kétszázan vannak, elhúzódik az étkezés. Gondjaink tehát vannak. Ennek ellenére minden tőlünk telhetőt megteszünk. Azon vagyunk, hogy valamennyi tanulónknak, kollegánknak kulturált körülményeket teremtsünk. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Az első osztályosok kivétel nélkül a központi napközi étkezőjében ebédelnek, a délutáni foglalkozásra- érkezőkkel együtt. A délelőttösök átmennek a konyha melletti étkezőbe, és a felsősökkel együtt ebédelnek. Így sikerült megoldani, hogy valamennyien megfelelő időben kapjanak ebédet. A tízórai mindig folyadék és péksütemény, az uzsonna szendvics vagy kenyér. A délelőttösök az iskolában kapják meg a zacskóba csomagolt ennivalót, és délután a napköziben fogyasztják el a kakaót vagy teát. Saját gépkocsink van, ami időben kiszállítja a küldeményt. — Hogyan állítják össze a heti étrendet? — Az igazgatóval, a szakácsnővel egy héttel előre mindig megbeszéljük, mi legyen a menü — válaszolja Horváth Zoltánná élelmezés- vezető. — A térítési díj, a szülők keresetétől függően, 1-től 23 forintig terjedhet. A hátrányos helyzetűek fizetik a legkevesebbet. Így egy személyre átlagosan 14 forint jut. Ebből kell gazdálkodnunk. Eddig még sikerűit, remélhetőleg ezután sem lesz bonyodalom. Nem könnyű feladat, gyakran nem úgy sikerül, ahogy szeretnénk. Nem minden szállítónk veszi figyelembe, hogy gyermekintézmény vagyunk, és késnek az áruval. De komolyabb fennakadás még nem volt. Igyekszünk változatos ebédeket adni. Hetente háromszor van tejes étel. Főzelék, tejberizs vagy tejfölös tészta. Gyakran kapnak főzeléket és szinte minden nap van hús. Vagy húsleves és főzelék, vagy gyümölcsleves és sült hús. Hetente egyszer süteményt sütünk, és gyakran lesz majd fánk is. — A gyerekeknek ízlik-e a főztjük? — Tapasztalatból mondhatom, hogy jó étvággyal fogyasztják — mondja Pintér Istvánná szakácsnő. — Megesznek mindent. Igaz, akad néhány válogatós, főként a kicsik közt, de év végére már ők is kedvvel fognak az evéshez. Tegnap például almafőzelék volt sült hússal. Még a tányért is kitörölték. Alig volt maradék. Arra vigyázunk, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő adagot kapjanak. Sokukat már személyesen ismerem, és amelyik nagyevő, az kap a maradékból repetát. — Milyen terveik vannak az ellátás javítására? — Mindemképpen szeretnénk változtatni a szűkös helyen. A konyha és az étkező egyaránt kicsi. Mindent megteszünk, hogy a KÖJÁL követel- ményeinex is megfeleljünk, ám lehetőségeink korlátozottak. Ha elfogadják a most elkészült terveket, új épülettel gyarapodhat a napközi. Egyemeletes, .négytantermes iskolarészt építtetnénk, melynek földszintjén minden igényt kielégítő konyha- és étkező- együttest alakítanánk ki. Ez sokat jelentene. Addig is saját erőnkre kell támaszkodnunk. Sok feladat áll előttünk, még nem tudom, hogy miként érünk a végére, de egy biztos: egyetlen gyerek sem marad éhen — mondotta az igazgató. Csilléi Béla Lúg ne bántsa, sav ne marja Pontosabban szabnak, varrnak Két műveletet tud az új gép A múltkor egy beszélgetés alkalmával arról esett szó, hogy igazán tűhöz termett-e minden leány, asszony? Van-e, alá nem tudja elsajátítani a varrás tudományát? Mert varrni — látszólag — nem nagy ördöngösség, különösen, ha villanyvarrógép kezeléséről van szó. A tű magétól száguld az anyagon, a rutinos mozdulatokat pedig meg lehet tanulni, bele- idegződik az emberbe. — Ez csak az elképzelés — mondta egy hozzáértő. — A valóság, hogy jó varrónő nem lesz minden lányból, asszonyból. A rutin nem minden. Érzék kell hozzá, ügyesség, fegyelmezettség is,'bármily furcsán hangzik. Hát még akkor, ha valaki nem a hagyományos, jó öreg, otthoni Singer varrógéppel dolgozik, hanem korszerű, nagyteljesítményű elektromossal, s ráadásul a teljesítménytől függ a keresete, ennek függvénye a munkahely negyedéves vagy éves terve. Rendszeres szállítás i — Itt nálunk, a Munka és Védőruházati Szövetkezet ceglédi üzemében összességében elég jól alakult eddig az esztendő — említette Halmi Im. réné üzemvezető. — A féléves, létszám nélküli tervet a varroda 109,3 százalékra teljesítette. Az első félév mérlegeredmény szerint a nettó árbevétel százszázalékos lett, a bruttó nyereség csak kilencvenkét százalékos, de helyzetünket isPáva és huszár Kékfestőből készült textilképek Bényén, Mendén, Gombán, Péteriben és Úriban még ma is kékfestő vászonból varratják a vidék jellegzetes viseletét az idősebb asszonyok. A ringó, bő szoknyák híven őrzik az egykori népviseletet, bár a matériát előállító kékfestőmesterek száma ugyancsak megcsappant az utóbbi évtizedekben. Mono- ron tartja magát a tisztes ipar, igaz szövetkezeti üzemmé szerveződve. Az iparág múltja — térben és időben — messze nyúlik. Kelet-Ázsiából származtatták Európába a kalmárok. Kontinensünkön háromszáz éve terjedt el, és hozzánk a cseh és osztrák mesterek közvetítésével jutott el az 1700-as években, Fennmaradt írás szerint 1770-ben a jaki apátság területén már adót fizettettek e mesterség művelőivel. Az eredeti motívumanyag is a közvetítőktől származott, ám az idők folyamán kiegészült a magyar népi díszítőművészet formakincsével. A monori műhely Monoron most is végszámra készülnek a kék alapra festett, fehér mintás kelmék. Gál Gyula helybeli mester 1931-ben építette a műhelyt, és jelentős mesterségbeli változások elindítója volt a hazai ipartörténetben. Üj festési eljárást kísérletezett ki és vezetett be, amely korszerűbb volt a korábbinál. Már 1939-ben Perre- tm-nyomógéppel dolgozott, amely ma is szolgálatot teljesít. A minták többségét maga készítette. 1953 óta szövetkezetként működik a műhely. A jeles mester tudományát fiára, ifjú Gál Gyulára és a monori Tóth Istvánra testálta. Napjainkban, amikor nemcsak a felsororolt falvak . asszonyai veszik a kék-fehér vásznat, hanem szívesen hordják a divatozó lányok, fiatalasszonyok is, újra reneszánszát éli a kékfestés. Nem maradnak munka nélkül a céhbeliek utódai sem. Szerencsére a régi, több száz éves nyomódúcok nagy része sértetlenül megmaradt. A ceglédi Kossuth Múzeum gyűjteményében félszáznál több fellelhető közülük. A legcsodálatosabbak a fából faragotok. A sokféle minta gazdag fantáziára vall. Egykor gyakori volt a szövevényes indaminta, a majorannás, szőlőfürtös, szarkalábas, rizsszemes motívum. Gyönyörűek lehettek a sokféle fényesre mángorolt anyagból készült rokolyák. A monori kékfestőműhely, a ceglédi Kossuth Múzeum és a Munkácsy- és SZOT-díj- jal kitüntetett Bódy Irén textilművész érdeme, hogy ezekben a napokban Monoron a yigadó egykori fényes báltermében kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők a mesterség múltját bemutató minta- fákat és a művészi eszközökkel átköltött motívumvilágot. Egyedi alkotások Bódy Irén térítői, faliképéi egyaránt alkalmasak a modern lakások díszítésére és a közösségi létesítmények, tanácskozótermek, szállodák, éttermek falfelületeinek ékesíté- sére. A népművészeti elemek játékos komponálóképességének eredményeként, sajátosan •egyedi alkotásokká szerveződnek. Erről győződhettünk meg Monoron is, ahol — a vendégkönyvi bejegyzések tanúsága szerint — pávás és huszáros faliképé, asztali garnitúrája egyaránt nagy sikert aratott. Néprajzi hitelű A művész 1962 óta vesz részt hazai és külföldi kiállításokon, Első önálló tárlata négy évvel később volt a Csók Galériában. Azóta számos hazai és nemzetközi kiállításon szerepeltek munkái, a többi között láthatta a ceglédi és a nagykőrösi közönség is. A néprajzi hitelű motívumokból merít továbbra is, ám újabban többféle anyaggal kísérletezi!* Jelenlegi tárlatán kordbársonyon és damaszton is feltűntek fehér rajzú mintái, bizonyítva a választás helyességét. Tamasi Tamás merve ez is nagy szó, hiszen az év első negyedében ezt az ötven százalékot sem érte el. Mint kiderül, problémák gördítettek akadályt a megszokott munkamenet elé. Részben eleve a szabászati, részben pedig varrás okozta hibák miatt minőségi reklamáció érte a ceglédi szalagot. Eredménye az lett, hogy míg régebben az élvonalban a zászlóvivők közé tartoztak, most csak negyedikek az üzemi munkaversenyben. őszintén szólva, nem esik jól ez a helyezés. Váltig hajtogatják: okvetlenül javítani kell év végéig, hogy egy-két lépcsőfokkal előbbre jussanak, vissza, a régi helyre. Becsületbeli kérdés is ez, s mellette az sem közömbös, hogy jutalmat kapnak-e, vagy sem. A jutalom összegét eddig művelődésre fordították, kirándultak, színházat látogattak, hanglemezt vásároltak, s zenével töltik ki a pihenő perceket. — Munka van, a szállítás rendszeres, hetenként jön a budapesti központból a szállító autó, viszi a készárut, s kihordja a vasúti postához is azokat a tételeket, amelyeket közvetlenül innen szállítanak gondosan csomagolva szerte az országba, a megrendelőkhöz. Színes köpenyek Eddig az év folyamán a munkamenetben, a termékskálában nem történt sok változás. Mint a szövetkezet neve is mutatja, munka- és védőruhákat varrnak. Az 1-es számú szalagon impregnált, saválló textíliából készülnek a kétrészes védőruhák, nadrágok szólóban is, valamint férfi és női köpenyek. Még a cérna, amivel dolgoznak, az is eltér a boltokban kaphatótól. Azt is vegyszerrel kezelték, hogy a sav szét ne marhassa. Az 1-es szalagon ezekből a ruhadarabokból 19 ezer 200 darabot gyártottak. A másik szalag a női munkaköpenyeket varrja, s emellett permetező overallö- kat, szakács- és pincérkabátokat készít. Az év első felében mindezekből 24 és fél ezer darabot varrtak, legtöbbet, 11 ezret a permetező overallból, s 10 ezer női köpenyt is. Ez utóbbiaknál hangulatosabb volt a munka: színes anyagokkal dolgoztak. Vissza az élre Mint az üzem vezetője említette, gépparkjuk új, necchi- karos szegögéppel gazdagodott. Savas munkaruhák varrásánál segít az ügyes, gyorsan dolgozó gép. Két műveletet végez, így az összállítás kettő helyett egy varrónő dolga lett. Várhatóan a permetező overallos szalag is kap hasonlót. A belső szárakat fogja a gép összevarrni. A negyedik negyedévre még fedő-ringlíző gépet is várnak, ez a savas nadrágok övbujta- tóját varrja, rögzíti a helyére. Ha övezőgép is jönne, kialakulhatna a teljes gyártási technológia, gépi műveletek sora követhetné egymást, a munkát könnyítve. Szó van arról is, hogy a negyedik negyedévben újabb termék várható: dublé- ruhákat, overallokat varrhának. — Az anyagot, amiből ez készülne, még nem láttuk. Érdeklődve várjuk az új érkezését. Bármi is lesz a munka a két szalagon, egy biztos: erősebb. jobb lesz a szalagközi minőségi ellenőrzés, hogy a varrás miatt minőségi hiba egyhamar elő ne forduljon megint nálunk. A meósoknak és mindenkinek, akinek a kezén, gépén az anyag átkerül, szigorú pontossággal kell dolgozni, jobban oda kell figyelni. Vissza akarunk jutni az igazi élvonalba. E. K, Az ÉVIG gyárában Almapálinka, tiszta szesz A Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi szesz- és szik- vízüzemében almából pálinka, borseprcből tiszta szesz készül, melyet a borok erősítéséhez használnak. Szebeni István a mérőóra állását ellenőrzi és bejegyzi az üzemnaplóba Apáti-Tóth Sándor (elvétele Szolidaritási nagygyűlés Angolai vendégeket várnak Szolidaritási nagygyűlés lesz Cegléden, az ÉVIG Törteli úti üzemének éttermében hétfőn, szeptember 15-én délután négy órai kezdettel. A gyűlést közösen szervezi az ÉVIG és a KÖZGÉP ceglédi gyárának KISZ-bizottsága. A város üzemeiből, s természetesen a két nagy gyárból sok részvevőre számítanak. A gyülekező idején a fiatalok mozgalmi dalokat énekelnek, majd néhány perccel négy óra után Bognár János, a KÖZGÉP 2. ceglédi gyárának KISZ-titkára mond beszédet. Az ünnepségen szót kérnek a vendégek, a hazánkban tanuló angolai diákok is. Műsoros rendezvénnyel, zeneszámokkal, politikai kabaréval, találkozóval folytatódik az esemény. A terem előcsarnokában ezen a délutánon kiállítást láthatnak Angola népének életéről. Cegléden a legtöbb KISZalapszervezet tart rendezvényt, megemlékezést a szolidaritási hét alkalmával. Szobrok a kertben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás a ceglédi helyőrségi művelődési központ kerthelyiségében, a Kossuth Ferenc utcában, szeptember 15-én, hétfőn délután 15 órakor. A műalkotásokat szeptember 30-ig láthatja a közönség — kedd kivételével — naponta 10—17 óráig. A szolnoki rádió műsora Szeptember 15-től 21-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Hétfői hullámhosszunk. 18.00: Alföldi krónika. Táncritmusban. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. Kunsági népdalok. 17.15: Fillérekért vagy forintokért? 18.00: Alföldi krónika. A Color-együttes dalaiból. 18.26—18.30: Hírösz- szefoglaló, lap- és műsorelőZ€t€*5. Szerda, 17.00: Hírek. Két dal egy előadó. Amit Stewart énekel. 17.13: Hová tegyem? Az orosházi ének-zenei általános iskola kórusa énekel. 17.30: Zenés autóstop. 18.00: Alföldi krónika. A tegnap slágereiből énekel Garry Glitter. .18.26— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzeles. Csütörtök, 17.00: Hírek. Pár perc dzsessz. Duke Ellington zenekara játszik. 17.12: Takarékos tárolás. A jászberényi Palotásy szövetkezeti kórus és a Vasas munkáskórus énekel. 17.40: Noteszlap Könnyű hangszerszólók zongorán és gitáron. 18.00: Alföldi krónika, Beatparádé. 18.26—18130: Hír- összefogialló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. Little Richard énekel, a Hurriacans együttes játszik. 17.15: Nők negyedórája. Psota Irén sanzonokat énekel. 17.40: Piros paprika. Braun Ágoston írása. Délutáni minikoktél. 18.00: Alföldi krónika. Nótakedvelőknek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 7.00: Román nyelvű műsor. 7.30: Kellemes hétvégét. Reggeli zenés műsor. 9.00: Rádióvíkend. Szerkesztik a hallgatók. Közben riportok a hét eseményeiből. Előadók abc-ben. 10.00: Hírek. Hétvégi programajánlat. Sportelőzetes. 10.30: Műsorzárás. Vasárnap, 9.00: Lapszemle. Alföldi verbunkosmuzsiKa. 9.15: Egyedül. 9.45: A Baccara együttes műsorából. Délelőtti műsorzárás. 20.00: Sport és muzsika. ISSN #133—8*0» (Ceglédi Hírlap)
