Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-11 / 213. szám

Búfornézőben Módszeres piackutatást Öröm vagy bosszúság? Min­den komolyabb „beszerzés” föladja ezt a kérdést, de ki­vált a bútorvásárlás. Hogy miért? Nem is szükséges föl­sorolni. Vizsgáljuk inkább a tényeket. 1968 óta országosan is jó három-négyszeresére nőtt az a pénzösszeg, amit lakbe­rendezésre fordítunk. Akkor nem érte el a hárommilliárd forintot, 1978-ban viszont meg­közelítette a kilencmilliárdot, ez idén pedig jóval tizenegy- milliárd fölött lesz, minden bizonnyal. ­Ebben a kereskedelem átla­gát meghaladó, de az egyes vevőnek nem sokat mondó nö­vekedésben — hiszen folyó árakról van szó — szerepe volt a bútorárak többszöri emelkedésének is. De túlnyo­mórészt mégis az egyre foko­zódó érdeklődésből növeke­dett föl ez az igen tekintélyes mennyiség. Domus-hálózat Ám ha a számításoknak és következtetéseknek hinni le­het, a következő években nem­igen növekszik tovább az ér­tékesítés mennyisége. Ami per­sze megint csak vaiami nehe­zen megfogható „átlag”-meg- állapítás, hiszen lehet, hogy Kalmárék és Feketéék jó né­hány évig nem cserélik ki bú­toraikat,. de az ifjú Kovács há­zaspár és az új lakásba köl­töző Szabóék csak mostaná­ban szándékoznak berendez­kedni. Őket pedig nagyon is érdekli: mire számíthatnak a bútoráruházban? Nem véletlenül beszélünk áruházról. A kicsiny, választé­kot bemutatni képtelen boltok ugyanis sorra megszűnnek, és a már kiterjedt Domus-háló­zat tovább bővül. Ilyen kö­rülmények között ki lehet ter­jeszteni az előleges előjegyzés rendszerét és a minta utáni értékesítést. Persze, ez utóbbi iránt ak­kor lesz igazán bizalmunk, ha végre kevesebb lesz a hibás, sérült bútor. Azt mondják, sokkal megbízhatóbb a közúti, netán konténeres szállítás, mint a vasúti, különösen „do­bozolt” áru esetében — de mindez igen költséges. És az üzletben vagy a lakásban föl­fedezett hiba, amit ki kell ja­vítani — ha ugyan lehet! —, vajon nem jóval költsége­sebb* És ha minden jól megy, megjelenik a nagy képes bú­torkatalógus is, ami még in­kább elősegíti a helyes vá­lasztást. De ehhez is tevéke­nyebb vevőszolgálat szükséges, jobb és hozzáférhetőbb szak- tanácsadással, amit ugyancsak tervbe vett a bútorkereskede­lem. Mi kell a vevőnek? Mindez együttesen már va­lamelyest piackutatás is, amit módszeresen tovább kell fej­leszteni. Nem úgy persze, hogy a gyárból ilyen célra az üzle­tekbe küldött egy-egy újfajta bútordarab a raktárban he­ver, és sohasem derül ki, kell-e a vevőnek. Mert az értékesítés bizonyos mértékig még mindig a sötétben tapo­gatózik. Amikor a közönség a szó szoros értelmében megroha­mozza a bútoráruházakat — mint tavaly is —, és elég meg­gondolatlanul, bármit meg­vesz, akkor képtelenség föl­mérni a tényleges szükségle­tet, még kevésbé a differen­ciáltabb igényeket. Most, hogy várhatóan meg­állapodik a kereslet, lehetsé­ges, mi több, a gazdaságos termelés és értékesítés közös érdekében nélkülözhetetlen lesz az alaposabb tájékozódás. Nagy anyagi áldozattal felújí­tott bútoriparunknak úgy is az a fő hibája, hogy sem a kivitel mai és várható reális lehetőségeit, de még a hazai igényeket sem mérte föl kellő pontossággal. Ezt nyögi az ipar, ezt a kéreskedelem — a fogyasztó szintúgy. Igaz, bizonyos tendenciák jól érzékelhetők, ezekre a jövő­ben nagyobb figyelem össz­pontosul majd. Az elemes bú­torok mind nagyobb kedvelt- ségére gondolunk, a konyha, előszoba, gyerekszoba korsze­rű berendezésének egyre álta­lánosabb óhajára, és így to­vább. De ennél sokkal tovább kell menni az érdeklődés pon­tosabb, mennyiségileg is érté­kelhető megismerése érdeké­ben. A kiszolgálás minősége Elválaszthatatlan ez a bú­toráruházakban, üzletekben uralkodó légkörtől. Magyarul: a kiszolgálás minőségétől. Azt mindenesetre remélni lehet, hogy ahogy csillapodik a ke­reslet, és a vevő válogatni, gondolkodni fog, mielőtt vá­sárolna, máris valamelyest készségesebb kiszolgálásra számíthat. Az udvariasságra, előzékenységre azonban, főleg a fiatalabb eladókat nevelni és ösztönözni is kelL Ne feledjük: egy szobára való bútor,»vagy akár egyet­len szekrény, néhány szék nem azonos egy kiló cukorral a közértből. Az effajta vásárlást rendes körülmények között alaposan meg kell fontolni anyagi vonatkozásban is, a célszerűség és jó ízlés, a való­ban kellemes otthon követel­ményei szempontjából nem ke vésbé. Ehhez mindenekelőtt bizo­nyos tájékozottság szükséges. Hogy tudjuk, mire számítha­tunk ma vagy netán néhány hét múlva. Továbbá az is kell, hogy a kereskedelem, az eladó is jól tájékozott legyen. És adja tudtunkra, amit tud. Ak kor, minden bizonnyal jobb érzéssel sürgünk-forgunk majd a bútoráruházakban, ott­honosabban a Domusban, amelynek a jelentése is az ott­honra utal. B. J. Vecsési ősz '8C Kiállítás nyílik Vecsési ősz 1980. rendez­vénysorozat, valamint gyü­mölcs-, zöldség- és dísznö­vény-kiállítás nyílik szeptem­ber 12-én, pénteken délután 3 órakor Vecsésen a József At­tila Művelődési Házban. Meg­nyitót mond Várszegi György, a nagyközségi tanács elnöke. A kiállítás szeptember 15-ig, naponta 8-tól 18 óráig látogatható. A nap kulturális programja Mendén, 18 órától: a csil­lagász-szakkör és az ifjúsági klub foglalkozása. Monoion, 14-től 19-ig: kék­festőkiállítás, Bódy Irén Munkácsy- és SZOT-díjas tex­tiltervező, a ceglédi Kossuth Múzeum és a monori kékfes­tőműhely munkáiból (a Viga­dó feletti kiállítóteremben). Pilisen, 16-tól: a báb-; 18-tól a sakk-szakkör, 19-től pedig a fotóklub foglalkozása. Ecser Megyei tanácstag fogadóórája Tóth Lászióné megyei ta­nácstag ma délelőtt 10-től 12 óráig fogadóórát tart az ecse- ri tanácsházán. Választói ez idő alatt kereshetik fel köz­érdekű bejelentéseikkel, javas­lataikkal, valamint ügyes-ba­jos dolgaikkal. Felelőtlenség? Tűz a lucerrtakazalban Öngyulladás okozta a kárt Már egyszer az elmúlt év­ben magasba szökkent a láng a sülysapi Tápióvölgye Tsz úri üzemegységének Boldog­ság majorjában. Villám csa­pott a szérűskert lucernakaz­lába, a kárérték — szeren­csére a tűzoltóegységek gyors beavatkozásának — nem volt nagy, de az ezt követő vizs­gálat megállapította; nem volt villámvédelem, -a tanácsházán levő segélykérő telefon sem működött, gépkocsival kellett Sülysápra menni — riasztani. Belső hő Azért emlékeztetünk erre, mert ismét tűz ütött ki a Boldogság major szérűskertjé- ben, a 25 méter hosszú, 7 mé­ter széles és 7 méter magas hideglevegős szárítású lucer­nakazalban. A tűz oka, az ed­digi megállapítások szerint: öngyulladás. A lucernát május 22-én rak­ták kazalba és 30-án fejezték be. Az értékes szálas takar­mány már ekkor , nedves volt. A kazal hőmérsékletét június 25-ig mérték, s már ebben az időszakban erős melege­dést észleltek. Ekkor lefarag­ták a két hosszabb oldalát, hogy kívülről nagyobb hűtést kapjon a kazal. Továbbiakban — a hivatalos vizsgálat meg­állapította — a kazal hőmér­sékletét nem ellenőrizték, pe­dig erre nagy szükség lett volna, hiszen belsejében a fe­hérjék vegyi átalakulása foly­tán — a hőmérséklet tovább nőtt. Augusztus közepén a lucerna már meg volt bámul­va, közel volt az izzási hőfok­hoz. Ekkor már nagyon gyor­san kellett volna intézkedni. A kazlat szét kellett volna szedni, szétteríteni, hogy ki­hűljön. Semmi ilyen intézke­dés azonban nem történt. Ilyen előzmények után nem lehet csodálkozni rajta, hogy vasárnap magasba szökkent a láng. A tűz a lucernakazal belsejében keletkezett, majd a szellőzőkürtőkben kialakult huzat következtében gyorsan terjedt mind le, mind fölfe­lé. A helyszínre siető monori, ceglédi, gödöllői és budapesti tűzoltóegységek ádáz harcot folytattak, a Pest megyei tűz­oltócsoport irányításával, a tűz megfékezéséért, amelyet nehe­zített az a körülmény, hogy 600 méterre volt a vízfelvevő hely, s az agyagos, nedves rossz útviszonyok is akadá­lyozták a gépjárművek gyors közlekedését. Az égő kazal kö­zelébe is erőgéppel kellett odavontatni a gépjárműfecs­kendőket. Ellenőrzés A tűzoltóegységek erőfe­szítése nyomán sikerült loka­lizálni a tüzet, a tényleges kár így is meghaladja a 80 ezer forintot. Elégett 646 mázsa lu­cerna, megmentettek a tűz­oltók 529 mázsát, melynek ér­téke 70 ezer forint. Szerencsé­re a többi lucernakazal a tűz- től 30 méterre volt, ezt az egyetlen szabályos, előírássze­rű távolságbetartást lehet csak a tsz javára írni. A vizsgálat megállapította: a'tüzet a rendszeres ellenőrzés elmulasztása okozta! Az is a gazdálkodó egység felelőssé­gét terheli, hogy a szérűskert villámvédelmét még mindig nem oldották meg, pedig ezt a 4/1974. belügyminiszteri ren­delet 108/D. pontja kötelezően előírja az állandó szálasta- karmány-szérűnél. A vizsgálatot tovább foly­tatják a felelős személy (sze­mélyek) megállapítására. H. J. ŐRI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Együtt a lakossággal Szilárd a közrend, közbiztonság Tájékoztató a járási csoport értekezletén Milyen a járás közrendje, közbiztonsága? — egyebek kö­zött erről tájékoztatták a Pest megyei tanácstagok monori járási csoportjának tagjait a héten megtartott csoportérte­kezleten. Készt vett a tanács­kozáson Cselényi Dezső, a já­rási pártbizottság első titkára is. Benyó János rendőr alez­redes, a Monori Járási Rend­őrkapitányság vezetője kedve­zőnek ítélte meg tájékoztató­jában a helyzetet. Jobb átlag hasonló lélekszámú Péteriben szinte alig akad dolga a körze­ti megbízottnak. Sajnálatos az is, hogy elég magas a fiatal­korú elkövetők száma, s ez is a sok rendezetlen családi körülményekkel magyarázható. A lakosságot minden bűn­ügy közül leginkább talán az erőszakos bűncselekmények: emberölés, verekedés, garázda­ságok, rablások foglalkoztat­ják. A legsúlyosabb bűntettek, az emberölések száma a múlt esztendőben 30 volt Pest me­gyében, ebből négy a monori járásban. Az idén némileg ja­vult a helyzet, bár a napok­ban történt egy gyilkosság. Va­sadon, egy 50 éves asszonyt tá­madott még egy fiatalkorú és egy felnőtt férfi, bántalmazták a sértettet, nemi erőszakot kö­vettek el rajta, s a nő belehalt sérüléseibe. Sok a bal esel A közrend, közbiztonság egyik fontos alapeleme a köz­lekedési morál milyensége. Ezen a téren nincs előrelépés, tavaly emelkedett a halálos balesetek száma, s az idei sta­tisztika tovább romlott. A rendőrség igyekszik kiszűrni a forgalomból azokat a jármű­vezetőket, akik semmibe sem veszik a KRESZ előírásait, hiába azonban minden igyeke­zet, hiszen egyre többen fity- tyet hánynak a szabályokra. Különösen sok baleset színhe­lye a 4-es számú főközlekedési útvonal. A közelmúltban pél­dául Monori-erdőn ötös ha­láleset történt egy baleset kö­vetkeztében. A rendőrség egy­re nagyobb szigorral lép fel a szabálytalan közlekedők el­len, most már gyakrabban von­ják be a jogosítványokat. Évente általában 2 ezer sza­bálysértési eljárást indítanak Szűkebb pátriánkban az el­múlt években alapvető válto­zás nem történt a közrend, közbiztonság területén. Éven­te átlagosan 500—800 köZött van a bűncselekménysik szá­ma, s ez Pest megyében az alacsonyabb kategóriába tarto­zik. Tízezer lakosra általában 65—70 bűncselekmény jut évente, s ez jobb a megyei és az országos átlagnál is. Ugyan­akkor sajnálatos, hogy meg­lepően magas az úgynevezett visszaeső bűnözők száma, egy­re több az olyan elkövető, aki másodszor, harmadszor áll a bíróságok elé. A legtöbb bűncselekményt a betöréses lopások, a személyi tulajdon sérelmére elkövetett esetek jelentik járásunkban. Nem ritka azonban a súlyos és könnyű testi sértés és más erőszakos bűncselekmények száma sem. Megyeileg is ki­emelkedően magas a család és ifjúság elleni bűncselekmé­nyek száma. Különösen a tar­tási kötelezettség elmulasztása miatt indult gyakran eljárás, s mindez a rendezetlen családi körülmények következménye volt. Sajnos, a kereskedelmi vál­lalatok, szövetkezetek vezetői még mindig nem fordítanak kellő gondot a társadalmi tu­lajdon fokozott védelmére. Ai üzletek és vendéglátóegységek biztosítása nem megfelelő sok helyen, így bizony a betörők­nek sokszor könnyű a dolguk. Erre a jövőben feltétlenül na­gyobb gondot kell fordítaniuk. Sok motorkerékpárt, kerekpárt tulajdonítanak el a járásban, elsősorban felelőtlenség miatt. A járművek vezetői gyakran lezáratlanul hagyják az autót, így aztán nem csoda, ha ké­sőbb nem találnak rá. Járásunkban a legtöbb bűn- cselekmény Vecsésen, Monoron, Monori-erdőn és Maglódon tör­tént az elmúlt években. Ér­dekesség, hogy például Mono­ri-erdőn elég sok gondja van a rendőrségnek, ugyanakkor a garázdaság, vagy közlekedési Kihágás miatt. Benyó János arról is tájé­koztatta a megyei tanácstago­kat, hogy a közrend, közbiz­tonság nemcsak a rendőri szer­veken, hanem a lakosságon is múlik. Még ma is akadnak kö­zömbös állampolgárok, akik szemet hunynak egy-egy ga­rázdaság, vagy lopás felett, a könnyebbik megoldást választ­ják, nem segítenek a bajba­jutottakon, s nem jelentik az észlelt cselekményeket. A bűnüldözés tárgyi feltéte­lei sokat javultak az elmúlt években. A technikai ellátott­ság színvonala ma már meg­felel a követelményeknek, egy­re felkészültebb, rátermett rendőrök biztosítják a lakosság nyugalmát, a közrendet, a köz- biztonságot: Néhány hónap múlva tovább javulnak a já­rási kapitányságon dolgozók munkakörülményei, a Monori Építők Ipari Szövetkezete jó ütemben halad a 'központi épü­let bővítésével. Az-új szárny megépítése után hozzákezde­nek a régi épület korszerűsí­téséhez, felújításához is. Elénk érdeklődés A közrend és közbiztonság további szilárdítása nemcsak a rendőri szervek feladata, ha­nem a lakosságé is, s a jövő­ben is elvárják a kék egyen­ruhások a támogatást min­denkitől. Az érdekes tájékoztató fel­keltette a megyei tanácstagok érdeklődését, többen mondták el véleményüket ezzel kapcso­latban. Dr. Erdős Ervin, a járási hi­vatal elnökhelyettese az ifjú­sági törvény végrehajtásának járási tapasztalatairól tartott tájékoztatót. Erről holnapi la­punkban számolunk be. Gér József Őszi sorsolás További bajnoki fordulók Szoknyák - exportra A PEVDI monori konfekcióüzemében a második félévben csaknem 40 ezer szoknyát készítenek az NSZK-beli Heinze cégnek bérmunkában. Barcza Zsolt felvétele A monori—ceglédi labdarú­gó-bajnokság I. osztályában három fordulót már lebonyo­lítottak. Az alábbiakban ismer­tetjük az őszi idény további bajnoki találkozóit: SZEPTEMBER 14: Maglód —Dánszentmiklós, Monor—Ül­lő, Péteri—Abony, Vecsés— Karatetétien, Albertirsa—Ceg- lédbercel, Nyáregyháza— Gyömrő, Ecser—Törtei, Nagy­kőrös—Mende. SZEPTEMBER 21: Dán- szentmiklós—Monor, Üllő— Péteri, Abony—Vecsés, Kara­tetétien—Albertirsa, Cegléd­bercel—Nyáregyháza, Gyömrő —Nagykőrös, Törtei—Maglód, Mende—Ecser. SZEPTEMBER 28: Péteri— Dánszentmiklós, Vecsés—Üllő, Nyáregyháza—Karatetétien, Al­bertirsa—Abony, Nagykőrös— Ceglédbercel, Maglód—Ecser, Monor—Törtei, Gyömrő—Men­de. OKTÓBER 5: Dánszentmik­lós—Vecsés, Üllő—Albertirsa, Karatetétien—Nagykőrös, Ceg­lédbercel—Gyömrő, Ecser—Mo­nor, Törtei—Péteri, Mende— Maglód, Abony—Nyáregyháza. OKTÓBER 12: Albertirsa— Dánszentmiklós, Nyáregyháza— Üllő, Gyömrő—Karatetétien, Monor—Maglód, Péteri—Ecser, Vecsés—Törtei, Ceglédbercel— Mende, Nagykőrös—Abony. OKTÓBER 19: Dánszent­miklós—Nyáregyháza, Üllő— Nagykőrös, Karatetétien—Ceg­lédbercel, Maglód—Péteri, Ecser—Vecsés, Törtei—Albert­irsa, Mende—Monor, Abony— Gyömrő. OKTÓBER 26; Nagykőrös— Dánszentmiklós, Gyömrő—Ül­lő, Ceglédbercel—Abony, Pé­teri—Monor, Vecsés—Maglód, Albertirsa—Ecser, Nyáregyhá­za—Törtei, Karatetétien—Men­de. NOVEMBER 2: Dánszent­miklós—Gyömrő, Üllő—Ceg­lédbercel, Abony—Karatetát- len, Monor—Vecsés, Maglód— Albertirsa, Ecser—Nyáregyhá­za, Törtei—Nagykőrös, Mende —Péteri. NOVEMBER 7: Ceglédbercel —Dánszentmiklós, Karatetétien —Üllő, Vecsés—Péteri, Albert­irsa—Monor, Nyáregyháza— Maglód, Nagykőrös—Ecser, Gyömrő—Törtei, Abony—Men­de. NOVEMBER 16: Dánszent­miklós—Karatetétien, Üllő— Abony, Péteri—Albertirsa, Mo­nor—Nyáregyháza, Maglód— Nagykőrös, Ecser—Gyömrő, Törtei—Ceglédbercel, Mende— Vecsés. NOVEMBER 23: Abony— Dánszentmiklós, Albertirsa— Vecsés, Nyáregyháza—Péteri, Nagykőrös—Monor, Gyömrő— Maglód, Ceglédbercel—Ecser, Karatetétien—Törtei, Ül.ő— Mende. NOVEMBER 30: Dánszent, miklós—Üllő, Vecsés—Nyár­egyháza, Péteri—Nagykőrös, Monor—Gyömrő, Maglód— Ceglédbercel, Ecser—Karatetét­ien, Törtei—Abony. Mende— Albertirsa. ISSN 0133—í«»5i (Monori HIrt&p) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom