Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

1980. AUGUSZTUS 27., SZERDA ~xMií<m 7 Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései • A háztartási alkalmazot­tak munkaviszonyáról. Magánmunkáltatónál bent­lakó vagy bejáró, háztartási munkát végző dolgozókra a Munka Törvénykönyvén kívül külön jogszabályok érvénye­sek. Ezzel kapcsolatban tettek fel olvasóink néhány kérdést: lehet-e ilyen munkaszerződést szóban kötni, mennyi a fel­mondási idő, milyen bértéte­lek vannak, mi illeti meg a bentlakó háztartási alkalma­zottat. A munkaszerződést írásban kell megkötni, szóban nem le­het. A felmondási idő 15 nap, mely idő a munkaviszonyban töltött tíz év után négy, 20 év után öt, 30 év után hat hétre emelkedik. A munkáltató és a háztartási alkalmazott en­nél hosszabb, de legfeljebb 10 heti felmondási időben is megállapodhat. Ha a munkál­tató mond fel, köteles a fel­mondási idő tartama alatt — legalább 15 nap időtartamra — az alkalmazottat a munka­végzés alól felmenteni. A háztartási alkalmazott munkabére pénzbeli és ter­mészetbeni járandóságokból áll. A havi pénzbeli munka­bér összegére vonatkozóan a 10/1978. vVIII. 15.) MüM. ren­delet rendelkezik, attól füg­gően, hogy az alkalmazott ön­állóan végzi-e a munkáját, vagy kisegítő jelleggel, és hogv bentlakó vagy bejáró-e. Egyik olvasónk elpanaszcl- ta, hogy náluk festés és má­zolás volt, és a nagytakarítást is vele végeztették el külön ellenszolgáltatás nélkül. Ez az eljárás a munkáltató részéről nem volt szabályos. Az emlí­tett jogszabályban meghatáro­zott munkabér ellenében, a dolgozó a lakástatarozás után, nagytakarítást végezni nem köteles. De a munkaszerződés­ben foglalt megállapodáshoz képest, abban közre kell mű­ködnie. Másik olvasónk azt pana­szolta, hogy napi kétszeri ét­kezést biztosít részére a mun­káltató. A bentlakó részére teljes ellátásként naponta legalább háromszori étkezést kell biztosítani. Bejáró eseté­ben nem teljes munkaidőnél, csak annyi étkezés jár, ameny- nyi a munkaidőre esik. A pi­henőnap tekintetében is ta­pasztalható, olvasónk elmon­dása szerint jogszabálysértés, ott, ahol havonta egyszer sem adják ki a pihenőnapot va­sárnap. A heti pihenőnapnak havonta egyszer legalább va­sárnapra kell esnie. Ameny- nyiben nem így jár el a mun-' káltató, olvasóink panasszal fordulhatnak a szakszerveze­tükhöz, kérhetik annak segít­ségét, de ügyükben munka­ügyi vita is kezdeményezhető. • Az öröklésből való kizá­rásról. özv. I. B.-né olvasónknak elhunyt férje után a közösen vásárolt családi ház fele ré­szére haszonélvezeti joga van, másik fele saját tulajdona. Két gyermeke van, de csak az egyik gondoskodik róla, a másik nem is látogatja, és bár tudott arról is, hogy hosszabb ideig kórházban volt, be sem ment hozzá. Azzal a gondolat­tal foglalkozik, hogy az őt MOZIMŰSOR AUGUSZTUS 28-TÖL SZEPTEMBER 3-IG ÄBONY NAGYKÁTA 28— 31: Ki öli meg Európa 23—29: Száguldás 1 v^,.:Jíoíyha?IÍAÍeÍí7* gyilkosságokkal* 1 t0k a fedélzete« 30-31: Az asszony, aki énekel BUDAÖRS 1— 2: A nagy balhé 29— 31: A katona és az elefánt NAGYKŐRÖS Aia»-. l-S^éleiem a város 28-foT kT bTsViu^ J "0‘ szerelemről?* (este) 1— 3: Joseph Andrews** felett** CEGLÉD, Szabadság 28—31: Vadállatok a fedélzeten (du.) Joseph Andrews** (este) 1— 3: A katona és az elefánt (du.) Ki beszél itt szerelemről?* (este) CEGLÉD, Kamara és Mese 28— 3: Babszemjankó a varázslónál CEGLÉD, Művész 28— 3: Macskajáték DABAS 28—23: Joseph Andrews** 31: Bogáncs (du.) 30—31: Kígyótojás*** 1— 2: Szerelmi vallomás i- :i. DUNAHARASZTI 28— 29: Ki beszél itt szerelemről?* 30—31: Halálos tévedés 1—2: Mentolos ital DUNAKESZI, Kertmozi 29— 31: Örült nők ketrece»» DUNAKESZI, Vörös Csillag 28—31: A férfi, aki szerette a nőket»» 30— 31: Hintó géppuskával (du.) 1— 2: Pokoli torony I—II.» DUNAKESZI, József Attila 31: Hintó géppuskával (du.) A férfi, aki szerette a nőket*» (este) 1: Pokoli torony I—II.» 3: A gyilkos a házban van ÉRD 28—29: A nagy balhé 31: Tecumseh 1— 2: Ki beszél itt szerelemről?* FÓT 28—29: Mentolos ital 30—31: Kojak Budapesten 1— 2: Uízana GÖDÖLLŐ 28—31: Apacsok (du.) Ragadozó madarak* (este) 1— 3: Folytassa, cowboy GYAL 28—29: Csendestárs** 30—31: Liliomfi 1— 2: Bosszúvágy** LEÁNYFALU, kertmozi 28— 29: A leprás nő 30—31: Akiket forró szenvedély hevít** 1— 2: Robert és Robert* MONCR 29— 31: Az áldozat* (este) 30— 31: A rézhegyek királynője (du.) 1— 2: Hatan keltek országon át 1— 3: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?* MONOR, kertmozi 28—29: Száll a kakukk fészkére** 30—31: Joseph Andrews** 1— 3: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* NAGYKŐRÖS, Stúdió 28— 3: Árvácska (4 órakor) 28—31: Budapest tavaly (6 órakor) Egy lány Chiléből* (8 órakor) 1— 3: Hideg napok (6 órakor) Bankrablás (8 órakor) PILISVÖRÖSVÁR 28—29: Az ördög menyasszonya 30—31: Hintónjáró szerelem 1— 2: A facipő fája I—II.* POMAZ 28—29: Bosszúvágy** 30—31: Ki beszél itt szerelemről?* 1— 2: Apokalipszis, most I—II.** RÁCKEVE 28—29: Halálos tévedés 30—31: A hosszú hétvége 1— 2: Joseph Andrews** SZENTENDRE 28—31: Folytassa, cowboy 1— 3: Hyppoiit, a lakály (du.) Ragadozó madarak* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 28—31: A fej nélküli lovas (du.) Apokalipszis, most I—II.** (este) 1— 2: Halálos tévedés TÁPIOSZELÉ 23—29: Ordasok között 30—31: Száguldás gyilkosságokkal* 1— 2: Robinson Crusoe VAC, Kultúr 28— 29: Félénk vagyok. de hódítani akarok 30—31: A maláji tigris 1— 3: Hintó géppuskával (du.) A férfi, aki szerette a nőket** (este) VÁC, Madách Imre 29: Zsam — Történet 30: San Babila egy napja*** VECSÉS 29— 31: Váltságdíj** 30— 31: Veronika és a bővös zsák (du.) 1— 2: Apacsok (du.) 1— 3: A maláji tigris VECSÉS, kertmozi 29—31: A fekete kard románca* 1— 3: A farmer felesége • Csak 14 éven felülieknek ajánljuk. •• Csak 16 éven felülieknek ajánljuk. •*• Csak 18 éven felülieknek ajánljuk. szeretettel ellátó, gondoskodó gyermekére hagyja majd a saját fele ingatlanát. Megte­hetne ezt? — kérdezi olva­sónk. A gyermekek egyenlő arány­ban örökölték elhunyt apjuk után az ingatlan feiét. így most mindkét gyereknek az említett házon 1/4—1/4 rész tulajdoni illetősége van. Ha olvasónk a saját fele részét csak egyjk gyerekre hagyja, annak 3/4 rész jut majd, és akit nem akar a hagyatékban részesíteni, annak a gyerek­nek az apjától örökölt 1/4 ré­sze lesz csak. Ebből nyilván a gyerekek között is lesz majd vita. Ezért olvasónknak elő­relátóan erre is kell gondol­nia. Bár megvan a joga arra, hogy kizárja a tör­vényes öröklésből az em­lített gyerekét. Ezt teheti úgy, hogy a végrendeletben más személyt nevez örökössé he­lyette, vagy kifejezett nyilat­kozattal zárja ki a törvé­nyes öröklésből. A kizárást nem kell indokolnia. Köteles részre azonban még ebben az esetben is jogosult lesz. Köte­les rész a törvényes örök­rész fele, vagyis jelen esetben olvasónk tulajdonát képező fél ház egynegyed része, vagy­is az egész ház egynyolcada. Köteles rész akkor nem jár, ha az örökhagyó végintézke­désében érvényesen kitagadja a jogosultat. A kitagadás okát kifejezetten meg kell jelölni. Köteles részből kitagadésnak van helye, ha a köteles részre jogosult az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne, az örökhagyó sérelmére sú­lyos bűncselekményt követett el, az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársá­nak életére tört, vagy sérel­mükre egyéb súlyos bűntettet követett el. Akkor például, ha az örökhagyóval szemben tör­vényes eltartási kötelezettsé­gét súlyosan mégsértette, er­kölcstelen életmódot folytat, jogerősen 5 évi vagy azt meg­haladó szabadságvesztésre ítél­ték. A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végin­tézkedése előtt megbocsátotta. Olvasónk esetében a felso­rolt okok közül csak az ér­demtelenség jöhetne számítás­ba, ezért, ha úgy gondolja, végrendeletében kellően indo­kolja meg, miért nem kívánja egyik gyermekét részesíteni az örökségből. Dr. M. J. A hadseregben is Döntőbizottságok A kirándulás vége — apasági per A gyámhatóság által kiren­delt gondnok egy újszülött képviseletében, apaság megál­lapítása iránt, egy fiatalem­ber ellen pert indított. A ke­reset szerint a fiatalok egy kiránduláson ismerkedtek meg, majd szerelem, később pedig szoros kapcsolat alakult ki közöttük. Az illető — mint ahogy ilyenkor történni szo­kott — tagadta, hogy a gyer­mek anyjával viszonya lett volna. A járásbíróság által el­rendelt vér- és szérumcsoport- vizsgálat az apaságot nagyon valószínűtlennek találta, s ezen az alapon a járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíró­ság a keresetet elutasította. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróságra ke­rült, amely a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozata­lára utasította. Döntésében a következőket fejtette ki: — Apasági perben a bíró­ság a tényállást az anya egy­oldalú vallomása alapján is megállapíthatja, de ilyenkor nagyon körültekintően kell el­járni. Vallomása, mint bizo­nyíték, szabad mérlegelés tár­gya és a per összes adataival egybe kell vetni. Ebben az esetben azonban az eljárt bí­róságok az anya állításait nem vették figyelembe. Ez a jog­erős ítéletet megalapozatlan­ná teszi, különösen azért, mert vallomását egyéb adatok meg­erősítik. A fiatalember beis­merte, hogy a más községben lakó anyát nemcsak többször a lakásán, hanem a szülőott­honban is fölkereste. Ezekből a közöttük levő szorosabb kap­csolatra lehet következtetni. Az egyik rokon vallotta, hogy az anya a viszonyt előtte beis­merte. A bíróságok akkor jár­tak volna el helyesen, ha az orvosi vizsgálatot más inté­zetben megismétlik. Ha az apaságot ez sem erősítené meg, feltétlenül antropológiai vizsgálatot kell végezni. Egy építkezés bonyodalmai Kétlakásos családi ház épí­tésére kapott megbízást egy mérnök. A költségeket egymil­lió-négyszázezer forintban ál­lapították meg. A munka el­készülte után a megbízó mi­nőségi kifogást emelt és há­romszázezer forint visszafize­téséért pert indított. A mér­nök azzal védekezett, hogy baráti szívességből vállalta a munkálatok ellenőrzését, a neki átadott összegeket pedig fez építkezésre fordította. Ezt a védekezést az elsőfokú bíró­ság nem fogadta el és a mér­nököt a peresített összeg meg­fizetésére kötelezte. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bffóság az ügyben új eljárást rendelt el. A határozat megállapította, hogy a mérnök a műszaki ve­zetéssel kapcsolatos feladatok ellátását díjazásért vállalta. Kisiparosok és segédmunká­sok alkalmazását önállóan in­tézte. Tehát köteles volt a megbízó érdekeinek megfele­lően eljárni. Adat merült fel arra, hogy a megrendelő tá­jékoztatása és engedélye nél­kül a kőművesmunkák elvég­zésére iparengedéllyel nem rendelkező személyt alkalma­zott, aki hibásan, rosszul dol­gozott. Amennyiben emiatt kár keletkezett, ez a mérnököt terheli. Ennek tisztázására azonban új bizonyítási eljá­rás letolytatására van szük­ség. Az is felmerült, hogy az eredetileg hetven centiméte­resre tervezett alap mélysé­ge helyeit más kivitelezés tör­tént. A mérnök ezzel szemben arra hivatkozott, ez azért volt szükséges, mert az alapozási munkálatoknál kiderült: az ingatlan alatt bombatölcsér húzódik. Ezzel kapcsolatban i> új szakértői véleményre van szükség annak tisztázására, fi­gyelembe vették-e a talajvi­szonyokat. Ennek során meí kell állapítani, hogy az ala­pozásnál mi volt a ténylegesen fölhasznált anyagmennyiség él az arra fordított munka. A rendelkezésre álló szakvéle­mény hiányos és aggályos. emiatt az elsőfokú ítélet meg­alapozatlan. Végül a Legfelsőbb Bíró­ság kimondta: a mérnököt te­vékenységéért díjazás illett« meg, de ennek összege félő. nincs adat. A megrendeli azonban a megbízottnak járí díjat csökkentheti, illetve ki­fizetését megtagadhatja, hí bizonyítja, hogy a megfelelt eredmény részben vagy egész­ben olyan okból maradt el, amiért a megbízott felelős Ezért az új eljárásban arra is ki kell térni, hogy a díj csök­kentése indokolt-e. A szolgálati lakásról A férj és a feleség egyaránt kérte a házasság felbontásáií, majd a bírósági tárgyaláson egyezséget kötöttek, amelyben az apa gyermektartásdíj fize­tésére kötelezte magát, és hoz­zájárult, hogy a lakás az asz- szony kizárólagos használatá­ba kerüljön, A járásbíróság a házasságot felbontotta és az egyezséget jóváhagyta. A jog­erőre emelkedett végzésnek a volt közös lakás használatára vonatkozó része ellen a leg­főbb ügyész törvényesgági óvást emelt. - * ' ^ Az óvás alapos — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Jog­szabályt sértett a járásbíróság, amikor figyelmen kívül hagy­ta, hogy a házastársak közös lakása a férjnek szolgálati la­kása volt. A vonatkozó rende­let értelmében ilyen esetben a bérlőt akkor sem lehet a lakás elhagyására kötelezni, ha a használat nem osztható meg és a házasság felbontását az ő magatartása okozta. Ebből kö­vetkezik: arra sincs lehetőség, hogy a bíróság az ilyen lakás kizárólagos használatára a bérlőtársnak nem minősülő há­szerv az elhagyástól számítót* két hónap után igénybe vehe­ti. Ilyenkor a lakásbérleti jog­viszony megszűnik. Kétséges hogy az egyezség megkötést idején az asszony bérleti jog­viszonya egyáltalán fenn­állott-e. Amennyiben az mái az egyezség megkötése előtt megszűnt, a férj nem járulha­tott hozzá, hogy a lakás elvált felesége kizárólagos használa­tába kerüljön. A járásbíróság akkor járt volna el helyesen, ha a szol­gálati lakással kapcsolatos helyzetről az avval rendelke­ző szervet tájékoztatja és tisz­tázza, hogy az asszony kizáró­lagos lakáshasználatához hoz­zájárul-e. Igenlő esetben nincs akadálya annak, hogy a bíró­ság — családvédelmi szempon­tokra tekintettel — a lakás használatára az elvált feleséget jogosítsa fel. Ha pedig ez a la­kással rendelkező szerv tilta­kozása miatt nem lehetséges, az asszony a lakás jóhiszemű jogcím nélküli használójának minősül. A magyar néphadseregben dolgozó munkaügyi döntőbi­zottságok tevékenységét érté­kelve, megállapítható, hogy tovább szilárdult e szervezet helyzete: a parancsnokok, az igazgatók biztosítják a mun- ügyi döntőbizottságok műkö­déséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A vezetők és a munkaügyi döntőbizott­ságok együttműködésének erő­sítésében fontos szerepet ját­szanak a helyi szakszervezeti bizottságok, amelyek jó kap­csolatot alakítottak ki a dön­tőbizottságokkal, s kölcsönö­A mozgássérült személyek részére biztosított üzemanyag­utalványról kiadott 21/1980. (Eü. K. 14.) Eü. M.—NIM—PM. sz. együttes utasítást a Pénz­ügyi Közlöny 15. száma tar­talmazza. A felsőfokú tanulmányokra előkészítő tanfolyamon részt vevő, illetőleg á felsőfokú in­tézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató szak­munkás képesítésű mezőgaz­dasági tagok járandóságáról a 18/1980. (VIII. 4.) MÉM. ren­delet rendelkezik, amelyet az érdekeltek a Magyar Közlöny 56. számában találnak meg. A kollektív szerződések 1979. évi végrehajtásának és az 1980. évre vonatkozó módo­sításának tapasztalatairól a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 13. számában közlemény jelent meg. sen tájékoztatják, segítik egy­mást, feladataik teljesítésében. A munkaügyi döntőbizott­ságok leggyakrabban a mun­kaviszony megszüntetésével, a munkaszerződés módosításá­val, a dolgozók anyagi felelős­ségével és a fegyelmi határo­zat hatályon kívül helyezésé­vel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Az ügyek 80 százalékát a jogszabályban előírt nyolc napon belül Inté­zik, s ez az arány az orszá­gos átlaghoz viszonyítva is jó­nak mondható. Az új gyümölcsös ültetvé­nyek területi elhelyezésének irányelveiről ugyanitt jelent meg közlemény. A vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató fejlesztési intézetek jö­vedelemszabályozási rendsze­réről a Pénzügyi Közlöny 15. száma tartalmazza a 320/1980. PM. IV. számú közleményt. A földvédelmi jogszabály egységes végrehajtására a MÉM és az OVH együttes irányelvét az érdekeltek a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 13. számában találják meg. A törzsgárdáról az MT és a SZOT együttes határozatot adott ki 1021/1980. (VII. 10.) sz alatt, hogy a törzsgárda- szabályzat megalkotásánál mi­lyen szempontokat kell figye­lembe venni. (Művelődési Közlöny 16. szám.) zastársat jogosítja fel. I yen egyezséget nem lehet, kötni, és azt a bíróság nem hagyhatja jóvá. Ebben az esetben a férj a részére biztosított szolgálati la­kást véglegesen, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el. A lakást az azzal rendelkező A címbeli jelző túlzásnak tűnhet. Ám való igaz, hogy a gödöllői fiatalok az utóbbi időben rettegtek tőle. Gáspár János, a már börtön viselt fia­talember elsősorban ifjak — ipari tanulók — ismeretségét kereste a Szabadság téren. Adj pénzt! — alapon átkutat­ta zsebüket, tíz-húsz forinto­kat vett el tőlük, de előfor­dult, hogy egy farmer farzse­béből 210 forintot emelt ki. Bűnlajstroma húsz sűrűn gépelt oldalt töltött meg: egy rendbeli rablás, egy megron­tás, három zsarolás, három csalás, öt lODás. A következ­mény: hat év és hat hónap börtönbüntetés, s öt évre a közügyektől való eltiltás. A járásbíróság ítélete nem jog­erős; az ügyet a Pest megyei Bíróságon dr. Barnaföldi Já­nos tanácsa tárgyalja újra a közeljövőben. Gáspár 1977-ben rablás, ga­rázdaság és súlyos testi sértés miatt már két évet kapott. 1979. februárjában feltételesen szabadult, s májusig a Város- I gazdálkodási Vállalatnál se­gédmunkásként dolgozott. Ez­Mindezék alapján a Legfel­sőbb Bíróság a járásbíróság­nak az egyezségnek a volt kö­zös lakás használatára vonat­kozó részét jóvá hagyó végzé­sét hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra vala­mint új határozat hozatalára utasította. után semmiféle munkát nen vállalt. Ez esetben tehát t humánus, javító szándékú in­tézkedés nem érte el célját A különös visszaeső, mel­lényt, bársonyinget kért köl­csön, és sosem adta vissza. Aztán fenyegetéssel jutott pénzhez, cipőt lopott az áfész áruházában, s úgy Cserélt ru­hát a Rézgombos vendéglő előtt egy férfival, hogy az félelmében szinte pucéran ma­radt. A sértett — szerencsé­re^— csak nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenve­dett. A bűncselekmények soroza­tára Gáspár azzal tette fel a koronát, hogy sétálni indult az M3-as autópálya melletti erdőbe L. K. kiskorúval. Ami az erdőben történt, talán ti­tokban maradhatott volna, ha a 13 esztendős lánnyal nem teszi ugyanazt éjjel, egy bizo­nyos lakáson. Gáspár ázzál védekezik: nem tudta, hogy a lány kiskorú, mert az 16 éves­nek mondta magát. Az ilyenfajta védekezéseket azonban a bíróság nem szok­ta elfogadni... P. J. Tíz nap rendeletéiből Rablás, megrontás, csalás ítéletre vár Gödöllő réme

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom