Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

Az átlagéletkor harminc év Ha felépül végre a házunk... Az energiatakarékosság elsőrendű szempont Mire van az embernek szüksége az életben leginkább, a ruházaton és az élelmen kívül? A válasz egyszerű: lakásra. Nos, a lakásépítő szövetkezetek a maguk eszközeivel enyhítik a már-már krónikussá váló lakásínséget* Ter­mészetesen egy lakásszövetkezet, az abba tö­mörült emberek anyagi lehetőségei önmaguk­ban kevesek lennének ahhoz, hogy — akár a szövetkezeti forma előnyeivel is élve — önál­ló otthonhoz jussanak. A vállalatok és az állam segítsége nélkül mindez nem megy. Nincs ez másképp a Pest­vidéki Gépgyár és a Betonútépítő Vállalat dol­gozóiból alakult lakásszövetkezet esetében sem. Mind a két vállalat abból a gondolatból kiin­dulva, hogy a dolgozóit, illetve dolgozóinak egy részét, tartósan a vállalatnál marasztalja, minden jogilag megengedett eszközzel segít­ségére sietett az építeni vágyó embereknek. Segít a vállalat Mihálka Gyulával, a Pest­vidéki Gépgyár műszaki igaz­gatóhelyettesével beszélget­tem először a most épülő tár­sasházakról. — Valószínű, hogy nagy sze­rencséje van a lakásszövetke­zet tagjainak. A két vállalat teljesen eltérő gépparkkal, mű­szaki és anyagi háttérrel ren­delkezik, s így jobban tudunk egyesült erővel segíteni az épít­kezésnél. Jelenleg 64 lakást építünk. Eddig a költségek meglepően alacsonyak. — Amikor először jártam kint az épülő, kis túlzással azt mondhatnám lakótelepen, na­gyon meglepődtem. Az építke­zők ugyanis egészen sajátos, új vállalkozásba kezdtek. Átme­netet akarnak találni a csalá­diház- és a lakótelepi építke­zés között. Tehát kisebb költ­séggel majdnem a családi ház elkülönültségét és komfortját nyújtó megoldást keresték. Kétszintes épületeket húznak fel, szinte szalagszerűen, mint­ha építőkockákból raknák ösz- sze. Egy-egy ilyen építőkocká­ban két-két lakás található a kiegészítő helyiségekkel. Ami a vállalatokat illeti, néhány dologgal mi is tudunk segíte­ni. Az egyik kiselejtezett da­rut, amely a gyár tulajdona, az építkezők társadalmi mun­kában rendbehozták, s önkölt­ségi áron meg is kapták.. Az épületek alacsonyak, így ez­zel az egyszerű autódaruval is sikerült megoldaniuk az egyes falelemek beemelését. Ha a dolgozóink kérik, fél napra, egy napra bármikor szabad­ságra engedjük őket. Ez azon­ban természetesen nem me­het a gyári munka rovására. Előlegezett költségek Kovács Jánossal, a lakásszö­vetkezet társadalmi elnökével is beszélgettünk, aki egyéb­ként a Pestvidéki Gépgyár be­ruházójaként dolgozik. — Igazgatóhelyettesünk jó pár dolgot kihagyott a felso­rolásból —„mondta. — Például azt, hogy a vállalat dolgozói helyett kifizették a közmű-hoz­zájárulást, szakmunkásokat és műszaki ellenőrző gárdát bo­csátottak rendelkezésükre. Az építési terület árát is — egy összegben — o vállalat előle­gezte meg, s nagy könnyebb­ség, hogy ezt folyamatosan té­ríthetjük vissza. A törvény szerint engedélyezett munkál­tatói kölcsönt is megkaptuk. A Betonútépítő Vállalat is segített. A tereprendezéssel, va­lamint vállalati eszközökkel, amelyek az építkezéseknél nél­külözhetetlenek. A legnagyobb támogatás mégis az — tőlük vásároljuk a betont —, hogy akkor szállítják a kellő meny- nyiségű és minőségű anyagot, amikor éppen dolgozunk az építkezésen. Saját kivitelezés — Ezek a házak csak az önök szabad idejében épülnek? — Természetesen. A szövet­kezet közgyűlése határozatot hozott a kivitelezésről. Ez azt jelenti, hogy azokon a munká­kon kívül, melyeket kötelezően külső vállalatnak kell elvégez­nie, mindent magunk csiná­lunk. — összesen kétszáz lakás épül majd, s a leendő tulajdo­nosok 90 százaléka fizikai munkás. A fennmaradó 10 szá­zalék javarészt műszaki értel­miségi. fgy a közgyűlés hatá­rozata értelmében megszervez­tünk egy műszaki vezető gár­dát, a fizikai munkásokból pe­dig különböző szakbrigádo­kat A műszakiak irányításá­val a fizikaiak minden mun­kát megcsinálnak. — Egy ember általában ha­vi 130—150 órát dolgozik az építkezésen, s a negyedévi el­számolásnál a progresszív bé­rezés szabályai szerint járunk el. Minden munkát kifizetünk. Aki a meghatározott időnél hamarabb csinálta még a mun­kát magasabb órabért, aki lassabban, alacsonyabbat kap. Három ütemben — Mikor kezdtek hozzá a munkához? — Mint említettem, három ütemben épülnek a lakások. Az első ütem építkezéséhez tavaly októberben láttunk hozzá. A második ütem tulajdonosait most szeptemberben jelöljük ki. Nyolc lakástípust építünk, 61 négyzetméteres, kétszobás a legkisebb. Nyolcvankét négy­zetméteres, azaz három és fél szobás a legnagyobb. Ehhez mindenki kap egy 40 négyzet- méteres tárolóhelyiséget. Ed­dig 8 ezer 600 forint egy négy­zetméter ára. Tóth Ernővel, a lakásszövet­kezet vezetőjével, a Pestvidéki Gépgyár építési osztályvezető­jével a fiatalokról beszélget­tünk. Igaz, ő sem tartozik az idősek közé. — Szövetkezetünkben az át­lagéletkor 30 év. A két gyerek minimális követelmény, aki­nek eddig nincs, természetesen — egy-két egyedülálló tagunk kivételével —, vállalta ezt a feltételt. — Milyen eljárással építkez­nek? — Egy csehszlovák építővál­lalat technológiáját és anya­gait vásároltuk meg. Ez egy gázbeton elemekből épülő ház rendszeréhez jó. A gázbeton igen jó hőszigetelő tulajdon­ságú. Az energiatakarékosság nálunk elsőrangú szempont. A tervezést a pécsi Pollack Mi­hály Főiskola tervezőgárdája vállalta, munkájukkal elége­dettek vagyunk. Ha minden la­kás elkészült, egész kis lakóte­lep épül fel. Ha felépül végül a házunk... — című népszerű dalt — ha minden jól megv — 64 család jövőre együtt dúdolhatja... Kovács Attila Ernő 675 kalács, 450 briós és micsoda illat A többiek helyett is dolgoznak A budaörsi kenyérgyárban 1961-ben sütötték meg az első cipót. Termékeiknek — a többféle kenyér mellett pék­süteményt és úgynevezett fi­nomárut is készítenek —, a környéken igen jó híre van. Bár éjjel-nappal dolgoznak, lassan-lassan alig tudják ki­elégíteni az igényeket. Öröm és gond. Mert, hogy a kenyé­rért még a fővárosból is kijár­nak, komoly elismerés. Azon­ban nehéz úgy sütni egyre többet, hogy az ne menjen a minőség rovására. Minden összejött Ketten reggeliznek a ke­mencék mögötti pihenőré­szen. Szardínia, felvágott, téli szalámi, tej az asztalon. — Most van egy kis idő, be­kapunk valamit — mondja egyikük. Hellyel, kávéval kí­nálnak, bemutatkozunk. Ezen a délelőttön a Barátság szocia­lista brigád készíti a fonott kalácsot és a többi finom sü­teményt. Az asztalon előttük az aznapi norma felsorolása. C.. 615 fonott kalács, 450 briós, 180 túróstáska...) Ész­reveszik, hogy nézem. Péter Emilné — aki 12 éve dolgozik az üzemben —, mondja: — Minden összejött. A ká­nikula, ami itt most 40—50 fokot jelent, és a kevesebb létszám. Szabadságok miatt most csak hárman vagyunk. Mi, és a vető, Kovács Lajos. — Ma mikor kezdtek? — Hatkor, mint rendesen. — Kettőig? — Amíg kész nincs minden. Gyakran a rendeléstől függ — veszi át a szót Jusztin Józséf- né. Ő tíz éve jött ide, akkor alakították meg a brigádot is. — Ma hosszúnak látszik a lista — lesek a papírra újból. — Az gyakran megesik, de vállaltuk, hogy menni fog. Így tudtak a többiek szabadságra menni. — Hogy bírják a tempót? — Így — tréfál Jusztinná és a megterített asztalra mutat. Műszak után — Tíz éve alakult meg a brigád. Azóta is hatan va­gyunk. Ennyit megtehetünk, meg muszáj is, egymásért. Ta­valy aranykoszorús elismerést értünk el, az is kötelezi az embert. A szocialista brigád címet nem sokkal az alakulás után megkaptuk. Más ez, több ez, mint amikor „csak” mun­kabrigád voltunk. — Nem „túl szép a meny­asszony?” — Ez van, döntse el maga. — Inkább a vásárlók. Volt már panasz a munkájukra? — Mit tagadjuk. Éppennem is olyan régen, talán három hete. A mákos kalács miatt reklamált valaki levélben. Nem volt rendesen ledarálva a mák, azonnal jelezték. — Tavaly arany fokozatot értek el? Az idén mi a cél? — Elsősorban az elért cí­met megtartani. Ehhez, persze az ilyen „feszített” időszakok is kellenek. Fejből pontosan nem tudom, miből áll tétele­sen a vállalásunk. — Mire jut idő munka után? — Mindenkinek ott a család, a második műszak. Ha az em­ber kidolgozza magát, örül, ha Öszvértroli Az Ikarus—Ganz 280/T—6 új túusú trolibusza százöt­ven kilowatíos motorral működik. A beépített tirisz- toros vezérlés jó hatásfokot és fo­kozatmentes gyor­sítást biztosít. Üj- donsága, hogy a hálózat áramki­maradása esetén Volkswagen— Porsche segédmo­tor villanyáramot termel és az biz­tosítja a tovább­haladást. Autók, utak, okmányok Meg kell szüntetni a lazaságot De szép is ez a szaíbad szombat. Az AX-es autó mo­torja halkan, vígan duruzsol, a jármű vígan rója az ország­út kilométereit — mígnem „hivatalos közegbe” ütközik, közúti ellenőrzés van, meg kell állni. A sofőr mordul. Te­lik az idő. A mellette ülő, j álöltözött férfi nyugtatja: csi­gavér. Két kis srác feszeng a hátsó ülésen és mellettük a nagymama húzza a szemére még jobban a kendőjét: nem látok, nem hallok, itt sem vagyok, ölében kosár. Micso­da véletlen — a sofőrnél csak jogsi, forgalmi engedély és üzemanyag-utalvány van, a többi menetokmányt — úgy­mond — az irodában felejtet­te a vihankabát zsebében, vagy a garázsban, vagy... A me­teorológiai előrejelzés száraz, meleg időt említett. Hivatalos utak — Hivatalos út — >nondja! az elöl ülő határozott hangon ! az ablakon kívülről érkező J kérdésre. — Területre me­gyünk. — Értem én, területre — 'bólint az úton szolgálatot tel­jesítő. — De jobb szeretném látni azt a hiányzó hivatalos papírt. A célravezetőt. A sza­bály, az szabály, tetszenek ér­teni. Kiküldetési utasítás persze sehol. Nem is volt. Magánút ez a javából, tudják vala­mennyien. Sok feljegyzés lenne évente, ha minden ilyen vagy ehljez hasonló eset kitudódnia. Egy kis ízelítőt a népi ellenőrök tártak belőle a tanácskozó testület elé leg­utóbb. A KÖZGÉP 2. ceglédi gyáránál, a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet­nél, a tóalmási, valamint a ceglédi Lenin Termelőszövet­pihenhet. De azért időnként összejön a társaság a munka­helyen kívül is. — Ügy tudom, a vető, aki most is bent dolgozik a kemen­céknél, nem tagja a brigád­nak ... kezeiben és a Ceglédi Állami Tangazdaságnál végeztek vizs­gálatot A közületi személygépkocsi- állomány rendeltetésszerű használata — ez volt a téma- vizsgálat címe. Javítás, utólag A tapasztalat, hogy a vizs­gált helyeken a személygép­járművek üzemfenntartásával kapcsolatos, darabszámra vo­natkozó előírást a vizsgált he­lyeiken betartják. Nem volt sehol sem kevesebb vagy több hivatali személyautó, nem üzemeltetnek nyugati márká­jút, sem nagy méretű, repre­zentatív „úti határt”. A menetokmányokkal kap­csolatban viszont már találtak a népi ellenőrök olyan, szóvá tehető észrevételt, amit nem rejtettek véka alá, inkább ja­vasolták, hogy az illetékesék mielőbb változtassanak a helyzeten. Például, a menetok­mányok kiadásánál nem ra­gaszkodtak az üzemeltetők ‘minden esetben a számtani sorrendhez. A magasabb sor­számú papíros időnként előbb került ki a blokkból, mint az alacsonyabb, amelyik épp so­ron lett volna. Hiányosak vol­tak a teljesítménnyel és a megtett kilométerrel kapcso­latos igazolások, pontatlanul tüntették fel a megállóhelye­ket, nem igazoltatták az üzem­anyag vásárlást, a benzinku­tak vezetőivel. Volt, ahol egy- egy útdokmányon utólagos ja­vítást találtak. Hogy csak né­hány esetet említsünk: a dán­szentmiklósi Micsurin Tsz-nél felhasznált útiokmányok sere­gén találtak „hivatalos út” meghatározást, de arról, hogy az a hivatalos út hová szólt, arról nem szól a krónika. A KÖZGÉP-es autós menetok­mányokon esetenként nem töltötték ki a helyközi hasz­nálat útvonalait. Hasonló volt a tapasztalat a ceglédi Lenin Tsz igazoló autós papírjainál is. A tóalmási Lenin Tsz-toen — szabálytalanul — a főköny­velő érvényesítette a menet­okmányokat és a gépjárműve­zetők többször nem egy la­pot, hanem egész tömb üres okmányt kaptak kézbe. A Ceg­lédi Állami Tangazdaságnál azt a fura dolgot tapasztal­ták a népi ellenőrök, hogy az egyik-másik járművet vezető beosztású emberek vezetik, er­re vonatkozó külön engedély nélkül és pontatlanul kiírt útiokmányokkal. Megesett, hogy az egyik, AZ-s autót használó még átalányt, „kilo­méterpénzt” is kapott. A má­sik a hivatali autón otthona és munkahelye közt furikázott (A jogtalan, indokolatlan igénybevételre nemcsak ennél az egy cégnél derült fény.) Van mit helyrehozni A magán személyautók igénybevételét hivatalos útra egy idő óta rendelet engedé­lyezi. Ezzel kapcsolatban az ellenőrzés során az volt a tapasztalat, hogy az évenkénti felülvizsgálat megtörténik, a vizsgált egységeiknél a térítési díjaikat a jogszabálynak meg­felelően fizetik ki és az ősz- szeg nem haladja meg aiz en­gedélyezettet. Üzemanyagfo­gyasztásnál még sokat lehet­ne tenni a lelkiismeretes, pon­tos számontartás és a haszná­lat érdekében, valamint azért, hogy a túlfogyasztást csök­kentsék. E téren szinte min­den vizsgált helyein van mit helyrehozni. A népi ellenőrök javasol­ták: a belső ellenőrzés éven­te építse ütemtervébe a gép­járműveik üzemeltetésével kapcsolatos általános ellenőr­zést. A gépjárművezetőket — bizonyítható módon — oktas­sák rendszeresen, negyedéven­ként \ a szakmai ismeretekre, okmányok vezetésére, munka- védelemre, KRESZ-re. Több munkahely a tapasztaltak nyomán külön javaslatokat kapott, amelyek a becsületes, pontos munkát segítik és a menetokmányok szakszerű ve­zetésére az üzemanyagtakaré­kosságra, a jogtalan igénybe­vételek megszüntetésére egy­aránt vonatkoznak. E. K. A háztáji gazdaságoknak Új baromfifajta — Először mindenki maga határoz... aztán a kollektí­va. Nem kötelező senkinek. Az a lényeg, hogy a munkáját ren­desen végezze. Mi nagyorj jól kijövünk egymással. Még tár­sadalmi munkára is velünk jár (a gyár területén lévő kis sportpályákat is a dolgozók csinálták maguknak). A kemence „jelez”, elkészült egy újabb adag sütemény. A reggeli, vagy ebéd — hiszen délelőtt 11 óra van —, befeje­ződik. A tészta és a vevő nem várhat. Családias üzem Kifelé jövet Maksai István üzemvezető mondja: Négy szocialista brigádunk van. Családias az* egész üzem. Akikkel most beszélgetett, az egyik legjobb kollektíva. Most hárman termelnek a többiek helyett is, minőségben, meny- nyiségben nem rosszabbul. És azt még biztosan nem is mond­ták, hogy amióta kevás a ta­karítónő, ezt a munkát is a bri­gádok vállalták, felváltva. L. J. Üj baromfifaj.tát hoz forga­lomba az év végén a Bábol­nai Mezőgazdasági Kombinát. Az új fajtát — a Tetra H-t — a háztáji baromfitartóknak szánják, s a háztáji baromfi- tartás gazdaságosságának ja­vulását várják tőle. A kombinát állandóan kor­szerűsíti, újabb fajtákkal és technológiai eredményekkel te­szi gazdaságosabbá partnerei nagyüzemi baromfitenyészté­sét. Közben azonban nagy fi­gyelmet fordít arra, hogy a népgazdaság igényének meg­felelően a háztáji gazdaságokat is segítse. Már néhány éve évente mintegy másfél millió húshibridet,* több százezer to­jóhibridet ad a kisüzemek­nek. Nemrég hozta forgalom­ba Nutrafosz nevű takar­mánykiegészítőjét, amely több mint 20 féle, az állati szer­vezet számára nélkülözhetetlen anyagot — vitaminokat, nyom­elemeket stb. — tartalmaz. A tenyésztők olyan gyorsan megkedvelték, hogy alig egy­két hónap alatt csaknem egy­millió kilót vásároltak belőle. A Tetra H-t a bábolnaiak több éves kitartó munkával tenyésztették ki. Olyan vegyes hasznosítású állat, amelynek tojás- és húshozama is jóval nagyobb az eddig ismert faj­táknál. Egy tyúk egy tojóév alatt 25—30-cal több tojást ad, mint a leginkább elterjedt Hampshire fajták. Kakasa pe­dig 10 napos „ráadással”, vagyis két hónap alatt eléri ugyanazt a súlyt, mint a bá­bolnai nagyüzemi broilerek. A kombinát partnergazdaságai, illetve a fogyasztási szövetke­zetek közreműködésével hozza majd forgalomba a Tetra H naposcsibét. Tenyésztojást is elad azoknak a keltetőüzemek* nek, amelyek a háztájú gazda­ságokat szolgálják ki. \ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom