Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-05 / 182. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 5., KEDD Szálllfólánc Debrecenig Hat kilométernyi csővezeték.,. Az IFA nyomában Amíg felszárad a harmat A búza után következik a napraforgó A szemeket szárítani kell a raktározás, illetve a malomba szállítás előtt. Képünkön: Becsó Károly gépkocsivezető üríti a platót a szárítógép mellett. A Vízügyi Építő Vállalat vecsési gépjavító üzeme előtt hatalmas máglyákban sorakoznak a különféle átmérőjű acélcsövek. Az üzem udvarán — délutános műszak lévén — javításra várnak a hatalmas földmunkagépek, varrat- és minőségellenőrzésre, röntge- nezésre a csaknem 2 ezer milliméter átmérőjű helyben készített hegesztett csövek. Körülöttük csend honol. A közeli erdők felől az esti szürkület fokozatosan átveszi az uralmat, párás fülledtség telepedik a környékre. Egy gombnyomás Különösen érzik a meleget azok a második műszakosok, akik a hidegszigetelő műhelyben az előírt technológia szigorú betartásával folyamatosan működtetik a gépi berendezéseket. Egy gombnyomás után az előkészített, rozsdát- lanított cső lassan forgásnak indul, s a szigetelő réteg fölé a tejfehér védőfólia serce- gő hangot hallatva megtapad. Az idegennek érdekes látvány ez, vajon a gépen dolgozóknak is? — kérdeztük Demeter Istvánnét, aki nemrégen került ide, korábban lakatos műhelyben dolgozott. — Sokat változtak itt a technológiai és munkakörülmények. A régi meleg- és a mostani hidegszigetelés közt ég és föld a különbség. Most csak a gombokat kell megnyomni, vezérelni a gépet az előírt műveletek szerint, nem beszélve a balesetveszély csökkenéséről. Nem volt nehéz az új viszonyokat megszoknunk. Csak az elszívó berendezés hiányzik már régen, a meglevő alkalmatlan. Pedig egy-egy rozsdás, vagy sáros cső után i a mechanikus Érdekes ábrákat, cirádákat rajzolt a szépen festett öltözők és a társalgó falára, mennyezetére a beszivárgó víz. Hullik, mállik az átázott vakolat, az építés során a lapos tetőt bizony gyatrán szigetelték Üllőn a községi sportkör sporttelepén. ★ A labdarúgó-csapat védelmének erőssége Hásler dolgozik a tetőn —akinek egyébként a tanult mestersége a tetőfedés. Persze, nem egyedül, ott sürgölődnek, segítenek a jeles eredményt elért labdarúgó-csapat tagjai is. Itt találjuk dr. Balázs László körzeti orvost, a sportkör elnökét, aki arról tájékoztat, hogy a község sportszerető lakossága igen tevékeny részt vállal kétkezi munkával a sport támogatásából. . Ez a tetőszigetelés is mintegy 35 ezer forintot ér, és csupán az anyagköltség terheli. A fejlesztés ütemét ez a lehetőség gyorsította meg. A tükörsima labdarúgópályán szinte síri a csend, nehéz úthenger járta a napokban, amott a túloldali kapu közelében pedig berreg a fürge mozgású nyíró: egyenletes felület, nincs „ínye” a fűnek, mint a kézi kaszálásnál. Készülni kell az idényre — maholnap itt az első bajnoki. A magas dróthálóval kerített pálya mellett nagy a mozgolódás, befejezés előtt áll a versenyzésre is alkalmas kettős tekepálya, amelynek építését szintén csak az anyagköltség terheli. Pedig megér majd 100 ezer forintot. Czompó Pál és Balázs Sándor most is ott serénykedik, szabad idejük nagy részét itt töltik. Persze lapát, ásó, kapa sohasem hiányzik dolgos kezükből. No és sohasem egyedül vannak. A jó példa ragadós ebben a községben ... felülettisztítás révén olyan por keletkezik, hogy egymást is alig látjuk. Vizsgálták, nézték már töboen, ae nemcsak szemlélni; megcsinálni is kellene már végre — mondja a fiatalasszony. Simák Janos művezető mellettünk csak helyesel a fiatalasszony észrevételeire. Mint mondta, a kibővült szigetelő géppark révén a 800 milliméternél nagyobb átmérőjű csöveket is szigetelni tudják. Egészen 2 ezer 500- milliméter átmérőig. Ez egyben a termelő kapacitás bővülését is jelentette, ami iránt az utóbbi években igencsak megnövekedett a kereslet. — Valóban így van, jóllehet az alapanyag, s különösen a szigetelőfólia árának ugrásszerű emelkedése miatt a gazdaságosság, vagyis a .szigetelési ráfordítás és a bevétel közti különbség a korábbi évekhez képest mérséklődött. Mégis a VÍZÉP műhelyei között az egyik legjövedelmezőbb a mienk. Két évvel ezelőtt a 12 dolgozóval 3 és fél millió forint árbevételt értünk el, s ugyanezzel a létszámmal ma 7 és fél milliót. Vagyis a termelékenység , — a közgazdasági viszonyok változása mellett is — jelentősen megnövekedett. Határidő előtt Korábban két gépet üzemeltettünk három műszakban, most a három géppel elég a két műszak is. Üzemünk vezetése, a szakszervezeti bizottság csak így tudta a kedvezőbb munkarendet, s főként a nők számára előnyösebb két műszakos foglalkozást megoldani. Az eltelit időszak, a munkaerőhelyzet kedvezőtlen változása igazolja az akkori Az iker-teniszpályán a fehérsport kedvelői a piros salakot egyengetik. Az úthenger nyomán majd versenyszerű játékra is alkalmassá válik, a közeli lehetőségnek azonban megálljt parancsol a pénzhiány, a pályát körülvevő magas drótháló elkészítéséhez nem elegendő az önzetlen társadalmi segítség ... Mert az eddig végzett munkának mindig csupán a köszönöm volt a bére. Mozgolódnak a kézilabdázók is, a rugalmas bitumenes pályán. a Bp. Vasas egykori játékosa, Mezei László vezetésével. Eredményekben gazdag útja van Üllőn ennek a sportágnak, a játékosok fo- gadkoznak, hogy az eredményeik miatt az elkövetkező időkben sem kell szégyenkezni. A .sporttelep túloldalán megritkultak az ég felé kapaszkodó hatalmas, rezgő levelű nyárfák, ahol füves edzőpályáit alakítottak ki. Körötte látható már a futópálya gyűrűje is. ★ A nagyközségi tanács az eredményes igyekezetei 30 ezer forintos rendkívüli támogatással jutalmazta, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a korszerű, szemnek is tetszetős, szépen rendben tartott sporttelepen nemcsak emlékezetes sikereket elérő sportolókat neveinek majd. A cél, hogy a sporttelep az iskolával és az ifjúsági szervekkel karöltve tömegbázisa legyen az egészséges, erős ifjúságot nevelő mozgalomnak és otthont, lehetőséget találjon ott a község egész társadalma az erőteljesebb mozgáshoz, testedzéshez ... K. S. technikai elképzelések helyességét. A VÍZÉP szigetelő gépein jelenleg a Debrecen körül kialakításra kerülő ivóvíz-körvezeték csöveit szigetelik. A 105 vagomnyi, összesen mintegy 9,6 kilométer hosszú. 813 milliméter átmérőjű csőből eddig több. mint 6 kilométert tettek beépítésre kész állapotba. Eredetileg szeptember 1-i határidővel vállalták a nagy mennyiségű vízvezeték szigetelését, de minden valószínűség szerint határidő előtt elkészülnek a munkával. Gazdaságos fuvarok — Ezek a csövek szállítják majd a vizet a második legnépesebb városunkba, Debrecenbe. Kedvező, hogy üzemünk vezetői és az érdekelt beépítő-szerelő vállalat illetékes szakemberei olyan „szállító láncot” alakítottak ki a szigetelt csövek közúti szállításához, ami megvédi a védőréteget a szállításközi sérülésektől. Ugyanakkor a szállító járművek gazdaságos kihasználására. az oda-vissza fuvarok szervezésére is időben felkészültek. Debrecenen kívül az Észak-pesti szennyvíztisztítóhoz szükséges csövek első generációjával elkészültünk, s újabb megrendelésekre vecsési telepünkön készítünk hosz- szú varratos csöveket, ehhez a környezetvédelmi szempontból is fontos objektumhoz. Szigetelünk továbbra is különféle átmérőjű csöveket a békás- megyeri, a kelenföldi lakótelepek vízrendszeréhez, a délpesti kórházhoz. őszintén mondom — de láthatja is — nagy a hajtás, de .másként nincs eredmény. Két évtizedre Kiegészítésként csak annyit, hogy az említetteken túl Ve- csésen szigetelik azokat a csöveket is, amit az elkövetkező két évtized során a Fővárosi Gázművek Budapest gázvezeték-rekonstrukciója során folyamatosan beépít. Ide pedig csak kifogástalan minőségű munkával lehet eleget tenni a követelményeknek. A szigetelő kollektíva bizonyára — mint már oly sokszor — most is megfelel majd az elvárásoknak. Fiatal asszony, fiatalsága ellenére határozott hangon szólal fel az értekezleteken, gyűléseken. Véleménye megalapozott, mondatai átgondoltak, logikusak! Ügy gondolom nem minden fiatalra jellemzőek az elmondottak. Honnan ez a határozottság? ÜÜ — Hét éve vagyok alap- szervezeti párttitkár. Volt időm tapasztalatot szerezni, sok ember előtt beszélni, és mondani is valamit — kezdjük a beszélgetést Lengyelné Sztrunga Máriával, aki június 8-a óta a helyi tanács tagja, Gyömrő nagyközséget képviseli a megyei tanácsban. — 1971-ben lettem párttag, 1975-től pedig a nagyközségi pártbizottság tagja. Alig voltam huszonhárom éves, amikor alapszervezeti titkárrá választottak a helyi Ruhaipari Szövetkezetben. Most új, sokszorosan nagy felelősséggel járó bizalmat kaptam. — Nem fél, hogy úgymond funkcióhalmozó lesz? Lesz-e Dél körül jár az idő. Füllesz- tő a meleg, a Trabant csak rövid ideig tartózkodik a napon, de a hőmérő higanyszála máris 45 fokot mutat a kocsi belsejében. Káváról utazunk Pilis felé. Árgus szemekkel figyeljük a határt, hátha kombájnokra akadunk. A hatalmas táblákon azonban csak a tarlót látjuk, innen már elvonultak a masinák. Hamar elérjük a pilisi Aranykalász Tsz központi tanyáját, ahol teljes a nagyüzem. Szinte percenként érkeznek a teherautók az aranyló szemekkel. Ráállnák a mérlegre, aztán a platóról gyorsan lezúdítják a búzatömeget. Tétlen szerelők — Becsó Károly vagyok — mutatkozik be az egyik IFA teherautó gazdája. — Már tíz éve dolgozom a termelőszövetkezetben, jgy az aratásban is ennyi ideje veszek részt. Az elmúlt hetekben igencsak megtréfált bennünket is az időjárás, hiszen tavaly ilyenkor már régen befejeztük az aratást. Most nehezebb a dolgunk, de azért megbirkózunk a feladatokkal. Naponta tíz, tizenkét fordulót tudok lebonyolítani, öt-hat tonna búzát fogadhatok egyszerre a platómra. — Merre találjuk a kombájnokat? — kérdezzük a gépkocsivezetőtől. — Jöjjenek utánam! Kigördül az autó s mi Is a nyomába eredünk. Ráhajtunk a 4-esre, majd Nyáregyháza felé vesszük az irányt. Szerencsénk van, nyitva a sorompó, így továbbhaladhatunk. Elhagyjuk Pilis szélét, s máris szemünkbe tűnik a kombájnok hada. Elhajtunk Nyáregyháza 9 Morvái János: „Általában fél hétkor kezdünk aratni, este azonban sokszor kilencig, fél tízig is dolgozunk...” Barcza Zsolt felvételei energiája, ideje eleget tenni minden feladatnak? — Lesz energiám i4, és időm is — hangzik a határozott válasz. — Azt azonban nem titkolom, hogy egy kicsit félek. A község gondjairól, céljairól eddig is tudtam, de most már mint helyi és megyei tanácstagnak közvetlenül is részt kell vállalnom a községi feladatok megoldásában. Hiba, nem hiba, keveset tudok még a tanácstagi feladatokról, a szakigazgatási apparátus munkájáról. De majd megtanulom, és a félelem is elmúlik. s — Mit tart legfontosabb feladatának? Miben szeretné leghamarabb látni a fejlődést Gyömrőn?— A fejlődés folyamatos és állarídó. Rengeteg a tennivaló a nagyközségben. Hadd ne soroljam. Ám úgy gondolom, a legfontosabbról szólnom kell a „legek” közül. Az a véleményem, hogy Gyomron széléig, majd egy dűlőútdn a kombájnok felé igyekszünk. Szinte merőlegesen süt ránk a nap, a kombájnok szorgalmasan róják a távot. Ahogy a közelünkbe érnek, pof telepedik ránk. A szövetkezet műhelykocsija tétlenül várakozik' a tábla szélén, szerencsére most nincs dolguk a szerelőknek. A kombájnok tetején a lámpa jelzi, hogy megtelt a tartály, odaállnak a teherautó mellé s megkezdődik az ürítés. Az E—516-os NDK gyártmányú kombájn gazdája, Morvái János lekászálódik az ülésről, s szívesen rááll egy kis beszélgetésre: — Csévharaszton lakom, onnan járok be naponta a termelőszövetkezetbe — mondja. Tíz évvel ezelőtt még Budapestre jártam dolgozni, a Kőbányai Könnyűfémműbe. Fárasztó volt a napi utazás, ezért döntöttem úgy, hogy hazajövök. Persze akkor még Csévharaszton is volt termelőszövetkezet, azóta már egyesültünk a nyáregyházi és a két pilisi közös gazdasággal. Amíg bírjuk... — Hogyan telik mostanában egy napja? — Reggel öt órakor ébredek, fél hatkor már jön értem a gépkocsi, s indulunk Pilisre. Általában fél hétkor kezdhetünk aratni, várnunk kell ugyanis, amíg felszárad a harmat. Este azonban addig dől- I gozunk, amíg bírjuk, sokszor kilencig, fél tízig is ... Bizony, mire befejezzük, nagyon elfáradunk, otthon már nincs kedvem a televízió elé ülni. — Az idei aratás bizonyára nehezebb a korábbi éveknél. Hogyan látja ezt a kombájn nyergéből? — Egy kicsit eltúlozzuk azt, hogy milyen nehéz az idei aratás. Pedig az átlagtermések jobbak az elmúlt éveknél. állandó nagyon szegényes az üzlethálózat, sok az ócska, régi egy helyiségből álló élelmiszerüzlet, hentesüzlet, egyebekről nem is szólva. Jó lenne, ha a háziasszonyoknak létesülne egy olyan bevásárlóközpont, amelyek á környező községekben már megvalósultak. Ezt szeretném megértetni azokkal, akikre ez tartozik. — öt éve mentem férjhez. Saját erőből építkezünk. Aki csinálta, tudja mit jelent az építkezés. Ha azt befejezzük, úgy érzem ez így is természetes. Férjem Budapesten dolgozik. Tanultam is, hiszen a családnak is az a jó, ha megalapozott tervek szerint él. Mi megpróbálunk így élni. m Mit lehet ehhez még hozzátenni? A feladatok a közéletben is családon belül ,is nagyok, szépek. Meggyőződésem, hogy Lengyelné, Sztrunga Mária megvalósítja elképzeléseit. Gulyás László Tény, hogy nincs könnyű dolgunk, hiszen! máskor ennyi idő alatt,már befejeztük az aratást, ikost előfordult, hogy egy héten csupán három napot arathattunk, a többi négyet a műhelyben és a táblák szélén tétlenül töltöttük. Azért bízom abban, hogy a hét közepére vagy végére már mi is múlt időben beszélhetünk az aratásról. — Gyakran meghibásodik a gép? — Két éve kaptam ezt a kombájnt, különösebben nem panaszkod hatom, bár az alkatrészellátás lehetne jobb is. Sokszor megtörténik, hogy egy-egy alkatrészt kellene cserélni, ilyenkor megpróbáljuk házilag előállítani. A legtöbbször sikerül is. Az óránkra pillantunk, fél egy van. Megkérdezzük Morvái Jánost: — Nem éhes még? — Hát már várjuk az ebédet, Pilisről szállítják nekünk a finom falatokat. Bőséges kosztot kapunk, elegendő az üdítő és frissítő ital is. Este, amikor befejezzük a munkát, egy üveg sört nyomnak a kezünkbe, megvallom őszintén, nagyon jólesik- Otthon megiszom még egy üveggel, meg- fürdök s úgy fekszem le. Nemrégiben fejeztük be családi házunk építését Most egy kicsit örülök is, hogy nem vagyok otthon, a festő ugyanis tegnap vonult el tőlünk, a feleségem és a kisebbik gyermekem éppen a nagytakarítást végzi a lakásban... Pihenés nélkül — Ha befejezzük az-aratást, azonnal hozzá kell fognunk a vágókések átszereléséhez, mert hamarosan megkezdjük a napraforgó betakarítását. Aztán megint nincs időnk pihenésre, mert a műhelyben végre kell hajtanunk a nagykarbantartást, hiszen egyre közelebb kerülünk a kukorica betakarításához, Elbúcsúzunk Morvái Jánostól és többi társától. A kombájnotok felpattannak a masinákra, elfoglalják helyüket a vezetőfülkében s továbbindulnak. Mi is visszafelé tartunk, Találkozunk az ebédszállítókkal s megkérjük őket, siessenek, mert a kombájno- sok már várják az ebédet... Gér József Klubtalálkozó Pilisiek Ceglédbercelen Augusztus 8-tól 10-ig Ceglédbercelen rendezik meg a Dél-Pest megyei ifjúsági klubok találkozóját. Járásunkat a pilisi Móricz Zsigmond Művelődési Ház ifjúsági klubjának tagjai képviselik majd a háromnapos, gazdag eseménysorozattal lezajló találkozón. Köszönettinket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, ismerősüknek és szomszédoknak, akik szeretett térjem, édesapánk, nagyapánk és dédnagyaoánk Bekker István temetésén Monoron részt vettek, sírjára virágot, koszorút helyeztek, részvétükkel bánatunkban osztoztak. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) A tömegsport bázisa legyen Orosz Károly Megalapozott tervek szerint élni A fejlődés folyamatos és
