Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-12 / 214. szám

PEST MEGYEI V0Á6 PROLETÁRJAI, esvesüuetiki XXIV. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM Ära 1.20 forint 1980. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK Eszmecsere szűk korken Losonczi Pál Etiópiába érkezett Magas etióp kitüntetés a* Elnöki Tanács elnökének Nagy szeretettel fogadták csütörtökön Addisz Abebában, Etiópia fővárosában Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnö­két. akinek TU—154-es kü­löngépe helyi idő szerint dél­előtt tíz órakor szállt le a Bole nemzetközi repülőtéren Valóságcseppek T echnikailag nincs kü­lönösebb akadálya an­nak, hogy az erede­tileg 37 kilowattos — öt­ven lóerős — gépkocsiba 81 kilowattos — 110 ló­erős — motort építsenek be. Ha azonban mindösz- sáe ennyi történik, azaz elmarad a többi szerkeze­ti elem módosítása — például az erőátviteli szer­kezeteké, a futóművé —, akkor biztosra vehetjük a konstrukció összehangolat­lanságából származó za­varokat, a gépkocsi bizton­ságának jelentős csökkené­sét, a különféle elemek idő előtti tönkremenetelét. Ilyen autó készítésének te­hát nincs sok értelme; mégis gyakran készítünk ilyen „gépkocsikat”. Hosszú ideig tartó, több­szörösen összefüggő fel­adatokat sűrít magába an­nak a regionális vízmű­rendszernek az építése, amelynek feladata a váci és a gödöllői járás érintett településeinek ellátása. El­ismerhetjük tehát: akadnak bonyolult szervezési fel­adatok, előre nem látható akadályok a kivitelezésben. Mégis, szervezési, össze­hangolatlansági okokra kell gyanakodnunk, amikor azt tapasztalhattuk, hogy két telet értek meg Gödön a vízvezeték-hálózat szige­telt, de le nem fektetett csövei a szabadban, kitéve a korróziónak, a sérülés­nek. Ahogy sokféle zavart okoztak a csöveknek ké­szített, kimélyített, de a vezeték lefektetése híján üresen, betemetetlenül tá­tongó árkok. Valami tö­kéletlenül működik egy szerkezetben, szervezetben, ám ez a kézzelfogható kár csupán, s még azt is gon­dolhatjuk, hogy túlzottan, sokat nem rághatott a rozsda a csöveken, aZ ár­kok kényelmetlenség for­rásai, de, más gyakorlati hatásuk nincsen s így to­vább. Fogadjuk el ezt az okoskodást, de akkor is marad egy komoly bök­kenő: az, hogy a nagyköz­ség lakossága tanúja volt jó időn át valaminek, amit nem értett, aminek okairól nem tudott semmit — vagy ha valamit .tudott, akkor azok híreszteléseknél nem voltak többek —, amiből azt a következtetést von­hatta le, hogy ilyen ösz- sZe-vissza mennek a dol­gok nálunk, akkor én mi­nek törjem magam, miért akadjak fenn a saját mun­kámban, a saját környeze­temben föllelhető tökélet­lenségeken ? H a valami, akkor való­ban nem a tényleges kára veszélyes az ilyen, vagy hasonló esetek­nek, hanem az a közvetett, erkölcsi kár, amelyet a föl­fogás, a gondolkodásmód alakulásában okoznak. Ter­mészetes, a példa véletle­nül választott, ám azért erőteljes, mert nagy töme­gek szeme láttára zajló — illetve: éppen hogy nem zajló — mozzanatot helyez mindennapjainkból a fi­gyelem sugarába. Annak már sokkal keve­sebb tanúja van — mert jótékonyan elfödik a fa­lak a külső szemlélő előtt —, amit egy szervezet ele­meinek összehangolatlan­ságaként panaszolnak fel a naoykátai, meg a gödöllői járás oktatási intézményei­ben. anélkül, hogy össze­beszéltek volna: örvende­tesen növekszik az eszkö­zök tára az oktatástechni­kában, mert még a szűkös anyagi helyzet ellenére is a tanácsi költségvetés for­rásokat nyit ehhez. Ezek­nek aZ eszközöknek a ka­matoztatása azonban ne­hézkes, sok buktatóval te­li, azért elsősorban, mert nem gyarapodik megfele­lően a tantermek, a szer­tárak hálózata, azaz nincs mód az ismeretek jó el­sajátítását szolgáló holmik folyamatos használatára — kényszerűen vándoroltatni kell azokat, le- és fölsze­relni —, tehát az