Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-30 / 203. szám

Tauássi vezeték meg&eszétése A jövő tervei a közlekedésben Maui tízmiilső utas Már a gyakorlatban jelent­keznek az országgyűlés által 1963-ban elfogadott, s egy év­tizeddel később korszerűsített közlekedéspolitikai koncepció megvalósításának eredményei. Ezek közé tartozik például, hogy a személy- és áruszállí­tási feladatok megoszlása lé­nyegében a kívánalmaknak megfelelően alakult, a takaré­kosabb energiafelhasználás szempontjából is. A közleke­dési ágazat fejlesztési prog­ramja a következő, esztendők­re — a beruházási lehetősé­gek függvényében— a főbb célok rangsorolásán alapszik. Ennek megfelelően a szállítá­si feladatokat ellátó vasúti és közúti fuvarozást, a városi tö­megközlekedést, hírközlési te­rületen pedig elsősorban a tömegkommunikáció korsze­rűsítését részesítik, előnyben. Ezek voltak a legfontosabb gondolatai annak a pénteki ta­ i nácskozásnak, amelyen — a Parlament Gobelin-termében — Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke vezetésével a fővárosi, a megyei és a me­gyei városi tanácsok elnökei a közlekedés- és hírközlés idő­szerű kérdéseivel foglalkoztak. Ez volt a tanácsi választások utáni első megbeszélésük. Pullai Árpád, közlekedés- és postaügyi miniszter tájékozta­tójában — amellyel kiegészí­tette a témában előzetesen közreadott írásos jelentést — szemléletes adatokat közölt. Például azt, hogy hazánkban egy napon a közhasználatú járműveken annyian kelünk útra ,mint amennyien lakjuk az országot; s a tízmillió utas átlagosan 11 kilométert tesz meg. A lakosság tulajdonában levő személygépkocsik száma rövidesen eléri az egymilliót. A munkaértekezleteken a tanácselnököket elsősorban a jövő tervei foglalkoztatták — Demokrácia a mezőn K i emlékszik még az úgynevezett határi közgyűlésekre? Az idősebb tsz-tagok közül bi­zonyára sokan. Hiszen úgy 15—20 évvei ezelőtt, -ami­kor még kisebb méretűek voltak a közös gazdaságok, eléggé elterjedt, népszerű találkozási fórum volt ez dologidőben a szövetkezeti tagoknak és a vezetőknek. Az előre meghirdetett napon a tsz vezetői eleve úgy szervezték a munkát, úgy osztották el az embere­ket a különféle mezei fel­adatokhoz, hogy késő déL .után, amikor már nem nagy a meleg,- az alkal­mas, árnyas, nagy fák alá könnyen összejönessen az egész tagság. Szívesen részt vettek az emberek az ilyen gyűlé­seken és figyelmesen meg­hallgatták az elnököt, aki ismertette a szövetkezet legfontosabb időszerű ügyeit. Kérdezni, véleményt mondani is lehetett. Vitás kérdéseket tisztázhattak és két-három óra hossza múl­va mindenki — tagok és vezetők — tájékozottabban folytathatták munkájukat. Régi felismerés tehát szö­vetkezeteinkben, hogy a tagság tájékoztatásával, vé­leményének megismerésé­vel a legnagyobb munkák idején is törődni kell. A demokráciának a közgyűlé­sek közti időszakban is ér­vényesülnie kell. Szerencsére a szövetkeze­tek túlnyomó többségében a vezetők és tagok sok esztendő tapasztalatai alap­ján pontosan tudják, mi­ként kell a demokráciát ésszerűen, hatékonyan ér­vényesíteni. Tudják, mikor van ideje és hol van helye a szükséges párbeszédnek, a demokratikus vitának. Viszont azt is megtanulták, hogy ha közösen valamit elhatároztak, akkor utána már a tetteké a szó. Azon már nincs mit vitatkozni, ha szántani, vetni, vegysze- rezni, betakarítani kell. Természetesen a jó javas­latoknak, észrevételeknek mindig értékük, becsületük van, azokat az évszakoktól, a hónapoktól függetlenül figyelembe kell venni. Le­hetetlenné válna viszont a folyamatos munka, ha mondjuk, egy gépesítési brigád minden reggel meg kívánná vitatni és szava­zással akarná eldönteni, hogy hol és mit dolgozza­nak. Ez egyébként is szakkér­dés; melyben elsősorban a tsz felelős szakemberei il­letékesek. Fontos persze a szakmai kérdéseket is meg­beszélni, megértetni, elfo­gadtatni, de erre való a felkészülés ideje, a téli tanfolyamok időszaka. A torlódó mezei munkák idő­szakában erre már hincs mód, nincs idő. Ezzel együtt igaz viszont az is, hogy a tsz-tagok nyáron is gazdái a szövet­kezetüknek. Jogos tehát az igényük, hogy rendsze­resen és idejében értesülje­nek a tsz fontos, közös ügyeiről és ne kelljen nekik várni közgyűléstől közgyű­lésig a véleményük ki­nyilvánításával. H iszen ma már a leg­több tsz-ben csak egy vagy két közgyűlést tartanak évente. Éppen ezért a korszerűsített szövetkezeti törvényünk maga gondoskodik arról, hogy a nagyobb tsz-ekben a küldöttgyűlések és vala­mennyi szövetkezetben a munkahelyi közösségek ta­nácskozásai elősegítsék a demokrácia érvényesülését. Az 1350 tsz-ben jelenleg mintegy 10 ezer munkahe­lyi közösség működik. Ezek évente legalább három megbeszélést tartanak, egyet közülük épp a nyári időszakban. Ezektől sok függ. A tagság értékeli azt, ha maga a tsz-elnök és a tsz többi vezetője minél több ilyen megbeszélésen részt vesz. így mindenki első kézből szerezhet érte-, süléseket: a tagok a közös ügyekről, a vezetők a köz­hangulatról. A küldöttgyűlések, veze­tőségi ülések határozatairól a tsz-tagok sokat megtud­hatnak attól a társuktól, aki az ágazatot vagy az üzemegységet képviseli az adott testületben. Ha a vá­lasztott küldött, illetve ve­zetőségi tag visszaérkezik a tanácskozásról, akkor a munkatársai rendszerint azon nyomban meghallgat­ják, hogy miről is határo­zott a küldöttgyűlés, illetve a vezetőség. Bevált a tsz-híradók te­vékenysége is. A jól össze­állított, közvetlen hangú — nem a napi sajtót utánzó — sokszorosított tájékozta­tók a nagy létszámú tag­sághoz is rendszeresen el­juthatnak és növelhetik tá­jékozottságukat. Kár, hogy különféle bürokratikus aka­dályok, az eltúlzott igények és a belőlük adódó nagy költségk nehezítik a tsz- híradók tömegesebb elter­jedését. Sokra kell értékelni vé­gül a vezetők és a tagok gyakori munkahelyi talál­kozásait. A legtöbb tsz-ben korán reggel az elnök ma­ga is valamelyik majorban, állattenyésztő telepen, a gépjavítóknál vagy a trak­torosoknál kezdi a munká­ját. Ezt teszi a többi vezető is. Ilyenkor bárki, bármi­ről beszélhet az elnökkel, illetve a tsz illetékes veze­tőivel. indez segít abban, hogy a tsz-demokrá- cia a nagy munkák idején, a dolgos hétközna­pokon is gyümölcsözően ér­vényesüljön. Tóth Benedek M PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! kérdéseik és a miniszter vá­laszai is leginkább a holnap­ra Vonatkoztak. Annál is in­kább, mert — sok más terü­lethez hasonlóan — a közleke­désben is ősökként ütemű fej­lődéssel kell számolnunk a soron következő tervidőszak­ban. Folytatódik a főutak és összekötő utak burkolatának megerősítése és a hat méter­nél keskenyebb utak szélesíté­se. Már megtörténtek az első szervezett lépések, kezdeti eredmények is vannak a köz­úti közlekedés egészen belül a közhasználatú és a közületi jármüvek szállítási kapacitá­sának összehangoltabb, szerve­zettebb kihasználásában. Itt olyasmiről van szó, hogy a sokszor csak néhány dolgozót szállító vállalati autóbuszok például felvehetnék más gyá­rak munkásait is, tehermen­tesítve a tömegközlekedést, vagy esetleg több munkahely közösen tarhatna (így jobban kihasználható! autóbuszt. Fel­vetődött a tanácskozáson an­nak a gondolata, hogy ezek­kel a buszokkal az „üres” idő­ben lehetne bérfuvarozást is végezni; a tanácselnökök szor­galmazták, hogy dolgozzák ki ehhez a megfelelő jogszabá­lyozást. A miniszter egyetértett _ a kezdeményezéssel, s mindjárt figyelembe ajánlotta vezető munkatársainak, akik szin­tén jelen voltak az értekezle­ten. Az egész lakosságot közel­ről érintő és jó hír, hogy rö­videsen megkezdődik a Pető- fi-rádió műsorát sugárzó adók rekonstrukciója, s más mun­kálatok nyomán pedig javul majd a tévé első és második programjának