Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

- -nf.í.1 • "ASjrVft - 'í-n-' ^ 'i\n> _ • •»: * ... • ­MEGYEI BIZOTTSÁGA E$ A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EÍYESÜUETEK! AZ MSZMP PEST XXIV. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Ál*a 1.20 forint 1980. AUGUSZTUS 6., SZERDA Ksnfsrenda Bányászok öt kontinensről Nyolcvan ország 200 bá­nyászküldöttének részvételé­vel kedden megkezdődött Bu­dapesten a bányaipari dol­gozók VIII. nemzetközi szak- szervezeti konferenciája. A Szakszervezeti Világszövetség a föld öt kontinensének csak­nem 10 millió bányaipari dol­gozóját tömörítő bányászta­gozata egyhetes eseményének első aktusaként plenáris ülé­sen találkoznak a küldöttek. Jan Lesznek, a szövetség elnökének megnyitó szavai után a SZOT és a hazai bá­nyászok nevében Jakab Sán­dor, a SZOT főtitkár-helyette­se köszöntötte a konferencia résztvevőit. , Ma temetik a bolognai terrorakció áldozatait Nemzeti gyász Olaszországban Szerdán gyászszertartáson búcsúztatják a bolognai pá­lyaudvaron elkövetett robban­tásos merénylet áldozatait és ezt a napot egyben nemzeti gyásznappá nyilvánították — jelentette be Francesco Cossi- ga olasz miniszterelnök. Az olasz szakszervezetek ebből az alkalomból négyórás általá­nos munkabeszüntetésre szó­lították fel az olasz dolgozó­kat. Ugyancsak hétfőn nyilvános­ságra hozták a véres akció külföldi áldozatainak névso­rát. A merénylet következté­ben életét vesztette három nyugatnémet, két brit, egy frartciia, egy japán és egy San Marinó-i állampolgár (magyar, mint ismeretes, nem volt kö­zöttük.) A merénylet tetteseinek fel­derítésére országszerte folvta- •totrt nyomozás mind ez ideig jelentősebb eredmények nélkül járt. A fegyveres forradalmi sejtek elnevezésű terrorszer­vezet nevében hétfőn névte­len telefonüzenetben ketten is magukra vállalták a robban­tást, azzal fenyegetőzve, hogy hasonló akciót hajtanaik majd végre a milánói pá­lyaudvaron. Másdk azon­ban, akik szavaik szerint ugyancsak az említett szerve­zethez tartoztak, hasonlókép­pen névtelen telefonhívások­Az olasz dolgozók széles körű sztrájkokkal fejezték* ki tiltakozásukat a bolognai tsrrorrobbantás miaut. Képünkön: a szakszervezetek által meghirdetett sok tízezres* felvonulás a város főterén. Pest megye a betakarítás vége eSött Galgamácsán is aratnak A dabasl Fehér Akác Tsz-ben Is JÓI szervezték a búzabetakaritást. A munkához a saját kombájnjaikon kívül a csehszlovákiai Sahy Állami Gazdaság öt arató-cséplő gépe és ugyanannyi szállítójárművé nyújtott segítséget. : Aratnak. Hetek óta az eget kémleld szemekkel járnak- ' f keinek a megye mezögazdá- ; szai: vajon az időjárás kedve- ■ • ző lesz-e végre, araszoinat- nak-e a kombájnok a sokszáz hektáros gabonatáblákon ? ■ Szerencsére a száraz, meleg • | idő sokat segít. Néhány gaz­daságban már túl is vannak a nagy nyári munkán, mag­tárba, malmokba vitték a jo­Vvő évi kenyémeikvalót. (A me- " ’ gye 70 százalékában a betia- . I karítás utolsó harmadába ju­■ toltak.) Nem így Galgamá­csán, az összefogás Termelő- szövetkezetben, ahol ’— ez északi fekvésből is adódik —, július utolsó előtti napján ha­raptak először búzába a fa­lánk kombájnok. — Azért eddig sem ültünk tétlen — mondja Mózer Ist­ván elnökhelyettes. 139 hek­tárról betakarítottuk a vető- magborsót, s a Szolnok megyei Tiszajenőre is elszegődtünk másfél-két hétre vendégarató­nak. Három géppel és a kise­gítő berendezésekkel együtt. Most aztán ők visszasegí­tenek nekünk. Bizon-ui- gantok és egy John Deere szorgoskodik a táblákon. A 695 hektár gabonát a pró­bavágás után az A 1-es és a B 16-os táblákon, közismert nevükön a Sóderosban és — nézőpont kérdése — a má- csai, vagy az egresi tetőn kezd­ték el vágni a kombájnok. A tavaszi árpát 194 hektárról kell betakarítaniok. A tervek szerint, s ha az időjárás sem szól közbe, nyolc nap alatt vé­geznek a nyári nagy munká­val. Azért nincsenek gondok híján ők sem ez idő tájt. — A búza nedvességtartal­ma 17—18 százalék. Szárítani kellene — töpreng az elnök- helyettes. Csakhogy a korsze­rűtlen, régi szárítómasinánkat a mai órak mellett nem túl gazdaságos működtetni. Na­gyon meg kell fontolnunk, hogy a nyolcforintos gázolaj­jal a végtelen teret fűtjük-e, mert | a szárító műszaki adottsá­ga olyan, hogy a tulajdon­képpeni célra — a szárí­tásra —, a fűtőolajnak csak csekély százalékát hasznosítja. Mivel az új szárító csak a napraforgószüretre készül el, a kialakított szabad téren a nap­fényt használja szárításra a gazdaság. Nem újdonság már, hogy a galgamácsai gazdaságban is jobb lesz a termés, mint a ta­valyi évben, volt, s még a ter­vezettet is túlszárnyalja. Re­kordtermésre számítanak — mondják. S mennyit szórnak el belőle? A provokatív kérdésre fel­kapja a fejét Mózer István: — A gépkocsivezetőket^ anyagi­lag is érdekeltté tettük ab­ban, hogy ne szórják szét szál­lítás közben a gabonát. Zsák­ponyvához hasonló anyagot terítenek az autókra, pótko­csikra, ahol — például a sar­koknál — nem tökéletes az il­leszkedés, hogy a felesleges pocsékolást megakadályozzák. Ha már megtermeltük, nagyon kell vigyáznunk a szemre. A kombájnok nyomában út­jukra indultak a bálázógépek is, hogy a szalmát mielőbb be­takaríthassák a földekről. A becslések szerint jut belőle bőségesen a közös és a háztá­ji gazdaságok állatainak is. S amíg a kombájnok vágják a szemet, a borsótarlón már megkezdték a szántást, a mű­trágyázást az őszi búzavetés alá, hogy kellően megalapoz­zák a jövő évi, munkát, a jö­vő évi aratnivalót. G. M. ban, határozottan tagadták, hogy a „sejtek”-nek bármi kö­zük lenne a jelenkor legsú­lyosabb mérlegű terrorakció­jához. A hatóságok megállapítása szerint most már szinte bizo­nyos, hogy a pokolgépet leg­alább 10 kilogramm robbanó­anyaggal az a két fiatalember helyezte el egy bőröndben, akikre a gyanú már régebben is terelődött. A Fegyveres Forradalmi Sejt elnevezésű szélsőjobbol­dali terrorszervezet bűnlistá­ján egyébként már egyéb sú­lyos cselekmények is szere­ezelőtt merényletet az Italicus expressz ellen. A pokolgép, amit elhelyeztek, azonban a bolognai pályaudvar előtt az alagútban robbant. Feltehető, hogy akkor is az állomást szerették volna tönkretenni, miután Bologna rendkívül fontos vasúti csomópont az ország északi és középső, il­letve déli része között: Mialatt a merénylők utáni hajsza folyik, serényen dol­goznak a romba dőlt pályaud­vari épületszámy eltakarítá­sán is, minthogy a hatóságok attól tartanak, hogy a romok alól további áldozatok kerül­pelnek. , , , Ugyanez a terrorbanda ki- i nek még elő. (Kommentárunk sérelt meg ugyanis hat évvel | a 2. oldalon.) ; Új gyásímnyok a Mechanikai Művekben Folytonos kutatás Ha egy gyár kapuja előtt állva, s az! onnan kikerülő késztermékek választékát fi­gyelve akarnánk véleményt formálni a műszaki fejlesztés jellegéről, alighanem szaka­szos tevékenységnek minősí­tenénk a technikai újdonságo­kat alkotó mérnökök mun­káját. Mert mit is látnánk? Azt, hogyha a vállalat egy új gyártmánnyal jelenik meg a piacon, utána többnyire szünet következik: jó ideig változatlan konstrukció tá­vozik a gyárkapun. A látszat persze ismét félrevezető: le­gyen bár éveken keresztül egyforma a termék, ez nem azt jelenti, hogy közben a fej­lesztők tétlenkednek. Az új megoldások folya­matos keresése teremti meg a lehetőségét annak, hogy meghatározott idő­közönként valóban új ter­mékekkel jelenjenek meg a piacon. A Mechanikai Művek mű­szaki fejlesztési főosztályá­nak vezetője, Kovács Gyula, amint sorra veszi a nagyvál­lalat termékeit, az olajkály­hák új gyártmánycsaládját említi először. At új, egysé­ges külső megjelenésű olaj- kályha-sor jövőre jelenik meg a piacon — a nagyközönség azonban már korábban is megismerkedhet vele. Mi­után eredményesen lezárultak a Budapesti Műszaki Egyetem kalorikus gépek tanszékén az előzetes minősítő vizsgálatok, s a jelenleg folyó KERMI-ér- tékelés is befejeződik, az őszi BNV-n láthatjuk majd a 4, 6, 9 és 12 kW teljesítmé­nyű kályhákat. At egységes külső megjele­nés mellett másik jellegzetes­ségük, hogy alkatrészeik is nagy mértékben tipizáltak, így tulajdonképpen csak két tí­pus előállításához kell elvé­gezni a felszerszámozást, a másik kettő ezek elemeiből felépíthető. Da nemcsak a gyártás, az üzemeltetés is gazdaságosabb lesz!: az új konstrukciók hatásfoka mint­egy 5 százalékkal lesz ked­vezőbb a korábbiakhoz ké­pest. Mindez összességében olyan kedvező eredményeket ígér, hogy a Mechanikai Művek BNV-díjra is pályázik majd az újdonságokkal. A telefonkészülékek fejlesz­tése területén is már a követ­kező évek gyártmányaival foglalkoznak. Az új pénzbe­dobós utcai automaták mel­lett az asztali készülékek meg­újhodása is napirenden van. Már lekerült a tervezők asz­taláról egy merőben új for­májú készülék, melynek mind nyomógombos, mind tárcsás kivitelét is gyártani fogják a jövőben. Az amerikai General Elect­ric licence alapján készülő fázisjavító kondenzátorok kö­zül a kisfeszültségű típusok bevezetésével foglalkoznak. Az elkészült prototípusok vizsgá­lata után idén legyártják a nullszériát, jövőre pedig már a sorozatgyártás indul. A li- cencvétellel párhuzamosan je­lentős gyártási rekonstrukciót is végrehajtottak. Az elektrolitkondenzátorok­nál a kiterjesztett hőmérsék­lettartományban is alkalmaz­ható típusok kialakítása a fej­lesztők elsődleges feladata. A kisfeszültségű kondenzátorok választékát olyan típussal sze­retnék bővíteni, mely akár plusz 110 fokos hőmérsékletig is működőképes. Az elektronikai alkatrész­gyártás fejlesztését célzó köz­ponti kormányprogram része­ként foglalkoznak itt is a gyártósor felújításával, me­lyet egyrészt a növekvő igé­nyek, másrészt az évente több millió darabos tőkés im­port tesz szükségessé. ~ W. B. KÖZELET Horst Kaminsky, az NDK állami bankjának elnöke, aki tárgyalásokat folytat a Ma­gyar Nemzeti Bank vezetőivel a két ország bankjait kölcsö­nösen érdeklő kérdésekről, a Magyar Nemzeti Bank elnöké­nek meghívására hazánkba.ér­kezett. Horst Kaminskyt fo­gadta Marjai József minisz­terelnök-helyettes és -Hetényi István pénzügyminiszter. , J. R. Viera Linares kubai külügyminiszter-helyettes, aki Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes meghívására Bu­dapestre látogatott, megbeszé­lést folytatott az ENSZ fóru­main napirenden szereplő időszerű kérdésekről. A kubai külügyminiszter-helyettest fo­gadta Púja Frigyes külügymi­niszter. Araszok nak a helyi ötletességnek a műszaki fejlesztésben —, s bár arasz, de: lépés. Lé­pés volt szintén — s me­gint arasznyi —, hogy sok fejtöréssel, maguk szer. készítettek célgépeket ad­dig ismétlődő fennakadást okozó alkatrészek előállítá­sára. S mert ahogy mon­dani szokták, a siker a legjobb biztatás az újabb vállalkozáshoz, az arasz­nyi lépések hozta ered­mény láttán annak is ne­kifogtak, amit korábban csak álomként dédelget­tek: bizonyos területeken — így a centrifugamotorok készítésénél — a zári ciklus kialakításának. Ez azzal egyenlő, hogy a ter­melés minden mozzanata zárt kényszerpályán zajlik le, azaz egyik művelet csak akkor követi a másikat, ha minden feltétel adott. Emiatt azonnal kibukkan a mulasztás, a hiány, illetve: megelőzhető a bekövetke­zése. Egyebek között az­zal is, hogy mindenkinek pontosan rögzített a fele­lőssége, a szükséges tel­jesítménye s így tovább. T alán szabad szaksze­rűtlenül ugyan, de szemléltetve úgy fo­galmazni, hogy a zárt dk- lus a kívánatos rend, a kellő színvonalú • munka- szervezés. Ezért érthető, de el nem fogadható, hogy bi­zony voltak, vannak, akik tiltakoznak ellene, akik hajszát látnak benne, akik úgy vélik — lám, Áilyen könnyen visszájára fordít­hatók bizonyos igazságok —, hogy aZ ilyen módszer nem illik bele egy szocia­lista vállalat tevékenységé­be, mert ez tipikusan ka­pitalista megoldás. Ha most azzal folytat­juk, hogy a zárt ciklus ugyan nem tett csodát — arasznyi lépés volt a lé­pés a gyár eddig megjárt útját s további haladását tekintve —, ám növelte a termelékenységet, mérsé­kelte a fajlagos élőmunka- szükségletet, s arra is módot nyújtott, hogy a korábbihoz képest mérsé­keljék a gépek átállásakor keletkező időveszteségeket, akkor világosan előttünk sorakoznak a beszédes té­nyek az araszolás hasznos­ságáról, arról, vajon cél­ravezetőbb-e ezt a metó­dust követni, avagy jobb reménykedve az ugrásra, a nagy lehetőségre várni? S ez akkor is igaz, ha — talán fölösleges is utalni rá — a gyárnak megvan­nak a maga gondjai, ne­hézségei napjainkban, ám bizonyos: könnyebben le­gyűri azokat, mint ahogy legyűrhetik ott, ahol vár­tak eddig, araszolva sem mentek a hatékonyabb munka útján előre. Állni vagy haladni nem egy­szerűen mennyiségek kü­lönbsége, hanem más és más minőség a termelés­ben, mert aki áll, az le­marad, azaz amit elért, azt sem tudja megtartani. Ma termelőhelyek nem ki­csiny csoportja néz szembe ezzel a keserves igazság­gal, s jórészt azért, mert a kicsit, a keveset nem ka­matozhatták, hanem a nagyban, az ugrásban re­ménykedtek. Ne feledjük: remény és képesség két egészen más dolog. S ezért, ha araszokból áll össze a haladás útja, az akkor is út, előre! M. O. J H osszú ideje zajlik a vita arról — sajnos, gyakran csak a vita zajlik, s a cselekvés in­kább az állóvizet' idézi —, a vállalatoknak milyen tar­talékaik vannak, azokat mennyire hasznosítják. A vita alapja tény; mindenütt vannak tartalékok, hiszen a termelés e fontos forrá­sainak az az egyik jellem­zője, hogy újraképződnek, azaz ha egyik fajtájukat teljes egészében kimeríti a termelőhely, akkor nyúlhat az újabbért, mert amit addig haladt a gyártás­vagy gyártmányfejlesztés­ben, az egyben friss tarta­lékokat is teremtett. Kör­forgás ez, állandó eleme az árukészítésnek, ám igaz: ha nincs kellő kény­szer a tartalékok felkuta­tására és hasznosítására — mert az eredményekhez elegendőek a készen kí­nálkozó tárgyi és szellemi javak —, akkor azok ve­szendőbe mennek. Napjainkban aligha ál­líthatják bárhol, nélkülöz­ni tudják a tartalékokat. Mégis, gyakori a tapaszta­lat: a tartós keresés irá­nya, célja a nagy lehetőség meglelésének reményétől kijelölt, s közben észrevét­lenek maradnak az ön­magukban csekély jelentő­ségű, összegezve azonban nagyon is tetemes értéket' kínáló tartalék-források. Valaki úgy fogalmazott: araszolással nem megyünk semmire, ugrani kellene. Az ugrás valóban mesz- szebbre lendíti az embert, mintha araszolva lépeget­ne előre, ám nagyon egy­szerű az okoskodásban kimutatni a hamisságot, ha így tessZük fel a kérdést: ha nincs ugrás, s nincs araszolás sem, akkor ma­rad az, ami volt? Még nyersebben tudakolva: in­kább várni az ugrás bi­zonytalan lehetőségére, mint bár araszolva, de menni-menni előre?! En­nek a tudakozódásnak a mai körülmények között különösen megnő a fontos­sága, hiszen nyílt titok: a következő öt esztendőben sem tágulnak tetszés sze­rint a fejlesztés, a beruhá­zás, a korszerűsítés pénz­ügyi alapjai, azaz rendkí­vüli jelentőségre tesznek szert azok a lépések, amelyekhez kevés pénz, an­nál több ötletesség, kezde­ményezés kell. S zerencsére nem telje­sen ismeretlen gya­korlat ez a munkahe­lyek egy részénél, hisZen a legutóbbi években már üzemek sora rákényszerült arra — bár erősen eltérő okok következtében —, hogy a korábbinál nagyobb figyelmet szenteljen tarta­lékainak. Az Egyesült Vil­lamosgépgyár ceglédi villa­mos kisgépgyára így nyúlt olyan lehetőség után, amit a kohó- és gépipari tárca a legfontosabbak, de alig hasznosítottak között tart számon, s ez a pótlólagos automatizálás. A hagyomá­nyos forgácsoló-, köszörű- és hántológépek nagy ré- sZe ugyanis — viszonylag csekély befektetéssel egy- egy gépre számítva — el­látható olyan kiegészítő eszközökkel, amelyek nö­velik a termelékenységet, élőmunka megtakarítását teszik lehetővé, s ugyanak­kor javítják a termék mi­nőségét, méretpontosságát. Ezt tették a ceglédi gyárban — ahol egyébként is nagy hagyományai van-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom