Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

Mindennapi kenyerünk Elrejtett gabonásvermek A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Már a rozsban járnak a gépek Ha kell, máshol is segítenek A csemői November 7. Tsz egyike Pest megye azon me­zőgazdasági nagyüzemeinek, ahol a legalacsonyabb arany­korona értékű a termőtalaj. Ebben a gyenge termőhelyi adottságú szövetkezetben is azon vannak, hogy mind job­ban megálljának a saját lá­bukon. A homokon valaha alig termett annyi kalászos, amennyi a vetőmagot vissza­fizette. Ma már kedvezőbb a helyzet: a körülményekhez — és a tervekhez — mérten jól terem a gabona az idén. A szövetkezetben elmondot­ták, hogy a 70 hektár őszi ár­pát július közepéig levágták, a 382 hektár búza is már mag­tárban van. Jelenleg a négy­száz hektárnyi rozsban jár­nak a kombájnok. Saját gépük valamennyi, ugyanis az utóbbi években tekintélyes összeget fordí­tottak a szükséges eszkö­zök beszerzésére. Ha az időjárás nem akadá­lyozza őket — ott jártunkkor úgy remélték — a hét végén befejezhetik ezt a fontos mun­kát. Azután, ha kérik, szíve­sen elmennek segíteni más gazdaságoknak is. Nemcsak a kombájnokat küldik, hanem a szállítójárműveket és a mű­helykocsikat is a szerelőkkel. A jelenlegi kimagasló ter­més következetes előkészítés, átgondolt munkák láncolatá­nak fegyelmezett elvégzése. A körültekintő talajerőpotlástól a jó minőségű szántásig, veté­sig, a vetómagiajták gondos kiválasztásáig, a hozzáértő nö­vényvédelemig sok kívánalom figyelembevételére volt szük­ség. Kétségtelen, az időjárá­son is sok múlt, hiszen ez a vidék elkerülte a jég és a vi­haros erejű szél kártételét. Minden rosszban van valami jó — tartja a közmondás. Ez esetben Csemőben éppen a homokos talaj a szerencse, amelyen a bőséges 'esőzés el­lenére sem áll meg a víz. A nyár elején tartott gep- szemlére alaposan felkészült a javítóműhely, pedig nem volt könnyű dolguk, hiszen az is­mert, évenként visszatérő al­katrészhiány az ő munkájukat is hátráltatta. De — szeren­csére — ott van a kiegészítő üzemág, amely az alaptevé­kenységet folytatók segítségé­re sietett. Elkészítették házilag a be- szerezhctetlen alkatrésze­ket. A szakvezetés átgondolt tervet állított össZe, amelyet időben ismertettek a betakarításban résztvevő valamennyi személy- lyel. Eddig az ütemtervet si­került betartani. •A jó termés ígérete különös lelkesedéssel töltötte el az em­bereket. A kombájnosok, szál­lítók ezekben a hetekben dol­goznak szombaton és vasárnap is. A szárítóüzem, amely a nagy nedvességtartalmú sze­meket átadásra alkalmassá teszi, é j jel-nappal sZünet nélkül működik. Azon vannak, hogy a járu­lékos munkák menete is lépést tartson a betakarí­tással. A szaimaletakarítás és a tarlóhántás folyamato­san megy. A Gabonaforgalmi Vállalat ceglédi tárháza — nagy meg' elégedésükre — rugalmasan intézi az átvételt, a jelenlegi megszigorított átvételi felté­telek mellett is. A kombájnosok bekapcsolód tak a tsz-szövetség által in­dított betakarítási versenybe, s bíznak benne, hogy eredmé­nyeik alapján helyezést is ér' demelnek. Ez a bizakodás nemcsak a jelenlegi serény munka gyümölcsét érleli. A November 7. Tsz aZ idén 47 hektáros meggyül tetvényéről minden eddigit felülmúló ter­mést értékesíthetett. A jelen­legi kép alapján ígéretesen mutat a szőlő és az almás­kert is. A napraforgótáblákon sem kell tervlemaradástól tar­taniuk. T. T. Lakáskarbantartó részleg Négy és fél évvel ezelőtt, 1976. január 1-én alakult meg Cegléden a Rákóczi Ferenc lakásszövetkezet. Akkor 471 lakás kezelése, karbantartása tartozott hozzájuk. Időközben 258 lakás- és 83 garáZstulaj- donos lépett be a szövetkezet­be, s így az ország egyik leg­nagyobb ilyen közössége lett. A szövetkezet ügyeit három személy főállásban intézi. Az igazgatóságnak kilenc, a fel­ügyelő bizottságnak öt tagja van. (ök társadalmi munká­ban dolgoznak.) • Már a szövetkezet alakulá­sának első évében felmerült az ötlet, hogy karbantartó részleget kell létrehozni. Ak­kor azonban még nem volt módjuk arra, hogy főállásban foglalkoztassanak szakmunká­sokat. A karbantartó részleg létrehozásához igényeltek és kaptak 700 ezer forintot Eh­Parizar készül tonnaszám A PENOMAH ceglédi gyárában naponta 4—5 tonna párizsi készül. Termékeik keresettek, több mint ezer üzletbe jutnak cl. A gyár egyik érdeme, hogy jelentős mennyiséget hoz for­galomba az olcsóbb vörösáruból. Apáti-Tóth Sándor felvétele heZ hozzáadták a saját úgy­nevezett felújítási alapjuk 10 százalékát, valamint a tavaly átadott épületekben levő há­rom — közösségi célokra szol­gáló — helyiséget, illetve ezek értékét, 382 ezer forintot. Az állami támogatás igény­bevételéhez szerződést kellett kötniük. Ennek egyik pontja előírja, hogy az önelszámoló karbantartó részlegnek a mun­kát 1981 januárjában kell megkezdenie, s ezt követően öt év alatt 800 ezer forint termelési értéket kell produ­kálnia. Ezt elsősorban termé­szetesen a szövetkezet keze­lésében levő lakások karban­tartásával kell „megtermel­niük”. Amennyiben marad szabad kapacitásuk, akkor a városban különféle szolgálta­tásokat vége/hetnek az erre vonatkozó jogszabályok meg­szabta keretek között. A jászkarajenői Árpád Tsz építőbrigádját bízták meg, hogy a lakóházak fogadószintjén le­vő lakásokból a karbantar­tóknak megfelelő műhelyt ala­kítson ki. A munkával július 1-ig végeztek, s így a kar­bantartó részleg fél évvel az eredeti határidő előtt meg­alakulhatott. Megrendelésekben sincs hiány. A becslések sZerint még az idén az alkalmi javítások, s a karbantartási munkák ér­téke csaknem 300 ezer forint lesz. Sz. P. A világ népeinek tekinté­lyes hányada ismeri a gabo­naféléből készült kenyeret Nemcsak hogy ismeri, de a kenyér az egyik legfontosabb tápláléka. A magyar nép tör­ténetének tárgyi emlékei, írott szövegei is bizonyítják, hogy a kenyér főtáplálékul szolgált, s különös tisztelet övezte. A honfoglalást megelőzően az itt élő népek már évezre­dekkel előbb termeltek ha­zánk területén gabonát, aZt őrlökövön megőrőlve kenyeret készítettek belőle. Őseink el­ső faluhelyein is megtaláljuk a kemencék maradványait, hol ősanyáink megsütötték a csa­ládjuk részere a kenyeret. Gond és aggodalom kísérte a kenyér útját ősidők óta. Nem volt kisebb ez a gond a ma­gyar paraszti világban sem, mint a világ más népéinél. A szárazságtól, a fagytól, a vi­haroktól s jégesőtől, majd a beérett gabona tűztől való féltése nem piai keletű. Nem véletlen, hogy népünk hitvi­lágát annyira átszövi a ter­mészeti erők tisztelete. Ezek emlékei aZ útszéli keresztek, kőszentek, a fagyosszentek, kiknek egyébként semmi kap­csolatuk nem lehetett a fagy- gyal életükben. Gépesbanda A paraszti művészethez tar­tozott a learatott gabona ke­resztbe rakása (nálunk cso­móknak nevezték), az osztag megrakása és annak a szép korcolása. Az a béres, vagy aZ a gazda, aki a legegyene- sebb és legszebb csomókat, a legszebb asztagokat tudta rak­ni, különös tiszteletet élvezett. A gabona nyomtatásának és kicséplésének, szórásának, vagyis szelelésének megvoltak a szabályai és az eszközei. A cséplőhely, a szérű elkészíté­se is külön tudományba ment. A cséplőgép használatának el­terjedésével a csépeltetőnek különös figyelmet kellett ar­ra fordítani, milyen a gép, nem szórja-e el a szemet, vagy jól veri-e ki a szemeket? S arra is, hogy a gépesbanda milyen jól dolgozik? Élelemmel el kell-e látni, vagy maga gondoskodik-e ét­kezéséről. A gépesbanda el­nevezés egy cséplőgép egész kiszolgáló személyzetét jelen­tette. Ha elegendő arató nem akadt a városban, más helyek­ről is hívlak aratókat, kik aratórészüket vitték munka­díjként haza. A törvényeink, már két év­századdal előbb is részletesen szabályozták az aratómunká­sok bérét azért, hogy az évi kenyerük biztosítva legyen. Ha rotsz termést vártak, akkor nagyobb hányadrészért, ha jobbat, akkor kisebbért arat­tak. A learatott gabona 7—li­ed része között ingadozott az aratórész. Az új kenyér megszegése ünnepszámba ment. A család­fő szegte meg, s az alját a kés hegyével kereszttel je­lölte. A kéziőrlőkövekkel még a nő készítette a lisztet, de a malmok, a száraz-, a vízi- és később a szélmalmok feltalá­lása után, már a férfi járt a malomba. A kenyér készítése azonban Újabb kiállítás készülőben A ceglédi színjátszás Szívesen fogadják a relikviákat A Kossuth Múzeum kiállí­tást rendez a ceglédi színját­szás hőskoráról (a legkorábbi időktől 1914-ig). A kiállításon bemutatják a Cegléden föllé­pett helyi és országos színtár­sulatokkal kapcsolatos korabe­li dokumentumokat. Az intéz­mény kéri azokat, akiknek bir­tokában vannak még ezzel kapcsolatos dokumentumok, juttassák azokat el a múzeum­ba a kiállítás idejére. Keresik a ceglédi előadások­kal kapcsolatos korabeli szín­lapokat, belépőjegyeket, bérle­teket, szövegkönyveket plaká­tokat. Az állandó ceglédi szín­házról, a Nagyvendéglőről, a Népkor épületéről, udvaráról, a Laczkovits-féle házról készült fotókat. A helyi önképzőkö­rökkel, például ipartestületi dalkar, ács- és kőműves szak­egylet, Iparos Ifjúság Közmű­velődési körével kapcsolatos korabeli dokumentumokat. Fo­tókat várnak a helybeli színé­szekről és az önképzőköri elő­adásokon föllépett helybeliek­ről, a többi közt Dobos János­ról, Szikszói Istvánról, Ballagi Lászlóról, Mátrai Mariról. Fényképekre van szükségük az itt föllépett országos színtár­sulatokról, színészekről: Jászai Mariról, Űjházi Edéről. A ko­rabeli ceglédi színjátszásra vonatkozó bármilyen adatot szívesen fogadnak. R. E. a nő feladata maradt. A gond is . az övé, hogy a lisztből jó kenyér legyen. Ehhez kellett a kovász, az élesztősre szol­gáló „morzsótka”, s a jó da- gasztás, a tészta kenyérré va­ló szakajtósa, keltetése, a ke­mence kifűtése a kenyér be­vetéséig, a kemence szájára tett „előtének” a szénvonó­val való ügyes betámasztása. A műveleteket feszült figye­lemmel kísérte, s valamennyi nagy szaktudást igényelt. Ismert személyek voltak Végezetül a sütőlapát élé­vel a kemence homlokára ke­resztet rajzoltak. Két óra múltán látta a munka ered­ményét a háziasszony, ami­kor kisültek a kenyerek és ki lehetett nyitni a kemen­cét. A magyar nő ízletes és tetszetős Kenyerének híre, messze földön elterjedt. A török hódoltság idejéből maradt városi feljegyzések számos helyen említik, hogy a környékbeli asszony által sütött kenyeret, cipót, kalá­csot a budai és szolnoki tö­rök szívesen elfogadta aján­dékként is. örült, ha hirtelen haragú apáink a rosszalkodónak ki­kiáltott nőt nekik adták, mert keleten jó árért eladták rab­szolgának azzal, hogy a ma­gyar nő tudja a legjobb ke­nyeret sütni. A kenyérsütögető asszonyok ismert személyek voltak a három városban, kik a kenyeret a piacra készítet­ték. Terméküket vagy maguk, vagy a kenyeres kofák áru­sították. A paraszti házban a meg­szegett kenyér helye is szent hely volt, még ennek a szá­zadnak aZ elején is. A szoba asztalán, tiszta abroszon, tisz­ta szakajtóruhával leterítve tartották. A városi tanács büntette Azért, hogy mindennapra jusson kenyér az embernek, el kellett a gabonát tartani és beosztással fogyasztani. A le­tűnt évszázad alatt sok vi­hart átélt népünk több mód­szert alkalmazott a gabona el­tartására. E célt szolgálták a vermek és a hombárok. Bé­késebb időben ezeket nem rej­tették el, s a vermek a homo­kos, partos helyeken készül­tek. A város belső térségén az egykori árkokon belül még az úttestek alatt is gyakoriak voltak a vermek. Az ilyenek készítését a törvények tiltot­ták, mert az átvonuló katona­ság ágyúi alatt beszakadhat­tak. Aki a verem száját nyit­va hagyta, azt a városi ta­nács büntette, mert az álla­tok és aZ emberek is belees­hettek, s kijönni nem tud­tak. Mély, körte alakú üreg Évekkel ezelőtt egy téli na­pon javakorabeli ember jött a nagykőrösi múzeumba és elmondta, hogy az anyósa a szobaasztalon tésztát gyúrt, és egyszerre beszakadt alatta a döngölt agyagos padló. Ke­rek lyuk keletkezett, melybe derékig süllyedt. Veremre gya­nakodtam. Siettem a házukhoz és láttam a szoba közepén a kerek és mély lyukat, és a megijedt nénit. Mondtam, semmi baj és semmi csoda nem történt, ha­nem a szoba padlózata alatti gabonás verem szája szakadt be. Még szerencse, hogy fel­töltődött már földdel, kü­lönben a nénit egészen el­nyelte volna, mert az üreg a lejáróval együtt két méternél mélyebb volt. Mondták, hogy a ház 100 évesnél régebbi. A múlt hetekben hasonló ügyben szóit a múzeum te- leionja. Jelentették, hogy az egyik háznál vízvezetéknek ástak árkot, és három szűk- szajú üreget talaitak. Belőlük kettőt betemettek, az egyik azonban még látható. A hely­színre sietve csodálkozva lát­tam, hogy az 1,2 méter mély árok íeneken szabályos kör alakú lyuk tátong, mely 170— 180 centiméter mély, kört« alakú üregbe nyílik. Az üreg teljesen üres volt, a belseje pedig fehér, mintha ki lenne meszelve. A török uralom alatt ásták Teljesen ép és üres kitég- láZatlan gabonásvermet eddig még én sem láttam. Az átmé­rője 150—160 centiméter volt, a szájnyílás átmérője 60 cen­timéter. Soványabb ember, vagy gyermek fért le rajta. Fölötte hat méter hosszú ház járószintje látszott A ház agyagos, tapasztott padlója rejtette el az itt tá­rolt kenyémekvalót, hol még az ellenség sem találha­tott rá. Lehet hogy a török uralom idején áshatták, mert a nagykőrösi embernek is vi­gyázni kellett a legnagyobb kincsére, a kenyérnek valóra, hogy mindennapra jusson be­lőle. Dr. Balanyi Béla Moziműsor Cegléd, Szabadság Film­színház, szombaton és vasár­nap: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? (amerikai bűnügyi filmvígjáték). A ka­maramoziban: Fény a redőny mögött (magyar film). A me­semoziban: Kis hableány (ja­pán meserajzfilm). Abony, szombaton és vasár­nap: Kicsi a kocsi, de erős (amerikai . filmvígjáték). A művészmoziban: Harmadik nekifutás (magyar film). A mesemoziban: Kacor király (mesesorozat). Albertirsa, va­sárnap, délután: A medvefó­kák szigetén (szovjet ifjúsági film). Este: Nada csoport (francia—olasz film). Cegléd- bercel, vasárnap: Skalpvadá­szok (amerikai westernfilm). Törtei, szombaton és vasár­nap: Ajándék ez a nap (ma­gyar film). CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó P 126 Fiat ZG. Érdeklődni lehet: Cegléd, Kossuth F. ut­ca 42. II. L. 4. em. 13. délután 17 órától. Eladó 3 szoba össz­komfortos ház és 12 személyes herendi ét­készlet. Cegléd, Má­tyás kir. u. 14/a. Szoba-konyhás lakást vennék Cegléd belte­rületén „Zsuzsanna” 114 304 jeligére a Hír­lapkiadó Vállalat ki- rendeltsége , címre Cegléd. Teleki u. 30. Eladó Törtei Kókás dűlő 93 számú tanya 1 hold sz. föld 3 hold legelő melegvíz folyó­val, villany bevezetve. Érdeklődni helyszí­nen: Antal Antalnál. Eladó OTP-öröklakás Kp. + OTP-átvállalás- sal. „Azonali beköltö­zés” 114 311 jeligére. Cím a Ceglédi Hirde­tőbe. Teleki u. so. Elveszett 4 db kos. Nyomravezető juta­lomban részesül. Szak- ter András. XI. kér. 502. szám. Üj szőlőprés, szőlőda­ráló és hordó eladó. Veres Ferencnél, Ceg­léd, Körösi Ugyer XII. kér.. 295. szám. Körö­si út, Kőgunyhó dű­lőn. TRANZISZTO­ROS RÁDIÓ MŰSZERÉSZE­KET AZONNAL FELVESZÜNK. GELKA SZERVIZ CEGLÉD: ÁRPÁD U. 30. SZOLGÁLTA­TÓIT AZ Déllő utca 9. számú porta eladó. Értekezni bármikor. Cegléd, Kisfaludy utca 13. Bállá dűlőben 800 n.-öl szőlő, épülettel eladó Értekezni lehet: Cegléd. Víz utca 4/a. Négyszáz négyszögöl porta, építési enge­déllyel eladó Csengé­mben. Szüret utcában. Érdeklődni lehet új­városi virágkertészet- ben Törökéknél. Bútorozott vagy üres szobát keresek sürgő­sen 2 éves kisfiám­mal. ..Tibiké 114 090” jeligére a Hírlapkiadó Váll. kirendeltségére Cegléd. Teleki u. 30. számra. _______________ El adó sürgősen föld* szintes másfél szo­bás, OTP-öröklakás Cegléd. Szövetség ut­ca. A épület. III. lép- csőház. 19 szám. P—io-es motorkerék­pár eladó. Cegléd. Mocsár u. 6/a. szám. Érdeklődni bármikor. 3 és 5 hektoliteres boroshordók, 2 hl-es szőlőprés. kád és put­tony eladó. Érdeklőd­ni ; Cegléd, Mátyás klr. út 8. du. 3 órától. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom