Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-20 / 195. szám
M80. AUGUSZTUS 20., SZERDA ’xfflrtap 5 István király városában Törvénykeiett augusztus derekán | Aki Székesfehérvárra látogat, tudván tudja, hogy ez a | város volt első királyunk, István székhelye, s az őt köve- | tők koronázási helye, a házai közt mégis a legutóbbi szá- | zadok hangulatát érzi lengeni. De hát nem üt-e át a ball rokkon a régebbi múlt, az országid nagy király kora? | Nem láthatjuk-e meg az egykor a várát körülvevő mo- | csarakon túl, délre nyúló síkon törvénykezni augusztus I derekán? | A város őrzi ősi lenyomatát. A mai utcákban ott hú- I tódnak a régi utak, a terekben, a negyedekben a régi vá- | rosrészek. Királyi nyughely — talán Istváné Is lehetett a díszes kfikoporsó Járjuk körül ezt a régi várost, falai helyét, s maradványait! Ha a Március 15. utcán lépünk be, a mai Várkapu utca torkolatában keresztezzük a hajdani falak helyét Nem messze innét a régi Budai kapu után, az István Király Múzeum épülete helyén kanyarodott a fal, s tovább a Népköz- társaság útja és a Bástya utca közt húzódott: a Lakatos utca és a Szabadság tér között Keleti oldalán, a Nép- köztársaság útja felől a város egy alkapitányának, Wathay Ferencnek a szobra emlékeztet 1602 nyarára, amikor az alig egy éve visszafoglalt várost újra bevette a török. E falmaradványtól délre, a Romkert mélyebb, ezeréves terepszintjén találjuk az István királyhoz legközelebb álló emlékeket. A múlt század óta több ásatás során tárultak itt fel a nagy király alapította bazilika maradványai. Látjuk a hatalmas pillérek csonkját, a királyi trónus emelvényének köveit, a királyi kriptát. Sok sír került elő idők folyamán e bazilika alól és a környezetéből, így a Romkert hosszanti oldalán elhaladó út alatti, valamint a szemközti új ház árkádjai alatt s előtt megőrzött sírkápolnák romjai közül. Királyok sorát temették ide. Maradványaik közül III. Béláét és első feleségéét, Antiochiai Annáét sikerült azonosítani. A Romkert bejáratánál levő mauzóleumban láthatjuk azt a nagy, díszesen faragott kőkoporsót, amely talán István király tetemének adott nyughelyét. Kezdetben bizonyára fából és földből készült falakkal kerítették körül a várost. A pártos domboldalon így emelt fal a legutóbbi idők kutatásai szerint tíz-tizenöt méter magas is lehetett, míg ahonnan a földet jórészt nyerték, az alatta húzódó széles védőárok több mint három és fél méter mély. S a sokszor feldúlt középkori Fehérvárnak még menynyi kőemléke lehet a föld alatt! Hiszen itt állt valahol a bazilika körül István királynak a palotája is; s itt őrizték — talán a bazilikához kapcsolódó kamrákban — a koronát és tartozékait, az ország kincstárát és az okleveleket, köztük az augusztusi törvénykezések nem egy dokumentumát. S ha végigjártuk az állam- szervező király székvárosát, látogassunk be a róla elnevezett múzeumba is, ahol eredetiben vagy másolatban számos tárgy teszi teljesebbé bennünk a felidézett kor élményét N. F. Wathay Ferenc vicekapitány szobra a várfal előtt A Romkert a bazilikával, az új épület alá két temetkezési kápolna nyúlik be. Tüxparádé Fölrepül majd a jeladó rakéta Stuwer úr — „szabadalmazott tűzmester” — mai utódai ismét Duna-parti látványosságra készülnek: az augusztus 20-i tűzijátékra. Ezer csillugból Ismét, hisz a lőpor villanása megszelídülve már gyönyörködtető játéka az ókornak is, a görögtűz, a hellén városállamokból származik. Stuwer urat idézzük, a bécsi mestert, a reformkor egyik leglátványosabb szórakozásainak szervezőjét Gyakran járt Pestre, s az „iszonyú sokaság előtt” — ahogy a Honművész írja — „csillagokat nemző kígyórakétákat lövellt az égre”. Lelkesedéssel szólnak az augusztusi beszámolók a kor színvonalát meghaladó látványosságról. „Stuwer úrnak csakugyan sikerült a kellemetlen idő miatt elmaradt tűzijátékot a Városligetben töménytelen nép előtt elgyúj-, tania. Felrepül végre a jeladó rakéta: s alig enyészik el vég- sziporkája, megnyílik a ropogás közt az első homlokdíszít- vény ezer csillagból szőtt „Megelégedésünk” feliratával ...” A Citadella csúcson A bécsi tűzmester mai utódait. Budapesten és Balaton- fűzfőn kell keresnünk. Fűzfőn, a Nitrokémiai Ipartelepek egyik részlegében. Itt készülnek az égi pálmaerdők, virágcsokrok rakétái, bombái. A pesti vezérkar pedig a Citadella csúcsán egy kis bódéból irányítja majd a tűzijátékot. A vezérkar: a tűzszerészek, a területzárók, a tűzoltók, a mentesítők, s az elektromos szakemberek parancsnokai. A röpke félórás látványosság mögött fél évnél is több munka van. Tíz-tizenkét tonna robbanóanyag: ennyi kell a 30 perc szemkápráztató látványosságához. Balatonfűzfőn 30 asz- szony nyolchónapi munkája, összesen 170 000 csillag sziporkázik, izzik majd el az augusztusi pesti égbolton. A csillagokat egyenként rakják a papírhengerekbe. Egy bombába körülbelül 90 kerül. Egy bomba öt kiló. A bomba kilövés után a levegőben robban, röppályája csúcsán, körülbelül száz méter magasságban. De a bombán kívül a mozsár is dolgozik augusztus 20-án. A mozsár már alulról égve indul, s amikor lefelé fordul, csokrokra bomlik széjjel. A röppentyű, a római gyertya, a bengáli tűz, a vízesés — mind az előadáshoz tartozik. Miből készülnek? Magnézium, alumíniumpúder, oxi- dok, nitrátok, kálium és nátrium. \ Mind tűzveszélyes anyag. \Mitől színesek? Három típust használnak: a telepít- hetőt, a levegőben működőt — ezek aknavetőelven indulnak — s a röppentyűt, amely rakétaszerűén emelkedik. Mindegyik más-más színezőanyagot tartalmaz. A fel- szerelhetőben alumínium és magnézium adja a szint A röppentyűben fém és kémiai sók keveréke színesít A forma — mitől csillag vagy virág formájú — bontó töltet elhelyezésétől függ. Kupola a hegy fölött Milyen lesz az idei szabadtéri égi előadás? Az idei, augusztus 20-1 tűzijátékunkkor — mondja Fehérvári Sándor ezredes — a pártunk XII. kongresszusának emblémáját rajzolják majd az égre fel a sziporkázó csillagok. Újdonság lesz a hangbomba, és az ezüstszínű röppentyű. A Citadella hátát már augusztus 20. előtt egy hónappal lezárták a sétálók előtt. A polgári és katonai szervek már befejezték az előkészületeket. Függönyhúzás előtt vagyunk. A fényszórók augusztus 20-án este kupolát varázsolnak a hegy fölé, vakító fehér, majd piros-fehér-zöld nyalábok metszik egymást az égbolton. A vezérlőasztalnál elhangzik az utasítás: „Figyelem! Minden kilövőhelynek: a pontos idő 20 óra 59 perc, 30 másodperc. Citadella egyes... tűz... kettes: tűz! Kezdődik az előadás K. Gy. Észrevétlenül Tavaly 10 ezernél is többen vettek részt a Garan- csi-tó partján a budai járási ifjúsági napok rendezvényén. Idén még több látogatóra számítanak. Gazdag program várja az érkezőket: amatőr együttesek, bábelőadás, népzene, tánc, műrepülö-bemutató, disco, sportversenyek, ügyességi vetélkedők, sorolhatnánk még. Fiataloknak való a műsor. ök is szervezik, ők is élvezik majd bizonyára legjobban. Akik egy évben csak egyszer mennek el a Garancsi-tóhoz, talán nem is gondolnak arra, nem mindig így festett a táj, mint most, az ünnepen. Amikor a KISZ-fiatalok társadalmi munkáiról írunk, többnyire — mi újságírók már ilyenek vagyunk — azt keressük, mi az új, mi az alkotó benne, aminek a közösség is hasznát látja. Ezúttal nem erről van szó. Pontosabban: arról, lehet észrevétlenül is tenni — a mások kedvére. Három hete már, hogy a Pilisvölgye Tsz, az Egyetértés Tsz és a Budavidéki Erdő- és Fagazdaság negyedszáz KISZ- fiatalja egymást váltja a tóparton. A füvet kaszálják, a környéket rendezik — szépítik, a gidres-gödrös utat egyengetik, segédkeznek, hogy az augusztus 20-i ünnepségnek méltó színhelye legyen. Természetes — gondolhatnák. De vajon tényleg az-e? Ennek a munkának nemigen lesz gyümölcse. Talán a reggeli órákban, amikor az elsők érkeznek, még szép lesz minden, de azután a földre kerül a csikk, a hulladék, a papír, talpunk alatt megtörik a fű, s bizonyára nagyra gyűlik majd a ragadós műanyagpoharak, mustártól csúszós papírtálcák halma. Észrevétlenül vész el a fiatalok több hetes munkája. Vegyük észre... Ne engedjük. V. G. P. Ä fiatalos lendület hétköznapjai Ifjúkommunisták eredményei és tennivalói jm • * A /aras A főváros határát átlépve a fejlődés számos jegyét figyelhetjük meg. Néhány kilométerre Budapesttől a településeken pár év alatt lakótelepek nőttek ki a földből, a házak között betonutak kanyarognak, s mellékükön az óvodák, iskolák, boltok ezer és ezer ember kiszolgálói. Az agglomerációs települések lélekszáma évről évre tovább emelkedik. A távolabbi vidékekről Budapestre igyekvők rendre itt telepszenek le. Ezeknek a községeknek a politikai és társadalmi szervezetei igyekszenek alkalmazkodni a sajátos helyzethez, s a főváros közelsége adta lehetőségeket hasznosítják munkájukban. lók ott vannak a közélet helyi fórumain, a községek életét irányító testületek tagjaiként. A községek vezetői pedig építenek a fiatalok lendületére, kezdeményezőkészségére. Ezt igazolja: az idén a járás lakosai, 749 tanácstagot választottak, akiknek 16 százaléka fiatal, javarésze KISZ-tag. — Megfelelően fejlődött a területi KISZ-bizottságok munkája is — teszi hozzá Gáspár András. — Nőtt a bizottságok népszerűsége, tömegbe- folyása. Ma már a döntések hamar eljutnak valamennyi KISZ-eshez, s így a fiatalok gyorsan reagálhatnak, hamarabb cselekedhetnek. — Különösen igaz ez a budai járás KISZ-életében — mondja erről Gáspár András, a KISZ budai járási bizottságának titkára. — Az ipari és a mezőgazdasági termelés eléri az évi 20 milliárd forintot, noha a járásbeliek jelentős része a főváros üzemeiben keresi kenyerét. Az ország különböző tájairól évente csaknem 2000 ember települ be, s a nyári szezonban az üdülőterületeken megduplázódik a lélekszám. — Ezeket az adottságokat figyelembe vesszük a munkánkban is. Az elmúlt esztendőkben jelentősebb lett a lakóterületi alapszervezetek és a községi KISZ-bizottságok szerepe. Az a véleményünk, hogy a községekben a fiataloknak a korábbinál még következetesebben kell bekapcsolódniuk a helyi politikai élet irányításába. Az 1978—79- es évben 4, ma már 12 községi KISZ-bizotts águnk működik, s ugyancsak ebben az időszakban alakult meg 14 pedagógus és 3 új lakóterületi KISZ-alapszervezet. A fiataA község És, ami érvényes a járás életére, jórészt igaz a budaörsi KISZ-fiatalok tevékenységére is. E község évek óta egyenletesen fejlődik. — Ma már a 13 KlSZ-alap- szervezetnek, 700 tagja van Budaörsön — mondja Lakasz Magdolna, a KISZ budaörsi bizottságának titkára. — Jelenleg csaknem 18 ezer ember él a községben, közülük 3800 az, aki KISZ-korúnak mondható. Szervezettségünk ezért jónak tekinthető. A mostani szervezeti felépítésben azonban gondot okoz, hogy a vállalati KISZ-bizottságokhoz tartozó alapszervezetek sokszor más-más településeken tevékenykednek. A vállalatoknak ugyanis többfelé vannak telephelyei. Ezért ezek a fiatalok nehezebben tudják a budaörsi feladatok megoldását segíteni. — Munkájukat viszont igénylik a községben. Az idei választásokon például nyolc fiatalt ajánlott a KlSZ-bizott- ság tanácstagnak, s mindany- nyiukat meg is választották. A községi pártbizottságnak 3, a tanács végrehajtó bizottságának egy ifjú kommunista a tagja. A fiatalok tehát ott vannak a község életét irányító testületekben. És. ami örvendetes: nemcsak hallgatag, pasz- szív részvevőkként. Éppen legutóbb tárgyalt a községi tanács végrehajtó bizottsága at ifjúsági törvényről. Nemcsak az eredmények hangzottak el, hanem olyan tennivalók is megfogalmazódtak, melyekhez a tanács a fiatalok segítségét kérte. — Valóban így van — fűzi tovább Lakasz Magdolna —. jó érZés, hogy ott voltunk szinte valamennyi óvoda- és iskolaépítésnél, bekapcsolódtunk a község szépítésébe, a járdaépítésekbe. A közelmúltban a fiatalok 1400 csemete- fát ültettek el. A tanácsi vezetők támogatást kértek a majdan kialakítandó új művelődési házhoz. Az afapszervezet Budaörsön az egyik legeredményesebb KISZ-bizottság a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál működik. Itt a Komócsin Zoltán alapszervezet KISZ-titkára Kölb János autószerelő. — Alapszervezetünknek 35 tagja van, közülük öten Budapestről járnak ki dolgozni — mondja. — Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a KISZ- fiatalok ismerjék, lássák meg településük fejlődését, most csak így lehetnek tisztában a feladatokkal. Bekapcsolódtunk az óvodaépítkezésekbe. Az egyik játszóteret is mi tartjuk rendben. Ez azért hasznos, mivel ezzel a tanács válláról veszünk le terheket. — Fontos feladatnak tartjuk, hogy a fiatalok szabadidejükben olyan rendezvényeken szórakozhassanak, amelyek művelődésüket is szolgálják. Szinte minden KISZ-fiatal szívesen sportol nálunk. A ga- rancsi ifjúsági napra például a vállalatunktól buszt kaptunk. Itt is részt veszünk a sport- versenyeken, a kispályás fociban reméljük jól végzünk. ★ A budai járási fiatalok sajátos körülmények között tevékenykednek. A főváros közelsége előnyöket és hátrányokat is jelent munkájukban. A budaörsi fiatalok eredményeit bizonyítja: először 1978-ban kapták meg a Kiváló KISZ-bizottság címet. Az elmúlt mozgalmi év munkája alapján idén kapták meg másodszor, az azzal járó szép zászlóval. Virág Ferenc