vételi lehetősé­ge, az ország néhány, ma még gyengébb képminőségre kár­hoztatott részében. Kevésbé biztató a helyzet a telefonté­mában. Jelenleg 250 ezer igénylőt tartanak nyilván. Közvetve kapcsolódott a közlekedési témához a tanács­elnök! értekezlet második na­pirendi kérdése is: az idegen- forgalom területi átrendezésé­vel és a határmenti forgalom­mal kapcsolatban Juhász Zoltán belkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár tájé­koztatta a tanácsi vezetőket AZ MSZMP PEST MEGYEI. BIZOTTSÁGA ÉS A. MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. AUGUSZTUS 30., SZOMBAT Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az igazságszolgáltatás szervezeti korszerűsítése vé­gett — a személyi és ügyfor­galmi sajátosságokra is figye­lemmel — az Elnöki Tanács megszüntette a sárbogárdi já­rásbíróságot és a járási ügyész­séget, ezzel egyidejűleg kiter­jesztette a dunaújvárosi járás- bíróság és a városi-járási ügyészség illetékességi területét a sárbogárdi járásra. Az Elnöki Tanács megfosz­tott magyar állampolgárságá­tól négy külföldön tartózko­dó személyt, akik bűnöző élet­módjukkal, illetve az állam- polgári hűség súlyos megsér­tésével arra érdemtelenné vál­tak. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Losonczi Pál és Németh Károly az OMÉK-on Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politi­kai Bizottság tagjai pénteken az OMÉK-ra látogattak. A vendégeket Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Földes László, a Hungexpo vezérigazgatója fo­gadta. A vendégek a Hungexpo köz­pontjában tájékoztatót hallgat­tak meg. (Az OMÉK tegnapi esemé­nyeiről lapunk 3. oldalán szá­molunk be.) Gyáii Szabadság Tss Milliók óvodára és ellátásra Esernyő alatt, az óvodaavatás pillanataira várva Automata gépsor gyűjti a tojást Bozsán Péter felvételei Két jelentős beruházással készültek el a gyáli Szabad­ság Tsz szakemberei, szpcia­Céíprogramok a BNV-nát Jelentős megtakarítások j A villamos energia iránti igény mérsékelt növekedését figyelembe véve, az energia- politikai célkitűzések az úgy­nevezett szenes és földgázerő­művek maximális kihasználá­sát követelik meg. A fűtőolaj felhasználását pedig csökken­teni kell, természetesen úgy, hogy a lakosság és a közüle- tek villamosenergia-ellátása minden körülmények között biztosított legyen. Ez a helyzet mely a Dunamenti Hőerőmű Vállalatot speciális feladatok­kal ruházta fel ebben az év­ben is. A hőerőmű igénybeve­hető teljesítőképességének csu­pán 53,1 százalékos kihaszná­lását tervezték. Ezért az erő­mű két, 215 megawattos blokk­ja megszakításos üzemben, az állandó üzemelő blokkok pe­dig továbbra is minimális ter­heléssel működnek, a rövid­idejű csúcsterhelések kivételé­vel. A megszakításos menet­rendtartó csúcsüzem azonban bizonyos veszteségekkel jár. A minimális terhelésen üzeme­lő kazánok távozó füstgáz hő­mérsékletének növelése rontja a fajlagos hőfelhasználást. En­nek mérséklése, illetve re- kopenzálása sajátos feladatok megoldására késztette a válla­latot. így született meg több takarékossági intézkedés, melyek közül a legjelentő­sebbek az úgynevezett légfelesleg, valamint a hű­tővíz optimalizálásának programja. A célprogramok bevezetése már az első félévben komoly eredményeket hozott. A folyé­kony tüzelőanyag-megtakarí­tás 3 ezer 300 tonnát jelentett, ez forintra átszámolva 7.8 mil­lió. Jelentősek az anyagtakaré­kosság eredményei is. A DHV zömében — mintegy 4 és fél milliárd forint értékben — tü­zelőanyagot és csekélyebb té­telű — mintegy 90 millió fo­rint értékű —, egyéb anyagot használ fel. Ez utóbbinál ho­zott 1 millió forintos megta­karítást az első félévben a tőkés importból származó anyag helyettesítése hazaival. Ami főként a szocialista bri­gádvállalások teljesítésével va­lósult meg; a tőkés importból származó alkatrészeket hazai vagy* saját készítésű alkatré­szekkel pótolták a kollektívák. A vállalat közel 60 szocialis­ta brigádja egyébként is leté­teményese a takarékossági célkitűzéseknek: a karbantartási és üze­meltetési feladatokat a vállalati tervek ismereté­ben, lekiismeretes munká­val szolgálják. Végezetül meg kell említe­ni az üzem- és munkaszerve­zés eredményeit, melyeknek lényege: alacsony létszámmal is maradéktalanul meg tudták oldani a műszaki, gazdasági feladatokat. T. I. lista brigádjai. Tegnap adták át rendeltetésének a nagyköz­ségben a Károlyi utcai, ötven gyerekeket befogadó új óvo­dát. Alig néhány óra múlva pedig a felsőpakonyi tojótele­pet, ahonnan naponta százezer darab tojás jut a kereskede­lembe. Szűkszavúak ezek a tények, de vegyük csak sor­jába. Az idén, év elején, a ter­melőszövetkezet dolgozói egy kommunista műszak bérével támogatták a nagyközség óvo­daépítését, illetve bővítését. Ennyivel azonban nem érték be. A Ságvári szocialista bri­gád kezdeményezése nyomán úgy döntött a kollektíva: szeptember elejéig ötven gyereket befogadó óvodát épí­tenek, s adnak át a község nek. A szándékot tett követte: május 5-én láttak hozzá a ré­gi — a tsz tulajdonában le­vő — nyomda épületeinek bontásához, az új objektum kialakításához; A kivitelezés­sel augusztus 18-ra készültek el. A társadalmi munka, a felajánlások — s nem utolsó­sorban: a tsz anyagi támoga­tása — nyomán egymillió 830 ezer forintból újjávarázsolták az épületet, tetszetőssé alakí­tották udvarát. Az utóbbin he­lyezték el a mászókákat, a csúszdát, az ügyességet fejlesz­tő játékokat. A műanyag csúsz­da narancsvörösre, a mászó- kák vasból formált, zöldre festett gömbje messziről hívó­KÖZELET Dr. Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának helyettes elnöke bú­csúlátogatáson fogadta dr. Libere Ndabakwaje-t, a Bu­rundi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki végleg elutazott Bu­dapestről. Dr. Fathi Arafat elnök ve­zetésével pénteken elutazott Budapestről a Palesztinái Vö­rös Félhold küldöttsége, amely a Magyar Vöröskereszt vendégeként háromnapos lá­togatást tett hazánkban. gatja, fcsalogatja az apróságo­kat. S nem is hiába, hiszen a tegnapi avatón a nagyközség, a tsz vezetői, Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese mellett ott szorongtak a leen­dő birtokosok, a gyerekek Is. A váratlanul jött zápor sem rontotta el az ünnepi hangu­latot. Dr. Nyemcsók János, a tsz elnöke Gazdik Istvánné- nak, a nagyközségi tanács el­nökének adta át az óvoda kul­csait. Annak a gyerekintéz­ménynek ajtaját nyitó kulcso­kat, amelyet a tsz évi egyfo­rintos eszmei bérleti díj elle­nében adott használatra a ta­nácsnak. A tsz szocialista bri­gádjai pedig nemcsak a mun- kaverseny-mozgalomban el­ért helyezésekért járó jutalmat költötték az apróságokra, ha­nem a karbantartás, a tataro­zás későbbi munkáit is vállal­ják. Hogyan gazdagodhat egy- egy település újabb gyermek- intézménnyel? Ennek adták példáját a gyáli Szabadság Tsz tagjai. A gazdagodás másik jele, hogy Felsőpakonyban ezentúl naponta százezer darab friss tojást raknak autókra, s visz­nek a budapesti piacokra, a S/nbadság Tsz mintaboltjaiba. Nem raktároznak, hanem azonpal szállítanak a tojóhá­zakból, melyek több ütemben épültek, 1979 áprilisától az idén'augusztusig. A hat tojó­házban 135 ezer darab barom­finak van helye. A kivitele­zést itt is — akárcsak az óvo­dánál — a szövetkezet saját építőipari ágazata végezte. A negyvenhárom millió forintos beruházáshoz a gépeket, a mo­dern berendezéseket a Rába mosonmagyaróvári gépgyára szállította. A szerelést a helyi kollektíva, a szocialista bri­gádok vállalták, s ily módon másfél millió forintot takarí­tottak meg. Négy hónap alatt építettek óvodát, s az ellátást segítő épületkomplexumot pedig négy hónappal a határidő előtt adták át rendeltetésének. V. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom