Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

Kommunisták a gazdálkodásról A teljesítmény és a bér aránya Az üzem- és munkaszervezés mindig aktuális Napjaink gazdasági életében talán az egyik leg­fontosabb, legaktuálisabb téma az üzem- és munka- szervezés. Beszélünk erről mindenütt, munkahelyen, vonaton, otthonunkban, ismerősök és barátok körében. Ezzel a kérdéssel foglalkozott legutóbbi ülésén a vecsési Ferihegy Tsz pártbizottsága is. Ezt megelőzően napi­rendre tűzték az üzem- és munkaszervezés vizsgálatát a Központi Bizottság 1971. december 1-i határozata alapján, s elemezték a szocialista munkaversenyt. A párt-vb hat munkacso­portot bízott meg a vizsgálat­ra gazdasági és' társadalmi vezetők, valamint az aktivis­ták bevonásával. A munkacso­portok 27 munkahelyen foly­tattak vizsgálatot a KB ha­tározata szellemében. Céljuk volt: feltárni a termelőszövet­kezetben a szocialista munka­verseny, az üzem- és munka- szervezés területén eddig elért eredményeket; meghatározni az elkövetkezendő időszak fel­adatait — ily módon is segít­séget adva szövetkezetünk gazdasági vezetésének. Biztosított utánpótlás A pártbizottsági ülés e napi­rendi pontjának előadója a tsz elnökhelyettese, Szatmári Tibor volt. — Termelőszövetkezetünk­ben a munkaverseny- és a szocialista brigádmozgalom kezdeményezéseit döntően a gazdálkodással kapcsolatos leg­fontosabb feladatok megvalósí­tására összpontosítottuk, de je­lentős munkát végeztek a kol­lektívák a községpolitikai fel­adatok elvégzésében is. Tapasz­talható, hogy a brigádmoz­galmat ki kell szélesíteni, a mennyiségi növekedés mellett tovább kell fokozni a minő­ségi követelményeket. Terme­lőszövetkezetünk tagsága a szocialista munkaversenyt jó­nak tartja, de szájnos munka­helyen javasolták, hogy a ver­senyszellem fokozása érdeké­ben évente többször — negyed­évenként — értékeljék a bri­gádok teljesítményét. Így na­gyobb lehetőség kínálkozik az év közbeni összehasonlításra. A kongresszusi és felszabadulá­si munkafelajánlásban mintegy ezer dolgozó 200 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a gyermekintézmények javára — mondta többek kö­zött az előadó. A közös gazdaság vezető­sége és a szakvezetők felis­merték az új követelményeket. A tervek is ennek megfelelően készültek, illetve készülnek. Igen fontos a vezetés utánpót­lásának biztosítása. A kerté­szeti ágazatnál például új technikusok sajátítják el a nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek tapasztalatait. Az elmúlt két évben több főis­kolai és egyetemi hallgató­val kötöttek szerződést. A ve­zetőség április 28-i ülésén ha­tározta meg az új szervezeti felépítést, melynek legfonto­sabb jegye, hogy az alaptevé­kenység és az ipari ágazatok egy vezető irányítása alá ke­rültek. Így biztosított a két te­vékenység közötti együttműkö­dés. Megváltozott jogkörök Megszűnt a műszaki főága­zat. A kiszolgálóágazatok köz­vetlenül a termelőágazatokhoz tartoznak. Az új szervezeti fel­építéssel együtt megváltoztak a hatásköri és véleményezési jogkörök is, a^az: a főágazat- vezetők a korábbihoz képest nagyobb, bővebb hatáskört kaptak egyes kérdésekben. Előrelépést jelent, hogy a vezetők igénylik és figyelem­be veszik a dolgozók és a tár­sadalmi szervek véleményét, javaslatát. Az alaptevékeny­ségben a vezetők és az üze­mek között megfelelő a kap­csolat — nem így az ipari üze­meknél. Az ipari üzemi vezetők hiá­nyolják a korábbi, jól bevált, havonkénti üzemvezetői meg­beszéléseket. Ez hátráltatja a termelést, mert hiányzik az információáramlás és az egyes üzemek közötti kooperáció. A munkaidő kihasználása még nem megfelelő. Ez' rész­ben a technológia elavulásá­ból. részben a dolgozók és a vezetők fegyelmezetlenségéből •fakad. Gyakran fordul elő, hogy nincs éppen anyag, vagy éppen nem folyik munka — és fordítva. A munkaidő ki­használására pár példa a fel­mérés alapján: targoncaüzem­ben 87 százalékos, az elöxáló- üzemben, az ÁFOR-tevékeny- ségnél 80 százalékos. A ter­melékenység a mezőgazdaság­ban sem kielégítő, s erre a jövőben nagyobb gondot kell fordítani, hiszen köztudott, hogy a kézi munkaerő a leg­drágább és egyre csökkenő tendenciát mutat. A Ferihegy Tsz az új tech­nológiák bevezetésében is élen jár. Gondoljunk csak a ká­poszta nagybani helybenvetésé- re, a síkfóliás termesztésre, a káposzta gépi betakarítására, a feldolgozás gépesítésére. Jelentősen fejlődött az el­múlt két évben a szövetke­zet ügyviteli rendszere is. A még meglevő hiányosságok kiküszöbölésére ügyvitel-ellen­őrzési csoport alakult és sze­mélyi cserék is történtek. Ösztönző bérek Bérgazdálkodásukra jellem­ző, hogy a dolgozók jövedelme évről évre emelkedik. Idő- és teljesítménybérezést alkalmaz­nak. A bérszínvonal-gazdálko­dás ugyan erősen behatárolja a jövedelmeket, de a jelenleg alkalmazott óra- és teljesít­ménybérezés a kertészetben ösztönzőleg hat. Más a helyzet az ipari üze­meknél. A rendkívül sokféle termék előállítása gátolja a megfelelő normák kialakítá­sát, így a bérezés szubjektív, az adott üzem vezetőjétől függ. Kivétel a KORI-üzem, ahol úgynevezett tiszta teljesít­ménybérezési rendszerben dolgoznak. Az ipari üzemek­ben a pártbizottság határozata szerint felül kell vizsgálni a személyi órabéreket. V. I. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP' KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 2., KEDD Változást hozó hét esztendő Korszerűbb, gazdagabb üzlethálózat Hét éve, 1973. június 7-i lapszámunkban „Vásárlók nyomában” címmel riportot közöltünk Maglód kereskedel­mi hálózatáról, áruellátásáról: „... a község meglehetősen kopott üzletei semmiképpen nem mondhatók vonzóaknak, szinte valamennyi egység el­avult, korszerűtlen...” — ír­A megoldás kulcsa Az anyagmozgatás korszerű­sítése ma már nemcsak a ne­héz fizikai munka megkönnyí­tését szolgálja. A termelés és a kereskedelem fejlesztésének egyaránt egyik kulcskérdése lett az, hogy hogyan jut el az alapanyag a gyárakba, majd a készáru a fogyasztók­hoz. E folyamat egyik leg­gyöngébb láncszeme hosszú ideig a kis távolságra történő szállítás volt. Éppen ezért ör­vendetes, hogy napjainkban már mintegy 24—26 ezer bel­sőégésű és elektromos meghaj­tású targonca segíti á raktá­rozást és az anyagmozgatást. Kis üzlet - nagy választék Egyre forgalmasabb Monoron, a Petőfi utcában nemrég meg­nyílt új autósbolt környéke. Gyorsan terjed az autósok köré­ben a jó hír, a kis üzletben nagy választék várja a Lada, a Skoda, a Wartburg és a Trabant személygépkocsik tulajdono­sait is. Barcza Zsolt felvétele Esős vasárnapi forduló Megérdemelt a vecsési győzelem Válogatottunk fél tucat gólt rúgott A monori-ceglédi összevont járási labdarúgó-bajnokság második fordulójában a válo­gatott találkozó miatt elma­radt az Albertirsa—Nagykőrös és a Maglód—Abony találkozó. A járási válogatott erre a négy csapatra épült, vasárnap délután Nagykőrösön a daba- si járásbeliekkel mérkőztek. Amint Solti Lászlótól, a szö­vetség elnökétől megtudtuk, hideg zuhanyként hatott, hogy az első negyedórában a szom­szédos járásbeliek 2-0 arányú vezetésre tettek szert. Ezután nagy fölénybe került csapa­tunk, s nemcsak egyenlített, hanem végül is 6-2 arányú győzelmet aratott. A gólokat Lendvai (Abony) hármat, N. Szabó (Abony) kettőt és Sza­bó T. (Nagykőrös) szerezte. Ificsapatunk 3-1-re győzött; így a felnőttekkel együtt re­ménykedhetnek abban, hogy továbbjutnak a második for­dulóba. A járási bajnokságban rang­adót játszottak Vecsésen. a hazaiak biztos győzelmet 3T3ttclk. VECSÉS—GYÖMRÖ 4-1 (1-0) Vecsés. 500 néző. Vezette: Hörömpö János. Szemerkélő esőben kezdő­dött a találkozó, s mindjárt góllal. Az első percben Kán­hoz került a labda, s 30 mé­terről talált a gyömrői háló­ba, 1-0. Kiegyenlített játék következett ezután, mindkét oldalon adódtak helyzetek, de a félidő végéig újabb gól nem esett. Szünet után, a 47. percben egy szöglet nyomán Bekő fe­jeit a hálóba, 1-1. A gyöm- rőiek támadtak többet ezek­ben a percekben, a csatárok kétszer is gólhelyzetben hi­báztak. A 65. percben Kiss A. ívelt kapura, a gyömrői kapus elmélázott, a kapufáról visz- szapattanó labda Buronyi elé került, aki közelről nem hibá­zott, 2-1. A 72. percben Gudra Z. szögletre mentett az egyik vecsési elől, a bíró — túl szi­gorúan — 11-est ítélt. Buro­nyi a kapust becsapva a bal sarokba lőtt, 3-1. Ezt köve­tően teljesen összeomlott' a gyömrői csapat. Gudra újabb hibáját követően Buronyi sé­tálhatott a kapuba a labdával, 4-1. A rangadó színvonala csak időnként elégítette ki a szur­kolókat. Az összeszokottabb, jobb csapatmunkát nyújtó ha­zaiak megérdemelten szerez­ték meg a győzelmet, bár a gólarány túlzottnak mondható. Jó: Mezei, Fodor 1., Kiss A., Kári, Buronyi, Gergely, illetve Csirkó S., Bekő. PÉTERI—CEGLÉDBERCEL 1-1 Péteri, 150 néző. Vezette: Bálint. Némi huzavona után került sor erre a találkozóra, a ven­dégek ugyanis csak késéssel érkeztek meg Péteribe. A kul­turáltabban játszó berceliek szerezték meg a vezetést, s már-már győztesnek látszot­tak, de az utolsó percben a hazaiak egy jogos tizenegyes­ből egyenlíteni tudtak. MONOR—KARATETÉTLEN 3-1 Monor, 100 néző. Vezette: Ágoston. Közepes színvonalú mérkő­zésen a monoriak nagyobb arányban is nyerhettek volna. ÜLLŐ—ECSER 5-1 Ecser 200 néző. Vezette: P. Szabó. Az újonc ecseri csapat ere­jéből csak a becsületgólra fu­totta. TÖRTÉL—DÁNSZENT- MIKLÖS 4-2 Törtei, 150 néző. Vezette: Antal Gyula. Változatos, gólokban gaz­dag mérkőzés, igazságos ered­mény. A Mende—Nyáregyháza ta­lálkozóról lapzártáig nem kaptunk jelentést. A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA: 1. Üllő 2. Ceglédbercel 3. Törtei 4. Abony 5. Vecsés 6. Maglód Nagykőrös Albertirsa 9. Dánszentmiklós 10. Monor Péteri 12. Gyömrő 13. Karatetétien 14. Nyáregyháza 15. Mende 16. Ecser A vasárnapi forduló páro­sítása: Gyömrő—Albertirsa, Nagykőrös—Nyáregyháza, Mende—Törtei, Ceglédbercel— Vecsés, Karatetétien—Péteri, Abony—Monor, Üllő—Maglód, Dánszentmiklós—Ecser. G. J. 1 1-5-1 1 1-5-3 1 1-4-2 1--------5-2 1 — 15-3 1----2-1 1----2-1 1------2-i 1 — 16-5 1 — 15-5 2 — 2-3-3 2 — 1 13-6 2-2 2-5 — 1-11-2 — 1 -----11-4­2 -2 3-10 — tű k az akkori körsétánk beve­zetőjeként, s túl a ténymegál­lapításon, jobbára ellátási gon­dokról szóltunk mi és beszél­tek a vásárlók. Ezúttal ismét a vásárlók nyomába szegődtünk, s már elöljáróban elmondhatjuk, nem remélt, igen kedvező változásokról adhatunk szá­mot Maglódról... ... Akkor, a reggeli csúcs óráiban háziasszonyok vára­koztak bebocsátásra a község­központ meglehetősen kicsiny élelmiszerboltja előtt. Most? Három éve adták át a környék legnagyobb és legszebb ABC- üzletét. — Ma már nem szívesen emlékezünk a mindig zsúfolt, kicsiny üzletre... Mennyivel más, szebb az ABC, ahol jó az áruellátás, várakozni is inkább csak a húsospult előtt kell, igaz, alig néhány percet — mondogatják az üzlet bejárata előtt kosaraikból zöldséget, gyümölcsöt árusító maglódi asszonyok. — A múlt hónap különösen erősnek számított, 3 millió 200 ezer forint volt a forgalmunk — így Gohér Pálné, az Alsó- Tápiómenti Áfész 14-es számú ABC-üzletének vezetője. Bőséges az áruválaszték, a polcsorok nagyobb részét az élelmiszerek töltik meg, de a háztartási áruk mellett papír­áru, vegyi- és kozmetikai ké­szítmények, játékok is kapha­tók. — Gond? — A göngyöleg mindent el­áraszt. Az üres üvegeket, pa­lackokat lassan már nem tud­juk hol tárolni. Akadozik az üvegek visszaszállítása, nem tudjuk, miért? Az áruellátás­ra különösebb panaszunk nincs — mondja az üzletve­zető —, mindent megteszünk azért, hogy az alapvetően fon­tos élelmiszerek egyetlen perc­re se hiányozzanak. Részlet az 1973. június 7-i riportból: „ ... üres a húsbolt, nincs hús, nincs felvágott, üres a kétezer literes hűtő- szekrény — nincs vevő sem... A jelen. Látogatásunkkor is nagyobb mennyiségű hús „kel­lette” magát az ABC-ben, a hűtővitrinekben sokféle húsos készítmény, s bevalljuk — hir­telenjében megszámolni sem tudtuk, hogy hányféle felvá­gott közül is válogathat a vásárló. — Marha-, disznóhúsból és vágott baromfiból jó az ellá­tás, töltelékáru, olcsóbb kol­bász a kisebb üzletekben is kapható mindig. Kézilabda Idényeleji formában Gyömrő—Vecsés 22-7 (12-2) A tizenöt gólos hazai győ­zelem sem tükrözi a két csa­pat közötti tudásbeli különb­séget. Az arány nagyobb is lehetett volna, ha a gyömrőiek fegyelmezettebben játszanak, betartják a taktikai utasítá­sokat, s kihasználják vala­mennyi tiszta helyzetüket. Idény eleji formát mutatva biztosan győzött a hazai gár­da. A legfontosabb tanulsága a találkozónak — minden mérkőzésnek és minden gól­A jövő többre nak jelentősége van. vasárnapi rangadón lesz szükség Dabas ellen. Góldobók: Erős J. (5), Arató T. (4), Gyenes O., Szél Sz. (3—3), Veres G. (2), Cserkuti 1., Marosán J., Takács J., Sá­ri L., Érsek T. (1—1), illetve Hrubos J. (3), Guba B. (2), Farkas S.. Varga J. (1—1). Jó: Erős J., Szél Sz., illetve a vecsési kapus. G. L. — Nagyon vártuk ezt az új üzletet, amely összehasonlít­hatatlanul szebb, világosabb, mint a régi volt — mondja Budinszky Béla, az Alsó-Tá- piómenti Áfész 15-ös számú vas-műszaki boltjának vezető­je. Az új bolt — pár lépésnyire a régitől — igen rövid idő alatt épült fel, alkotmányunk ünnepének előestéjén vehette birtokba a lakosság. Igen gaz­dag a bolt árukínálata. S ami­kor Budinszky Béla üzletve­zetőt arról kérdezzük, hogy itt az új helyen is elérik-e az egy-» egymillió 300 ezer forin­tos forgalmat, természetesnek tartja megjegyezni: — Növelni szeretnénk, hi­szen itt az új helyen jobbak a feltételek, árutárolásra meg­felelő udvari részünk van. Igaz — teszi hozzá — e napok­ban, hetekben még nehéz helyzetben vagyunk, az udva­ri raktár csak ezután készül el, így az áru igen jelentős ré­szét továbbra is a régi üzle­tünk udvarában tároljuk. — Hogyan sikerült a nyári vásár? — kérdeztük Tényi Pe­temét, az Alsó-Tápiómenti Áfész 23-as számú ruházati boltjának helyettes vezetőjét. — Ügy hisszük, mind a ke­reskedelem, mind a lakosság megtalálta számítását, mi igen sikeresnek tartjuk a nyá­ri vásárt. Az áruválasztékot tekintve ugyan nem verse­nyezhetünk a nagy üzletekkel, nem nyújthatjuk azt, amit történetesen egy szakosított fővárosi üzletben talál a vá­sárló. Körülményeink, lehető­ségeink, no és a vásárlói szo­kások ismeretében inkább a mindennapos használatú ruhá­zati cikkeket igyekszünk biz­tosítani, legyen az gyermek­vagy felnőttholmi. — Milyennek látja, minősíti a 8 ezer lakosú Maglód keres­kedelmi hálózatát, áruellátását a nagyközségi pártbizottság? — erről beszélgetünk Hajdú Pálnéval, a maglódi pártbi­zottság titkárával. — A téma mind tanácsi, mind pártbizottsági testületi üléseinken folyamatosan „na­pirenden” szerepel. Az V. öt­éves tervidőszak igen kedvező változásokat hozott, megépült az ABC, most adták át a vas­műszaki boltot, a közelmúlt­ban — összefogás eredménye­ként — kis élelmiszerbolt nyílt a nyaralói részen, miköz­ben csinosodnak, megszépül­nek az üzletek. Kiegyensúlyo­zott a hús- és töltelékáru-ellá­tás, jobb mint eddig bármikor volt. — Kevesebb panaszt hallot­tunk a kenyérre ... — Sokat javít a helyzeten, hogy e tervidőszakban új pék­ségével két kisiparos is besegít az ellátásba. A kereskedelmi hálózatot tekintve, bizonyára van még tenni-, bepótolni való. — Igen, a lakossági elvárá­sok, igények sürgetővé is te­szik ezt. így például a nyaralói rész is nagyon megérdemelne egy tágas ABC-üzletet. Nemsokára a sűrűn lakott klenovai részen nyílik meg egy kisebb élei miszer-vegyes­bolt, tovább javítva az ott la­kók ellátását. Jandő István ISSN 0133—2651 (MonoH Hírlapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom