Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-14 / 216. szám

CEGLÉDI KStíriu A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 14., VASÁRNAP Nagyevőknek repeta Négyszáz kis kosztosra főznek Napközi lett az egykori gimnáziumból A tanévkezdés valamennyi szülő számára megnövekedett gondokat jelent. Nemcsak az anyagi kiadások terén, hanem számos más területen új prob­lémák jelentkeznek, a többi között az iskolások étkezteté­se. Legtöbbjüknek nincs mód­ja arra, Hogy otthon egyen. Dolgoznak a szülők, nagyma­ma nincs, a gyerek pedig éhes. Mi lesz ezekkel az iskolások­kal? Az idén megnyílt abonyi köz­ponti napközi otthon majd’ négyszáz gyerek elhelyezését oldja meg. Ennek a délelőtt- délután egymást váltó gyer­mekseregnek kell az étkezte­tését megoldani. — A volt gimnázium épü­lete megfelelőnek bizo­nyul-e erre a célra? — Egészen pontosan 397 napközisnek és 150 pedagó­gusnak kell főznünk — mond­ja Kaczur Gyula igazgató. — A tanárok csak ebédet kap­nak, a gyerekek tízórait és uzsonnát is. Ez az a létszám, amit még el tudunk látni. En­nél többet már nem. A volt gimnázium konyháját keve­sebb személyre méretezték. Zsúfoltság van, a teljesítőké­pesség pedig véges. Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk el­látni mindenkit, fel kell hasz­nálnunk a régi napközi kony­háját is. Ott főzik az ebédet, és szállítják át egy részét ide. Itt az irodákból kialakítottunk még egy étkezőt, s egyszerre hetven gyerek ebédelhet. Mi­vel egy délelőtt kétszázan vannak, elhúzódik az étkezés. Gondjaink tehát vannak. En­nek ellenére minden tőlünk telhetőt megteszünk. Azon va­gyunk, hogy valamennyi ta­nulónknak, kollegánknak kul­turált körülményeket teremt­sünk. — Mit jelent ez a gya­korlatban? — Az első osztályosok kivé­tel nélkül a központi napközi étkezőjében ebédelnek, a dél­utáni foglalkozásra- érkezőkkel együtt. A délelőttösök átmen­nek a konyha melletti étkező­be, és a felsősökkel együtt ebédelnek. Így sikerült meg­oldani, hogy valamennyien megfelelő időben kapjanak ebédet. A tízórai mindig fo­lyadék és péksütemény, az uzsonna szendvics vagy ke­nyér. A délelőttösök az isko­lában kapják meg a zacskóba csomagolt ennivalót, és dél­után a napköziben fogyaszt­ják el a kakaót vagy teát. Saját gépkocsink van, ami időben kiszállítja a külde­ményt. — Hogyan állítják össze a heti étrendet? — Az igazgatóval, a sza­kácsnővel egy héttel előre mindig megbeszéljük, mi le­gyen a menü — válaszolja Horváth Zoltánná élelmezés- vezető. — A térítési díj, a szülők keresetétől függően, 1-től 23 forintig terjedhet. A hátrányos helyzetűek fizetik a legkevesebbet. Így egy sze­mélyre átlagosan 14 forint jut. Ebből kell gazdálkodnunk. Eddig még sikerűit, remélhe­tőleg ezután sem lesz bonyo­dalom. Nem könnyű feladat, gyakran nem úgy sikerül, ahogy szeretnénk. Nem min­den szállítónk veszi figyelem­be, hogy gyermekintézmény vagyunk, és késnek az áruval. De komolyabb fennakadás még nem volt. Igyekszünk változatos ebédeket adni. He­tente háromszor van tejes étel. Főzelék, tejberizs vagy tejfö­lös tészta. Gyakran kapnak főzeléket és szinte minden nap van hús. Vagy húsleves és főzelék, vagy gyümölcsleves és sült hús. Hetente egyszer süteményt sütünk, és gyakran lesz majd fánk is. — A gyerekeknek ízlik-e a főztjük? — Tapasztalatból mondha­tom, hogy jó étvággyal fo­gyasztják — mondja Pintér Istvánná szakácsnő. — Meg­esznek mindent. Igaz, akad néhány válogatós, főként a ki­csik közt, de év végére már ők is kedvvel fognak az evéshez. Tegnap például almafőzelék volt sült hússal. Még a tányért is kitörölték. Alig volt mara­dék. Arra vigyázunk, hogy a gyerekek életkoruknak meg­felelő adagot kapjanak. Soku­kat már személyesen ismerem, és amelyik nagyevő, az kap a maradékból repetát. — Milyen terveik vannak az ellátás javítására? — Mindemképpen szeretnénk változtatni a szűkös helyen. A konyha és az étkező egy­aránt kicsi. Mindent megte­szünk, hogy a KÖJÁL követel- ményeinex is megfeleljünk, ám lehetőségeink korlátozot­tak. Ha elfogadják a most el­készült terveket, új épülettel gyarapodhat a napközi. Egy­emeletes, .négytantermes isko­larészt építtetnénk, melynek földszintjén minden igényt ki­elégítő konyha- és étkező- együttest alakítanánk ki. Ez sokat jelentene. Addig is sa­ját erőnkre kell támaszkod­nunk. Sok feladat áll előttünk, még nem tudom, hogy miként érünk a végére, de egy biz­tos: egyetlen gyerek sem ma­rad éhen — mondotta az igazgató. Csilléi Béla Lúg ne bántsa, sav ne marja Pontosabban szabnak, varrnak Két műveletet tud az új gép A múltkor egy beszélgetés alkalmával arról esett szó, hogy igazán tűhöz termett-e minden leány, asszony? Van-e, alá nem tudja elsajátítani a varrás tu­dományát? Mert varrni — lát­szólag — nem nagy ördöngös­ség, különösen, ha villanyvar­rógép kezeléséről van szó. A tű magétól száguld az anya­gon, a rutinos mozdulatokat pedig meg lehet tanulni, bele- idegződik az emberbe. — Ez csak az elképzelés — mondta egy hozzáértő. — A valóság, hogy jó varrónő nem lesz minden lányból, asszony­ból. A rutin nem minden. Ér­zék kell hozzá, ügyesség, fe­gyelmezettség is,'bármily fur­csán hangzik. Hát még akkor, ha valaki nem a hagyományos, jó öreg, otthoni Singer varró­géppel dolgozik, hanem korsze­rű, nagyteljesítményű elektro­mossal, s ráadásul a teljesít­ménytől függ a keresete, en­nek függvénye a munkahely negyedéves vagy éves terve. Rendszeres szállítás i — Itt nálunk, a Munka és Védőruházati Szövetkezet ceg­lédi üzemében összességében elég jól alakult eddig az esz­tendő — említette Halmi Im. réné üzemvezető. — A féléves, létszám nélküli tervet a var­roda 109,3 százalékra teljesí­tette. Az első félév mérlegered­mény szerint a nettó árbevétel százszázalékos lett, a bruttó nyereség csak kilencvenkét szá­zalékos, de helyzetünket is­Páva és huszár Kékfestőből készült textilképek Bényén, Mendén, Gombán, Péteriben és Úriban még ma is kékfestő vászonból varratják a vidék jellegzetes viseletét az idősebb asszonyok. A ringó, bő szoknyák híven őrzik az egy­kori népviseletet, bár a maté­riát előállító kékfestőmesterek száma ugyancsak megcsappant az utóbbi évtizedekben. Mono- ron tartja magát a tisztes ipar, igaz szövetkezeti üzem­mé szerveződve. Az iparág múltja — térben és időben — messze nyúlik. Kelet-Ázsiából származtatták Európába a kalmárok. Konti­nensünkön háromszáz éve ter­jedt el, és hozzánk a cseh és osztrák mesterek közvetítésé­vel jutott el az 1700-as évek­ben, Fennmaradt írás szerint 1770-ben a jaki apátság terüle­tén már adót fizettettek e mes­terség művelőivel. Az eredeti motívumanyag is a közvetí­tőktől származott, ám az idők folyamán kiegészült a magyar népi díszítőművészet forma­kincsével. A monori műhely Monoron most is végszámra készülnek a kék alapra festett, fehér mintás kelmék. Gál Gyu­la helybeli mester 1931-ben építette a műhelyt, és jelentős mesterségbeli változások el­indítója volt a hazai ipartör­ténetben. Üj festési eljárást kísérletezett ki és vezetett be, amely korszerűbb volt a ko­rábbinál. Már 1939-ben Perre- tm-nyomógéppel dolgozott, amely ma is szolgálatot telje­sít. A minták többségét maga készítette. 1953 óta szövetke­zetként működik a műhely. A jeles mester tudományát fiá­ra, ifjú Gál Gyulára és a mo­nori Tóth Istvánra testálta. Napjainkban, amikor nemcsak a felsororolt falvak . asszonyai veszik a kék-fehér vásznat, hanem szívesen hordják a di­vatozó lányok, fiatalasszonyok is, újra reneszánszát éli a kék­festés. Nem maradnak munka nélkül a céhbeliek utódai sem. Szerencsére a régi, több száz éves nyomódúcok nagy része sértetlenül megmaradt. A ceg­lédi Kossuth Múzeum gyűjte­ményében félszáznál több fel­lelhető közülük. A legcsodá­latosabbak a fából faragotok. A sokféle minta gazdag fan­táziára vall. Egykor gyakori volt a szövevényes indaminta, a majorannás, szőlőfürtös, szarkalábas, rizsszemes motí­vum. Gyönyörűek lehettek a sokféle fényesre mángorolt anyagból készült rokolyák. A monori kékfestőműhely, a ceglédi Kossuth Múzeum és a Munkácsy- és SZOT-díj- jal kitüntetett Bódy Irén tex­tilművész érdeme, hogy ezek­ben a napokban Monoron a yigadó egykori fényes bálter­mében kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők a mester­ség múltját bemutató minta- fákat és a művészi eszközök­kel átköltött motívumvilágot. Egyedi alkotások Bódy Irén térítői, faliképéi egyaránt alkalmasak a mo­dern lakások díszítésére és a közösségi létesítmények, ta­nácskozótermek, szállodák, ét­termek falfelületeinek ékesíté- sére. A népművészeti elemek játékos komponálóképességé­nek eredményeként, sajátosan •egyedi alkotásokká szerveződ­nek. Erről győződhettünk meg Monoron is, ahol — a vendég­könyvi bejegyzések tanúsága szerint — pávás és huszáros faliképé, asztali garnitúrája egyaránt nagy sikert aratott. Néprajzi hitelű A művész 1962 óta vesz részt hazai és külföldi kiállí­tásokon, Első önálló tárlata négy évvel később volt a Csók Galériában. Azóta számos ha­zai és nemzetközi kiállításon szerepeltek munkái, a töb­bi között láthatta a ceglédi és a nagykőrösi közönség is. A néprajzi hitelű motívumokból merít továbbra is, ám újabban többféle anyaggal kísérletezi!* Jelenlegi tárlatán kordbárso­nyon és damaszton is feltűn­tek fehér rajzú mintái, bizo­nyítva a választás helyességét. Tamasi Tamás merve ez is nagy szó, hiszen az év első negyedében ezt az ötven százalékot sem érte el. Mint kiderül, problémák gördítettek akadályt a meg­szokott munkamenet elé. Rész­ben eleve a szabászati, részben pedig varrás okozta hibák miatt minőségi reklamáció ér­te a ceglédi szalagot. Eredmé­nye az lett, hogy míg régeb­ben az élvonalban a zászlóvi­vők közé tartoztak, most csak negyedikek az üzemi munka­versenyben. őszintén szólva, nem esik jól ez a helyezés. Váltig hajtogatják: okvetlenül javítani kell év végéig, hogy egy-két lépcsőfokkal előbbre jussanak, vissza, a régi hely­re. Becsületbeli kérdés is ez, s mellette az sem közömbös, hogy jutalmat kapnak-e, vagy sem. A jutalom összegét eddig művelődésre fordították, ki­rándultak, színházat látogat­tak, hanglemezt vásároltak, s zenével töltik ki a pihenő per­ceket. — Munka van, a szállítás rendszeres, hetenként jön a budapesti központból a szállí­tó autó, viszi a készárut, s ki­hordja a vasúti postához is azokat a tételeket, amelyeket közvetlenül innen szállítanak gondosan csomagolva szerte az országba, a megrendelők­höz. Színes köpenyek Eddig az év folyamán a munkamenetben, a termékská­lában nem történt sok válto­zás. Mint a szövetkezet neve is mutatja, munka- és védő­ruhákat varrnak. Az 1-es szá­mú szalagon impregnált, savál­ló textíliából készülnek a két­részes védőruhák, nadrágok szólóban is, valamint férfi és női köpenyek. Még a cérna, amivel dolgoznak, az is eltér a boltokban kaphatótól. Azt is vegyszerrel kezelték, hogy a sav szét ne marhassa. Az 1-es szalagon ezekből a ruhadara­bokból 19 ezer 200 darabot gyártottak. A másik szalag a női munkaköpenyeket varrja, s emellett permetező overallö- kat, szakács- és pincérkabáto­kat készít. Az év első felében mindezekből 24 és fél ezer darabot varrtak, legtöbbet, 11 ezret a permetező overallból, s 10 ezer női köpenyt is. Ez utóbbiaknál hangulatosabb volt a munka: színes anyagok­kal dolgoztak. Vissza az élre Mint az üzem vezetője em­lítette, gépparkjuk új, necchi- karos szegögéppel gazdagodott. Savas munkaruhák varrásánál segít az ügyes, gyorsan dolgozó gép. Két műveletet végez, így az összállítás kettő helyett egy varrónő dolga lett. Várhatóan a permetező overallos szalag is kap hasonlót. A belső szá­rakat fogja a gép összevarrni. A negyedik negyedévre még fedő-ringlíző gépet is várnak, ez a savas nadrágok övbujta- tóját varrja, rögzíti a helyére. Ha övezőgép is jönne, kiala­kulhatna a teljes gyártási tech­nológia, gépi műveletek sora követhetné egymást, a munkát könnyítve. Szó van arról is, hogy a negyedik negyedévben újabb termék várható: dublé- ruhákat, overallokat varrhának. — Az anyagot, amiből ez készülne, még nem láttuk. Ér­deklődve várjuk az új érkezé­sét. Bármi is lesz a munka a két szalagon, egy biztos: erő­sebb. jobb lesz a szalagközi minőségi ellenőrzés, hogy a varrás miatt minőségi hiba egyhamar elő ne forduljon megint nálunk. A meósoknak és mindenkinek, akinek a ke­zén, gépén az anyag átkerül, szigorú pontossággal kell dol­gozni, jobban oda kell figyel­ni. Vissza akarunk jutni az igazi élvonalba. E. K, Az ÉVIG gyárában Almapálinka, tiszta szesz A Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi szesz- és szik- vízüzemében almából pálinka, borseprcből tiszta szesz készül, melyet a borok erősítéséhez használnak. Szebeni István a mérő­óra állását ellenőrzi és bejegyzi az üzemnaplóba Apáti-Tóth Sándor (elvétele Szolidaritási nagygyűlés Angolai vendégeket várnak Szolidaritási nagygyűlés lesz Cegléden, az ÉVIG Törteli úti üzemének éttermében hétfőn, szeptember 15-én délután négy órai kezdettel. A gyűlést közösen szervezi az ÉVIG és a KÖZGÉP ceglédi gyárának KISZ-bizottsága. A város üze­meiből, s természetesen a két nagy gyárból sok részvevőre számítanak. A gyülekező idején a fiata­lok mozgalmi dalokat énekel­nek, majd néhány perccel négy óra után Bognár János, a KÖZGÉP 2. ceglédi gyárá­nak KISZ-titkára mond beszé­det. Az ünnepségen szót kér­nek a vendégek, a hazánkban tanuló angolai diákok is. Mű­soros rendezvénnyel, zeneszá­mokkal, politikai kabaréval, találkozóval folytatódik az esemény. A terem előcsarnokában ezen a délutánon kiállítást láthatnak Angola népének éle­téről. Cegléden a legtöbb KISZ­alapszervezet tart rendez­vényt, megemlékezést a szo­lidaritási hét alkalmával. Szobrok a kertben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás a ceglédi hely­őrségi művelődési központ kerthelyiségében, a Kossuth Ferenc utcában, szeptember 15-én, hétfőn délután 15 óra­kor. A műalkotásokat szep­tember 30-ig láthatja a kö­zönség — kedd kivételével — naponta 10—17 óráig. A szolnoki rádió műsora Szeptember 15-től 21-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Hétfői hullámhosszunk. 18.00: Alföldi krónika. Táncritmus­ban. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. Kunsági népdalok. 17.15: Fillérekért vagy forintokért? 18.00: Alföl­di krónika. A Color-együttes dalaiból. 18.26—18.30: Hírösz- szefoglaló, lap- és műsorelő­Z€t€*5. Szerda, 17.00: Hírek. Két dal egy előadó. Amit Stewart éne­kel. 17.13: Hová tegyem? Az orosházi ének-zenei általános iskola kórusa énekel. 17.30: Zenés autóstop. 18.00: Alföldi krónika. A tegnap slágereiből énekel Garry Glitter. .18.26— 18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzeles. Csütörtök, 17.00: Hírek. Pár perc dzsessz. Duke Ellington zenekara játszik. 17.12: Taka­rékos tárolás. A jászberényi Palotásy szövetkezeti kórus és a Vasas munkáskórus énekel. 17.40: Noteszlap Könnyű hang­szerszólók zongorán és gitá­ron. 18.00: Alföldi krónika, Beatparádé. 18.26—18130: Hír- összefogialló, lap- és műsor­előzetes. Péntek, 17.00: Hírek. Little Richard énekel, a Hurriacans együttes játszik. 17.15: Nők negyedórája. Psota Irén san­zonokat énekel. 17.40: Piros paprika. Braun Ágoston írása. Délutáni minikoktél. 18.00: Al­földi krónika. Nótakedvelők­nek. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 7.00: Román nyel­vű műsor. 7.30: Kellemes hét­végét. Reggeli zenés műsor. 9.00: Rádióvíkend. Szerkesztik a hallgatók. Közben riportok a hét eseményeiből. Előadók abc-ben. 10.00: Hírek. Hétvégi programajánlat. Sportelőzetes. 10.30: Műsorzárás. Vasárnap, 9.00: Lapszemle. Alföldi verbunkosmuzsiKa. 9.15: Egyedül. 9.45: A Baccara együttes műsorából. Délelőtti műsorzárás. 20.00: Sport és muzsika. ISSN #133—8*0» (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom