Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-10 / 212. szám
1980. SZEPTEMBER 10., SZERDA Heti jogi tanácsok • Elveszett a takarékbetétkönyv, mit tehet a károsult, hogy a pénzéhez jusson? Végrendelkezni akartam. Számba vettem özvegységem és házasságom alatt szerzett vagyonomat, és mindazokat, akiket érdemesnek találok arra, hogy végintézkedésemben megemlítsek, jutalmazzam őket — írja egyik olvasónk. A csaknem 100 ezer forintot tartalmazó betétkönyvet azonban olvasónk nem találja, pedig már az egész lakást felforgatta. A levélből az is megállapítható. hogy a lakásban nemrég átépítés volt, sokan jártak ki és be, az ajtókat sem lehetett zárva tartani. Időközben kórházban is volt levélírónk. Nem tudja tehát, hogy ellopták-e vagy elkeveredett valahol a lakásban. Feljelentést akar tenni. Olvasónknak nincs semmilyen alapos gyanúba, hogy a betétkönyvet a lakásból bárki is ellopta volna. Ezért feleslegesen ne tegyen büntető feljelentést. Mielőtt azonban bármit is tenne, alaposan nézze át többször is lakását, szekrényeit, mindazokat a helyeket, ahol elképzelhető, hogy lehet. Mással is előfordult már: valamilyen ingóságát úgy eltette, hogy nem emlékezett a helyére. Ha az újbóli alapos átvizsgálás után sem találná meg. akkor nincs más hátra. be kell mennie abba az OTP- fiókba, ahol a betétkönyvet nyitotta. Ezt azonban már akkor kellett volna megtennie, amikor megállapította, hogy hiányzik a könyv. Reméljük, még most sem késő. Az OTP-ben kiállítanak a bejelentéséről egy nyilatkozatot, amelynek alapján néhány, nap rendelkezésére áll ahhoz, hogy az illetékes állami közjegyzőnél a letiltási, illetve a megsemmisítési eljárást folyamatba tegye. Ezért az OTP-nél aláírt nyilatkozattól számított 6 napon belül olvasónk kéresse fel a lakóhelye szerint illetékes közjegyzőt, és indítsa meg az eliárást. A takarékbetét nagyságától fügI gően illetéket kell fizetni, [amely legfeljebb ezer forintig terjedhet. A közjegyzői bejelentéshez tudni kell a betétkönyv számát, fajtáját, (bemutatóra szóló, kamatozó, nyereménybetétkönyv, stb.j és természetesen azt, hogy melyik pénzintézetnél váltotta. A közjegyzői eljárás megindítása után, a bejelentett betétkönyvbe sem be-, sem kifizetést nem teljesít az OTP. Ha időközben a takarékbetétkönyv előkerülne, be kell jelenteni a közjegyzőnél, ahol az eljárást megszüntetik, és a hirdető táblán kifüggesztett felhívást is bevonják. Ha egy évig nem kerül elő a betétkönyv, akkor egy év után olvasónk a pénzéhez juthat, illetve a közjegyzői végzés alapján, az OTP ismét fogad befizetéseket, illetve teljesíti a kifizetéseket.’ Ha azonban más valaki is benyújtja igényét, akkor, minthogy bemutatóra szóló betétkönyvről van szó, a polgári per bírósága előtt kell tisztázni a tulajdonjogot, és vagy egyezkedéssel oldódik meg a kérdés vagy bírói ítélettel. Reméljük, olvasónk ügye nem kerül a bíróság elé, mert időközben megtalálja könyvét. • A kölcsön fedezetéül átadott auiónyeremény-betét- könyvön nyert autó kinek a tulajdona. Olvasónk nyolcezer forintot kért kölcsön. Biztosítékul átadott egy ötezer forintos autó- nyeremény-betétkönyvet, és egy ékszert. Időközben háromezer forintot kifizetett az adósságból, ennek fejében az ékszert vissza is kapta, a betétkönyv azonban a további ösz- szeg fedezetéül a kölcsönt adónál máradt. Szóban — minthogy rokonok voltak — abban állapodtak meg, hogy amíg a kölcsöntartozás fennáll, az időközben kihúzott autó, illetve ellenértéke feles lesz. A betétkönyvet időközben kisorsoltak ’ és nyert egy autót. Erről a kölcsönvevő nem tudott. Amikor az ötezer forintot visz- sza akarta adni rokonának, az Három fokoza t szinten Az iparjogvédelmi szakemberképzés fejlesztése A tudománypolitikai bizottság egy évvel ezelőtt átfogó intézkedéseket irányzott elő a jogvédelmi, valamint a licenc- és know-how-£orga- lommal kapcsolatos oktatás és szakképzés rendszerének továbbfejlesztésére. Ennek jegyében a Minisztertanács rendeletet hózott az iparjogvédelmi szakképzésről. Az új rendelkezésekről az Igazságügyi Minisztérium illetékesei adtak tájékoztatót. A közelmúltban nyilvánosságra hozott jogszabály — amely módosítja a szabadalmi ügyvivőkről szóló kormányrendelkezéseket is — alapfokú újítási, illetve közép- vagy felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést különböztet meg, amelyeket a megfelelő előkészítő tanfolyam elvégzése után, és sikeres szakvizsga letételével lehet megszerezni. Az iparjogvédelmi szakképzés rendjét és feltételeit az igazságügyminiszter a művelődési miniszterrel, az Országos Találmányi Hivatal elnökével, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és aZ érdekelt miniszterekkel egyetértésben fogja szabályozni. Az eddigi alap- és középfokú iparjogvédelmi tanfolyamok mellett felsőfokú ipar- jogvédelmi tanfolyamokat is szerveznek. Az új képzési formával a felsőfokú végzettségű (elsősorban műszaki, közgazdász, mezőgazdász, vegyész, jogász) szakemberek széles körének teszik lehetővé sokoldalú iparjogvédelmi isme retek megszerzését. Erre azért van szükség, mert csak szaba dalmi ügyvivők — nevezetesen: jogi szakvizsga alapján iparjogvédelmi képesítést szerzett mérnökök és természettudományi felsőfokú végzettségű szakemberek — rna már nem tudják megfelelően kielégíteni az iparjogvédelmi veZetök és szakemberek iránt megnövekedett népgazdasági igényeket, A továbblépést egyrészt az jelenti, hogy lehetővé teszik valamennyi érdekelt, egyetemet vagy főiskolát végzett szakember számára a felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés megszerzését, másrészt a felsőfokú iparjogvédelmi képzés eddigi — többnyire jogi képviseletre orientált — tematikáját korszerűsítik, a KGST keretében kidolgozott komplex tématervek figyelem- bevételével. Az új tematika az iparjogvédelem hazai, külföldi és nemzetközi szabályai mellett felöleli majd aZ ipar- jogvédelmi vizsgálatok módszertanát, a dokumentációs és információs tudnivalókat, valamint a licenc- és know-how- forgalmi ismereteket. A vállalati iparjogvédelmi feladatok ugyanis a jogi képviseleti munkánál sokkal többrétűb- bek: átszövik a gazdálkodás egész folyamatát a kutatásifejlesztési célkereséstől, a termelésen át, a termékek piacra viteléig. A felsőfokú iparjogvédelmi képzés új rendszere feleslegessé tesZi a korábbi szabadalmi ügyvivői vizsgát. A minisztertanácsi rendelet szerint ezután bármely felsőfokú végzettségű szakember szerezhet felsőfokú iparjogvédelmi szak- képesítést. Ugyanakkor — az eddigi szabályozással összhangban — az iparjogvédelmi képviselettel hivatásszerűen foglalkozó szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe továbbra is csak azokat lehet bejegyezni, akiknek e szakképesítésük mellett mérnöki vagy természettudományi sZakos egyetemi oklevelük is van. Az Országos Tanulmányi Hivatalnál vezetik a szabadalmi ügy vivők névjegyzékét. nem fogadta el, mondván, hogy olvasónk nem tartozik neki és egyébként is, az autónyere- mény-betétkönyvvel nyert gépkocsit kiváltotta, és az a saját tulajdona. Olvasónk tájékoztatásából megállapítható, hogy a kölcsön fedezetéül adta át az ingóságokat, tehát a felek között zálogszerződés jött létre. A kölcsönnyújtót megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga, köteles azt épségben megőrizni, és a zálogot megszűnésekor visszaadni. A Ptk. szerint, olvasónk rokona a zálogtárgyat külön megállapodás hiányában nem hasznosíthatta volna, illetve a későbbiekben történt azon megállapodás szerint — ha nyer a betétkönyv —, a nyert autó fele összege illeti meg őt. Azt tanácsoljuk olvasónknak, forduljon bírósághoz. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság dönfései A vállalati lakásról Amikor az egyik vidéki gyár új alkalmazottat vett fel, vállalati bérlakást juttatott neki. Szerződést kötöttek, amely szerint, ha az illető munkaviszonya megszűnik, cserelakásra nem tarthat igényt és a lakást 15 napon belül el kell hagynia. Az alkalmazottnak három év alatt 19 ezer forint lakás-használatbavételi díjat kellett fizetnie. Ennek letelte után a 19 ezer forint visszatérítéséért a gyár ellen pert indított A járásbíróság a keresetnek helyt adott, és a gyárat a peresített összeg visszafizetésére kötelezte. Az ügy másodfokú elbírálását a Legfelsőbb Bíróság a maga hatáskörébe vonta, a járásbíróság ítéletét hatályon kívül . helyezte és kimondta: a gyár a lakáshasználatbavételi díjat akkor köteles visszafizetni,, ha alkalmazottjának — aki jelenleg is nála dolgozik — bérleti jogviszonya megszűnt. Az ítélet elTíz nap rendeletéiből A rendészeti szervek tagjainak anyagi felelősségéről — itt szabályozták a fegyveres testületek tagjainak anyagi felelősségét is — a 33/1980. MT. számú rendelet és a 7/1980. IM—ÁH. számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 59. száma.) A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról mindenkinek figyelmébe ajánljuk a Magyar Közlöny augusztus 30-án megjelent 62. számát, amely a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról kiadott 3/1980. (VIII. 30.) BM. számú rendeletet tartalmazza. Az egészségügyi, az oktatási és a szociális intézményekben a térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemigazolások egyes kérdéseiről a Munkaügyi Közlöny 11. számában találják meg az érdekeltek az 5503/1980. MüM- közleményt. Útmutató jelent meg a Fővárosi Közlöny 7. számában, amely a vállalati (intézményi) újítási szabályzatok felülvizsgálatával éfe az új szabályzatok kiadásával foglalkozik. A bányászati hűségjutalomról szóló 24/1975. NIM sz. utasítást a Nehézipari Értesítő 18. száma tartalmazza. Az egyes vezető állású dolgozók utazási költségtérítéséről szóló 9/1980. KPM—MŰM —PM számú együttes rendelet alkalmazásáról a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 14. számában jelent meg közlemény. len emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság héttagú elnökségi tanácsa elé került, amely a jogerős döntést hatályon kívül helyezte és a járásbíróság ítéletét hagyta helyben. — A lakásépítési hozzájárulásról és a lakás-használatbavételi díjról szóló rendelet a tanácsi bérlakásokra vonatkozóan úgy intézkedik, hogy ezt a díjat nem kell fizetni, ha a lakásügyi hatóság a bérlő részére a tanácsi bérlakást határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig utalja ki. Ezt a szabályt a vállalati bérlakásokra is alkalmazni kell. Tehát a vállalatnak a díjfizetésre vonatkozi. kikötése jogszabályba ütközik, ezért semmis. — A gyár a vállalati bérlakásokat dolgozóinak azért juttatja, hogy munkaerő-szükségletének kielégítését tartósan biztosíthassa. Azt kívánja, hogy azok vállalati lakáshoz jussanak és munkaerejüket a termelésben zavartalan körülmények között hasznosítsák. Ez pedig nyilvánvalóan nép- gazdasági érdek is. Érvénytelen szerződés esetén a megkötés előtti helyzetet kell visszaállítani. Ez ebben az esetben úgy történhet meg, ha a gyái a 19 ezer forintot visszafizeti A másodfokú bíróságnak ezzel ellentétes döntése törvény- sértő. Elhullottak a méhek Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet mustártábláin egy állami gazdaság helikopterrel permetezett A munka időpontjáról a szövetkezettel szomszédos méhészeket nem értesíthették, s ennek következtéménye lett, hogy egyik méhész állatállományának mintegy fele elpusztult. Az illető a mezőgazdasági termelőszövetkezet és az állami gazdaság ellen kártérítési pert indított. Végső fokon az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely az alpereseket 90 ezer forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a permetezésre felhasznált vegyszer a. méhekre ártalmas, pusztító, mérgező anyagot tartalmazott. Az elhullott mé- hekből és a mustártábla virágaiból mintát vettek, amelyeket a városi állategészségügyi intézetnek megküldték. Az intézet mind a méheken, mind a virágmintákban olyan mennyiségű mérget talált, ami a méhek elpusztulását okozhatta. Egyébként egy másik méhészetben is károsodás történt. Mindezekért a mezőgazdasági termelőszövetkezet azért felelős, mert a miniszteri rendeletben előírt előzetes érte. sítési kötelezettségének nem tett eleget. Az állami gazdaság mérgező anyaggal végzett permetezést, tehát fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatott, amiért kártérítési felelősséggel tartozik. A kárt a tsz és az állami gazdaság együtt okozta, ezért felelősségük egyetemleges. Az összegszerűséget a Legfelsőbb Bíróság a perben meghallgatott igazságügyi méhészszakértő véleménye alapján állapította meg. Ha a családtag ápol Egy gazdaság sofőrje ittasan vezette az autót, s így történt, hogy egy szabályosan haladó motorkerékpárost elütött. A férfi súlyosan megsérült, hosszú ideig kórházi, ___________i__----------A HAJDÚSÁGI IPARMŰVEK TÁJÉKOZTATÁSA EGYES FORRÓVlZ-TÁROLÓK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL A Hajdúsági Iparművek 1490-es típusszámú, 200 literes forróvíztárolói közül néhány készüléknél, amelyet 1975-ben, 1976-ban vagy 1977-ben gyártottak, előfordult, hogy a fali felfüggesztés nem bizonyult eléggé tartósnak, biztonságosnak. Ezért a gyár kéri mindazokat, akiknek ilyen típusú, és a következőkben felsorolt gyártásiszám-tartományba tartozó forróviz-tárolójuk van, hogy annak felülvizsgálata és szakszerű megerősítése céljából feltétlenül szíveskedjenek telefonon, levélben vagy személyesen felkeresni a legközelebbi Gelka szervizt, vagy a területi Hajdú márka- szervizt, Baranya megyében a Villgép, Fejér megyében az Univerzál, Heves megyében az Universal Ipari Szövetkezet, végül Tolna megyében a Szolgáltatóipari Szövetkezet szervizét. A gyártásiszám-tartományok: 5.800.001- tői 5,805.200-ig és 580.000-tól 580.070-ig, 6.300.001- től 6,314.100-ig és 630.001-tól 630.350-ig, 7.300.001- től 7,303.364-ig és 730.001-tól 730.130-ig Kérjük az érintetteket, hogy szíveskedjenek hozzájárulni készülékük pántolással való megerősítéséhez, egyszersmind szíves elnézésüket kérjük az utólagos zavarásért.- Hajdúsági Iparművek Téglás, 4243 majd otthoni ápolásra szorult. Felépülése után a gazdaság ellen kártérítési pert indított, amelyben egyebek között havi járadék megállapítását is kérte. A járásbíróság — majd fellebbezésre a , Pest mégyei Bíróság — 15 ezer forintot ítélt meg neki, a járadékigényét azonban elutasította. Ez utóbbit azzal indolkolta, hogy a sérült munkába állása óta havi ötszáz forinttal többet keres, mint a balesete előtt A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új eljárást rendelt el. A sérült keresetveszteségét a balesetet megelőző egy év. ben rendszeresen elért jöve- delnre alapján kell meghatározni — hangzik a határozat — A havi járadék megállapításánál a karambolért felelős, személy javára nem lehet figyelembe venni azt a keresetet, amit a motorkerék, páros munkahelyén, a balesetből eredő jelentős testi fogyatékossága ellenére, rendkívüli teljesítménnyel ér el. Az orvossszakértő szerint ugyanis az illető harminc százalékban tekinthető csökkent munkaképességűnek, állapota még nem alakult ki véglegesen, de hosszú ideig ereje különös megfeszítésére van szüksége hogy munkakörét elláthassa. Tehát az új eljárásban ponto. san tisztázni kell a sérültnek a baleset előtti és utáni munkateljesítményét és csak az orvosszakértő újabb meghallgatása után lehet a járadékfizetési igény felől dönteni. A balesetet szenvedett ember arra is hivatkozott, hogy amikor a kórházból elenged ték, felesége fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. hog\ ápolhassa, ezért az így elmaradt kereset megtérítését is kérte. Ezzel kapcsolatban i Legfelsőbb Bíróság kimondta az orvosszakértő szerint £ sérült a kórházból távozás: után három hétig otthoni ápo lásra, majd hat hétig gondo zásra szorult. Az önmagává' tehetetlen beteg ellátása, ápolása többletmunkát jelent. Ha ez családtagjára hárul, és ezéri tőle közvetlen díjazást nem igényel, ezzel legfeljebb a családi kapcsolaton alapuló kötelezettségének tesz elegei, de nem a kárt okozót kívánja mentesíteni kártérítési kötelezettsége alól. A családtag tehát a károkozó érdekében nem köteles díjtalanul többletmunkát vállalni. Ennek összegét is az új eljárásban kell tisztázni.