eszkö­zök kínálta lehetőségeknek csak egy része ölt a való­ságban testet, a másik ré­sze elvész, mert kihaszná­latlanul marad. S akkor azt még nem is említet­tük, hogy — országos gond eZ, azaz megint sokszoros kölcsönhatósokba bonyoló­dik bele az, aki kiutat ke­res — teljesen megoldat­lan, rendezetlen a mind nagyobb számban használt oktatástechnikai eszközök karbantartása, javítása, gyakran filléres alkatré­szek miatt pihennek tét­lenül a legegyszerűbb dia­vetítők, vagy éppen a leg­korszerűbb audiovizuális nyelvoktatási berendezések. K ét, teljesen eltérő te­rületről emeltünk fel egy-egy valöságcsep- pet; nem nagyon kellett keresgélnünk. S mert nem nagyon, aZért elgondolkoz­tató: annyi mindent te­szünk a haladás érdeké­ben, annyi energia, pénz megy el arra, hogy lép­jünk egyet előre, s ismét­lődően rá kell jönnünk, ez a lépés nem egészen ak­kora, mint amekkorára számítottunk. Bánkódásunk, búslakodásunk emiatt épp­úgy helyet kap vezércik­kekben, mint hivatalos je­lentésekben, gyűléseken el­hangzó felszólalásokban s baráti beszélgetésekben. Va­lahogy azonban nem tá­mad ingerünk arra, hogy ne itt fejeződjék be a gon­dolkodás, hanem végre va- lahára arra is keressük a választ, miért lett rövidebb a lépés annál, mint amek­korára szántuk?! Hiányoznak szervezési, ésszerűsítési — azaz gaz­dálkodásbeli — hagyo­mányaink és tapasztala­taink ahhoz, hogy az élet minden területén érvényt szerezzünk a ráfordítás és hozam legkedvezőbb vi­szonya kialakulásának. Még mindig abban a tévhitben élünk, hogy gazdálkodni, szervezni kizárólag a szű­kén vett termelői tevékeny­ségben kell, s másutt en­nek a követelménynek nincs jelentősége. AZ úgy­nevezett infrastruktúra ép­pen ezért szinte szűz te­rülete a részek előzetes összehangolásának, a kü­lönféle alkotóelemek gyara­podnak, bővülnek, de leg­többször tökéletlenül il­leszkednek a többihez. S eZ a tökéletlen illeszkedés anyagi és erkölcsi károk­nak egyaránt forrása, tár­sadalmi összesítésben ha­talmas veszteségeknek az eredője. Ami döntő: ezek a veszteségek valójában nyereségek lehetnének, az­az olyasmiről mondunk le, ami nem követelne újabb befektetéseket, ha­nem csupán tervezni, szer­vezni, összehangolni kel­lene azt, ami már úgyis megvan. Mészáros Ottó Folytatódtak a tárgyalások Púja Frigyes találkozott Helmut Schmidttel Íóísi.v A Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár Bonnban megbeszélést foly­tatott Púja Frigyes magyar külügyminiszterrel Púja Frigyes magyar kül­ügyminiszter NSZK-beli hiva­talos látogatásának második napján, csütörtökön délelőtt mintegy kétórás megbeszé­lést folytatott Helmut Schmidt bonni kancellárral. A találkozón, amelyre a kancellári hivatalban került sor, különös részletességgel tekintették át a jelenlegi eu­rópai helyzetet. Szó esett a leszerelés és a fegyverzetel­lenőrzés problémaköréről, ezen belül a középhatótávolsá­gú rakétafegyverekkel kap­csolatos kérdésekről, az euró­pai biztonsággal foglalkozó madridi értekezletről. vala­mint az enyhülési folyamat más. időszerű vonatkozásairól. (Folytatás a 2. oldalon.) Készülnek a képviselők Havasi Ferenc részt vett a Komárom megyeiek ülésén A Komárom megyei képvi­selőcsoport ülésén, amelyen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára is, többek között rámutattak arra, hogy me­zőgazdaságunk termelési szint­je ma már egyrészről lehe­tővé teszi, másrészről meg­követeli, hogy a mennyiségi növekedés mellett egyre na­gyobb szerepet kapjon a mi­nőség javítása. Csongrád megye képviselői megtárgyalták a parlament őszi ülésszakára való felkészü­lés feladatait és jóváhagyták a csoport második félévi mun­katervét. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke, Csongrád megye 1-es szá­mú választókerületének kép­viselője. A Baranya megyei képvise­lőcsoport ülésén Szentistványi Gyulánénak, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa tit­kárának részvételével a me­gyei tanács 1979. évi gazdálko­dását értékelték. Losonczi Pált és feleségét — továbbá Keserű Jánosne köny- nyűipari minisztert, Soós Gá­bor mezőgazdasági és élelme­zésügyi államtitkárt, Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettest, Melega Tibor külke­reskedelmi miniszterhelyet­test, valamint a delegációhoz itt csatlakozott Tóth Eleket, a Magyar Népköztársaság etiópiai 'nagykövetét — első­ként Mengisztu Hailé Mariam, az ideiglenes katonai kor­mányzó tanács elnöke kö­szöntötte. A két ország him­nuszának elhangzása után Lo­sonczi Pál fogadta a díszszá­zad tisztelgését, s kezet szorí­tott a fogadtatására megje­lent miniszterekkel, a diplo­máciai testület képviselőivel. A delegáció gépkocsisorát rend­őrmotorosok kísérték a szál­láshelyre, a Nemzeti Palotá­ba. A program csak rövid pihenőt engedett: az Elnöki Tanács elnöke lerófta kegyele­tét az Etiópia szabadságáért életüket áldozott hősök emlé­ke előtt, ünnepélyesen meg­koszorúzta a győzelmi em­lékművet. Ezt követően kezdődtek meg a Nemzeti Palotában Loson­czi Pál és Haile Mariam Men- , gisztu tárgyalásai. A két el­nök szűk körben, ezúttal a kíséret és a szakértők bevo­nása nélkül vitatta meg a két­oldalú kapcsolatok elmélyíté­sének időszerű teendőit, vala­mint a nemzetközi helyzet mindkét felet érdeklő legfon­tosabb kérdéseit. Este a Szocialista Etiópia államfője díszvacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. Mengisztu Kssilé Mariam: Közös célért harcolunk A vacsorát megelőzően Men­gisztu Hailé Mariam, a két or­szág kapcsolatainak szoro­sabbra fűzése terén kifejtett érdemei elismeréseként a Feb­ruári Forradalom Érdemrend első fokozatával tüntette ki Losonczi Pált. Az Elnöki Ta­nács elnöke, a Magyar Nép- köztársaság Gyémántokkal Ékesített Zászlórendjét nyúj­totta át Mengisztu Hailé Ma­riamnak. A díszvacsorán Mengisztu Hailé Mariam pohárköszön­tőjében kifejezte meggyőző­dését. hogy a két ország bará­ti viszonyát és együttműkö­dését tovább erősíti a mosta­ni látogatás. Hangoztatta: a két országot elválasztó föld­rajzi távolság ellenére Ma­gyarország és Etiópia közel áll egymáshoz, hiszen ma is kö­zös célokért harcol. Az évszázadokon át elnyo­mott és leigázott etióp nép azért küzd, hogy a marxiz­mus—leninizmus élvei alap­ján szocialista társadalmat építsen, amely biztosítja szá­mára a teljes szabadságot — hangsúlyozta az etiópiai ál­lamfő. Beszámolt az Etióp Dolgozók Pártja szervező bi­zottságának megalapításáról, néhány hónapja sikeresen megtartott kongresszusáról, majd rámutatott: „ismételten elkötelezzük magunkat a gyar­mati rend, a neokolonializ- mus, a faji politika, a kizsák­mányolás és az elnyomás el- leni harc mellett". ­(Folytatás a 2. oldalon.) Tízéves az olefinegyezmény Csutőrfököh LenírlVárosbiín, a Tiszai Vegyi Kombinátban megemlékeztek a magyar- szovjet olefinegyezmény alá­írásának tizedik évfordulójá­ról. Ebből az alkalomból a szovjetunióbeli kalusi testvér­üzem, valamint a Szovjetunió vegyipari minisztériumának képviselői Mihail Mihajlo- vics Miljutyinnak, a Szovjet­unió vegyipari miniszterhe­lyettesének vezetésével láto­gattak Leninvárosba. Az ün­nepi megemlékezésen jelen volt Simon Pál nehézipari mi­niszter, Szekér Gyula, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke és Grósz Ká­roly, a Borsod megyei pártbi­zottság első titkára is. Az egy évtizedes együttműködés je­lentőségét Z sengellér Ist­ván nehézipari miniszterhe­lyettes és Mihail Mihajlovics Miljutyin méltatta. Pénteken Kalusban ugyan­csak megemlékeznek az év­fordulóról, amelyre magyar küldöttség utazik. A Senior márka hírnevéért Színes kelmék, finom cérnák A Váci Kötöttárugyárban és a pamutfonóban A több az idén már nem ele­gendő. Hangsúlyosabbá vált a minőség, hiszen az elkészített, de el nem adott termék csupán költségnövekedést jelenthet a vállalatoknak. Mit tesznek az árucikkek minőségi színvonalé" nak emeléséért? — jó néhány Pest megyei üzemben néztünk ennek már utána. Olyan cég­nek, amely közszükségleti cik­ket gyárt, s ráadásul annak je­lentős részét exportálja, külö­nösen létérdeke a minőség fo­lyamatos javítása, állapítja meg Zsoldos András, a Váci Kötöttárugyár termelési osz­tályvezetője. Erőfeszítéseik eredményeként sikerről szá­molhat be: az első osztályú termékek aránya két százalék­kal nőtt, elérte idén a 93 száza­lékot. Segített ebben jó néhány mű­szaki fejlesztési intézkedés is. Például svájci és nyugatnémet világszínvonalú festő- és kiké­szítő berendezésekkel egészít­hették ki a gépparkot. A beru­házások természetesen önma­gukban is erőteljesen segítik a minőség javulását. Változ­tatták emellett a korábbi kész­áru-raktározási rendet is: most korszerű raktárban, rak- lapos tárolási-szállítási rend­szerre álltak át. Gépi rekonst­rukciójuk keretében a válla­lat szabászata is gazdagodott: hibajelzőkkel, hibamérőkkel ellátott új terítésrendszerű gé­peken szabnak ma az embe­rek. Szervezések sorát valósítot­ták meg mostanig a gyártás- előkészítésben is. Olyan minő­ségellenőrzést iktattak be, amellyel válogathatják, mely kelmék kerüljenek sorozat- gyártásra. Ugyancsak új eljá­rást vezettek be a pamut­poliészter kevert méteráru színnyomásánál; szebb, élén- kebb színeket tudnak előállí­tani. Idén is sok az új termék, egyebek között fürdőruhák, szintetikus alapanyagú női blúzok, ezek általában új mód­szerrel is készülnek. Gondos­ság, nagy figyelem, a techno­lógiai előírások szigorú betar­tása — csak ezzel érhetik el a vásárlók megelégedettségét, összegezi az osztályvezető. S hozzáteszi: tudják, itthon és külföldön meg kell őrizniük a Senior-márka jó hírnevét. Sok-sok gonddal vesződtek viszont a Pamutfonóipari Vál­lalat váci gyárában. A pamut­fonalak minőségét kedvezőtle­nül befolyásolta a többi kö­zött az, hogy nagyrekonstruk­ció folyt az üzemben, s ezalatt nem volt megfelelő klíma — a gyártáshoz. Az is tény azon­ban, hogy sok múlt az embe­rek figyelmetlenségén. Épp ezért született egy pontos, részletes program a minőség javítására, amelyben rögzítet­ték, kinek, mi a dolga. Megál­lapították: a meósoknak szo­rosabban együtt keil dolgoz­niuk a művezetőkkel. Ev vé­géig elsősorban a technológiai fegyelmet javítják erőteljesen, amely hozzájárul a fonalegye­netlenségek megszűnéséhez és a cémaalapanyagok esztétikai hibáinak csökkenéséhez. D. Gy. Méhes Lajos tegnap Csepelre látogatott Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára csütörtökön Cse­pelre látogatott. Tájékozódott a kerületi pártbizottság, a párt- szervezetek munkájáról, va­lamint a 12 hélyi iparvállalat gazdasági feladatairól, és a várospolitikai elképzelések megvalósulásáról. Felkereste Csepel újonnan épülő köz­pontját, megtekintette a 150 személyes új óvodát és a 100 gyermek befogadására alkal­mas bölcsődét. A program a Csepeli Papír­gyárban folytatódott, majd a MAHART-kikötő üzemigazga­tóságán, végezetül a kikötő üzemigazgatóságán a kerületi párt-végrehajtóbizottság tag­jaival, a városrész párt-, tár­sadalmi és tömegszervezeti,. valamint tanácsi vezetőivel időszerű belpolitikai kérdések­ről folytatott eszmecserét. 3 KOZELET Nguyen Co Thach, a Viet­nami Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Púja Fri­gyes külügyminiszter meghí­vására szeptember 12-én, pén­teken hivatalos, baráti látoga­tásra hazánkba érkezik. Péter János, az országgyű­lés alelnöke vezetésével csü­törtökön hivatalos, baráti lá­togatásra magyar parlamenti küldöttség utazott Mongóliá­ba a nagy népi hurál elnök­ségének meghívására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom