Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

PEST MEGYEI VILÁfi FMUIÁÍUAl, KYESSUETKI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEí T ANÁCS LAPJA,;. XXIV. ÉVFOLYAM, 181. szám Ára 1.20 forint 1980. AUGUSZTUS 7., CSÜTÖRTÖK Tempó S portversenyek drámai pillanatai közé tartoz­nak azok, amikor a mezőnyt vezető futó, ke­rékpáros a cél előtt szin­te néhány méterre „meg­áll” ; nem bírja tovább az! iramot, s akik addig mö­götte voltak, most elébe ke­rülnek. A magyarázat leg­többször így hangzik: túl­zott tempót diktált. S a fordítottja, amikor a képes­ségei alapján győzelemre esélyes versenyző későn kezdi a véghajrát, azaz nem tudja már befogni az élen haladókat. A magya­rázat: nem volt jó a tem­póérzéke. A hasonlatot minden változtatás nélkül átültethetjük a sport iz­galmas terepéről a terme­lés kevésbé érdekesnek lát­szó, ám valójában — kö­vetkezményeiben — sokkal több drámát hordozó tere­pére, nem lesz ott idegen. Hiszen versenyről van szó itt is, ahogy győztesek és vesztesek szintén lelhetők. S éppen ez teszi lényeges­sé a tempót, aZaz azt, mi­kor mit csinál a termelő­hely, milyen iramban ha­lad dolgaival előre, s e dol­gokba, feladatokba a mű­szaki fejlesztés éppúgy be­letartozik, mint a termelés folyamatossága, az értéke­sítés megalapozottsága. Rá­adásul ezek a résztényezők összefüggnek, az egyik vagy a másik szükségesnél ki­sebb tempója fölboríthatja — s szinte törvénysZerűen föl is borítja — a hala­dás egészének ritmusát. Okok szövevényének ha­tására — s ebben a szöve­vényben a belső mulasztá­sok, késedelmek szálacskái összefonódnak a kooperá­ciós gondokkal, az anyag- ellátás vállalaton kívüli té­nyezőivel — a Ganz Mű­szer Művek Árammérő- gyárának legfőbb termé­kéből, a fogyasztásmérők­ből, a sZélső értékeket fi­gyelembe véve olykor har­mincezer darabbal több ké­szül az egyik hónapban, mint amennyi kikerült a végszereldéböl a másik­ban. A minimum az év elejére, a negyedévek kez­detére jut, míg a csúcsok — hasonlóan a megyei ipar egészéhez — az esztendő végére, illetve a részszaka­szok befejező hónapjára so­rolódnak. Történik ez úgy, hogy a gödöllői gyár évek óta eredményes erőfeszíté­seket tesz a tempó javítá­sára, egyenletesebbé gyú­rására, azaz korábban még szélsőségesebb teljesítmé­nyeket foglalt magába a ti­zenkét hónap. B ecsülendő önkritikusra vall, hogy a gyár po­litikai és gazdasági vezetése nem menti azt, ami hibaként rajtuk mú­lik, óm ismétlődő elemzé­seik azt mutatták, nemsZa- bad megállni a közvetlen termelés tágas, de mégis­csak részletvilágánál, ha­nem szemügyre kell venni a szomszédos részletvilágo­kat is. Megtették, s elgon­dolkoztató tapasztalatokra bukkantak, így egyebek kö­zött arra, hogy bizonyos műszaki fejlesztési késedel­mek, következetlenségek — amiben a gödöllőiek és má­sok egyszerre okok — elő- i ; föl nem mérhető, s gyak­ran rejtve maradó, de ked­vezőtlenül szétsugárzó ha­tásokat keltenek. Egysze­rűbben fogalmazva: némi tempó veszteség a fejlesz­tésben, vagy éppen csak lassúbb tempó az eredeti­leg tervezettnél, s majd va­lamikor ennek következmé­nye — olykor két hét, oly­kor másfél év múlva — a termelésben. Amikor ezzel a követ­kezménnyel szembe kell nézni, ritkán jut idő, ener­gia arra, hogy bárki is a forrást kutassa; akkor már az árral küszködnek. Ezért érdemel figyelmet a gödöl­lői munkamódszer, mert hiszen akkor kívánja a for­rások milyenségét megítél­ni, amikor azok valóban nem többek forrásoknál, s eZ a munkamódszer egy­ben arra is jó, hogy föltár­ja, a termelés egyenetlen­ségei gyakran ténylegesen nem termelésbeli okokra vezethetők vissza. Sokkal inkább oknak nevezhető a jóval korábban nyílt és esetleg táguló rés a külön­böző fejlesztési mozzana­tok között, vagy — ismét a gödöllői példánál marad­va — a rekonstrukciós fel­adatok végrehajtásának zökkenője. M ost utóbb már olyan elemeit említettük a termelési, fejlesztési, korszerűsítési folyamatnak, amiknél kézenfekvő: van­nak csakis helyben megva­lósítható részei, s vannak — nem csekély ezek ará­nya sem — más részek, amikre a termelőhely nincs sok befolyással. Az Áram- mérőgyárban zajló rekonst­rukciónak például sereg­nyi olyan mozzanata van, amit mások határoznak meg, aminek a következ­ményei csapódnak le a gyárban, azaz a végtermé­ket váró vevővel ők néz­nek szembe, ám a végter­mék kibocsátásának hosz- szú előzményeit, s benne mindazt, ami nem rajtuk múlt, áru helyett nem nyújthatják át a vásárló cégnek. Ezek ismeretében már nem megalapozatlan az ál­lítás: a tempó, bármennyi­re is egyszerű lenne így osztályozni a részvételt és a felelősséget a népgaZda- sági feladatokban, az adott munkahely állapotának, va­lamint tág működési kör­nyezetének együttes hatá­sára alakul ki, változik, kö­zelíti meg az egészségest, vagy éppen messzire távo­lodik attól. Veszélyes egy­oldalúság lenne tehát — s tagadhatatlan: gyakori er­re napjainkban a példa — kizárólag a vállalatok ke­rítésén belül keresni a meg­oldásokat, s szem elől té­veszteni mindazt, ami a kerítésen kívül áll, de erő­teljesen befolyásolja aZ oda­bent történő eseményeket. Az iparirányítás sokféle el­lenimondása, a tárcák kap­csolatainak ismétlődő zök­kenői arra figyelmeztetnek, hc’igy nemcsak a vállalati szervezet tökéletlen, iga­zodik nehezen a megválto­zott teendőkhöz, hanem ér­vényes ez a minősítés az irányítás átfogó szerveire is. SZükségszerű tehát, hogy a magasabb követelménye­ket teljesíteni képes szer­vezetet nemcsak a vállala­tok körében kívánatos lét­rehozni, hanem a vállala­tok és az irányítás teljes terepén. S a befejező mon­datrész és szavacskája meg nem kerülhető teendőt kap­csol ahhoz, amiről ma, szinte minden mást feled­ve, szó esik, a vállalatok feladatairól. Mészáros Ottó KűS T-egyiiitműködés Atomenergia A világ atomerőműveinek összteljesítménye több mint 120 ezer megawatt. Jelentős részük a KGST-országokban található. A tagországok együttműködésével és az atom­energiatermelő gépek közös gyártásával sorra épülnek az új energiatermelő egységek, többek között most a Szovjet­unióban, Lengyelországban és Magyarországon. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség értékelése szerint az atomerőművek teljesítmé­nye 1985-ben már 300 ezer megavatt lesz a világon, s ez a teljes mennyiségnek több mint negyed részét teszi majd ki. Májustól októberig Nagyüzem a gyümölcsösben Ha nem elég figyelmes az ember, észrevetlenül elhalad­hat a bekötő út mellett. A sze­rény táblát is csak megkés­ve veszi észre, rajta a fel­irattal: az Alagi Auami Gaz­daság erdőkertest gyümölcsöse. Pedig ugyancsak jelentős gyü­mölcstermesztő területe a me­gyének ez a vidék: az 1964- een telepített 331 hektáron cseresznye-, meggy-, kajszi- és őszibarackfák sorjáznak szép rendben. Itt aztán május vé­gétől október végéig mindig akad, bőségesen munka, s szüretelnivaló is. Czibere Imre ágazatvezető, aki már tizenöt esztendeje dolgozik a gazdaságban az idei tapasztalatokról adott tá­jékoztatást: ,;,v. — A korai cseresznyévé! kezdődött a szezon, ezt kö­vette a körösi cseresznye, a meggy. Mindhárom megköze­lítőleg a tervezett mennyisé­get adta. Most van az igazi nagyüzem a barackosban. A kajszi lényegesen jobbnak ígérkezik a tervezettnél, s ez azért is fontos, mert zömé­ben exportra szállítjuk. Re­méljük, az őszibarack majd később az alma és a mogyoró is igazolja várakozásainkat Nem kis gond, hogy az idő­járás szeszélyessége miatt egy­másra ért gyümölcsöket rend­ben betakarítsák. A konzerv­gyári feldolgozásra került meggy, cseresznye mintegy hetven százalékát gépekkel szedték le, a barackosokban azonban nagy szükség van a munlcáskezekre. A gyümöl­csösben dolgozók létszáma ilyenkor a szokásos negyven­öt helyett akár négyszázra is megnő idénymunkások, isko­lások szorgoskodnak a táb­lákon a gazdaság dolgozóin kívül. Sok múlik azon, milyen gondosan, milyen figyelemmel szedik a megtermett gyümöl­csöt. Nem kis tehertétel az sem, hogy a dunakeszi köz­ponttól való távolság miatt a szedést, a szállítást pontosan időzítsék. Jó szervezéssel kell biztosítani a zökkenőmentes betakarítást, hogy idejében el­jusson az erdőkertesi gyümöl­csösök termése a hazai és a külföldi piacokra. Két és fél miié palack Mwpsugár, tss új isdlííé iies f Korszerűbb tüzelésért Földgáz a háztartásoknak A gáz az egyik legkorsze­rűbb tüzelőeszköz. Nemcsak az iparban használják szíve­sen, hanem a háztartásokban is. A magas hőértékű gázzal fűteni, főzni kényelmes, gyors, gazdaságos. Pest megyében a gázfo­gyasztás az országos átlag fö­lött van. Ennek oka: egyrészt a megyét keresztezik a legje­lentősebb vezetékek, másrészt az agglomerációs jelleg miatt a lakosság igénye is nagyobb, mint másutt. A legutolsó ötéves tervben lendült föl a települések gáz­ellátása. Tizenhait helyen — Vác, Dunakeszi, Főt, Gödöllő, Pécel, Cegléd, Nagykőrös, Szá- getszenitmi kilós, Szentendre, Solymár, Budakeszi, Budaörs, Érd, Százhalombatta, Kerepes- tar csa, Vecsés —, élvezheti a lakosság a gázszolgáltatás elő­nyeit. (Kerepesiaircsán a kór­házat és a mellette levő lakó­telep 210 lakását, Vecsésen pe­dig csak a lakótelepet kapcsol­ták rá a vezetékre.) Takács Gé­za, a Pest megyei Tanács épí­tési-közlekedési és vízügyi osz­tály főenergetikusának tájékoz­tatása szerint elsősorban a többszintes, telepszerűen épült lakásokat kötik be a hálózat­ba. A 15 ezer földgázfogyasztó háztartásonként 6,1 millió ka­lóriának megfelelő földgázt vételez évente. A következő ötéves tervben még több la­kás jut földgázhoz. Új telepü­léseket nem kapcsolnak be — tehát az oly sokat emlegetett Ecseren nem lesz gáz —, in­kább a meglevő hálózat bővül a felsorolt helyeken. Az egyé­ni bekötések nem gazdaságo­sak. De ott, ahol a településen jelen van a gáz — lakossági kezdeményezésre, saját költ­ségviseléssel — kérhetik az utcák a bekötését a jövőben. A gázszolgáltató és a helyi ta­nács jóváhagyása után lehet majd igényelni az utcai beve­zetést, amely egy családnak 10—15 ezer forintba kerül — o teljes bevezetés költsége hoz­závetőlegesen 40 ezer forint. (Az OTP, kölcsönnel segíti az igénylőket.) Még. a legkisebb községek­ben is kedvelt a propán-bu­tán gáz. A fogyasztók a me­gye területén egyenletesen osz­lanak meg — természetesen a vezetékes gázellátásba bekap­csolt településeken kevesebben használják a palackokait. Az ellátás a 156 cseretelepen meg­felelő. Mégis szükséges a cse­retelepe^ számát növelni, a távolságok csökkemrtése miatt, mivel a megyében nincsen házhozszállítás. A nyári idő­szakban gond az üdülőterüle­tek ellátása, ilyenkor az igény megsokszorozódik. Itt már üvegben van a Jó minóségű gyümölcsvelő. Már csak néhány kisebb épí­tési munka maradt hátra Ér­den a Törökbálinti Állami Gazdaság új gyümölcsfeldol­gozó üzemén. A termelés azon­ban ennek ellenére már meg­kezdődött. Jelentős összegbe került ez a gyümölcsfeldolgozó az állami gazdaságnak, amely 1500 hek­táron termeszt különböző faj­tájú gyümölcsöket, legnagyobb, mennyiségben őszibarackot, 600 hektáron. Szénsav nélküli rostos ivóle­vet fognak forgalomba hozni az új feldolgozóüzemben, Nap­sugár márkanéven. Négyféle változatban; őszibarack, kaj­Új usemhás épui PSBSsvorasváron Import helyett hazai tapéta A termékszerkezet korszerű­sítése, rugalmas átállások, ke­resett, jó minőségű áruk gyártása nélkül ma már nem boldogulnak az ipari szövet­kezetek. A huszonhat esztendős múltra visszatekintő Textil- és Tapéta Ipari Szövetkezet kiváltképp a tapétagyártásban követte a kor követelményét. A praktovinyl műanyagbevo­natú, lemosható tapéta , már országszerte keresett gyárt­mány. Minőségére jellemző, hogy öt esztendő óta állan­dóan a kiváló áruk fóruma védjeggyel forgalmazzák. A kellemes színhatású virág- és barokkmintás tapétákból a félév során 620 ezer mé­ter készült, 6 millió 800 ezer forintos árbevétellel. Horváth Róbert ágazati ve­zetőtől megtudtuk, hogy 56 féle nagyvirágmintás, több színben nyomott tapétából vá­logathatnak a vásárlók, de még az idén bővül a válasz­tékskála. Gajdos Rudolf, a ruházati ágazat vezetője szerint a kon­fekciógyártás termelésnöve­kedése mintegy 30 százalékos: 128 ezer, különféle szabad­időruha készült a két telep­helyen, Pilisvörösváron és Kis­kunfélegyházán. A felfutás a beszerzett korszerű gépeknek — Textima gyorsvarrógépe­ken dolgoznak az üzemekben —, valamint a begyakorlott­ságnak köszönhető. Első díjat nyertek a Belkereskedelmi Mi­nisztérium és az Ifjúsági Di­vat Bizottság szabadidő ruhá­zat pályázatán nadrág és short modelljeikkel. Pilisvörösváron pillanatnyilag frottírköpenyí varrnak. Belkereskedelmi megren­delésre 24 500 darab ké­szült el az első félévben. A jövőben exportra szeret­nének gyártani. Ehhez ala­kítják ki a feltételeket. Mind a ruházati, mint a tapótaága- zat ez ideig meglehetősen mos­toha körülmények között, szét­szórtan működött. Július ele­jén, Pilisvörösvárott lerakták az 1440 négyzetméter terüle­tű üzletsház alapjait. Felvégi Géza főkönyvelő tájékoztatása szerint a Sallai utcában az Univerexpo Mélykúti Ipari Szövetkezet egy esztendő alatt húzza fel az épületet. Az elő­irányzott költség gépi felsze­reléssel együtt 20 millió fo­rint. Az előkalkuláció mint­egy hárommilliós nyereség- többletet és 20 millió forintos árbevétel-növekedést mutat két esztendő távlatában. A kétműszakos üzemhez jövőre a létszámot dup­lájára kívánják emelni. Űj, importkiváltó termék a műanyag fal- és padlóburko­ló. A csempetapéta a jelenle­gi francia importot váltja majd fel. Tetszetős, kopásálló ez a burkolat. A felfutás évé­ben — 1982-ben — már 260 ezer négyzetmétert kívánnak gyártani belőle. Egyéni épít­kezők, házgyári lakáskivite­lezők egyaránt érdeklődnek az esztétikus melegburkolat iránt. Er. K. 1 szibarack, szilva és körte kerül majd a fogyasztókhoz. Jelen­leg gyümölcsvelőt készítenek. Már túl vannak a próbaüze­men. A műanyag flakonfúvó gépek hazai alapanyagból, a Borsodi Vegyi Kombinát ter­mékéből állítják elő a külön­böző nagyságú palackokat. Az olasz szerelők beállították a flakontöltő gépsorokat, ame­lyek majd augusztus második felében kapcsolódnak be a ter­melésbe. A rostos ivólevet ok­tóberben hozzák forgalomba. Kajszi- és őszibarackból 170 vagon gyümölcsvelő készül, s jut belőle exportra is, Jugo­szláviába és az NDK-ba. Az állami gazdaság szerződést kö­tött a Kecskemét-Szikrai Álla­mi Gazdasággal, amely már két éve palackoz görög alap­anyagból különböző citrusfélé­ket. A szerződés alapján most az érdi üzem két és fél millió palackot tölt meg majd görög citrusféleséggel a kétmillió pa­lack szénsavmentes, rostos üdí­tő ital mellett. K. Gy. KÖZÉLET Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Jamaica nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte Michael Manleyt, Jamaica miniszter- elnökét. Győri Imrének, a Központi Bizottság tagjának, a KB osz­tályvezetőjének vezetésével a Venezuelai Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására szerdán Caracasba utazott az MSZMP küldöttsé­ge, hogy részt vegyen a párt VI. kongresszusán. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kedden küldöttség élén Moszk­vába utazott, ahol a magyar— szovjet mezőgazdasági, élelmi- szeripari és erdőgazdasági együttműködés kérdéseiről tárgyal szovjet partnereivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom